Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-10 / 179. szám

1943 augusztus 10. LXIV. évfolyam, 179. szám. ÁRA 16 FILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16., I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye- tem-u. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 72066 ILIPIIO TIl: BB RI HR MIKLÓS Kiadótulajdonos: ,,PALLAS SAJTÓVÁLLALAT*1 Rt Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 4.30 P« negyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 évre 49.60 P. Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter a Társadalmi Együtt­működés kolozsvári gyűlésén nagy beszédben válaszolt a határon túl el­hangzott kijelentésekre — Erdély magyarsága bitvallást tett a tökéletes magyar nemzeti egység és a jobb magyar jövendő célkitűzései mellett „ERDÉLY MAGYAR VOLT ÉS MAGYAR LESZ ÖRÖKKÉ“ KOLOZSVÁR, augusztus 10. Vllágese- \ menyek kellős közepén minden magyar j ember lelkében ott él a kérdés: mit hoz : ' lövendő, mi lesz a magyar nemzet sor- ; Nem lehet csodálkozni azon, ha mi í erdélyiek különösképpen foglalkozunk ; ezekkel a problémákkal. Az erdélyi ma­gyarságot az idegen uralom huszonkét . keserves esztendeje megtanította arra, i hogy történelmi távlatokban gondolkod- j jék. Tisztában vagyunk azzal a hivatás- i sál, amelyet a magyarságnak kell betölte- ş nie a Dunamedencében és politikai vonal- » vezetésünket ugyanazok az eszmék irá- J nyitják, amelyeknek jegyében a magyar 1 nemzet ezer esztendőn keresztül minden i áldozatot meghozott a nyugati kultúra védelmében. Nemzetiségi politikánknak : is ez az alapvető gondolata. Kormányza- j tunknemcsak a törvényes rendelkezések , hanem, a mult hagyományai szerint is a jogegyenlőség szem előtt tartásával irá- , nyitja nemzetiségi politikáját, amelyért cserébe hűséget és őszinteséget kíván a | magyar hazában élő nemzetiségektől. Nem ! tartozik a magyar szokások közé, hogy fenyegetőzzünk és üres szólamok puffog­tatásával más nemzetek érzékenységét sértsük. Abban a nagy küzdelemben, amely az uj Európa kialakításáért folyik, a magyarság mindig csak a magasabb szempontokat tartotta szem előtt és ez jellemezte kill- és belpolitikánkat egy- j aránt. Ezeket a reálpolitikai felismeréseket j sajnos, a szomszédos román állam veze- I tői nem tették magukévá. Legutóbb is j olyan beszéd hangzott el Nagyszebenben, j amelyre az egész magyar közvélemény- I nek fel kellett figyelnie. Erre a beszédre adta meg a méltó választ Erdély főváro­sában Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter, aki hétfőn délután a társadalmi egyesületek nemzeti együtt­működésének gyűlésén nagy beszédet mondott Kolozsváron. A nemzetvédelmi propagandaminiszter a szó nemes és igazi értelmében mindvégig az európai szellem és az ősi magyar becsület erejével vála­szolt a határon túl elhangzott és felénk irányzott kijelentésekre. Erdély magyar társadalmi vezetői valamennyien azt érez­ték, hogy a kormány képviselője az egész magyarság leikéből beszél. A magyar nemzet nem akar provokálni, de nem tér ki, ha nyílt kihívásokkal találja szemben magát. Fogadalmat tett arról, hogy Er­dély örökké magyar lesz, mint ahogy mindig is magyar volt és a történelmi időkben teljes egységben fog munkálkod­ni az egész magyarság a jobb jövendőért. A határon túlról egy régi jelszót idéztek. Antal István dr. a magyarság összessége nevében magáévá tett ezt a jelszót, ame­lyet most Nagyszebenben felelevenítet­tek. Ez a jelszó: Torda! Tomboló lelkese­déssel fogadta meg Erdély magyarsága, hoav teljes egységben küzd ezért a jel­szóért és az ezeréves mult történelmi jo­gai alapján szembeszáll azokkal, akik a vérzivataros időkben is fenyegetőzésekkel és politikai szemfényvesztéssel akarnak *yülölséget hinteni. Ugyanakkor, amikor a magyarság az örök magyar Erdély mellett a legszebb megnyilatkozást tette, azt is hangoztatuk, hogy nemzetiségi politikánk alapja tovább­ra is a lovaglás magyar felfogás a nemze­tiségekkel szembeni megértés. Szerencsés véletlen, hogy ugyanezen a napon tartott a debreceni nyári egyetem nemzetiségi előadássorozatának befejezése alkalmából nagy beszédet Pataky Tibor miniszterel­nökségi államtitkár is, aki beszéde során kijelentette, hogy a magyar nemzetiségi politika mindenkor tiszteletben tartja az itt élő nemzetiségek jogait. Ezt az elbá­nást, eZt a magasabbrendü politikai el­vet kellene joggal elvárnunk Délerdély- ben élő magyar testvéreink számára is, akiknek sorsát mindig aggódó szeretettel figyeljük és életkérdéseiket a magyarság legfontosabb nemzeti ügyének tekinti. fejti ki munkásságát. A gazdaközönségei a hatvanezer példányban megjelenő Er* délyi Gazda állandóan tájékoztatja az idős szerű kérdésekről. Az EMGE munkássá* gának három alapvető tétele: 1. Az er< délyi magyar gazdák irányítása. 2. A ter­melés kérdése. 3. Az értékesítés. Dr. Szathmári Lajos, az EMKE ügyve­zető alelnöke mondott ezután rendkivül érdekes, mindvégig figyelemmel kisért nagyhatású beszédet. Beszéde során ősz- szehasonlitást tett az északerdélyi román­ság és a délerdélyi magyarság sorsa kö­zött. A statisztika számszerű adatai alap­ján megállapította, hogy amig az észak­erdélyi románság úgy kulturális, mint gazdasági téren szabadon fejtheti ki tevé­kenységét, addig a délerdélyi magyarság a román államhatalom részéről nem ré­szesül hasonló lovagias elbánásban. Szathmáry Lajos dr. beszámolója után dr. Antal István nemzetvédelmi propa­gandaminiszter emelkedett szólásra a hallgatóság lelkes éljenzése közben. ANTAL, ISTVÁN: „Hogyha valamikor, úgy most van múlhatatlan szükség az összes társadalmi erőket összefogni!“ Ahtal István dr. nemzetvédelmi propa- | gandaminiszter a társadalmi egyesületek | együttműködésének fontosságáról szólva, hangsúlyozta, hogyha valamikor, úgy most van múl­hatatlan szükség az összes társadalmi erőket összefogni és ez erőket a belső magyar front védelmére csatasorba ál­lítani. Most, amikor valóban megnehezedett az idők járása fölöttünk és a tetőpontja felé haladó világzürzavarban a magyar ügy köré erőteljes védővonalakat kell emel­nünk. Különösen fontos a magyar társadalmi erők egyesítése Erdély földjén, ahol sok olyan külön magyar probléma van, amelyet más magyar országrészek nem ismernek, viszont számtalan oly súlyos veszedelem is leselkedik az itteni ma­gyarságra, amely az ország többi ré­szén nem olyan fenyegető. A nemzetiségi kérdés Erdély földjén különös időszerűséggel és különös súllyal mered elénk és fokozott figyelmet, körül­tekintést és megértést igényel a magyar élet minden tényezőjétől. A magyar nem­zetiségi politika szelleméről és vezető gondolatáról szólva arra mutatott rá a miniszter, hogy a magyar nemzetiségi po­litika alapelveit évszázadok békés együtt­élésének és egymásrautaltságának szelle­me alakította ki, az a messze távlatokban gondolkozó emelkedett politikai géniusz, amely Szent Istvántól kezdve, mai napig a nagy magyar nemzetvezér eket és ál­lamférfiakat áthatotta. Legutóbb maga az ország miniszterelnöke — ez év május 29-én tartott nagy beszédében — foglalta össze ez alapelveket a jogok kölcsöxiös tiszteletében és az emberiesség gondolatá­ban, amelyek — mint mondotta volt —• alkalmasak arra, hogy ezt a súlyos kér­dést nyugvópontra juttassák. A jogok kölcsönös tisztelete és az emberiesség —- ez volt a magyar nemzetiségi politika ve­zető gondolata, mióta csak nemzetiségi kérdés létezik és az e gondolat által meg­határozott gyakorlati politikai magatar­tás a magyar államvezetés alapvető nem­zetiségi programja azóta is, amióta nem­zetiségeink egy része az elmúlt évek so­rán az anyaországhoz visszatért. Ezt (t politikát követi a magyar államvezetés Erdélyben is s hogy e politika e sokat szenvedett országrész minden lakosa számára valóban meghozza áldásos gyü­mölcseit: a konszolidációt, a harmóniát, a békés épitőmunkát és együttműködést, ahhoz szükséges az összes itteni magyar társadalmi erők megértése és összhangza- tos munkája is. „A magyar ügyet semmi veszedelem nem érheti, ha kemény marokra szorítjuk a magyar fegyvert“ Ismétlem, amit más helyeken is már szám'talanszpr elmondottam: a magyar ügyet semmi, de semmi veszedelem nem érheti, ha józansággal, hidegvérrel, nyu­galommal és bátorsággal nézünk szembe az eseményekkel és kemény marokra. szo­rítjuk a magyar fegyvert. (Helyeslés és Meg kell őszintén vallani, hogy a köz­vetlen szomszédból áthangzó megnyilat­kozásokban nem sok örömünk telik, mert taps.) Egység és jó vitézi rezolució! Ez a magyar élet nagy parancsa az ország minden egyes zugában, de ez különösen itt, a Királyhágón túl, ahol a magyarság fokozott figyelemmel kisóri a világese­ményeket, de különösen azokat a hango­dat, amelyek a Kárpátokon túlról ide át- hangzanak. ezek a megnyilatkozások mindenre alkal­masak, csak arra nem, hogy a béke, a megnyugvás és a konszolidáció átmoszfé­ráját teremtsék meg a jövő sorsáért küz­dő Európának ebben a sarkában. Hosz- szu-hosszu idő óta türelemmel, béketü- réssel és hangtalanul figyeljük az odaát- ról jövő sorozatos demonstrációkat, ame­lyek éle burkoltan, vagy nyíltan, de mindig ellenünk: Erdély és a magyar­ság ellen van kihegyezve, de sohaseml reagáltunk rájuk, mert az európai sors­közösség kötelességeit elöbbrevalóak- nak tartottxik a magunk jogos sérel- meinél is. Legutóbb azonban egy olyan hang iş A közvetlen szomszéd Erdély és a magyarság ellen „Ezt a Jelszót - Terda - mi is készséggel magunkévá, tesszük^ Egy hittel, egy akarattal!... ' Hétfőn délután hat órakor a kolozsvári I vármegyeháza dísztermében gyűlést tar­tott a társadalmi egyesületek nemzeti : együttműködése. A terem zsúfolásig meg- I telt Erdély magyar társadalmának veze­tőivel. Megjelent a gyűlésen Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter i is, akit az egybegyűltek lelkes tapssal és éljenzéssel fogadtak. A gyűlést dr. Illés j Gyula tankerületi főigazgató a Társadal­mi Együttműködés elnöke nyitotta meg, aki rövid beszámolót tartott az együtt­működés eddigi munkásságáról és meleg szavakkal üdvözölte dr. Antal István mi­nisztert. Ezután Balogh László dr., az EMGE h. igazgatója az EMGE munkásságát ismer­tette. Elmondotta, hogy az Erdélyi Ma­gyar Gazdasági Egyesület százezer tagja nyolcszázhusz gazdakör keretei között

Next

/
Thumbnails
Contents