Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-15 / 208. szám
r 1943 szeptember 1 5. ELLENZÉK ^Kolozsvár városltáza*64 A A Mérnök és Építész Egylet az uj városháza felépítésére a Széchenyi-teret tartja a legalkalmasabbnak KOLOZSVÁR, szeptember 15. Kolozsvár kV város törvényhatósági bizottságának e hó vé- râg gén Összehívott közgyűlése dönt a városház 1st felépítésére legalkalmasabb terület kijelölésétől fői. A városház felépítésével kapcsolatban Kovács Gyula, műszaki tanácsos, a mérnöki hivatal vezetője, terjedelmes tanulmányt irt^ a városház felépítésének történetéről és jelenlegi állásáról. Ismerteti a jelenlegi Városház felépítésének történetér s közli azt az emlékiratot, amelyet a kérdéssel kapcsolatban a Magyar Mérnöki és Építész Egylet kolozsvári eo osztálya terjesztett a polgármester elé és nn amelyben az uj városház felépítésének helyéül Ugalkaltnasabb területnek a Széchenyi-teret iiţ jelölte hieg. Százesztendős a kolozsvári városháza A jelenlegi városházának építését a tanács már 1799-ben kezdeményezte. 1823-ban a kormányszék meghagyta a tanácsnak, hogy a terveket és költségvetést terjessze fel. 1830- ban egy udvari rendelet elvétette a városház építésének tervét és csak a régi, leégett tanácsház kijavítását határozta el. i837-ben' felelevenedett a városház építési, terve^ 1841- ben a terveket felterjesztették a kir. kormányszékhez, 1843 november havában elhelyezték a városház alapkövét. Az építkezés három évig tartott és 1845 szeptember 16-án szentelték fel nagy ünnepségek között. Száz esztendeje áll tehát a mai átjáró városház a lebontott régi helyén. Az uj városház felépítésének tervei és a román Imperium Az uj városház felépítésének gondolata a századforduló után merült fel, 1910 elején kiírták a tervpályázatot a vigadóval egybekötött városházára, a beérkezett pályatervek közül a közgyűlés a „Corvin udvar“ jeligéjű tervet fogadta el. Az építési költségeket akkor 2.400.000 és 2,900.000 korona között kalkulálták. A világháború után idegen uralom alá került á város s az uj városházának felépítése a román polgármesterek vesszőparipája lett. A sűrűn változott városvezetők mindegyikének főprogramja volt, de legkomolyabban és legtöbb eredménnyel a város utolsó polgár- mestere foglalkozott vele. Elismerésre méltó volt egyébként az, hogy a magyar szakemberek megnyilatkozását, is lehetővé tette és áldozott arra is, hogy az ország leghivatottabb szakembereinek bevonásával' ideális tervet dolgozzanak ki. Az összes tervekkel azonban vörös fonalként húzódott végig az a törekvés, hogy ezzel az építkezéssel a város arculatának legalább egy fővonását a saját képükre formálják át és a nagy célt: a város elrománo^ sitását ezzel a fontos építkezéssel külsőleg is előbbre vigyék. A román tervezők a legkülönbözőbb helyeket jelölték ki s felmerült az az agyrém is, hogy a városházát a Mátyás király-térnek a Mátyás-szobor előtti részén építsék fel. A Széehcmyi-tér a legalkalmasabb az uj városház felépítésére Az uj városháza felépítésének komoly állomása volt a mult évben rendezett „művészeti heteken“ hirdetett tervpályázat tárgya, mely a Mátyás király-tér -mind a négy oldalának a jövőre kötelező építészeti megoldása volt. Ezzel az uj városház építésének feladata bizonyos mértékben komplikálódott. Felmerült az a kérdés, melyik hely a városház felépítésére a legalkalmasabb. A közgyüls megállapítására egy öttagú bizottságot küldött ki, hogy az uj városház felépítésére is a jelenlegi hely a legalkalmasabb. A Magyar Mérnöki és Építész Egylet aztán vita alá bocsátotta ezt a kérdést s a vitaesteken elhangzott vélemények alapjául azt az álláspontot szegezte le, hogy a Széchenyi-tér a legalkalmasabb. A Iegalkak masabb pedig célszerűségi szempontból azért, mert a legnagyobb alapkő itt biztosítható, az uj épület a környezetre mentes minden hátránytól, a környezetnek itt semmi gátló hatása nincs, városfejlesztő hatása van, a tér itt fogadna be a legnagyobb tömeget, a művészi környezeíkiállitás korszerű, a vasúti állomásról a város központjába tartók számára meglepetésszerü szép látványt nyújt, alapozási és talajviszonyok jók s itt sokkal olcsóbban lehet telket szerezni, minit a Mátyás teren. Az uj városháza helyéül alkalmasabb helyet találni nem lehet, mint az. átalakított Széchenyi-teret. A Mérnöki és Építész Egylet kolozsvári csoportjának előterjesztése igy végzpdik: Kolozsvárnak van egy gyönyörű dísztere, van egy másik tere is, amely egy-két szerencsétlen szépséghibától teltekintve jövő kialakulásában hasonlóképpen a város díszére fog szolgálni. Az hivatva van a város múltját, a régi szépségeket hordozni és megőrizni, a másik pedig a századforduló emlékeit reprezentálni. Van ezeken kívül egy harmadik tere is, a Széchenyi-tér, amely azonban mai állapotában sem mint tér, sem mint városrész nem méltó arra, hogy a legforgalmasabb helyen városközepet képviseljen. Ennek az úgynevezett térnek a városhoz méltó uj formát adni, ezt az uj formát megfelelő tartalommal megtölteni úgy hisszük — egyike a legsürgősebb és egyben legszebb városfejlesztési fel- auatoknak. Ez a tér lenne azután a városnak az a részlete, amely a huszadik század derekának ízlését, technikai fejlettségét, ennek a kornak szellemét és hangulatát képviselné. Ez a három tér egymással ma is elég jó összekötő útvonalakon kapcsolódik össze, de ezek az útvonalak: a Wesselényi Mikló-utca, Deák Ferenc-utca és Postakert-utca alkalmasak, hivatottak cs méltók arra is, hogy megfelelő rendezéssel egyetlen összefüggő, folytonos úgynevezett kőrúttá képeztcssenek ki, amely körút a mentében fekvő terek, építmények, művész,i alkotások egész sorával a város nagy múltjához, sokat szenvedett jelenéhez és fényes jövőjéhez méltó részleteivel Kolozsvár nagyszerű városmagját alkossa. Az elődök városépítők voltak, ne elégedjünk meg mi sem csupán tatarozó, vagy csak toldozó munkával, hanem építsük meg mi is a reánk eső részt hozzáértéssel, hivatástudattal, az ügyhöz méltó buzgalommal és szeretettel. Ennek a reánk eső résznek alapja és legértékesebb darabja pedig a Széchenyi-tér rendezése és méltó beépítése, az uj városháza odahelyezé- stvel! Hangverseny után a pesti filharmonikusok között Érdekes arcok a zenekarból — Akik arra emlékeznek, mjkor gróf Bánffy Miklós az Opera intendánsa volt KOLOZSVÁR, szeptember hó. Elhangzottak a ráadásul játszott Rákóczi-induló utolsó akkordjai, felcsattant a taps, Kolozsvár ünnepelte a pesti filharmonikusokat és Dohnányi Ernőt, aki ezúttal nem zongorajátékával kápráztatta el közönségét, hanem karmesteri pálcával a kezében szerepelt. A hangverseny után a New- York különtermében, vacsora közben, találtuk meg a társaság tagjait s a szokástól eltérően nem a városunkban annyira szeretett és sokszor ünnepelt Dohnányi Ernőt kerestük meg kérdéseinkkel, hanem á zenekarból válogattunk ki érdekes arcokat. Egy csoportban találtuk a budapesti Filharmóniai Társaság legrégibb tagjait, Hollai Jánosi, Ernőházi Vilmost és vitéz Hartay Ferencet. (Haftay-Hochstrássért, mint európai hi rü fuvolást, a magyar rádió közönsége is jól ismeri.) Megkérdeztük tőlük, hogy emlékeznek-e a pesti Operának azokra az éveire, amikor Bánffy Miklós volt az intendáns. Vitéz Hartay a fejét csóválta, 5 már később került az Operához, de Hollainak és Emőházinak meleg fény gyűlt a szemében, ők igen élénken emlékeznek a Bánffy-érára. — Az első világháború idején, ugyancsak nehéz időkben állott az Opera élén Bánffy Miklós gróf. Neki köszönhetjük,-hogy az Opera mégsem érezte meg a háborút — mondja Hollai János. — Hatalmas tempóban dolgoztunk s a háború ellenére nagyot fejlmlőtt az Opera. A gróf gyönyörű díszletekét tervezett. Ma is emlékszem a Hoffmafhn meséinek pompás színpadképeire. — Kik voltak akkor a karnagyok? — Kerner István, Ábrányi Emil, Tango Egisţo, Rékai Nándor. — Úgy tudom, nagyon sok volt Bánffy Miklós idejében az uj bemutató. — Igen, az ő idejében emelkedett a bemutatók száma, =-» feleli egyikük — no, de annyi szerencsére nem volt, mint mostanában. Az első Világháború éveihez azonban olyan események emlékei fűződnek, mint a Kékszakállú herceg várának és a Fából faragott királyfinak a bemutatója* Hogyan lendítették fel a Székelyföld művészeti életét? Ezután Rékai Miklóssal beszélgettünk pár szót. Ö Cselesztán játszott Dohnányi Szimfonikus percek cimü müvében, de a pesti filharmonikusok kőrútjában ennél nagyobb szerepe van, ugyanis ő a körutat rendező Harmónia igazgatója. Megkérdeztük tőle, hogy miként vált lehetségessé a pesti filharmonikusok egész hetes kőrútjának megvalósítása? — A kultuszminisztérium fedezi az utazási költséget, az ellátást a városok adják és igy sikerült nyélbeütni ezt a valóban szép körutat, amelynek Kolozsvár, Maros- vásárhely, Nagyvárad és Debrecen jelentik az egyes állomásait. Elégtétellel hallottuk ezt, mert igazán legfőbb ideje, hogy olyan zenekarok, mint a pesti Filharmóniai Társaság zenekara, meg a kolozsvári filharmonikusok, eljárhassanak kisebb magyar művelődési központokba. Ne csak a külföldre függesz- szük mindig a szemünk, hanem lássuk meg az itthoni hivatást! A berlini filharmonikusok külön vasúti szerelvényen Utazták be .régebb az egész Németországot. Mindjárt mégkérdeztük Rékai Miklóstól azt is, hogy a székelyföldi művészeti év zenei programjában a filharmonikusok zenekari estjén kivül még milyen, események szerepelnek. — Nagyméretű, egész évre szóló programot készítettünk. Hangversenyezni fog a Székelvföldön Pataky Kálmán, Martzy Johanna, Károlyi Gyula, Básilides Mária, Koréh Endre, Palló Imre, Dániel Ernő, Török Erzsébet, Rössler Endre, Kerpely Jenő s még mások is. A magyar- kultúrpolitika irányitói magas színvonalra lendítették fel Kolozsvár művészeti életét, nagy áldozatokat hoztak színházunkért, operánkért, ehhez képest a Székelyföld mostohának érezhette magát. Szerencsére az illetékesek érzékeny lelkiismerettel megérezték ezt s az idén a Székelyföldet is bejárja sok nagy magyar művész* Ä f'lharmoníküsok v alelnöke beszél Ezután dr. Kárpáti Sándorhoz, a pesti Filharmóniai Társaság alelnökihez fordultunk azzal a kéréssel: mi az évi programja a Filharmóniának, mennek-e külföldre, kiket hivtak meg a külföldi karnagyok közül? Kárpáti doktor a homlokát ráncolva felelte: — Külföldi utazás az idén egyáltalán nem szerepel a programunkban. Még külföldi karnagyokat is csak a legnagyobb nehézségek árán tudunk lekötni. Minden nehézség ellenére azért november 10-én Furtwänglerrel kezdjük meg a bérleti hangversenyeket. Ezután egy kevésbé udvarias kérdést szegeztünk neki Kárpáti doktornak. Megkérdeztük, hogy Kolozsvárt, ahol a mi filharmónikusaink Debussy, Musszorg- szkij, Kodály, Bartók müveit tartják műsoron, miért nem játszottak a pestiek több modern szerzeményt. — Azért, mert csak 50 tagú zenekarral jöhettünk — válaszolta Kárpáti alelnök* — Bartók egy-egy müvéhez például sokkal több íafuvós kell, mint amennyit magunkkal Hozhattunk. Készséggel adjuk át ezt a nyilatkozatot a nyilvánosságnak, mert amint a tegnapi hangverseny műsora ismeretessé vált, többfelel is fölhangzott a kívánság, bár játszanának több ritkán hallható, újabb szerzeményt. i A Csíkszeredái polgár* mester fia « .. A íilharméíúKusok között forogva, egy régi .ismerősünicre akadtunk: dr. Ujfalusi Lászlóra. Az ő édesapja Csikkbe reda h •- mán uralom előtti utolsó magyar polgár- mestere volt. Nem érdektelen, hogy miképpen lett a Csíkszeredái polgármester fia operaházi tag, mégpedig rézfuvós. — A cserkészetnek köszönhetem, vagy az a hibás benne, hogy most az opera zenekarában játszom — mondotta Ujfalusi László doktor. — A cserkészzenekarban fogtak rá a fuvóshangszerekre, csupán kedvtelésből foglalkoztam velük, de olyan, hasznom volt belőle, hogy már diákkoromban különböző cserkészzenekarokkal bejártam az egész Európát. — .S hogy lett belőle operai szerződés? — fűztük tovább a szót. Tanárom, Keil Ernő, akit az Opera harsonába és a Nemzeti Zenede tanára, ösztönzött, biztatott és készített elő. Harmadéves jogász voltam s az operai felvétel vizsgája épp egy napra esett a harmadik alapvizsgámmal. Mind a kettő sikerült, így let.t belőlem operai tag. —■ Megbántad-e? *— kérdeztük tőle tréfálkozva. —- Dehogvis bántam meg. Hisz ennék köszönhettem, hogy annyi szépet láttam, hallottam életemben. Ott voltam Firenzében a Maggio Muzicalen s résztvettem a nagy népiét körúton, amikor tizenkét nagy német várost jártunk végig. — És a jogászat? — tettük fel az utolsó kérdésünk. — Hát azt sem hagyom. Az államtudományi megvan s még ebben az évben meglesz a jogi doktorátus is. A pesti filharmonikusok hangversenye Két! évvel ezelőtt a legnagyobb magyar hegedűművész, Zathureczky Ede hangversenye nyitotta meg Kolozsvárt ai zenei évadot, tavaly ugyancsak kiemelkedő értékű zenei esieménnyeli, Dohnányi Ernő és Zathureczky Ede szonáta-est jéive’ kezdődött az idény- s az egyre fokozódó jelentőségű, évadnyitó hangversenyek során ezidén a pesti Filharmóniai Társaság zenekara látogatott el hozzánk* Első ízben jártak Kolozsvárt a pesti Filharmótnikusok, érkezésüket régi é-s feszült érdeklődés várta. Műsoruk, amelyet tegnap este a Mátyás, Király Diákház hangverseny termében végigjátszottak, rgen sokra értékelhető, hai nem is tartogatott számunkra meglepetéseket. Händel D-moliiban irt Concerto grossoját, Mozart G-mo'il sziimfóniiáját, Beethoven Egmont-nyi_ tanyát Dohnányi Szimfónikue percek cimü szerzeményét,, liszt Leşi P,r.eludes-iét és ráadásul Berlioz Rékóczi-indulóját játszották a pesti filharmonikusok. Pompás teljesítményi) nyújtottak ezen a műsoron keresztül, tiszta értelmezésükben megcsodálhattuk Händel és Mozart Zseniális szólamszövését, de a közönséget a MoZ&tlt-szitmtfónia borongóhangu1 tu első tételei nem, csak a Menuette és az Allegro vili any ózta feli. Azi Egmont-nyitány s még inkább Dohnányi nyugtalan ritmusokkal és meglépő, különös lufngszinekkel teli müvének előiadásia közben aztán egymásra talált a zenekar és a közönség. Händel sokat hallott szép bárok tirádái ée> Liszt Les Prelu- des_je sohséni tévesztheti e' hatását, de na- gyaw frissi ás Sokatmondó előadásit kivannak ahhoz, hogy mélyebb hatást tegyenek. Nincs szükség az okok mélyebbre ható pszichológiai vizsgálatára annak megér\-?.éhoz, hogy kútfő’dön. és itthon is a közönség a klasszikus kimértség helyett miért vágyik jobban a modern zenének a mai ember ’étkét kifejező zaklatott ritmusaira és rikoltó színeire, honnan van a nagy szomjúság Strauss, Richard, Bartók, Sztravinszky után? A pesti filharmonikusok játékáról.' szólva, tatán szükségtelen is mondani, hogy mindenekelőtt előadásuk technikai finomságai és tökélye ragadott meg. önfeledt gyönyörűséggel hallgattuk az erőteljes tömörséggel zengő vonósokat, külön felfigyeltünk a nagybőgősök finom, érzékenyen alkalmazkodó játékára. elkáipráztatott jónéhányszor a fafuvók technikájának . müzik.ailifásának tündöklése és a rézíuvók föléínyesbiztonságu belépése. Tegnap este olyan zenekart ha’lgattunk amely nem küzd az -anyaggal, hanem fölötte áll s igy elmeriFhet öncélúan a muzsikálásba, Dohnánvi Ernőnek, a pesti filharmóni- kusok el nők-karnagyának nagy érdemei vannak a zenekar mai színvonalának megteremtésében. Ki is íutott a mesternek tegnap a forró ünneplésből!:. A budaipesti Filharmóniai Társaság zenekara Uehâfţ Változatlanul a legreinekebbnek mondható. Technikailag tökéletesebb hangversenyt Kolozsvár nem hallott, bár lelkesebb hangulatút igen- Mindenesetre a Mátyás Király Diákház széksorait zsúfolásig megtöltő közönség megilletődött lélekkel ha'l- gáttá az ország első zenekarát 6 Kolozsvár zenei életének alnna’eseibe pirosbetüs ünnepként kell a pesti fi'harmónikusok látogatását bejegyeznünk, KFKI PÁL, A tömeges szökések megakadályozására a fascista kormány általános mozgósítást rendel el ? Ch'idssából jelend a Búd. Tud.' Fel'.ső- Olaszországból érkező jelentések szerint a fasisztacllenes politikusok egyrészének sikerült elmenekülni. Genovában már vasárnap újból megalakították a fasiszta pártot és számos más város követte ezt a példát. Az olasz helyőrségek helyenként teljesen feloszlottak. A kálónk elhagyták fegyvereiket és felszerelésüket és hazafelé igyekeznek. Valószínűnek tartják, hogy a fasiszta kormány általános mozgósítást rendel el, hogy a tömeges szökéseknek végetvessenek. Mussolini kiszabadulása után Íszak-Olaszországban a Badoglio-kormány, x király és esetleg a Savoyai-ház sorsa megoe* eseteknek látszik.
