Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-05 / 175. szám
M FŐTÉRI ÁSATÁSOK BEBIZONYÍTOTTÁK augusztus 5. ELLENZÉK 3 _ ^MAGYAROK ALAPÍTOTTAK AA MAI KOLOZSVÁRT A római kor és a magyar honfoglalás között senkisem élt tartósan ezen a földön. Felbecsülhetetlen értékű történelmi bizonyítékokat derítettek ki eddig is az ásatások XIOX KOLOZSVÁR, augusztus 5. A rekkenő 1 geiermeleg és kánikula nem tarthatja vissza a fimobuiudomány megszállottjait. Kergeti, űzi ß tetőket a tudásvágy, a megismerés szom ja sríiq ?.és pihenést nem ismerve, percnyi szünet : hiiiíémélkül folytatják a már megkezdett mun- -!f JsKát. Különösen azóta lázas az igyekezet, sláimgamióta lényeges, kézzelfogható eredmé- ai Jlo^íüyek is mutatkoznak.-döI3 Előkerült már az első két csontváz és lessezzel beigazolódott a tétel, hogy igenis s'solozKolozsvár főterének északi oldalán az obhqiIArpádok korában, a XII. és XIII. százaiéi Áoidok táján temető volt. Nagy érdeklődés kiséri az ásatásokat sgeM Megállapítható, hogy Kolozsváron ma, S-ŢŞ9Î a legnagyobb uborkaszezon idején, „ásáséi izBtási láz“ dühöng. Egyszerre mindenki ré- hasaágéBzeti szakértő lett és —* csodák-csodá- i — sja — akadnak olyanok is, akik fején ta- JÍ£(.Iélálják a szöget. ;niM Mint például az a rezes arcú, nagy ísaujacbajuszu, öreg hóstáti atyafi, aki amikor íiqg< amegpillantotta a rengeteg halomba ra- ol iju «tóti, földszinti csonttömeget, amelyet má- nsseiu'ssaszám szedtek ki a földréteg alól, nagy i98olödoölcsen csak annyit mondott: 3 — — Csoda lenne, ha nem találták volna <Q9ífvmep, hiszen ahány mészáros csak volt ü Hitt a főtéren, odaragasztva a Szent Mi- 't \slashály templom falához, az mind ide haji- > öJÍütgálta a csontokat. issgl Igaza is volt az öregnek, bár ő is nyil- iE náwán apáitól hallhatta a dolgokat. Lényeg orí ,seaz, hogy óriási mennyiségű állati csont- ^ din-hulladékot, ástak ki a felső rétegekből, ríTi íösőt még a középkori Kolozsvár macska- ’:J 9vöjkövekből álló kövezetének darabkái közé aosEscbeszorulva, is találtak csontokat, ami bi- i ynosony mind azt igazolja, hogy a dicső mu- ■ 'mygyar középkorban nem igen ismerhették Isöjí m köztisztasági hivatal nemes intéznié- 9 íéymyét és a jó kolozsváriak nagyon fintor- JsriíE^athatták az orrukat, különösen ilyen -íjíinEjkánikula idején. imA Amikor az első emberi csontváz elő- öüiejkerült a gödör mélyéről, valaki a palánk í5íÍ9mmell51 meg is jegyezte: I — — Na, megtalálták az utcaseprőt is. A ri9T9srBzerencsétlen belehalt a sok hiábavaló bölnblkinlódásba. A munkálatok színhelyén A) .deszkapalánkon belül, hogy úgy [bnommondjuk, nyüzsög az élet. Munkások hasa cbda csákányozza, lapátolja a földet, lent gibeqpedig a gödör mélyén háropi fürdőru- fiiEdhára vetkőzött, feketére lesült, fiatal :ihi9’férfi: László Gyula dr. intézeti tanár, smygeegyeterni magántanár, az ásatások veze- 1 ,Oi."rtője, Méri István, a tanársegédje és Lázár stsväTFerenc, az Erdélyi Párt központi előadó- ifi <fi[ja> akiről kevesen tudják, hogy kiváló öisttifamatőr- régész. seJ László Gyulát nem kell külön bemurnntßlatnunk, hiszen esztergomi ásatásai és a ssoíohkolozsvári Zápolya-utcában feltárt hon- ilEÍgoíoglaláskori sirok és az ott talált leletek- 9Í íöcből leszűrt eredményei már országosan hemaismertté tették a nevét szakkörökben. néNMéri István viszont országos viszonylat- i nscban is szaktekintélynek számit, ha kö- :oJÍqézépkori ásatásokról van szó. r fii ^ Itt van ezenkívül Ibrahim Kafesoglu, a Ißfß::iatal török tudományos nemzedék egyik üygfinagytehetségű régésze, akit kormánya a néíiö:örténelmi török—magyar kapcsolatok iIunEÍanulmányozására küldött Magyaror- eig£S3zágra. Amit a szakértők mondanak io'A Két csontváz fekszik a gödör1 .nooen. Egy kisebb, meg egy nagyobb. Tel- n929 esen ép mind a kettő. Csak a kisebbikE JÍanek a koponyáját sértette meg a csá- .ynsrány. A kisebbik, gyerekcsontváz került srí öLlő hamarább, kedden délután 5 óra táj— . ,n£oan. Attól kezdve Sokkal óvatosabban sogíoHolgoztak a munkások és szerda clél— nftoklőttre^ mintegy másfél méterrel odébb, 19/iöMőkerült a második emberi csontváz. Ér- t9fiseesitették Malán Mihály dr.-t, az egye- 9 rrt9em embertani intézeténe.K vezetőjét, aki ;nno^!Zonnal megjelent a heUszinen és meg- kqGÍi.llapitotta, hogy a kisebbik csontváz 7— 9V9 ! éves, jól fejlett gyermeké, a nagyob- q ábik pedig körülbelül 167—170 cm. "ma2 EE'as, 25—28 év körüli, ■jól fejlett, de nem 3E?Inulságosan izmos férfié volt.’ A férfi /tflo?sontvázát különben a török professzor bontotta ki a földréteg alól, nagy szakértelemmel. Azt nem lehetett megállapítani, hogy a holttesteket annakidején koporsóban temették-e el, bár a férficsontváz fejénél találtak elkorhadt fadarabkákat, a test mellett azonban nem volt semmi. A koporsóban való eltemetés szokása különben is sokkal későbbi keletű. —• Maga a koporsó szó — magyarázza László Gyula dr. — török eredetű és eredeti jelentése: láda. Később, a Kereszténység elterjedésével a német „láda“ kiszorította a helyéből és jelentése ezután már csak kizárólag a koporsó-ládára vonatkozott. Azt sem lehet megállapítani, hogy ruhával, vagy ruha nélkül temették el a két holttestet hétszáz évvel ezelőtt élt őseink, mert gombokat, pitykéket nem találtak a csontvázak mellett. — Az is előfordult — magyarázza tovább a kiváló régész —, hogy a pitykéket, gombokat a csontváz mellett, egy helyen, egycsomóban találjuk. Ez az ázsiai nomád népek szokása, vagy hagyománya volt. Nem lehet tudni, mi a mélyebb gyökere, de tény, hogy a halotton ősi szokás szerint azt a ruhadarabot, amelyik le volt kötve, vagy le volt gombolva, meg kellett oldani. Ez a hagyomány ma is divik Kalotaszegen. így tehát a gombokat levágták és egycsomóba rakták a halott mellé. Sok ilyen furcsasága van a régiek temetkezési szokásainak. Ilyen többek között az is, hogy a halott gazdával együtt eltemették a lovát is. Természetesen a pogány időkben. A kereszténység kiszorította a pogány hagyományt, de az megmaradt olyan formában a kereszténység elterjedése után is, hogy a halott lovát az egyháznak ajándékozták. — Az egyháznak, vagy a temetési szertartást végző papnak. Ez a szokás terjedt el azoknál a keleti népeknél is, amelyek nem a kereszténységet vették fel, hanem mondjuk mohamedán vallásra tértek át. Feltárták az árpádkori temetőt Magára az ásatásokra vonatkozólag a következőket mondotta az Ellenzék munkatársának László Gyula dr.: —- Az itt feltárt két sir, kétségtelenül bizonyítja, hogy a XII. század végén, a XIII. század elején temető volt ezen a helyen. A Zápolya-utcában feltárt honfoglaláskori temető után ez a második nagyjelentőségű lelet. A Zápolya-utcában talált X. század elejéről származó sírokból kiásott nehány tárgy, mint például a lószügy-elő vértezete, még Lebediában készült. Ezt bizonvitotta. hogy a magyarság még a honfoglalás idejében megszállta Kolozsvárt. Mi adott indítékot arra, hogy a főtérnek éppen ezen a helyén ásassanak? — Herepey Jánosé, a Székely Nemzeti Muzeum tudós igazgatójáé az érdem. Évekkel ezelőtt a közillemhely építésekor a kidobott göröngyök között római korbeli cserepeket és egy árpádkori, bronzból készült kajkarikát talált. Ez kétségtelenné tette, hogy ezen a helyen korai árpádkori temető volt. Megkértük a várost, adjon engedélyt az ásatásokra. Keledy Tibor dr. polgármester készséggel állott rendelkezésünkre, sőt a város nagylelkűen magára vállalta a Költségek nagyrészét, munkásokat adott és még arról is gondoskodott, hogy a villanyvezetéket szakértő kezek emeljék ki. Bizonyít az évezredes mult... — Eddig hány réteget ástak ki? — Hármat. A felső, mintegy másfél méter vastagságú réteg a hordalék, amelyben kevés őskori, nagyon sok rómaikori és magyar középkori cserépanyag található. Ez a földréteg valamikor nyilvánvalóan a mai nagytemplom helyén állott és a nagytemplom alapzatának kiásásakor terítették szét a mai főtér helyén. A népvándorláskorabeii anyag teljesen hiányzik ebből a rétegből. Ez azt bizonyítja, hogy a római kor és a magyar honfoglalás között nem élt senki ezen a fÖídőnt legalább is nem tartósan. Ez a tény rendkívül nagyjelentőségű Kolozsvár városfejlődése .szempontjából. A rómaiak korabeli Napoca elpusztult és uj élet csak akkor kezdődött a romokon, amikor az állandó telephelyhez kény- szeritett magyarság letelepedett rajta. Napoca romvárosának kőanyaga kiválóan alkalmas volt az aj telephely megépítésére. Mindebből kétségtelen, hogy a mai Kolozsvárt magyarok alapították. El kell ismernünk, hogy a később ide« jött német telepesek (.o hozzájárultak a város fejlődéséhez. — A második réteg körülbelül ötven centiméter vastag. Ehhez tartozik a középkori Kolozsvár kövezete, amely macs- kakövekből állott. Úgynevezett tiszla réteg ez: rengeteg szerves rothadék anyag között kizárólag magyar középkori cserép és sok állati csont található. Ez a réteg nyilvánvalóan egyidős a nagy- templommal, vagyis a XíV század elejei, mert erre a rétegre terítették rá a templom alapzatánál kiásott óriási földtömeget. A harmadik réteg, amely ez alatt fekszik, vagyis az árpádkorabeli temető, sokkal régebbi. Ahhoz, hogy kövezetei építsenek a temetőre, az kellett, hogy a temető, airicvy az ősök tiszteletében felnőtt ősmagyarokn.ál mindig a kegyelet tárgya vöd meg a pogány időkben is, feledésbe rner-jm. Ez pedig r.tm történhetett meg száz évnél rövid>-bb idő alatt. Ezért a teme'ö korát a XII szászad végére, a Xall század elejére teszszük. Erre a korra mutat a Herepey János által megtalált hajkar'ka is. — Tovább folytatják az ásatásokat? — Természetesen. Lemegyünk a római rétegig és feltárjuk az őskori réteget is. a Negyedik napja folynak az ásatások és az eredmény máris kiszámíthatatlan fontosságú: Kolozsvár a h mfoglaiás Kora óta mindig magyar volt és ezer éven át minden elözönlés ellenébe is, a századok viharában is megtartotta magyar jelle- °ét dVARI-ÓSS JÓZSEF, »Arab unióíi létesítésére tett javaslatot miniszterelnöke Izmirből jelenti a T>NB.: Ä bayreuthi rádió jelenti, hogy Nuri Slaid pasa, iraki minisztere]nők az iraki brit 'nagykövetnek, Sir Kinahes Cornvallisnak jegyzéket nyújtott át az arab unióról, amelyben a következő javaslatok meg valósit ás át követelik: 1. Egyesítsék egy állammá Szíriát, Libanont, Palesztinát és Transjordá- niát. 2. Ez az állam a nép előzetes megkérdezése után mint szövetségi köztársaság, vagy mint alkotmányos monarchia szerveztessék meg. 3. Ez az állam Irakkal egy „arab uniót“ alkosson és az ebhez való csatlakozásra; szólítsák fel a többi ■arab államot. 4. Az arab unióban egyesült államok válasszanak meg egy állandó képviseletet, amelynek elnöke felváltva az arab államok államfői legyenek. 5. Az állandó képviselet feladatai lennének: a közös nemzeti védelem, a közös védelem kifelé, az egymás megsegítésének és a gazdálkodásnak a kérdései, közlekedés, vám és a kisebbségi ügyek. 6. A palesztinai zsidók a szír állam felügyelete alatt autonómiát élveznének, amely autonómia kiterjeszkednék a város és a község közigazgatására, a rendőrségre, a közoktatásra, az egészségügyre és a szociális segélyezésekre. 7. Jeruzsálemben nyújtsanak teljes szabadságot valamennyi engedmény gyakorlására. Egy izlanrv- zsidó és keresztény képviselőkből alkotott állandó bizottság gon dós kőid i- jék a vallásszabadság megtartásáról. 8. Libanonban a marami iáknak is hasonló jogokat kell biztosítani a sziriai állam felügyelete mellett, mint a zsidóknak Palesztinában. A Jewish Agency, a bayreuthi rádió szerint tetszéssel fogadta a zsidóknak a jegyzékben körvonalazott helyzetét és kijelentette, hogy a jegyzék, bár nem egészen felel meg az angol terveknek Palesztinában létesítendő Zsidóországot illetően, mégis arról tesz tanúságot, hogy az arab világ egyre nagyobb előzékenységet tanúsít a zsidókkal szemben. Törökország állást foglal a meaedékjo mellett S Isztanbulból jelenti a DNB: Az ezido- szerint Isztanbulban tartózkodó török külügyiminiszter, hir szerint, eszmecserét folytat néhány sem.eges misszió vezetőjével „a háborús bűnösök“ menedékjogának megtagadása ügyében a Szovjet- Unió részéről a semleges kormányokhoz intézett jegyzékéről. A Tasviri Efkiar foglalkozik a szövetséges hatalmak a semleges államok me- xiedeknyujtási jogáról szóló jegyzékével és megjegyzi, hogy az európai népek civilizált szelleme a nemzetközi jog alapelveként mindenkor vélelmébe vette a politikai menekülteket. Például hozza fel a Tasviri Efkiar Svájcot és Törökországot, kiemeli továbbá a lap, hegy a menedékjogot a háború után még inkább ki beli terjeszteni és irja, hogy a semleges 'államok közös megegyezéssel hozzák tudomására az angolszászoknak, hogy mennyire törvénytelen és igazságtalan a követelésük. Beavatott körökben upv tudják, hogy a török kormány elkészítette válaszát a szövetségeseknek Törökországhoz a menedékjog ügyében intézett jegyzékére. A jegyzék hir szerint igen komoly hangú és elutasítja a szövetségesek szempontját. Illetékes török körökben annak a ve-* leménynek adnak kifejezést, hogy a szövetségesek jegyzéke ellenkezik a nemzetközi joggal és a török szuverénitássab A vasárnapi török lapok feltűnő helyen közölték az angol—szovjet jegyzéket a menedékjog megtagadásáról. Hétfőn a Tasviri Efkiar vezércikkben foglalkozott a kérdéssel és ebben rámutatott arra, hogy 90 évvel ezelőtt a török nemzet menedékjogot. adott a szabadságharcban levert magyaroknak és megvédte őket az osztrák nyomás ellen. Ezért az egész világ elismeréssel adózott Törökországnak, sőt éppen Anglia volt az, ame>ly hajóhadat küldött a Dar- daneilákba a szultán tamoga.tásóra. Utal a lap arra is, hogy az első világháború végén II. Vilmos császárt, aki Hollandiába menekült, Hollandia fenyegetés ellenére sem adta ki, amiért utóbb mindenki dicsérte. Most csodálkozhatunk — írja a Tasviri Efkiar —, hogy a nézetek miiven alaposan megváltoztak. \
