Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-06 / 176. szám
1943 augusztus 8. ellenzék 10 5 Ví%U Jázsef-: AmisM ecd&tne# ,,7'CkUtUUş- fuifnot* ucy' Nagyon ötletes annak a cikknek cime, amelyet marosvásárhelyi laptársunk, a Székely Szó közöl a cim és rangkórsággal kapcsolatosan. Abban a harcban, amelyet az erdélyi magyar sajtó a rangkórság ellen hirdetett, székelyföldi laptársunk megszólaltatta Szilágyi László dr.-t, a belügyminisztérium közjogi osztályának osztálytanácsosát, aki tudvale- iiőleg a nemességkutatás egyik legkiválóbb szakértője. Ö vezeti ugyanis a belügyminisztériumnak azt az osztályát, ahol a nemességek igazolását megadják. Szilágyi László dr. érdekes sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy a nemességkutatás divatjánál — amely szerinte is csakugyan hatalmas módon elharapódzott — különbséget kell tenni a cim- és címzés között. Â cimkórság elitélendő, ha csak a hiúság áll a hátterében. De ha valaki azért ragaszkodik származása kikutatásá- ' hoz és megállapításához, hogy ezzel a magyar nemzethez való tartozását leszögezze, anélkül azonban, hogy hivalkodni akarna vele, az véleménye szerint lekicsinylés helyett elismerést érdemel. A törzsökös magyarság lajstromozása ugyanis hivatalos adatok alapján nem. céltalan munka. Szilágyi László dr. kihangsúlyozta, hogy a belügyminisztérium közjogi osztálya akkor örül a legjobban, amikor egy egyszerű falusi embernek adhatja ki nemességi igazolását, vagyis hivatali okirattal megállapíthatja vitathatatlan magyarságát. Nem célunk, hogy ezen a helyen bő kivonatban ismertessük a belügyminisztérium közjogi osztályvezetőjének nyilatkozatát, amely figyelemreméltó adatainál fogva mindenki érdeklődésére számot tarthat. Csupán a befejező részt idézzük a rangkórságban szenvedők okulására. Marosvásárhelyi laptársunk munkatársa ugyanis kérdést intézett a kiváló szakemberhez, hogy milyen címzés illeti meg a grófokat, bárókat és primorokat? Szilágyi László dr. ezzel kapcsolatban azt a választ adta, hogy mindenkit csak az a címzés illet meg, amilyent a nemesi oklevele feltüntet. Ezek szerint a grófok címzése tekintetes és nagyságos (kiviévé két-há- rom grófi családot, igy a Haliereket és ■Bercsényieket, ezeknek főnemesi oklevelében méltóságos címet használ a királyi kegy), a bárók jogos megszólítása nagyságos, a primőröké tekintetes, ugyanúgy, mint a lófőké és a többi székely nemeseké. Megjegyzi a közjogi osztály vezetője, hogy Mária Terézia óta a szokásjog a grófokat és bárókat méltóságos címzéssel ruházta fel, ez azonban csak uzus és nem jog. Teljesen önkényes tehát, hogy a primőrök is méltóságosoztatják magukat, amikor erre m.ég a szokásjog sem tud példákat mutatni. A Székely Szó befejezésül azt indítványozza, hogy kezdjük lefelé a címzéseket. Adjuk meg mindenkinek azt, ami kijár. Szólítsuk tehát a primorokat „tekintetes primőr urnák“. Ha csakugyan nem hiúságból ' kutatták a származásukat, úgy nem sértődhetnek meg ezen, hiszen azokat az őseiket is tekintetes urnák szántották, akik vérük hullatásával érdemelték ki a kitüntetést. Mert azt csakugyan tisztelni kell, ha valaki az ősök iránti kegyeletből kutatja a múltat. De a méltóságos cim után áhitozóknak legnagyobb büntetése az lenne, ha a régi magyar történelmi mult írott és szokásjoga értelmében egyszerűen tekintetes urnák szólítanák az egyik napról a másikra elővarázsolt méltóságosokat. A ftíncsictcftcU éidtUéfon Lapunk más helyén közöljük az iparügyi miniszternek a tüzelőanyag ellátás szabályozására vonatkozó rendeletét. A rendelet mindenben alkalmazkodik a rendkívüli idők követelményeihez és biztosítani kívánja az ország lakosságának tüzelőanyagszükségletét. Különösen figyelemre méltó a minisztériumnak a tüzelőanyag tárolásáról szóló intézkedése. A rendelet értelmében ugyanis a pontszám alapján megállapított tüzelőanyag mennyiségének csa.k 90 százalékát szabad igénybe venni, 10 százalékot tárolni kell, amivel a kormányzat előrelátása a szegényebb néposztályoknak és a kisebb lakásokban élőknek meleg szobáját kívánja biztosítani a téli hónapokra. Szociális elgondolás vezette a kormányzatot, amikor a tüzelőanyag - tárolását elrendelte: A múlt példája ugyanis azt mutatta, hogy a legszegényebbek a dermesztő téli fa- ovok idején nem juthattak tüzelőanyaghoz, mert a tehetősek jó előre felvásárolták a rendelkezésre álló tüzelőanyag Mennyiséget. A legújabb kormányrendelet a tüzelőanyag tárolásával arra nyújt lehetőséget, hogy azok is tüzelőanyaghoz jussanak, akik egyik napról a másikra élnek és nincs módjukban egyszerre megvásárolni az egész téli idényre szükséges szenet vagy tűzifát. Az élet valóságaival számol ez a kormányintézkedés, amely a nincstelenek tömegéről gondoskodik. Azokról, akiknek huszonöt kilogram fa is áldást jelent és akikkel megtörtént, hogy órákhosszat tartó ácsorgás után is üres kézzel kellett távozzanak a tűzi fa kereskedésből. Reméljük, hogy a feltétlenül helyes és jószándéku elgondolást a gyakorlati megvalósítás mindenképen igazolni fogja és megkönnyíti az általános gazdasági helyzetet. íx fnác tnífyU sok ! Az Egyedül Vagyunk cimü folyóiratban olvassuk, hogy ismeretlen telefonálók a közelmúltban újabb ízléstelen támadást intéztek Páger Antal, a kitűnő magyar művész ellen. Felhívták a miivész lakását és megkérdezték tőle: igaz-e, hogy naponta tiz zsidó gyereknek kosztját. fedezi az egyik fővárosi vendéglőben, mert ezzel akarja expiálni „jobboldali“ magatartását. Tekintettel arra, hogy Páger Antalnak titkos telefonszáma van, ez a durva tréfa csak obi mohtól származhatott, akik jó ismerősök a művészvilágban és már régóta minden eszközzel azon dolgoznak, hogy megtépázzák Páger Antal népszerűségét. Ezen a helyen nem akarunk újólag foglalkozni a Páger-ügy- o'i'el és annak politikai síkra átterelődött csökevényeivel. Inkább megdöbbenéssel kérdezzük: ez hát az idők jele? Hiszen a vak is láthatja, hogy az ilyenfajta szemérmetlenségek a jelenlegi politikai eseményekkel állanak letagadhatatlan összefüggésben. Nagyon sokan azt hiszik, hogy a könyen forduló hadiszerencse angolszász győzelem esetén Kánaánt jelentene a zsidóknak. Számtalanszor hangoztattuk, hogy a magyar zsidótörvények igazi célja nem uj iparlovagok és egyik napról a másikra elővarázsolt milliomosok életrehivása volt. Az az álláspontunk, hogy a zsidótörvények célja a jogi értelemben vett jogegyenlőség helyett az igazi emberi egz/enlőség megvalósítása. Ezen az elven pedig nem változtathat az idők és az események hullámzása. Önmaguknak tesznek tehát rossz szolgálatot azok, akik örömmámorban úsznak, mert azt hiszik, hogy kijegecesedett igazságokat le lehet rombolni. Sajnos, ezt a jelenséget nemcsak az Egyedül Vagyunk cikke alapján tapasztaltuk. Döbbenetesnek tartjuk, hogy vilánok harcának kellős közepén egzies felelőtlen és a nemzet életére káros elemek fenyegetőzni m,er jenek, nem számohm azzal, hogy kihívhatják az öntudatos magyar társadalom visszaütését. Megjelent az ipari anyaggazdálkodási tanács feladatköréről és szervezetéről szóló rendelet BUDAPEST, augusztus 6. (MTI.) Az iparügyi kormányzat az elmúlt esztendőben ipari anyaggazdálkodási tanácsot állított fel abból a célból, hogy a tanács az anyaggazdálkodást figyelemmel kisérje és az anyaggazdálkodás terén szükséges rendelkezések es mtezkedesek tekintetében javaslatot tegyen. Az ipari anyaggazdálkodási tanács feladatkörének és szervezetének szabályozásáról szóló fenti kérdéseket tárgyaló 41.700—1943. Ip. M. számú rendeleti Budapesti Közlöny pénteki számában jelent meg. A rendelet szerint a tanács táréval ja az ipari anvaggazdálkodásra vonatkozó azokat a kérdéseket, amelyeket az iparügyi miniszter véleménynyilvánítás céljából megküld a tanácsnak. Javaslatot tesz a2 anyaggazdákodás terén szükséges jogszabályok előkészítése tekintetében és figyelemmel kiséri az anyaggazdálkodási szervek működését, foglalkozik az ipari gyártmányok és gyártási eljárások tekintetében a háború nyersanyaghelyzet miatt szükségesnek látszó szabványok kérdésével, végül vizsgálja az ipari anyaggazdálkodás és az áralakulás összefüggéseit. A tanács tagjait részben az i-par ügyi miniszter nevezi ki a gyakorlatban működő szakférfiak sorából, részben pedig az iparügyi miniszter által felszólított érdekképviseletek küldik be. Nagyszabású szociális munka eredményeiről számol be a város népjóléti ügyosztályának Julius havi jelentése KOLOZSVÁR, augusztus 6. A szociális gondoskodás általános előtérbenyomulása, valamint a háborús viszonyok okozta szükség hónapról-hónapra egyre _ nagyobb terheket ró a város törvényhatóságára. Ma már a népjóléti ügyosztály vált a városi közigazgatás legfontosabb ügyosztályává, amelynek különösen nehéz és bonyolult kerdeseket, mint a had- bavonultak hozzátartozóinak számbavételét és segélyezését, a gyermeknyaraltata9nak, a házassági kölcsönök ügyének, a menekült otthon gondozásának kérdését, — hogy feladata közül csak egy néhányat említsünk —, kell megoldania. Most készült el Csizmadia Andor dr. tanácsnoknak, a népjóléti ügyosztály vezetőjének julius havi jelentése, mely számadatokkal ismerteti az ügyosztály sokfelé ágazó tevékenységét. Nem lesz tehát érdektelen a népjóléti ügyosztály működésébe bepillantani. A népjóléti gondozói irodákban fogadási napokon 1233 személyt hallgattak meg. Az iroda szociális gondozói julius hó folyamán 122 környezettanulmányt végeztek, 304 családlátogatást tettek és egyedül hadisegély ügyben 585 esetet vizsgáltak meg. Az ügyosztály által nyilvántartott és támogatott családok száma e hóban 2462 volt, összesen 9239 lé- lek'számmal. Ezek közül felekezeti gondozásban részesült a magyar Norma Alap utján 417 család 678 léltkszámmal. A városi szeretet otthonban 91, az egyházak által fenntarott szeretetotthonokban pedig 69 személy részesült gondozásban az elmúlt hónapban. Az ügyosztály a hadbavonultak hozzátartozói részére 2985 pengő pótsegélyt utalt ki s.a állam által folyósított: hadisegélyen felül. A Tizes Szervezet hétfő esti előadásaira 248 darab színházjegyet osztottak ki, elsősorban a sebesült honvédek és a harctéri szolgálatot teljesített honvédek családtagjai között. A jegenyei gyermeknyaraltató telepen julius hónapban az ügyosztály 240 szegény gyermeket nyaraltatott. A gyermeknyaraltatási akció természetesen váltakozó csoportok nyaraltatásával augusztus folyamán is folytatódik. A szegény gyermekek étkeztetési akciója azonban az iskolák nyári szünideje miatt az elmük hónapban szünetelt. A magyar Norma Alap julius havi meg- ajánlási összege 9505 pengő, az Alap bevétele ic.429 pengő. m;g kiadása 13.450 pengő volt. Az elmúlt hó végéig ioj házassági kölcsön iránti kérés érkezett az ügyosztályhoz. A beérkezett kérvények közül a hó végéig 6' kérvényt intéztek el. Az ügyosztály 11 kérelmezőt elutasított, 50 kérelmező között 43.900 pengő házassági kölcsönt osztott ki, tehát fejenként átlag 860 pengőt, mig 3 kérvényt illetékességi szempontból más törvényhatósághoz tett át. A fennmaradó kérvények elintézése okmányok hiánya miatt függőben van. A hadi-segély irodába a hó folyamán 486 uj kérvény érkezett be. Az moda. 870 kérvényt bírált felül és 540 esetben állapította meg a hadisegély jogosultságát, mig 321 esetben elutasító határozatot hozott. 211 kérvény megvizsgálás, 77 kérvény pedig elintézés alatt áll. Eladisegély ügyben ez idő alatt 131 fellebbezés érkezett be, ebbő! kedvező elintézést nyert 130, elutasító záradékkal a II. fokú hatósághoz felterjesztettek 69-et, s jelenleg elintézés alatt van 50 fellebbezés. A harctereken küzdő honvédek hozzátartozó; részére újabb 35 darab HH jeivénvt cs igazolványt adtak ki Kiosztottak ezenkívül a badbasonultak hozzátartozói között ingyen 65 mázsa és részletfizetés ellenében pedig 603 mázsa tűzifát. A 1 adbavonultak és hozzátartozóik segélyezési és gondozási alapjának julius havi megajánlás' összege 473j pengőt tesz ki. Az a'ap bevétele 4130 pengő, mig kadása 5165 pengő volt. A menekült otthonba érkezettek között talált betegek közül 6 oZemnlv orvosi kezelésben, 8 pedig kórházi ápolásban részesült, 103 menekült pedig ingyen utazásra jogosító utalványt kapott. A városi közjóléti szövetkezet a sokgyermekes szegény magyar családok részére 3 tehenet, 5230 pengő értékben, 2 lovat 2300 pengő értékben és 1 kecskét juttatott 245 pengő értékben. A szövetkezt további három esetben cipőt és 10 esetben fehérneműt adott az arra rászorulóknak 600 pengő értékben. Az elmúlt hó folyamán a szövetkezet asztalosmühelye 3 S 98 köbméter anyagot dolgozott fel és 52 darab bútordarabot készített cl. Az asztalos- ü/em 5 munkást foglalkoztatott és ezeknek munkabér cirnén 2668 pengőt fizetett ki. A városi kertészetben 20 napszámost foglalkoztatott, ezeknek munkabére 1726 pengő volt, míg a téglagyártásnil foglalkoztatott 2 munkás részére 2742 pengőt fizetett ki a szövetkezet. ugyancsak munkabér címén. A Tizes Szervezet családvédelmi pénztárába julius hónapba# 2666 pengő folyt be, mig a kiadás 1467 pengő volt. A szervezetnek a Nemzeti Színházban rendezett előadásainak bevétele 5292 pengő volt, kiadása 4600 pengő volt. Az előadásokat. 6500 személy nézte végig. A Tizes Szervezet szokásos panasznapjait, amelyeknek a hatóságok cs a nagyközönség együttműködése körül felmerült derítetek kiküszöbölése a célia, az elmúlt hónapban is megtartotta a Tizes Szervezet. Hol v€tnnal: a kulturfIlinek ? Nemrégiben foglalkozott a. nemzeti filmbizottság a mostani gyártást évad filmjeinek elbírálásával. Az ezzel kapcsolatban kiadóit hivatalos közlemény elmondja, hogy u jövő évi május vegéig, amíg a gyártási évad terjed, a «• magyar műtermekben mintegy harminc film készíthető el. Ezeket nagyjában három főcsoportra, oszthatjuk: történelmi (jelmezes) filmek, társadalmi színmüvek, drámák és vígjátékok. A közlemények általában meg állapították, hogy a filmgyártók eddig nem tapasztalt mértékben foglalkoznak történelmi filmtervekkel, s máris számos történelmi film megvalósítását kezdték meg. Dicséretre méltó dolog, hiszen — eltekintve a magyar filmek átlagos színvonalának igen alacsony voltától — történelmi filmekkel, még olyan, amilyenekkel sem rendelkeztünk. Lapunk hasábjain különösen a nagy magyar történelmű évfordulók alkalmával, nem egyszer mutattunk rá erre a nagy hiányra. Ugyancsak a kiadott közlemény mondja, hogy feltűnő nagy számmal jelentkeznek a vállalkozók komoly társadalmi kérdések és nemzeti problémák filmrevitelével, s a vígjátékok száma az egész évi termésnek egynegyedét sem fogja elérni. Ismerve eddigi, filmvigjátékainkat, csak még inkább repes a szivünk, amikor ezt olvassuk. Eddigi filmjeinket számos alkalommal részesítettük jogosan szigorú, sőt kíméletlen bírálatban. Most az uj évad kezdetén, anélkül, hogy ismételnök önmagunkat és anélkül, hogy túlságos bizalommal néznénk a szép ígéretek megvalósulása elé, mindössze megállapítjuk, a közölt filmtervek címeinek átolvasása után, hogy ez igy elméletben elfogadható. Mondjuk, még némi elő- haladásra való remény is ki-kicsillan belőlük. Éppen ezért nem hallgathatjuk el egy másik, szintén régi kívánalmunkat. Ezért kérdezzük: mi lesz a magyar kulturfilmekkel? Sem a gyártók, sem a filmbizottság közleménye egyetlen szóval nem emlékezik meg arról, hogy kulturfilmek gyártását is tervbe vették volna. Sem a elmek között nem történik erről említés. Nos, nem szükséges hosszasan fejtegetni ennek a kérdésnek fontosságát, sem az általános miivelt- ségter jesztés, sem a nemzetpedagógia szempontjából. Az eziránti kívánság a filmeseknek annál is• kézenfekvőbb kellene, hogy legyen, hiszen az a nehány kulturf ihn, amit eleddig gyártottak, s amiket volt szerencsénk héba-korba látni, teljesen megfelelt az igényeknek. Jó, sőt igen jó magyar kulturfilmeket láttunk. Miért nem fokozzák a gyártás iramát ebben az irányban is? Ezt a kérdést igazán nem lehetne elodázni azzal, hogy sokba kerül és nem fizetődik ki. A kulturfilm, ha nem is éppen a bármilyen témáról készült, kevésbe kerül, mert rövid. Kifizetődését pedig biztosítani lehetne, a megfelelő állománnyal való rendelkezés esetén, oly módon, hogy minden mozit köteleznének az illetékesek arra, hogy minden egyes előadásakor egy kulturflimet is mutasson be. így van ez tőlünk nyugatra mindenfelé és nagyon rendjén van. Miért nem lehetne ezt nálunk is megvalósítani. A közönség a világon mindenfelé rendkívül szereti ezeket a rövid, kellemesen, fáradtság nélkül oktató, művészi hatású filmeket. Nálunk különösen üdvös, hasznos volna ezt a szokást vagy szabályt meghonosítani.. Hogy egyebei ne is mondjunk, mily kiválóan helyettesíthetnék ily módon a túlságosan elterjedt és kellemetlenül x-urstli-bódé izii és szagu, áltudományos és hajmereszt- tésre alapozott képeslapokat. Különösen egyet közülök . . . (ón) Az argentin kormány feloldotta a Castillo-rezHim VSA -ellenes blokádját Buenos Airesből jelenti a Búd. Tud.: Az argentin kormány elhatározta, hogy nem veszi tekintetbe azokat a rendelkezéseket, amelyek szerint az Egyesült Államok atlanti partvidékét blokád alatt tartják és amelvek alapján a Castillo- kormány annakidején elrendelte, hogy az argentin hajók csupán New Orleansig közlekedhetnek. A kormány most úgy intézkedett, hogv az argentin hajók New- Yorkig közlekedhetnek. Ez az intézkedés különös érdeklődésre tarthat számot, tokintettel az amerikai gazdasági háborút iránvitó hivatal intézkedésére, amely megtiltotta az Argentínába való kivitelt.
