Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-27 / 193. szám
1913 augirsTtnís 27. ELLENZÉK A közösségi munka és népi fejlődés mellett tett hitvallást az Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek közgyűlése Gyönyörű eredményekről számoltak be az évi jelentések - Nagy ösz- szeget adományozott a közgyűlés magyar iskolaűgyi és szociális célokra csak szigorúan vett üzleti tevékenységet végeztek, hanem a kormány rendelkezésére állottak különböző egyészségvédelmi és köz- ellátási akciók lebonyolítása során. Ennek keretében kiosztottak 163.963 kiló zöldkeresztes cukrot, 17.823 darab zöldkeresztes szappant, 830 ezer pengő értékben mezőgazdasági munkásruhát, 1,267.273 pengő értékben ipari ruházati textilárut, 9843 pár mezőgazdasági munkás lábbelit stb. fogyasztási ágazatban 28,748.630 pengő, az értékesítési ágazatban 8,240.916 pengő és a termelési ágazatban 2,110.60 > pengő forgalmat ért el. 405 HANGYA-SZÖVETKEZET MŰKÖDIK ERbíiLY iEN 405 szövetkezet tartozik a központ kötelékébe és úgy a központ, mint a szövetkezetek nemA szövetkezetek felvilágosító munkája Kitért az igazgatósági jelentés a következő megállapitásra- is: A megszállás ideje alatt a szövetkezeti hálózat az erdélyi magyarság összetartó erejét képviselte. A felszabadulás után azonban szembe kellett nézni ama hamis frázissal, amely kisegzisztencia-pártolás jelszóval támadta és támadja ma is a magyar szövetkezeteket, mondván, hogy azok a feltörő magyar kisegzisztencia elnyomására törekszenek. Ez tette elsősorban szükségessé azt, hogy a Az iskolaszövetkezetek jelentősége Minden erkölcsi és anyagi támogatást megadtak a még szomorú időkben megszervezett és ma virágzó fejlődésben levő iskolaszövetkezeti mozgalomnak és 1942. végén Erdélyben 178 népiskolában, 32 középiskolában és egy főiskolában működtek iskolaszövetkezetek, amelyek a tanulók filléreiből 15-450 pengő tiszta felesleget értek el. Ebből a feleslegből az iskolaszövetkezetek osztalékra, vásárlási visz- szatéritésre, tanulók jutalmazására, iskolai felszerelések kiegészítésére, tantér emdiszitésre. Nagy összegekkel támogatta a Hangya a jóléti akciókat központ. 1942. tavaszán erőteljes felvilágosító és nevelő tevékenységbe kezdjen. A felvilágosító tevékenység során ismertető füzetekkel, más kiadványokkal és filmmel a szövetkezeti központ az összefogás szellemét világította meg Erdélyben. A kereskedelemben elharapózó udvariatlanság ellen udvariassági kiszolgálási versenyeket rendezett és ebben az évben is kiadták a „Szövetkezés“ című népi lapot, va lamint több, mint 80 ezer példányban a szövetkezeti naptárakat. könyvtárak gyarapítására, iskolai ünnepélyek rendezésére, a Vöröskereszt és a harcoló honvédek számára juttatott szeretetcsomagokra, valamint a hadbavonultak családjainak segélyezésére fordítottak nagyobb összegeket. A tisztviselők szociális viszonyainak rendezésére megalapították az Erdélyrészi Hangyaalkalmazottak elismert vállalati nyugdíj- pénztárát, mig a társadalmi szervezkedést az Erdélyben már meglévő Magántisztviselők Egyesülete folytatja Marosvásárhelyről jelenti az Ellenzék tudósítója: A Közművelődési Ház nagytermét zsúfolásig megtöltötték az erdélyi gazdasági élet vezetői és szerény munkásai, akik az Erdélyrészi Hangya Szövetkezet központjának közgyűlésére jöttek össze. Képviselve volt; Szilágytól Háromszékmegyéig az egész visz- szatért Északerdély. Az előkelőségek soraiban ott láttuk Inczédy-]oksman Ödön dr. Ko- lozsmegye, Szent-lványi Gábor dr. Három- székmegye, Mikó László dr. Marostordame- gye főispánját, gróf Bethlen Lászlót, a Szövetség elnökét és számot felsőházi tagot és országgyűlési képviselőt. „A KÖZÖSSÉG ÉS A NÉPISÉG ÚTJÁT KEEL JÁRNUNK“ A Magyar Hiszekegy elmondása után Kor- parich Ede, a Hangya elnöke, felsőházi tag mondott megnyitó beszédet. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a hősi halált halt kormányzóhelyettesről és a névtelen magyar hősökről, akik vérük hullásával teljesítették hazafiul kötelességüket. — Úgy érzem — mondotta —, az egész magyar történelem során nem éltünk át válságosabb perceket, mint éppen ma. Kelet és Nyugat harcának, ütközőpontjának a ,,hul- lámfogó“ szerepére kellett vállalkoznunk egész történelmünk folyamán és ma, midőn Kelet és Nyugat döbbenetes méretű világnézeti harca kibontakozott a harctereken, a hullámfogóra még nagyobb, még áldozatosabb szerep vár, mint valaha és ha a feltornyosuló veszélyek nagyságát felmérjük. még az eddiginél is jobban rá kell ébrednünk arra, hogy nincs más ut mindnyájunk életében, mint a magyar közösségi gondolat és a magyar rtépiség útja. Együttes erővel és közös összefogással kell járnunk az utón és el kell hogy tűnjenek azok a jelenségek, amelyek a nemzet áldozathozatalát az egyéni hajszolásával zavarják. „MÉG RENGETEG TENNIVALÓRA LESZ SZÜKSÉG“ — Háborúban élünk, de a háború utáni idők feladataira is kell gondolnunk. Bármikép is végződik a háború, biztos, hogy gazdasági értelemben a nagy vállalkozások és a nagy átalakulások kora jön. Minden ilyen időszakot a kiegyenlitetlenség jellemez. Soha nem lesz tehát nagyobb szükség olyan gazdasági intézményekre, amelyek e zűrzavarban is egyensúlyt teremtenék és az egyéni érdekek kinövéseit lenyesik. A magyar gazdasági jövőnek jól felfogott követelményei kívánták meg elsősorban azt, hogy Erdély magyar népe számára megteremtsük előrehaladását elősegítő intézményünket. — Szervezésünk első szakasza már lezárult. Világos azonban, hogy éppen a ránk váró feladatók nagysága mntt még rengeteg tennivalóra és hatalmas erőkifejtésre lesz szükség, hogy tovább haladjunk a megkezd tt u.on Háborús időben, rengeteg nehézség közepette lerakjuk az alapokat, de tisztán latjuk a kezdeti vitákat is és mindent elkövetünk, hopy azotat kiküszöböljük. ' 5*3Junk ^ kell azonban továbbra is az önök segítségével és az erdélyi magyarság lel- kdameretevel, ameiynsK évezredes tulajdtmsága az utak és a teendők ösztönös tisztánlátása. —^ Hazánk történelmének e válságos szakaszában tekintünk Kormányzó Urunk fenkölt személye felé. Hit és bizalom árad ki lényéből es ebből fakadó nyugalommal fogja erős kezzel országunk hajójának kormánykerekét. Súlyos gyászunk közepette követésre'' méltó Pflda: hogyan kell vigaszt találni a megpróbáltatások idején, hogyan tud férfiasán helyt állni, cikkor, «tinikor lelket clcs tor járjci át. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében üdvözlöm mindnyájukat es az 1942. évi második rendes 'közgyűlésünket megnyitom nagy eredményekről számolt BE AZ ÉVI JELENTÉS A ^ nagy lelkesedéssel fogadott elnöki megnyitó után Jánkj' Endre vezérigazgató felolvasta az igazgatóság jelentését. Hivatkozott arra, hogy a beszámolóban felsorolandó szervezési eredmények csak első lépések kívánnak lenni azoknak az anyagi kereteknek a megteremtéséhez, amelyek a remélhetőleg minél hamarabb bekövetkező békés időszakban minden erdélyi falunak a kultúrteremmel, gazdakörrel^ leventeotthonai, egészségházzal, stb. együtt épített szövetkezeti székhazat, ertéke- Sítc&i telepeket és a falu nyersanyag jelentősegeihez mert ipari feldolgozó üzemeket juttatnak. Mindezek bizonyítják majd az erdélyi magyarság életnívójának felemelését. Ezután áttért^ az üzleti tevékenység ismertetésére és megállapította, hog£ * központ a Hatalmas arányokban vette ki részét a szövetkezeti központ a különböző jóléti akciókban és adományozásokban. Ezek között a honvédség téli segélyakciójára 10 ezer pengőt, a Vöröskeresztnek 2000 pengőt, sokgyermekes családanyáknak 2000 pengőt, az erdélyi főiskoláknak 5000 pengőt, az oroszhegyi tüz- károsultaknak 3200 pengőt adományozott, de ezekhez az akciókhoz a tagszövetkezetek is legalább ennyi összeggel csatlakoztak. 1942 év folyamán felépült a központi székház és tárház, s ezáltal megvalósult az a program, hogy az erdélyi szövetkezeti központ korszeA tartalékalap és az osztalék alapszabály- szerű megajánlása utáni Erdély hat felekezeti középiskolájában, éspedig a zilahi ref. kollégiumnál, a kolozsvári róm. kát. gimnáziumnál, a kolozsvári unitárius kollégiumnál, a Csíkszeredái róm. kát. gimnáziumnál, a székely- udvarhelyi rcf. kollégiumnál, a székelykeresz- tun unitárius kollégiumnál egyenkint 3000— 5C00 pengős alapítványt helyeznek cl, hogy KOLOZSVÁR, augusztus 27. Szerte az i országban búgnak a cséplőgépek s az ! érett kalászok magvai zsákokba pereg- I nek. Az ország alacsonyan fekvő vidé- j kein nemcsak az aratást, hanem a osép- , lést is befejezték és már uj búzából készül mindennapi kenyerünk, amelyért naponként hálát adunk az Egeknek. Ei'- délyben mindig későbben kezdődik az aratás, hűvösebb az időjárás, későbben érik a buza, később szólalnak meg a cséplőgépek is. Kolozsvár környékén most ért véget az aratás, amely befejeződött a város tárcsái gazdaságában is. Ez a Válaszút község közelében levő városi birtok valamikor leghaisznot haj- tóbb birtoka volt Kolozsvárnak. Veteményes kertje, amely a város szükségletének jórészét ki tudja elégíteni, s innen látták el abrakkal, takarmánnyal a városi üzemek igásállatait. A megszállás alatt aztán ez a gazdaság annyira leromlott, hogy a gazdasági épületekben elhelyezett szegények háza lakóinak zöldségszükségletét sem tudta kielégíteni, arról pedig, hogy a város igavonó állatait onnan élelmezzék, beszélni sem lehetett. Ebek harmincadjára került ez a városi birtok, s hazatérésünk után úgy nézett ki, mintha egyszerre árviz és aszály pusztította volna el. Elölről kelletik kezrüen berendezett közintézmén)reklx>l irányítsa a szövetkezeti társadalmat. Nehéz időkben a központi építkezések mellett 1942-ben 14 uj tagszövetkezeti székház épitését is támogatta az Erdélyrészi Hangya. Ezután Jánky vezérigazgató előterjesztette az 1942. évi mérleget, amelynek alapján vásárlási visszatérítésre 213.070 pengőt, az Erdélyrészi Hangya alkalmazottak nyugdijpénz- tára javára 130 ezer pengőt irányoztak elő, mig a fennmaradó 271.247 pengőt a tiszta felesleg felosztására a közgyűlés a következőképpen határozott: annak kamatai erdélyi magyar és földműves szülőktől származó, jó elömenetelü ifjak ta- nittatási költségeit legalább részben fedezhessék, KÖZÉRDEKŰ CÉLOK TÁMOGATÁSA T anoncotthcnok számára 8000 pengőt fordítanak éspedig úgy, hogy valamennyi erdélyi deni mindent. A város gazdasági ügyosztályának vezetője, dr. Segesvári Viktor, aki a megszállás után, mint esküt nem tett tisztviselő, éveken át verejtékes munkájával maga gazdálkodott., mindent elkövetett, hopy a gazdaságot romjaiból felépítse. Elölről kellett kezdeni mindent, s ez a munkához nemcsak határtalan ügyszeretet, lelkesedés, hanem tekintélyes pénz is kellett. A város nem fukarkodott a beruházásokkal s ennek örvendetes eredménye, hogy hazatérésünk harmadik évében a tárcsái birtokon már 140 holdon termesztettek kalászokat. Az aratási munkák elvégzésére a város 26 tagból álló magyarnagykapusi aratócsoportot szerződtetett. A magyarnagykapusi kisgazdák már hatodik "hete dolgoznak a város gazdaságában, s most befejezték az aratást is. Az aratócsoport gazdája Bozsodi István volt, aki úgy, amint illik, buzakereszttel tisztelte meg a város gazdáját, dr. Keledy Tibor polgármestert. Az aratók Bozsodi István vezetésével hivatalában keresték fel tegnap a polgármestert. Az aratógazda Bozsodi István az ősi szokásoknak megfelelően üdvözölte a város gazdáját: bort, JauzÁfc, beköss^®«* és áWást kért a fcer— 3 —. vármegye népművelési bizottságához juttatnak egyenkint 1000—1000 pengőt. A sepsiszentgyörgyi Mikó kollégiumban annak ellenére, hogy ez folyó évben felállítja a kereskedelmi szakot és kötelezettséget vállal, hogy heten- kirut egy órán szövetkezeti oktatást nyújt a tanítványoknak, 20.000 pengőt helyeznek el. Eladiárvák segélyezésére 3.000 pengőt, az Erdélyrészi Hangya tisztviselőinek üdülőtelepe létesítésére 10.000 pengőt, a munkás szabadidő mozgalom céljaira 1000 pengőt adnak. Az Imreh Zsigmond tisztviselői segélyalapot 33.000 pengőről 70.000 pengőre emelik, végül a Drexler Béla munkássegélyezési alapot 10.000 pengővel létesítik. A vezérigazgató beszámolója után Zoltán Sándor református lelkész szólalt fel. A közgyűlés nevében köszönetét monodott a vezetőségnek és tisztviselői karának, majd a következő négy indítványt tette: 1. A jelenlegi szövetkezeti könyvelők helyett képeztessen ki a központ hivatásos könyvelőket és ezekből válogassák ki a jövőben a. központ tisztviselőit. 2. Létesítsenek kereskedelmi és közgazdasági főiskolában alapítványt olyan tanulók számára, akik kötelezik magukat, hogy a szövetkezeti eszmét fogják szolgálni. 3. Fogjanak össze a magyarországi szövetkezetek és vívják ki a szövetkezeti törvényt. 4. A kereskedelmi minisztérium létesítsen szövetkezeti ügyosztályt és ebből alakuljon ki a szövetkezeti minisztérium. A nagy tetszéssel fogadott indítványokat szakelőadóknak adják át kidolgozás végett. Ezután Ürmössy József unitárius püspöki titkár kérte a központot, hogy Kolozs, Naszód és Szolnok-Doboka megyében fokozottabb mértékben fejtse ki tevékenységét az 0« élő magyarság felvirágoztatására. Korparich Ede elnök válaszában közölte, hogy ez a munka már folyik. BETHLEN LÁSZLÓ: „A SZÖVETKEZETEK RAGASZKODNAK AUTONÓMIÁJUKHOZ« Bethlen László gróf felszólalásában élesen kikelt a szövetkezetek egységesítésének gondolata ellen, hangoztatva, hogy a szövetkezetek autonómiájukhoz ragaszkodnak és nem kívánnak egymás rovására terjeszkedni, hanem külön-külön akarnak dolgozni a nagy magyar célokért. A mi erőnk alapja — mondotta — a saját munkánk. Csak ebben bízhatunk, de ebben bízunk is. Ezután választásokra került sor. Az igazgatóság három tagja sorsolás utján kiesett. Ezek: Korparich Ede, Bethlen László és Tőkés Jó* zsef. Ezeket egyjoangu lelkesedéssel újraválasztották. Két uj tagot is választottak az igazgatóság kibővítése során. Ezek közül az egyik dr. Balogh Vilmos, a földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének vezetője, a másik pedig báró Kemény Ferenc, a csikszent- iváni szövetkezet igazgatóságának tagja. A közgyűlés után a vidéki kiküldöttek, akik kb ötszázan jelentek meg, interpellációt intéztek a vezetőséghez áruellátási és közellátási kérdésekben. Ezekre a kérdésekre a központ szak- tisztviselői adtak választ, majd egytálételei ebéden vettek részt, utána pedig több turnusban meglátogatták a szövetkezeti ipartelepeket, Az Erdélyi Hangya Központ közgyűlésén a küldöttek kb. félmillió ember képviseletében vettek részt. Hatalmas és egyszándéku, cgyöiv. tetű munkáról tettek tanúbizonyságot és arról, hogy töretlen lélekkel küzdenek Erdély gazdasági felemelkedéséért. mésre s a munkások nevében is a polgármestert szerettei üdvözölte. A városházán tartott aratóünnepség csak szimbolikus volt. Hiányzott a bür- kepaprikás, a bor és cigány, ami ilyenkoi elmaradhatatlan. A polgármester megköszönte az aratók szívélyes szavait, a azután 200 pengőt utalt ki részükre, hogy ebből megtarthassák az áldomást. Aj aratók ebből az összegből a tárcsái gazdaságban csaptak egy kis lagzit, s utáni természetbeni járandóságaikat megkapva, hazamentek kisfalujukba, ahol mái várta őket a család, melynek most már ai uj aratásig megvan a mindennapi kenyere. Női szabók Ügyeimébe! Az 1943. ősz ruha- és kabát-kosztüm modell lapjai nagy választékban Kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltba« Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vii dékre utánvéttel is azonnal szállítunk. Hat magyar diák nevelését vállalta a Hangya A város torosai gazdaságában véget ért az aratás Aratási ünnep a városházán