Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-04 / 174. szám

19 4 3 augusztus 4. ellenzék KOLOZSVÁRI KÉPESLAP Ország-világjáró előtt nincs akadály — tartja a turista népbölcselet. És hogy ez mennyire igaz, bidonyitja, hogy Kolozs­váron ma is szép számmal vannak város­nézők. Kodakkal vállukon-bolyong anak utcáról-utcára, kertről-kertre és nem utol­só sorban kávéházról-kávéházra. Talál­kozol velük, amint a Mátyás-szobrot „le­kapják", lehetőleg úgy, hogy Kinizsi Pál, vagy Magyar Balázs mellé állnak, esetleg az „ötlet kedvéért“ zászlójukra taposva, vagy kardjukra könyökölve. Találkozol velük harisnya után kutatva zug utcák kiskereskedőinél vagy a has táti gazdák udvarain, tetemes felárat ígérve tíz to­jásért., meg egyéb avróságokért. Végül az utolsó pillanatban kiöntik dü­hüket a város ellen. A kapustól és a lon­dinerekkel körülvéve állnak szállodájuk ajtajában és toporzékolnak, mert nem kapunk taxit. A vonatban rágalmaikkal untatják utas- társaikat. Csalódtak a „kincses városban", ahol semmi, sincs, se harisnya, se tojás, se kultúra. se semmi . . . A templom, hűséges őrzője dicsőséges évszázadok tudatában, mosolyogva tekint le az ingujjra levetkőzött fényképezők seregére, a mai városnézőkre . *. Lvpten-nyomon hallani: kár volt elcsúfítani a fotc rét vakond túr fisok kai, nemsokára el­hordják a Szent Mihály-templomot -— hátha két elrothadt lábszárcsontot kaparnak ki alóla . . . Ki me értené, hogy ,,műveltségűk“ és „szép­érzékük*' háborodott fel a főtéri ásatással kap­csolatban? A palánkon túl azonban nem jut el a zö­rej. Két-három tudós remegve figyeli a föld titkát. Évszázadokkal élnek a múltban. A régi vár Főterén állnak, és szeretettel simogatják a város történelmének macskaköveit. Talán Mátyás fekete hadseregének lovai csi­holtak szikrákat egykor diadalmas harcokból visszatérve a várost beborító éjben . . . A feltárt földrétegek rejtett kincsei mesélnek. A templomépitéskor kiásott föld mennyiségé­ben elegendő volt a terület feltöltésére. Ős­kori, római és a magyar középkor maradvá­nyainak gazdag tárházává lett. Vonalai, fi­gurái és az elkövesedései bizonyítanak. A fellegvár,i ősember zsákmányra törekvését, Napöca fejlett civilizációját és pusztulását és hosszu-hosszu évszázadok csendjét, békéjét, amikor kihalt a „szőke Szamos" mentéről az élet és tért hódított, az erdő. Majd kürtök csendültek fel a környező hegyek gerincein. Honfoglaló magyarok kürtjei. Sírjaikban pi­hennek most is keleti szokásaik szerint. Né­hány méterre az utcák aszfalt és kőburkolatai alatt. Felettük uj réteg rakodott. A XIII— XIV. század magyarságának megcáfolhatatlan bizonyítékai. Aki ért a föld nyelvén, történelmet — meg- hamisithatatlan történelmet -— olvas ki belőle. rdély magyar történelmének lapjait betűzik elvonultan csendben a főtéren. Azt a kontinuitást, amely van és magyar, .v t: A\ »VL.V A ÁZ/a’í -V, . AJ a »f, Hl A %,'4'r A- 9 v V «~-f t - f j. A szegénység és leleményesség gyakorta együttjárnak. Aligha jártak Pesten a Békás vagy a Donáth-ut négerre bámult „srácai", hogy leckéket vegyenek angyalföldi vagy jó­zsefvárosi társaiktól. Mégis épp oly ügyes­seggei „potyáznak“ a nemrég beállított ha­talmas autóbuszok lökhárítóin. A Nyári Szín­kör vagy a Tordai-ut előtti megállóknál béke- tiirően várják a pöfögő motorkolosszusokat, hogy „mellé“ szálljanak. A lökhárítóra. Ők soha nem maradnak le. Számukra nem hangzik kellemetlenül a „betelt“. Nem fenye­getőznek rendőrrel és rakoncátlan magatar­tásukkal soha nem késleltetik társaik sürgős tennivalóit. , Fenntartott helyeiken kényelmesen és gyor­san közlekednek. A szegénység ad jogot hozzá . .. A panasz általános. Nem megy a magyar ifjúság kereskedelmi és ipari pályákra. An- kétok és statisztikák bizonyítják a „nadrá­gotok" megéiési lehetőségének alacsony szín­vonalát, az élet tanúskodik a jó kereskedő vagy iparos vagyonosodásáról. És mégis .. . Egy könyvkereskedő ioo pengőt fizetne az első naptól kezdve inasának, fokozatos emel- kedeset biztosítván havi jövedelmének, hogy iiziete forgalmat kellően el tudja látni. Három hónapja^ hirdeti újságokban és keresi jövendő munkatársát ismerősei között. Egy jelentkező akadt, aki azonban látván a tiszta könyvek Halmazat, kijelentette apja előtt, hogy inkább a varos kisegítő „tisztviselője" vagy mondjuk egyszerűen „hivatalnoka" lesz, de nem inas . . . A ccg közel 150 pengőt költött eddig hir­detésekre ... .Vájjon miért nem készítenek illetékesek egy kimutatást ennek az. idegenkedésnek mélyebb okairól is és miért nem próbálják orvosolni ezeket? Köztiszteletben álló tollat-forgató kollégánk (megjegyezzük, hogy az illető egyetemi vég­zettségű, nagy irodalmi múlttal és tevékeny­séggel rendelkező férfiú) mesélte az alábbia­kat: — Érdeklődni mentem fel egyik hivatalunk­ba s mielőtt szóba átlók valakivel: bemutat­kozom. Valószínű voiontörnek és ke'blititkok kutatójának nézett a hivatali szentélyében ülő lollrágó kollégám 5 mielőtt egy szót is szól­hattam, kioktatott az irodalom, művészet, új­ságírás és politika értéktelenségéről, hiábavaló­ságáról s egyáltalán jövetelem céltalanságáról, mert az anyagról — úgymond — nem nyilat­kozik. Mindezek után hűvösen kitessékelt az ajtóra. Igen, státusban szereplés hatalmas szerep­kört biztosit. A fül mögé dugott toll közéle­tünk hatalmi jelvénye lett. Mi emellett egy derék kereskedő, iy iparos, aki kénytelen „jó napot" kívánni — előre - - vevőjének! Utóvégre nem ülhet mindenki 180-ért egy közhivatali önök előszobájában, de aki, oda­kerül, felruháztatik hatalommal. Ez pedig sok­kal többel telér . . . Égy fiatal török tudós tartózkodik Kolozs­váron. Tanulni jött közénk. A kultuszkormá­nya tőle várja nemzeti, múltja egyik szaka­szának felderítését. Mert úgy látszik, ott is, akárcsak nálunk, mindennél kedvesebb az idegen. De szerencsére minden nemzetnek van­nak fanatikusai. Úgy a magyarnak, mint a töröknek. S ezek a fanatikusak találkoznak, megbecsülik egymást és összefognak. Már ez is sokat jelent . . . A magyarkutatás módszerei és eredményei feltűnést keltettek. Azt tanulmányozza most, hogy értékesítse nemzete javára. Boldog tudat, .hogy figyelnek és értékelnek minket. Ha nem itthoni, akkor messze külföldön csendben dol­gozó és eredményekre tekintő emberek. Mert már előfordult, hogy egy-egy magyar -— ha­zai szóval elve — különc „bogara" meg kellett hódítsa a világot, hogy itthon is váll­veregető dicséretet kapjon. Hja, kevés próféta született zöldéi” lanká­inkon ... 'sze.) Távirat váltás S®rédi és Mesglione blboros-államiifkér feöz$tt flómss bombázása alkalmából Julius 24-én, a Rómát ért bo.mba támo.dás hírének vételekor, Serédi Jusz- tinián bibornok, Magyarország hercegprímása az alábbi táviratot küldte Maglipne bíboros 'államtitkárnak a Vatikánállamba: „Az Örök Város bombázása alkalwA ból kérem tolmácsolja őszinte együttérzé­sünket a Szentséges Atyának. A magyar katolikusok buzgón imádkoznak a gyászo­ló családokért és az elesettekért“. A fennti táviratra Maglione bíboros államtitkár a következőkben válaszolt Magyarország bíboros hercegprímásának: „A súlyos támadás alkalmával a ma gyár katolikusok részéről kifejezett együttérzést a Szent Atya hálával fogad ta és ezt különleges jóindulattal és apos­toli áldással viszonozza Antal István nemzetvédelmi propagandám!niszter meglátogatta a diósgyőri vasgyár munkásait 1 MISKOLC, augusztus 4. (MTI.) Hétfőn a debreceni Nyári Egyetem megnyitásá­ról Diósgyőrbe érkezett Antal István nemzetvédelmi miniszter. Megnézte a gyárakat, majd meghallgatta a munkás­ság számára rendezett nemzetvédelmi akadémiai előadást. A munkások között helyet foglalt miniszter felszólalt. Hosz- szabb beszédben rámutatott az országnak azokra a belső és külső kérdéseire, ame­lyekben egységes tájékozottság, védeke­zés és akarat szükséges ma a nemzet min­den társadalmi rétegében. Szavait Arany János munkás köszönte meg. Az előadás után a nemzetvédelmi akadémia előadói­val és hallgatóival egytálételes vacsorán jelent meg. Bevezették a vasáru-vásárlási Jegyet BUDAPEST, aug. 4. A hivatalos lap szerdai száma közli az iparügyi miniszter rende­letét, az egyes vas- és acélcikkek forgalmának és jelhasználásának szabályozása tárgyában. A rendelet szerint hengereit, vagy húzott rúd, idom- és abroncsvasat, j mm-nél vastagabb vaslemezt, butorrugót, drótot, sodronyszeget, kerékráfvasat és iópatkóvasat a kereskedő és az e cikkeket előállító vállalat csak 'vasáru-vásárlási jegy ellenében, vagy a m. kir.. ipari anyaghivatal külön engedélyével szolgáltathatnak ki. Megkezdődött a debreceni nyári szabadegyetem nemzetiségi előadássorozata DEBRECEN, aug. 4. (MTI.) A Tisza Ist­ván Tudományegyetem kisebbségi jogi intézete a nyári- egyetem keretében aug. 2-ára kezdte meg nemzetiségi előadássorozatát. A bevezető előadá.st dr. Fiachbart Ernő egyetemi nyilvá­nos rendes tanár tartotta. Hangsúlyozta, hogy az előadások két vezető gondolat köré csopor­tosulnak. Az egyik szerint legnagyobb magyar államférfiak: Széchenyi, Wesselényi, Kossuth, Eötvös, Deák és Tisza István a nemzetiségi kérdést az ország egyik leg­fontosabb problémájának tekintették és ezek megoldására adott tanácsaik és utasításaik ma is megsziviclésre méltóak. A másik vezető gondolat a hu hungarizmus, a hazafiság, a magyar-barátság gondolata a nemzetiségek körében. Nemzetiségeink sorából több kiváló férfi került ki, akik a fajhoz, nyelvhez, nemzetiséghez való ragaszkodást nagyon jól össze tudták egyeztetni a magyar hazához való hűséggel. Ezt annál erősebben kell hangsúlyozni, mivel a cseh, román és szerb ura­lom gondosan elhallgatni igyekezett az elcsa­tolt nemzetiségek előtt népünk igazi történel­mét és azt a számtalan köteléket, amely a múltban -Magyarországgal összefűzte őket. „Még küzdeni és szenvedni kellu — írja a Giornale iV italia Rómából jelenti az MTI: Több keddi olasz lap közli azokat az O aszorszá-gnak szánt bé_ kefeltételeket, amelyeket washingtoni távirat alapján a Daily Express cimü angol lap tett közzé és amelyeket Roosevelt elnök állítólag a hétfői ©aj lóértekezleten hozott nyilvános­ságra. Mértékadó olasz politikai körökben a békefeitételekke!1 kapcsolatban megjegy­zik, hogy azok nem tekinthetők hivatalos, hi_ te’es forrásból eredőknek mert egy újságnak nagvon is bonyolult utón szerzett értestRése e feltételekről, ennek folytán hivatalosan állást fogla'ni nem ’ehet. Mértékadó olasz politikai körökben rámutatnak arra, hogy Olaszország és Németország szövetségben állnak egy­mással' és a német csapatok az olasz csapatok­kal együtt példás hősiességgel védik SsiciÜa földjét.- Am kü’önben a békefettételeket il_ leti, az.ok semmiben sem különböznek a fe,- téfeltiélküli fegyverletételtől, mert súlyosabb feltéteteket, mint amilyeneket a Daily Express hozott nyilvánosságra, nehezen lehetne meg­szövegezni, A Tribuna a békefeitételekkel kapcsolatban rámutat arra,, hogy azok egy része azt h célt szolgálja, hogy Olaszországot a Németor, szag el’erií háború eszközévé tegye, míg az 5. pont. ,,ango!-amerikai-szovjet kormány:, bizottság elismerése Olaszország felett a hacL műveletek befejezéséig" határozatlan időre megfosztaná Olaszországot attól a jogtól, hogy maga kormányozza magát. San Marino köztársaságból jelentik, hogy az O’as-zországban történt változások San Marino köztársaságra is kihatással voltak. Eltöröltek a hercegi .és fasiszta szuverén tanácsot és- rö­videsen össze fogják hívni a választókat az uj államtanács . megválasztása végett. A Giornale d'Italia ..Emlékezzünk!" cim alatt egyebek között megállapítja, hogy az olaszoknak em’ékezniök kell arra, hogy a há­ború tovább tart. Szükséges, hogy mindenki tudja, hasonló helyzetek egy nap alatt, vagy egy hónap alatt nem tisztázódnak. A háború tovább folytatódik és nemzeti, va'aminí nem. zetközi kérdéseket vet tel. Minden olasrawk tudnia keli, hogy ahhoz, hogy legalább be­csülettel kerüljünk ki ebből a helyzetből, meg küzdeni és szenvedni kell. Csak ha en­nek tudatában vagyunk és ilyennek kell mii. tatkoznunk, akkor járhatunk emelt fővel az ellenségek és barátok között. 5 — k™"*« CORVINBAN filmtéma a mimrn A bűnös szere­i E ő adások kez­em drámá a. Wí dete ln-tközna­Ezt a filmet pokon: V4 5, csak 16 éven 1/4 7 és 1/4 9. felüliek lekint mí Szomb ton, va­hetik m g. — n sárnao is ün- n pnap: V* 3, Főszerepekben: 1/4 r, V4 7 ts Leopold iberti n 1/4 9 6 akor. — V sá nan dél­Marina R iner lőtt 11 órak r Rita Li cliti. — 8 matiné. % 1 A MINISZTERELNÖKSÉGI SAJTÓOSZTÁLY U,J HIVATALI HELYISÉGE BUDAPEST, augusztus 4. A Magyar Táv­irati Irod,a jelenti: A miniszterelnökség sajtó- osztálya augusztus 4-töl az 1. kerület Uri- utca 18. szám alatt működik. A sajtóosztály tele jón számai a megszűnő 160—2/y kivételé­vel változatlanok. 'fk küSß&liiika fsfj’sf MARIN tábornokot, a marokkói szakadár francia haderő főparancsnokát elbocsátották Marin tábornok Giraud barátjának számit. A tisztogató hadműveletek folytatódnak a ben. szülöttek között. A meknesi katonai bíróság sok marokkóit halálra Ítélt á''.Utólagos haza­árulásuk miatt. Más benszülöt>%ket fegy­házbüntetésre ítéltek, mert megtagadták baj- társaik kiszo’gáltatását a szakadár francia ha­tóságoknak. A FRANCIA hir6zo!gá!aí. tangeri jelentése szerint az északamerikai Morgan-bank kép- vise’őt küldött Marokkóba, hogy ott nagyobb ipari és közlekedési vállalkozást végezzen a bankáz javára. A Morgan-bankház ügynö­kei azon fáradoznak, hogy a marokkói vas­utak tőkéjét is északamerikai kézbe juttassák. Torino érseke pásztor- levélben inti engedel­mességre liiveit MILÁNÓ, augusztus 4. A Nemet Távirati Iroda jelenti: Fossa" i, Torino érseke pásztorlevélben szó. litja fel egyházmegyéje hiveit arra, hogy bizatomma! legyenek az uj kormányfő es annak- munkatársai iránt, mivel nagyjelentősé­gű és súlyos következményekkel járó prob­lémák forognak kockán. A haza e'len elkö­vetett vétség Badoglio munkáját bármi mó­dón, mégcsak kritizálással is zavarni. Végül az érsek fegyelemre és imára szólítja fel a pol­gárokat. Mint a Telegrapho jelenti: Montini he­lyettes á’lamtitkái hétfőn fogadta Németor­szág szentszéki nagykövetét és megbeszélést folytatott vele. A Stampa és több olasz lap figyelmezteti a lakosságot, hgy az ellenséges rádió hall­gatására vonatkozó tilalmak még érvényben vannak, tehát mindenki tartózkodjék ilyen rádiók hallgatásától. Mi less az algíri zsidókkal ? BERLIN, augusztus 3. A Transkonti- nent Press jelenti: Az United Press hír­adása szerint Hull amerikai államtitkár a zsidó munkabizottság elnöke előtt kije­lentette, hogy a szövetségeseknek egy­előre le kell mondaniok az északafrikai zsidók állampolgári jogainak megadásá­ról, mert az arabok zsidóellenes fellépé­se ezt lehetetlenné teszi. Hull egyik ‘le­velében még a következőket állapította meg: Nem foglalhatunk el ebben a kér­désben más álláspontot, mint amit az arab lakosság a magáévá tett. Hull természetesen a német rádiópro­pagandát okolja azzal, hogy az arabokat fellázította a zsidók ellen. A felelősséget azonban Girauaékra akarja áthárítani. Giraudék azonban kijelentették, hogy az arabok zsidóellenes magatartásáért fele­lősséget nem vállalhat, ha az úgynevezett Cremieux törvényt, mely annakidején biztosította a zsidók számára a francia állampolgárságot, életrehivják. Igv tehát — folytatja Hull — nem volt más vá­lasztásunk. mint az, hogy a legközelebb valami más módon fogadjuk vissza az al­gíri zsidókat a francia polgárság státusá­ba. A kérdést egyébként az úgynevezett francia felszabaditási bizottság egyik szer­ve tanulmányozza. Hirdessen Erdély legelterjedtebb napilapjában, az Ellenzékben« 1 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents