Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-04 / 174. szám

19 4 3 au(jit«ztus 4«

ELLENZÉS

Reményik Sándor nyomában a radnai

■ _ _ _ j _t_ _ „ Ahol a „Vadvizek zúgása“ született — MegnaVaSOKUan örökítik a nagy költő emlékét Borbereken

RADNA-BORBEREK, augusztus hó Aznap délután még rettenetes vihar tombolt. Az egesz táj komor, gomolygó félhőbe rejtőzött A szc kísértő ütemére felsírt a fenyő es dörgott, villámlott szüntelenül. Közben óriás robajjal meg-megdőlt egy-egy hatalmas fenyő s alatta megtört minden’ amit az Isten dísznek varázsolt melléje. És zúgott az erdő és zúgott a patak. Ez volt a havas szimfóniája. Máshol is éltem már át havasi viharokat, de ilyet még soha. Talán azért nem, mert itt minden úgy van és olyan érintetlen,, ahogyan a termeszét éppen megszületett. Az ember meg aránylag keveset ronthatott Isteni alkotásán.

A vihar napján estére minden elcsendesült. Mintha egyetlen lehelletre tűntek volna ,el a felhők. Az erdő ismét mozdulatlan volt s talán etek a páfráiny levelek hajladoztak^ a fáról hulló esőcseppek dallamára. Pára szállt a magasba s egy óra múltán már teljesen tiszta lett a látóhatár. Amott az Ünőkőb Oiyan vonzó büszkeséggel uralkodik itt minden, mint egy hatalmas isteni helytartó. És milyen közelinek tűnik. Csak ió órás sétának, pedig napos ut s többnyire felhőkben és orkánban jár az ember, ha vele együtt akar széttekinteni Erdélyen és Bukovinán. Vagy, ha farkasszemet óhajt nézni a Korongyossal, a havasok másik uralkodójával, ahol széditő mélységek peremén szerényen húzódik meg a havasi gyopár, vagy az alpesi rózsa. A kopár oldalakat végtelen apró, fehéres síkok tarifázzák. Ők a megszámlálhatatlan forrásból induló kis havasi erecskék, amelyekből kétezer méterre már szilaj, vad erő, sziklákat döntő, hatalmas szálfákat sodró hangos parik lesz. Később a hold is eljött és delejes sugaraiVal titokzatos színeket festett a tájra. Egyszer csak ©Íyan áhitatos hangulat támadt, mintha egyet-, len temlom, egyetlen lélek szárnyaló imája lenne minden. Mert itt semmi sem múlandó, itt minden tiszta, itt minden szép és örökkévaló. A lélek talán itt teremheti legszebb virágait, a sziv itt ismét érzések forrásává válik, és a fáradt, vagy meghasonlott ember itt kapja vissza hitét, hogy ismét nekilendüljön a csúcsokra törő emberi vágyaknak.

■

„Vadvizek Zúgása“ — írta róla 1921-ben Reményik Sándor. Ö egy hónapot töltött mindössze itt. s ezalatt a magyar lélek páratlan kincseivel ajándékozta meg innen Is az irodalmat. A nagy tragédia után menekült ide a Természethez, elbujdosott a vadon bűvös világába és itt önmagára talált. És teremtőként mindenbe lelket lehelt. A csúcsok éppen úgy szóltak és beszéltek, mint a mohás sziklák, a rohanó havasi patakban éppen úgy uralkodott ez a Lélek itt, mint a viharban, a magányos fenyőben, vagy az utszéli keresztben.

Mit is jeleníthetett a költőnek Borberek? Ezt már a Beve,7?rA Élnek elárulja:

Hallod? ezek a vadvizek!

Ezt hallom én itt nappal, éjjel. Magányom boldog szigetét Harsogják körül szent zenével, Templomi, szem, örök zenével„

E zugás mellett alszom el,

E zugás mindent tulkiált:

Töprengést, gondot, szenvedélyt Lelki sebet, lelki halált,

E zupús mindent tulkiált

1

Hallod: ezek a vadvizekţ Nincs több ily édes dajkadal.

Távol: bogárkazümmögés,

Közel; kőtörő viadal.

Szálfákat sodró viadal!

A Bevezető Ének utolisó strófáját vájjon 1921-ben irta-e Reményik és nem ma?

Most elsüllyedt a nagyvilág.

Csak e völgy van s e vadvizek.

Tőlük tanulok énekelni,

Rájok nézek, bennök hiszek.

Hadd zúgjanak a vadvizek!.

Esztendővel ezelőtt ]árosi 'Andor és László Dezső látogatott el Borberekre, hogy megismerje azt a helyet, ahonnam Reményik Sándor a Vadvizek zúgásával tért haza. Hogy emleket állítsanak abban a tájban, amely a költőt így ihlette s amelyet lantjának legfinomabb húrjain szolaltatott meg. Éppen abban az időben kezdtek meg a borbereki földművelésügyi üdülőtelep borvizkutjának megépítését. Nyomban meg is született a gondolat, hogy az uj kutat Reményik Sándorról nevezzek el. A terv érhető helyesléssel találkozott s a napokban mar meg is érett az eredmény; Balogh Vilmos dr. miniszteri osztályfőnök közölte Jarosi Andorral es László Dezsővel, hogy a kút elkészült es szívesen latja őket, hogy együttes helyszíni szemlén beszéljék meg az emlékálliitás részleteit.

Nemsokára meg is érkezett Borberekre Já- rcsi Andor, aki Balogh Vilmos dr., több üdülő, köztük Saly Dezső, az Ujnemzedék főszernagy

kesztőjo és e sorok írója társaságában bejárta a?okát a helyeket, amelyek a borbereki Re- ményik-versek ihletét adták. Az uj kút a „Reményik Sándor kútja“ nevet kapja és oldalán márványtáblára vésik az iejézett, — utolsó versszakot. A kuttól alig néhány lépésnyire az üdülőház Paphegyre néző padlás- szobájában lakott a kölrcő. Ebben a szobában „Az én szobám* ‘ cámü verséből róják majd táblára:

Ez az én rémeteszobácskám.

Körül a falon fenyő, páfrány,

■És vadvirág az asztalon.

Szeretteim a nagyvilágban,

Látjátok: én most itt lakom,

A kis társaság elindult Reményik nyomában. A hegyek felé, a patak jobboldalán, az e^yik hegy lábánál a kis római katolikus templom. Reményik „A kis templom a nagy dómban“ címen énekelte meg és odairta: „A borbereki templom falára irom.“ A vers, most valóban oda is kerül. A borbereki kis templom falába vésik. Az egyház bizonyára nem kifogásolja azt az evangélikus Reményiket, aki letérdelve együtt imádkozott Majláth püspökkel.

Az utolsó versszak ezt mondja:

Fenn az Ur lépked, hallgatag.

A fenyők némán szalutálnak,

Ő néha-néha fölriad S visszaköszön testőrhadának,

A sok sötét, szurkos titánnak.

Innen néhányperces séta a két nagy havasi patak találkozása. A Veres-pataké és a Bányapataké. Reményik miniden nap elsétált a fűrész

malomig, a két patak találkozásáig. Órakat üldögélt cgy-cgy farönkön, vagy mohás sziklán. És nézte a természetnek ezt a művészi játékát. Ebből született meg „Vizek ha találkoznak“. Valamivel odébb a Veres-patak völgyében az egyik legszebb kis havasi tisztáson a Korongyos felé vezető egyik keresztutnál álí egy havasi feszület. Melléje, egy óriásfenyó oldalára kerülnek a versből ezek a sorok;

Halványpiros hegyi virág Öleli lábát a keresztnek.

Távolról a sötét fenyők:

Titoktudó konok erők Feléje gyökeret eresztnek.

És ölelik a föld alatt, így rejtik el imádatuk.

Reményik itt mindent megénekelt. Az ünő- kőt, amelyről azt mondotta, hogy „Ez a király, a ködkoronás rejtelmes nagyur“, a havasi gyopárt, az ördögszorost, a fenyőt és a villámot. Erről irta:

Már járt a villám a fejem felett,

S bújtam előle vén fenyő alá,

Jó helyre1 ép . . .

Egy csattanás:

Lobogtunk volna mind a ketten:

Én és a kihez menekedtem.

És leltünk volna egy halom hamu,

Két élet hamuja.

Bottal piszkálta volna valaki;

Melyik az ember és melyik a fa? . . .

Göröngyös havasi utakon, meredek sziklákon kanyargó keskeny hegyiösvényeken jönnek és mennek állandóan a lovas favágók. Az erdő, a fenyő legnagyobb ellenségei. Még

nem dőlt el pontosan, hogy vájjon melyik ilyen ösvény mellett lesz majd olvasható x „Lovas favágó1' a világirodalom egyik legdrágább éke. Olyan költői mcsteralkotas,

amelyre a világ "bármelyik müveit ncDc büsz* ke lehet;

Lovon jő, nem gyalog,

Lovon jő, hallgatag.

Komor erő.

A piros alkonyat Mögötte jő

És megnöveszti furcsán, feketenm

A fejszét vállára vetette,

Mint halál a kaszát,

Úgy lovagol A fenyveseken át És megvetően tekint get szerteszét.

A fenyők sötét gyűlölettel nézik:

A hóhér ott megyen!

Vájjon kivel tart ma leszámolást?

Veled? Velem?

És holnap ki kerül bárd alá?

A fenyők sötét gyűlölettel nézik És zugnak, mint az összeesküvők.

S megszólal egy: En holnap meghalok. —» De zuhanva, még összezúzom őt!

Ésxzugnak, mint az összeskuvok,

■

A borbereki üdülőtelep a földművelésügyi minisztérium tulajdona. Balogh Vilmos dr. vállalta, hogy őszig elkészülnek a Reményik emléktáblák és feliratok és azoknak ünnepélyes elhelyezése az Erdélyi Muzeum Egyesület besztercei, vándorgyűlésén lesz. A gyűlés résztvevői testületileg rándulnak majd Borberekre, hogy Erdély szellemi életének ez a tudományos társasága is a maga hódolatával jelezze: Reményik Sándor is halhatatlan, mint minden szellemóriás, aki maradandó értékekkel gazdagította a szellem világát mindenek felett.

DEMETER BÉLA

Átvette hivatalát Szent-Iványi Gábor dr.9 Háromszék aj főispánja

Augusztus 14.-én lesz az ünnepélyes beiktatás

SEPSISZENTGYÖRGY, augusztus 4. Szent-Iványi Gábor dr. Háromszék vármegye főispánja hétfőn délelőtt átvette hivatalát. Az ünnepélyes főispáni beiktatás augusztus 14-én, szombaton megy végbe törvényhatósági bizottsági gyűlés keretében.

Kászonyi Richárd dr. Háromszék vármegye volt főispánja, akit Győr—Moson— Pozsony egyelőre egyesitett megye és Győr város főispánjává nevezett ki a Kormányzó Ur, hétfőn éjszaka utazott el uj állomáshelyére, hogy átvegye hivatalát.

Felrobbant®

a Le Moniteur nyomdáját

Madridból jelenti a Búd. Tud.: A lapjelentések szerint ismeretlen és Vi-chy által kommunistáknak minősitett elemek behatoltak a Le Moniteur cimü lap nyomdájába, ahol három bombával elpusztították a gépek legnagyobb részét, ezután

felgyújtották a nyomdát és elmenekültek. Ahirt vichyi hivatalos jelentés is megerősíti azzal a megjegyzéssel, hogy a merénylet alkalmával használt bombákat Angliából csempészték Franciaországba.

Az egész magyarság nevében hódolt Székely* keresztur Petőfi Sándor emlékének

Szlnpompás népviseletben vonult fel a környék lakossága az ünnepségen

SZÉKELYKERESZTUR, ’ augusztus 4. Petőfi Sándor emlékének hódolt Székely- keresztur magyarsága, amikor a segesvári csata évfordulóján Petőfi-ünnepséget rendezett. Székelykereszturt azért is megilleti a Petőíi-ünnepség megrendezésének joga, mert — mint ismeretes — a halhatatlan költő itt töltötte utolsó éjszakáját, a csata előtt. Ennek emlékét a Gyárfás- kúria bejáratánál ma is díszes emléktábla hirdeti.

Ebben az esztendőben a székelykeresz- turi Iskolánkivüli Népművelési Bizottság rendezte meg a Petöfi-ünnepségeket; amelyeknek külön jelentőséget adott az a tény, hogy a székelykereszturi tanitóto- vábbképző tanfolyam résztvevői testületileg segítettek a rendezés nehéz munkájában.

Már kora reggel látszott, hogy ünnepre ébredt a kis határszéli város. Vasárnapra tették az ünnepséget, hogy mindenki eljöhessen. El is jöttek a székelyek mesz- szi vidékről: komoly férfiak, fiatalasszonyok és leányok, szinpompás nemzeti viseletben.

, Az ünnepség istentisztelettel kezdődött, majd istentisztelet után a Gyárfás-kert árnyas fái alá gyülekezett a város apra- ja-nagyja és a küldöttségek. Többszázfőnyi tömeg szorongott a pázsiton. A város vezetősége a tornácon helyezkedett el. Amikor a Szózat felharsant, a meghatódó tts ágtól és az emlékek felidézésétől könnyek szöktek a szemekbe. Zsigmond László tanító Petőfi ,,Erdélyben” cimü költeményét szavalta el, majd Takács Béla tanítóképző intézeti igazgató mondotta el ünnepi beszédét. Rámutatott arra, hogy a mult század szabadságeszméjének a magyarság volt a legapostolibb hordozója és Petőfi a legmüvészibb kifejezője. Emlékeztetett Petőfi utolsó útjára Maros- vásárhelyről Erdőszent.györgyön és Szé- kelykereszturon át a fehéregyházi csatatérig. Ez az ut volt legutolsó verseinek ihletője. Megemlítette azt a legendát, hogy a csatát követő éjszakán Petőfit Szé- kelykereszturon temették el és beszédét azzal fejezte be, hogy a hazáért hozott áldozat termékenyitőleg hat. Ennek leg- ragyagóbb példája Petőfi hősi halála és az az áradó szellem, amely még ina is varázzsal tölti el a lelkeket.

Petőfi-szavalatok és énekek után a résztvevők megkoszorúzták a kúria falában álló emléktáblát. A lélekemelő ünnepség a Efirnnusz hangjaival ért véget.

Ebben az évben ez volt az egyetlen Pe- tőfi-ünnepség nemcsak Erdély, hanem az egész ország területén és igy a székelykereszturi székelyek az egész magyarság nevében hódoltak a nagy költő halhatatlan emlékének.

ORSZÁGZÁSZLÓT AVATOTT JÁD- REMETE KÖZSÉG. Nagyváradról jelentik: Jádremetén, vasárnap avatták fel ünnepélyesen a kisközség országzászlóját. A város képviseletében Dalió Gyula dr. tanácsnok vett részt az avatáson. Az ünnepséget megelőző református Isten-tiszteleten Révész Imre dr. tiszántúli nüspök hirdetett Igét.

ü HÁBORÚ RÖVID HÍREI

A BOLSEVISTÁK augusztus 2-án a kubáni hídfő különböző pontjain újabb helyi támadásokat intéztek, azonban valamennyi előretörésük megakadt a német elhárító tűzben. A Miusnál a német csapatok eredményesen folytatták ellentámadásukat és a bolsevi6ták_ nak ismét súlyos veszteségeket okoztak. A doneci arcvonalon a német kötelékek meghiúsították a bolsevisták helyi támadását.

A NÉMET TÁVIRATI IRODA értesülése szerint német biztositó jármüvek és keres- Kede'mi hajók fedélzeti légelháritó ütegei augusztus 2_án egy brit torpedó- és bombázó repülőköteléknek egy német hajokiséret ellen intézett támadása alka'mával tiz támadó repülőgépet lelőttek. Egy német jármű elveszett, de a személyzet legnagyobb részét sikerült megmenteni.

ANGOLSZÁSZ légierőknek augusztus 2-án a megszállt területek és a norvégiai vizek ellen intézett nappali támadásai után — mint a Német Távirati Iroda jelenti — brit bombázók az augusztus 3_ra virradó éjszaka ie- mét nagymennyiségű romboló- és gyujtóbom* bával támadták Hamburg területét, vala* mint más he'vségeket a német partvidéken. Az eddigi jelentés szerint 32 támadó gépet lelőttek.

MINT A SVENSKA DAGBLADET' jelenti, hétfőn, este a malmöi légvédelem fél óra alatt háromszor lépett működésbe. Az elhárító tűz idején gyenge motorzugás volt hallható a város fölött.

MINT A NÉMET TÁVIRATI IRODA értesül, ellenséges bombázók augusztus 2-án behatoltak az északfranciaországi partvidék fölé. Az ellenség támadási kísérletét a német iégvé„ de’mi erők meghiúsították. Az eddigi jelen-* tések szerint 8 ellenséges gépet lőttek le.

Minisztertanács

BUDákPEST, augusztus 4. A .Magyar Távit ati Iroda jelenti: A kormány tagjai hétfőrs délután 6 órakor Kállay Miklós miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra ültek össze. Folyó kormányzati ügyekkel foglalkoztak -a késő esti órákig. Vitéz Thuránszky László miniszterelnökségi államtitkár is részt- vett a tanácskozásokban. Kállay Miklós rrn- nis/terelnek üdvözölte első alkalommal való megjelenésén.

„KISS« küldönc és futárvállalat átköltözött Bolyai-u. 2. sz. alá.

27-74

telefonk i vasra

mindent gyorsan és pontosan elintéz!!

Hatósági díjszabással éjfél is szolgálatot tart. 02483