Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-09 / 152. szám

lő i 3 jaltai 9, ellenzék KSH Érdéiy földiének sorsa a viszonyok tökrében Botos János naBvérdekessésü előadása a Nyári Szabadegyetemen KOLOZSVÁR, julius 9. (Az Ellenzék tudósitójától.) A nyári szabadegyetem elöadásciklusának keretében rendkívül figyelemreméltó előadást mondott csü­törtökön este 7 órakor a Mátyás Király Diákházban nagyszámú hallgatóság- előtt Botos János, a kitűnő köziró, az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának főtitkára. Az előadás eime: „Erdély földjének sor­sú : birtokviszonyok alakulásai“ nem sejtet sokat. De ami mögötte meghúzódik, az maga az élő erdélyi történelem, mert azt vitatja, azt világítja meg ezer oldal­ról, ezernyi számadattal, megcáfolhatat­lan tényekkel, kié Erdély. „Erdély fätdie essr esztendőn &t sxa&acfa lenül magyar bírtok v&li /“ — Erdély földje magyar birtok volt ezer éven át szakadatlanul — mondotta bevezetőjében az előadó — és itt mutat­ható ki leginkább, hogy egy-egy körzet, mint a Gyula, Zsombor, Szil, Agmánd- családok szinte egy évezreden át apáról- fiura és rokonságra szállva birtokoltak egyes területeket. Erdély minden részén gyakori, hogy a régi magyar családok öt-hatszáz évre visszamenően igazolhat­ják ugyanannak a területnek a birtokjo­gát. Még a ma legtömörebb szász vidé­ket is keresztülszeli az ősmagyarok tele­pülése. Bebizonyított történelmi tény, hogy a románok csak a XIII. század de­rekán kezdtek beszivárogni a Balkánról és a dunamenti országból Erdélybe és ott, mint szegény vándorok, jobbágyoknak szegődtek el. Csendben, békében elkerül­ték a hadak útját, de megsokasodva, a XIV. században már lázongtak, a XVIII, században forradalmat készítenek elő, 1848-ban rabolva, gyilkolva dúlják fel Er­délyt, 1918-ban pedig átveszik az impé- riumot. Lássuk hogyan gyökeresedtek meg hazánkban. Amit a történelem tanúsít.* • — Egy tanulságos és ritka okirat tá­jékoztatása alapján tudjuk, milyenek voltak a birtokviszonyok Erdélyben a XVI. században és a XVIII, század vé­gén. A jelenleg Nagyküküllő területén fekvő Bürkös község'közbirtokosságának peres iratai maradtak meg összegyűjtve. Maga a közbirtok olyan régi, mint Ma­gyarország, mei't az ős honfoglalás közös szerzeményét magánbirtokká osztották fel az egyes családok között. A birtok­részek arányának megállapítása évszá­zadokon át vitákra és perekre adott al­kalmad és éppen ezek a periratok teszik lehetővé most a bepillantást az akkori birtokviszonyokba. A falu határa 3634 hold volt, amelyet 16, illetve 54 - részre osztva birtokoltak a nemes urak. Ezek­ből egyharmad jobbágy telek, kétharmad pedig földesúri rész volt. A jobbágytel­kek nagysága körülbelül 22 hold volt a mult század folyamán. A telkek aprózó- dása folytán 1808-ban már 199 részre szólt az arányosítás. Minden nemes bir­tokra átlag két jobbágy esett, vagyis a gazdagabbaknak 10—12 jobbágyuk volt, a szegényebbeknek egy sem. A falu két erős családnak volt a birtoka: a Pálóczi Horváth és a Szoboszlai Búzás családé. Románoknak, cigányoknak talpalatnyi földjük sem volt, hanem egytől-egylg colonus-jobbágvai voltak a magyar föl- desurnak. Kivételt csak Fogaras nehány vidéke képezett. A cigányoknak vezeték­nevük sem volt, hanem csak Latzkónak, Juonnak, Tógyernek, Sztánnak hivták őket, de cigány származásúak a Turnus Gaure. és Lúd családok is, akik ma ter­mészetesen románnak számítanak. Az előadó ezután áttért a jobbágyok társadalmi helyzetének taglalására és megállapította, hogy jobbágynak lenni nem volt rossz dolog. Amit terveit, ki­lencven százalékban az övé volt. csak a papnak adtak le egy tizedet a termésből ás ha jól gazdálkodtak, meggazdagodtak. Nemesek is elmentek jobbágynak. Min­den jobbágy hetenként egy igás, vagy két kéei ingyen napszámra volt köteles a föidesur mezőgazdaságában. Ez volt a haszorfb^-r a huszholdas jobbágy telek után. Adót nem fizetett és nem is ontot­ta vérét a hazáért, igy sokkal több jobbágy-család vészelte át az évszázado­kat, mint nemesi család. A nemesek vi­szont a. kultúra terjesztésének minden súlyát viselték. Az első román abc-t Lo- rándffy Zsuzsanna fejedelemasszony ké­szíttette Fogarasban és az erdélyi romá­nok 300 évvel ezelőtt már egyetemre járhattak, míg fajtestvéreik, a regáti ro­mánok, csak a mult század harmincas éveiben alapították az első elemi-iskolát — A románok telepítése ellen magyar részről sokszor azt hozzák fel — folytat­ta Botos János — miért nem magyaro­kat telepitettek Erdély földesurai és miért nem magyarosították el jobbágyai­kat az évszázadok folyamán. A magya­rázat egyszerű. Magyar jobbágy kevés, volt Magyarországon. A magyar a város­ban vitézkedett, mert a vitézi cseleke­detért nemesség járt. A magyarosításra pedig az ellentétes célú osztrák áramlat állott útjában. Ha az 1848-as nemzeti forradalom előbb valósítja meg a nem­zeti és később a társadalmi célokat és nem megfordítva, ami nagy hiba volt, ma a Kárpátok alatt sokkal egységesebb magyar nép laknék, mint mondjuk Ro­mániában, ahol 1848 előtt a Havasalföld és Moldva tele volt török, bolgár, görög, orosz, tatár, rutén, kun és magyar fal­vakkal, amelyek az utolsó száz évben szinte beleolvadtak a románságba. A Bratiánuk százötven évvel ezelőtt Pratia- nosz-nak írták magukat. Dúca görög származású volt. Tatarescu is beismerte, hogy tatár származású és a magyarfaló Jorga, hogy ősei magyarok voltak. Anto- nescu szintén görög származású, de senki sem tagadhatja, hogy ma egységes ro­mán nemzetet képeznek. A magyarság a XIX században elmulasztotta kihasznál­ni a minden nemzet által kihasznált al­kalmat, amely — talán soha vissza nem tér. Idegei kezekre kerül a magyar föld A jobbágyrendszer felszámolásakor lánglelkü fiataljaink és gavallér öreg­jeink még csak nem is gondoltak arra, hogy különbséget tegyenek az ország őslakói és a bevándoroltak között és egy­aránt osztogatták a forradalom vívmá­nyait magyarnak, románnak,'tótnak, rác­nak. A 950 éves magyar föld, a jobbágy­telek egyetlen tollvonással a többnyire idegen jobbágy családoknak jutott és 1848 április 11-én igy a szántó és művel­hető földnek egyharmada, több mint millió hold erdélyi föld jutott román tu­lajdonba. A magyar földesurak egy év múlva mályára tehették a földjeikért kapott Kossuth-bankjegyeket. Mi volt a hála? A földbirtokhoz jutott parasztok fellázadtak és Bülkösön az Axente Sever által vezetett „lageristák“ szörnyű ke­gyetlenséggel lemészároltak kilenc föl­desurat, fajtestvéreik pedig rabolva, gyilkolva végigdulták Erdély földjét. A bijlkösi esetről nem olvasunk a történe­lemkönyvekben, de a bülkösi ref. tem­plom fölirata megőrizte az utókor szá­mára: „Emlékül n. Szathmáry Jánosnak, ki 1848 oct. 20-án a lázadók által meg­gyilkoltatván, tetemeiket sem temettetek — szentelik leánya Szathmáry Franciska és vője Kocsis János, úgy az akkor el­vérzett M. F. — B. K. — V. T. — V. M. — M. E. — K. D. — M. J. 1866 jan. 20". A „láger“ kiirtotta annakidején nemes Felsőfehér vármegye egész tisztikarát és a ‘ földesurak nagy többségét és még a nőknek sem kegyelmezett. A holttestek napokig hevertek az árok partján. A kez­dőbetűkkel jelzettek neveit: Motok Fe­renc szolgabiró. Bogdán Károly szolga­biró, Vida Tamás ref. pap, Micske Elek szolgabiró, Keszeg Dani, Motok József, Vida József teológus és Vida Mihály közhuszár. Az egyetlen, aki fegyverrel kezében vágta keresztül magát, Szabosz- lai Lajos volt, aki Fogarasba menekült, ott ötezer pengőt vett kölcsön, hogy Bem vörös sipkásainak bakancsokat csinál­tasson A pénzt nem tudták visszafizetni és hatvan éves pereskedés után kénytele­nek voltak eladni az ősi birtokot. 1848 után rossz idők jártak a magyar nemesekre. A kihalt, majd elmenekült családok birtokait részben a megmaradt földesurak, nagyobb részt azonban az egyre gazdagodó románok vásárolták meg. így kerültek sorra koldusbotra a régi nagy családok ivadékai. Boér Pétert 48 előtt négylovas hintóvai vitték Enved- re a kollégiumba, a 80-as, 90-es években disznópásztor volt, később pedig koldulni járt. Zsellérházba szorultak öregségükre a valamikor dúsgazdag Kathonai és Bor­sai nagy családok ivadékai és a szó szo­ros értelmében éhenhaltak. a Bernádok napszámosok, a primőr Zolyák szolgák, kisgazdák lettek. Nagy általánosságban 1919-ig nagyobb változásokat nem hozott a birtokviszo­nyokban a liberális éra. A falu magyar­ságának birtokában maradt körülbelül 20Ö0 hold, a többi 1600 román és szász kézen volt. A Szaboszlaiak birtokának fe­lét az Albina és Mugurul bankok segít­ségével egy Borchina Mán nevű román juhász szerezte meg. A másik felét ro­mán földművesek vásárolták meg. Száz holdon alul akkor már csak 863 volt ma­gyar kézen, mig román kézen 1107, szász kézen 137, zsidó kézen 24, morva kézen 53 volt. Döbbenetes adatok Az impériumváltozás után a román agrárreform révén megkezdődött az újabb román honfoglalás. Második nemzeti tra­gédiánk, hogy ezt az agrárreformot is magyarok szerkeszteték: a románok egy­szerűen lekopirozták és életbe léptették a Buza—Barna-féle agrártörvényt. Bür- kösön összesen 426 hold földet sajátítot­tak ki. Két adat: a magyaroktól 416 hol­dat, mig a Borchina Mán birtokból szem- szurásból a legrosszabb terűieteu 10 hol­dat. A román jegyző, tanitó e? pap 400 négyzetöles gyönyörű telket kapott, a magyar pap és tanitó semmit. A kisajátí­tott szántóföldekből 2o9 holdat községi legelőnek tartottak fe1 és ezzel 500 hold­ra emelték azt, viszont a magyar gazdá­kat kirekesztették a legelő használatá­ból. Földet kapott 54 román és 3 magyar, 907, illetve 18 és fél holdat. A románok a kiosztott föld 95, a magyarok 5 száza­lékát kapták. A magyaroktól 95 száza­lék, a románoktól 5 százalék földet sajá­títottak ki. A három fázis, vagyis a 48 előtti, a 48. utáni és az 1919 utáni birtokviszony igy alakult: 1348 előtt, tehát ezer éven át. a 3600 holdból magyar kézen volt 3600 hold. 1848 után 110 hold román, 200 hold szász kézen, 1919 után 2300 hold volt már a románok és 200 a szászok birtoká­ban, mig magyar birtokban maradt lluO hold, ami azt jelenti, hogy hatvan év alatt a magyar birtokállomány a harmadai a csökkent, ezzel szemben a románok a sem­miből a falu határának kétharmadat sze­rezték meg. Ami a legszomorubb — emel­te fel hangját az előadó — nem munká­val és tehetséggel, hanem a magyar po­litika könnyelműsége folytán, a törté­nelmi események következtében. Sajnos, ez a helyzet Erdély minden részén. Prak­tikusabb leckét nem kapott nemzet a vi­lágon abból, milyen mértékig lehet nagy­lelkű és igazságos. — Kié tehát Erdély? Azé, akinek leg­több joga van és aki jogait meg is tud­ja védeni. A jogszerzés és jogvédelem a mai magyar nemzedék feladata Jóvá kell tenni mindazt, amit őseink elkönnyelmüs- ködtek s ha kell, életünk árán is meg kell teremtenünk a jogszerzés feltételeit. Erdély ezer éven át magyar volt és ma­gyar maradna akkor is, ha erről a föld­ről minden magyar kipusztulna. Az előadást a szépszámú közönség nagy figyelemmel és tetszéssel hallgatta végig és utána hosszasan éltette az előadót Belügyminiszteri rendelet a 11 órás záróra szigorú betartásáról BUDAPEST, julius 9. (MTI.) A belügyminiszter rendelet értelmében a színházakban es mas szórakozó helyiségekben, kabaréban, mozgófényképszinházban, hangversenyteremben az előadást, továbbá a rendőrhatóságok rész élői esetleg engedélyezett bárminél összejöve­telt (közgyűlést, tánctanitást, sportoktatást. 5b.) este fél 11 óra előtt úgy kell befejezni, hogy a helyiség este fél 11 órakor kiürítettem he legyen zárva. Az 555© —1942. M E. sz. rendelet 1. paragrafusának első bekezdéséhen - felsorolt helyiségek záróráta változatlanul cj- l<L 11 óta. A rendelet a hivatalos lap pénteki számában jelenik meg es kihirdetése napján ■ép éleibe EGYETEM-MOZGÓBAN ma utolsó nap: Fehér emberek Holnaptól Tóparti látomás Főszerepekben : Tolnay Klári, Simor Erzsi, Jávor Pál, Rajnay és Makláry. Tilos a dohányzás a bolgár búzamezőkön Szófiából jelenti a Búd Tud A belügymi­niszter részletes rendeletet adott ki a leara­tott gabona, a felhalmozott kévék és a csép­lőgép tűz elleni védelmére A rendelet sze­rint ü termés megércsétő' a teljes betakarításig ti1 os a dohányzás a földeken, valamint azo­kon a helyeken, ahol az érett gabona még ’ábon áll, vagy learatva még kévében van. Tilos azonkívül a dohányzás a szalmakéve, a száraz széna és a kalangyák közelében. Ara­tás után a kévecsoportokat e! kell egymástól választani 20 méter széles, szalmától megtisz­tított fö’dsávokkal. Az egyes kévék egymás­tól' 5 méter távolságban keli hogy legyenek Különös figyelmet fordítanak a vasúti sínek mentén elterülő földekre. A rendelet szigo. man kimondja, hogy minden faluban őrséget kell állítani, amely éjjel-nappal szolgálatban van. Erélyes rendőri Intéz­kedések Zágrábban Zágrábból jelenti az MTI. A horváf főváros rendőrségének rendelete szerint szerda esté­től további intézkedésig Zágráb környéki bét község területén - este 10 órától reggel 5 óráig tilos a közlekedés. A rendelet szerint- este 10 óra után senkinek sem szabad Zágráb te­rületét e’hagynia, vagy a környékből oda be- léonie. A rendőrség felhívja a rendelet ha­tálya alá eső környék lakosságát a rendelet legszigorúbb betartására, mert ellenkező esetben mindenki életveszélybe keni*, mivel 10 óra 30 perc után a katonai őrszemek és járőrök figyelmeztetés nélkül puskájukat hasz­nálják. ESKÜVŐ. Varga Valéria dr., a kolozs­vári egyetem lektora, leánygimnáziumi tanárnő szombaton, julius 10-én délelőtt 10 órakor a Szent Mihály templomban esküszik örök hűséget Hadik Béla dr. vallás- és közoktatásügyi miniszteri osz­tálytanácsosnak. A jegyespár ősi szokás szerint szentmise áldozat keretében veszi magához az Ur testét. Az uj párhoz Fe­jőd Tiborc dr. pápai titkos kam arass, egy­házmegyei sajtófőnök latin nyelven in­téz beszédet, minthogy a menyasszony és a v>őlegény is a klasszika-filozófia ta­nára. Tanuk lesznek: Visky Károly dr. budapesti egyetemi tanár és Bodnár Ká­roly szatmári főmérnök. A jegyespárt számosán keresték fel szerencsekivá^a- taikkal. A kolozsvári kir. járásbíróság. Pk. 2563*— 1943. szám. HIRDETMÉNY. A kolozsvári kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy az állí­tólag elveszett következő okirat Agricola Fonciera Általános Biztosító Rt. bukaresti (P. Sanatului) intézet 45.879. sz. életbiztosi- tási kötvényének, mely 250.000 lej összegre szól, 1935 évben kelt és 20 év) időtartamú megsemmisítése iránt az eljárást dr. Kertész Jenő kolozsvári (Jósika-utca 14.) lakos kérel­mére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hir derménvnek a Budapesti Közlönyben történt beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett ha­tandó eltelte után a folyamodó újabb kérel­mére semmisnek fogja nvilvánitani. Kolozsvár, 1943 iunius bó 17 napián. Dr. Demeter sk.. jb. elnök. A kiadmány hiteléül: Botha dijnok 1968 APRÓHIRDETÉSEK ATTILA-ut elején 2 szobás, komfortos Li­kasomat elcserélném különálló, vagy belvárosi 3—5 szobás komfortos lakással. Minden költ­séget megtéritek. Cim a kiadóban. 02256 MEGVÉTELRE keresek Donáih-uton üres házhelyet, vagy gyümölcsöst. Esetleg elcse­rélném püspökfürdői (Nagyvárad melletti) jól megépített téglaházzal. Részletesebb relv - lágo-'tások a 29—05-ös telefonszámon, 1965 KIADÓ uj házban kertes, 4 -zobás komfor­tos lakás. Bérc 280 pengő, Ajánlatok „Külön telek'1 jeligére kiadóhivatalba. 02249

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents