Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-12 / 154. szám

1943 ) u 1 i u & 12. A FALU SZEMEI EL ELLENZE E itfÜGi mm \ sao tftc\ SÖ^ iid toá *'A >r« i*l 'U Ot vt K Falusi élet Fura egy idő. Sem nem tavasz, sem nem ősz, de nyár még úgysem. Valójában ennek a karom évszaknak a keveréke. Reggel olyan köd van, mint szeptemberben. A falu jelet ti hegyek surit gomolyagot pipálnak. A fűszála­don annyi a harmat, hogy már roskadoznak, hátuk meghajol az égitehertől és zöld gerin­cűk csatornáján végiggurulnak a gyöngysze­me k. Nyolcorara felragyog a nap. Arany tündök­léssel végigpásztázza a mezők rendőrségét: a kivont karddal őrködő kukoricaföldeket, a sok esőtől keservesen száradó széna hosszú rendjeit és a harmatbanfürdő búzatáblákat. A buzakalászck felütik fejüket a fényes ra­gyogásban és olyanok, mintha hálálkodnának. Sőt' egészen biztosan hálalkodnak. Csak pár, nyári meleg nap kellene, hogy duzzadt tes­tükben pirosra érjen a mindennapi kenyér és megkezdődhessen az aratás. Ezért hálálkodnak a kalászok minden csöppnyi melegért. Pedig a meleg nekik a sarlót jelenti és mégis hálásak, mert tudják rendeltetésüket. Tudják azt hogy a sarlóvágás fájdalmából, a malom szénvedé sóból es a tüzes kemence kínjából fakad életük célja: a holnap kenyere, A búzatáblák beszédét érti a gazda és egy pillanatra leteszi a kaszát meg a kapát, hogy ■fáradt derekát kiegyenesítse, ódától kezdődik ■a nyár—-mondja magában és bátran belenéz a r.ap izzó tüzébe. Ez a ragyogás azonban dél­utánra beborul. Vékony szél kerekedik és ál­mos felhők rongyos, feketekabátjával teríti be az eget. A felhőfoszlányok szélét a szél meg­csavarja és nagy szemű esőcseppek hullnak a kapa. vagy kasza mellett görnyedők nyakába. De azért a munka megy tovább. Este d szom­szédos földek gazdái megvádják egymást és beszélgetve mennek haza. — Egészen februári idő — mondja az egyik. — Pedig a kukoricának meleg kell — vá­laszol a másik és a közelgő aratásról a kv.ko- ri v négyzetes műveléséről és a napraforgó ki­fizető termesztéséről beszélgetnek. A napr:i- ) ff go ugyan kifizető, kell zz olaj: hábor-t van L'jabb gazdák csatla es znak a sepen thoz. ut ivó szót halljak csak és így azt hi­szik, hogy a háborúról folyt a beszélgetés., — Hogy áll a háború? — A háborúé — ismétlik meg többen is a kérdést. De egyik sem válaszol. Hallgatagon mennek. De ez nem a félelem halgatása, csak arra gondolnak, hogy az itthoniaknak van más dolguk. Egy törpe, barna ember meg is szólal. — Miénk a munka, Istené a szándék. Ta­vaszai sok volt az ibolya, mondtam is már akkor, hogy jó búzatermés lesz. És ez kell. Bólogatnak és egyszerre megered a nyel­vük. Kinek kapa, kinek kasza van a vadán, ez a szerszám pedig olyan, hogy le-lecsuszik a vállról. Fennebb húzzák, jól megmarkolják a nyelét és kemény bizakodással ismét a kö­zelgő aratásról kezdenek beszélni. A felhő eltakarodik és az ég kobalt kárpit­jára az este tömött ecsetje felfesti a vacsora­csillagot. Leánykám hahózva kiáltja: — Apu, kész. a vacsora! — Az udvar végében voltam, be­rekesztettem az aprójószágot és indulok bejeié. Nyílik az utcakapu, valaki motoz. Megállók. A hangjáról ismerem meg Mihály bácsit. Il­lendően köszön, de nem megalázkodva, in­kább olyan öblös, meleg hangon. — A Vargyas felé voltam máma — mon­dotta —, lehet kapálni. — Tudom — nyújtottam kezet —, délután kint jártam a tagban. — Látszólag jólesett a kéznyujtás. Hiába, a mi olyan sokszor lepa- rasztozott földműves népünk örök ideálista még ebben is. Nála a kézfogás nem üres for­ma, hanem a megbecsülés kifejezése és minél szegényebb, anál inkább vágyik a megbecsü­lésre. Mihály bácsi pedig szegény ember. Olyan kétkezes napszámos, aki télen erdői, ta­vasszal fát vág, nyáron kapál, kaszál és arat; mindig másnak a földjén és mindig résziben. De azért nem alázkodik meg a módosabbak (lőtt és szegénysége miatt sem békétlenkedik. Bajuszának vastag tolluseprüjét megfakitottá za idő és mégis még mindig öt gyermekről keli gondoskodnia. Nagy gond lehet máma öt ilyen jóétvágyu 1 üvölvényt táplálni — gondolám, magamban, mert eszembe jutott, hogy estefelé volt ná­lunk a Mihály bácsi felesége egy kis kölcson- kukoncalisztért a tejespuliszka vacsorához. Vékonyan volt a zsákban, nem lehetett elég ölűknek. Ezért beinvitálom: — Éppen kész a vacsora, tartson velünk, Mihály gazda! — Csak köszönöm, fogyasszák békében. Vacsora mellől jövök, tele van a hasam — feleli és érzem a hangjából a neheztelést, amiért eszébe juttattam szegénységét. így nem hívom mégegyszer. Megegyezünk a holnapi kapálás felől. Egy holdra nyolc kapás kell. Megbízom, keressen komákat, akivel összevág a munkájuk. Én is kimegyek; nem azért, hogy ellenőrizzem, de egy kis testgyakorlat nekem sem árt. Ebben rnpradunk és elbúcsúzunk Az éjjel nem esett es igy jó kapálás kínál­kozott. Felesegem már este tarisznyázott. Ke­nyér, kis szál orma, darabocska sajt. hagyma, só. Mindenből kicsit, sok másszor van. Sebaj, lesz jobban is! A tarisznyát a kapa nyelére akasztom, nagyot szippantok a reggeli éles le­vegőből és fütyörészve megindulok. Korán mentem, de igy is késtem, már ütemesen csen­dül hét kapa. Vájjon kiket kerített Miháty bácsi, kíváncsiskodom. Szinte gondoltam a turpisságot: Ö, a felesége és öt fia. Persze, nem engedi ki kezéből a kis krajcárt — Son~ .deltám: Dehút a két kisebbikén nem fizethe­tek egész napszámot, mert ezek tiz és tizen­háromévesek. Meg is jegyzem: — Ez a kettő jó lesz vizet hordani! — Mi­hály bácsi elérti a célzást és kissé sértődve vá­laszol ; — ]ók ezek kapálni is. — Több szó nem eük. Beáitok a sorba és gyúrom, hogy szé­gyenszemre le ne maradjak mellőlük. Egy óra múlva már nem az enyém a derekam, a har- gasinom is ropog és csafaró viz a hátamon az ing: alig várom a déli pihenőt. A két lurkó folytonosan kuncog. Rajtam nevetnek és visz- s: aadják a kölcsönt, arrnért az előbb lebecsül­tem erejüket. Csak most'látom, hogy nekigyüt­köztek a kapának, olyan az izmuk, mint az ai él Boldog vagyok, amikor Mihály gazda kiad­ja a parancsot az ebédre. A napra nézett és ezt mondta: dél van. Megnéztem az órám és pont tizenkettő volt. Elcsodálkoztam. Szertartásosan ülték körűi a tarisznyát, mintha a világ minden java benne lett volna. Pedig csak fekete kenyér, zöld hagyma és só került elő. Letelték a kalapjukat, a gazda áhí­tattal imádkozott és hozzáláttak. Engem is kínáltak. Fáradt vagyok, szusszanok előbb, feleltem, mert szégyellem előszedni az én bő­séges ebédemet. A kisebbik fiú a falégejje! el­szaladt. a közeli forráshoz; úgy szedte a lá­bát, mint a zerge. A hagymára és a fekete- kenyérre jól csúszott a friss víz. A bicskát megtörülték nadrágjukhoz és a gazda össze­kulcsolt kézzel elmondta az ételutáni áldást. Azután befeküdt egy bokor árnyékába, egy félórai alvásra. Az öt fiú messzebb húzódott és egy újonnan hallott katonanótát próbálgat- tak Nemsokára jól ment az ének és domború mellkasukból diadalmasan röppent a magasba a dallam: „Nyisd ki anyám, nyisd ki. nemso­kára jön a fiad hosszú szabadságra“’. . . F.kkor előszedtem én is a tarisznyámat. De csak kenyeret és hagymát ettem. A szalonnát és a sajtot belecsempésztem a Mihály gazdáék kopott tarisznyájába. Jói bebugyoláltam, hogy csak otthon vegyék észre, jót ittam a forrás­vízből, végigfeküdtem a bársonyos füvön és kigomboltam mellemen az inget, a napnak, amely harsogva öntötte forró aranyláváját. Reg az ideje, hogy nem éreztem magamban ennyi acélos erőt és bizakodó reménységet. KASSAY GÉ'ZA. Békés kiegyezéssel végződik Lilian Harvey édesapjának leánya ellen indított szülötartási pere Körülbelül félesztendeje annak, hogy kü­lönös- per indult meg a debreceni törvényszék polgári bírósága előtt. A pert Lilian Harvey ismert filmcsillag, volt tetétleni földbirtokos elleni indította meg édesapja, Walter Pape képviselője, szülötartási díj elmaradása miatt. Az Amerikában élő Walter Pape ugyanis közel másfél1 évtizede elszegényedett és ilyen­formán leányának, az akkor világhires film­csillagnak gyámolitására szorult. Pert is indí­tott leánya ellen 1932-ben a német birodalmi törvényszék előtt, amely kötelezte is a mű­vésznőt havi 300 márka szülőtartási dij fo­lyósítására. Később ezt az összeget már 400 márkára emelték, a felek azonban már­kában kiegyeztek s ezt 1942-ig Walter Pape rendesen meg is kapta, ettől az időtől azon­ban az életjáradék folyósítása megszakadt, mivel a fdmszinésznő ismeretlen helyre költö­zött. Elköltözése előtt még bizonyos összeget bocsátott megbízottja rendelkezésére, aki mig az összeg tartott, a járadékot ki is fizette Walter Papénak. A mult esztendő végén aztán az életjáradék nélkül maradt szülő kerestetni kezdte az egész viliágon eltűnt leányát s ekkor tudomá­sára jutott, "hogy leánya Magyarországon, Te­reden községben nagy földbirtokot szerzett s itt él. Mire az uj cím alapján a debreceni törvényszéken folytatólagos keresetet indított a már megtalált leánya elleni, akkorra azon­ban Lilian Harvey már nem volt található sem Tetétlenen, sem Magyarországon, s je­lenleg is ismeretlen helyen tartózkodik. így a perben is csak megbízottja. Zsoldos Andor budapesti író képviseli a filmcsillagot. A szülőtartási polgári perben Walter, Pape feljelentése alapján most tartott főtárgyalást a debreceni törvényszék polgári bírósága. A perben azonban érdemleges határozat nem tör­tént, mivel a felek közös megegyezéssel szű­ri eteltetési kérelmet nyújtottak be a bíróság­hoz. így valószínűnek látszik, hogy a felek peres eljárás mellőzésével is megtalálják a módját a kiegyezésnek. Felmentő ítéletet hozott a tábla a fütőházi halálos baleset ügyében KOLOZSVÁR, julius 12. Szombaton ítélkezett másodfokon a kolozsvári ítélő­tábla szüneti tanácsa a fütőház mellett egy évvel ezelőtt történt halálos vasúti szerencsétlenség üdvében. Az ügy előz­ményei a következők: Javításra váró vasúti teherkocsikat vontattak a mult év julius 5-én a fűtő- ház javitó vágányaira. Az egybekapcsolt vagonokat, hogy a munka zavartalanul haladjon, egymástól nagyobb távolságra szét kellett választani. A munkásokat Balogh Ferenc MÁV lakatos csoportove- <zető irányította. 0 adta az utasítást ar­ra, hogy a szerelvény legelső kocsiját az általa megjelölt helyen rögzítsék le, ne­hogy elmozduljon. Kissé távolabb kel­lett volna lerögzíteni a második vagont, amely körül Simon Mihály és Nagy La­jos mühelymunkások dolgoztak. Balogh Ferenc és Simon Mihály a vagon jobbol­dalán. Nagy Lajos pedig a hátsó végén tolta lassan előre a vagont, s e művelet közben következett be a baleset. A sze­relvény többi vagonjai ugyanis, afnelvek még egymásba voltak kapcsolva, a kissé lejtős pályán elindultak s az előre tolt vagont beérve, az ütköző mögött haladó Nagy Lajost borzalmasan összeroncsoi- ták. úgyhogy a szerencsétlen munkás néhány óra alatt súlyos sérüléseibe bele­halt. A halálos balesetért Balogh Ferenc munkavezetőt tették felelőssé és gondat­lanságból okozott emberölés miatt bűn­vádi eljárást indítottak ellene. Elsőfokon a törvényszék büntető hár­mastanácsa tárgyalta le az ügyet még ez év januárjában. A bíróság enyhítő kö­rülménynek tekintette azt. hogy a sze- rencsétlenséehez az elhunyt Nagy Lajos munkás szabálytalan magatartása is hoz­zájárult, amennyiben a hátsó ütközőnél tolta a vagont, jóllehet ő neki a vason baloldalán kellett volna haladnia. Ezért a bíróság az enyhítő körülmények be­számításával Balogh Ferenc munkaveze­tőt háromhónapi fogházra Ítélte. A tör­vényszéki büntető hármastanács ítélete ellen a védelem a bűnösség kimondása miatt, az ügyész pedig a büntetés súlyos­bításáért fellebbezett. így került az ügy másodfokon az Íté­lőtábla elé. A szüneti tanács szombaton tartotta meg az érdemi tárgyalást, ame­lyen a védelem részéről Jancsó Albert dr. védőügyvéd azt fejtegette, hogy nem lehet szó a köteles felügyelet elmulasz­tásáról, mivel a kérdéses időben, amikor a baleset történt, szakszerűen kioktatott munkások dolgoztak. A vád és védelem meghallgatása után az ítélőtábla meg­semmisítette a törvényszék Ítéletét és Balogh Ferenc munkavezetőt felmentet­te a vád alól azzal az indokolással, hogy a vádlottnak nem volt kötelessége az ál­dozat testi éDségére vigvázni. s a bizton­sági intézkedések megtételéért, vagy el- j mulasztásáért sem kizárólag ő a felelős. A táblai felmentő Ítélet ellen Gvarmathv Béla dr. főügyész semmiségi panaszt adott be. Megölte menyasszonyát, jövendő anyósát, majd öngyilkosságot köve­tett el egy mázolósegéd. Kiskun fél - egyházán Juhász Mihály családi per­patvar következtében háromszor rá­lőtt menyasszonyára és annak édes anyjára. Vérengzése azonban még j ekkor sem ért véget, hanem kést ra- , gadott és borzalmasan összeszurkál­ta. őket. Á gyilkos szörnyű tettének : elkövetése után két késszurással ön­magával végzett. A gyilkosság rész- 1 letelnek megállapítása végett vizsgá­lat folvik. A L F A Az Olasz Tenge­részeti Miniszté­rium Film-köz­pontja leg u j a bb filmalkotása. Egy tengeralattjáró 1 e g é ny ségé nek clete és hősi küzdelmei. Be m u t a t j a a CORVIN Előadások kezdete hét­köznap: 4, 6 és 8 óra 10 perckor. Szombat, vasárnap és ünnepnap: negyed 3, negyed 5, ne­gyed 7 és negyed 9 -kor. Vasárnap d. e. 11-kor matiné. — Tel. 37-05. íieiratUozások n Itolnzsvári Ferenc József Tudomány- egyetem 1943—-44. tanévére A kolozsvári Ferenc József Tudományegye­temnek mind az öt (jog- és állam-, orvos-, bölcsészet-, nyelv- és történet-, matematikai és természet- és közgazdaságtudományi) karán, az 1943—44. tanév I. félévére szóló rendes beiratkozás 1943. szeptember hó i-től 15-ig bezárólag lesz. Aki az egyetemre elsőizben iratkozik be és aki — katonai szolgálat kivé­telével —1 bármely más okból tübb mint egy félévre az egyetemen tanulmányait megszakí­totta. a felvételért — igazolt szegénység ese­tét kivéve — 50 filléres okmánybélyeggel el­látott folyamodványát 1943. augusztus hó i—31. között annak a karnak a dékánjához tartozik benyujcani, amely karra beiratkozni kiván. A folyamodványok postán is be­küldhetők. (Kolozsvár, Farkas-utca 1., a köz­gazdaságtudományi karra; Kolozsvár, Bástya­utca 15.) Felvétel iránti folyamodvány mellé a kö­vetkező eredeti okmányok csatolandók: a) születési bizonyítvány, b) középiskolai érett­ségi bizonyitvány, más hazai egyetemről be­iratkozó részéről származási bizonyítvány, ej egy évnél nem régibb keletű erkölcsi bizonyít­vány. d) ha a folyamodó hadiárva, ennek igazolása, ha a folyamodó atyja harctéri szol­gálatot teljesített, a Károly csapatkereszt el­nyeréséről szóló bizonyítvány és e) újabb ke­letű közhatósági bizonyítvány a folyamodó szüleinek foglalkozásáról, vagyoni helyzetéről és azok lakóhelyéről. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 32.900—-1940. sz. rendeletével szabályozott ujrendszerü gyógyszerészképzés I. évfolyamá­ra magukat felvétetni óhajtók az egyetem ma­tematikai és természettudományi karától kér­hetik felvételüket. A gyógyszerészi tanfolyam* ra való felvétel iránti folyamodványhoz tisz­tiorvosi bizonvitvány is csatolandó. Aki a bölcsészet-, nyelv- és történettudomá­nyi, valamint a matematikai és természettu­dományi karra kéri felvételét, a folyamod­ványban köteles megnevezni azt a tanszakot is, amelyre beiratkozni' kíván. A honvédség tényleges állományú fűzűéi 1 honvédelmi miniszter Írásbeli engedélyével kérhetik a felvételi engedélyt és csak születési bizonyítványt és középiskolai érettségi bizd- nyitványt tartoznak bemutatni. Utólagos beiratkozásra engedélvt ioj V szeptember hó 16—51-ig az illetékes dékán adhat. Bárminemű felvilágosítást M tanulmányi ügyekben az illetékes dékáni hivatal illetőleg a rektori hivatal, b) diákjóléti ügyekben 1 la­kás, élelmezés, stb.) az Fgvetem Diák védő Hivatala (Kolozsvár, Mátyás Király Diák­ház.) ad. Hagyományos erdélyi sreUemban. bátran, megalkuvás nélkül mindennap a magyar nép baldogn* lósáért az Ellenzék.

Next

/
Thumbnails
Contents