Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-23 / 189. szám
19 43 augusztus 23« ELLENZÉK 5 |3 Egy németnyelvű HortKy-életrajz* Edgar von Schmidt-Pauli német iró * §9rn még 1936-ban terjedelmes könyvben irta " ?9fn meg Horthy Miklósnak, a tengemagy3 pißrr nak, a népi hősnek és kormányzónak ;sii9ié életrajzát. A könyv most uj kiadásban ínelei jelent meg a hamburgi Tóth-Verlag-nál, ^nélé élénk bizonyságául annak, hogy Magyar- lásHio ország kormányzójának személyisége ma- tfiYg gyár történeti jelentőségén túl is e vi- BOißd haros időkben inkább, mint bármikor, : tninr mint megingathatatlan szilárd pont áll a ssmerr nemzetközi olvasó érdeklődésének előte- nedéi rében is. De ennek az életrajznak uj ki- ß2ßbe adása a műfaj általános európai divatján Sfi Int- túl azt is bizonyítja, hogy az igazi sors- öbíihí küldötte államférfi nemcsak a nemzete árossá számára, de ugyanazon kultúrkörben más -Isqén népeknek is követendő eszményképe le- •Í9ii hét. A nagyszabású három és félszáz oldass aeî las könyv bevezetője terjedelmesen és ro- szno?I konszenves hangon ir Magyarországról és ißrrr ß a magyar népiről és Bethlen István egyik Irnißt tanulmánya nyomán behatóan ismerteti óm ß a magyar nép és az ország jellemző vo- Isaén násaifr, valamint a magyar történelemnek s2Íosb azokat a vonatkozásait, amelyek e jeleméi lemző vonások kifejlődésében, mint dön- 5m öí tő meghatározó tényezők működtek közre. A kormányzó békebeli pályafutásának fossa szentelte fejezetében Edgar von Schmidt- ünfiH Pauli eredeti források nyomán részlete- H93 sen és a legjobb értelemben vett élet- ris[ßi rajzirók erényeinek teljes vértezetében iss! fest képet a Horthy-családról, a kende- 1291 resi kúria életéről. Az ifjú Horthy Mik- í sói lós 14 éves korában idősebb testvérének, filóH Bélának, aki tengerészkadet volt Pólá- ,n.scf ban, szerencsétlenség okozta korai ha- ßlßl lála után arra kéri szüleit, hogy engedőéi jók őt bátyjának nyomdokaiba léoni. A DÍÜS3 szülők némi vonakodás után engednek a iéiéíl kérésnek és minden bizonnyal ez a pilláién nat döntötte el a későbbi hadvezérnek [ß 29 és államférfinek további sorsát és fényes vléq pályafutását. Nemsokára mint fiatal tengerésztiszt, rém már nevezetes feladatok teljesítésére hiv- JÍi>Í ják el fellebbvalói. Számos tudományos îqxo expedíciót kell tengerészeti-katonai szem- inoq pontból megszerveznie és vezetnie. Majd sxßrf házassága után kevés idő múlva, Kon- nßia stantinápolyba kerül hajóparancsnoki nim minőségben. Törökország ebben az idő- n9d ben rendkívül válságos órákat él át és ßilß általában az európai diplomáciának elő- 909t terében áll. Horthy Miklós feletteseihez űiijl küldött jelentéseiben ebben az időben tü- őin nik fel diplomáciai adottságával és való- rrix2 szinüleg ez is közrejátszott abban, hogy sß az öreg Ferenc József király és császár aß a nála rangban idősebbeket mellőzve, roH Horthy korvettkapitányt nevezi ki szárny 'goa segédévé. Az udvarnál eltöltött ötévi lisa szárnysegédi szolgálata ideién is megma- bsi radt kemény katonának, de mint egyik vbl kiváló iskolában, bizonyára csak élese- i9b dett diplomáciai érzéke. : Edgar von Schmidt-Pauli rendkívül 29T részletes és az összes történeti vonatkozás zásokat felölelő fejezetben beszéli el oH Horthy Miklósnak, a háborús hősnek ha- iib ditényeit. Ismerteti az első világháború üjI kitörésekor meg volt általános adriai [9fí helyzetet, az osztrák-magyar haditengeréi részét szervezetét, szellemét és hadikapa- üd citását, valamint Horthy Miklósnak szo- íoi ros értelemben vett ténykedéseit a há- od ború kitörésének pillanatától. Természetesen különös részletességgel foglalkozik az 1917 május 15-én lezajlott otrantói csatával, amely Horthy nevét az osztrákmagyar haditengerészet történetében legalább is egy Tegethoff nevével tette egyenrangúvá. Nevezetes fegyvertényei járultak hozzá ahhoz, hogy IV. Károly iő király badeni főhadiszállásán 1918 február 27-én a haditengerészet számos rangidős tisztjével szemben Horthy Miklóst ellentengernaggyá és az osztrákmagyar flotta parancsnokává nevezte ki. Tirpitz nagyadmirális mondta később erről a kinevezésről: „Kiváló cselekedet lett volna az egész osztrák-magyar hadiflottát már sokkal előbb Horthy admirálisnak a kezére adni.“ Horthv azonban mint a flotta parancsnoka, rendkívül ne- d • héz feladatok előtt állott. Monarchia'szer- te megmutatkoztak a bordás jelei, amelyek természetesen a haditengerészetben is felütötték fejüket. Ezeknek leküzdése csak a főparancsnok .rendkívüli hidegvérének, éberségének és férfias fellépésé- i nek volt köszönhető. A német iró a következőkben Nmét a vonatkozó történeti eseménvek első forrásbeli ismeretevei tájékoztat a kormánv- zó pályafutásának további nevezetes állomásairól. Tolla nyomán drámai erővel bontakozik ki a levert ország kéne. Amikor úgy látszott, hogy minden elveszett, ismét Horthy állt az élre, erőt és egysé* Nikolaus von Horthy, Admiral, Volksheld und Reichsverweser. Von E. von Schmidt. Paudik get öntött a sok baj között széthúzással is vesződő szegedi ellenforradalmi kormányba és mozgalomba és mint ennek a kormánynak hadügyminisztere és a szervezés állapotában lévő nemzeti hadseregnek fővezére, a nemzetre nézve rendkívül súlyos időkben nagy tapintattal és előrelátással megszálló vörösök és legitimisták diadalai közepette sikerült megteremtenie a jövendő zálogát, a nemzeti hadsereget. Ebből az időből származik húres kijelentése: ,,Én nem látom olyan sötéten a helyzetet... Nem szabad feladnunk a harcot és bíznunk kell a magyar nép felébredésében“ — és valóban az ország nagy nyomorúsága közepette is felébred a reménység, hiszen van már egy szilárd támaszpont, amelyre a háborúban kifáradt és a megszállóktól kifosztott nemzet rábízhatja magát. Ez a támaszpont Horthy Miklós, az uj hadsereg fővezére, aki a katona egyenességével, következetességével, nyílt jellemével, de egyben a született államférfiu előrelátásával és bölcseségével, már mint az ország törvényesen megválasztott korKopott és idegen körúti ötletek, halott műfajok álérzelmes slágerei és innen-onnan összelopkodott gonoszul ostoba fércmüvek fölébe kerekedik megejtő varázsával, bűbájos légkörével, eredeti izével, zamatéval a magyar bábjáték. A budapesti Nemzeti Bábszinjáték vendégjátékának tegnap esti első bemutatkozása teljes mértékben meggyőzött arról, hogy nem a iátvíaiífts művészetek mezőitek ki. Meggyek Hiányzója megvédi a háborús összeomlásból alig ocsúdó országot a megkisértetestől, a kétrendbeli királypuccsot, s annak tragikus következményeit elhárítja. Rendkívül érdekesek a német iró könyvének azok a fejezetei, amelyek a súlyos i megpróbáltatások ellenére is konszolidáció felé haladó trianoni csonka ország különféle kormányairól, s mindezek közepette a kormányzó tántorithatatlanul egyenes vonalú államférfiul munkájáról beszámol. De vonzó fejezeteket szentel a kormányzó magánéletének is. Végül a kormányzó nagyjelentőségű külföldi útjaival, vitéz Horthy István kormányzóhelyettessé történt választásával, valamint az egy évvel ezelőtt bekövetkezett hősi halálával foglalkozik. Edgar von Schmidt-Pauli nagyszabású Horthy-könvve rendkívül vonzó módon megirt fejezetei a művészi ixás szempontjaiból is figyelőnkre méltó, s e tulajdonságánál fogva korunk életrajzirodal- mának kétségkívül kimagasló alkotása. Buvárlat és elmélyedés, tudós szorgalom és irőrnüvészi megformálás jellemzi, mely párosulva a tárgy iránti lelkes odaadásával, Schrmdt-Paulit a legelőkelőbb történet- és korrajzirók sorába emeli. (ón) zött arról, bogy elidegenített színpadaink és mozivásznaink ellenére még mindig van egy lehetőség magyar művészeti megvalósulásokra, olyanokra, amelyek mind önmagukban, mind hatásukban megfelelnek annak az általános művészeti programinak, amely csupán két feltételből nem kíván engedni: a magyar és művészi követelményből. szerencsésen választott a Nemzeti BábBérjegyzék, pénztárivek, pénzcsomagoló papír kapható Borosnál, Deák Ferenc-utca 18. leleíon 15-92. színjáték, amikor Arany János halhatatlan Toldiját alkalmazta színre, elsőrangú bábszínházi technikával és kitűnő „színészek“ kifogástalan magyar beszédével. A rendkívül szép diszletezésü kis-szinpadon felhangzanak Arany versei és lehetetlen meghatódás nélkül szem-, lelnünk ezt az előadást, amely a magyar költői nyelv törvényhozójának és nagymesterének szavaival egyetlen nagy és tiszta magyar népi époszunkat idézi elénk, oly formában, oly „behízelgő“ módon, hogy megejti meg azokat is, akik a kávéházbain, a rádióban és sajnos legtöbbször a színházban is „fülbemászó“ prózai és zenei élvezethez szoktak. Magunk tapasztalhattuk, hogy a bábszínház, mint a tegnap esti példa is mutatta, tehát valóban művészi fokon, a megszokott művészi Hatáson tuli hasznos sugalmazásokra is rendkívül alkalmas. Eszünkbe jut annak a megszállás alatti felvidéki magyar gyermeknek az esete, aki sirva ment haza, s édesanyját arra kérte, tanítsa meg őt mihamarabb csehül, mert nem érti a bábjátékot . . . Toldi a Bábszínházban egész szinmagyar légkörével, amelyet oly szuggesztiv módon áraszt magából, azonkívül, hogy igényt tarthat a müveit nagyközönség teljes művészi szempontú pártolására, egyúttal a legjobb bevezető a gyermek és a serdülő számára abba, amit röviden magyar életnek nevezünk. Ezeknek a gondolatoknak kapcsán pedig önkéntelenül felötlik a cseh uralom alatti felvidéki magyar gyermek esete inryomán az indítvány; szervezzünk művészi teljesítményre alkalmas, magyar szellemű báb színházakat és hálózzuk be velük a vidéket, a kisvárost és a falut. Legfőképpen azonban a szórványvidékeket, vagy a szórványközpontokban és internátusokban tanuló magyar ifjúságot „tegyük kicc a nemzeti bábjáték jótékony nevelő hatásának. A bábjáték ügyének megfelelő pártolásával és felkarolásával a nemzeti pedagógia leghasznosabb és legnemesebb eszközévé válhat. A kolozsvári bemutatkozó előadás alkalmából le kell jegyeznünk mindazoknak a nevét, akik páratlan kitartásukkal, tehetségükkel és szorgalmukkal ilyen színvonal .a fejlesztették a magyar bábjátékot. Arany János hangja Hárai Ferencé, Toldi Lőrincnéé Lubinszky Lilié, Toldi Miklósé Gera Zoltáné, a Sirató özvegyé Vaghy Pannié, Toldi Györgyé Tamás Benőé, Lajos királyé és Bencéé pedig a Király Ferencé volt. A bábszinjáték az époszt 3 felvonásban, tizenkét képben ábrázolja Rév István kitűnő feldolgozásában. Zenéjét Laurisin Miklós szerezte. Az előadást ugyancsak Rév István rendezi, míg a játékmester Király Ferenc. A Toldit mintegy hatszázötvenszer játszotta a Nemzeti Bábszínház s rendkívül eredményes munkájának jutalmául ma már a hivatalos körök pártfogását is élvezi. Ez a tény csak megerősíti szerény fenti javaslatunkat a magyar bábszinjáték művészi és nevelői munkájának említett módon való kiterjesztése tárgyában. Mindezeknél fogva különös örömmel üdvözöljük Kolozsváron a Nemzeti Bábszinjátékot, melynek azonban bemutatkozó esti előadása sajnos, nem vonzott érdemének megfelelő számú közönséget a Mátyás király Diákházba. (ón) Rövid külföldi hírek MINDEN pillanatban várják két gőzös megérkezését Délolaszország valamelyik kikötőjébe. A gőzösök a Keletafrikából hazatelepi- tett asszonyok, gyermekek, aggok és betegek újabb csoportját teszik partra az anyaországban. A DÁN m nisztertanács felhívást intézett az ország lakosságához, hogy támogassa a kormányt a belső helyzet válságával fenyegető erőszakos rombolások ellen folytatott küzdelmében. A felhívást aláírta a király, a kormány valamennyi tagja és az öt legnagyobb politikai párt vezére A SZÓFIAI rendőrség jelentése szerint a«- gusztus 20-án reggel az egyik utcában ékszerdobozt találtak, amely felnyitásakor felrobbant. Sebesülés nem történt. MINT NEW YORKBÓL közük, a newyorfcí kereskedők egyesülete arra kérte a hatóságokat, hosv szüntessék meg a szigorú elsötétitési rendelkezéseket, mert azok károsak és már nem feltétlenül szükségesek. A katonai hatóságok hallani sem akarnak az elsötétítés megszüntetéséről, és azt állítják, hogy a város kivllágk tása következtében a kikötőkben horgonyző hajók tengeralattjárók támadásainak lennének kitéve. VERIMINABÓL jelentik, hogy a CervHHV hegység egyik oldalán hatalmas sziklaomláj volt. A hegység gerincéről óriási sziklatömfe zuhant alá a völgyekbe. Egész Verinv.naban hallani lehetett a löldmorajt. Óriási hó és p<jf. fellep borította be a hegységet több mint tél óra hosszat. Számolnak azzal, hogy tö'obküo- méteres sziklafal zudult alá a hegyről 9 völgybe. ‘ <4 Megei evened!k a mesék világa... A Nemzeti Bábszínház kolozsvári vendégjátéka KOLOZSVÁR, augusztus 23. A mesék világának színes tornyait, varázsfáit, a kacsalábon forgó kastélyok tündérszigetét' építették hozzáértő kezek néhány napon át a Mátyás Király Diákház földszinti termében. Talán furcsán is hangzanak gyermeki éveink gondtalanságát jelző szavaink. Ma, a dübörgő és pusztító fegyverek zajában. Vigasztal azonban, hogy a mese nem halt meg A mindennapok szürke világából átrepitenek tarka szírnek, erős férfiak, szerető anyaszivek a tisztaságba és biintelenségbe. Szivnélküli bábuk példázzák a jóságot és az erény, becsület diadalát. És mennyire szükségünk var. erre, mennyire meghatnak egyszerű történetei minket; nagy gyermekeket .. . Az európai hírű budapesti Nemzeti Bábszínház társulata érkezett Kolozsvárra. A színpadot és kellékeit Élesztgetik a munkások egybe. Úgy járkálunk közöttük, mint Gulii ver a törpék országában. Kis deszkadarabot emelek fel a pádról. Lombfürész munka. Hatalmas magyar ökrök húzzák a szekeret, gémeskut mered az égnek, sárga kopárság ontja a meleget. Sehol egy fűszál, sehol egy emberi lény, sehol egy hűsítő árnyékcsik. Eszembe jut Arany Toldijának! néhány sora: — Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta... „Félre a naturalizmussal..“ ■— Igaza van, — szakítja meg Rév István, a Nemzeti Bábszínház igazgatója gondolataimat —, ez a Toldi egyik háttéri díszlete. Szives kalauzolása mellett nézzük tovább a miniatür-szinpadot, ruhákat, bábukat. A Nemzeti Bábszínház minden anyagi támogatás nélkül 1-941 március 15-én nyitotta meg kapuit egy 130 személyt befogadó teremben. A siker felülmúlta a reményeket. Estéről-estére megtelt a nézőtér közönséggel. Eddig már jóval több, mint másfélezer előadást tartott Rév István társulata, amelynek Budapesten valósággal törzsközönsége van s amelynek egyikén a Kormányzó Ur is meglelem, — A mesék hangulatának művészi kiaknázására törekszem — mondotta Rév István. —- Mindennemű törekvésem jelszava: el a naturalizmustól. Ez volt már a célja a legősibb színházaknak is, az ázsiai bábszínházaknak. Évszázadok alatt módosult, fejlődött, másmás rendszerek alakultak ki technikájában, de a lényeg az ma is az ősi, az érintetlen mese- mondáson nyugszik.-J-V- Mi tanítani, nevelni és gondtalanul szórakoztatni akarunk. De módszerünket a művészet határozza meg. Nem törekszünk olcsó vásári hatásokra, a bábokat nem pofozzuk csak azért, hogy a közönség kacagjon. Mozdulataiknak meg van az értelmük, stílusuk és szorosan kapcsolódnak az előadás színvonalához. Pazar szinhatások élednek a színpadon. Az esti szürkületből kékes éjfél, s a kísérteties éjszakán, mint reménysugarak törnek az égre a hajnali napsugarak. Rádiónyi kapcsológép szabályozza a hajnalt és a derengést. Hisz a mesék világában vagyunk , A tökéletes „smink“ — Hosszas munkám gyümölcse a színház berendezése — folytatja az igazgató. — Mindent én terveztem és kiviteleztem A színpad megkonstruálásától- kezdve a bábukig. Sok eredetiség is van közöttük. A bábuk faragása sokkal nagyobb munkát ad, mint azt bárki is gondolná. Ezért bábuink universáhsak, ami azt jelenti, hogy minden előadásra és azok szereplőire nincsen külön bábkészitmén yünk, hanem a meglévőket maszkírozzuk és öltöztetjük. Egy és ugyanaz a bábu lehet öreg bojtár, vagy fiatal suhanc, gigerli, vagy pesti srác. A smink pedig tökéletes . . . Színpad, ahol hiányzanak a világot jelentő deszkák A színpad több részre oszlik, úgy mint a nagy színházak rivaldája, de hogy mindjárt a legnagyobb különbségre mutassunk rá, a bábszínháznak nincsenek világot jelentő ,,deszkái“ , mert a „deszkák“ helyén emelkedinek magasba a bábuk. Alolról mozgatják őket. eltérőleg az olaszrendszerü „marionetti“ színháztól, ahol a bábuk mozgását a testükre aggatott cérnákkal végzik. Éppen ezért a bábuk is szoknyát viselnek, ami azonban a legkisebb mértékben sem zavarja a nézőt. Diszlettárukban éppen úgy szerepel, oldal, háttér, külső és interieur kulissza, mint a nagy színházakéban. A zenét külön e célra készült zenegép szolgáltatja, saját felvételű lemezekkel, erősítővel és hangszóróval. A Nemzeti Bábszínház operaelőadásai a legnagyobb feltűnést keltették. Operaénekes közreműködésével, kis zenekarral és kórussal. , — Hírlapi cikkekből a társulat sikere itt is ismert, — mondjuk Rév igazgatónak —, mégis nu az oka, hogy két és félévi pesti játszás után Kolozsvárra is ellátogattak? — Hosszú és fáradságos két és félév után ez az első alkalom, hogy kimozdultunk Pestről. Az első állomás Kolozsvár, ez talán természetes is, hisz én is, társulatom tagjai is oly sokat hallottunk a város müértő közönségéről. Aleg akarjuk, mutatni, hogy a bábjátszás is művészet, oly sokoldalú, mint talán egyike sem a művészetek bármelyikének. Lényege a mese mely elringat és szépít; jó embert jobbá, és magyart magyarabbá varázsol . . . Kmt azonban már szürkült az alkony. Felgyűlt a rivalda előtt a reflektor. A hangszóró kedves hangon köszöntötte a hallgatót. Arany bűbájos epikájának sorai csendültek fel a színpadon . . . Toldi a B’.bsz'.nhizban
