Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-08 / 151. szám

X I ellenzék r*er 1943 iuiius s. 3 _ öt Az óriási GAZDAG cirkusz Posta háta mögötti téren teljesen uj felszereléssel. Legjobb és a legszebb műsorral érkezik Kolozsvárra. F. hő 14-én, szerda este léi 8 ő r a k o r nagy megnyíló díszelőadás ! I! Sorsvállalás Irtás ZATHUitKCZKY fíYULA kivívja magának az őt megillető jogot. S ha a gyűlölet őrületében megismétlik a westfálui békét, lélekben tovább él a Nagynémet Biro­dalom s az első adódó percben újra megvaló­sul. Ezt a tényt senki el nem vitathatja, sen­ki el nern kenheti. Bármi történjék is tehát* a németséggel nekünk mindig számolnunk kell. Számolunk velük, mint barátokkal s szövet­ségesekkel. '■* Nagyon rosszul ítéli meg a német—magyar viszonyt az, aki azt hiszi, hogy a németek szolgaságot kívánnak tőlünk. Ezek csak a há­ború szemüvegén keresztül látnak, amikor a németek a háború törvényeitől’ hajtva kényte­lenek voltak erőszakot alkalmazni azokkal szemben, akik ellenük fordultak. A német nép politikai akarata ma egy a Fülirerével. S á l ührer célja nem a fegyverek erejével létreho­zott s a szuronyokon imyugvó heterogén világ- birodalom félálllitálsja, hanem a Nagynémet Birodalom fennmaradásának biztosítása és európai vezető helyének elfoglalása. Még leg­utóbb, .a háború kellős közepén, éppen a ma­gyar miniszterelnök előtt tett olyan; kijelentést, amely szerint Európa csak a független és szabad nemzetek együttműködésért épülhet fel. Hogy ezt valóban igy is akarja., azt mi sem bizonyltja jobban, minthogy minden legyőzött néppel, azonnal a fegyverek elhallgatása után az együttműködés politikáját kezdeményezte és ilyen vonatkozásban nem egyszer a maga ! kárára is engedményeket tett. i Az az Európa tehát, melyet a tengely épit í újjá: szabad Eúrópa lesz. Szabad, mert azok, i akik a maguk szabadságáért küzdenek, győ­zelmük eredményeképpen nem akarhatnák má­sokat szolgákká süllyeszteni. Nemcsak erköl­a A sorsot vállalni kell! Kitérni elule nem let- .J3;6i. Törvénye az életnek, s talán maga az élet P egyben értelme is annak. És különösképpen Kállaim kell a sorsot a maihoz hasonló irdat- nran feladatok és mérhetetlen lehetőségek köze- 1 wette. V A magyarság rhindig vállalta sorsát. De Qrnondjuk ki nyíltan: a Budapestről1 kiáramló >iz:sidó szellem még mindig mételyezi az orszá- rojor. Nem „zsidóznr6 akarunk e helyem, csak I fnyíltan, szembenézni a kérdéssel. Az a szellem lODmbol az országban, amelynek képviselőjéről, a kazárról igy ir Bartha Miklós: „Amit ke- oiestem: a hazafias érzésnek legkisebb nyo- -rmát sem födözhettem föl. Ennek mindegy. lOrasz invázió, osztrák uralom, magyar al- o.totmányösság — mindegy. Lelki világába liflincsen belekapcsolódva a Háza fogalma. Há- o-0rh ismeretlen egyenletről éppen úgy beszél­őnél tem volna vele, minit hazaszeretettől. Het- ‘í vennégy évet töltött el anélkül, hogy szive -revetlen egyszer is megdobbant volttá azért a erlazáért, amelyben született, ahöl élt, vagyont .gyűjtött, oltalmat nyert'6. Az a szellem rombol az országban, amely világviszonylatban“ mérlegel, feneketlen gyű­löletektől fiit ve. Az a szellem pusztít, amely ísak a világ dimenzióit igyekszik kutatni, de .-képtelen belepillantani a magyar élet mélysé­geibe s nem látja a magyar csúcsokat. S az ! iái tála fertőzöttek csak úgy gondolkoznak, rsrunt a fertőzők: a magyarság öntudata néi- dkül. Mintha semmi erőnk, semmi méltóságunk, iasemmi hivatásunk nem lenne. Mintha sor- issünk már megpecsételődött volna, hogy csak fonásokat szolgáljunk. Mintha nekünk csak ad- rihatnának, mintha tőlünk csak elvehetnének, tmintha mi nem tudnék megszerezni s megtar- í tani. Apró politikai talmudisták rágcsálják sszét a magyar életet s játszanak Pil-pul-t a í sorsunkkal. Oh, nem is annyira a zsidók —■* í hiszen az ő politikájuk igen világos —. mint : azok, akiket megfertőzött az évezredes díasz- ; púra szelleme, amely nem ismeri a Haza fo­galmát, a röghözkötöttséget, meiyet vérrel s verejtékkel szenteltek meg az elődök. Ezért dermesztő és megdöbbentő a hang, melyen derék magyarok is beszélnek sorsunkról, ame­lyet öntudatlanul feladnak. Ez ellen a szellem ellen kell küzdeni minden eszközzel, minden erővel, mindenkinek, min­denütt. Küzdeni kell a kishitűség ellen, amely a magyarságban csak tetszés szerint tologatha­tó, értéktelen sakkfigurát lát. Amely azt a „.politikát66 diktálja, hagy erre, vagy amarra .,jó fiúnak6* kell lenni, hogy ,,jutalmat“ kap­junk a vizsga után. Mily megszégyenkő gyá­vaság ez! Jutalmat nem osztogatnak. Az ebnek néha koncot vetnek, s ha alkalmatlan, oldalba rúg­ják,. A szolgalelküség nem győzedelmeskedhetik soha* s a megalkuvókkal nem tárgyalnak^ Bizonyos, hogy nálunk sokkal nagyobb hatal­mak fogják Európa sorsát megszabni, de az is bizonyos, hogy a magunk sorsát csak mi szab­hatjuk meg. Mert amikor eljön a nagy ren­dezés órája a háború után, akkor nem azt fogják kérdezni, hogy mit tettél eddig, hanem hogy mire vagy alkalmas ezután. Csak a becs­telenséget torolják meg. Csak a becsület érde­mel ki elismerést s csak a hűség hálát. Itt nem lehet „ügyeskedni66. Hiábavaló a hizelke- dés. Felesig«. * nagy hang. Mi magyarok a németség mellett éltünk egy évezreden át. Néha együtt velük, néha elle­nük. Andrássy Gyula óta megtaláltuk a min­ket megillető s hozzánk méltó viszonyt; ba­rátai és szövetségesei vagyunk a németségnek. Ezt a tényt el nem vitathatja senki, mint ahogy nem vitathatja azt sem* hogy igaz ba­rátok és hü szövetségesek voltunk s vagyunk. Mindig jóakarattal, őszinte rokonszenvveí és segiitő készséggel állottunk a németek mellett abbam a titán! küzdelemben, mely Bismarck óta súlyos vajúdások árán megteremtette a Nagynémet Birodalmat. S ugyanilyen lélekkel állunk ma is a németség oldalán, amikor a történelem legnagyobb küzdelmével igyekszik elfoglalni az őt megillető helyet Európában s a világom. Igaz barátok és hü szövetségesek vagyunk! De a szót a maga szent tisztaságában értjük! Barátok és szövetségesek! És máskép­pen azok nem lehetünk, mintha igaz és hü magyarok vagyunk. Ezt hangoztatnunk kell kifelé s befelé egyaránt. A mémetség örökkéva­ló s egVltlás mellett fogunk élni, amíg vá­gyunk. Itt nem lehet és nern kell politizálni16, t‘ ti neszét! erejű törvények szabják még maga­tartásunkat. Fia erre gondolunk, lám világos lesz egyszeriben! a. sorsunk Mert há a kifürkészhe­tetlen végzet ugv is akarná, hogy a németség ebben a hábörrtban fie ’ érhesse él céljáig bár- tok tesznek vele altkor az ellenfelek, megma- au á százmilliós nép, amely egyszer mégis csi okok miatt nem akarhatják ezt, hanem megfontolásból és bölcsességből setn. Aki a „hitleri imperial izmus11 mumusa va! riogat, az vagy tudatos, vagy ielültrtett szolgája annak a Szelleminek, amely ellen ezek a sorok iá íródnak. A Harmadik Birodalom alapjait Bismarck vetette meg. S. Bismarck a magyarságban a nemet politika legerősebb támaszát látta. A magyarságban hosszú idő óta ő ismerte fel is­mét azt az európai tényezőt, amely képes a délkeleti részeken megteremteni a különböző népek közötti együttélés feltételeit. S ha ma, a háború kellős közepén tekintünk körül, úgy azt látjuk, hogy a tengely újjáépítő poli­tikája délkeleten szilárdan csak reánk támasz- kodhatik. csak általunk valósulhat meg, s nélkülünk, vagy ellenünk éppen úgy bukásra van ítélve, mint ahogy megbukott az entente. Ezt bölcsen tudják a mai Németországban is i és tudják, hogy nemcsak német, de egyetemes európai érdek az erős és független Magyaror­szág. A mi feladatunk tehát ebben az irány­ban nem a *,dörgölőzés“, ilfitrt a megalázko­dás. hanem a méltóságteljés barátság és tör­hetetlen hűség állandó bizonyítása kell hogy ( legyen. A férfias szót és á kemény gerincet • becsülik meg a németek is, mert tudják, hogy férfinemzet csak férfinemzettel működhetik együtt eredményesen. Hogy a formái me­lyek lesznek az együttműködésnek, ki tudná azt ma megmondani, de bizonyos, hogy minél < erősebbek s magyarabbak vagyunk, annál gyü­mölcsözőbb lesz a közösen végzett munka. S ha mégis másképpen fordulna minden? A bclsevizmus győzelmével talárt felesleges foglalkozni. Ha megtörténhetnék, ügy mindaz elpusztul, amin Európát értünk. Akkor csak meghalni lehet. És angolszász győzelem? Ha elképzelhető volna is, bármim igyekeznénk ügyeskedni, számunkra csak a pusztító akara­tot hozná. Hiába igyekeznénk „jó pontokat'1 szerezni Londonban, vagy Washingtonban akár most, akár később, uj és talán még szörnyűbb Trianon várna reánk s ujrakovácsolnák a szét- pdttatltott bilincseket. De ha igy volna, sza­badná-e akkor is hitünket veszteni? A Német Birodalom nem „omlik össze“6. A német hadse­reg az utolsó emberig, az utolsó golyóig har­colni fog. I logy Németország elveszítse a há­borút, ahhoz a német véderő teljes felmorzso- lására volna szükség Ha ez egyáltalában el­képzelhető, úgy az ellenfél is legalább ugyan­abban a mértékben morzsolódik fel. És akkor kicsiny erő is nagyon sokat nyom a latban. Gondoljunk csak Kemái maroknyi seregére. Igaz, a sereg mögött ott állott a hit. S itt jutunk el ismét a kiindulási tétel­hez. Vállalni kell a sorsot! Magyar sorsot, magyarul! Nincs okunk a riadozásra. A ten­gely oldalán az uj etúópai rendben megta­láltuk a helyünket. Kizárólag tőlünk függ* hogy miképpen tudjuk azt betölteni. De mindenképpen magyarul kell betöitenünk. Ezért kell már ma békebeli feladatainkat elő­készítenünk. Ezért kell milndazt, ami ma meg­oldható, ma megoldani. Ezért kell tisztázni minden kicsiny és nagy kérdést. Ezért kell ei ősitertünk a hadsereget, ezért kell tiszta vi­zet önteni minden pohárba, ahol talán megza- varosodott. Ezért kell komoly és tartós nem­zetiségi politikát folytatnunk. Ezért, kell elő­készülnünk minden nagy magyar reformra. Mert bizonyos, hogy nagy és mélvenjáró re­formokra van szükségünk. Amelyek lehetővé teszik, hogy igazán magyarul élhessünk Ma­gyarországon. De mindez a magunk dolga, magunk feladata. Senkitől segítséget nem vár­hatunk. Senki idegen példáját nem követhet­jük. önmagunkból kell hogy fakadjon az uj élet, S hogy megszülethessek, hitre s bátor­ságra van szükségünk. Ezért kell minduntalan és szüntelen harcolni olyan szellem ellesik mely kisebbé teszii a magyart. Mizériát bombázták a tengely repülők Berlinből jelen,ti az MTI: A Nem­zetközi Tájékoztató Iroda a követ­kezőket jelenti a földközitengeri har­cokról : Mint a szerdal napon a vadásziéi- derítő repülés során kitűnt, a július 6-ra Virraidxj éjjed a bize,ittál kikötő ellen intézeti, erős német bombata madási jelentős bombák ám k a t oko­zott. Á német repülők jórészt igen. kis magasságból dobálták le bom­báikat, ngybogy a nagyarányú tá­madás eredménye érzékenyen érinti az angolszász invázióé flotta egyik legtontloeabb f ámaszpon t j át. Ä ki kö­tői berendezésekben nagy tüzek ke­letkeztek és több nehézbomba talála­ta olyan smlyosan megrongált több kikötőben horgonyzó hajót-* hogy nagyrészük elveszettnek tekinthető. Az amerikai és brit légierők kedden is folytatták támadásaikat Szicília él len. A német-olasz vadászok és a légvédelmi., tüzér,ség összesen 17 re­pülőgépet lőtt le. Ezzel az amerikai­ak és a britek Olaszország elleni tá- miadáfsnk során az utolsó négy na­pon 176 repülőgépet, nagyrészt négy- motoros bombázót vesztettek. Olasz hivatalos: Szicília városait bombázta a RAF ' Rómából jelenti az MTI: A Stefani-iroda közli az olasz fegyveres erő 1138. számú közleményét: Az olasz és német tengeri egységek a Földközi­tengeren együttműködve., elsüllyesztettek egy ellenséges buvármaszádöt. Ellenséges légialakulatok bombázták Palermói, Tarapanit, Porto Empe- doclét, Gátamat, Marsalát, valamint Calabria néhány más kisebb helysé­gét. Az olasz és német légvédfelmi ütegek tüzében 17 ellenséges repülő­gép pusztult el. Ezenkívül vadászrepülőnk két négymotoros repülőgépet lőtték le. Egyre erősödik a tengely légvédelme dúlt., hogy egyszerre száz vadászgép is a levegőbe étnélkedétt, hogy a sző Vet ségefc repülőgépek berepülésiét meggátolja. A londoni rádió jelenté­se szerint a Földközi-tengerén viselt háború döntő fontosságú ponthoz ju­tott, amely az eljövendő hadművele­tek előjátékának tekinthető. egész vidékén folyó harcba száil az ellen­séges repülőkkel. Megállapítja, az a tény, hogy az ellenség elég tekintélyes légierőt, vet harcba, azt bizonyítja, hogy az, aki az Olaszország elleni hadműveletet irá­nyítja, talán Szicíliát választotta ki az angolszászok nagy vállalkozásának e#lső célpontjául. Az ellenség azonban itt. egé­szén uj helyzettel találkozik, amire had­vezérei csak részben, számítottak. Az an­gol rádió és az amerikai sajtó jelentései mutatják ezt, amelyek szerint a szövet­ségesek légitámadásaik alatt a tengely leghatározottabb ellenállásába ütköztek, amely ellenállás olyan mértékben nö­vekszik, amilyenben a szövetségesek fo­kozzák légitámadásaikat. Szicilia partjai, mint általában az olasz partok, rendkí­vül jól meg vannak erősítve és az olasz katonai csapatok a legvégsőkig ellenal- lanak, ha támad az ellenség. í isstoga t ás t ra n ci a - Afrikában Tangerből jelenti a Ştefani: Az észak afrikai francia tisztviselő kö­rökben nagy nyugtalanságot okoz­nak azok az újabb rendelkezések, amelyek tisztogatás címén több je­les közigazgatási tisztviselőt távoli- tottak el. Ezeknek a jórészt családos emberelőnek a sorsa annál sajnálato­sabb, mert se hol sem helyezkedhet­nek él. A tisztogatás egyre nagyobb méreteket ölt. Ma már mindenkit fe­nyeget, aki nem sietett azonnal csat­lakozni De Gaulle mozgalmához. Az elmozdító rendelkezéseket egyébként ■az eredeti megállapodásokkal ellen­tétben most egyedül De Gaulle irjai alá. Beszélik, hogy Giraud, aki Ame­rikába utazott, valószínűleg neun tér többé vissza Észak-Afrikába. Egye­sek azonban úgy vélik, hogy ez a hí­resztelés De Gaulle híveitől szárma­zik, akik arra számítanak, hogy Gi­rând hi vei felziululnakj amivel ked­vező ürügyet szolgáltainak arra, hogy eltávolíttassanak n közigazga­tásból. R^tiftollák llo (titssllr lapját Londonból jelenti «. Búd. Tud.: A brit táj-ék őzt .aló minisztérium \isz- szavonta De Gaulle „l.a Marseillese,<' Huni hetilapjának engedélyét. A lap kénytelen volt angliai megjelenését megszüntetni. AZ ISZTAMBULI FÖLDALATTI VASÚTON SÚLYOS SZERENCSLTLENSCG TÖRTÉNT, Isz’.ambulból jedenti a DNB: Az isztambuli földalatti vasúti szerencsétlenséggel kapv«.->- latbau közölték, hogy nem ö'tött olyan mé­retet, mint Ahogyan attól kezdetben féltek. Megállapították, hogy nem két, hanem csak egv kocsi rohant neki a hegynek a drótkö­tél elszakadása után, mert a következő kocsi vezetője még idejébén észrevette a veszcJvt és fékezett. Az' első kocsi azonban teljesen szét- morzsolódott. Eddig 16 halottal es 28 su'v'osja sebetíuilet jelentettek. ‘Rómából jelenti a TP: Az taligán rá- Ró szerint a szövetségesek íbliadi ízállásán tartózkodó hadittudósitől' ígyöiit.etdén kiemelik, hogy a szövet íégesék légitámadása a tengely egy e nagyobb légélháHtó 1 evekenybigé­re ütköznek. Jelentik továbbá., hogy i Dél-Olaszország elleti intézeti leg ilolsó légitámadások során eiüfor Hop&lft <fi Roma : A% olass védelem késs a közbelépésre Rómából jelenti az MTI: A Popoío dl Roma hosszabb cikket közöl Baroni tol­lából az ellenség Olaszország elleni ter­veiről. Megállapítja, hogy az ellenség nagy légi veszteségeit két tény magya­rázza: 1. Maga az ellenség is nagyobb arányú légitámadásokba fogott Olaszor­szág ellen. 2. Az olasz védelem egyre job­ban fejlődik és azonnal kész a közbelé­pésre. Az olasz védelem nemcsak az egyes célpontok megvédésében ér el nagy eredményekét, hanem a Földközi-tenger

Next

/
Thumbnails
Contents