Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-12 / 181. szám

— 1943 augusztus 12. ELLENZÉK mam 5 _ Visszatért a festékes szövésre a székely háziipar Pótolni kell a mult mulasztásait — a székely szövési eljárással a legnehezebb népművészeti feladatokat is meg lehet oldani CSÍKSZEREDA, augusztus n. Kétségte­len: ősi kultúrája, nyelve, szokásai, ruházatán ban él a nemzet. Ha ezekből kivetkőzik, gyö- kértelenné lesz s előbb-utóbb elpusztul. Az ősi szokások és ruházat tehát televény föld a nemzet életében. Ezt érzi a székelység, ezt tanulta meg 22 keserves esztendő alatt, mely­re emlékezni kell az élet mindem másodpercé­ben. Az eredmény nem is maradt cl. A szé­kül y szőttes, a székely festékes legjellegzete­sebb, legértékesebb darabja lett a székely nép­művészet és báziiparnak, különösen az utóbbi időben, amióta technikai kivitel, színezés é's minta tekintetében egyaránt erőteljes haladást mutat. Az üzleti szellem meg akarta fojtani a székely háziipart » A szövés művészetét annakidején a gyár­ipar fokozatos fejlődésével kezdtek elhanya­golni a székelyek is. Ősi, házilag, saját anyag­ból készített ruházatukat, házi kelméiket bolti rongyokkal cserélték fel. Senkinek sem jutott eszébe azokban 'az időkben, hogy az akkoi igen magas szintvonalon álló székely szövő­fonó háziipart és népművészetet megmentse az utókor számára. A szabadelvű idők, kizárólag haszonlesésből elhitették a néppel, hogy nem érdemes fonással, szövéssel foglalkozni. Tiszta időpocsékolás. A gyá-rban mindent olcsóin meg, kap az ember. S ami a legfőbb: a boltból vásárolt holmi „divatos“ és _,szép". A nemzet teste és leikétől távolálló üzlet­embereknek teljesen közömbös volt és ma is az a székely háziipar. Mit törődtek azzal, hogy a munkájuk ■ nyomán egy nemzet évezredek alatt kitermelt ősi művészete kerül sutba. Ne­kik a haszon, a pénz volt forníos. Sőt: azzal a szándékkal tétették padlásra a székely osz- tcvátát, törették össze és tiizeltették el a gu- zsalyakat, mert könnyebben érhettek célt. Bolti rongyokba bujtatott, ősiségiből kivetkőz- tetett nép mindig könnyű prédája volt a pénz­nek s a véle szövetkezett idegen gondolatnak. Az ármány utjai tehát kiszámíthatatlanok. Visszatérés az ősi hagyományokhoz Roppant nagy és kétségbeejtő nemzeti tra­gédiának kellett jönnie, hogy a szemek kinyik janak, hogy felismerjék: mennyivel/ szebb, ne­mesebb. székelyhez illőbb a szőttes, a bársony pruszlik, a piros pántlika, a csepesz és a cózma. mint az itt-ott pettyes, dali veres és hoppikék, gyárból előráncigált ringy-rongy. Míg a maga-fonta, szőtte ingben, felső ruhá­ban járt, ágyneműbe hált a székely, nem volt rongyos. önellátásra volt berendezkedve. Kendert, lent vetett, juhokat tartott a legsze­gényebb ember is, mert ez éppúgy hozzátar­tozott az élethez, mint a betevő falat. Asz- s/onva házilag feldolgozta s az arra alkalmas patakokon dolgozó ványolók kiváló posztót szállítottak haza. Csikmegye példát mutat Az igazságra legelőször Csíkban jöttek rá a s-/ 'helyek, Csikszentgyörgyről másfél évti­zeddel ezelőtt erőteljes mozgalom indult. i,. es-balokat rendeztek s egyhangú, ellent­mondást nem tűrő határozattal kimondották: ezeken a mulatságokon, összejöveteleken, csak ősi székely viseletben jeleneidnek meg a részt­vevők. férfiak és nők egyaránt■ Kivétel nincs! S a felhívás nemvárt visszhangra talált. A ládák mélyéből régi ruhák kerültek elő. Egy- emberként öltötte magára mindenki ősei mézes- nyelvű idegenek által, haszonlesésből ládafe­nekére parancsolt viseletét. A csikszentgyörgyi ‘példa futótűzként terjedt el az egész várme­gyében. Minden falu, minden város ,.szőttes mulatságokatCi, „szőttes estélyeketrendezett. Divat lett az ősi székelyruha: a szőttes és a harisnya. Újból peregtek az orsók, csattogtak a szövőszékek s szebbnél-szebb, saját készit- ményü kelmék kerültek piacra . . . Felejthetetlen marad minden székely számára — hosszú évtizedek után — az újraéledt első „Ezer Székely Leánynapec, amikor többezer leányunk végeláthatatlan sorokban vonult fel a sáp p ad ózó. idegen hatalom szemcláttára Csik- somlyóta és nyíltan bizonyította, hirdette: ez a föld másfélezer év óta székely és az is ma­iad . . . A mozgalom értelmiszerzői és vezetői tisz­tában voltak azzal, hogy nem a várost kell szőtesbe öltöztetni, hanem a falut. Nagy Im­rével, a nagy székely festőmüvészszei az élen, fajtájukhoz ragaszkodó papok, tanárok, tan:- tók leli ses csoportja Csík vármegye különböző községeiben ruhabemutatókat rendezett. Eze­ken a bemutatókon, rendszerint vasár- és ün­nepnap délután, a templom előtt felvonult a falu népe. A színeket, kelméket, mintákat és formákat figyelő szakértők kiválasztották a legmegfelelőbb anyagot, este színpadra állítot­ták és szakszerű előadások keretében ismertet­itek az ősi viselet minden csinját, binját és kegyetlenül kúpécézték a hibákat. Így indítot­ták el ősi viseiete és szokásai felé, az üzleti , haszonlesés által viseletében megcsufolt népet... Azóta a mozgalom egyre jobban terebélye­sedett. ürömtől repes a székely ember szive, amikor ünnepnapokon, sőt a legtöbb helyen már hétköznapokon is, végighalad az utcán. A falu szőttesben jár. Megtalálta, újból magára szabta ősi viseletét. Szőttes nélkül, fehér ha­risnya és lajbi nélkül már nem lehet meg­jelenni sehol. Ismét fellendül a háziipar A viselettel párhuzamban megindult a jeste- ke s szövés, abroszok, törülközők, vásznak sző vese is. Utóbbiban már odáig fejlődött a házi­ipar, hogy egyes helyeken nagyszerű butor- behuzó anyagokat is áíliranak elő. Egv-egy terítésnél bámulatramélíó ,,szőtcméfwek‘£-kétl lepi meg a háziasszony városi vemdégét. . . Így van ez jól. Minden vonalon vissza kell térni, fel kell emelkedni az ősihez. Legnagyobb fejlődést A festékesszövés teren, tapasztaltunk. Csikmenaság, Csikpálfalva cs C>iikszentgyörgy kivételével majdnem minden, községben már évtizedekkel ezelőtt teljesen el. hanyagolták a „festékes'- szövést. A selejtes gyáripar ezen a téren ért el leghamarabb si­kert. Székely falvak ..perefernum“-sziílitdsain tűntek fel először a kék, piros virágokkal di­sz itetr ágy- és asztalterítőnek csúfolt rongyok. Jóbeszédü kereskedők olcsón adták a holmit, Senki sem világosította fel a székelyt, hogy annak a lim-lomnak nincs mit keresnie az ősi házban. Nagyanyáink megfogJosták, megta­pogatták a városi „portékát" s fejcsóválva ál­lapították meg: „Ecsak amolyan cula!‘‘ Akik az úttörő munkát végezték Az öregek vélemctniyérc nem sokat adott a fiatalság. így szorult ki az ősi székely cs háziipar gyöngye, a festékes és került pad­lásra. Ezen a téren is Nagy Imre festőművész és Gál Ferenc, jelenleg Csík vármegye népműve­lési titkára indítottak kutató munkát. Nagy Imre hónapokon, sőt éveken keresztül haj­szolt egy-egy rongyos, feslett szőnyegdarabot. A székelyek nagy művésze jól tudta mit csinál, pedig hányszor, de hányszor „kiviccelték-1, sőt hátamögött kikacagták. A „megszállott“ ember azonban nem hagyta annyiba a munkát. Felhajszolt szőnyegdarabokból ősi, eredeti min- tagyüjteményt állított össze. Aztán kivitelezőt kereset-t. Az volt a célkitűzése, hogy régi fes. tékesekből megteremti a korszerű székely sző­nyegszövést. Több kísérlet után Gál Ferenc és felesége vette kezébe az ügyet. A házaspár Csikpál- falván született. Ott, ahol a szövés-fonás a legutóbbi esztendőkben is kielégítően műkö­dött. Magukkal hozták a székely népművészet és háziipar szeretetét. Nagy Imre célkitűzé­sét, gondolatát nyomban megértették. Gál Pe­remmé — utasítások szerint — fáradhatatla­nul kísérletezett, tanult, színeket állított össze, lehetőségek után kutatott. Első nagysikerű munkája, Nagy Imre tervezte alakos szőnyeg, amelyen tilinkó szóra székely leányok táncol­nak. Gyönyörű eredmények A megtalált és jóiránybani haladó utón évek hosszú során át csendben, a nyilvánosság tel­jes kizárásával folyt a munka. Kemény bírá­latok hangzottak el négvfal között, mig szin- dus, eredeti, kivitelezésükben teljesen korszerű, a legkényesebb igényeket is kielégítő székely szőnyegek kerültek kiállításra. Csak most bon­takozott ki a maga igazi valóságában, mit rej­tett, érlelt a székely lélek. Csak most látszott, hová fejlődött volna a székely festékes, ha a gyáripar félre nem állítja! Az eredeti, mintaszerinti szőnyegeknél nrnt állott meg Gálné. Alakos szőnyegekkel kísérle­tezett. Sikeresen, Székely technikával, képszö­vegeket álliitott elő és vitt nagy sikerrel a közönség elé. Kézzelfoghatóan bemutatta, hogy székely osztovátán, székely szövést eljárással, a legnehezebb feladatokat is kitünően meg le­het oldani. A következő feladat; közkinccsé tenni eze­ket a tapasztalatokat, tudást. Kivinni a nép közé, hogy uj -utakon induljon el a régi szé­kely hagyomány; a gyapjúfonás, festés, festé­kes, illetőleg szőnyegszövés. A megkezdett utón minden bizonnyal gyorsan halad és fejlődik a munka. Erőteljes, céltudatos népszerűsítésre van szükség mindaddig, mig minden székely, sőt minden magyar ház maga állítja elő az illető vidéknek megfelelő alsó, felső ruházatát, vászontól az abroszig, csergétől,. a szőnyegen és térkőkön át a legszebb falvédőig — min­dent. Pillanatnyilag csak az előkészítésre, a ter­vekre lehet gondolni. A gyors, céltudatos és célszerű kivitelzéshez azonban jól átgondolt, szakszerűen elkészített tervekre van szükség. Most ezekkel foglalkoznak a gondolat gazdái. Nem kétséges; a rogy, még mindig csontok­ban és velőkben izzó tapasztalatok alapján népünk minden vonalon ősiségében, hagyomá­nyaiban akar és fog élni s a restétől és leiké­től egyaránt idegen, mérgező, bénító elemeket távol tartja önmagától, mert ezt követeli az öncélú magyar jövendő. FERENCZ GYÁRFÁS. Százezres asszeny-fSmegeket kényszermunkára rendelt a Szovjet Bukarestből jelenti a TP.: A szénhiány miatt a szovjelhatósúgok egyre több üzemet állítanak át fa- és turfa feldolgozására. A Pravda szerint az asszonyok százezreit mozgó­sították és vitték a turfa-telepekre dolgozni. Más hírek arról számolnak be, hogy ezek az asszonytömegek, hihetetlen nélkülözések és hajszák között dolgoznak nappal és éjszaka. Az élelmezésük katasztrofálisan rossz, de még e rossz ellátásuk is nagy gondot okoz a szovjet élelmezési hivataloknak. ff A magyar nép kiváló tulajdonságai­ért lett nagy nemzeti" — írja magyarországi tapasztalatairól egy portugál újságíró LISSZABON, augusztus 12. (MTI) .Toao Amoal, a Budapesten járt kivá­ló portugál újságíró a magyar nem­zet tulajdonságairól ir- Megállapítja, hogy vannak számbelileg nagy nem­zetek s történelmük által naggyá lett nemzetek. A magyar nemzet — Írja Ameal — azok közé a népek kö­zé tartozik, amelyek kiváló tulajdon­ságaikért lettek nagyok. Katonai területté nyilvánították Temesvárt Temesvárról jelenti a Búd. Tud. Az tij katonai körzetek felállításáról szóló intézkedés éi leimében Temesvár város területe katonai terület lesz. Ennek következtében minndnkinek, aki ott lakik, külön letelepedési engedélyre van szüksége. Az illetékes hatóságok most in­tézkedtek azokról a módozatokról, amelyek mellett azok a temsvári lakosok, akik igen. szeptember i. előtt már a városban laklak, megkaphassák ezt az engedélyt. Az intézkedés sze­rint ezek a lakosok az engedélyt a személyazonossági igazolvány láttamozásával szerez­hetik meg. Gramofonzene melle vonult német fogságba egg amerikai csapat BERLIN, augusztus 12. Mint. a Német Távirati Iroda értesült, a napokban nem mindennapi módon került egy csapat északamerikai katona német hadifogságba Szicíliában. Nem messze az északsziciliai porti út­vonaltól egy ellenséges páncélostámaclás I megakadt a német elhárító tűzben. Ke- 1 véssél ezután a szirtes terepen elrejtett német előőrs egy kilőtt amerikai páncé­los kocsiban egy táskagramofont és ame- I rikai lemezeket talált. Amint az éj le- 1 szállt, az ellenség már órák óta le volt I verve. A németek a zsákmányolt ameri­kai lemezeket feltették és a szicíliai éj­szakában felhangzott egy angol da.l. A sziklafalak még vissza sem. verték a han­gol, alakok tűntek jel, akikről kiderült., hogy északomén kai katonák. Amidőn a. nemet előőrs a sötétben hirtelen féléjük kiáltotta: Fel a. kezekkel! — teljesen meglepve és minden ellenállás nélkül megad)ók magukat. Valószínűleg abban a hitben voltaihogy saját, állásokra, buk­kantak. 12 katona saját zenéjük hangjai mellett vonult német hadifogságba. Mint Ray Lawrance Albany Newyorkban ki­jelentette, egy 80 főnyi csoport utolsó katonái voltak, amely csoportot a néme­tek a parti útvonalon szétugraszlottak. Székely tanú ne ú kat szerződtet a budapesti (»a nx-gyár CSÍKSZEREDA, augusztus 12. A budapesti Ganz-gyár Csik, Három­szék és Udvaihely vármegyékből 60, 14—15 éves székely gyermeket akar 3—4 esztendős időtartamra tarlóim­nak szegődtetni. A nehézipari nagyvállalat a lehető legnagyobb gondot fordítja art a, hogy szellemileg és testileg egyránt kiválóan fejlett gyermekeket állít­hasson különböző szakmáiban mun­kába. Ezért megbízta viéz Kovács Ká­rolyt, a gyár főfelügyelőjét, hogy személyesen jöjjön«, a Székelyföldre, vizsgálja meg a helyzetet s megfe­lelő előkészítés után augusztus 16— 26-ika között tartsa meg, orvosok és szakértők bevonásával, a szükséges vizsgálatokat. A jelentkezők között valóságos tanoncsorozást rendeznek. 'Csik vármegye főispánja felhívást intézett a járási főszolgabírókhoz: lépjenek érintkezésbe a községi elöl­járókkal és plébánosokkal, hogy a legmegfelelőbb gyermekeket állítsák elő a gyergyószentmiklósi plébánia előtt augusztus 16-án, a csikszere. dai városházán augusztus 18-án. Az udvarhely megyeieket 23-án, a plé­bánia előtt, a háromszékieket 25-én Sepsiszentgyörgyön, a Központi­szálló előtt és 26-án Kezdi vásárhe­lyen, a gimnázium udvarán gyüle­keznek a testi és szellemi vizsgá­latra. Intézőbizotísági ülést tartott Szatmárnémetiben az Erdélyi Párt SZATMÁRNÉMETI, augusztus 12. Az Erdélyi Párt szatmárnémeti vá­rosi tagozatának intézőbizottsága Boros Jenő elnökletével ülést tar­tott. Az elnök megnyitójában foko­zott kötelességteljesitésre hívta fel a megjelentek figyelmét, majd me­leg szavakkal köszöntötte Weress Béla volt petrozsényi unitárius lel­készt, akit a párt országos központ­ja a megyei és városi tagozat újjá­szervezésére mint párt-titkárt kül­dött Szatmárnémetibe. Méress Béla főtitkár meghatottam mondott köszönetét az előlegezett bizalomért és ismertette munkatér- vét, amelynek alapján az intézőbi­zottság kimondotta, hogy a városi tagozatot tizedesi rendszer alapján kiváltja újjászervezni. Elhatározták továbbá, hogy a párt keretei között a magyar dolgozó rétegnek, a munká­soknak és földműveseknek minél szélesebbkörü képviseletei biztosíta­nak. Í5 amerikai légierő hinni tá tnasspon tjá 1 mégsem m i­siíetiék a japánok TOKIÓ, augusztus 12. (MTI.) \ Nénin! Távirati Iroda jelenti: A ja­pán légi fegyvernem július 23-án hadműveleteket kezdett a Kínában állomásozó amerikai repülőterek fü­len. Megsemmisítettek egész sor el­lenséges légitámaszpontot a hadmű­veletek soréin és a Kínában állomá­sozó amerikai repülőgépek egyhac- madai, összesen íí-et. Csungkingi jelentés .szerin' üiuumauii, a Kínában lévő amerikai '1 é g iih a d o r ő k f öpa ránc-no ka e z i d < > szerint In diában tartózkodik, hogy minden erőfesz it -őssel repülőgépeket és repülőket vigyen Kínába. Ugv- látszik, hogy fáradozásai nagy ne­hézségekbe üt köznek. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents