Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-16 / 184. szám
‘Pl 1 9 5 3 augusztus 16, ELLENZÉK Látogatás az tíz-völgyében -- a liberális töke egykori rabszolgái között 5 ^ késztől, akinek a kerületébe tartozik az Uz- völgye is. A hatalmas kiterjedésű eklézsiában ide-oda mozgó pap Uzvölgyére is ellátogatott Egyik ilyen látogatása alkalmával mondotta el — az időközben felserdük — Bodó Palika, egy hétgyermekes család legkisebb tagja hiteles történetét. — Szüleivel és testvéreivel együtt Bodó Palit is istentiszteletre hívtam. Palika megígérte: „Jönni fogok tisztelete« ur, mert még sohasem voltam istentiszteleten. Hasonló helyzetben levő testvéreim és barátaimmal együtt kiváncsi vagyok . . .“ És Bodó Palika mégsem volt ott a délelőtti istentiszteleten. A délutáni ima során hasonkoru társai között láttam. Nagyon sáppadt és beesett arccal ült. Megkérdeztem: m ért nem jött délelőtt? „Hajnali né^y óráig tartott a munka a gyárban. Utána melyen elaludtam és édesanyám nem költött fel, hogy eljöhessek . . .“ hangzott a megrázó felelet s az összetört gyermek arca boldogságban úszott, hogy^istentiszteletet hallott ... És jön a gyermekügy csattanója: beszélgetésünk során kiderült, hogy Bodó Palika az uzvölgyi hatalmas fűrészüzem akkori legkisebb munkása öntudatos céllad vállalt munkát a gyárban. Iskolába akart menni, tanulni vágyott. Ruhája azonban rongyos volt, cipője elnyűtt. Munkát vállalt, hogy megszerezhesse. Azóta Bodó Pali már keménykötésü legénnyé serdült. Három esztendő hosszú idő. Példájából azonban tanulna kell mindenkinek. B nyomorba» könnyön villan a kés StfUZVÖLGY, augusztus 16. A Keleti Kárpá- ' >ik cgbcnyuló, fenyvesektől kéklő bércei kö- ,3Mt, a havasalji hegyn'iyulványok vizválasz- nün túl, vadregényes helyen húzódik az Uz- IjBMak hatalmas völgye. A műk világháború UsMeti vonalának legkeményebb, legtöbb emil ni életet követelő harcai a most békés mun- lÖJítól hangos völgyre tekintő Magyarostető s a J:t Ráctetőn zajlottak le. Pergőtüzek ismétlődtek. Kattogtak a géppuskák, halált okád- ák az ágyutorkok, rohamot roham után ve- asntek, egyre több kereszt jelezte az eseményeket. A tusának az összeroppanás előtt álló 5román hadsereg fegyverszüneti kérése vetett M Most békés juhászok legeltetik szokatlanul qsép verőfényes időben juhaikat, a hajdani lö- isteszárkok között. Most négy éve „döglött4 risánátot találtak. Az egyik, a világháború münden borzalmát átélt csángó juhász, volt íoyolcvankettes „halálfejes" baka földhözcsapta >d berozsdásodott gyilkoló szerszámot ... És § gránát teljesítette kötelességét; felrobbant, 'mindkét lábát leszakította a juhásznak . . . szerencsétlen ember még a helyszínen meg- ílalt. A Az ebben az évben nem túlságosan dús le- öklök és sudáran égnek néző fenyvesek alatt, kristálytiszta, pisztrángos hegyipatak mellett gíttgátteres üzem áll. Puha- és keményfa feldolgozásra, kemcnyfapárolásra és ládagyártás- d i berendezett korszerű üzem rendszeresen dolgozik. Mintegy másfél esztendővel ezelőtt ntrült uj tulajdonos, részvénytársaság kezébe. >bddig régi gazdái, a németországi származású, tóiózeshitü és zsidó nemzetiségű Rosenberg- J8:stvérek tulajdonát képezte. „Potemkin-szociális gondoskodás“ ^ Gyönyörűen gondozott, hatalmas liget kö- qtepén áll a fűrészüzem. A tulajdonosok an- -Uakidején — székely értékből keresett pénzen1 — sziklákat robbantottak, dombokat simítottak, s költséget nem kímélve, páratlanul álló [öömvezetet létesítettek a gyár köré. Az imádókon százas csoportokban gyümölcsfák hirdetik: az Uzvölgye kiváló gyümölcstermő vi- íack. Illetékes közbirtokosságok példát vehet- tóépek a volt gyártulajdonosok által elért rjredményről s kevés költséggel nagy hasznot tajtó vállalkozásokat létesíthetnének . . . Máskülönben nagy, szinte helyrehozhatatlan kárnak látjuk, hogy az önként kínálkozó tehetőséget nem ragadták meg cs mások ke- a.ébe engedték át azt a fűrészt, amely jogosan és Elsősorban őket illette volna. Milyen óriási tehetőségek előtt állana a csikszentgyörgyi, üsikbánfalvi, csikszentmártoni, csikcsekefalvi, sxászonujfalvi, nagykászoni, kászonimpéri és rtászonjakabfalvi közbirtokosság?! Halastavak, sétányok, karban tartott teniszpályákon folyik az élet. Természetesen nem a- tunkások számára. Román világban fejlődött yz az üzem. Ki gondoskodott abban az idő- ■<*011 magyar munkásról?! Lakás és környezet szempontjából azonban ők sem panaszkodhatnak. Tagos, szellős tisztviselői munkáslakások fogadják áz idegent. A tulajdonosok lakás tepsin teteben emberi bánásmódban részesítik alkalmazottjaikat. Tisztviselők 3—4. munkások -— alkalmazási fokozat szerint — 1—2 szobás is mellékheiyiséges lakásokban laknak. A székely nem kapott munkát — mert nem nincstelen Tisztviselőit kitünően fizeti a vállalat. A munkások azonban keményen küzdenek az Uzvölgyébe lopózott örök nagy ellenséggel: a nyomorral. Itt domborodott ki előttem a maga igazi valóságában az a folyamat, hogy miért nem alkalmazott — annakidején — a nagytőke kisbirtokos székely munkásokat gyárához? Miért húzódott a tőke Isten háta mögötti helyekre, epitett hatalmas üzemeket, munkás- lakasokat és hozott idegenből embereket? Azt a magyarázatot szűrtem le szomorú emlékezéseim nyomán, hogy a szabadelvű alapon álló tőkének proletárokra volt szüksége. A néhány hold föld cs házzal rendelkező székely nem nincstelem. Tehát nem kaphatott állandó munkát a nagytőkénél, mert nem ilyen embere yolt szüksége. Az^üzvölgy munkáslakásaiban domborodott ki előtem az igazság; az a családfő, aki — azokban az időkben — családtagjaival költözött a völgybe és vállalt munkát — béklyóba vert, áiegkötött lélek, aki sohasem tudott elköltözni önnön. Nem, mert a keresete családfenntartásra sem volt elég. Ilyen körülmények között elköltözésre gondolni sem lehetett. . . Az itteni munkás a tőke elválaszthatatlan rabszolgája volt. . . Hogy példával éljek. Egy munkás napi keresetéből kilenc gyermeket tartott. Azokban az időkben, azt mondták róla, hogy sohasem alszik. Fillérekért az éjjeli szolgálatos munkáját is vállalta — a cég tudta nélkül —, csakhogy családja és önmaga betevő falatját biztosíthassa. Bortó Palika esete Azokban az időkboni megdöbbentő esetet hajoltam. Kovács Páli Csíkszeredái ref. lelMég szomorúbb helyzetük volt azoknak a munkásoknak, akik éppen a megkötöttségtőli fcldmükbeint nem költöztetitek telepre a családjukat. Keresetüknek jelentős részét haza kellett küldcniök. A fennmaradó összeg az élethez kevés, a meghaláshoz sok volt. Nyomorúságosán, száraz kenyéren tengődtek. Fia ettek, nem tudtak ruházkodni, _ ha nadrágot vettek, éhen fordulhattak fel. Ilyen volt a sorsuk az uzvölgyi munkásoknak az idegen megszállás alatt. Nem lehetett csodálkozni, hogy — fizetés, vagy nagyobb elszámolás után — nekikeseredtek a szesztől gőzös szenvedélyek, villant a bárd, sújtott a fahuzó csákány, bordák közé hatolt a kés, mintha egymás nyomorúságának ők lettek volna az okai és folyt a vér . . . Sokszor több halott is hevert a porondon s a „rendcsinálás4', nyomozásra érkező zsandarjarőr parancsnoka, jelentős mosollyal kisért kézlegyintéssel fogalmazta meg a maga szempontjai szerint a kérdést: „ . . . csak ennyi halott?! Kár volt idefáradni . . .“ Azóta természetesen nagyot változott a helyzet, noha kívánnivalók még mindig vannak. Például a szeszkimérés az üzem területén tilots. Aki igazgatói engedély nélkül szeszt visz a gyár területére, mégha vártérről is van szó — azonnal elbocsátják. Persze a tetkok azért meg-megviszketnek. Ünnep- és vasárnapokon képesek a szeszre éhes munkások a legközelebbi kocsmáig, az Akloscsárdán jóval felül fekvő „Egerszegpatakig“ 14 kilométert oda és ugyanannyit vissza gyalogolni, csakhogy néhány „decit44 leönthessenek . . . Pedig egyáltalán nem lehet állítani, hogy a keresetükből futná az ilyen szórakozásra . . Míg erőtelesebb gondoskodást! Változott körülmények között erőteljesebb gondoskodásra van szükségük az uzvölgvi székely munkáscsaládoknak. Lelkiek és testiek terén egyaránt nagyobb figyelmet érdemelnek ezek az emberek. Mindenekelőtt papra van szüksége a völgynek. Lelk.-.irányitásra, mellyel párhuzamosan fejlődnek majd az anyagi javak is. A lehetőségeket meg kell keresni, mert az uzvölgyi szegény és éplelkü magyarok meg érdemlik. S aki járt a moldvai csángók között, aki ismert ennek az elmaradt, ahg érthető, de magyarul beszélő népnek az igaz történetét, az tudja és teljes felelősséggel érzi, mit jelent a vallás é^ a Pap a nemzet életében! Mi jártunk e nép között. Ismerjük a történelmét. Többször beszéltünk három évszázad óta idegen- nyelvű papjaikkal. Tudjuk, milyen veszedelem ólálkodik a gyönyörű Uzvölgyében. Római katolikus cs református fogjon össze. Az egyházak rendeljenek ki papot, mert közös, szent magyar ügyről van szó. A havasalji székelyek között évszázadok óta él és szájról-szájra terjed a legenda, hogy az Uzvölgyében, hatalmas várban élt Uz Bence, a nvindent tudó táltos. Éjjel most is járja a székely bérceket és számba részi, szá- montartja a nyájat, minden magyarokat. Deres lova füléből kiálló fáklyák világítják az ut- iát. Mindent lát és tud. Őrt áll a havasokon és szántóinkéi'. Sok számonkérni való van itt a legendán kívül is. ügyeljünk, hogy az. elkövetkezendő számadás óráján felemelt fővel, arc- pirulás nélkül felelhessünk . . . FERENCZ GYÁRFÁS. BEIKTATJÁK Hí VATA IA HA jSZENT- iVÁÍVYl GÁBOR FŐISPÁNT iSEPSilSZ ENTGYÖ EGY, au gusztus 16. Szombaton iktatták be ünnepélyes küsőségek között Szent-Iványi Gábor rli'. szentiványlaborfalvi föld- birtokos, felsőházi tagot főispáni méltóságába. Délelőtt 11 órakor a Vármegyeháza dísztermét zsúfolásig megtöltötte az ünneplő közönség. A rendkívüli díszközgyűlést 11 órakor nyitotta meg vitéz'Barabás Andor dr. alispán. A szokásos formalitások után a főispán a közgyűlési diszemelvény főhelyét elfoglalta és letette a hivatali esküt. Ezután vitéz Barabá,s Andor dr. alispán emelkedett szólásra és a vármegye közönsége nevében nagyszabású üdvözlő beszédben üdvözölte az uj főispánt, majd' Szent-Iványi Gábor dr- főispán mondott székfoglaló beszédet. — Nem kerestem ezt a' kitüntető megbízatást. Ötvenöt esztendőnek teljesen független életét adom cserébe a ma mái- sok tekintetben hivatalnok jellegű méltóságért. Nagy kitüntetésnek vettem, sokra értékelem a törvényhatóság közgyűlésének annakidején személyem iránt megnyilvánult jelentős többségű bizalmát, amikor a magyar országgyü- j lés házába beválasztott. Tisztelettel j hajlok meg most a ^Legfelsőbb akarat előtt, amely szüíővármegyém élére állított. Ugv tekintem, mint a katona a parancsot s kötelességemet teljesíteni fogom legjobb tudásom, tehetségem szerint, székely fajom és ősi vánnegyém iránt érzett kimond hatatl a n szeretettel, ragaszkodással és tpttvággyal. A közönség melegen ünnepelte a ! főispánt, majd a rendkívüli közgyűlés végétért. A honvéd&lml m?fifS3sfer ez áwfeen félmillió pengővel feffeszfelfe a fevanteegyasülsSek lé! Minden hadtest területén „állandó4* levente vszítábnrt létesít MOSONMAGYARÓVÁR, auguszttus 16. A sajtó képviselőinek bemutatta a Levente Hírközpont a mosexmmagyaróvári levente vízi- tábort, ahol háromhetes táborozással folyamatosan 180—-200 leventét képeznek ki „műszaki“1 (vízi) leventévé. A műszaki (vízi) ie- vente szakképzés célja: felkelteni a leventékben az érdeklődést a műszaki ismeretek iránt. Már a leventeéletben elsajátíthatják a szükséges alapismereteket és gyakorlati tapasztalatokat, amelyek megkönnyítik a műszaki csapatokhoz bevonulni szándékozók kiképzését. A vizisportok egyébként js a legegészségesebb szórakozást is nyújtják. A vizenjárás egészen más gondolkodású, fellépésű, kiállású embert farag az ifjúból, erősebbe, edzettebbé, önállóbbá válik mindegyik, aki átesik a viizi kiképzésen. A leventeimtézmény állandó vizitáborokat kíván létesíteni, pompás banképületekben helyezik majd el a táborozó ifjúságot és oktatóit. Itt a mosonmagyaróvári táborban is már felépítették a hatalmas baraktábor alapjait, s hamarosan befejződnek az építkezések. Egyébként Mohácson, Szatmárnémetiben, Szentendrén, Keszthelyen, Tiszafüreden, Kalocsán, Baján és Sárospatakon rendeznek be állandó vizi leventetábort. Mint minden szakkiképzési ágban, a vizi életnél is csak önként jelentkező leventéket sorolnak be a vízi kiképzési táborokba. A. levente, s csak 16. életévét betöltött, egészséges, fejlett, mindenképpen alkalmas szervezetű ifjú jöhet számításba. A műszaki oktatást ifjuvezetők, katonai oktatók látják el, akiket még a vízi leventeélet megkezdése előtt, 1942 év nyarán képeztek ki megfelelően. A vizi leventetáborozások mindegyike 21—21 napig tart s egy levente naponkint átlagosan 5 órát tölt vizen. A napi foglalkozás során a gyakorlati ismereteken felül alapos elméleti k' képzést is nyernek. A táborozások befejeztével ^vizsgát tesznek a leventék, ezeken a „teljesítménypróbákon'' mutatják meg sokrétű tudásukat. A háromhetes kiképzés során a szakkiképzési anyagba tartoznak; a műszaki alapismeretek, kitűző és mérő munkák, magassáei oontok kitűzése. (irányzás akadályoztatás esetén') szögek és távolságok mérése, magasságok mérése, anyagismeretek, műszaki segédeszközök és gépek, kötélkötözések (csomózás), kötcldobás, áthajózási eszközök összeallitása és a viziközlekedés szabályai. Kiképzést kapnak a leventék: szabványos ladikban (csák-lyafogásokkal) cs egyéb csónakokban, őrsi csónak, kenui (indiáncsórnak), kajak, guruló evezőpados csónak — evezésből, ismereteiből. Megtanulják a vízből mentést, vizrendészetet és vizrendészet szabályait, Magyarország vizeit, vizitérképismereteket, vízi- természetismeretet, végül magát a vizismeretet a vízállást, örvényhullámzást, folyószabályozást. A vizileventetáborok fenntartásán kívül, ahol bőséges, napi ötszörös étkezésben részesük r.ck az ifjak (tej, vaj, tojás, sok bus, gyümölcs!). Ezévben az országban működő leventeegyesületek vizi szakosztályainak fejlesztésére összesen félmillió pengő segélyt, adott a honvédelmi miniszter, amiből 71 r kitűnő csónak épült. A 21 napos tanfolyam végén1 megrendezik a teljesítménypróbát, amelynek kovetelemcnyei elsősorban gyakorlatiak; műszaki ismeretek, úszás ármentén 800 ni., állóvízben 500 m., vizenjárás, evezés, kormányzás, a csónak viz- rebocsátása és kikötése, kapaszkodás (csák- lvával), kézzel való evezés. A gyakorlat teljesítménypróba legérdekesebb és leglátványosabb része, amidőn a leventék a sátorlapból u. n. „szükségáthajózási eszközt44 állítanak össze. Mindazok a leventék, akik jól megfelelnek az elméleti kérdésekre is (pl. Magv Írország vízrajza, vizi növényeink, vizi állataink ismerete, a napozás előnyei és hát rányai, biztonsági rendszabályok a fürdésnél, stb ) elnyerik a levente műszaki (vizi) ügyességi jelvényt. ÜZLETI könyveket és könyvelési papírokat legolcsóbban az „Ellenzék“ könyvesboltban vásárolhat. Kolozsvár, Mátyás király-tér 9L Telelőn 11—99, 0 HáBORU RÖVID HÍREI A JAPÁN tengerészeti légierők gyors egységei az augusztus 13-ra virradó éjjel megtámadtak egy ellenséges hajókaravánt Munda környékén és három szálli- tóhajót elsüllyesztettek. A japán repülőgépek heves légiharcokban hat ellenséges repülőgépet, lőttek le. A VASÁRNAPRA virradó éjszaka Aannecy környékének egyik falujában lezuhant' egy ellenséges repülőgép. Sok ház kigyullt. Az áldozatul esett lakók pontos számát még nem állapították meg. A repülőgép roncsai alól négy halottat és egy súlyosan sebesültet emeltek ki. RAFAEL MELIS atyát, a Szent Ilona- templom plébánosát bombarobbanás ölte meg abban a pillanatban, amikor az utolsó kenet szentségét szolgáltatta ki a légitámadás haldokló áldozatainak. A SERTÉSPESTIS ELLENI VÉDEKEZÉS BIZTOSÍTÁSA. A „Köztelek44 lap legújabb számában ilyen címmel Konkoly-Thege Sándor földművelésügyi államtitkár tollából tanulságos cikk jeien.t meg, amely ismerteti a sertéspestis elleni védekezés szempontjából oly fontos szérum termelésének nehézségeit és felhívja a gazdaközönséget a szérumtermelés tá- magotására. A szérumtermelés nehézségét az idézi elő, hogy hogy'az oltóanyagtermelő in-, rezetek nem tudnak a gazdáktól elegendő e célra alkalmas süldőt beszerezni, pedig ezeket kedvező feltételek mellett vásárolják meg. A gazdák azáltal tudják a virus és szérum- termelésének folytonosságát biztosítani, hogy még a pestisen át nem esett, nem oltott süldőket megvételre felajánlják, illetve előre lekötik az oltóanyagtermelő intézeteknek. Â cikk megnyugtatja a gazdaközönséget arról, hogy a földművelésügyi kormányzat a ser- téspestis ellen eredményes védekezéshez nélkülözhetetlen szérum termelése érdekében minden lehető intézkedést megtett, de elegendő szérum csak akkor állhat rendelkezésre, ha ennek a termeléséhez a gazdák a megfelelő számú süldőt rendelkezésre bocsátják. A sertéspestis elleni szérum kiszolgáltatása terén fennálló korlátozás az eredményes védekezést nem akadályozza meg, mert a megbetegedés, sőt fertőződés veszélye, vagy gyanúja esetén is hatósági állatorvosi igazolás esetén a gazdák megkapják a szérumát, viszon« meg kell akadályozni azt, hogy a szérumból esetleg áruhalmozást végezzenek egyesek, akik* írek jelenleg nincs is szükségük oltóanyagra. A jövőben elsősorban azok a gaz iák fognak szérumot kapni, akik annak termelését lehetővé teszik. A cikk nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a szérumtermelés támogatásával a gazdák nem az oltóanyagtermelő intézeteknek tesznek szolgálatot, hanem az országnak és amßllet sajátmaguknak is.
