Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-05 / 148. szám

X 19 4 3 Julius 5v ellenzék MiiiBüiiiiffiiinnitir ii I >vnn mniniMniii I iiiiiiiim „A magvar színjátszás ét filmgyártás meg­újhodásának Erdélyből kell kiindulni!“ WMWM Gróf Bánffy Miklós,, báró Kemény János, Z:^hy Lajtos, Féia G Hz Tamási Áron és ZsindeíynéTütiösKlára nyilat­kozatai a kolozsvári művészeti értekezlet eredményeiről kérdésünkre néhány tömör mondat-, hói álló alábbi választ adia.: — A magyar film többsége olt fart, ahol a szórakoztató irodalom a szá­zadforduló idején. Elsősorban Be- niczkyné Bajza Lonkéékre gondolok. Szirupos, érzelgős, émelyítő, festett világ, erőszakolt ötletek és kezdetle­ges helyzetkomikum jellemzik. A feladat tel)át nyílt és világos. A va­lósét} ábrázolásához, valódi élmé­nyekhez kel! térni. A feladat másik része pedig: helyet a filmgyártásban a művészek és a szellem képviselői­nek! Éneikül hiába beszélünk a ma­gyar film reformjáról. TAMÁSI APÓN: ..CSINÁLJÁK ÍRÓK A FILMEKET“ Tamási Áron válaszában eredeti, szatirikus humor is megcsillan. Kér­désiünkre ezt mondja: — 'Szívesen használtam fel az al­kalmat arra, bogy ezen az ünnepé­lyes és kivételesen komoly értekez­leten egy fontos gondolatomat a színház és az iró viszonyáról kifeje­zésre juttassam. Kivételesen komoly volt ez az értekezlet, akár annak kezdeményező jelentőségét tekintem, akár a résztvevők szellemi rangját. De egyben szokatlan is. Az iró számára mindenekelőtt szo­katlanná teszi az, hogy a színház dolgában véleményt kérnek tőle s azt a véleményt bizonyára irodal­mi és gyakorlati szempontból egy­aránt hasznosítani is óhajtják. Tnéfáis hangzattal, de komoly célzat­tal forradalmi tünetnek is nevezhet­ném azt a fordulatot, hogy jelentő­séggel teljes formák közt az iró is hozzászól a színház kérdéséhez. Ami pedig a magyar film jövőjét illeti? Hát erről csak ennyit mondhatok: Csinálják írók a filmeket és olyan filmeket csináljanak, amelyekben az embert és társadalmat egészséges életformába, művészi, harmonikus egységbe foglalva mutassák be. És elsősorban a magyar ember és a ma­gyar táj álljon premierplanban. ZSINBELYNÉ TffOŐS KLÁRA: „ADJON A FILM SZÍNTISZTA IRODALMAT!“ Zsindelvné Tüdős Klára, akinek egész lényéből a művészt és az igazi magyar női lelket érezzük elsősor­Kclűzsvár, július 5 Kolozsvár vár'u közgyűlési termében az Erdélyi He­likon és báró Kemény János, a lu> lozsvári Nemzeti Színház főigazgató, jónak meghívására a magyar. Írók elitje értekezletre gyűli össze, hogy megvitassák az általános magyar színjátszás legégetőbb kérdéseit. Há­ború dúl szerte a világban, é.le.-t-ha­lálharc közepette tengődik életünk, halálos veszedelembe jutott az em béri kultúra és civilizáció, ezer seb­ből vérzik az emberiség, a szép, bé­kés, bodog jövőért harcol ebben a mérhetetlen orkánban, a nemzetek­nek e tébolyHó viharzásában a ma­roknyi magyarság és íme — a világ­háború kellős közepén Erdély fővá­rosának öreg tanácstermében össze­ülnek legjobb íróink, hogy művészet­ről beszéljenek, hogy kicseréljék gondolataikat és megmutassák a ma­gyar színjátszás és magyar film ha­ladásának nj irányvonalát. Szombat délután volt ez az érte­kezlet s örömmel jegyezzük fel ezt a napot. Mert hajnalhasadást jelent a magyar kultúra égboltozatán s. e pillanatban talán még fel sem lehet becsülni mindazt, aminek elindíi.tnja volt ez a szombati értekezlet. Egy bizonyos: valami elindult ezen a csöndes nyári napon Erdély főváro­sából. A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZI ÉRTEKEZLET Mintegy százbusz-százbarminic fő­nyi meghívott közönség jelenlétében folyt le az értekezlet. A város polgár- mestere nevében Katona Lajos ta­nácsnok üdvözölte a vendégként megjelent Írókat és közönséget, majd gróf Bánífv Miklós, báró Kemény János, Féja Géza, Tamási Áron,. Zi- laby Lajos és Zsindelvné Tüdős Klá­ra töm őrre fogott, rövid előadás ke­retében eredeti gondolatokkal és el­képzeléssel világítottak rá a magyar színjátszás és magyar film legfonto­sabb kérdéseire. Minden egyes fel­szólalás a meghívott közönség leg­őszintébb megértésével és tetszésével találkozott. Annyira értékes volt, hogy az összes elhangzott felszóla­lást szó szerint kellene közölnünk, de »mivel ez jelenleg technikailag sú­lyos nehézségekbe ütközik, más for­mában igyekszünk ismertetni a nagyjelentőségű előadások lénye­gét. A felszólalókkal külön-k ülőn folytatott villáminterjút találtuk a legmegfelelőbbnek s az annak kap­csán elhangzott vélemények alapján foglaljuk össze az értekezlet eredmé­nyét. GRÓF BÄNFFY MIKLÓS: „KO­LOZSVÁRON KELL UJ LEHE­TŐSÉGEKET NYITNI A MA­GYAR FILMGYÁRTÁSNAK“ Gróf Bánffy Miklós igy válaszol: .— Ha összegezzük az értekezlet során elhangzott nagy értékű felszó­lalásokat, amelyek mind azt keres­ték, miként lehetne a drámai művé­szet fejlődését, uj és életerős irányba lendíteni, a következő három tételt találjuk: 1. Közelebb hozni a színpadi iro­dalmat a magyar nép szelleméhez és szakítani azzal az iránnyal, mely el­hanyagolva nemzetneveíő hivatását, a színpadot csupán könnyű szórako­zás és búfelejtó időtöltésnek tekinti. Jobban megbecsülni a magyar szót úgy a szinésznevelés utján, mint az­által, hogy a költő jogát helyezzük előtérbe. 2. A magyar filmgyártásnak uj le­hetőséget nyitni. Olyan filmstúdió­ra van szükség, amely az előbbi gon­dolatok szolgálatába áll. Kívánjuk, hogy ez itt Kolozsvárt létesüljön, hol uj légkörben, uj lehetőségek nyílnak. 3. Bekapcsolni a színpadi művé­szet szolgálatába azokat az erőket, amit magánosok érdeklődő figyelme yy áldozatkészsége jelent, hiszen az Magyar hagyomány is. Nem fejedeL I mi udvarok kegye, de lelkes Mecé­nások összefogása teremíé meg egy- 1 kot a magyar színpadot. Talán hoz- záfüzhetem ezekhez azt a gondola- 1 tet, hogy az Írók maguk vehetnék kezükbe a kezdeményezést. Ez veit j az a mód, ahogy mi, az erdélyi irók, ! az erdélyi könyvet szövetkezés utján vittük sikerre. Ha az irók szövetkez­nének és az ő égiszük alatt állana j színház és filmgyártás, úgy hiszem, I nagy lépéssel vihetnénk előbbre a magyar kultúrának ezen ágait, me­lyek ma, sajnos, nem méltók a múlt­hoz és nem méltók a jövő nagy fel­adataihoz. KEMÉNY JÁNOS: „INDULJA­NAK EL ERDÉLYBŐL AZ UJ KEZDEMÉNYEZÉSEK“ Báró Kemény János főigazgató .kérdésünkre ezt. mondja: — Nagyon örülök, hogy Kolozsvárt kerültek szőnyegre a mai magyar-szín- jáiíiszás időszerű kérdései. Ennek a I városnak színházi múltja, a kolozs- • vári Nemzeti Színháznak mai törek- j vései és az a szellem, amelyet az er- ! délyi irók a nagy magyar közösiség- \ ben képviselnek, indokolttá teszik, ! hogy a művészet terén az uj kezcle- : méuyezések innen, Erdély fővárosá- i bői induljanak ki. ZILAHY LAJOS: „ÁLLJANAK FÉLRE AZOK, AKIK A FILM­BEN CSAK ÜZLETET LÁT- * NAK!“ Zilahy Lajovst kérdezzük ezután. — Hogyan látja, hogyan képzeli el i a magyar film jövőjét? íme a. válasz: [ — Amikor a színház sorsáról be­j szélünk, a színházat most nem kul­túrának fogjuk fel, hanem mint a : magyar szellem fegyverét akarjuk megragadni, mert az élet minden pontján harcba szólított bennünket a sors s ez a harc a magyarság pusz­ta létéért folyik. A színház, mint a magyar szellem fegyvere, az utolsó százötven év alatt — éppen Kolozs­várról indulva, ki állandó formájá­ban— rendkívül nagy szellemi terü­letet hódított meg. Kazinczyék nyelv­újítása és a magyar színjátszás nél­kül Isten tudja hol volna ma a ma­gyar nyelv. A színházat és benne a magyar szó erejét fokozottabb mér­tékben kell fegyvernek tekintenünk, mert akárhogy végződik a háború, egy bizonyos: a kis nemzeteknek vé­dekezniük kell a nagy nemzetek fö­lénye ellen s ez a puszta létükért folytatott védekező harc, a katonai és gazdasági területekről a szellem bástyáiba szorul. Az ókori görög ! színjátszás óta a legnagyobb kanya­rodó a kultúra történetében tizenöt évvel ezelőtt történt*, amikor feltalál­ták a besizéilő filmet. A rádió mellett az anyanyelv legbatal masabb fegy­vere a beszélő film. Ebben a meg­győződésben feltétlenül szükséges­nek tartanám, hogy Kolozsváron is épüljön filmstúdió. Kolozsvárnak nemcsak szellemi múltja és erős magyar lelkivilága, de politikai és földrajzi fekvése is azt követeli, hogy itt építsük meg az uj filmstúdiót. 'Lemondhatunk-e eljövendő harca­inkban az erdélyi szellemről és le­mondhatom k-e az anyanyelv védel­mében a beszélő filmről? Akik ezt a feladatot, mint üzleti kérdést nézik, azok álljanak most félre. Nem érde­kelnek ben n ün k e t eile n m o nd ás a i k, itt most másról van szó. Amikor a. magyarság szellemi bástyáit építjük, adják át ezt a kérdést olyan erdélyi férfiaknak, mint Bánffy Miklós, vagy Kemény János, mert hangsúlyozom, hogy itt egyébről van szó, amit nem lehet a kölcsönzői pult mellől nézni. FÉJA GÉZA: „HELYET A FILMGYÁRTÁSBAN A SZEL­LEM KÉPVISELŐINEK!“ ,■ Féja Géza rövid1 gondolkozás után CORVIN Csak felnőtteknek! & kcn~es problémák filmje ! Franci a film. TILOS UTAKON Egy családi élet intimitásai. Fősz. CORING LUCHATRC és ANNI ”3 DUCAUX. a „Rácsnélküli bör­tön1* főszereplői. Fejezetek a filmből: Egy szerelmes óra. Boldog-e a házasság gyermek nélkül ? Zsaroló férfiak. Megválhat-e az anya gyermekét öl? Cserbenhagyott leány. Ez a film mindenkit érdekel. —Bemutatja a CORVIN Előadások kezdete: 3, 5 és 7 óra 10 perckor. Minden vasárnap és ün­nepnap délelőtt 11-kor mat iné. ban, nem pedig azt, hogy kegyelmes asszony, kérdésünkre kedves mo­sollyal válaszol. Ezt mondja: — Hogyan képzelem el az igazi, tiszta magyar filmet? Természetesen csakis úgy, hogy az irodalmi értékű legyen. Hiába bestééinek akármiről, a film­nek korlátlan lehetőségei vannak s éppen ezért e lehetőségek közé tartozik az is, hogy színtiszta iro­dalmat adjon. Azt hiszem, hogy a magyar film iga­zi és legszebb díszlete a magyar táj. Arról is hiába beszélnek, hogy sze­gények vagyunk -\ szegénység s a pénztelenség igenis inspirál és sem­miesetre sem akadályozza meg azt, hogy komoly, értékes és szép ma­gyar filmeket gyártsunk. A magyar színjátszás és magyar film jövőjéről elhangzót* válaszok­ból tisztán és határozottan érezni, hogy a magyar színjátszás és film­gyártás megújhodása nem fog soká­ig késlekedni. GRED1XĂR AURÉL. Külpolitikai figyelő Háború Roosevelt és Churchill előbb Casablancában, majd a kéthetes washingtoni értekezleten a magúk részéről megszabták 1943. háborús programját, A tárgyalások után a világsajtó beteken át találgatta az eredményeket, de egyöntetű képet nem tudót kialakitard a meg­hozott döntésekről. Nagyvonalakban az volt a vélemény, hogy az Egyesült Nemzetek el-bb a kontinens ellen lépnek fel a totális há­ború minden eszközével és itt próbálják ki­erőszakolni a döntést, majd az összes [elsza­badult erőikkel japánra vetik magukat és ka- pitulálásra kényszerítik. Volt olyan elgondo­lás is, hogy az offenzív hadműveleteket egy- iuében indítják meg a Távolkeleten és az eu­rópai partok ellen. Abban az időben híreink beszámoltak az amerikai közvélemény óhajá­ról, amely szerint elsősorban Japánt keil térdre kényszeríteni. Most Mac Arthur csendesóceini offenziva- ja eldöntötte (ezt egyelőre fenntartással mond­juk) a háromhónapos vitát. A nagy gondos­sággal kiképzett és a legtökéletesebb fegyve­rekkel felszerelt amerikai inváziós csapatok az angolszász világ legjobb hadvezérének pa­rancsnoksága alatt öt nap óta elkeseredet”. küzdelmet vívnak a Salamon-szigeti előretolt japán támaszpontok védőserege ellen, ugyan­akkor a legdélibb japán bázis, Uj Guinea is a rohamok középpontjába került. Meg nem lehet látni, hogy végleges offenziva megindu­lásáról van-e szó, csak annyi bizonyos, hogy az utóbbi félévben a guadaicanari harcoktól eltekintve, a távol-keleti küzdelem mértéke nem ütötte rneg a mostani harcok színvonalát. Svájci vélemény szerint a washingtoni kon­ferencia konkrétizálódása a Salamon-szigeti eseményekkel megkezdődött. Nem kell elvet­ni még azt az elgondolást, hogv a szövetséges támadó hadműveletek egyidőben fognak meg­indulni a hármas egyezmény minden egyes tagállama eilen — írja a Journal de Génévé diplomáciai munkatársa és valószínűnek lát­szik. hogy a hadműveletek a Salamon-szige- tektől fokozatosan kiterjednek a Közelkeletre, a Földközi-tengerre, a déleurópai partokra, az Atlanti-partokra, egészen a legészakibb norvég fjordokig. Olaszország* A Nineteenth Century, a legtekineélvesebb angol folyóirat vitába száll azokkal az ango­lokkal, akik a háború végén Olaszországot gúzsba akarják kötni és a békekötésnél a kö­vetkező „enyhébb“ feltételeket ajánlja Olasz­országnak : 1. Olaszország átadja valamennyi hadihajó­ján és katonai repülőgépét. 2. Pantellenát a többi stratégiai ponttal együtt átadja Angliának. 3. Isztriát átadja Jugoszláviának. 4. Görögországnak atad több szigetet. 5. Lemond a tengerentúli olasz gyarmatbi­rodalomról. 6. Az olasz haderőt a közrend fenntartásá­hoz szükséges legkisebb mértékre csökkentik. 7. Olaszországot törlik a nagyhatalmak so­rából. S. Olaszország lemond a Balkánon minden stratégiai, politikai és gazdasági állásáról 9. A fasizmusnak véget vetnek. A Ştefani iroda diplomáciai munkatársa 1 legélesebb hangon szembefordul az angol fo­lyóirat bcketervével. Az. ohw hivatalos távira­ti iroda cikkírója találóan kérdezi: Ha ezek az. „envhebb“ békefeltételek, milvenek lelte' nek a „súlyosabbak“? NAGY JÓZSEF.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents