Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-02 / 198. szám
1 5 í 3 szeptember 2. ELLENZÉK nlnMalallalaaaHaHÉMd „4 helyes nemzetiségi politika csak a megértésnek és a fogok elismerésének politikája lehet!“ ü mondotta óbecsei beszédében vitói Keresztes»Fischer Ferenc belügyminiszter ÓBECSE, szeptember i. (MTI.) Vitéz Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter délvidéki kőrútjának második napján Magyarka- nizsára, Zentára, Obecsére, majd Zornborra ! látogatott el. Utján végigkísérte Deák Leó, j Bács-Bodrog vármegye főispánja is. Magyar- ^ kanizsán és Zentán üdvözlésére összegyűltek a városházán a városi tisztviselők és a képviselőtestület tagjai. Magyarkanizsán Lehel Pál polgármester és Losonczy jáncs képviselőtestületi tag, Zentán fedig Guráth György polgármester és Vigh Ágoston főorvos köszöntötte. A miniszter válaszában köszönetét mondott a képviselőtestületek tagjainak és a tisztviselői karnak, hogy a közigazgatás megszervezésében a visszacsap tolás óta olyan tevékenyen resztvettek. Felhívta a figyelmüket arra, mennyire fontos, hogy a tisztviselő udvariasan bánjék a közönséggel. A legkisebb ember ügyes-bajos dolgait is a legnagyobb barátsággal és szeretettel kell elintézni. A rideg magatartás mindig veszedelmes, de különösen a mai időben. Óbecse határában Gyiire Károly főszolgabíró és Berecz Gyula főjegyző fogadta a minisztert. A községházán volt az összejövetel. Balassa Pál körjegyző köszöntötte a minisztert, aki többek között ezt mondotta. — Azért jöttem Óbecsére, mert tudom, hogy ez a vármegye ősi időktől fogva jellegzetes képviselője volt a magyarság és a szerbség testvéries együttélésének. Az itteni magyarság 2j évig tapasztalatot szerzett arról, hogy miként nem szabad nemzetiségi pólitiféát folytatni. Azt hiszem, tapasztalatai alapján rájött arra, hogy milyen a heiyes nemzetiségi politika. A helyes nemzetiségi politika csak a megértésnek és a jogok elismerésének politikája lehet. — A magyarság és a szerbség egymásra van utalva. Meg kell tehát találniuk egymást. Amikor tehát nyomatékosan hangsúlyozom, hogy az itteni társadalomnak a legfőbb teendője, hogy a békés együttélést a két nemzet között megtalálja, és hogy ez a két nemzet nemcsak itt, ezen a ponton, hanem sokkal messzebb is egymásra •Van utalva, ezt azért mondom, mert innen várom a példát egész Délvidék számára. _ ' — Amit most mondtam, nem jelenti azt, hogy a magyarság ne követelje a vezetőszerepet. Magyarországon vagyunk, tehát a magyarság kell, hogy vezessen. Ennek a vezetésnek azonban nem szabad elnyomónak, erőszakosnak lennie, hanem szeretetteljesnek, amely tiszteletben tartja a nemzetiségek összes jogos igényeit. A teljes kulturális szabadság,^ a nyelvhasználat, a gazdasági szabadság, szóval egyenlőség, egyenjogúság, egyenrangúság mindenben: aminek csak egy feltétele van: a meggyőződéses lojalitás, beilleszkedés' a ma- gyár állam kereteibe. Ehhez minden körülmények között feltétlenül ragaszkodunk. — Hallottam panaszokat. Fájdalmasan észleljük *az utóbbi időben, hogy ellenségesnek mondható elemek fegyverrel a kezükben törnek az állam rendjének megbontására és az állam képviselőinek megtámadására. Akik részéről ilyent észlelünk, azok ellen a törvény lfcgteljesebb szigorúságával lépünk fel és a legsúlyosabban megtorlunk mindent. Meggyőződésem, hogy az itteni szerbek leikétől mindezek a vállalkozások és merényletek távol vannak. Meggyőződésem, hogy a legteljesebb mértékben elitélik. Arra kérem őket, saját körükben is hassanak oda, hogy a szerbség vesse ki magából azokat az ide nem való és békességet rontó elemeket. Az idevaló szerbség legyen az államhatalom segítségére. Magyar részről, a magyar kormány részéről ennek a megértő magatartásnak a munkálása elsőrendű törekvés. Nagyon kérem a szerb társadalmat, hogy ezt a törekvést igyekezzék elősegíteni. — A magyarsághoz pedig azt a szót intézem, hogy a magyar jövőt csak kemény elhatározással, akarattal és kitartással és a jövőbe vetett bizalommal lehet biztosítani. Nemcsak a Délvidék, hanem az egész ország számára mondom, hogy a magyarság dolgozzon tovább kitartással, fegyelemmel és bizakodással, men árt a magyar ügynek, aki ma elveszti a szivét. Békesség és megértés, de amellett harcos magyar kitartás: ez a legelső feladat. A miniszter nagy tetszéssel fogadott beszéde után. Jelcsity Iván, görögkeleti szerb esperes plébános emelkedett szólásra: — A legrégibb idők óta — mondotta — Óbecsén és a járásban a magyar és a szerb lakosság között sajátságosán jellegzetes társadalmi kapcsolat volt, amely békés együttélésben és kölcsönös tiszteletben nyilvánult meg. Ezek a társadalmi viszonyok igen szép eredményeket mutattak fel. Nagyon kívánatos, hogy mi ilyen társadalmi elhelyezkedés jó ha• tását érezzük. Kötelességünk arra törekedni, ■ hogy hasonló módon jövő nemzedékünknek is l biztosítsuk a békés társadalmi életet. Ez meg is történik. Bennünk meg vannak azok a polgári erények, amelyek józan észből, tiszta szívből és jó leiekből fakadnak. — A szerb társadalom nevében, melyet itt képviselek, ezt a kijelentésemet fokc&ni kívánom azzal az ünnepélyes Ígérettel, hogy együttműködésben kivánunk élni a járás és a község magyarságával a jövőben is és behatóan törekszünk arra, hogy a szerb nép valamennyi rétege kövesse példánkat. Ha történitek volna, vagy volnának olyan körülmények, amelyek zavarnák ezt a békés együttélést és együttműködést, az ilyenekkel a délvidéki szerbség nem azonosítja magát, sőt kiveti és elitéli. Az óbecsei szerb lakosság nevében tisztelettel kérjük a magyar kormányt, tekintse a becsületes szerb lakosságot hu magyar polgárságnak és mint ilyent, megokolt kéréseit a jövőben is kegyesen intézze el. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a belügyminiszter rövidem válaszolt. — Felesleges megismételni azt, amit az előbb mondottam, de mégegyszer hangsúlyoznom keli, hogy bármely oldalról történik ennek a békének és rendnek megbontása, a kellő megtorlás nem marad el. A belügyminiszter ezután még sokáig elbeszélgetett a megjelentekkel, majd folytatta útját Zombor felé. 994 tisztviselő csak akkor íuJja igazán teljesíteni hivatását, ha anyanyelvűken érintkezik a felekkel!“ ÚJVIDÉK, szeptember 2. (MTI.) Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter bácskai körútja során kedden este Zomborba érkezett. A vármegyeház közgyűlési termében teljes számban ott voltak a vármegye és a város tisztviselői, akiknek nevében Deák Leó főispán üdvözölte a minisztert. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter örömét fejezte ki, hogy alkalma nyílik a vármegye és a város tisztviselői krának köszönetét mondani a kétévi szervező munkáért és azért ,a konszolidációért, amelyet tapasztalt. A köszönet szavai jnellett néhány kérdésre szeretné felhivni a figyelmet, amelyek tekintetében még mindig bizonyos hiányokat lát. Az egyik az, hogy a trianoni területről ideszármazott tisztviselők még mindig nem tudják magukat kellően beleélni az itteni légkörbe, nem találják meg a kontaktust teljes mértékben az itteni társadalommal, pedig ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy munkánkat jól el tudjuk végezni. Igaz, hogy talán más oldalról, a helyi társadalom részéről is hiányzik a kellő megértés, amely a kérdés helyes megoldásához szükséges. A kezdeményezés azonban inkább a tisztviselőkön múlik és erre szeretné nyomatékosan felhivni a figyelmet. A másik kérdés, amit szóvá kíván tenni, hogy még mindig kevés a haladás a nemzetiségi nyelv elsajátítására azok részéről, akik a trianoni területről jöttek ide. Minden kinevezési okiratba be fogja vétetni, hogy a nemzetiségi nyelv mielőbbi elsajátítását kívánja. Erre fontos okai vannak. A tisztviselő csak akkor tudja igazán teljesiteni hivatását, ha anyanyelvükön érintkezik a felekkel. A harmadik dolog, amit meg akar említeni az, hogy a határvidékeken, különösen a nemzetiségi határvidékeken, bizonyos kishitűséget lát a tisztviselői kar részéről. nEz a Isid mindig a miénk voftf és miénk is marad** — Ne üljünk fel rémhíreknek. Ne adjunk helyet mindenféle pletykának. A magyar állam ereje abban van, hogy a tisztviselők erős lélekkel állnak a poszton. Ez a föld mindig a mienk volt és a mienk ■ is marad, efelöl senki kétséget ne tápláljon. A minimális tisztviselői kvalitás megköveteli, hogy ebben a tekintetben ’ mindenki maradéktalanul megállja helyét. Aki erre nem képes, az nem való tisztviselőnek, nemesbe itt, hanem sehol az országban. A háborúval természetesen velejár a rémhír terjesztése, de minden tisztviselőben kell lenni annyi emelkedettségnek és komolyságnak, hogy tudja, mit lehet adni a rémhírekre, általában a háborús propagandára. A háborús propaganda fegyver: a hazugság fegyvere, aűiellyel mindenki él ellenfelével szemben. Ha a nemzetnek olyan gyenge az ereje, hogy propagandával, hazugsággal meg lehet törni, akkor ez a nemzet nem érdemli meg az életet. A magyar nemzetiségi politika atapelvei A belügyminiszter végül arra kérte a tisztviselői kart, hogy továbbra is odaadással végezze nemzeti feladatát ezen a területen. Ezután a törvényhatósági bizottság tagjainak és a társadalmi vezetőknek mondott köszönetét, amiért hathatósan közreműködtek abban, hogy a visz- szacsatolás után az összeforrás aránylag rövid idő alatt valósult meg. A magyar nemzetiségi politika nem lehet más, mint az, ami a régmúltban volt: a nemzetiségek teljes jogainak és egyenrangúságának elismerése és ennek gyakorlati keresztülvitele minden módon. Ebben a tekintetben a kormány mindent megtesz, hogy ennek az ezer év óta bennünket illető területnek a megtartása érdekében ne lehessen kétség és ne lehessen kétség az iránt sem, hogy ha a magyarság helyesen viselkedik, ezt a területet meg fogja tartani. A miniszter szavait lelkes tapssal és ellenzéssel fogadták. A bunyevácok tisztelgése A miniszter ezután Zomborban a bu- nyevácok küldöttségét fogadta. Dr. Vesz- szelovszki József ügyvéd, a zombori Bu- nyevác Népkörbe tömörült bunyevácok nevében meleg szavakkal köszöntötte a minisztert. — A zombori bunyevácok nagy csoportja — mondotta —, amely a Bunye-5 vác Népkörbe tömörült, az 1918 előtti statusquo alapján áll. A megszállás 23 esztendeje alatt pillanatig sem szakította meg kapcsolatait a magyar testvérnemzettel. „jovS sorsunk függ altéi, hogy meg fogjuk-e egymás* érfeni!** Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a következőkben válaszolt: — Boldog vagyok, hogy az itteni bunyevácok nagyrésze nem vesztette el azt a testvéri érzést, amelyet évszázados * együttélés alaU mi is tanúsítottunk irántuk és amit a jövőben is tanúsítani akarunk. Amit itt hallottam, az boldoggá tett engem — mondotta a miniszter —, mert ez lojális gondolkodás egy magyarországi nemzetiség részéről. Önöknek megvannak a maguk kulturális és, nyelvi igényeik. Ezeket százszázalékosan ki akarom és ki fogom elégíteni. Örömmel vesszük a testvéri kezet, amit nekünk nyújtanak és amire nehéz munkánkban most a jövő érdekében végzünk, nagyon szükség van. x\ jövő Sorsunk függ attól, hogy meg fogjuk-e egymást érteni. Ha mindenki megért bennünket, mint önök megértenek, akkor biztosítani tudjuk a nemzet jövőjét. A bunyevác küldöttség tagjai nagy tetszéssel és éljenzéssel fogadták a miniszter szavait. Ezután a zombori szerbek küldöttsége járult a miniszter elé. Dr. Tabavicza Simon ügyvéd köszönetét mondott azért, hogy a miniszter alkalmat adott arra, hogy személyesen megjelenhessen előtte. — Biztosítjuk Nvigyméltóságodat — mondotta — az itteni szerbség lojalitásáról, békeszere,tetéről és jogtiszíeletéről és kérem, hogy szerb polgártársaink érzelmeit a magyar kormánnyal közölni szíveskedjék. A zombori szerbek éi^századok óta élnek itt és mi a mult tanulságaiból megtanultuk, hogy magyarnak és szerbnek közös érdeke egymás kölcsönös megbecsülése és megértése. A jövőben is e tanulságok szem előtt tartásával óhajtunk itt,élni, mert meg vagyunk győződve, hogy a magyar kormánynak is ez az elgondolása és kívánsága — állván a szentistváni gondolat alapján — bizalommal tekintünk a jövő elé. Ennek tudatában bátorkodunk a kérésünket és kívánságunkat tartalmazó emlékiratot átnyújtani, kérve az előadottak megszivlelését. „4 jogresadef minden körül* menyek kozöff bizíosifjuk !** A miniszter köszönetét mondott az üdvözlésért. — A magyar nemzet — mondotta — a múltban is mindig a megértés politikáját követte és ha ezen a tgren talán voltak is bizonyos kisiklások, akkor az nem a magyar nemzet magatartásának, hanem a viszonyok súlyának volt a következménye. A megértést sürgeti a magyar kormány is. A kormánynak határozott szándéka, hogy itt olyan állapotot teremt, amellyel az ország területén élő nemzetiségek minden tekintetben meg legyenek elégedve, magukat minden vonatkozásban otthon érezzék, magyar állarppolg ároknak és jól érezzék magukat. Ez _ az álláspontunk a szerbek felé is és ezjzel szemben semmi mást nem kérünk, mint ugyanazt a testvéri érzést és feltétlen lojalitást az állam-, hatalom iránt. — Ismétlem. felejtsük el a hibákat, amelyek itt-ott előfordultak: nézzük a nagy vonalat. Gondoljunk vissza a háború előtti időkre, amikor mindenki meg lehetett győződve arról, hogy az őszinte és megfonto]t magyar politikában a nemzetiségekkel a megértést kerestük. Tovább megyek, nemcsak helyi viszonylatban mondom ezt, mert Önökön keresztül szeretném a megértést a szomszédos s^erb néppel is ápolni, amellyel egymásra vagyunk utalva. Két szomszédos névnek a kölcsönös megértést ápolni pedig kölcsönös érdek. Nagyon köszönöm a lojálitásukat. amit tanúsítanak és nagyon kérem, iparkodjanak nemzetiségük körében biztosítani és fokozni ezt a lojalitást. Hassanak oda, hogv a fiatalság megértse a helyzetet: rájöjjön, hogy boldogulását a magyar-; sággal együtt kell keresnie. Ha ezt elértük, a jövő biztosítva van és nagy fejlődésnek nyitja meg az útját. Erre a fontos munkára kérem Önöket és ha ezt őszintén vállalják és teljesitik, az országnak ez a része boldog és megelégedett’ lesz. — Ami egyéb kívánságaikat illeti, azt nagyon szívesen megfontoliuk és mindent, amit az államérdekek keretében meg lehet valósítani, megvalósítjuk. A jogrendet minden körülmények között biztositiuk mindenkivel szemben. Biztosítom Önöket, hogy aki a jogrendj keretei között marad, annak nemcsak bántódása nem lesz, de szeretettel és testvérként fogadjuk magunk közé. ^ A szerb küldöttség nagy élienzéssel ég ianssal fogadta a miniszter válaszát. Keresztes-Fischer Ferenc belüevminisz- tér szerdán továbbutazott Újvidékre. Rövid külföldi hírek A SZÖVETSÉGI törvényszék — minfi a brit hírszolgálat jelenti — kedden megerősítette az indiai alkirály április 28-i rendeletét melynek értelmében Gandhi és társai ellen az elf ugatásra kiadott parancs továbbra is érvényben marad. AZ ANGOL híriroda hivatalos jelentés alapján közli, hogy a szerdára virradó éjszaka néhány német repülőgép átrepült Kelet-Anglia partvidéke felett. A német repülők néhány bombát dobtak le. amelyek csekély kárt okoztak. SZEPTEMBER 1 -töl Zágrábban 20 óra 3Ü perctől reggel 6 óráig lesz elsötétítés, amelynek megtartását szigorúan ellenőrzik. Az elsötétítés ellen vétők neveit közzéteszik az újságokban.
