Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-06 / 176. szám

1943 augusztus 8. ellenzék 10 5 Ví%U Jázsef-: AmisM ecd&tne# ,,7'CkUtUUş- fuifnot* ucy' Nagyon ötletes annak a cikknek cime, amelyet marosvásárhelyi laptársunk, a Székely Szó közöl a cim és rangkórság­gal kapcsolatosan. Abban a harcban, amelyet az erdélyi magyar sajtó a rang­kórság ellen hirdetett, székelyföldi lap­társunk megszólaltatta Szilágyi László dr.-t, a belügyminisztérium közjogi osz­tályának osztálytanácsosát, aki tudvale- iiőleg a nemességkutatás egyik legkivá­lóbb szakértője. Ö vezeti ugyanis a bel­ügyminisztériumnak azt az osztályát, ahol a nemességek igazolását megadják. Szi­lágyi László dr. érdekes sajtónyilatkoza­tában kijelentette, hogy a nemességkuta­tás divatjánál — amely szerinte is csak­ugyan hatalmas módon elharapódzott — különbséget kell tenni a cim- és címzés között. Â cimkórság elitélendő, ha csak a hiúság áll a hátterében. De ha valaki azért ragaszkodik származása kikutatásá- ' hoz és megállapításához, hogy ezzel a magyar nemzethez való tartozását leszö­gezze, anélkül azonban, hogy hivalkod­ni akarna vele, az véleménye szerint le­kicsinylés helyett elismerést érdemel. A törzsökös magyarság lajstromozása ugyan­is hivatalos adatok alapján nem. céltalan munka. Szilágyi László dr. kihangsú­lyozta, hogy a belügyminisztérium közjo­gi osztálya akkor örül a legjobban, ami­kor egy egyszerű falusi embernek adhat­ja ki nemességi igazolását, vagyis hiva­tali okirattal megállapíthatja vitathatat­lan magyarságát. Nem célunk, hogy ezen a helyen bő kivonatban ismertessük a belügyminisz­térium közjogi osztályvezetőjének nyilat­kozatát, amely figyelemreméltó adatainál fogva mindenki érdeklődésére számot tarthat. Csupán a befejező részt idézzük a rangkórságban szenvedők okulására. Marosvásárhelyi laptársunk munkatársa ugyanis kérdést intézett a kiváló szakem­berhez, hogy milyen címzés illeti meg a grófokat, bárókat és primorokat? Szilágyi László dr. ezzel kapcsolatban azt a vá­laszt adta, hogy mindenkit csak az a cím­zés illet meg, amilyent a nemesi oklevele feltüntet. Ezek szerint a grófok címzése tekintetes és nagyságos (kiviévé két-há- rom grófi családot, igy a Haliereket és ■Bercsényieket, ezeknek főnemesi oklevelé­ben méltóságos címet használ a királyi kegy), a bárók jogos megszólítása nagy­ságos, a primőröké tekintetes, ugyanúgy, mint a lófőké és a többi székely nemese­ké. Megjegyzi a közjogi osztály vezetője, hogy Mária Terézia óta a szokásjog a gró­fokat és bárókat méltóságos címzéssel ruházta fel, ez azonban csak uzus és nem jog. Teljesen önkényes tehát, hogy a primőrök is méltóságosoztatják magukat, amikor erre m.ég a szokásjog sem tud példákat mutatni. A Székely Szó befejezésül azt indítvá­nyozza, hogy kezdjük lefelé a címzéseket. Adjuk meg mindenkinek azt, ami kijár. Szólítsuk tehát a primorokat „tekintetes primőr urnák“. Ha csakugyan nem hiú­ságból ' kutatták a származásukat, úgy nem sértődhetnek meg ezen, hiszen azo­kat az őseiket is tekintetes urnák szán­tották, akik vérük hullatásával érdemel­ték ki a kitüntetést. Mert azt csakugyan tisztelni kell, ha valaki az ősök iránti kegyeletből kutatja a múltat. De a mél­tóságos cim után áhitozóknak legna­gyobb büntetése az lenne, ha a régi ma­gyar történelmi mult írott és szokásjoga értelmében egyszerűen tekintetes urnák szólítanák az egyik napról a másikra elő­varázsolt méltóságosokat. A ftíncsictcftcU éidtUéfon Lapunk más helyén közöljük az ipar­ügyi miniszternek a tüzelőanyag ellátás szabályozására vonatkozó rendeletét. A rendelet mindenben alkalmazkodik a rendkívüli idők követelményeihez és biz­tosítani kívánja az ország lakosságának tüzelőanyagszükségletét. Különösen fi­gyelemre méltó a minisztériumnak a tü­zelőanyag tárolásáról szóló intézkedése. A rendelet értelmében ugyanis a pont­szám alapján megállapított tüzelőanyag mennyiségének csa.k 90 százalékát szabad igénybe venni, 10 százalékot tárolni kell, amivel a kormányzat előrelátása a szegé­nyebb néposztályoknak és a kisebb laká­sokban élőknek meleg szobáját kívánja biztosítani a téli hónapokra. Szociális el­gondolás vezette a kormányzatot, amikor a tüzelőanyag - tárolását elrendelte: A múlt példája ugyanis azt mutatta, hogy a legszegényebbek a dermesztő téli fa- ovok idején nem juthattak tüzelőanyag­hoz, mert a tehetősek jó előre felvásárol­ták a rendelkezésre álló tüzelőanyag Mennyiséget. A legújabb kormányrende­let a tüzelőanyag tárolásával arra nyújt lehetőséget, hogy azok is tüzelőanyaghoz jussanak, akik egyik napról a másikra élnek és nincs módjukban egyszerre megvásárolni az egész téli idényre szük­séges szenet vagy tűzifát. Az élet való­ságaival számol ez a kormányintézkedés, amely a nincstelenek tömegéről gondos­kodik. Azokról, akiknek huszonöt kilo­gram fa is áldást jelent és akikkel meg­történt, hogy órákhosszat tartó ácsorgás után is üres kézzel kellett távozzanak a tűzi fa kereskedésből. Reméljük, hogy a feltétlenül helyes és jószándéku elgondo­lást a gyakorlati megvalósítás minden­képen igazolni fogja és megkönnyíti az általános gazdasági helyzetet. íx fnác tnífyU sok ! Az Egyedül Vagyunk cimü folyóirat­ban olvassuk, hogy ismeretlen telefoná­lók a közelmúltban újabb ízléstelen tá­madást intéztek Páger Antal, a kitűnő magyar művész ellen. Felhívták a mii­vész lakását és megkérdezték tőle: igaz-e, hogy naponta tiz zsidó gyereknek koszt­ját. fedezi az egyik fővárosi vendéglő­ben, mert ezzel akarja expiálni „jobbol­dali“ magatartását. Tekintettel arra, hogy Páger Antalnak titkos telefonszáma van, ez a durva tréfa csak obi mohtól szár­mazhatott, akik jó ismerősök a művészvi­lágban és már régóta minden eszközzel azon dolgoznak, hogy megtépázzák Páger Antal népszerűségét. Ezen a helyen nem akarunk újólag foglalkozni a Páger-ügy- o'i'el és annak politikai síkra átterelődött csökevényeivel. Inkább megdöbbenéssel kérdezzük: ez hát az idők jele? Hiszen a vak is láthatja, hogy az ilyenfajta sze­mérmetlenségek a jelenlegi politikai eseményekkel állanak letagadhatatlan összefüggésben. Nagyon sokan azt hiszik, hogy a könyen forduló hadiszerencse an­golszász győzelem esetén Kánaánt jelen­tene a zsidóknak. Számtalanszor hangoz­tattuk, hogy a magyar zsidótörvények igazi célja nem uj iparlovagok és egyik napról a másikra elővarázsolt milliomo­sok életrehivása volt. Az az álláspontunk, hogy a zsidótörvények célja a jogi érte­lemben vett jogegyenlőség helyett az iga­zi emberi egz/enlőség megvalósítása. Ezen az elven pedig nem változtathat az idők és az események hullámzása. Önmaguk­nak tesznek tehát rossz szolgálatot azok, akik örömmámorban úsznak, mert azt hi­szik, hogy kijegecesedett igazságokat le lehet rombolni. Sajnos, ezt a jelenséget nemcsak az Egyedül Vagyunk cikke alapján tapasztaltuk. Döbbenetesnek tart­juk, hogy vilánok harcának kellős köze­pén egzies felelőtlen és a nemzet életére káros elemek fenyegetőzni m,er jenek, nem számohm azzal, hogy kihívhatják az ön­tudatos magyar társadalom visszaütését. Megjelent az ipari anyaggazdálkodási tanács feladatköréről és szervezetéről szóló rendelet BUDAPEST, augusztus 6. (MTI.) Az ipar­ügyi kormányzat az elmúlt esztendőben ipari anyaggazdálkodási tanácsot állított fel abból a célból, hogy a tanács az anyaggazdálkodást figyelemmel kisérje és az anyaggazdálkodás te­rén szükséges rendelkezések es mtezkedesek te­kintetében javaslatot tegyen. Az ipari anyag­gazdálkodási tanács feladatkörének és szerve­zetének szabályozásáról szóló fenti kérdéseket tárgyaló 41.700—1943. Ip. M. számú rende­leti Budapesti Közlöny pénteki számában jelent meg. A rendelet szerint a tanács tár­éval ja az ipari anvaggazdálkodásra vonatko­zó azokat a kérdéseket, amelyeket az ipar­ügyi miniszter véleménynyilvánítás céljából megküld a tanácsnak. Javaslatot tesz a2 anyaggazdákodás terén szükséges jogszabályok előkészítése tekintetében és figyelemmel kiséri az anyaggazdálkodási szervek működését, fog­lalkozik az ipari gyártmányok és gyártási el­járások tekintetében a háború nyersanyaghely­zet miatt szükségesnek látszó szabványok kér­désével, végül vizsgálja az ipari anyaggaz­dálkodás és az áralakulás összefüggéseit. A tanács tagjait részben az i-par ügyi miniszter nevezi ki a gyakorlatban működő szakférfiak sorából, részben pedig az iparügyi miniszter által felszólított érdekképviseletek küldik be. Nagyszabású szociális munka eredmé­nyeiről számol be a város népjóléti ügy­osztályának Julius havi jelentése KOLOZSVÁR, augusztus 6. A szociális gondoskodás általános előtérbenyomulása, va­lamint a háborús viszonyok okozta szükség hónapról-hónapra egyre _ nagyobb terheket ró a város törvényhatóságára. Ma már a nép­jóléti ügyosztály vált a városi közigazgatás legfontosabb ügyosztályává, amelynek különö­sen nehéz és bonyolult kerdeseket, mint a had- bavonultak hozzátartozóinak számbavételét és segélyezését, a gyermeknyaraltata9nak, a há­zassági kölcsönök ügyének, a menekült otthon gondozásának kérdését, — hogy feladata közül csak egy néhányat említsünk —, kell meg­oldania. Most készült el Csizmadia Andor dr. tanácsnoknak, a népjóléti ügyosztály vezető­jének julius havi jelentése, mely számadatok­kal ismerteti az ügyosztály sokfelé ágazó te­vékenységét. Nem lesz tehát érdektelen a nép­jóléti ügyosztály működésébe bepillantani. A népjóléti gondozói irodákban fogadási napokon 1233 személyt hallgattak meg. Az iroda szociális gondozói julius hó folyamán 122 környezettanulmányt végeztek, 304 csa­ládlátogatást tettek és egyedül hadisegély ügy­ben 585 esetet vizsgáltak meg. Az ügyosztály által nyilvántartott és támogatott családok száma e hóban 2462 volt, összesen 9239 lé- lek'számmal. Ezek közül felekezeti gondozás­ban részesült a magyar Norma Alap utján 417 család 678 léltkszámmal. A városi szeretet otthonban 91, az egyházak által fenntarott szeretetotthonokban pedig 69 személy része­sült gondozásban az elmúlt hónapban. Az ügyosztály a hadbavonultak hozzátarto­zói részére 2985 pengő pótsegélyt utalt ki s.a állam által folyósított: hadisegélyen felül. A Tizes Szervezet hétfő esti előadásaira 248 da­rab színházjegyet osztottak ki, elsősorban a sebesült honvédek és a harctéri szolgálatot tel­jesített honvédek családtagjai között. A jegenyei gyermeknyaraltató telepen ju­lius hónapban az ügyosztály 240 szegény gyermeket nyaraltatott. A gyermeknyaralta­tási akció természetesen váltakozó csoportok nyaraltatásával augusztus folyamán is folyta­tódik. A szegény gyermekek étkeztetési akciója azonban az iskolák nyári szünideje miatt az elmük hónapban szünetelt. A magyar Norma Alap julius havi meg- ajánlási összege 9505 pengő, az Alap bevétele ic.429 pengő. m;g kiadása 13.450 pengő volt. Az elmúlt hó végéig ioj házassági kölcsön iránti kérés érkezett az ügyosztályhoz. A be­érkezett kérvények közül a hó végéig 6' kér­vényt intéztek el. Az ügyosztály 11 kérelme­zőt elutasított, 50 kérelmező között 43.900 pengő házassági kölcsönt osztott ki, tehát fe­jenként átlag 860 pengőt, mig 3 kérvényt illetékességi szempontból más törvényhatóság­hoz tett át. A fennmaradó kérvények elinté­zése okmányok hiánya miatt függőben van. A hadi-segély irodába a hó folyamán 486 uj kérvény érkezett be. Az moda. 870 kér­vényt bírált felül és 540 esetben állapította meg a hadisegély jogosultságát, mig 321 eset­ben elutasító határozatot hozott. 211 kérvény megvizsgálás, 77 kérvény pedig elintézés alatt áll. Eladisegély ügyben ez idő alatt 131 fel­lebbezés érkezett be, ebbő! kedvező elintézést nyert 130, elutasító záradékkal a II. fokú hatósághoz felterjesztettek 69-et, s jelenleg el­intézés alatt van 50 fellebbezés. A harctereken küzdő honvédek hozzátarto­zó; részére újabb 35 darab HH jeivénvt cs igazolványt adtak ki Kiosztottak ezenkívül a badbasonultak hozzátartozói között ingyen 65 mázsa és részletfizetés ellenében pedig 603 mázsa tűzifát. A 1 adbavonultak és hozzátartozóik segé­lyezési és gondozási alapjának julius havi meg­ajánlás' összege 473j pengőt tesz ki. Az a'ap bevétele 4130 pengő, mig kadása 5165 pengő volt. A menekült otthonba érkezettek között ta­lált betegek közül 6 oZemnlv orvosi kezelés­ben, 8 pedig kórházi ápolásban részesült, 103 menekült pedig ingyen utazásra jogosító utal­ványt kapott. A városi közjóléti szövetkezet a sokgyer­mekes szegény magyar családok részére 3 te­henet, 5230 pengő értékben, 2 lovat 2300 pen­gő értékben és 1 kecskét juttatott 245 pengő értékben. A szövetkezt további három esetben cipőt és 10 esetben fehérneműt adott az arra rászorulóknak 600 pengő értékben. Az elmúlt hó folyamán a szövetkezet asztalosmühelye 3 S 98 köbméter anyagot dolgozott fel és 52 darab bútordarabot készített cl. Az asztalos- ü/em 5 munkást foglalkoztatott és ezeknek munkabér cirnén 2668 pengőt fizetett ki. A városi kertészetben 20 napszámost foglalkoz­tatott, ezeknek munkabére 1726 pengő volt, míg a téglagyártásnil foglalkoztatott 2 mun­kás részére 2742 pengőt fizetett ki a szövet­kezet. ugyancsak munkabér címén. A Tizes Szervezet családvédelmi pénztárá­ba julius hónapba# 2666 pengő folyt be, mig a kiadás 1467 pengő volt. A szervezetnek a Nemzeti Színházban rendezett előadásainak be­vétele 5292 pengő volt, kiadása 4600 pengő volt. Az előadásokat. 6500 személy nézte vé­gig. A Tizes Szervezet szokásos panasznapjait, amelyeknek a hatóságok cs a nagyközönség együttműködése körül felmerült derítetek ki­küszöbölése a célia, az elmúlt hónapban is megtartotta a Tizes Szervezet. Hol v€tnnal: a kulturfIlinek ? Nemrégiben foglalkozott a. nemzeti filmbizottság a mostani gyártást évad filmjeinek elbírálásával. Az ezzel kap­csolatban kiadóit hivatalos közlemény elmondja, hogy u jövő évi május ve­géig, amíg a gyártási évad terjed, a «• magyar műtermekben mintegy harminc film készíthető el. Ezeket nagyjában három főcsoportra, oszthatjuk: történel­mi (jelmezes) filmek, társadalmi szín­müvek, drámák és vígjátékok. A közle­mények általában meg állapították, hogy a filmgyártók eddig nem tapasz­talt mértékben foglalkoznak történelmi filmtervekkel, s máris számos történel­mi film megvalósítását kezdték meg. Dicséretre méltó dolog, hiszen — el­tekintve a magyar filmek átlagos szín­vonalának igen alacsony voltától — történelmi filmekkel, még olyan, ami­lyenekkel sem rendelkeztünk. Lapunk hasábjain különösen a nagy magyar történelmű évfordulók alkalmával, nem egyszer mutattunk rá erre a nagy hiányra. Ugyancsak a kiadott közle­mény mondja, hogy feltűnő nagy szám­mal jelentkeznek a vállalkozók komoly társadalmi kérdések és nemzeti prob­lémák filmrevitelével, s a vígjátékok száma az egész évi termésnek egyne­gyedét sem fogja elérni. Ismerve eddigi, filmvigjátékainkat, csak még inkább repes a szivünk, amikor ezt olvassuk. Eddigi filmjeinket számos alkalom­mal részesítettük jogosan szigorú, sőt kíméletlen bírálatban. Most az uj évad kezdetén, anélkül, hogy ismételnök ön­magunkat és anélkül, hogy túlságos bi­zalommal néznénk a szép ígéretek meg­valósulása elé, mindössze megállapít­juk, a közölt filmtervek címeinek át­olvasása után, hogy ez igy elméletben elfogadható. Mondjuk, még némi elő- haladásra való remény is ki-kicsillan belőlük. Éppen ezért nem hallgathatjuk el egy másik, szintén régi kívánalmunkat. Ezért kérdezzük: mi lesz a magyar kulturfilmekkel? Sem a gyártók, sem a filmbizottság közleménye egyetlen szóval nem emlékezik meg arról, hogy kulturfilmek gyártását is tervbe vették volna. Sem a elmek között nem törté­nik erről említés. Nos, nem szükséges hosszasan fejtegetni ennek a kérdésnek fontosságát, sem az általános miivelt- ségter jesztés, sem a nemzetpedagógia szempontjából. Az eziránti kívánság a filmeseknek annál is• kézenfekvőbb kellene, hogy legyen, hiszen az a nehány kulturf ihn, amit eleddig gyártottak, s amiket volt szerencsénk héba-korba látni, teljesen megfelelt az igényeknek. Jó, sőt igen jó magyar kulturfilmeket láttunk. Miért nem fokozzák a gyártás iramát ebben az irányban is? Ezt a kérdést igazán nem lehetne elodázni azzal, hogy sokba kerül és nem fizetődik ki. A kulturfilm, ha nem is éppen a bármi­lyen témáról készült, kevésbe kerül, mert rövid. Kifizetődését pedig biztosítani lehet­ne, a megfelelő állománnyal való ren­delkezés esetén, oly módon, hogy min­den mozit köteleznének az illetékesek arra, hogy minden egyes előadásakor egy kulturflimet is mutasson be. így van ez tőlünk nyugatra mindenfelé és nagyon rendjén van. Miért nem lehet­ne ezt nálunk is megvalósítani. A kö­zönség a világon mindenfelé rendkívül szereti ezeket a rövid, kellemesen, fá­radtság nélkül oktató, művészi hatású filmeket. Nálunk különösen üdvös, hasznos volna ezt a szokást vagy sza­bályt meghonosítani.. Hogy egyebei ne is mondjunk, mily kiválóan helyettesít­hetnék ily módon a túlságosan elter­jedt és kellemetlenül x-urstli-bódé izii és szagu, áltudományos és hajmereszt- tésre alapozott képeslapokat. Különösen egyet közülök . . . (ón) Az argentin kormány fel­oldotta a Castillo-rezHim VSA -ellenes blokádját Buenos Airesből jelenti a Búd. Tud.: Az argentin kormány elhatározta, hogy nem veszi tekintetbe azokat a rendelke­zéseket, amelyek szerint az Egyesült Ál­lamok atlanti partvidékét blokád alatt tartják és amelvek alapján a Castillo- kormány annakidején elrendelte, hogy az argentin hajók csupán New Orleansig közlekedhetnek. A kormány most úgy intézkedett, hogv az argentin hajók New- Yorkig közlekedhetnek. Ez az intézkedés különös érdeklődésre tarthat számot, to­kintettel az amerikai gazdasági háborút iránvitó hivatal intézkedésére, amely megtiltotta az Argentínába való kivitelt.

Next

/
Thumbnails
Contents