Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-10 / 179. szám

ellenzék 1943 augusztus 16. A FALU SZEMÉVEL Helyzetjelentés Irta Kassay Géza — Könnyű a falusiaknak! — koszontott rám ismerősöm. , , >• _ Könnyű! — fordítottam vissza a fogan j­istent saját köszöntésével és mivel éppen or­vostól jöttem, megmutattam kötobartyagyul- L Jásos szemem. _a kezed? — bökött be pólyái; uj­júmra. — Az semmi. A kasza vágta el, de már gyógyul. A szemem nehezebb ügy. Ara­táskor belevágódott a buzakaiász hegyes szakálla. De megmutathatnám a lábamat is. Egy mérges légy megcsípte, kékesvörös daga­nat éktelenkedik rajta és minden nyirokcso­móm megduzzadt. — Barátom elhárító^ moz­dulatot tett, jelezvén, hogy ilyen oldalról nem szereti a falut.. Nagy kert. ahol csak ki nyújtja az ember kezét a finom gyümölcs után. Illatos szánaboglya, ahol egész^ nap le­het heverészni. Aztán tej, tej és tojás a vég­telenségig: ez igen. Hát, ez valóban igen Csak az a baj, hogy a gyümölcsfát el kell ültetni, a füvet is le kell kaszálni, hogy illatos szé­na boglya legyen belőle és a tehenet sem fejik reggeltől e'stig, mert néha enni is kell adni s gondozni kell. De az is elő szokott fordulni, hogy a tehén megunja az életet és ilyenkor jó olcsón el kell adni a mészárosnak, a bank­ból pedtig pénzt kell felvenni be táblázásra, hogy az eladott helyébe másik tehén akasz- tódjék a jászol mellé. — Hát igaz, igaz nem minden arany — ismerte be barátom. Ö a könnyebbséget a* étkezésre gondolta, van egy tízéves leánykája, beteg és nem kap elegendő tojást, tejet. — Tudod mit? — forrósodott el bennem a gyermekek iránti szeretet — mához egy hét ismét be kell jöjjek és akkor hozok egyetmást. Tudod, a gyermek, az már más. Láthatólag megörvendett ajánlatomnak és én j is meleg érzessél teltem el; szeretem az olyan • szülőt, akinek minden gondolata gyermeke'-, j Legalább megismerem a feleségét és az ottho- ^ rí ál — mondotta és ideadta névjegykártyáját, hogy annál könnyebben megkaphassam laká­sukat. A következő héten csakugyan felcsomagol­tam. Kilónyi orda, ugyanannyi sajt és tíz to­jás. Óh Istenem, régebben milyen semmiség és most milyen megszégyenítően nagy dolog. Feleségem utánam nyomult a kamrába és meg­ijedve nézte, hogy az összes tojást csoma­golom. — Nem baj szivem — nyugtattam meg — gyerekről van szó. Gyerekről, aki beesett mellel és sápadt orcácskával kell átélje a há­ború megpróbáltatását. Gyerekről, aki ilyen­korán kell megtanulja az áldozathozatalt és az egyén igényének feláldozását a közért. Gyerekről, aki játéktalan és gondokban fogant élettel kell megtanulja a vas és ér misztikus fonalát, amellyel a történelem a népek sorsá­nak színes szőnyegét szövi. Gyerekről, aki ilyen fiatalon kell megtanulja a kérlelhetet­len törvényt: ha építeni, akarunk, akkor előbb rombolnunk kell és ehhez az uj épülethez drága emberi élet a tégla, a malter pedig vér, özvegyek és árvák könnye (a felesleges cirá­dák és gipszfigurák pedig a nagy szavak). Elfelejtettem engedélyt váltani a nagy „élel­miszer szállítmányra^ és mivel az állomáson meg szokták nézni a „gyanús''' falusiak cók- mokját, igy az egész utat végigizgultam. Va­lahányszor a kalauz bejött a fülkébe, össze­rezzentem. Mikor pedig megérkezett a vonat é: a szűk bejárat felé tereltek, a hideg az ingem alatt futkározott. De nem történt semmi. Mivel pedig az ötödik autóbuszra sem tudtam felkönyökölni magam, elindultam gya­log. A varos ellenkező végére a villasorok felé kellett mennem. Folyt rólam a veritek, mire bekanyarodtam a kérdéses utcába. Nem tudtam biztosan, hogy a házszám öt vagy tizenöt. Szerencsére nálam volt a névjegy. Llövettem és elgyönyörködtem rajta, mert sze­ntem az egyszerű és becsületes névjegyeket. Ilyenforma volt; név, alatta foglalkozás, vá­ros és utca. Semmi egyéb. Egyszeri:, munkás, pedáns és megbízható az ilyen ember — mor­fondíroztam magamban és lenyomtam a kapu kilincsét, Kaputól balra az első ajtó — igy mondta a barátom. Már be akartam csengetni, amikor feltűnt az ajtón levő névjegy. Háromszor akkora volt, mint a barátomé és egészen más-. Merített papír, címer és a név alatt három­szoros összefoglalása a tényleges, meg képzelt címeknek, rangoknak, igazgatósági tagságok­nak stb. A név körülbelül igy kezdődött; Nagy és kisküküllöi... Nem olvastam tovább, mert a barátom neve nem igy kezdődik. A következő ajtónál próbáltam szerencsét, de itt is hasonló névjegy, a szöveg még dusabb. Gon­doltam, a nyomda tévedett és mégiscsak a tizenötös házszám alatt lakik a barátom. Azonban ott sem találtam meg. Nem volt mit tennem, addig mentem, amíg telefonra akadtam. Felhívtam barátom hivatalát azzal a szándékkal, hogy majd megmondom kit tegyen lóvá. Ereztem a hangján, hogy elpi­rult. A mult napokban volt a születésnapja és felesége „meglepetésképpen“ csináltatta ezt a névjegyet. Ha nem akar családi botrányt, ezentúl ezt kell használja. Hiába, divat. Nem volt mit tennem: sajnáltam barátomat és visszabandukoltam a tizenötös házszám aki. Mérgelődtem a meleg és a hiábavaló sétálgatas matt és elhatároztam4 értesíteni fogom az. adóhivatalt, hogy ezentúl a névjegyek után vesse ki a kereseti adót. A meglepetés azonban csak ezután követ­kezett. Havi 8o pengős alkalmazott nyitott ajtót és azzal fogadott, hogy a nagyságos asszony nagyon várt: elment, de jön azonnal. Barátain beteg leánykája is azt mondta: anyuka nagyon várta a bácsit. Meghatódtam, mirt bejövetelemnek ezt a „nagyon“ varasai a gyermeke iránti szülői szeretet számlájára Írtam. .Megállapítottam, hogy a leányka „tüdö- csucshunitos“. A szobában nem volt levegő, j de annál több könyv. Mikor beléptem, ak­kor is olvasott. Arcocskája öreges, ijesztően okos feleleteteket ad. hangja lemondás, csüg- gedés és néma vád. Vájjon kit vádol? — Bizonyára anyukád, játszik veled és visz a levegőre, mert ez kell neked. — Keserűen legyint, hogy ebben sohasem volt része. Apu­kája reggeltől estig hivatalban, anyja pedig reggeltől estig szabónő, fodrász, kozmetikus. Este színház. Nem tudja, mi az anyai szeretet Cselédek nevelték és barátai csak a poros könyvek voltak. Kicsomagoltam, amit hoz­tam: — Szereted? Aztán együltödben edd meg az egészet — próbáltam egy kis jókedvet belopni szomorú életébe. De mennyire szereti, felelte. De ő ebből nem ehetik, mert úgy áll a dolog, hogy édesanyja holnap megy fürdőre egyedül és ma estére „nagy*“ vacsorára hívta meg ba­I ráti körét. Tehát azért vált engem olyan na- I gyón, azt gondolta, hozok fc.luról fiatal h- I bál, vauit és legalább ölven tojást: a tortak- I nak és fagylaltaknak. Elöntött a méreg. Torkam feszüli és ordí­tani akartam. L.)e nem mondtam semmit, csak megsimogattam a szomorú, szóke leánykát. Az ötödik háznál jártam, amikor szembe jött ve­lem egy elegáns unnö. Selyem és parfüm úszott körülötte. Megéreztem, hogy a barátom felesége. Nem köszöntem. Behúztam kalapom a szemembe és átmentem az utca másik ol­dalára. , Pedig jó lett volna megállam és megmon­dani neki a kővetkezőket: Kedves nagyságos asszony, hol él egyáltalán, hogy nem akarja észrevenni a háborút? Amit férje verítékei munkája által szerzett, azt most elkölti azon a címen, hogy addig éljen az ember, amíg fia­tal és szép (?). Azért megy fürdőre, mert ki vau fáradva és ideges. Miben fáradt ki és miért ideges, Asszonyom? A szabónk elrontotta ruhája fazonját, a fodrász a hajfestést és a kozmetikusnak nem sikerült eltüntetnie apró rámán? Megnegedjiik, ez is nagy gond. Sőt az is nagy gond, hogy a vacsorán fiatal libát avagy pulykát tálaljunk fel. Asszonyom, mi nem irigyeljük önt. Sem gondtalan életét, sem azt, hogy telik fürdőre. Sajnáljuk gyermekét. Azért, mert sápadt, azért, mer nem ő az egyetlen szomorú magyar gyermek. Mi szive sebben vennők, ha a rriai nehéz iaökhen a fürdőhelyeken „élni“ vágyó mamák helyett sápadartn magyar gyermekek tanulnának meg újra nevetni. Asszonyom, mi szeretjük, ha feleségeink jól­ápoltak és vidámak, de nem szeretjük, ha a divatos fürdőhelyek -tánclokálaiban a fiatalo­kat túlszárnyaló igyekezettel akarják elfelej­teni, hogy hitvesek es anyák. A helyzet komoly Aszonyom; a fogalma­kat revideálni kell. A magyar jövőnek első­sorban édesanyákra és hitvesekre van szük­ségé. Olyanokra, mint a múltban Árva Beth­len Kata. /..r:ny> Ilona, Lórántify Zsuzsanna, meg a többiek és olyanokra, akik ma tudnak és mernek áldozatot hozni. Vagyonokat lehetne keresni a Székeíyföldön gyógynövény-ültetéssel és termeléssel Nagy Imre festőművész gyakorlati kérdésekről beszél, amelyek a székely nép gazdasági felemeléséhez vezetnek CSÍKSZEREDA, augusztus io. Napról- napra közgazdasági kérdések felett vitatko­zunk. A hogy és miből élünk meg? — nagy kérdéseit boncolgatjuk. Mindenki látja: össze­fogással, összes lehetőségeink kihasználásával tudunk megfelelő és haladó életirányt s fel­tételeket biztosítani magunknak. Közben lehangolóan állapítja meg a gon­dolkozó ember, hogy a nagy dolgoktól nem látjuk apró, de annál biztosabb lehetőségein­ket. Nagyvonalú dolgokat hajszolunk s nem vesszük észre, hogy kicsikékből iesznek na­gyok. Ilyen apró, de annál fontosabb dolgok­ról beszélgetünk Nagy Imre csikzsögödi festő­művésszel. A nagy székely festő gazdasági udvarában állunk. Ilyenkor nem papiron vagy vásznon bontakozik ki a művészi alkotás nyomán a székely élet, hanem a maga teljes valóságá­ban zajlik az udvaron. Ekörül forog a szó, miközben) Nagy Imre leszegezi: .— Az elgondolások legtöbbször nem ke­rülnek gyakorlati megvalósításra. Pedig sok és nagy lehetőség van. Egy-két holdas kisem­bereket például hatalmi szóval kellene meg­akadályozni abban, hogy gabonát termeljenek, rendes körülmények között. Államilag kellene kötelezni az ilyen gazdát, hogy foglalkozzék növrtéynemesites, vagy gyógynövénytermeléssel. — Ha már a gyógy növény terme lést említet­tem, meg kell állapítanom, hogy vidékünk tele van értékesebbnél értékesebb gyógynövények­kel, amelyeket letaposunk ahelyett, hogy él­nénk belőle... Idevonatkozólag nagyszerűen ki­dolgozott, jól megírt szakkönyvek állnak ren­delkezésünkre és adnak tájékoztatót. Nagy baj, hogy senki sem foglalkozik komolyan velük. Pedig pillanatig sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy például Németország ma minden pénzt megfizet gyógynövényekért. Az EMGE annakidején lendületes munkát indított ebben az irányban. A szervező munkának azonban vajmi kevés gyakoratu eredménye van eddig. Noha Csík különösen alkalmas a gyógy­növényültetés és termelésre. Vagyonokat le­hetne keresni. — Visszatérve az cgy-kctholdas kisbirtoko­sokra, különösen a hegyek alján fekvő terüle­tekre ■— i hold földön egész család meg tudna élni, ha piros gyűszűvirágot (digitális purpurea) termelne. Ebből a növényből készí­tik ugyanis » „CardiazoP és más szív erősítő gyógyszereket. io centis csomagolás 6—7 pengő. Csak példának említem, hogy meny nyi és mekkora lehetőség van, de hiányzanak ezen a téren a teremtő szakembereink. Ilyen emberek nevelésére nem vagyunk berendez­kedve. Az erre alkalmas embereket nem is igen, látják meg. Pedig szakembereken ál! népünk gazdasági, sőt másirányu fejlődése is. — Orvosságainknak legalább 60—80 szá­zaléka növényi kellene iegyen. Eltekinte az orvosságtól, kézenfekvő {ehetőségeink, miop szeder és kokojza-tea, amelyeket szinte vonat­tételekben tudnánk szállítani — teljesen ki­használatlanok. Júliusban, még terméshozatal előtt, virágjában szedett áfonyalevél és fino­mabb szálaiból főzött tea, rummal, vagy cit­rommal Ízesítve tökéletes... Felvetődött a kérdés: jó volna nagyobb tömegben kipró­bálni ezt a teát, hogy az áfonyában levő, ve­sére ható tisztító anyag megmentésével, bizo­nyos ellensúlyozással állandóan használható élvezeti cikké tegyük. Ehhez is szakemberek­re volna szükségünk. Általában egész életünk­ben szakadatlanul előtétben állanak a szakkér­dések s csodálatos, hogy más nemzetekkel el­lentétben, mégis szakadatlan mellőzés éri őket, bizonyos általános müveltségüekkel szemben, akik igen-igen ügyesen maguknak igényelnek mindenféle szaktudást, holott lényegében nem értenek hozzá . . Pillanatnyi szünet után, miközben két ra- koncátlankodó borjut hajtunk az istállóba, igy folytatja Nagy Imre: — Magyarország, sőt egész Európa nélkü­lözi a terpentint. Keresve keresik a terpentin nyerasnyagát: a szurkot. Valamikor Csikban voltak községek, amelyek nagymértékben fog­lalkoztak szurokszedéssel. Ilyen volt többek között Csikszentkirály. A csikszeritkirályiakat abban az időben szurokszedőknek, maszatosok- nak neveztek. A ncv rajtuk is maradt. Ma ilyenirányban nem igen töri magát senki, hol­ott bármekkora mennyiséget el lehetne adni. — Köztudomású, hogy a szurok sértett fe­nyőfa kergén, pontosan a sértett felületen képződik. A fenyőnedv levegővel! érintkezés során vegyi átalakuláson megy át és szurok alakjában lerakódik. Erdészeti hatóságaink — Félév8záx<ados külföldi összeköttetéseim lehetővé leesik, ho ?y finom solingeni acélárukban és szemüvegekben még mindig a leg- raj jobbat és visz >nylag olcsón tudom nagyrabecsült vevőimnek nyújtani, raj A világhírű J. A. Henke's solingeni iker-jegyű zsebkések, o'lók, borot- vá'-, ke/tieszközök, valamint ömborotváló-pengék gyári lerakatva: jßajj KfJN MÁTYÁS FIA Kolozsvár, Kossuth lajos-u. i. m igen helyesen — tiltják a fenyők megsértését. Tehát alapos tanulmányozás, legapróbb részle­teiben is jól kidolgozott tervek alapján nyúl­hatunk a kérdéshez csak. Azonban hozzá kell nyúlnunk, mert nagy lehetősé­gek húzódnak meg mögötte. A/ utóbbi időben, a rendkívüli viszonyok ha­tára alapján, illetékesek elrendelték a vágte- rülctekben található szurok kitermelését. Ez is nagy dolog. Jól emlékszem; gyermekkorom­ban voltak falusi emberek, akik szurokból készített terpentin, olaj és azok bizonyos ösz- S7eceteiéiből égési sebekre, lábtörésre alkalmas orvosságot, sőt fejgomba, excémák és más bőr­felületi betegségek fertőtlenítésére, gyógyítá­sára alkalmas szereket árultak. Ez sokkal ko­molyabb gyógyászat volt, mint farkashus áru­lása különböző tyukkolerák ellen. — Ha a gyantagyüjtést beszerveznők né­pünk jelenlegi gondolkozása, felfogása mellett, alakul tovább a gondolat, az összes erdőket ;e szélyeztetné az ember. Gyakorlatilag, felülről kellene alaposan megszervezni a dolgot — a már elindított utón — úgy, hogy minden fenyökuermelést rendszeresített gyantatermelcs eiőzne meg. Három éven keresztül a kiterme­lés előtt álló vágterüietet gyantatermelésre kellene használni és a negyedikben kivágni. Kísérletként minél előbb meg kellene néhány holdon csinálni valahol. Az itt szerzett gya­korlat!) tapasztalatok alapján végleges, sza­bályrendeleteket lehetne elkészíteni, közben gyakorlati eredmények igazolnák, hogy mek­kora és milyen kincseket rejt magában a csíki fenyő... Kis helyen elfér a szurok. Könnyen leltet szállítani. Feldolgozására üzemet lehetne, sőt kellene minél előbb felállitni. — Aztán- nem utolsó helyen — folytatja Nagy Imre — itt van a szarvasgomba, amely nagy értéket képvisel. Franciaországban pél­dául — rendes körülmények között — nö-. vényi terméket használó konyhánál az izek legfinomabb változatát szarvasgombából érik el. Csíkban is tudok helyeket, ahol István bá, János bá bizonyos időpontban, rendszerint szeptember hónapban lejárja azokat a disznó- túrásokat, ahol a vadak kifordított gombá­kat felejtettek. Szenzációs gombatokányokar készítenek. Némelyek illatasitásra használják a gombát. Egyet-kettőt hazahoznak, ablakba teszik, este levegőzni kezdik, csodálatos illatot áraszt, amit csak tavaszinduláskor, élerpezs- dühéskor érez az ember. A föld életszaga árad a gombából. Miért nem lehet jól szervez­ve, nagyobb mennyiségben termelni és értéke­síteni . . . Két nagyszerű fiatal lovat kell ellátni. így a beszélgetés, amely annyi gyakorlati és kere­seti lehetőséget tár fel, hirtelen véget ér. Igaza van Nagy Imrének: szakembereiket előtérbe kell helyeznünk. A nagyobb, több é- alaposabb tudásnak kell érvényesülnie minden vonalon és akkor a terveken, megbeszélése­ken túl is történik valami. FERENCZ GYÁRFÁS. Kinevezések A m. kir. belügyminiszter Lakatos István és Szántó Lajcs városi mérnök, kolozsvári lakó. sokat Kolozsvár sz. kir. városhoz főmérnökké; Hegedűs Gyula oki. mérnök, kolozsvári la. kost Ko'ozsvar sz. kir. városhoz ménrökké; Sepsiszentgyörgv megyei város ideiglenes hatállyal kinevezett tisztviselői közül Gödri Zoltán Sepsiszentgyörgy megyei varoshoz I. o. aljegyzővé. Bánfryhupyad megyei vhtos ideiglenes ha­tállyal kinevezett tisztviselői közül Szabó Fe_ rencet Bánffyhunyad megvei városhoz főjegy­zőjévé; • Nagybánya megyei város ideiglenes hatálv- lyal kinevezett lisztviselői közül Yajay Sán­dort Nagybánya megyei városhoz L o. al­jegyzővé; Zilah megyei város ideiglenes hatállyal ki­nevezett tisztviselői közül Máté Lajost Zilah megyei városhoz I. o. aljegyzővé; Dés megyei város ideiglenes hatállyal ki. nevezeti tisztviselői közül Hermann Viktort Dés megyei városhoz I. o. aljegyzővé; dr. Csiszár Kázmér I. o. aljegyző, szilágv- somlyoi lakost Szilágvsomlyó megyei város., hoz tanácsnokká kinevezte. HUROKRA KERÜLT A VASÚTI SZÁLLÍTMÁNYOK FOSZTOGATÓJA. Dősről jelentik: Kiss István MÁV váltó­kezelő, aki Monostorszegen teljesített szolgálatot, egy alkalommal megállapí­totta, hogy az állomástól nem messze egy gyüjtökocsi vesztegel. Az esti ódákban odament, felnyitotta ajtaját, egy hordó bori, apróbb csomagokat, 4 üveg rizling bort szedett ki a gyüitökocsiból. azokat magával vitte és elásta, hogy maid ké­sőbb, ha a lopás után következő nyomo­zás befejeződik, azokat kiássa és felhasz­nálja. A csendőrségi nyomozás azonban keresztülhúzta terveit, rájöttek, hogy ki volt a tettes és Kiss István lopás bűn­tettének vádjával kerül a törvényszék elé közelebbről. ÜZLETI könyveket és könyvelési papírokat legolcsóbban az „Ellen­zék" könyvesboltban vásárolhat Ko­lozsvár, Mátyás királv-tér 9. Telelőn 11—99.

Next

/
Thumbnails
Contents