Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-09 / 178. szám

1943 augusztus 9l ellenzék fl magyar reformátusok összes időszerű kérdéseit megtárgyalják a marosvásárkelyi értekezleten II marosvásárhelgi reforradíns-ncpok részletes műsora iskola igazgatónője és Nagy András teológiai magántanár. Délután 6 órakor a Teleki-thékában Nagy Géza dr. teológiai tanár tart elő­adást. A második nap műsorát istentisz­teletek zárják be. Szeptember 5-én, vasárnap délelőtt 10 órakor istentiszteletek vezetik be a nap műsorát. A Vártemplomban Ravasz László dr. dunamelléki. a Gecse-utcai templomban Enyedi Andor dr. tiszánin­neni. a Szabadi-uti templomban Győry Elemér dunántúli püspök, a kollégium dísztermében pedig Gönczy Lajos dr. teológiai tanár prédikál. Délelőtt fél 12 órakor: református nagygyűlés, amelynek színhelyét később jelölik ki. A nagygyűlést Nagy Endre tanügyi főtanácsos, egyházmegyei főgond 'nők nyitja meg. Az ünnepi beszéd meg­tartására Tasnády Nagy András dr. kép­viselőházi elnököt, a Bethlen Gábor Szö­vetség elnökét kérték fel. Este 8 órakor lesz a református napokat bezáró dísz­hangverseny a Kultúrpalota dísztermé­ben, amelyen gróf Bethlen István egy­házkerületi főgondnok, nv. miniszterel­nök mond megnyitót. Előadás tartására Zsindely Ferenc kereskedelemügyi mi­nisztert kérték fel. A református napo­kat Vásárhelyi János erdélyi püspök zár­ja be. „Hogy milyen sors vár reánk a lövőben: elsősorban önmagunktól f ügg !“ Bornemisza Géza iparügyi miniszter beszéde a diósgyőri vasgyár munkás-jubileumán KOLOZSVÁR, augusztus 9. Legutóbbi számunkban közöltük Vásárhelyi János református püspök nyilatkozatát a ma­rosvásárhelyi országos jellegű református napokról. Az alábbiakban közöljük a nagyszabású ünnepségek részletes műso­rát: Szeptember 3-án: délelőtt 10 órakor presbiteri diszgyülés és értekezlet a Kul­túrpalota nagytermében. Imádkozik: Vá­sárhelyi János püspök, megnyitót mond: Teleki Arctur gróf főgondnok. A disz­gyülés keretében felszólal Balogh Jenő dr., az egyetemes konvent világi elnöke, Ravasz László dr. dunamelléki, Révész Imre dr. tiszántúli, Enyedy Andor dr. ti- száninneni és Győry Elemér dunántúli püspök. Ezután Pataki Tibor dr. állam­titkár tart előadást: „Az erdélyi refor­mátus egyház nemzetpolitikai feladata“ címmel. Délután 4 órakor lelkészi értekezlet a református kollégium dísztermében. Az értekezletet Vásárhelyi János erdélyi püspök nyitja meg, majd Révész Imre dr. tiszántúli püspök és Boér Elek dr. köz- igazgatási biró előadására kerül sor. Ugyanebben az időben délután 4 órakor evangélizáló összejöveteleket tartanak. A férfiak részére a Gecse-utcai templom­ban, nők részére -a- Vártemplomban. A férfiak részére tartandó összejövetelen Bonczos Miklós dr. államtitkár is elő­adást tart. Délután 6 órakor diszgyülés a Teleki- thékában. A diszgyülésen Vásárhelyi Já­nos püspök mond megnyitót, majd Balogh Jenő dr., a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára mond beszédet, gróf Teleki Domokos dr. pedig a Teleki-théka törté­netét és jelenlegi helyzetét ismerteti. Az első nap műsorát isteniszteletek zárják be. Szeptember 4-én: délelőtt 10 órakor nőszövetségi diszgyülés és értekezlet a Vártemplomban. Ravasz László dr. püs­pök imája után Vásárhelyi Jánosné nyit­ja még a diszgyülést. Enyedi Andor dr. és Győry Elemér dr. püspökök üdvözlő szavai után dr. Zsindely Ferencné Tüdős Klára tart előadást. Ugyancsak délelőtt 10 órakor tanári és tanítói diszgyülés lesz a református kol­légium dísztermében, amelyen fáji Fáy István dr. kultuszminisztérium államtit­kár mond beszédet, majd Dóczy Ferenc, Haáz Rezső és Kali Sándor a tanárok és tanítók helyzetéről értekeznek. Délután 4 órakor lelkészi értekezlet a református kollégiumban s ezen Tavaszy Sándor dr. püspökhelyettes és Imre Lajos dr. teológiai tanár tart előadást. Ugyan­ebben az időben a kollégium természet- rajzi tantermében tanári értekezletet tartanak, amelynek során M. Nagy Ottó zilahi vallástanár, Kovács Zoltán kolozs­vári kollégiumi tanár és Biró Sándor dr. teológiai magántanár tart előadást. Ugyanebben az időben ugyancsak a kollégiumban, a tornateremben tartják n eg a tanítók értekezletét. Az értekezle­ten Böjtbe Zoltán abafáji tanító. Kérész- tessyné Kálmán Juliska kolozsvári elemi iskolai igazgató, Bartha Károly dr. sep­siszentgyörgyi tanitóképezdei igazgató és Zólyomi Jenő abafájai lelkész tart elő­adást. Ugyancsak ezen a délutánon lesz az if­jak részére evangélizáló értekezlet, A Gecse-utcai templomban ifjak részére tartandó értekezleten bibliát olvas és imádkozik Sigmond János nagysajói es­peres, megnyitót mond: gróf Bethlen György dr. egyházkerületi főgondnok. Előadásokat tartanak: László Dezső ko­lozsvári lelkész, Pálffy Károly lelkész, David Gyula teológiai magántanár. A Vártemplomban lányok részére tar­tandó értekezleten imádkozik Adorjáni István, a kolozsvári egyházmegye főjegy­zőié, előadásokat tartanak: Kovács Mar­git, a kolozsvári református leánygimná­zium igazgatója, Váróné-Csató Gabriella, az udvarhelyi tanitónőképző igazgatója, Bibó Erzsébet, a sepsiszentgyörgyi leány­DIŐSGYÖR, augusztus 9 <iMTÍI.) A vitéz Horthy István Állami Vas, Acél és Gépgyárak kettős ünnepet ültek vasárnap. Az idén van 75 éve annak, hogy a diósgyőri vasmű jelenlegi he­lyére épült.. Ezenkívül a MÄVAG 302 munkása is jubilált, akik több mint három évtizede állanak a gyár szolgálatában. Az ünnepségen meg­jelent Bornemisza. Géza iiparügyi mi­niszter i<s, aki személyesen adta át a jubiláló munkásoknak az elismerő ol 'evelet és beszédet is intézett hoz­zájuk. Beszédében a miniszter hangsú­lyozta, hogy ne higyje senki ebben az országban, hogy magának jobb helyzetet, esetleg kedvezőbb elbírá­lást biztosíthat, ha bármely irány­ban kilép a nemzeti egység erőibők mert magyar volta eltéphetetlenül részesévé teszi annak a jövőnek, am elv az egész magyarságnak jut osztályrészül. A nemzeti boldogulás azonossága magába zárja természetesen a szo­ciális haladást is, amelynek ható­ereje nélkül ma már senki sem képzelheti el a magyarság kárpát­medencei küldetését. Az az ut, amelyet, e téren az utolsó két évtized alatt megtettünk, kétség­telenül bizonyítja, hogy -a szociális eszme már megtel it ette és olvan ru­gójává vált a magyar léleknek, amely a háború befejeztével további alkotásokra sarkal. A joguknak az a többlete — folytatta a miniszter —, amelyekhez a magyar munkásság már eljutott -és amelynek ma még nem is körvonalazható bővülését várhatja, észszerűen növeli a mun­kásság kötelezettségeit és felelőssé­gét is. A meonövekedett kötelességtudat és felelősségérzet fontos mozzanat a háború idején, amikor a nemzet­nek eqyetlen teljesitméíiyü közös­séget kell alkotnia és ebben a ha­talmas gépezetben valamennyi keréknek, a legkisebbnek és a leg­nagyobbnak is akadozás nélkül kell betöltenie rendeltetését. Hogy milyen sors vár ránk a jö­vőben — fejezte be beszédét a: mi­niszter —, elsősorban önmagunktól függ, a magunk egyetértésétől, belső harmóniánktól, összefogásunktól és elszántságunktól^ A miniszter ezután átadta a mun­kásoknak a vállalat elismerő okle­veleit, pénzjutalmát és ajándékait és hosszasan elbeszélgetett velük. Közgyűlést tartott a Köztisztviselők és Nyugdíjasok Fogyasztási Szövetkezete KOLOZSVÁR, augusztus 9. Vasárnap dél­előtt rendezte a Köz-tisztviselők és Nyugdíja­sok Fogyasztási Szövetkezete rendes évi köz­gyűlését a Mátyás király-utcai székházában. Ä szövetkezet részvényesei közül 56-án jelen­tek meg, akiket Árkossy Sándor ügyvezető igazgató üdvözölt. Árkossy Sándor ügyvezető igazgató felol­vasta Ürmössy József elnöknek a szövetkezet multévi működéséről szóló jelentését, amely hangsúlyozta többek között, hogy a szövet­kezet bár nem mutathat fel olyan nagy ered­ményeket, amilyeneket elérhetett volna, ha nem kellett volna a mai idők rendkívüli ne­hézségeivel birkóznia, elérte azt, hogy az üzleti évet veszteség nélkül zárhatta le. A szövet­kezet székháza a nagy adó és fenntartási költ­ségek miatt nem jövedelmez, Az , áruhiány nagy volt, azonban a szövetkezet áruraktára tetemesnek mondható. A kiadási költségeket az alkalmazottak elbocsájtásával mérsékelték. A szövetkezet működése ellen többször ellen- sv:enves vélemények hangzottak el. Leginkább olyanok részéről, akik nem is vásároltak a szövetkezettől, vagy akik még az üzletrészeik arát sem fizették meg. Sajnos — mondja az elnöki jelentés —, a szövetkezet a közellátási hivatal részéről nem részesült kellő támogatás­ban. Majd elismeréssel emlékezik meg a Han­gya támogatásáról és Árkossy Sándor, vala­mint az igazgatóság munkásságáról. Az elnöki jelentéshez az üzletrészesek közür többen hozzászóltak és igen élénk vita fejlő­dött ki, amelyből tisztázódott a szövetkezet­Minisztertanácson foglalkozott a román kormány a ploestll bomba- támadások károsultainak helyzetével BUKAREST, augusztus 9. (MIT.) A Német Távirati Iroda jelenti: An- tonescu Mihály helyettes miniszter- elnök vezetésével (minisztertanács 'olt, amely azo.kkal a gazdasági és pénzügyi rendszabályok kai foglalko­zott, amelyekkel támogatást akar­nak nyújtani ad román kőolaj vidék bombázása alkalmával károsultak­nak és a román kőolaj váll álatoknak. nek a Hangya központhoz való helyzete, a mukévi burgonyaszálLitas ügye és hangsú­lyozódott az a kívánság, hogy a szövetkezet működését szélesebb keretek között kell kiterjeszteni. A jelen viszonyai megkövetelik, hogy a Kolozsvárt élő és dol­gozó nagyszámú koztiszfviselöknek, nyug­díjasoknak olcsó beszerzési forrásuk legyen, amely biztosítja elsősorban a közszükség­leti cikkek beszerzését s megmenti a jórészt kisjövedelmű embereket a feketepiac kié-' náitól. Áikossy ügyvezető igazgató ismerteti a szö­vetkezet mérlegét és zárszámadását, valamint a mutatkozó 72 pengő 71 fillér felesleg fel­osztására vonatkozó javaslatot, amely a 12.1.749 pengő 13 fillér vagyon és a teher oldal között mutatkozik. A zárszámadás ismertetése után ismét élénk vita támadt, jóllehet, hogy a felügyelő bizott­ság jelentése szerint a mérlegösszeállirás, a lel­tározás a legnagyobb pontossággal és a törvé- rendeletek betartásával készült el. Gar on dl János üzletrészei követelte, hogy mutassák ki külön a szövetkezet székházának jövedelmét és külön a szövetkezet vagyonke­zelését. Hosszas eszmecsere után Józsa Vilmos' körzeti ellenőr, aki a szövetkezet mérleget összeállította, részletes magyarázatai után ki­tűnt, hogy a szövetkezet ügykezelése minden tekintetben törvényes formák között rendben történt. Hankó Nándor részvényes mindamellett az igazgatóság ellen bizalmatlansági indítványt akart tenni. Ezt azonban elvetették és a köz­gyűlés az. igazgatóságnak, felügyelőbizottság­nak a felmentvényt megadta. A közgyűlés titkos szavazással öt uj igaz­gatósági tagot választott éspedig Györkc Ist­vánt, vitéz Molnár Károlyt, Kovács Lajost, Kiss Károlyt, Koréh Sándort. Kívülük az igaz­gatóság tagjai továbbra is Ürmössy József, el­nök, Árkossy Sándor ügyvezető igazgató, Ba­logh Ignác, Bodnár Béla, Karácsonyi Geró, Kovács Éjek, Mát hé György, Saáry Mihály, Ürmössy Árpád, Zsigmond Albert. A közgyűlés az elnök zárószavaival és a Himnusz eiéneklésével fejeződött be. A székelyudvartielyl tűz­harcosok ünnepe A Tűzharcos Szövetségnek székelyudvarhe­lyi csoportja lázas munkával készül alakuló közgyűlésére. A szeptember 12-én tartandó közgyűlésnek külön kiemelkedő fényt fog adni a nagykanizsai tűzharcosok által ajándékozott zászló ünnepélyes átadása, amelyet a kanizsai­ak népes küldöttsége hoz cl az or/zág egyik széléről a másikra. Szeptember 12-én kettős ünnepet ül a székelyudvarhelyi tűzharcos cso­port, nevezetes napnak az évfordulója ez a nap, mert három evvel ezelőtt, huszonkét évi idegenuralomnak vetett véget a bevonuló de­rék honvéd hadsereg. Székelyudvarhely városa e napot még ma sem tudja elfelejteni. A tűz­harcosok méltó keretek között fogják c napot megünnepelni. Különböző rendező csoportok állandó lelkes munkával, lázasan készülnek a , nagy nap ünnepségére, amely két részből fog állani. Délelőtt a városi „Haryta'' s.zinházte- remben lesz az alakuló közgyűlés, ennek kere­tében adják át a nagykanizsai tűzharcosok ajándék zászlójukat, este pedig a református kollégium tornacsarnokában nemzetvédelmi gá­laestély lesz. v^H-atorr müsorszámokkal. mcsak az udvarhelymegyei tűzharcosok, ha­nem a szomszédos székely mezvék és Erdélv nagyszámú tűzharcosa készülődik erre a baj­társi ölelkezésre. A kenyérgabona-, árpa- és kukorica­beszolgáltatás szabályozása KOLOZSVÁR, augusztus 9. Az alábbiakban közöljük a gabonabeszolgáltatásról szóló, 116.580—1943- K. M. számú rendeletet, amely a Budapesti Közlöny augusztus 6-i 175. számá­ban jelent meg; 1. §. Az a gazdálkodó, aki a kenyérgabona beszolgáltatásának teljes mértekben, vagy egy­általában nem tudna eleget termi, a zsirbe- szolgáltatási kötelesség teljesítésébe számítható termények beszolgáltatásával tehet eleget a kö­telezettségnek. Hogyha a kenyérgabona helyett a zsirbeszolgáltatási kötelesség teljesítésébe be­számítható terményt (termeket) sem tudna be­szolgáltatni és ezt igazolja, kérheti, hogy a szabadválasztásu terményekkel, illetőleg ter­mékekkel teljesítse a beszolgáltatást. A kérés lehet írásbeli, vagy szóbeli és a nyilvántartó hatóságnak kell tudomására hozni. Köteles azonban megjelölni azokat a szabadválasztásu terményeket, amelyeket kenyérgabona, illető­leg zsír helyett kiván beszolgáltatni és ezek buzaegység pontjának talalnia kell az eredeti kivetéssel. A kérelmet — ha a gazdálkodó a cséplést már befejezte — a rendelet megjele­nésétől, különben pedig a cséplés befejezésétől számított 15 nap alatt, de legkésőbb szep­tember 30-ig kell, hogy előterjessze. 2. §. Ha a gazdálkodó a zsírra vonatkozó beszolgáltatási kötelességét csak árpával, vagy kukoricával tudná teljesíteni — de bebizo- nyithatóan csak háztartása, illetőleg vetőmag, vagy abrak takarmány szükségletének rovására —, kérheti, hogy árpa vagy kukorica helyett kenyérgabonát szolgáltathasson be a megfelelő buzaenvségárban. Ha ezt sem tudná teljesíteni, úgy ebben az esetben is kérheti, hogy a sza­badva'! asztásu terményekből szolgáltathasson be a rárótt pontarányoknak megfelelően. Az el járás ugyanaz, mint a kenyérgabonánál, — a bejelentést minden ecetben szeptember 30-ig kell megtenni a nyilvántartó hatóságnál. Augusztus 15-ig be kell jelenteni a román agrárreform során szerzett, be nem épített házhelyeket BUDAPEST, augusztus 9. A visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen végrehajtott földbirtokrendezés (román agrárerform) során kisajátított, a román állam szervei által elő­vásárlás után megszerzett vagy egyébként az államkincstár tulajdonában állott ingatlanok­ból, úgyszintén a köztestületek (községek, vá­rosok), alapítványok (alapok) ingatlanaiból házhely céljaira juttatott, vagy jogügylettel elidegenített ingatlanokat, tekintet nélkül arra, hogy időközben kinek a tulajdonába jutottak, 1943 augusztus 15-óig az ingatlan fekvése szerint illetékes községi elöljárósághoz — pol­gármesterhez — be kell jelenteni, ha arra la­kóházat vagy mezőgazdasági, ipari vagv ke­reskedelmi üzemhez tartozó más épületet nem építettek. A bejelentési kötelezettség az ingatlan- s; érzőkét terhelik abban az esetben is, ha .1 tulajdonjogban beállott változást a telek- könyvbe nem jegyezték be. A bejelentéshez szükséges nyomtatványokat a földművelésügyi minisztérium Erdélyi Föid- birtokpolitikai Főosztálya (Kolozsvár, Majáks utca 23. szám) a községi elöljáróságok utján díjmentesen bocsátja az ingatianszer/.ők ren­delkezésére. ÜZLETI könyveket és könyvelési papírokat legolcsóbban az „Ellen* zék“ könyvesboltban vásárolhat Ko­lozsvár, Mátyás király-tér 9. Telei on 11—99.

Next

/
Thumbnails
Contents