Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-07 / 150. szám

X ) '■ * t 8 t 3 j u í i u S 7. KLÍ.ENZEK 3 _ \ Kolozsvár múltját és a Székelyföldet akarják megismerni a Nyári Szabadegyelem hallgatói A történelmi Erdély - a szabadegyetem tükrében — 950 hallgatója van a szabadegyetemnek KOLOZSVÁR, július 7. (Az Ellenzék r munkatársától.) Néhány nap óta vidám i szótól hangos a város. Színes csoportok,’ t férfiak, nők vegyesen, fiatal lányok r könnyű nyári ruhácskákban, rövid nyári ; szoknyában, férfiak fényképezőgéppel a hátukon nézelődnek a Főtéren, bámulják régi korokról ránkmaradt barokk há­zainkat, a Mátyás-szobrot, a Szent Mi- hály-templom kőcsipkéit és kíváncsian kukucskálnak be a deszkaburkolat mögé, hálha látszik valami a műremekekből. felelevenednek a mull emlékei Hol itt, hol ott tűnik fel egy egy na­gyobb csoport és élükön csaknem mindig ott látjuk Kolozsvár tudós professzorát, Kelemen Lajost, a levéltár Corvinláncos főigazgatóját, akinek agyában úgy él a történelmi Erdély, aki úgy ismeri a szá­zadokkal ezelőtti Erdőelve társadalmát, mint ahogy egy őskolozsvári ismeri a ko­lozsváriakat. Ö magyarázza a csoportok tagjainak ennek vagy annak az épület­nek nevezetességeit, az ö útmutatása nyomán tágulnak a szemek és elevenedik eléjük a Báthoryak, a Bocskayak, a Rá­kócziik annyi emlékkel dicső kora. A Nyári Szabadegyetem vendégei Nyári szabadegyetem van Kolozsvárén és ez megérzik a város képén. Mindenütt találkozunk a szabadegyetem hallgatói­val. Ott ülnek a vendéglők asztalainál, a kávéházak terraszain, de ott látjuk őket a házsongárdi temető öreg szomorú füzei alatt, amint régi, korhadt fakeresz­tekről és öreg rovátkos sírkövekről pro ■ hálják kibetüzni a századokkal ezelőtt bevésett feliratot. Kik ezek a hallgatók, kik ők, aKik el­jöttek sokszáz kilométer távolából, mert elhozta őket a szivük és elhozta őket a megismerés vágya. Eljöttek, mert meg akarják ismerni azt a Kolozsvárt, amely szellemi irányitója volt a törté nelmi Erdélynek, erős bástyája a ma­gyarságnak a megszállás idején és ma, a felszabadulás boldog korszakában is ,,az ország második városa“ cimmel büsz­kélkedik, mint ahogy azt Bárdossy Lász­ló mondotta annakidején. 950 hallgatója van a Szabad- egyetemnek A legilletékesebbet, Kovrig Béla dr. Rector Magnificust kerestük fel és őtöle érdeklődtünk a nyári szabadegyetem hallgatóságának társadalmi megoszlása felől. — Mindenekelőtt azt kell leszögeznem — válaszolta kérdésünkre a rektor —, hogy a nyári szabadegyetem iránt az ér­deklődés napról-napra növekszik. Tegnap 950-re emelkedett a beiratkozó hall­gatók száma. Ez a szám minden vára­kozást felülmúlt. A felére sem voltunk elkészülve, körülbelül 350 hallgatóra számított a rendezőség és ennek arányá­ban is tettük meg az előkészületeket. így aztán igazán csak a legnagyobb ne­hézségek és a város polgármesterének megértő támogatása tette lehetővé töb­bek között a hallgatók élelmiszerellátá­sát. Elképzelhető, hogy a mai élelmezési viszonyok, élelmiszer jegyek és a szűkre szabott élelmezési lehetőségek között mit jelent csaknem ezer emberből álló sza­porulat. Hála Istennek, ezt a kérdést va­lahogy elintéztük anélkül, hogy az a ko­lozsvári polgárság rovására történt vol­* — Miben látja rektor ur a nyári sza­j badegyetem közelebbi és távolabbi ered- I menyeit? j Kovrig Béla dr. a tudós komolyságá- 1 val válaszol. Érzem a hangján, hogy sziv- j ügye volt ez a nyári egyetem, mert sziv- ] ügye Erdély és azt is érzem, hogy ebben i a pillanatban, amikor célkitűzéseit meg- i valósulni látja, boldog, aminthogy bol- I dog az olyan ember, aki munkáját jól \ végezte: I — Örvendetes kapcsolódások indultak meg az itteni és a csonkaórszágban vég­zett fiatalság között. Lehetővé vált kü­lönböző szempontoknak, nézeteknek, fel­fogásoknak a cseréje és ennek folytán széllemi szimbiózisok kialakulása. Való­színű, hogy a hallgatók, megismerve Er­dély problémáit, népét és földjét, meg­szokott életkörnyezetükbe visszatérve, olyanokban is felkeltik Erdély megismerésének vár gyát és a megismerés után Erdély sze- retetét, akik élethelyzetük, egyéni vi­szonyaik következtében személyes él­ményként még nem döbbentek rá arra, hogy mit jelent minden magyar és az egyéni közösség szempontjából Erdély. És ezzel el is értük a nyári egyetem főcélját: látjuk, hogy a magyar értel­miség minden egyes tagja, élethelyzet­re, foglalkozásra és vagyoni viszonyra való tekintet nélkül, de legkiváltkép- pen a jövőt gondozó és jövőt jelentő uj nemzedék, milyen élmény alapján vallja magáénak a magyar Erdélyt. miként vált az ősök hite nemzelfonniar tó és népet cgybekovácsoló tényezővé. Székelyföldi korul A továbbiakban a tervezett székely- földi körút részleteiről érdeklődünk. Aki manapság vonaton utazott, jól tudja, mit jelent ez. Ilyen nagy csoportot képtelen­ség vonaton vinni, vonattal meg nem is lehet elérni a Székelyföld legszeb b ré­szeit. Marad tehát az autóbusz, mint egyetlen közlekedési eszköz. — A szállítási nehézségék alaposan megnyirbálják számításainkat — magya­rázza a rektor-. A benzin és abroncshiány lehetetlenné teszi, hogy minden hallga­tót elvihessünk a székelyföldi kirándu lásra, pedig ez lett volna az eszményi megvalósítás. Viszont még ma is tömegesen jelent­keznek úgy, hogy a legnehezebb hely­zetben vagyunk, mert mindenki jönni akar, mi pedig mindössze 160 hallga­tót vihetünk el. Így a befizetések sorrendjében visszük el a Jelentkezőket, tehát az első százhat- vanat. Érthető a nagy érdeklődés, hiszen Erdély leggyönyörűbb tájait vesszük sor­ra: Borszéket, Gyergyószentmiklóst, a Gyilkostót, a Békás-szorost, Tusnádot, a, Tolvajos tetőt, Szonátát, Marosvásár­helyt. Korlátot szab a szállodák befoga­dó képessége. Kiss túlzással azt is mondhatnám, hogy az egész székelyföldi körút lényegében nem más, mint szap­pankérdés . . . _ ? ? ? — Igen. Csak el kell képzelni. Hat nap alatt, rendes szállodaviszonyokat alapul véve, egy ember hat különböző szállodá­ban alszik és hat ágyneműt tesz tönkre. A szállodások nem voltak hajlandók egyet­len éjszakát időző vendég kedvéért ágy­neműt mosatni, ami alapjában véve ért­hető is. Eddig a nyilatkozat. Komoly, megforu tolt szavai egy tudományos kutatások­ban edzett finom elmének. De túl az el­méleti megállapításokon, túl minden szép szón és eredménnyel kecsegtető elgon­doláson, egyetlen komoly valóság van: a szabadegyetem hallgatóinak nagy szá­ma, ami azt jelenti, hogy az ország ér­deklődik Erdély iránt. Szellemi kölcsönhatásról van itt szó és egy kicsit arról, hogy a hegy eljött Mo­hamedhez. De méginkább arról, hogy Ma gyarország értelmiségi fiatalsága kiváncsi az erdélyi titokra, tudni akarja, mi a magyarázata annak a lelki erőtartalék­nak, amellyel Erdély a századok viharai között töretlen tudott maradni, tiszta és — magyar. t Ezzel pedig egy lépéssel közelebb ju­tunk ahhoz a vágyálomhoz, amely min­den igazi erdélyinek a szive vágya: Er­dély edzett, sokat próbált, keménygerin- cü és tántoríthatatlan közösségi szelle­me, különös és sajátságos, zárt életfor­mája, lüktető ereje és lendülete itassa át és fiatalítsa meg a csonkaország szel­lemét. . ÖVÁRI-ÖSS JÓZSEF. Rejtőlges Körülmények között eltűnt Lónkat? László, a Hillamosmüvek tisztviselőié i . ' _ . h el lemen és kényelmes « nvaralás w "af ««« «•o’«» irovilla 1 usnadturdo leg­“BaasTtfnmiwi™« modernebbül berende­• zett, íegszebbfekvésü €1 T U S fl Q Cl 9 nyaralója, a Csukás közvetlen közelében. —• Egy és kétágyas szobák, panzióval, vagy panzió nélkül. Érdeklődni lehet a villa vezetőjénél: MiliiiHzhy An dóménál, Tusnádfürdő, Ujságiróvilla. KOLOZSVÁR, julius 7. A rendőrség bűnügyi naplójában az utóbbi 24 óra eseményei közöli az alábbi adatokat találjuk: A kolozsvári rendőrkapitányság több su_ lyos adatokat tartalmazó felje’entésék alap­ján rácüókörözésl adott ki Lonkay László ma_ gánfÍ6ztviselő ellen. A íeljelentések nemré_ giben érkeztek a kolozsvári rendőrséghez s emiatt indu’t meg az eljárás Lonkay ellen. Az- egyik feljelentő Finkler Antal, Bolyai-u. 4. szám alatti lakos, a másik feljelentő az ege­res! és a kolozsvári Vi'lamosmiivek Rt.., to_ vábbá Erdélyi Géza szamo&ujvári lakos. A három feljelentés szerint Lonkay László Ö6£- 6zeserí 52.500 pengőt vett fel Finkler Antaltól, » Viilamosmüvektől és Erdélyi Gézától ser, lés vásári ásókra, majd a nagyösszegü pénz, zel együtt töbt' mint egy héttel ezelőil nyomtalanul eltűnt. A károsultak emiatt sikkasztásért tettek fel­jelentést e’lene s a rendőrség bűnügyi osz­tálya azonnal meg is indította a bűnvádi el­járást,. t Mindoesze ennyit mond a rövid rendőri hir, de annál nagyobb feltűnést kelt város­szerte. Lonkay Lászlót ugyanis, aki a kolozs­vári Vil'amosmíivek hivatalnoka és titkára volt, mindenki jómoodru, kötelsségtüdó, szor­galmas tisztviselőnek ismerte s a most ki­pattant bűnügy hivataltársait és feletteseit is kínosan ’epte meg Az eddig felmerült adatok szerint Lonkayt egy régebbi bevásárlása alkalmá­val egy magát budapestinek mondó üzletiéi súlyosan megkárosította. Lonkay nem ellenőrizte kellőképpen az üpv_ let megbízhatóságát, úgyhogy áFitólag 30.000 pengő kár érte. A tisztviselő azonban sem családjának, sem hivatalos feletteseinek nem tett. említést a történtekről, hanem újabb üz­leti kísérletekkel próbálta meotéríteni a kárt Újabb bonyodalmakba keveredett s később már 52 000 pengővel nem ludott elszámolni. E pillanatban még senki sem tudja, hogy ezzel a jelentős pénzösszeggel* mi lett, mert Lonkay egyik hivataltársa azt jelentette, hogy az eltűnés napján Lonkay iőle 20 pengőt kért kölcsön. Az említett három károsulton kívül állítólag még mások is szerepelnek az ügyben, akik szintén ki6ebb-na gyobb összegeket adtak át bevásárlás céljaira Lonkaynak. Egyes hírek szerint a Villamosmüvek volt tisztviselője külföldre távozott, de az a feltevés sem le­hetetlen. hogy az alig 30 éves meglévedl fiatalember a következményektől való félel­mében végső elkeseredésében öngyilkos lett. A rejtélyes ügyben egyébként a rendőrségi vizsgálat és nyomozás teljes éréi Ível folyik. A továbbiakban a következő ese'ekről em­lékezik meg a rendőrségi napló: Mózes Je­nő Árpád-ut 17. szám alatt lakó férfisznb í feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki álkulccsal tegnap távo’létében behatolt a la­kásába és onnan mintegy 900—1000 peneő ér­tékű ruhaneműt és ékszert ellopott. Ugyan­csak rm gyobb összegű lopás ügyében lelt íel_ je'enlésl Adler Zsigmond kolozsvári lakos Is. Ffmondotta .feljelentésében, hogy ismeretlen tettesek több mint 3(100 pengő értékű ruha­neműt őntak el az Erzecbel-ut 23—25, szám ala'ti vitájából. A rendőrség bűnügyi oeztálva tegnap őr- zetbe vette Benedekíi Albert 20 éves alkal­mi munkást, aki több mint 6000 pe/igő ér rtkti holmit, köztük fűszerárut, ruhaneműt 's pénzt 'onott el Booyó János. Teleki.utca 19 ezám alatt lakó kereskedőtől. — Kenesf Káro’v Bezerédi.utca 1. szám alatti lakos fe’- i el eh t'rit tett ismeretlen tettes ellen, aki 3 éves I'ona nevű kis’eánva füléből kilopta az aranyfii'bevalót. A bejelentett ulabb lonísnk é« betörések Hevében a rendőrség széleskörű, erélyes nyomozást folytat. < na. A szabadegyetem idejére számításba jövő vendéglők lemondottak korábbi el­határozásuk végrehajtásáról és a hét i minden napján nyitva tartanak. ' Hol helyezték el a vendég­hallgatókat ? j — Csaknem ugyanilyen nehézségek merültek fel az elhelyezés tekintetében i is — folytatta a rektor. — Tudnivaló, i hogy a magyar és romén kormány kö­zött létrejött megegyezés lehetővé tette, hogy a tanulmányaikat Magyarországon ; folytató délerdélyi diákok a szünidő tar- S tárnára hazamehessenek Délerdélybe. Vi- i szont a gyakorlati megoldás tekintetében ' itt is előjöttek a gátlások, amennyiben a ! román hadüe'vi kormányzat katonai elő­képzésre hívja be a 18 évnél idősebbeket, aminek az lett a következménye, hogy sok érdekelt diák nem utazott haza a szünidőre, hanem itt maradt a kollégiu­mokban. A magyar kormányzat idejében intézkedett, hogy ezek a kollégiumok nyitva maradjanak. így a Bolyai és Te­leki Blanka kollégiumot nem vehettük igénybe a szabadegyetem hallgatóinak el­helyezésére. Az Ibusztól két nappal ez­előtt kaptam egy ú jabb névsort. Az újabb jelentkezőket a Marianumban és a refor mátus teológián tudtam csak elhelyezni. Természetes, hogy a „két ágy egy szo­bában“ elvet nem lehetett mindenütt ke­resztülvinni és igy a jelentkezők egy ré- |p:e negyedmagával kénytelenek jakni. egy szobában. A vendégek több mint fele anyaország — Milyen társadalmi réteghez tartoz­nak a hallgatók? ,—1 ;ÍA hallgatók túlnyomó része, 590, csonkaországi, kevés kivétellel budapes­ti. A többi Duna—Tisza-közi és dunán­túli. Alföldi alig van. A hallgatók fele nő. Nagyon sok közülük, körülbelül a fele, egyetemi hallgató, egynegyede pedig tanitó és tanár. Érdekes, hogy egyes nagy pesti bankok képviselői csoportosan jöt­tek. A hallgatóknak csak 10 százaléka idősebb 30 évnél, túlnyomó többsége 19 —25 éves. A legnagyobb részüknek ez volt az első lehetőség, hogy Erdélyt lát­hassák. Éppen a fiatalok nagy száma a bizonyíték amellett, hogy a Tiszán túl élő fiatalságban lobog az érdeklődés Er­dély iránt és amint lehetőséget kapnak egy erdélyi utazásra, azonnal igyekeznek kihasználni ezt a lehetőséget. Ilyen alkalom nem is igen volt még eddig. 90, illetve 160 pengőért két hé­tig szórakozni, étkezni, lakni és rá­adásul tapasztalatokat gyűjteni, a mai viszonyok között igen kedvezményes ár, hát még ha hozzászámítjuk, hogy 50 százalék utazáisi kedvezményt is kaptak a MÁV-tól. Örömmel vettük, hogy a kolozsváriak ré­széről is nagy érdeklődés nyilvánult meg. Ez viszont azért volt érthető, mert még sehol sem rendeztek ilyen szervezett előadás-ciklust,' amelyen Erdély összes problémái szőnyegre kerültek volna, min­den perspektívával egyetemben hivatott előadók részéről. Hangsúlyozzuk, hogy nem a felszabadult, hanem a történelmi Erdély bemutatása lebeg és lebegett min­dig célként szemünk előtt. Erdélyt akarják megismerni a hailgatók ; —■ Milyen előadásokat hallgatnak leg­I szívesebben? — volt a következő kérdés. — Legjobban a vetitettképes előadá- 1 sok, a művészeti vonatkozású és termé- ■ szeti viszonyokat ismertető előadások I vonzzák a hallgatókat. De jellemző a mai I kor öntudatos fiatalságára, szellemiségé- í re és arra a komoly érdeklődésre, amely- ! lyel a magyar nemzet létkérdései iránt I viseltetik ez a fiatalság, hogy milyen lel- I kesedéssel és buzgalommal hallgatták j Baráth Béla dr. kanonok-plébános és Ta- l vaszy Sándor teológiai tanár szavait, amelyek ékesen szólóan világították meg,

Next

/
Thumbnails
Contents