Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-10 / 179. szám

ellenzék

1943 augusztus 16.

A FALU SZEMÉVEL

Helyzetjelentés

Irta Kassay Géza

— Könnyű a falusiaknak! — koszontott

rám ismerősöm. , , >•

_ Könnyű! — fordítottam vissza a fogan jistent saját köszöntésével és mivel éppen orvostól jöttem, megmutattam kötobartyagyul- L Jásos szemem.

_a kezed? — bökött be pólyái; ujjúmra. — Az semmi. A kasza vágta el, de már gyógyul. A szemem nehezebb ügy. Aratáskor belevágódott a buzakaiász hegyes szakálla. De megmutathatnám a lábamat is. Egy mérges légy megcsípte, kékesvörös daganat éktelenkedik rajta és minden nyirokcsomóm megduzzadt. — Barátom elhárító^ mozdulatot tett, jelezvén, hogy ilyen oldalról nem szereti a falut.. Nagy kert. ahol csak ki nyújtja az ember kezét a finom gyümölcs után. Illatos szánaboglya, ahol egész^ nap lehet heverészni. Aztán tej, tej és tojás a végtelenségig: ez igen. Hát, ez valóban igen Csak az a baj, hogy a gyümölcsfát el kell ültetni, a füvet is le kell kaszálni, hogy illatos széna boglya legyen belőle és a tehenet sem fejik reggeltől e'stig, mert néha enni is kell adni s gondozni kell. De az is elő szokott fordulni, hogy a tehén megunja az életet és ilyenkor jó olcsón el kell adni a mészárosnak, a bankból pedtig pénzt kell felvenni be táblázásra, hogy az eladott helyébe másik tehén akasz- tódjék a jászol mellé.

— Hát igaz, igaz nem minden arany — ismerte be barátom. Ö a könnyebbséget a* étkezésre gondolta, van egy tízéves leánykája, beteg és nem kap elegendő tojást, tejet.

— Tudod mit? — forrósodott el bennem a gyermekek iránti szeretet — mához egy hét ismét be kell jöjjek és akkor hozok egyetmást. Tudod, a gyermek, az már más.

Láthatólag megörvendett ajánlatomnak és én j is meleg érzessél teltem el; szeretem az olyan • szülőt, akinek minden gondolata gyermeke'-, j Legalább megismerem a feleségét és az ottho- ^ rí ál — mondotta és ideadta névjegykártyáját, hogy annál könnyebben megkaphassam lakásukat.

A következő héten csakugyan felcsomagoltam. Kilónyi orda, ugyanannyi sajt és tíz tojás. Óh Istenem, régebben milyen semmiség és most milyen megszégyenítően nagy dolog. Feleségem utánam nyomult a kamrába és megijedve nézte, hogy az összes tojást csomagolom.

— Nem baj szivem — nyugtattam meg —

gyerekről van szó. Gyerekről, aki beesett

mellel és sápadt orcácskával kell átélje a háború megpróbáltatását. Gyerekről, aki ilyenkorán kell megtanulja az áldozathozatalt és az egyén igényének feláldozását a közért. Gyerekről, aki játéktalan és gondokban fogant élettel kell megtanulja a vas és ér misztikus fonalát, amellyel a történelem a népek sorsának színes szőnyegét szövi. Gyerekről, aki ilyen fiatalon kell megtanulja a kérlelhetetlen törvényt: ha építeni, akarunk, akkor előbb rombolnunk kell és ehhez az uj épülethez drága emberi élet a tégla, a malter pedig vér, özvegyek és árvák könnye (a felesleges cirádák és gipszfigurák pedig a nagy szavak).

Elfelejtettem engedélyt váltani a nagy „élelmiszer szállítmányra^ és mivel az állomáson meg szokták nézni a „gyanús''' falusiak cók- mokját, igy az egész utat végigizgultam. Valahányszor a kalauz bejött a fülkébe, összerezzentem. Mikor pedig megérkezett a vonat é: a szűk bejárat felé tereltek, a hideg az ingem alatt futkározott. De nem történt semmi. Mivel pedig az ötödik autóbuszra sem tudtam felkönyökölni magam, elindultam gyalog. A varos ellenkező végére a villasorok felé kellett mennem. Folyt rólam a veritek, mire bekanyarodtam a kérdéses utcába. Nem tudtam biztosan, hogy a házszám öt vagy tizenöt. Szerencsére nálam volt a névjegy. Llövettem és elgyönyörködtem rajta, mert szentem az egyszerű és becsületes névjegyeket. Ilyenforma volt; név, alatta foglalkozás, város és utca. Semmi egyéb. Egyszeri:, munkás, pedáns és megbízható az ilyen ember — morfondíroztam magamban és lenyomtam a kapu kilincsét,

Kaputól balra az első ajtó — igy mondta a barátom. Már be akartam csengetni, amikor feltűnt az ajtón levő névjegy. Háromszor akkora volt, mint a barátomé és egészen más-. Merített papír, címer és a név alatt háromszoros összefoglalása a tényleges, meg képzelt címeknek, rangoknak, igazgatósági tagságoknak stb. A név körülbelül igy kezdődött; Nagy és kisküküllöi... Nem olvastam tovább, mert a barátom neve nem igy kezdődik. A következő ajtónál próbáltam szerencsét, de itt is hasonló névjegy, a szöveg még dusabb. Gondoltam, a nyomda tévedett és mégiscsak a tizenötös házszám alatt lakik a barátom.

Azonban ott sem találtam meg. Nem volt mit tennem, addig mentem, amíg telefonra akadtam. Felhívtam barátom hivatalát azzal a szándékkal, hogy majd megmondom kit tegyen lóvá. Ereztem a hangján, hogy elpirult. A mult napokban volt a születésnapja és felesége „meglepetésképpen“ csináltatta ezt a

névjegyet. Ha nem akar családi botrányt, ezentúl ezt kell használja. Hiába, divat.

Nem volt mit tennem: sajnáltam barátomat és visszabandukoltam a tizenötös házszám aki. Mérgelődtem a meleg és a hiábavaló sétálgatas matt és elhatároztam4 értesíteni fogom az. adóhivatalt, hogy ezentúl a névjegyek után vesse ki a kereseti adót.

A meglepetés azonban csak ezután következett. Havi 8o pengős alkalmazott nyitott ajtót és azzal fogadott, hogy a nagyságos asszony nagyon várt: elment, de jön azonnal. Barátain beteg leánykája is azt mondta: anyuka nagyon várta a bácsit. Meghatódtam, mirt bejövetelemnek ezt a „nagyon“ varasai a gyermeke iránti szülői szeretet számlájára Írtam.

.Megállapítottam, hogy a leányka „tüdö- csucshunitos“. A szobában nem volt levegő, j de annál több könyv. Mikor beléptem, akkor is olvasott. Arcocskája öreges, ijesztően okos feleleteteket ad. hangja lemondás, csüg- gedés és néma vád. Vájjon kit vádol?

— Bizonyára anyukád, játszik veled és visz a levegőre, mert ez kell neked. — Keserűen legyint, hogy ebben sohasem volt része. Apukája reggeltől estig hivatalban, anyja pedig reggeltől estig szabónő, fodrász, kozmetikus. Este színház. Nem tudja, mi az anyai szeretet Cselédek nevelték és barátai csak a poros könyvek voltak. Kicsomagoltam, amit hoztam:

— Szereted? Aztán együltödben edd meg az egészet — próbáltam egy kis jókedvet belopni szomorú életébe. De mennyire szereti, felelte. De ő ebből nem ehetik, mert úgy áll a dolog, hogy édesanyja holnap megy fürdőre egyedül és ma estére „nagy*“ vacsorára hívta meg baI ráti körét. Tehát azért vált engem olyan na- I gyón, azt gondolta, hozok fc.luról fiatal h- I bál, vauit és legalább ölven tojást: a tortak- I nak és fagylaltaknak.

Elöntött a méreg. Torkam feszüli és ordítani akartam. L.)e nem mondtam semmit, csak megsimogattam a szomorú, szóke leánykát. Az ötödik háznál jártam, amikor szembe jött velem egy elegáns unnö. Selyem és parfüm úszott körülötte. Megéreztem, hogy a barátom felesége. Nem köszöntem. Behúztam kalapom a szemembe és átmentem az utca másik oldalára. ,

Pedig jó lett volna megállam és megmondani neki a kővetkezőket: Kedves nagyságos asszony, hol él egyáltalán, hogy nem akarja észrevenni a háborút? Amit férje verítékei munkája által szerzett, azt most elkölti azon a címen, hogy addig éljen az ember, amíg fiatal és szép (?). Azért megy fürdőre, mert ki vau fáradva és ideges. Miben fáradt ki és miért ideges, Asszonyom? A szabónk elrontotta ruhája fazonját, a fodrász a hajfestést és a kozmetikusnak nem sikerült eltüntetnie apró rámán? Megnegedjiik, ez is nagy gond. Sőt az is nagy gond, hogy a vacsorán fiatal libát avagy pulykát tálaljunk fel.

Asszonyom, mi nem irigyeljük önt. Sem gondtalan életét, sem azt, hogy telik fürdőre. Sajnáljuk gyermekét. Azért, mert sápadt,

azért, mer nem ő az egyetlen szomorú magyar gyermek. Mi szive sebben vennők, ha a rriai nehéz iaökhen a fürdőhelyeken „élni“ vágyó mamák helyett sápadartn magyar gyermekek tanulnának meg újra nevetni.

Asszonyom, mi szeretjük, ha feleségeink jólápoltak és vidámak, de nem szeretjük, ha a divatos fürdőhelyek -tánclokálaiban a fiatalokat túlszárnyaló igyekezettel akarják elfelejteni, hogy hitvesek es anyák.

A helyzet komoly Aszonyom; a fogalmakat revideálni kell. A magyar jövőnek elsősorban édesanyákra és hitvesekre van szükségé. Olyanokra, mint a múltban Árva Bethlen Kata. /..r:ny> Ilona, Lórántify Zsuzsanna, meg a többiek és olyanokra, akik ma tudnak és mernek áldozatot hozni.

Vagyonokat lehetne keresni a Székeíyföldön gyógynövény-ültetéssel

és termeléssel

Nagy Imre festőművész gyakorlati kérdésekről beszél, amelyek a székely nép gazdasági felemeléséhez vezetnek

CSÍKSZEREDA, augusztus io. Napról- napra közgazdasági kérdések felett vitatkozunk. A hogy és miből élünk meg? — nagy kérdéseit boncolgatjuk. Mindenki látja: összefogással, összes lehetőségeink kihasználásával tudunk megfelelő és haladó életirányt s feltételeket biztosítani magunknak.

Közben lehangolóan állapítja meg a gondolkozó ember, hogy a nagy dolgoktól nem látjuk apró, de annál biztosabb lehetőségeinket. Nagyvonalú dolgokat hajszolunk s nem vesszük észre, hogy kicsikékből iesznek nagyok. Ilyen apró, de annál fontosabb dolgokról beszélgetünk Nagy Imre csikzsögödi festőművésszel.

A nagy székely festő gazdasági udvarában állunk. Ilyenkor nem papiron vagy vásznon bontakozik ki a művészi alkotás nyomán a székely élet, hanem a maga teljes valóságában zajlik az udvaron. Ekörül forog a szó, miközben) Nagy Imre leszegezi:

.— Az elgondolások legtöbbször nem kerülnek gyakorlati megvalósításra. Pedig sok és nagy lehetőség van. Egy-két holdas kisembereket például hatalmi szóval kellene megakadályozni abban, hogy gabonát termeljenek, rendes körülmények között. Államilag kellene kötelezni az ilyen gazdát, hogy foglalkozzék növrtéynemesites, vagy gyógynövénytermeléssel.

— Ha már a gyógy növény terme lést említettem, meg kell állapítanom, hogy vidékünk tele van értékesebbnél értékesebb gyógynövényekkel, amelyeket letaposunk ahelyett, hogy élnénk belőle... Idevonatkozólag nagyszerűen kidolgozott, jól megírt szakkönyvek állnak rendelkezésünkre és adnak tájékoztatót. Nagy baj, hogy senki sem foglalkozik komolyan velük. Pedig pillanatig sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy például Németország ma minden pénzt megfizet gyógynövényekért. Az EMGE annakidején lendületes munkát indított ebben az irányban. A szervező munkának azonban vajmi kevés gyakoratu eredménye van eddig. Noha Csík különösen alkalmas a gyógynövényültetés és termelésre. Vagyonokat lehetne keresni.

— Visszatérve az cgy-kctholdas kisbirtokosokra, különösen a hegyek alján fekvő területekre ■— i hold földön egész család meg tudna élni, ha piros gyűszűvirágot (digitális

purpurea) termelne. Ebből a növényből készítik ugyanis » „CardiazoP és más szív erősítő gyógyszereket. io centis csomagolás 6—7 pengő. Csak példának említem, hogy meny nyi és mekkora lehetőség van, de hiányzanak ezen a téren a teremtő szakembereink. Ilyen emberek nevelésére nem vagyunk berendezkedve. Az erre alkalmas embereket nem is igen, látják meg. Pedig szakembereken ál! népünk gazdasági, sőt másirányu fejlődése is.

— Orvosságainknak legalább 60—80 százaléka növényi kellene iegyen. Eltekinte az orvosságtól, kézenfekvő {ehetőségeink, miop szeder és kokojza-tea, amelyeket szinte vonattételekben tudnánk szállítani — teljesen kihasználatlanok. Júliusban, még terméshozatal előtt, virágjában szedett áfonyalevél és finomabb szálaiból főzött tea, rummal, vagy citrommal Ízesítve tökéletes... Felvetődött a kérdés: jó volna nagyobb tömegben kipróbálni ezt a teát, hogy az áfonyában levő, vesére ható tisztító anyag megmentésével, bizonyos ellensúlyozással állandóan használható élvezeti cikké tegyük. Ehhez is szakemberekre volna szükségünk. Általában egész életünkben szakadatlanul előtétben állanak a szakkérdések s csodálatos, hogy más nemzetekkel ellentétben, mégis szakadatlan mellőzés éri őket, bizonyos általános müveltségüekkel szemben, akik igen-igen ügyesen maguknak igényelnek mindenféle szaktudást, holott lényegében nem értenek hozzá . .

Pillanatnyi szünet után, miközben két ra- koncátlankodó borjut hajtunk az istállóba, igy folytatja Nagy Imre:

— Magyarország, sőt egész Európa nélkülözi a terpentint. Keresve keresik a terpentin nyerasnyagát: a szurkot. Valamikor Csikban voltak községek, amelyek nagymértékben foglalkoztak szurokszedéssel. Ilyen volt többek között Csikszentkirály. A csikszeritkirályiakat abban az időben szurokszedőknek, maszatosok- nak neveztek. A ncv rajtuk is maradt. Ma ilyenirányban nem igen töri magát senki, holott bármekkora mennyiséget el lehetne adni.

— Köztudomású, hogy a szurok sértett fenyőfa kergén, pontosan a sértett felületen képződik. A fenyőnedv levegővel! érintkezés során vegyi átalakuláson megy át és szurok alakjában lerakódik. Erdészeti hatóságaink —

Félév8záx<ados külföldi összeköttetéseim lehetővé leesik,

ho ?y finom solingeni acélárukban és szemüvegekben még mindig a leg- raj jobbat és visz >nylag olcsón tudom nagyrabecsült vevőimnek nyújtani, raj A világhírű J. A. Henke's solingeni iker-jegyű zsebkések, o'lók, borot- vá'-, ke/tieszközök, valamint ömborotváló-pengék gyári lerakatva: jßajj

KfJN MÁTYÁS FIA Kolozsvár, Kossuth lajos-u. i. m

igen helyesen — tiltják a fenyők megsértését. Tehát alapos tanulmányozás, legapróbb részleteiben is jól kidolgozott tervek alapján nyúlhatunk a kérdéshez csak. Azonban

hozzá kell nyúlnunk, mert nagy lehetőségek húzódnak meg mögötte.

A/ utóbbi időben, a rendkívüli viszonyok határa alapján, illetékesek elrendelték a vágte- rülctekben található szurok kitermelését. Ez is nagy dolog. Jól emlékszem; gyermekkoromban voltak falusi emberek, akik szurokból készített terpentin, olaj és azok bizonyos ösz- S7eceteiéiből égési sebekre, lábtörésre alkalmas orvosságot, sőt fejgomba, excémák és más bőrfelületi betegségek fertőtlenítésére, gyógyítására alkalmas szereket árultak. Ez sokkal komolyabb gyógyászat volt, mint farkashus árulása különböző tyukkolerák ellen.

— Ha a gyantagyüjtést beszerveznők népünk jelenlegi gondolkozása, felfogása mellett, alakul tovább a gondolat, az összes erdőket ;e szélyeztetné az ember. Gyakorlatilag, felülről kellene alaposan megszervezni a dolgot — a már elindított utón — úgy, hogy minden fenyökuermelést rendszeresített gyantatermelcs eiőzne meg. Három éven keresztül a kitermelés előtt álló vágterüietet gyantatermelésre kellene használni és a negyedikben kivágni. Kísérletként minél előbb meg kellene néhány holdon csinálni valahol. Az itt szerzett gyakorlat!) tapasztalatok alapján végleges, szabályrendeleteket lehetne elkészíteni, közben gyakorlati eredmények igazolnák, hogy mekkora és milyen kincseket rejt magában a csíki fenyő... Kis helyen elfér a szurok. Könnyen leltet szállítani. Feldolgozására üzemet lehetne, sőt kellene minél előbb felállitni.

— Aztán- nem utolsó helyen — folytatja Nagy Imre — itt van a szarvasgomba, amely nagy értéket képvisel. Franciaországban például — rendes körülmények között — nö-. vényi terméket használó konyhánál az izek legfinomabb változatát szarvasgombából érik el. Csíkban is tudok helyeket, ahol István bá, János bá bizonyos időpontban, rendszerint szeptember hónapban lejárja azokat a disznó- túrásokat, ahol a vadak kifordított gombákat felejtettek. Szenzációs gombatokányokar készítenek. Némelyek illatasitásra használják a gombát. Egyet-kettőt hazahoznak, ablakba teszik, este levegőzni kezdik, csodálatos illatot áraszt, amit csak tavaszinduláskor, élerpezs- dühéskor érez az ember. A föld életszaga árad a gombából. Miért nem lehet jól szervezve, nagyobb mennyiségben termelni és értékesíteni . . .

Két nagyszerű fiatal lovat kell ellátni. így

a beszélgetés, amely annyi gyakorlati és kereseti lehetőséget tár fel, hirtelen véget ér.

Igaza van Nagy Imrének: szakembereiket előtérbe kell helyeznünk. A nagyobb, több é- alaposabb tudásnak kell érvényesülnie minden vonalon és akkor a terveken, megbeszéléseken túl is történik valami.

FERENCZ GYÁRFÁS.

Kinevezések

A m. kir. belügyminiszter Lakatos István és Szántó Lajcs városi mérnök, kolozsvári lakó. sokat Kolozsvár sz. kir. városhoz főmérnökké;

Hegedűs Gyula oki. mérnök, kolozsvári la. kost Ko'ozsvar sz. kir. városhoz ménrökké;

Sepsiszentgyörgv megyei város ideiglenes hatállyal kinevezett tisztviselői közül Gödri Zoltán Sepsiszentgyörgy megyei varoshoz I. o. aljegyzővé.

Bánfryhupyad megyei vhtos ideiglenes hatállyal kinevezett tisztviselői közül Szabó Fe_ rencet Bánffyhunyad megvei városhoz főjegyzőjévé; •

Nagybánya megyei város ideiglenes hatálv- lyal kinevezett lisztviselői közül Yajay Sándort Nagybánya megyei városhoz L o. aljegyzővé;

Zilah megyei város ideiglenes hatállyal kinevezett tisztviselői közül Máté Lajost Zilah megyei városhoz I. o. aljegyzővé;

Dés megyei város ideiglenes hatállyal ki. nevezeti tisztviselői közül Hermann Viktort Dés megyei városhoz I. o. aljegyzővé;

dr. Csiszár Kázmér I. o. aljegyző, szilágv- somlyoi lakost Szilágvsomlyó megyei város., hoz tanácsnokká kinevezte.

HUROKRA KERÜLT A VASÚTI SZÁLLÍTMÁNYOK FOSZTOGATÓJA.

Dősről jelentik: Kiss István MÁV váltókezelő, aki Monostorszegen teljesített szolgálatot, egy alkalommal megállapította, hogy az állomástól nem messze egy gyüjtökocsi vesztegel. Az esti ódákban odament, felnyitotta ajtaját, egy hordó bori, apróbb csomagokat, 4 üveg rizling bort szedett ki a gyüitökocsiból. azokat magával vitte és elásta, hogy maid később, ha a lopás után következő nyomozás befejeződik, azokat kiássa és felhasználja. A csendőrségi nyomozás azonban keresztülhúzta terveit, rájöttek, hogy ki volt a tettes és Kiss István lopás bűntettének vádjával kerül a törvényszék elé közelebbről.

ÜZLETI könyveket és könyvelési papírokat legolcsóbban az „Ellenzék" könyvesboltban vásárolhat Kolozsvár, Mátyás királv-tér 9. Telelőn 11—99.