Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-13 / 155. szám

ELLENZÉK I 9- i i Julius 11 A munkabérekéi szabályozó uj kormány rend elei Ismerteti: Ib. Ladínyi László ügyvéd, munkakamarai Ügyész A rendeletnek — amely a f. évi 144\eü szánni Budapesti Közlöny­ben jelent meg — a szama: 3630— 1943. M. E. és július hó 1-étől ér­véin es. A rendelet a szigorú értelemben vett ipari £« kereskedelmi munkavállalókon kisül ,,a milviiuv. és a há/i gyógyszertárakban és az ezekkel összefüggő üzemekben alkalmazott műszaki stgeuerőkre, raktárt alkalmazottakra, csomagotokra, takarítókra, kifutókra“ is vo­natkozik. A rendelet többek között nem vonatkozik ,.a törvényhatóságok, a megyei városé k é a kö/'égek által fenntartott, vagy kezeit üze­mekben vagy vállalatokban foglalkoztatort azokra a munkavállalókra'*, „akikoek jirun- dóságait illettnényszabályzat állapítja meg." AZ ALAPBÉR Minden munkaadó köteles munkavállalójá­nak alapbérét megállapítani. Í z a megaliapi- tás úgy történik, hogy a munkavállaló által i943, évi junius hó harmincadikán élvezett teljes javadalmazásának ytehát alapbér bér­pótléknak) a 77 százalékát vesszük. Az alapbér kiszámításánál járandóságnak kell tekinteni az egységbért. tehát a hpvi. a heti, a napi, az órabért, a teljesítménybért (akkord), továbbá az. elésre megállapított ősz szegéi (nem százalékos!) jutalékot, a lutalmar, j a karácsonyi ajándékot és* általában a munka- \ iszony ból származó, más elnevezéssel kapott összegeket. A különféle ebnen kapott járandó­ságoknak külön-kíilön kell az alapbérét meg­állapítani. Tehát külön kell az órabér, külön az akkordbér alapbérét kiszámítani. Az alap­bér kiszámításánál a tulóradtjar. a százalékos jutalékot, az alkalmi segélyeket, a nem a mun­kaadótól származó juttatásokat és a termé­szetben élvezett szolgáltatást nem vesszük te­kintetbe. Ha a munkaadó a természetben járó szolgáltatást átalányösszeggel váltja meg, vagyis ha ez az összeg nem igazodik a szol­gáltatás megszerzéséhez szükséges kiadáshoz, akkor ezt tekintetbe vesszük az alapbér kiszá- mitásánál, tekintet nélkül arra. hogy a mun­kavállaló ebből az összegből megszerzi _e vagy sem a szóbanievó természetben iáró szol­gáltatást. A BÉRPÓTLÉK Az alapbér után 1943. d'7' július hó i-ével kezdve a munkaadó (a tulóradijak után is) a következő bérpótlékot köteles fizetni; a) hadiüzemeknél, valamint az 1939:11. t. c. ic8. §_a alapján meghatározott feladatok el­végzésére kötelezett vállalatnál 60 százalék; b) a többi vállalatnál 30 százalék, a mun­kaadó ellenben ezt a bérpótlékot 5c százalékig felemelheti. A meghatározott százalékú jutalék bérpót­léka 15 százalék. Ha az alapbér és annak bérpótiéka keveseb­bet terme ki, mint a munkavállalóra vonat­kozó minmiális,munkabér és annak 60 száza­lékos bérpótiéka, akkor a munkavállalónak a minimális munkabérhez és ennek 60 százalé­kos bérpótlckához van joga. A rendeletben vagy határozatban megálla­pított legkisebb (minimális) munkabér után tehát 60 százalékos bérpótlék jár és legalább ezt minden munkavállaló meg kell hogy kapja. \ múlthoz hasonlóan: „a munkaadó mind a bérjegyzékben. mind a munkavállalókkal való elszámolásban az alapbért és a bérpót­lékot, valamint az egyéb járandóságot és az azután járó bérpótlékot külön-kíilön köteles kimutatni.'* A munkaadó köteles továbbá „az alapbért, továbbá az alapbér megállapításánál járandóságként számírásba nem vehető jutta­tásnak és a bérpótléknak mértékét a munka- vállaló munkakönyvében feltüntetni.“ A MUNKABÉREK ÉS A KÜ­LÖN JUTTATÁSOK RÖGZÍ­TÉSE A rendelet szerint a megállapított alapbért, „az alapbér megállapításában járandóságként számításba nem vehető juttatásnak a jelen rendelet hatálybalépését megelőző napon ér­vényben volt megállapodás vagv szokás (gya­korlat) alapján megállapított mértékét sem le­szállítani, sem felemelni nem szabad. Nem szabad a jelen rendeletben megállapítottnál nagyobbmérni bérpótlékot (5. §.) sem adni.“ Ez utóbbi . rendelkezés nem vontkozik a 30 százalékos bérpótlékra, amely bérpótlékot a munkadó 50 százalékra is emelhet. ,.Az üzleti forgalom (az eladott áruk árának stb.) meg­határozott százalékában- megállapított jutalék vagy más .elnevezéssel adott hasonló termé- r7eni járandóság százalékszerüen megállapított kulpsát sem felemelni, sem leszállítani nem szabad." Ettől, . a vállalat szerint illetékes miniszter (azokra a vállalatokra vonatkozóan, amelvekre az Országos Ipari Munkaügyi Feí- IjgyeHsée hatásköre kiterjed, ez. a hatóság,) a uokaadó írásbeli kérésére módosításokat. esetleg uj juttatás adását engedélyében. A bérfizetési rendszert is csak ilyen enge (iílv alapj.m lehet megváltoztatni. I rhát elő­zetes engedély nélkül a munkaadó nem térhet át órabérről akkordbérre például és ioj di t v a. UJ MUNKAVÁLLALÓK Az 1943. évi június hó 30-a után munkába lépő munkavállalók járandóságának azonosnak kell lennie az. azonos munkakörben foglalkoz­tatott hasonló munkavállalók járandóságával, ha pedig i munkaadó ilyen munkavállalót addig nem foglalkoztatott, akkor az uj mun­kavállaló illetményeinek azonosnak kell len­nie az azonos tárgyú és hasonló terjedelmű munka vállalók járandóságával. Az Ipari Mi :n- kaiigvi felügyelőség hatásköre alá tartozó ipari (kereskedelmi) vállalatoknál a felmerülő ilyen KOLOZSVÁR, jülius 13. Fontos érte­kezlet volt hétfőn délelőtt a Vármegye- házán, amelyen az illetékes vármegyei hatóságok a kolozsvái megyei községek villamosításának ügyét tárgyalták meg. Ismeretes, hogy Észak-Erdély felszabadu­lása után azonnal tervbe veitek itteni megyei hatóságaink a községek villamo­sítását. Az errovonalkozó terveket i? már kidolgozták olyanformán, hogy a koiozs- vármegyei községeket négy csoportra osz­tották fel. Először a Bánffyhunva-t .eörüli falvak és községek villamosításának kér­dését akarják megoldani. A hétfői értekezleten a vármegye ve­zetőin kivül résztvett Polonyi István, az egeresi villanyüzem igazgatója, továbbá Kálé József körösfői körjegyző és Nánay László dr. vármegyei aljegyző. Kimon­dották az értekezleten, hogy először az első csoportba tartozó községeket villamosítják. Elsősorban Körösfő, Je­genye, Sérvásár és Kalotanádas közsé­ge kap villanyáramot. Azután kerül sor az Almásvölgyben lev3 községekre. Ezeknek a kalotaszegi közsé- I geknek a villamosítását könnyűszerrel | megoldhatják, olyanformán, hogy a ban- ffyhunyadi áramelosztóba kapcsolják he. I A szicíliai partraszállási kísérlet és a keleti front hadieseményei a hadműveletek között levő politikumra terelik a ‘-’dig közvélemé­nyének figyelmét. Milyen összefüggés van a két nagyjelentő­ségű hadiesemény szinte ‘-egy;dobén történt megindítása között? Szovjet részről féltétől vo’t e az angolszászokkal szemben a másCGik frot.t párhuzamos meg ereiutése? Az angol­szászok ezzel a részleges invázióval vájjon csak a szovjet igényeket akarják-e letompi- ta .? 1 zek a kérdések politikát szempontból két­ségtelenül nagyjelentőséguek. Ha ezekre pen­tosan válaszolni tudnánk, tisztán a'dana előt­tünk a két év óta annyit vitatott szovjet-— angolszász viszony. De mint legtöbbször ilyen vonatkozású kérdésekben, most is csak feltevésekre vagyunk utalva. Az Orel és ßjelgorod között kirobbant anyagcsaták és a délsziciliai brit—amerikai invázió elsősorban a Wehrmacht erőinek fel- darabolását kívánja szolgálni, de ezenkívül na­pirendre kerültek azok a tengelyellenes ki­hatások is, amelyeket a két párhuzamos had­művelet Európa belső frontján, kíván előidézni. Gondolunk itt a szerbiai, a görögországi par­tizánok. valamint a franciaországi, belgiumi, hollandiai és norvégjai „entellektüell partizá­nok“ tevékenységére gyakorolt hatásra. A túlsó oldalon megindult két nagyszabású vál­lalkozás minden bizonnyal feléleszti a konti­nensen levő angolszász ötödik hadcszlop re­ményeit. A két hadművelet szinte egyidőben történt megindulása másrészt mind angolszász, mind szovjet részről bizonyíték kiván lenni arra, hogy az együttműködés nemcsak a kon­ferenciákon, nemcsak a viszonylagos nyuga­lomban megtartott katonai megbeszéléseken, hanem az erőpróbákon is észlelhető, A Majszky—Litvinov-kettős, a hadművele­tek megindítása előtt többször hangoztatta az egyesült nemzetek vezetőivel tartott megbeszé­léseken, hogy szovjet részről az invázió egy­idejű megkísérlését conditio «me qua nőn­ünk fekütök. 'Ezzel a lekötéssel a ‘szovjet d természetű vitás esetekben az (Országos Ip*rí Munk.uigyi I• elü1 ► .ég határoz, jogorvo Iji kizárásával. EGYÉB FONTOS ÉS BÜNTE­TŐ RENDELKEZÉSEK .,A szolgálati szerződésnek (megállapodás rak), .1 szolgálati szabályzatnak vagy a gyári munkarendnek a jelen rendelet rendelkezéseibe ütköző kikötései érvénytelenek.“ A büinető rendelkezések értelmében az a munkaadó, aki i rendelet rendelkezésen mr szegi, vag\ kijátssz:’, kihágást követ el és kél, háború idején hat hónpig terjedő elzárással es H 10 pengőig terjedő pénzbüntetéssel bünte tendő. I I i megállapítható az a nyereség, amelyet a munkaadó cselekményével jogtalanul elen, akkor a Xooo pengős pénzbüntetés ennek az összegnek a kétszeresével felemelt összege a lcgmagasa'*1" p m/bünt'-' s. la a kihágást a vállalat, vagy üzem fele­lős vezetője követi el es a munkaadót akar szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, or is meg kell büntetni. A rendelkezések meg szegese vagy kijátszása minden egyes munka- v '.Halóval szemben külön külön kihágást képez. Ugyancsak könnyűszerrel megoldható a második csoportba tartozó Egeres kör­nyéki községeknek, Nádasdarócnak és Bogártelkének a villamosítása is, amenv- uyiben p/.ekot Egeres látná el villany­árammal. A harmadik csoportba tartozó községeket, Szászfenest. Gyalul és Ma- I gyarlónát a terv szerint a hidegszamosi ‘ áramvezeték látja el villanyárammal, mig 1 a negyedik csoportba tartozó Szamosfal- vát és Apafiidat a kolozsvári áramveze­tékbe kapcsolják be. Az errevonatkozó terveket már a leg­apróbb részletekig kidolgozták s a hétfői értekezleten újból tüzetesen megvitatták ugv, hogy most már csak a belügymi­niszteri jóváhagyásra válnak. Ebben az ügyben egyébként Szász Ferenc dr. Ko- lozs vármegye alisoánja és Székely József dr. bánffvhunvadi polgármester még e hét végén Budapestre utazik, hogy az el­készített tervezet jóváhagyását kieszkö­zöljék a belügyminisztériumban. Minden remény meg van arra, hogy ez a nagy­jelentőségű terv most már mihamarabb megvalósuljon, mivel a nyersanyag kér­dése is kedvezően megoldódott s igy Ko- lozs vármegye falvainak és községeinek életében jelentős állomást jelent majd a villanyvilágítás bevezetése. akarta kerülni azt a számára kétségtelenül kellemetlen helyzetet, hogy had; ponteciájá- nak kifulladása esetén ne csak a német ekkel hanem eddigi szövetségeseivel is szembetalál .a magát. Forditva, gondolhattak a Kreml uai art a is. hogv a sikeres szovjet hadműveletek­kel egy időben az angolszász hade, ős az in­vázió« hadműveletek folytán annyira meg­gyengülhetnek, hogy a harmadik Internacio- nálé újbóli felállításának politikai és katonai vonatkor ásban semmi akadálya nem lesz. A brit hadtörténelemben sok. olyan esettel találkozunk, ahol a szövetséges idegeinek meg­nyugtat ásái a színlelt hadi vállalkozásai kezd­tek Vannak Európában civan szakértők is, akik a mostani szicíliai harcokat hajlandók a brit politika számlájára írni cs tagadják, hogy az angolszász hadvezetőség ezzel a vállalko­zással döntő eredményeket akarna elérni. Bár­milyen szépen is hangzik ez a tétel, az eddig elszens edett angolszász veszteségek semmivel sem támasztják alá ezt az elgondolást vagy ha eredetileg Londonban és Washingtonban gon­doltak is a színlelésre, a bekövetkezett esemé­nyek arra késztetik a szövetséges kormányo­kat és hadvezetőket hogy a színlelésből át­csapjanak a kérlelhetetlen küzdelembe. Szi­cíliában pedig a meg nem alkuvó csata javá­ban tart és ez a legjobb válasz a színlelés szkeptikus elképzelésére.- a BALKÁN A sziciliai események természetesen nagy hatással vannak a balkáni, a kozelkeleti és az Ibér_félszigeti katonai és politikai hely­zetre is. A legösztönösebb és legélénkebb reakció az invázió hírére a Balkán államokban mutatko­zott Szófiában nem is próbálják tagadni, hogy a Szicíliában megindult küzdelem eredménye idővel esetleg közvetlenül is érinti Bulgáriát. Ugyanez a vélemény Ankarában is A török fővárosban a semlegesség által bizfodtott fö­lénnyel és józan nyugalommal .nézik az ese­ményeket. NAGY JOZSFF £,bcéii tyiuz& ík A magyar széliéin i nui.tr I I,r zil us ■ u:' egyénisége, derm úréit értek’ meg a rrui.t 1 z.r ■/útiban koraijaik alkalma al I rdéiyhcn. A jele■ sorok gor/tlja közepette szive < h ián. dalunk ki cg) egy pillanat! a körünkbe, ki­ülünk velük a/ ámlnliisik ma már isme. rétién csöndjébe ét elmerengünk a lehat kor szépségein. A, *r, liba vezet GyaUay Domokos legújabb hangjaié ka 1 », amelyet ma 20 óra 50 percei kezdettel kó/Vitil a rádió. Kisfaludy Sándor., mint futtái kadét ryy?- yj-han csapatával néhány hónapot az. udvarhely széki I léden állomásozott. Amint naplójában és jel jegy: eseiben írja. a széke!,, földi táborozás nagy hatással volt költő; ébredésére és fejlődésére. A költő F.lecLn szorgalmasa../ járt az népi gyülekeztek/ >■, fonókba, kalákákba, hallgatta a reg. kei, jegyezte a szépen csengő, iz.es székely sza­vakat, tanulmányozta a nyelv/árá eredeti fordulatait és élvezte az ősi dallamokat Ebbői a történelmi témából merítene Gy al­lay Domokos az „I lédi múzsák“ cím ti hang. játékának tartalmú', amelyhez Csíki Endre állította össze a dallamos zenekisérctei Megemlíthetjük még, hogy Kisfaludy Sán­dor kadét szerepéi Nagy Ist án, a kolozs­vári színház volt tagja játszódja Árverési hirdetmény A naszódvidéki ösztöndíja!;;p zártkörű ver. seny tárgyaló* utján eladja u «ajál tu .időn..! képező Rodna ujo'íídlva község rta áróban <1/ Aranyocbesz.erce völgyében fekvő .FundaV (*>6 ,,D .ca' nevű erdomszkben k:tprni<*.e>nr engedélyezett 100.1 itat. hold vágáísteiü.ett-k faállományát. Pályáz k írásbeli ajánlataikat legkctÁbti 1943 július 21-én déle’őtt 11 óráig adhatják be az. a'apok igazgatóságához Nászodon ahol a részletes árverési teltételek a hétköz­napi hivatalos órák a'att megtekinthetők. Az aj in'atokkal egyidejűleg a felajánlott vételár 10 százalékán készpénzben bánatpénz gvr.nént keli a pályázóknak 'etenniök. A pályázók tartoznak az árverésre kéri") vágásokat előzetesen megtekinteni és azok faanyagát saját költségükön felbecsülni amely vágásokat az a’apok megbízót'ja a helyszínéi meg fog mutattatni. Az ajánlatoknak tartalmaztok kel! a? ajánlattevő által becsült faanyag v-alasz ckok szerinti mennyiségét, külön feltüntetve úgy a kü'önleges minőségű vagyis repíi'ogépfe hangszerfa, lcndinafa, stb., valamin*/ a kö­zönséges minőségi: ©zerfamennyiséget s min­den egyez választékra a felajánlott véte'á>*nr raUkínt és összesen. Ajánlattevők vagylagos ajánlatot adhatnak be. mégpedig aján’atuka'' megtehetik, vagy kizárólag készpénzben — vagv akért, hogv a felajánlott vételáron felül az a;ap ingatlanán egy fafeldolgozóüzemet is létesítenek, me v az alap tu’ajdonába megy át, azonban a vá­gások faállományainak fe^füreszelése véget' ajánlattevő az üzemet használatba kapia. A tervezett fűrészüzem tervrajza és köüscgelő- irányzata az ajánlathoz melléklendő. A*' a 2- pok iga7gatóválas7troánva bár a szabad dön­tés jogát magának fenntartja, előnyben ki­vonja részes'‘eni azokat az a ján’áttevőké? kik 37 ulóbbi lehetőségre tekintettel tes?>k meo ajánlatukat és azonos feltételek me!'eif kilátásba helyezi, hogv a jövő évre esedé­kes vágásnak Dhozamá« lehetőleg annak jut­tatja, kinek aján'ata elfogadtank s aki igy a fűrészüzemet felél: it ja. Kívánatos, hogv aján'attevők mindkét lehetőségre tegvék meg ajánlatukat. A termelés feltételeire nézve határidő s>b a besztercei m. kir. Erdmgazgatoság előírását mérvadók. * A te’íes vételár az 1943. év folyamán fi­zetendő meg. Az ajánlattevők kijelentik, hogv az árve­rési fp.i'éte’eket ismerik, magukat azoknak alávetik. Naszód, 1943 ju'ius 2_án. Dr. Vernes Gyula s. k., a 4420—-1942 M. E. sz. rend. alapján kinevezett idg. elnök. NEGYVEN ÉV ALATT MEGÖTSZÖ­RÖZŐDÖTT BUDAPESTEN A FÜRDŐ­SZOBÁS LAKÁSOK SZÁMA. Érdekes adatot közölt a Statisztikai Hivatal leg­újabb kimutatása a budapesti fürdőszobás lakásokkal kapcsolatban. Négy évtizedre visszamenően a következő adatok mutat- j'ák a magyar főváros fejlődését. 1900-ban 155.000 lakás közül mindössze 26.000 la­kásnak volt fürdőszobája. A következő hat évben jnár 25 százalékkal szaporodott a fürdőszobás lakások száma. Érdemes kü­lön megjegyezni, hogy az építkezés index­száma jóval alább marad. A következő években átlag 6.2 százalékkal szaporodtak a fürdőszobák. 1920-ban 206.000 lakás mellett 65.000 fürdőszobát találunk, 1930- ban a fürdőszobás’ lakások száma már 80 ezer fölé emelkedett. A ravalvi összeírás szerint Budapesten 280.928 lakás közül 126.610 fürdőszobával ellátott lakás léte sült. A? adatok szerint tehát mm den máso­dik lakásnak van fürdőszobája KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ INVÁZIÓ Villamosítják a holozsmegvei községeket s V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents