Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-12 / 154. szám

i: llevzík ■wrtWifi. ttfiUMiirtiHMB' 19 4 3 Juliul 12. _ 2 Siilvosbbitoíláli a harctéri csomagokat fosztogató kuckói posta- iiicsternök l> ü n t etósét KOLOZSVÁR, július 12. Élénkén em­lékszik még mindenki a kackói postahi­vatalban történt visszaélésekre, amit ez ev januárjában lepleztek le. A vizsgálat során — amint annak idején megái lapí­tották — két postamesternő, Kostyák Vilma és Baias Lászlóm'' rendszeresen fosztogatta a hadbavonultak részére tel­adott csomagokat. Üzelmeiket úgy bonyo­lították le, hogy a szállítóleveleket is meghamisították. továbbá a szállítási díjtétel kétszeresét, sőt háromszorosát is | megfizettették a feladókkal. Az ügy le- | leplezése után Kostyák Vilma kackói postamesternő ellen■ hivatali sikkasztás, csalás és közpkirathamisitás miatt indult meg a bűnvádi eljárás, mig Baias Lász­lóné, ugyancsak kackói nyugalmazott j postamesternőt, mint bűntársat helyez- , ték vád alá. Egyben eljárás indult a nyugalmazott postamesternő férje, Baias László ellen is. orgazdaság miatt, mivel ő is részesült a lopott holmikból. Elsöfokon a dési törvényszék tárgyalta | ezt az általános visszatetszést és felhá­borodást keltő bűnügyet ez év május I 7-én. A törvényszéki tárgyaláson a vád- j lottak és a tanuk vallomásaiból kiderült, j hogy Kostyák Vilma postamesternő, aki i huszrendbeli sikkasztással és kilenerend- beli csalással került vádlottként a bíró- . ság elé. 1942 szeptemberétől rendszere­sen fosztogatta a hadbavonultaknak kül - , dött postai csomagokat. Az érdemi tár- j gvalás után a dési törvényszék l Kostyák Vilmát 8 évi jegyházra és 5 , évi hivatalvesztésre, mig tettestársát, ' Baias Lászlónét 6 évi börtönre, 3 éri hivatalvesztésre és 200 pengő pénzbün- f tetésre Ítélte. i Az orgazdaság miatt vád alá helyezett Baias László 2 hónapi fogházat, 1 évi jog- j vesztést és 200 pengő pénzbüntetést ka- j pott. Az ítélet ellen a vádlottak a táblá- : hoz fellebbeztek. Másodfokon szombaton tárgvalta az ; ügyet a kolozsvári ítélőtábla szüneti ta- j nácsa Farkas Béla dr. táblai tanácselnök í elnökletével. A táblai tanács a törvény- j szék ítéletét valamennyi vádlottra vo- ; natkozólag megsemmisítette. A tábla ugyanis a csalás vádja alól úgy Kostyák ; Vilmát, mint Baias Lászlónét felmentet- j te azzal az indokolással, hogy a szállító­levelek kiállításáért kért dijakkal nem 1 igazolódott be az ügyfelek félrevezetése. ! Ugyanakkor azonban megállapította az ítélőtábla, hogy Kostyák Vilma bűnös j hivatali sikkasztásban, valamint közok- j irathamisitásban. ugyancsak bűnös eb- : ben, mint tettestárs Baias Lászlóné is. Ezért Kostyák Vilma büntetését újból 8 | évi fegyházban állapította meg. mig Baias Lászlóné büntetését, aki a törvény- • széken hat évi börtönt kapott, a tábla j az eddigi 6 évi börtön helyett 6 évi fegy- j házra súlyosbította. Súlyosbító körül- j menynek tekintette a másodfokú bíróság ; mindkettőjüknél azt. hogy tél ideién téli holmiktól és élelmiszertől fosztották meg a hadbavonultakat. Az orgazdaság miatt 1 előzetesen 2 havi fogházra ítélt Baias ! László ügvében mindössze a tulajdon el- ! leni kihágást látta beigazoltnak a tábla i és ezért 200 pengő pénzbüntetésre ítélte, i A vádat képviselő főügyész az ítéletet ! tudomásul vette, valamint nem fellebbe- • zett Baias László sem. akinek a bünteté- | se igv jogerős. A két elsőrendű vádlott 1 azonban enyhitésért fellebbezést jelen- j tett be. RABLÓTÁMADÁS AZ ORSZÁGÚTON. Különös kalandban volt része Jurkovits î József biai gazdálkodónak, aki az or­szágúton hazajelé igyekezett, amikor egy ismeretlen támadó jelkapaszkodott a ko­csira, s úgy jejbevágta a gazdálkodót, hogy eszméletlenül gurult az árokba. A támadó elhajtotta a lovakat és a kocsit. A nyomozás során megállapították, hogy a Jurkovitstól elrabolt lovakat és a sze­keret a támadó két napig használta. Az ismeretlen rablótámadó kézrekeritésére megindult a nyomozás. A lexlildgţjek ellátására a Kereskedelmi és Iparkamara külön irodát létesített KOLOZSVÁR, .július 12. A textilke­reskedelemre nézve nagyfontosságu ren deletet közölt a közellátási miniszter a Kereskedelmi es Iparkamarával. Az uj rendelkezés a texlilkereskedök részére rendszeresített bevásárlási könyvet es azok első oldaláról készíteti lenyomat­iul, a nyílt üzlettel nem icndelkező kis­kereskedők kiszolgáltatási tilalmáról, a vegyeskereskedők textiláruval való ki­szolgálásának feltételeiről, az áruelosztás arányáról, a konfekció» áruellátásról, a kiszolgálás sorrendjéről és több más, fon­tos körülményről rendelkezik. A rendelet nagy lépéssel viszi előre a textilkereskedelem tervszerű áruellátását, ami azonban nem jelenti azt, hogy most már olyan nagymennyiségű áruhoz jut a közönség, hogy feleslegeket halmozhat fel. A közellátási kormányzat az uj rend­szer bevezetésével csupán arányitja az áruelosztást, hogy a rendelkezésre álló mennyiség arányosan kerüljön szétosz­tásra. Biztosítja az uj rendszer azt is, hogy a közönség bármikor ellenőrizhes­se az árakat és biztosíték arra is. hogy lelkiismeretlen fogyasztók ne halmoz­hassanak fel textilárut. Az uj rendelkezéssel kapcsolatban a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara a textil ügyek ellátása érdekében külön irodát létesített és text ílügyekben a ke­reskedők jövőben ehhez az irodához kell. hogy forduljanak. Ezzel kapcsolatban fel hívja a kamara a textilkereskedők fi­gyelmet arra, hogy a nekik adott árukat csak azoknak a fogyasztóknak adják, akik erre tényleg rá vannak szorulva. Falusi gazda feleségére ne tukmáljanak selyem pongyolát és vidéki földműves­nek városi felöltőt. Minden kereskedő­nek kötelessége eladásait úgy eszközölni, ahogy a közérdek megkívánja. A közel­látási minisztérium a legszigorúbban el­lenőrzi a rendelkezés végrehajtását és ha a kereskedő m m megfelelő módon végzi el a szétosztást, úgy megvonják tő­lük az áruellátást. A legújabb kormány­rendelet szerint csak azok a kereskedők kapnak textilárut, akik május 30-ig a je­lentkezési ivet ki töltő* ték, azt a Textil- köz.Dontba beküldötték és a Textilköz­pont őket kijelölte. A kiszolgálási kijelö­lésről minden textilkereskedö értesítést kap és utasitást az áruellátás uj rendjé­ről is. Ezeket az értékesítő lapokat a be­vásárlási könyvekkel egyetemben még e hónap közepén megkapják. A BUDAI VÁRHEGY .TOROK PINCÉIBEN" Sokan nem tudják, hogy Budapest egvik legelőkelőbb negyedében, történel­münk legkimagaslóbb helyén, a házak, utcák és terek alatt mélyrenyuló és eme­letesen egymásfölé helyezkedő pincehe­lyiségek vannak. Pedig ha végigsétálunk a Várhegy macskaköves, girbe-görbe ut­cáin, lábaink alatt, a hegy’ mélyében tel­jesen elfelejtett, elásott régi városrész fekszik. A várbeli lakósok szerint ezek a labirintusszerüen össze-visszafutó, titok­zatos, földalatti üregek még a török időkből valók. Általában úgy beszélnek róluk, hogy a budavári uralmuk alatt a törökök vájták ki ezeket az üregeket, minden valószínűség szerint azért, hogy háborús időben ide rejthessék kincsüket, bennük elraktározzák élelmiszerüket és lőszerüket, vagy pedig legrosszabb eset­ben ezekben a földalatti rejtekhelyeken keresztül, titkos alagutakon át a várból kimenekülhessenek. Innen ered a ,,török pincék“ elnevezés is. Maidnem minden várbeli háznak van egy-két ilyen pincéje, mely a házakhoz tartozó megszokott, jelen esetben úgyne­vezett „felső pincék“ alatt helyezkedik el. A felső pincék a bérházak ismert pin­céinél nagyobbak és gondosabban kiépí­tettek. Találhatunk itt szépen megépített termeket, folyosókat, sőt helvenkint ha­talmas csarnokszerü helyiségeket is. A felsőpincékből kőbevájt lejáraton, régi lépcsőkön érünk a mélyebben fek­vő. fentemlitett törökpincékbe. Ezek kö­rülbelül 8—10 méter mélységben helyez­kednek el. legtöbbször a háztelkeken kí­vül, az úttest alatt, de találunk nagyon sok kőbevájt üreget is. miért is a vár­beliek ezeket még ,.sziklapincék“-nek is nevezik. Mennyezetük kőzetből áll, olda­luk azonban inkább már mállott márga, vagy folyami lerakódás. Hogy ezek a budavári barlangpincék valóban a török időkből valók és a fenti célt szolgálták-e. erre vonatkozólag fel­kértük dr. Kadic Ottokár főgeológust, egyetemi tanárt, mint a Magyar Bar­langkutató Társulat elnökét, hogy né-* hány szóval ismertesse velünk ezeknek a Vár alatti lakatlan labirintusoknak tu­dományos kutatások alapján igazolt ma­gyarázatát. — Arranézve. hogy ezek az érdekes földalatti üregek eredetileg milyen célt szolgáltak és mikor építették — magya­rázza a barlangkutatók elnöke —, alig találunk feljegvzéseket. Az a kevés adat, amelyet sikerült eddig az irodalomból összegyűjteni, mindegyike arra utal, UH RÖVIDESEN MEGJELENIK BORBÉLY ANDOR: Hyíivünk védelmi című könyve. ARA 8 PENGŐ MINDENKIT MEGTANÍT A HELYES MAGYAR FOGALMAZÁSRA MEGRENDEL HE TÖ AZ „E S TI LAP“ KIADÓHIVATALÁBAN hogy borpincék voltak. Ebben a tekin­tetben valóban fontos közgazdasági sze­repük lehetett. Az egyes pincék terjedel­méből és gondos kidolgozásából követ­keztetni lehet egykori szölögazdasági je­lentőségükre, arra a régi letűnt időszak­ra. amikor a budai dombságot még nagy- kiterjedésű szőlőkertek övezték. Mikor azután a budai szőlők elpusztultak és a bortermelés hanyatlani kezdett, a vár­beli törökDincék is elvesztették egykori közgazdasági jelentőségüket. Az a kevés bor. amelyet a gazda megmaradt szőlő­iében évenkint termelt vagy vásárolt, a felső pincéjében is elfért. A tudomány teljesen elhanyagolta ezeket a rendkívül értékes üregeket. Az első, aki ezekkel a pincékkel alaposab­ban foglalkozott, egy fővárosi mérnök volt. aki azokat a mult század 80-as évei­ben a székesfőváros megbízásából több éven át felmérte, alaprajzukat és szek- vényeiket megrajzolta. Azóta sem geoló­gus, sem régész bennük nem fordult meg. csak ujságit-ók keresték fel időkö­zökben. hogy azokat bejárva, színes köz­lésekben ecseteljék a bennük látott és átélt borzalmakat. Újabban azután ismételt figyelmezte­tésre és buzdításra az 1931. év végén a törökpincéket két fővárosi mérnök veze­tése •‘mellett, a barlangkutatók is fölke­resték és megállapították, hogy a szóban lévő pincék tulajdonképpen az itteni mésztufában természetes utón képződött üregek, vagyis mésztufabarlangok. A várhegy zömét budai márga alkot­ja. Éd állapotban ez jól rétegezett, szi­lárd kőzet, de mihelyt levegő és különö­sen viz éri, könnyen mállik. a viz kiold­ja belőle a meszet. miáltal ez a kőzet agyaggá válik. A márgának ez a rossz tu­lajdonsága eevszersmint az oka a Vár nyugati oldalán történt csuszamlásoknak. A márgát a barlangpincékben minde­nütt megtaláljuk, ha aljukat mélyebbre ássuk. A hegvhát déli részében a márga a pincék oldalain is jelentkezik. A budai Tnárgára a hegyhát dunai pe­remén a Verbőczi- és Fortuna-utcai bar­langpincék oldalait folyami üledékek, nevezetesen iszap, homok és kavics ké­pezi. Ez nem más, mint a Dunának ős­kori lerakodása, ami viszont azt jelenti, hogy a Duna őskorában a hegyhát ma­gasságában folyt, hullámait a Verbőczy- és Fortuna-utca táján volt partján rakta le hordalékát. Mindebből következik, hogy az őskorban a Duna ártere, vagyis a pesti sik a Várhegy magasságában te­rült el. Az Uri-utca 72. sz. ház alatti barlang­pincék feltárása alkalmával egy, a már- gába bevágódott őskori patakmederre bukkantunk, melynek kitöltéséből sok kisebb-nagyobb csont került a felszínre. A nagy csontok az őselefánttól, ősorr- szarvutól és több más olyan emlőstől erednek, amelyek csak meleg éghajlatú vidékeken élhetnek, ebből ekö vetkezik*, hogy abban az időben, amikor ez a pa­tak a Várhegy hátán folyt és üledékeit lerakta, hazánkban meleg, szubtrópusi kiima uralkodott. A Várhegy középső szakaszán az em­lített folvami ülledékek kiékelődnek és helyettük a márgára Dorhanyós, meszes agyag ru kódolt, ••/ képezi :*/ *• o pin i'«*k oldalfalait. Abban ;• i ég b-lünt Időben, .'ívűkor Duna <•:• az ördögárok patakjának ;>i n-.< - a Várhegy br gyhálával ( 'ysikban !• :ug\ és az előbb ismerte'ett lerakóba o! ‘Ő*. ténlt k, a budai dunaparton i( ’enleg fe szálló hőforrásoknak ogyré ze ;m Dísz-téren fakadt. Ezekből a me ze hő vizekből rakódott le az a hatalmas inész. tufáiéteg, amelyben később a barlang­pincék képződtek. A mésztufa lerakód:.- sa után, a benne keletkezett repedő-;*-ken és hézagokon át. a felszínen összegyü- lemlő viz a mélységbe szivárgott és an­nak alján részben oldó, részben pedL, vájó hatásánál fogva létrehozta a szó- banlévő mésztufaüregeket A budavári barlangpincék, mint ter­mészetes mésztufaüregek, a világ egrit- kább barlangjai közé tartoznak. A mé'.z- tufában ugyanis csak ritkán képződnek nagvobb terjedelmű üregek. A legna­gyobb mésztufabarlangot eddig is hazán!: területén ismertük meg s ez a szépség­ben utolérhetetlen lillafüredi Anna-bar- lang. A budavári barlangok jóval na­gyobb kiterjedésüek és sokkal változato­sabbak. mint az Anna-barlang. A régeb­ben végzett felmérések ugyanis kiderí­tették. hogy a törökpincék fő és mellék járatainak hosszúsága a 10 km-t is meg­haladja. Ha tehát a jelenleg elszigetelt várbeli sziklaüregeket áttörésekkel és át- árókkal összekötjük, megkapjuk a világ legnagyobb mésztufába:lángját. Mikor több. mint egv hónapig tartó’t kutatásaink végére értünk és a Vár ösz- szes hozzáférhető barlangpincéit bejár­tuk — mondja búcsúzóul dr Kadic pro­fesszor —. magunk előtt látjuk ezeknek a mészti:faüregeknek tcbes na »‘/szerűsé­gét. tudományos idegenforgalmi és nem utolsó sorban légvédelmi nagy jelentősé­gét. Beláttuk, hogy akkor, amikor e he­lyek fontosságának tudatára ébredtünk, azokat n<-m hagvhatiuk - ovábbra is ab­ban az álladóiban, amelvben a felnem- ismerés és nemtörődömség taszított ér évtizedeken át feledésben tartott. Érnek következtében minden7 megtettünk, hogy az ille*ckes. tudománvos, honvé­delmi és székesfővárosi körök figyelmét e páratlanul /i’ió természeti és történel­mi em'^kek Vlentőségé7'e felhívjuk azo­kat a feledés homályából kiragadva. ? tudomány, az idegenforgalom és a hon­védelem szolgálatába állitsuk. TAMÁS TIHAMÉR. A külpolitika h’vsi BACKE államtitkár, akit a közélelme­zésügyi miniszter hatáskörébe eső ügyek vezetésével bíztak meg, a pomeráni ter­melés vezetőférfiai előtt tartott beszédé­ben a többi között a következőket mon­dotta: A közéleimezéssel kapcsolatos kö­vetelmények évröl-évre növekedtek a háború folyamán. Megkönnyebbülés csak akkor következett be, amikor keleten uj területek álltak rendelkezésre. Az előző világháborúval szemben Németország ma teljesen ura a helyzetnek. MARIGNY grófot. Harry Oakesnek. a röviddel ezelőtt meggyilkolt aranyásó ki­rálynak vejét letartóztatták és vizsgálati fogságba vetették. Azzal vádolják, hogy ő lőtte agyon öokest, igy akarva a 200 millió dollárt kitevő örökség birtokába jutni. PALESZTINÁBAN tovább rosszabbo­dott a közellátási helyzet, mert a zsidó üzérek mindent összevásárolnak és az angolszász megszállóknak adnak át, akik a maguk részéről mind mélyrehatóbbban törekednek a készletek igénybevételére. A lakosság sorozatosan tüntet a helyzet ellen. EGY BRIT tengeralattjáró elsüllyesz­tett egy cementtel megrakott török mo­toros hajót. Egy hajóinas meghalt, a le­génység többi tagjait megmentették. EGY riodejaneirói jelentés szerint a brazíliai pénzügyminiszter kijelentette, hogy az infláció veszélye igen nagy. Az államháztartás hiánya az idén kétszer annyi lesz, mint az elmúlt esztendőben. A kormány 150 milliós kölcsönt szándé­kozik kibocsátani és tervet dolgozott ki a bankjegyforgalom korlátozására és az élelmiszerárak rögzítésére. WASHINGTONI értesülés szerint Roo­sevelt újságírók előtt kijelentette, hogy amig a tengely erői megszállva tartják Franciaországot, az Egyesült Államok nem fognak elismerni semmiféle francia kormányt. KOLOZSVÁR VAROS POLGeftMESTERF.- NEK rende’keTéae aiaDiáu a lakáshivatal te­leket naponkint d. e. 10 és I óra között fogad, szombaton 10—12 óráig Csütörtöki napon a lakáshivatal feleket nem fogad, mert ekkor dolgozza fel, illetve intézi el a beadott ké­réseket és panaszokat. Figyelem: Csak az Ellenzék Lixsifr lesei eredményeseit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents