Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-12 / 154. szám
1943 ) u 1 i u & 12. A FALU SZEMEI EL ELLENZE E itfÜGi mm \ sao tftc\ SÖ^ iid toá *'A >r« i*l 'U Ot vt K Falusi élet Fura egy idő. Sem nem tavasz, sem nem ősz, de nyár még úgysem. Valójában ennek a karom évszaknak a keveréke. Reggel olyan köd van, mint szeptemberben. A falu jelet ti hegyek surit gomolyagot pipálnak. A fűszáladon annyi a harmat, hogy már roskadoznak, hátuk meghajol az égitehertől és zöld gerincűk csatornáján végiggurulnak a gyöngyszeme k. Nyolcorara felragyog a nap. Arany tündökléssel végigpásztázza a mezők rendőrségét: a kivont karddal őrködő kukoricaföldeket, a sok esőtől keservesen száradó széna hosszú rendjeit és a harmatbanfürdő búzatáblákat. A buzakalászck felütik fejüket a fényes ragyogásban és olyanok, mintha hálálkodnának. Sőt' egészen biztosan hálalkodnak. Csak pár, nyári meleg nap kellene, hogy duzzadt testükben pirosra érjen a mindennapi kenyér és megkezdődhessen az aratás. Ezért hálálkodnak a kalászok minden csöppnyi melegért. Pedig a meleg nekik a sarlót jelenti és mégis hálásak, mert tudják rendeltetésüket. Tudják azt hogy a sarlóvágás fájdalmából, a malom szénvedé sóból es a tüzes kemence kínjából fakad életük célja: a holnap kenyere, A búzatáblák beszédét érti a gazda és egy pillanatra leteszi a kaszát meg a kapát, hogy ■fáradt derekát kiegyenesítse, ódától kezdődik ■a nyár—-mondja magában és bátran belenéz a r.ap izzó tüzébe. Ez a ragyogás azonban délutánra beborul. Vékony szél kerekedik és álmos felhők rongyos, feketekabátjával teríti be az eget. A felhőfoszlányok szélét a szél megcsavarja és nagy szemű esőcseppek hullnak a kapa. vagy kasza mellett görnyedők nyakába. De azért a munka megy tovább. Este d szomszédos földek gazdái megvádják egymást és beszélgetve mennek haza. — Egészen februári idő — mondja az egyik. — Pedig a kukoricának meleg kell — válaszol a másik és a közelgő aratásról a kv.ko- ri v négyzetes műveléséről és a napraforgó kifizető termesztéséről beszélgetnek. A napr:i- ) ff go ugyan kifizető, kell zz olaj: hábor-t van L'jabb gazdák csatla es znak a sepen thoz. ut ivó szót halljak csak és így azt hiszik, hogy a háborúról folyt a beszélgetés., — Hogy áll a háború? — A háborúé — ismétlik meg többen is a kérdést. De egyik sem válaszol. Hallgatagon mennek. De ez nem a félelem halgatása, csak arra gondolnak, hogy az itthoniaknak van más dolguk. Egy törpe, barna ember meg is szólal. — Miénk a munka, Istené a szándék. Tavaszai sok volt az ibolya, mondtam is már akkor, hogy jó búzatermés lesz. És ez kell. Bólogatnak és egyszerre megered a nyelvük. Kinek kapa, kinek kasza van a vadán, ez a szerszám pedig olyan, hogy le-lecsuszik a vállról. Fennebb húzzák, jól megmarkolják a nyelét és kemény bizakodással ismét a közelgő aratásról kezdenek beszélni. A felhő eltakarodik és az ég kobalt kárpitjára az este tömött ecsetje felfesti a vacsoracsillagot. Leánykám hahózva kiáltja: — Apu, kész. a vacsora! — Az udvar végében voltam, berekesztettem az aprójószágot és indulok bejeié. Nyílik az utcakapu, valaki motoz. Megállók. A hangjáról ismerem meg Mihály bácsit. Illendően köszön, de nem megalázkodva, inkább olyan öblös, meleg hangon. — A Vargyas felé voltam máma — mondotta —, lehet kapálni. — Tudom — nyújtottam kezet —, délután kint jártam a tagban. — Látszólag jólesett a kéznyujtás. Hiába, a mi olyan sokszor lepa- rasztozott földműves népünk örök ideálista még ebben is. Nála a kézfogás nem üres forma, hanem a megbecsülés kifejezése és minél szegényebb, anál inkább vágyik a megbecsülésre. Mihály bácsi pedig szegény ember. Olyan kétkezes napszámos, aki télen erdői, tavasszal fát vág, nyáron kapál, kaszál és arat; mindig másnak a földjén és mindig résziben. De azért nem alázkodik meg a módosabbak (lőtt és szegénysége miatt sem békétlenkedik. Bajuszának vastag tolluseprüjét megfakitottá za idő és mégis még mindig öt gyermekről keli gondoskodnia. Nagy gond lehet máma öt ilyen jóétvágyu 1 üvölvényt táplálni — gondolám, magamban, mert eszembe jutott, hogy estefelé volt nálunk a Mihály bácsi felesége egy kis kölcson- kukoncalisztért a tejespuliszka vacsorához. Vékonyan volt a zsákban, nem lehetett elég ölűknek. Ezért beinvitálom: — Éppen kész a vacsora, tartson velünk, Mihály gazda! — Csak köszönöm, fogyasszák békében. Vacsora mellől jövök, tele van a hasam — feleli és érzem a hangjából a neheztelést, amiért eszébe juttattam szegénységét. így nem hívom mégegyszer. Megegyezünk a holnapi kapálás felől. Egy holdra nyolc kapás kell. Megbízom, keressen komákat, akivel összevág a munkájuk. Én is kimegyek; nem azért, hogy ellenőrizzem, de egy kis testgyakorlat nekem sem árt. Ebben rnpradunk és elbúcsúzunk Az éjjel nem esett es igy jó kapálás kínálkozott. Felesegem már este tarisznyázott. Kenyér, kis szál orma, darabocska sajt. hagyma, só. Mindenből kicsit, sok másszor van. Sebaj, lesz jobban is! A tarisznyát a kapa nyelére akasztom, nagyot szippantok a reggeli éles levegőből és fütyörészve megindulok. Korán mentem, de igy is késtem, már ütemesen csendül hét kapa. Vájjon kiket kerített Miháty bácsi, kíváncsiskodom. Szinte gondoltam a turpisságot: Ö, a felesége és öt fia. Persze, nem engedi ki kezéből a kis krajcárt — Son~ .deltám: Dehút a két kisebbikén nem fizethetek egész napszámot, mert ezek tiz és tizenháromévesek. Meg is jegyzem: — Ez a kettő jó lesz vizet hordani! — Mihály bácsi elérti a célzást és kissé sértődve válaszol ; — ]ók ezek kapálni is. — Több szó nem eük. Beáitok a sorba és gyúrom, hogy szégyenszemre le ne maradjak mellőlük. Egy óra múlva már nem az enyém a derekam, a har- gasinom is ropog és csafaró viz a hátamon az ing: alig várom a déli pihenőt. A két lurkó folytonosan kuncog. Rajtam nevetnek és visz- s: aadják a kölcsönt, arrnért az előbb lebecsültem erejüket. Csak most'látom, hogy nekigyütköztek a kapának, olyan az izmuk, mint az ai él Boldog vagyok, amikor Mihály gazda kiadja a parancsot az ebédre. A napra nézett és ezt mondta: dél van. Megnéztem az órám és pont tizenkettő volt. Elcsodálkoztam. Szertartásosan ülték körűi a tarisznyát, mintha a világ minden java benne lett volna. Pedig csak fekete kenyér, zöld hagyma és só került elő. Letelték a kalapjukat, a gazda áhítattal imádkozott és hozzáláttak. Engem is kínáltak. Fáradt vagyok, szusszanok előbb, feleltem, mert szégyellem előszedni az én bőséges ebédemet. A kisebbik fiú a falégejje! elszaladt. a közeli forráshoz; úgy szedte a lábát, mint a zerge. A hagymára és a fekete- kenyérre jól csúszott a friss víz. A bicskát megtörülték nadrágjukhoz és a gazda összekulcsolt kézzel elmondta az ételutáni áldást. Azután befeküdt egy bokor árnyékába, egy félórai alvásra. Az öt fiú messzebb húzódott és egy újonnan hallott katonanótát próbálgat- tak Nemsokára jól ment az ének és domború mellkasukból diadalmasan röppent a magasba a dallam: „Nyisd ki anyám, nyisd ki. nemsokára jön a fiad hosszú szabadságra“’. . . F.kkor előszedtem én is a tarisznyámat. De csak kenyeret és hagymát ettem. A szalonnát és a sajtot belecsempésztem a Mihály gazdáék kopott tarisznyájába. Jói bebugyoláltam, hogy csak otthon vegyék észre, jót ittam a forrásvízből, végigfeküdtem a bársonyos füvön és kigomboltam mellemen az inget, a napnak, amely harsogva öntötte forró aranyláváját. Reg az ideje, hogy nem éreztem magamban ennyi acélos erőt és bizakodó reménységet. KASSAY GÉ'ZA. Békés kiegyezéssel végződik Lilian Harvey édesapjának leánya ellen indított szülötartási pere Körülbelül félesztendeje annak, hogy különös- per indult meg a debreceni törvényszék polgári bírósága előtt. A pert Lilian Harvey ismert filmcsillag, volt tetétleni földbirtokos elleni indította meg édesapja, Walter Pape képviselője, szülötartási díj elmaradása miatt. Az Amerikában élő Walter Pape ugyanis közel másfél1 évtizede elszegényedett és ilyenformán leányának, az akkor világhires filmcsillagnak gyámolitására szorult. Pert is indított leánya ellen 1932-ben a német birodalmi törvényszék előtt, amely kötelezte is a művésznőt havi 300 márka szülőtartási dij folyósítására. Később ezt az összeget már 400 márkára emelték, a felek azonban márkában kiegyeztek s ezt 1942-ig Walter Pape rendesen meg is kapta, ettől az időtől azonban az életjáradék folyósítása megszakadt, mivel a fdmszinésznő ismeretlen helyre költözött. Elköltözése előtt még bizonyos összeget bocsátott megbízottja rendelkezésére, aki mig az összeg tartott, a járadékot ki is fizette Walter Papénak. A mult esztendő végén aztán az életjáradék nélkül maradt szülő kerestetni kezdte az egész viliágon eltűnt leányát s ekkor tudomására jutott, "hogy leánya Magyarországon, Tereden községben nagy földbirtokot szerzett s itt él. Mire az uj cím alapján a debreceni törvényszéken folytatólagos keresetet indított a már megtalált leánya elleni, akkorra azonban Lilian Harvey már nem volt található sem Tetétlenen, sem Magyarországon, s jelenleg is ismeretlen helyen tartózkodik. így a perben is csak megbízottja. Zsoldos Andor budapesti író képviseli a filmcsillagot. A szülőtartási polgári perben Walter, Pape feljelentése alapján most tartott főtárgyalást a debreceni törvényszék polgári bírósága. A perben azonban érdemleges határozat nem történt, mivel a felek közös megegyezéssel szűri eteltetési kérelmet nyújtottak be a bírósághoz. így valószínűnek látszik, hogy a felek peres eljárás mellőzésével is megtalálják a módját a kiegyezésnek. Felmentő ítéletet hozott a tábla a fütőházi halálos baleset ügyében KOLOZSVÁR, julius 12. Szombaton ítélkezett másodfokon a kolozsvári ítélőtábla szüneti tanácsa a fütőház mellett egy évvel ezelőtt történt halálos vasúti szerencsétlenség üdvében. Az ügy előzményei a következők: Javításra váró vasúti teherkocsikat vontattak a mult év julius 5-én a fűtő- ház javitó vágányaira. Az egybekapcsolt vagonokat, hogy a munka zavartalanul haladjon, egymástól nagyobb távolságra szét kellett választani. A munkásokat Balogh Ferenc MÁV lakatos csoportove- <zető irányította. 0 adta az utasítást arra, hogy a szerelvény legelső kocsiját az általa megjelölt helyen rögzítsék le, nehogy elmozduljon. Kissé távolabb kellett volna lerögzíteni a második vagont, amely körül Simon Mihály és Nagy Lajos mühelymunkások dolgoztak. Balogh Ferenc és Simon Mihály a vagon jobboldalán. Nagy Lajos pedig a hátsó végén tolta lassan előre a vagont, s e művelet közben következett be a baleset. A szerelvény többi vagonjai ugyanis, afnelvek még egymásba voltak kapcsolva, a kissé lejtős pályán elindultak s az előre tolt vagont beérve, az ütköző mögött haladó Nagy Lajost borzalmasan összeroncsoi- ták. úgyhogy a szerencsétlen munkás néhány óra alatt súlyos sérüléseibe belehalt. A halálos balesetért Balogh Ferenc munkavezetőt tették felelőssé és gondatlanságból okozott emberölés miatt bűnvádi eljárást indítottak ellene. Elsőfokon a törvényszék büntető hármastanácsa tárgyalta le az ügyet még ez év januárjában. A bíróság enyhítő körülménynek tekintette azt. hogy a sze- rencsétlenséehez az elhunyt Nagy Lajos munkás szabálytalan magatartása is hozzájárult, amennyiben a hátsó ütközőnél tolta a vagont, jóllehet ő neki a vason baloldalán kellett volna haladnia. Ezért a bíróság az enyhítő körülmények beszámításával Balogh Ferenc munkavezetőt háromhónapi fogházra Ítélte. A törvényszéki büntető hármastanács ítélete ellen a védelem a bűnösség kimondása miatt, az ügyész pedig a büntetés súlyosbításáért fellebbezett. így került az ügy másodfokon az Ítélőtábla elé. A szüneti tanács szombaton tartotta meg az érdemi tárgyalást, amelyen a védelem részéről Jancsó Albert dr. védőügyvéd azt fejtegette, hogy nem lehet szó a köteles felügyelet elmulasztásáról, mivel a kérdéses időben, amikor a baleset történt, szakszerűen kioktatott munkások dolgoztak. A vád és védelem meghallgatása után az ítélőtábla megsemmisítette a törvényszék Ítéletét és Balogh Ferenc munkavezetőt felmentette a vád alól azzal az indokolással, hogy a vádlottnak nem volt kötelessége az áldozat testi éDségére vigvázni. s a biztonsági intézkedések megtételéért, vagy el- j mulasztásáért sem kizárólag ő a felelős. A táblai felmentő Ítélet ellen Gvarmathv Béla dr. főügyész semmiségi panaszt adott be. Megölte menyasszonyát, jövendő anyósát, majd öngyilkosságot követett el egy mázolósegéd. Kiskun fél - egyházán Juhász Mihály családi perpatvar következtében háromszor rálőtt menyasszonyára és annak édes anyjára. Vérengzése azonban még j ekkor sem ért véget, hanem kést ra- , gadott és borzalmasan összeszurkálta. őket. Á gyilkos szörnyű tettének : elkövetése után két késszurással önmagával végzett. A gyilkosság rész- 1 letelnek megállapítása végett vizsgálat folvik. A L F A Az Olasz Tengerészeti Minisztérium Film-központja leg u j a bb filmalkotása. Egy tengeralattjáró 1 e g é ny ségé nek clete és hősi küzdelmei. Be m u t a t j a a CORVIN Előadások kezdete hétköznap: 4, 6 és 8 óra 10 perckor. Szombat, vasárnap és ünnepnap: negyed 3, negyed 5, negyed 7 és negyed 9 -kor. Vasárnap d. e. 11-kor matiné. — Tel. 37-05. íieiratUozások n Itolnzsvári Ferenc József Tudomány- egyetem 1943—-44. tanévére A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemnek mind az öt (jog- és állam-, orvos-, bölcsészet-, nyelv- és történet-, matematikai és természet- és közgazdaságtudományi) karán, az 1943—44. tanév I. félévére szóló rendes beiratkozás 1943. szeptember hó i-től 15-ig bezárólag lesz. Aki az egyetemre elsőizben iratkozik be és aki — katonai szolgálat kivételével —1 bármely más okból tübb mint egy félévre az egyetemen tanulmányait megszakította. a felvételért — igazolt szegénység esetét kivéve — 50 filléres okmánybélyeggel ellátott folyamodványát 1943. augusztus hó i—31. között annak a karnak a dékánjához tartozik benyujcani, amely karra beiratkozni kiván. A folyamodványok postán is beküldhetők. (Kolozsvár, Farkas-utca 1., a közgazdaságtudományi karra; Kolozsvár, Bástyautca 15.) Felvétel iránti folyamodvány mellé a következő eredeti okmányok csatolandók: a) születési bizonyítvány, b) középiskolai érettségi bizonyitvány, más hazai egyetemről beiratkozó részéről származási bizonyítvány, ej egy évnél nem régibb keletű erkölcsi bizonyítvány. d) ha a folyamodó hadiárva, ennek igazolása, ha a folyamodó atyja harctéri szolgálatot teljesített, a Károly csapatkereszt elnyeréséről szóló bizonyítvány és e) újabb keletű közhatósági bizonyítvány a folyamodó szüleinek foglalkozásáról, vagyoni helyzetéről és azok lakóhelyéről. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 32.900—-1940. sz. rendeletével szabályozott ujrendszerü gyógyszerészképzés I. évfolyamára magukat felvétetni óhajtók az egyetem matematikai és természettudományi karától kérhetik felvételüket. A gyógyszerészi tanfolyam* ra való felvétel iránti folyamodványhoz tisztiorvosi bizonvitvány is csatolandó. Aki a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, valamint a matematikai és természettudományi karra kéri felvételét, a folyamodványban köteles megnevezni azt a tanszakot is, amelyre beiratkozni' kíván. A honvédség tényleges állományú fűzűéi 1 honvédelmi miniszter Írásbeli engedélyével kérhetik a felvételi engedélyt és csak születési bizonyítványt és középiskolai érettségi bizd- nyitványt tartoznak bemutatni. Utólagos beiratkozásra engedélvt ioj V szeptember hó 16—51-ig az illetékes dékán adhat. Bárminemű felvilágosítást M tanulmányi ügyekben az illetékes dékáni hivatal illetőleg a rektori hivatal, b) diákjóléti ügyekben 1 lakás, élelmezés, stb.) az Fgvetem Diák védő Hivatala (Kolozsvár, Mátyás Király Diákház.) ad. Hagyományos erdélyi sreUemban. bátran, megalkuvás nélkül mindennap a magyar nép baldogn* lósáért az Ellenzék.
