Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-05 / 148. szám
an 2 hf‘Iţi r t' )<>.)';«> Fj és e téren is meginduljon a céltudatos fejlesztés munkája. Erdélyben a/, állattenyésztés kérdő se egyben legelökéidés is. Az erdélyi legelők igen nagy része rendkívül elha nvagolt állapotban \*>lt. Ezért utasítást adtam a kolozsvári kirendeltségnek, hogy különösen a községi és közbirtokossági legelők javítására széleskörű akciót bonyolítson le. Elkészült közel 1(10.000 kát. hold legelő javításának többeves terve. De nemesül: tervet készítettem, hímem huzza | is latiunk a gyakorlati munkáim: és közel 30.000 kát. hold legelöterületen , a javítás már be is fejeződött. Ki kell emelnem azt, hogy Maros-Tordá ban a gazdák egymással versenyezve vették ki részüket ebben a munkában.. Az erdélyi 'Jziigyek igen elhanyagolt állapotban voltak a visszatérés ide jón. Nagyszabású r^iiszuki előkészítő munkát kellett megkezdenünk, emel lett számos sürgős feladatot kellett megoldanunk. A vizszabályozás — A Maros folyó egyes partbiztositó munkálatai elkészültek és ezt folytatjuk tovább. Az általános szabályozás végrehajtását megnehezíti azonban az a körülmény, hogy csak a felső szakasz került Magyarországhoz vissza. A Maros felső szakaszának szabályozásánál körültekintéssel kell eljárnunk, nehogy az alsó szakasz magyarlakta vidékét árvizve szélynek tegyük ki. A Nvárád völgyében folyamatban van az árvizeket levezető Vécke rendezése. Lövétén dolgozunk a vízmosások megkötésén. A felesi ki medencében lecsapolási munkálatok, az al- csiki medenceben pedig patakrendezések vannak folyamatban. Az Olt rendezésének tervei munkában vannak. Háromszékben folyamatban van a Kovászna patak rendezése, a Feketeügy melletti vizenyős rétek lecsapolása és a mellékpatakok rendezése. Sepsiszentgyörgy környékén lecsapolási munkákat végzünk. A Szamos folyók rendezésének előkészítésén dolgozunk. Folyamatban vannak az Ér, a Kraszna, a Szilágy-patak rendezése és a j Sebes-Kőrös partbiztositási munkái. De | ezenkívül még számos, más viz rendezését , tettük folyamatba. A további műszaki előkészítő munkák olyan ütemben foly- I nak, hogy a kivitelezés hamarosan még 1 nagyobb mértékben indulhat meg. — Az erdélyi gazdák tanulnivágyása minden dicséretet és támogatást megérdemel. Éppen ezért a kolozsvári Gazda- | sági Akadémia volt első, amelyet fő- j iskolává fejlesztettem. Megnyitottunk két középfokú gazdasági tanintézetet Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Ivl'arf^vásárhelyen a középfokú tanintézet a tejipari szakiskolával együtt az ország egyik legmodernebb intézete lesz. Csíkszeredán gazdasági szakiskolát léte- ; sitettünk. Téli gazdasági iskolákat nyitottunk meg Bánffyhunyadon, Gyergyószent- miklóson, Szászrégenbeti, Széken és Szilágysomlyón. j De további ilyen iskolákat is létesítünk és támogatjuk a felekezeti téli gazdasá- j gi iskolákat. Emeljük a gazdasági és \ háztartási tanfolyamok számát. Sokat ’ várok a vándoriskolák intézményétől. ; Az erdőtulajdonosok térjenek át'a házikezelésre — Erdély lakosságának az erdőgazda- j ság az egyik fő kereseti és jövedelmi ; forrása. Sajnos. < az idegen uralom idején tervszerűtlen j rablógazdálkodás jolyt az erdőkben, ; ezért gondoskodnunk kell a felújítás- | ról, a kopár területek beerdősitéséről ! és fokozatosan kell bevezetnünk ismét í az üzemtervek szerinti okszerű erdő- i gazdálkodást. A fakérdésben sikerült a vasúti szállítási j költségeket erdélyi viszonylatban csők- , kenteni. A munkabér kérdése azonban I beletartozik abba a rendszerbe, amelyet ! az egész árszínvonal egyensúlya érdeké- I ben éppen most újabban alakítottunk ki. j Remélem, hogy ebben a rendszerben a , fakérdés is úgy lesz. megoldható, hogy 1 a faellátá.st és az erdőgazdálkodás jövedelmezőségét megfelelően biztosíthatjuk. Egyébként az Erdélyrészi Gazdasági Tanácsot felkértem arra, hogy a fatermelési és erdőgazdasági kérdésekre vonatkozólag javaslatot terjesszen elém. Ezzel módot adtam arra, hogy ez a fontos kér dés az érdekeltek közreműködésével nyerjen megoldást. Az erdőtulajdonosoknak, legyenek íiSok köziiletek, vagy magánosok, azt j ajánlom, hogy lehetőség szerint térje- j nek át a házikezelésre, mert ezzel biztosíthatják maguknak a | magasabb jövedelmet. Ez vezetett engem akkor, amikor a legnagyobb közületi erdőt, a csíki magánjavakat államerdészeti kezelésbe vétettem. Kétségtelen azonban, hogy a házikezelésbe vételt sok esetben megnehezíti az erdészeti szakemberek hiánya. A gvergyói szövetkezetnek és a borszéki közbirtokosságnak az üzletvitelhez hiányzó tökét biztosítottuk. Megjegyezni kívánom, hogy ilyen támogatás nyújtására a jövőben is kész vagyok. A súlyos takarmányozási gondok miatt nem zárkóztam el az erdei legeltetés engedélyezésétől. Amié az átmeneti nehézségek tartanak, ezt megteszem a jövőben is. Emellett célom az is. hogy az erdőket és legelőket elkülönítsük, ezért a Székelyföld legelőkérdéseinek felülvizs- vizsgáltatását már folyamatba is tettem. Felül kell vizsgálni az agrárreformot — A szociális szempontokat figyelmen kivül hagyó és a nemzet rovására végrehajtott agrárreformot felül kellett vizsgálnunk és az elkövetett igazságtalanságokat a lehetőségekhez képest orvosolnunk kell. E tekintetben az adott viszonyokhoz mérten, eddig is megtettem és a jövőben is megteszek mindent, ami a nemzet érdekeit szolgálja. A kormány szabályozta az agrárrreformos legelők és erdők használatát. Gyökeresen rendezzük ,a kisajátított erdő- gazdasági ingatlanokkal kapcsolatos kérdéseket is. Tegnap jelent meg az erdélyi házhelykérdéssel kapcsolatban egy kormányrendelet, amely ezt a kérdést a szociális célok szigorú szem előtt tartásával oldja meg. A zsidóbirtokok végleges rendezése Erdélyben már a jövő év első felében teljesen befejezést nyer. E réven is mintegy 70.000 kát. hold mezőgazdasági ingatlant biztosítunk az erre érdemes erdélyi földműves magyarság számára. Erdély iparosítása — Az erdélyi föld terményeiből minél többet kell már ilt feldolgoznunk és értéküket ezáltal emelnünk. Erre külön programot dolgoztunk ki, amelynek keretében már megépült az Erdélyrészi Hangyának európai viszonylatban is nagyszabású medgyesfalvai telepe. Marosvásárhelyen hütőház, Kolozsváron raktárház épül, de készül a hordógyár és a huskonzervgyár is. Gabonatárolók készülnek el őszre Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Kézdivásárhelyen, tavasz- szal pedig Székelyudvarhelyen. Ilyen tárolókát tervezünk Gyergyószentmikló- son, Désen, Dédán és Csikszentdomoko- son is. A gvógynövényértékesités előmoz- di^Sra lő száritótelepet állítunk fel. A gyümölcscsomagoló és feldolgozó telepek létesítésével nemcsak az erdélyi gyümölcsértékesítésnek jelenlegi helyzetét kívánom javítani, hanem a háború utáni időkre is gondolok, amikor a minőségi erdélyi gyümölcsnek piacképesen kell állnia a versenyt a külföldön is. — Az erdélyi szövetkezetek és társulások kötelessége, hogy a gazdatársadalomnak, az erdélyi mezőgazdaságnak hasznára legyenek, s hogy feladataikat a közös cél érdekében egymást segítve és támogatva, közös erővel oldják meg. Ezt várjuk tőlük, amikc^r támogatásban és kedvezményekben részesítjük őket. — Az értékesítéssel kapcsolatban meg kell említenem azt is, hogv a kereskedelmet a zsidókérdés megoldásával a nemzeti célok szolgálatába kell állítanunk. Ez már folyamatban is van. — A mezőgazdasági feldolgozó iparok mellett az erdőgazdasági iparok fejlesztése fontos feladat az erdélyi részeken. A kormány részéről folyamatba tétetett a nem szorosan vett mezőgazdasági és erdőgazdasági iparokon kivül más iparj á^ak meghonosítása, a meglévők terme- I lőképességenek fokozása, a villamos j áramszolgáltatás hálózatának kiépítése, ! az erdélyi háziipar felkarolása, a gyógy- 1 és borvizek további feltárása és értéke- j sitése, a gyógyhelyek fejlesztése, az idegenforgalom fellendítése és ezek mind hozzjárulnak az itteni lakosság megélhetési viszonyaink javításához és az erdélyi részek nagyobb boldogulását szolgálják. — Az utóbbi évek gyengébb terméseredményei hatásukat még mindig éreztetik, hiányok, nehézségek vannak, amelyeket a mezőgazdaság is súlyosan érez. De ha végignézünk Európában, azt látjuk, hogy a hiányok és a nehézségek mindenütt nagyok, sőt tulnyomórészben sokkal nagyobbak, mint minálunk. A háborús kényszereszkU/Uk A háborús közszükségletek kielégítése érdekében az igénybevétel kényszer- eszközét nálunk sem lehetett mellőzni. Ennek során különösen <i szenarekvi- rálás körül mutatkoztak hátrányok az erdélyi gazdáknál. Eteket a hátrányokat sikerült enyhíteni a szálastakarmányárul: nagy ob bar anyu emelésével és azzal, hogy az eddig érvényben volt i'usuti csomóponti árak helyett most már feladóállotnási árak lepnek érvénybe. Emellett az ő kilomíternél nagyobb távolságról való fuvarozás esetén árkiegészítésről is történik gondoskodás. Panaszok hangzottak a szarvasmarhák igény- bevétele körül is. Ez.t az igénybevételt sem tudjuk elkerülni, de az arányosságról gondoskodni fogunk. Erdélyben az EMGE-t kérem fel, hygy tegyen java i-. tot ebben az iránvbam — Az aratás munkája most indul mu- országban. Felhívó;/’ a gazdákat, hogy bcszolgállatási kötelezettségüknek ponto •an tegyenek elegei. Eznemctak hazafía kötelességük, de saját érdekük is, mert a közellátás helyzetének javulása előnyösen hat a mezőgazdaságra is. A beszolgáltatás uj rendszere, amely a gazdák között a J üresek ter v elnevezéssel i meretes, az aratás után kerül minden vonatkozásban végrehajtásra. Ez a rendszer egyfelől szilárd alapokra helyezi az ország közellátását, másfelől megállapítja a beszolgáltatások mértékét, kiméli a szociális szempontból arra rászorulókat és előnyben ^részesíti azokat, akik szorgalmas munkával és helyes gazdálkodás sál előmozdítják a termelés emelkedését. Áldozatkészséget! — A harctereken az. ezeréves Magyar- országért áldozzuk életünket és vérünket. Hozzunk meg itthon is minden áldozatot ezért a szent célirt teljes munka készségünkkel, megfeszített erünkkel, ha kell, a legnagyobb lemondások árán is. — Az erdélyi magyarságnak, amely ennek tudatában áldozatokra mindig készen áll, erős támasza és segítője az Erdélyi Párt. Ez a párt a nemzeti egység alapján állva, támogatja a kormányt es egyben hiyen szolgálja a sokat szenvedett erdélyi magyar nép és magyar föld jobb jövőjének ügyét. — Erdély ma nem védtelen és nem is lesz soha többé, mert az egész nemzet gondoskodik arról, hogy a székegység erős bástyaként állhasson őrt az erdélyi határokon. Mögöttük áll a független magyarság erele és támogatása — A mi visszatérésünk, sajnos, egyben elszakadást is jelentett, elszakadást Erdélynek a magyarság azon részétől, amely határainkon túl maradt. Évezredes vérségi, történelmi, kulturális, gazdasági szálak fűztek össze bennünket és hozzájuk köt a közelmúlt közös küzdelmeinek fájdalmas emléke. Nein feledkezünk meg róluk. lélekben együtt vagyunk velük és mögöttük áll mindig a független magyarság ereje és támogatása. Velük együtt nem csüggedtünk akkor, amikor még együtt voltunk, csüggedniük nem kell most sem, amikor egyedül, de nem magukra hagyatottan viselik a kisebbségi sorsot. — A természet nem adott Erdély földjének délibábot, bennünket a Nemere kemény szele edzett meg. A sors sokszor próbára teszi a nemzetet, de legtöbbet talán az erdélyi magyarságtól követei meg. Bízunk magunkban és bízunk abban a hatalmas együttes erőben, amelyet az egész magyar nemzet képvisel. Ezzel az egységgel, ezzel a közös erővel nyugodtan és bizalommal haladunk a történelem utján abban a biztos tudatban. hogy ertnek az útnak felfelé kell ívelnie, minden veszély és minden megpróbáltatás körött az e^ész magyarság jobb és boldogabb jövője felé. A magyar nemzet egy emberként tette magáévá az „Erdélyért“ jelszót, mi pedig. erdélviek erre. azzal válaszolunk, hogy „Erdéllyel az ezeréves Magyarországért!“ A határozati javaslatok sorozatát fogadta el a nagyválasztmány A miniszter beszédét szűnni nem akaró taps követte, majd dr. Miké Imre országgyűlési képviselő a párt politikai főtitkára ismertette a szombaton megtartod érdekképviseleti gyűlések határozati javaslatait azzal a kéréssel, hogy azokat a nagyválasztámány tegve magáévá és kérje fel az Erdélyi Párt központi e'nökeégét a határozatoknak az illetékes kormányszerveknél való érvényesítésére A leíkészi, felekezeti tanári és tanítói értekezlet határozati javaslata azt kivánta, hogy a teológiákon, a tanítóképzőkben és a jegyzői tanfolyamokon intenziven foglalkozzanak a faluvezetés kérdéseivé!. Kivan jákt továbbá, hogy tekintettel a tanitóhiányra a jelenleg alka'mazásban lévő tanítókat elsősorban magyar falvakba helyezzék. A határozati javaslat a továbbiakban a tanítói fizetések és a kongrua rendezését, a tanítói lakások kérdésénél megoldását, egy , Marosvásárhelyen létesítendő tanítói internátus felépítését és a kolozsvári tanítói intemátusnak visszaadásár. va'amint azt kívánja, hogy ahol tanítói diplomával rendleke7Ő lelkész van. az végezhesse el a tanítói munkát is. ugyanakkor azonban a k'uHi’szJíormánv tok’ntsen e1 a paragrafustó’ és adja meg számára a többletmunkáért járó tanítói fizetés'!’ is. A mezőgazdasági értekezlet határozati javaslatai a következő kívánságokat állítják fel: a mezőgazdsági termények, termékek és vágóállatok igénybevételénél végrehajtószervkénf szakeml>ereket alkalmazzanak. Szabályozzák az eddigi módtól eltérően a széna igénybevételénél a katasz- trális holdankint beszoégá’tatandó széna- mennviséget. A kényszerfuvarozást a mezőgazdasági munkálatok idejére mellőzzék. Nem fuvarosokat csak kivételes eselben alkalmazzanak kényszerfuvaro7.á6ra és a kényszerfuvar bére a rendes fuvarozás bérével legyen arányban. Egy másik határozati javaslat az e’avu’t vadászati törvény reformist sürgeti, a következő pedm az erdé1vi teiellátás kérdésének egységes megszervezését kivágja. A* ioaros és kereskedő értekezlet a székelyföldi földgáz kérdésévé’ kapcsolatban hozott több hátorozati javaslatot, majd az ipari és kereskedelmi átál’itással kapcsolatban hozott javas’at értelmében a társas átvételek két feltételét hangsúlyozza: a szakértelmet és a tőkét amelyet a lársiaik megoszthatnak de a résztvevőknek legalább az egyikke' feltétlenii’' rendelkezniük kell. A javaslat a legélesebben tiltakozik a strohman- rendszer ellen. A következő határozati javaslatok a magvar könnyűiparnak magvar kezekbe való visszajuttatásával, a nvers- anyage'lá’tás kérdésnek rendezésével, az ipa- rosutánpotlás érdekében tano-ncotthonok létesítésével a szakoktatás korszerűsítésével és középfokú szakiskolák felálli:ásával foglalkoztak. Határozati javaslatot hozott az értekezlet arról, hogy a fa'usi iparosok iparuk mel. lett kereskedést is folytathassanak, ‘ovábbá arról, hogy az iparreviziós munkálatokat meg. gyorsítsák, uj lakásrendeletet adjanak ki, é6 b'ztosihák a kereskedői kölcsönök gyorsabb folyósítását. Végül határozati javaslatot ho- ‘zott az értekezlet arról, hogy a keresztény magvar kereskedők részére megfelelő helyek bíztositandók az Erdélyrészi Gazdasági Tanácsban, a. városi és megyei törvényhatóság* bizottságokban és az országgyűlésben. A vasutasértekezlet határozati javaslatai anyagi természetű kér. déseket tárgyaltak és a vasutasoknak megfelelő munkaruhához és cipőhöz jutását, valamint megfele’ő élelmezési ellátását szorgalmazzák. Határozati javaslatot hoztak arról, horry- a MÁV-nál dolgozó iparosok közül azok, ak’k a román megszállás alatt is hűek maradtak magyarságukhoz, neveztessenek ki és ezá‘‘al szűnjön meg edd’gi ideig'enes órabéres alkalmazásuk, viszont azokat, akik ugyanez idő alatt nem tanúsítottak megfelelő nemgethü magatartást, a súlyosabb esetekben bocsássák1 el a vasút kötelékéből. Az értekezlet külön javaslatot hozott arról, hogv a román megszá’lás alatt sok megpróbáltatáson keresztülment magyar vasutasok elvárják, hogy sem székely származásukért sem pedig azért, mert román közszolgálatban állottak. ne részesüljenek hátrányosabb bánásmódban. A Nemzeti Munkakliznont- hoz tartozó munkások, valamint az értelmiségek értekezlete nem hozott határozati javaslatot. Mindkét értekezlet egyhangú 'elkesedéssel foglalt állást a keresztény magvar nemzeti irányzat mellett és hangsúlyozta, hogv miután a visszatért keleti és erdélyi részeken az Erdélyi Párt képviseli -a.z uj népi cte szociális Magyarország gondolatát, a magyar értelmiség és a magyar mun kassán maradéktalanul részt kíván venni az erdé’yi magvar egységben hogv igv akadályozza meg .a társadalmi hasadás beálltéit. me’v újabb 1918-hoz vezethetne. Dr. M’kó Imre beszámolója után a nagy- választmány egvhanguan tette magáévá az előző nan> snakértekezletek határozatait. Dr Kolumbán József országos alelnök. képviselő a széke’vs ég. maid Venczél Antal kép- v’sefő a munkásság nevében mondott nagyhatású. beszédet. Móré János nvárádszenl- benedeki gazda a maro«itordamérvéi gazdák, Bene Is'ván a mim kassán, E’ek János- az iparossá <r r>evAhen szólalt fel maid Fü'Öp Ferenc esperes, Ma^ostordn vármeave maovar fár_ sada’ma nevében mondott köszönetét a párt vezetőségének működéséért. A gazdasági oktatás
