Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-28 / 194. szám

1 fl î 3 a n q ii fi 7 i « s 2 %.

Alapította: BARTHS MIKLÓS

Is ,,Wlí*i!Sfíi“ pragra ai ja : ( S8ÍÍ3)

„Megmondani arz igazai feni is lent egyaránt ü'dözni a gonoszságot, kinevettetni az üres gőgöt, védelmezni üldözöttet, kihirdetni az erényt, leálcázni a bűnt s a nyilvánosság jogét és ie nem kötelezett hangját vinni be a közérdek tuséiba," BARTHA MIKLÓS.

cia álarcában saját céljaik szolcjá- • latnba szerjödtessék a magyarsá- got.

Ti'i mé-zt les, hogy mindazok, akik netán igazat adnak eddigi fejtegetéseinknek, joggal kívánják, hogyha tagadjuk a jobb- és baloldal szükségét és jogosultságát, úgy határozzuk meg mit ériünk ama« egyedülálló magyarság alatt, melyet egyenes utón kívánunk vezetni. Értjük hát alatta elsősorban a fogalmak maradéktalan tisztázásának szükségességét, küveíeijÜA mindenkitől s mi eleget teszünk e követelésnek:

mondjuk meg határozottan és félreérthetetlenül azt, amit mondani akarunk. Valljon mindenki szint!

Mondani pedig azd mondjuk. ha°'V minden ámítás, hazugság, félrevezetés, gyáva szószátyarkodás, sőt társadalmi és egyéb betegségeinknek ellenére:

a magyarság magában véve erős, egészséges, alkalmas és képes országot építeni, államot vezetni, megteremteni ujbói az együttélést békés és becsületes formák között az őszinteség és jóakarat jegyében a Kárpátek medencéjének népei között.

És azt mondjuk még: nagy szólamok helyett, ma az egyszerű építő munkára kell figyelni, építenie kell minden egyes magyarnak és Köteiessége segíteni a másikon, aki építeni akar. Nem rendszerváltozást követelünk, hanem változását magának az embernek a magasabb erkölcs, a tisztább szándék, a világosabb gondolat felé. Minden erővel és minden eszközzel ki akarjuk küszöbölni életünk ferdesé- geií, hiba:?, gyengeségeit, de

tesszük ezt az orvos józanságával, hidegvérével és a gyógyulásba vetett bizalmával.

Tagadjuk és ellene vágjunk minden szólamnak, legyen az magasztaló, vagy becsmérlő, mert

mig az egyik elhomályosítja a szemet, a másik a lelket homályositja el. Kemény és kérlelhetetlen harcot hirdetünk mindenki ellen — bárki legyen az s bármely oldalon álljon —, aki Erdélyben meg akarja bontani sorainkat s akár jó-, akár rosszhiszeműen olyan tételeket hirdet, rmeiy nem tisztán magyar érdekeket és célokat szolgálnak. Harcot hirdetünk elvi sikon és ha kell, személyi sikon mindazok el len, akik közvetve, vagy közvetlenül kicsinyhitüséget, félelmet, ge- rinctelenséget hintenek széjjel és saját pecsenyéjük reményében hajlandóak kiszolgáltatni bármely irányba a magyarságot. Kíméletlenül csapunk le azokra, akik bármely oknál fogva és bármilyen eszközzel veszélyeztetik országunk külpolitikai érdekeit, csökkentik ütőképességét vagy megbontani igyekeznek egységét, álljanak bár a „jobb“- vagy „baloldalon“. Sic- j detjük, hogy ezt a háborút, bármi következzék is, nekünk meg kell nyerni, mert ebben mi nem veszhetünk el.

Nyílt, világos és egyenes program, amelyet Zrínyi és Széchenyi szavaival hirdetünk: „nem vagyunk egy népnél sem alábbvalóak“ s „minden tőlünk függ, csak akarjuk“.

A kormányzóhelyettes temetésének évfordulóján a főváros közigazgatási bizottságának ülésén az "összes szónokok a magyar egység mellett tettek hitvallást

BUDAPEST, augusztus 28. A hősi halált halt vitéz nagybányai Horthy litván korm.íny- zóhelvertes temetésének évfordulóján, augusz tus 27en a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett budapesti helyőrségi templomban cmlékmisc volt. A kormány katolikus ragjai teljes .számban megjelentek a miniszterelnök vezetésével. Ott voltak Kcrcsztes-Fischcr Ferenc, Bornemisza Géza, Radocsay László, Antal István miniszterek, Petényi Zsigmond báró koronaőr, Krúdy Ferenc, a képviselőház alelnöke, Töreky Géza, a Kúria elnöke és még számosán mások. A honvédséget rendkívül népes küldöttség képviselte, vitéz Szombathelyi Fér eme el, a honvédvezérkar főnökével vz élén. Hász István ilr. tábori püspök fényes papi segédlettel 9 órakor kezdte meg a szentmisét. Az egyházi zenét a honvéd zászlóalj zenekara szolgáltatta. A püspök rövid beszédben méltatta a korniányzó- lielyeuos hősi halálának jelentőségét. Kiemelte, hogy nem circtun-dcdcrunt mondani iilt össze az ünneplő közönség, hanem glóriát zengeni és hálát a felséges Istennek, hogy a magyar égboltozatot uj csillaggal gazdagította.

Soltész Elemér református tábori püspök a Szilágyi De/ső-utcai templomban pénteken délelőtt igét hirdetett a keleti arcvonalon hősi halált halt vitéz nagybányai llonhy István emlékére. Tíz óra előtt néhány perccel egymásután érkeztek a kormány református tagjai, Csutay La/Ui honvédelmi miniszter vczc- te-cvcl a honvédség legfőbb vezetői és népes küldöttségei külön sorokat töltöttek meg. Az. istentisztelet Soltész Elemér tábori püspök imájával ért véget.

Nem veszhet el az a nemzet, amely az igazságért harcol64

Vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes hősi halálának évfordulója alkalmából a főváros közigazgatási bizottsága rendkívüli iilésr tartort. Az ülésen Homonnay l i- vadar dr. főpolgármester emlékbeszédben emlékezett meg az elhunyt kormányzóhelyettes- iől.

— Koronás jók, államférfiak fiai nem estek el sűrűn európai harctereken — mondotta többek között beszéde során —: és a magyar nemzet kormányzóhelyettesének drága életéve! szentelte meg az évszázadok folyamán hozott áldozatokat. A veszteségből etetnek, erős hitnek és fokozott erőnek kell kivirágoznia. Visz- szariadhatnak-e áldozattól és kótclcsségteljesi- tcstől a többi milliók, szegények és gazdagok, amikor Magyarország Kormányzója a leges- legelői jár áldozatvállalásban,

— Eszmékére harcoltunk történelmünk évszázadain át. Mi nem tudunk nemzeti életet élni a kultúra teljesítése nélkül, mert évezredeken át véreztünk a nyugati kultúra, Európa védelmében. Nem rajtunk múlik, hogy Európa

nagyhatalmai, a világ hatalmas nemzetei mikent irányítják a jelent és a jövőt, de - emelt jövel, tiszta homlokkal állunk a Kár- pátok-óvezte Dunamedcncében, meit ez a nemzet számtalanszor bebizonyította, hogy örökre eljegyezte magát a szabadság és a keresztény kultúra eszméivel. A magyarság mindig helytállt e mellett az eszmék mellett, amikor a legnagyobb megpróbáltatások nehezedtek Európára. E területileg kis ország megőrizte parlamentáris életformáját és sok más alkotmányos berendezését is fenntartotta.

— A mostani világégésben szeretnénk remélni, hogy az egymással szemben álló felek, akik majd egymás és a többi nemzet sorsát intézik, nem feledkeznek meg Magyarország ezeresztendős védelmi harcairól. Mert

nem veszhet el az a nemzet, amely az igazságért harcol.

Es ezért az igazságért: magyar igazságért halt hő-i halált Magyarország kormányzóhely ettesc, vitéz nagybányai Horthy István.

„A pártpolitikának ma nincsen se létjogosultsága,

se értelme44

A honvédelmi miniszter emlékheszéde a rádióban

az ősi magyar hitvallást pecsételte meg halálával. A mai nehéz ídÓKOcn találkoznia kell minden magyarnak abban a fájdalomban, amelyben Reá emlékezünk.

A Magyar Élet Pártja nevében Paulheim Ferenc beszélt.

Rámutatott annak fontosságára, hogy a fővárosi pártvezetek egységesen joglaltak állást a nemzet védelmében, egy emberként osztoztak annak minden fájdalmában, dokumentálva, hogy sorsdöntő nagy kérdéseiben a magyar nemzet mind befelé, mind kifelé teljesen egységes. Mindenek előtt akaratot és öntudatot kívánunk meríteni abból a fájdalomból, amely egy esztendővel ezelőtt érte a magyar nemzetet.

Homonnay Tivadar dr. főpolgármester köszönetét mondott a pártok vezetőinek a meg nyilatkozásokért, majd azt a meggyőződését fejezte ki, hogy ezek a szavak igen messze fognak elhallatszani és meghallgatásra találni. Ezekben a válságos időkben, a nemzet nehéz na piaiban, az erőteljes és felelős egységbe forrni akarás kivételes jelentősége mutatkozik meg. Nem pusztulhat el az a nemzet, amely nemzetet alkotó népének, a népet képviselő tömegek pártjainak vezetői ajkáról ezekben a nehéz megpróbáltatásokkal teljes időkben bölcs és az egységbeforradni akarást kétségbevonha- tatlanul jelképező felelős szavak hangzottak el.

Adja Isten, hogy ez az egység minél erőseb. ben. minél hatékonyabban domborodjék ki a jövőben is, amikor esetleg a megpróbáltatások még nagyobbak lesznek, mint ma.

Nemes csatai Csatay Lajos honvédelmi miniszter pénteken este 7 órakor a magyar rádióban vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes- hősi halálának emlékére a következő beszédet mondotta:

— Tavaly óta a fájdalom és gyász hangjai olvadnak bele az ősi magyar Szent István napja ünnepi zsolozsmáiba, kegyeletes áhítatába. 1942 augusztus 20-án csapott le az ünneplő magyar földre az a megrendítő hiradás, hogy Vitéz nagybányai Horthy István, Magyarország kormányzóhelyettese, légierőnk tartalékos főhadnagya hősi halált halt.

— Nekünk, magyaroknak Isten akaratából mindig voltak tündöklő hőseink és amíg újból meg újból akadnak férfiak, akik jobban szeretik népüket, hazájuk rögeit, mint önön életüket, ameddig megvan a bennük megnyilatkozó bizakodásunk életerőnk egészségében és nevelő erejében, addig nem veszhet el ez a nemzet semmiféle történelmi kataklizmában.

— Isten bizonyságtevői a hősök amellett, hogy hosszú történelmi utak, dicsőséges korszakok vannak még a nemzet előtt. Egyéni végzete katonasors, dicsőséges volt, de a nemzet vesztesége mérhetetlen. Ez volt, ami lesújtott, ez volt, ami akkor vigasztalhatatlan kínnal járta át a magyar katonasziveket. És érezni fogja ezt a fájdalmat a ma élő magyar nemzedék holtáig. ,

— Mi a magyar nemzet kormányzóhelyettesének, az ország vezető férfiújának szántuk őt: a felettünk lévő kifürkészhetetlen hatalom pedig életét áldozó hősnek. S ha elvesztése feletti fájdalmunk perbe is szállt volna az első. percek gyötrelmében az égi akarattal, jön majd az idő, amely bizonyságot tesz felőle, hogy földi hivatásnál többet: példát, tükörképet akart adni az ifjú honvédségnek. Mert a bátor ifjú férfi, a nemes gondolkodású repülőfőhadnagy, aki 1942 augusztus 20-án hajnalban életét áldozta fel Magyarországért, valóban példa és tükörkép. Példája a nemzetével fenntartás nélkül együttérző magyarnak.

— Számtalan oka és indoka lett volna

arra, hogy távolmaradjon a fegyveres küzdelemtől. Magas közjogi hivatása egymaga is elég lett volna ennek indokolására. Bizonyos, hogy soha senki sem kérdezte volna: miért nincs a küzdők sorában? Ő mégis elmen;, hogy osztozzék a harcoló honvéd sorsában jóban, rosszban, dicsőségben és halálos veszedelemben egyaránt. EzzcJ mindig megragadó példája marad a nemzet iránti hűségnek. Tükörképe lesz a fegyelemnek, engedelmességnek. Nem kívánt és nem engedeti meg semmiféle előnyt, kivételt ° a maga személyére. Egyszerű főhadnagy akart lenni, mint bármely más főhadnagy baj társa, hogy alárendelhesse magát a katonai elöljárók, a katonai rend és a katonai fegyelem parancsainak és ezzc-l minden időkre szóló tanítást adott a magyar honvédségnek a fegyelemről és az engedelmességről.

— Ismerjük a harctéren töltött idejének, élete utolsó szakaszának minden nercét. S e percek tele vannak példás kötelességtudattal és magát nem kímélő álaozatvállalás teljesítésével. Nincs katona és nincs harcos, aki ebben felülmúlhatta volna. Fegyverszeretete, küzdőkedve én kát''"'’*kő' r>’•

harctéri szolgálata első napjaiban. Baj- társiasságáról az apró történetek egész sora tanúskodik. Áldozatkészsége mértékét egészen a mérhetetlenségig hősi halálával bizonyította s ennek a szemlélője és tanúja immár az egész világ volt. Méltán dicsőíti emlékét a magyar nemzet.

— De nekünk, magyar katonáknak mindenkinél több jogunk és okunk volt hálás emlegetésére és soha nem felejtő tiszteletére. Nemcsak azért, mert sorainkban harcolt és katonaként áldozta fel ifjú életét, hanem azért is, mert nekünk. honvédeknek adta a legtisztább tanítást és a legtöbb példát.

Mi valóban elmondhatjuk, hogy nekünk adta önmagát, egész lelkét, személyiségének egész erejét. Mintha tudta volna, hoqy ennek az ifjú, fiatal honvédségnek a fegyvereken túl uj hősre, régi katonai erényekben tündöklő uj példára van a legfőbb szüksége, olyan hősi példára, amely előttünk ragyog minden küzdelmünkben, amelyre büszkén nézhetünk fel valamennyien és amelyből erőt meríthetünk a legsúlyosabb megpróbáltatások óráiban is.

Lelkűnkben hordiuk tanításait és előttünk jár majd örök szelleme.

Arpádházi

Buldog Margit szenttéavatása

BUDAPEST, aug. 28. Pater Lenzatci, a Domonkos-rend előadója, aki Árpádházi Boldog Margit szenttéavatási ügyében óriási munkác végzett, Káliay Miklós miniszterelnökhöz Rómából levelet intézett. A levélben közli, Hogy egész Magyarországnak azt a törekvését, hogy Boldog Margitot szenttéavassák, XII. Pius pápa a magáévá tette. A legközelebbi napokban várható annak a pápai bullának a megjelenése, amely az egyház és az egész világ számára szentesíteni fogja az imádság és a jótékonyság eme igaz hősnőjének megdicsőitését, aki magát hazájáért áldozatként az Urnák felajánlotta. Î

Magyarország ma épp úgy, mint akkor, belesodródott egy óriási küzdelembe. Ezért IV, Béla király leányának szenttéavatása legyeit ebben a történelmi órában szerencsés előjel és vezesse ez a Főméltóságu Kormányzó Úr és Nagyméhóságod bölcs irányítása mellett győzelemre és boldogabb jövő felé.

A levélhez mellékelte Páter Lenzatti a mintegy yco oldalas könyvet, amely Boldog Margit szenttéavatásának történetét ismerteti és a vonatkozó adatokat tartalmazza. Magyar szempontból különös érdekessége a kötetnek az 3 120 oldalnyi rész is, amely magában foglalja azokat a kérelmeket, melyeket a pápához intéztek Boldog Margit szenttéavatásáért nemcsak Magyarországból, hanem az egész világból. I

Eredményesen tisztogatnak a németek a volt Jugoszláviában

BERLIN, augusztus 28. (iMTI.)’ Mint a Német Távirati Iroda jelenti, Julius első napjai óta Basznia keleti részében és Szarajevó vasúti vo-nalá* ‘ól nyugatra és tűiéire húzódó 'térülőién a német és a horvát rend fenntartó csapatok nagyarányú tisztogatást végeznek. A bandáknak rendkívül sok a halottjuk és a •sebésüJtjük. \ német és a horvát csapatok mái nagy térségeket tisztítottak meg éa békét teremtettek, úgyhogy a lakosság a bandák terrorja alól fölszabadult és ismét munkájához láthatott.

v

A főpolgármester cmlékbeszéde után a Polgári Szabadság Párt nevében Rassay Károly beszélt.

Hangoztatta, hogy vitéz nagybányai Horthy István hősi halála nemcsak megrendítő emberi tragédia, hanem súlyos nemzeti csapás is, amely összezúzta a nemzeti élet állandóságárak erős biztosítékát. A továbbiakban arról beszélt, hogy Horthv István személye nemcsak jelképe, hanem megoldása is volt a nemzet egységének. E pillanatban — mondotta — az lehet a feladatunk, hogy

a nemzetet a felidézett súlyos válságán keresztülvezessük és a nemzetnek a békét visz- szerezzük. A pártpolitikának ma nincs se jogosultsága, se értelme..

Először biztosítanunk kell a nemzet életét, s csak azután folytassunk vitát a nemzeti élet elrendezésének kérdése felett.

Peyer Károly, a Szociáldemokrata Párt nevében egyebek között azt mondotta, hogy a munkásság mély kegyelettel gondol a Kormányzóhelyettes Ur személyére, mert benne a munka emberét látta. Meg van győződve arról, hogy a kormányzóhelyettes minden törekvése arra irányult volna, hogy az emberi jólétet. a szociális haladást, a kultúrát szolgálja. A főpolgármester szavaiba kapcsolódva, igazat adott neki abban- hogy a magyar munkásság szakszervezetei és jóléti intézményei kezdettől fogva, bizonyos háborús korlátozásoktól eltekintve, szabadon fejtik ki tevékenységüket.

Usetty Béla, a Keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt nevében mondott emlékbeszédében arról szólott, hogy a kormányzóhelyettes