Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-30 / 170. szám
/ 1943 Julius 30k ELLENZÉK VifyU lâzstţ: \ A*nUH écde#n&s iuti.,. Szent fnatypai fäid Erdélyi megnyilatkozással foglalkozik ezen a címen a Szabadkáéi megjelenő Délvidéki magyarság. Dr. Mikó Imre és Nyirő József Székelyföldön tartott beszédeit idézi bácskai laptársunk és rámutat az erdélyi politikusok kijelentéseinek országos jelentőségére. Hangoztatja Nyirő József hitvallásának fontosságát, hogy minket csak magyarságunk menthet meg, de ez a magyarság legyen igazán magyar. Mikó Imre dr. beszédéből azt a részt emeli ki, amelyben az Erdélyi Párt parlamenti csoportjának főtitkára Erdély szent földjéről beszélt. Arról a földről, ahol nem nézik azt, hogy ki milyen pártállasu, hanem azt, hogy aki ide jött, mit ér és mit tud használni ennek a népnek. Senki se bontsa meg tehát azt az egységet, amelyet mi nehéz időkben kovácsoltunk össze. „A délvidéki magyarság megszokta a férfias, nyílt beszédet és ezért megérti a két erdélyi képviselő szavainak jelentőségét — Írja szabadkai laptársunk. Az éls'zakitottság'alatt mi is megőriztük a magyarság egységét és ezt az értékes örökséget igyekszünk tovább ápolni és megtartani, amikor összetartva akarjuk elősegíteni a magyar sorsproblcrnák megoldását. Az összetartás záloga annak a magyar jövőnek, amelyért huszonhárom évig nemes éj tiszta fegyverekkel küzdöttünkN Jóleső érzesseI iktatjuk ide a szabadkai lap sorait. Miagyar testvéri szeretet és őszinte érdeklődés csendül ki a szabadkai lapvéleményből és egymást megismerésének szolgálata. Számtalanszor hangoztattuk, hogy az egységes magyar nemzetiélek akkor alakulhat ki a legbiztosabban, ha megismerjük egymást, tisztán látjuk az egyes országrészek gondját- baját, jellegzetességeit és együttesen készülünk fel a jövendő küzdelmeire. Sajnos, a báboruj idők miatt nem lehet megvalósítani azt a régi tervet, hogy az egyes országrészekben társas kirándulásokat rendezzünk és igy pótoljuk az idegen uralom alatt eltöltőit évek ismereti hiányosságait. Így tehát a sajtóra háramlik az a feladat, hogy a nyomtatott betű erejével megismertesse az egyes országrészek magyarságának lelkületét, hogy az egyes megnyilatkozásokat megismerve és értékelve, egy hittel és egy akarattal dolgozhassunk a szent magyar föld boldogabb jövendőjéért. bizonyíték?., hogy a Székelyföld villamosítását kormányzatunk olyan időben valósítja meg, amikor recseg-ropog körülöttünk a világ, nagy hiány van nyersanyagokban és a nemzet* 1 2 3 * * 6 minden erejét a háború győzelmes befejezésére fordítja A Székelyföld villamositasa annak jelképe, hogy a mai magyar élet jova teszi az elmúlt évtizedek végzetes mulasztásait és megadja az életlehetőséget a székely népnek, amely a jövendő Magyarország egyik legbiztosabb védő bástyája. ICiítÜHÖS divzí Eddig csak fürdőhelyeken volt szokásos, hogy a nyaraló hölgyek férfimódra, szövet nadrágokban jelentek meg a sétányokon, tzt a szokást sem helyeseltük. Annái Ízléstelenebbnek tartjuk, hogy a kirándulók egy részé most már városokban is azt tartja „korszerűnekha a hölgyek nadrág-viseletben díszelegnek az utcákon. Újabban Kolozsváron is találkoztunk ezzel a divattal. A szövetnadrágokhoz feltűnő színű blúzokat vesznek_ fel a kiránduló hölgyek, hogy igy mindenképpen magukra vonják a bensziilött lakosság nem éppen helyeslő érdeklődését. Szonátáról és a többi székelyföldi, fürdőhelyekről pedig azt jelentik, hogy alig lehet szoknyában látni _ a nyaraló hölgyeket, annyira elterjedt a nadrag- divat. A jelentések azt is kiemelik, hogy ezek a női nadrágok mind békebeli, mürostmentcs szövetből készültek. Nem csoda, ha a férfitársadalom méltatlankodással és irigykedve figyeli a divatnak ezt a tobzódását, hiszen fér- firuhacsináltatásra már csak csillagászati ősz- szegekkel lehet mürost nélküli szövetet kapni. Lehet, hogy vannak védelmezői is ennek a divatnak, akik azt állítják, hogy a nadrágviselet „praktikus“, nem kell harisnyát venni és mindenképpen ' alkalmas a kirándulásra. Erre az az egyszerű válaszunk, hogy városokban semmi szükség nincs a tisztán feltűnést hajszoló nadrághóbortra, fürdőhelyen pedig pizsamanadrágj, vagy könnyű kartonruha is kiválóan alkalmas a duristáskodásra. ]ó lenne, ha ezt a nadrágdivatnak hódoló hölgyek is megszívlelnék! Kijelölték a kolozsmegigei központi is helyi tejtermék-kereskedőket KOLOZSVÁR, juhus 30. Kolozs varmegye és Kolozsvár város főispánja, Inczedy- Joksman Ödön dr., mint közellátási kormánybiztos, a tej és tejtermékek lorgalmának es felhasználásának irányításával megbízott Tej- és Tejtermékforgalmi Központ értesítése alapján közii, hogy a központ helyi tej- és tejtermékkereskedőkké az alább felsorolt iparengedéllyel rendelkező tejiparosokat (kistej- gyüjtő és fölöző üzemeket, valamint falusi tejszövetkezeteket) jelölte ki. 1. Magyarnádas: Miklós László kistejgyüjtő üzeni. 2. Magyarszentpál: Filp János kistejgyüjtő üzem. 3. Hidalmás: Kis István fölözőüzem. 5. Nádasszentmihály: Antal István fölözőüzem. 6. Nádasberend; Tejszövetkezet, fölözőüzem Megkezdődtek a főféri ásatások KOLOZSVÁR, július 30. (Az Ellenzék munkatársától.) A főtéren megkezdett ásatások máris eredményre vezettek. Mint ismeretes, röviddel ezelőtt a Szénit Mihály - templom tornyának vonalán árpáJd1- kioiri sírok feltárási munkálatai indultak meg. Az első kapavágások után már sok csont, cseréptöi-meiék és téglamarádvány került felszínre. Az első leleteket tiz-husz centiméterre a volt betonburkolat alatt találták meg. Az ásatások tovább folynak és a szakértők szerint minden remény megvan arra, hogy rövidesen áipádkori sírokra találnak. Báró Bánffsj Dámsí: „A földművelésügyi kormányzat csak akkor fejthet ki valóban eredményes munkát, ha működését a gazdák bizalma és megértése kiséri!“ A Székelyföld. mUshussitáea Vannak olyan feladatok, amelyeknek megvalósítását nem lehet elhagyni a háború utáni időkre. Ezek közé tartozik a Székelyföld villamosítása is, mert ez az első lépés a székely nép gazdasági felemelésére. A villamosítás után rövidesen megindulhat az iparosítás, amely biztos megélhetést nyújt a székely családok ezreinek és a székely népfölösleg nem lesz arra kényszeritve, hogy idegenben keressen otthont. Tulajdonképpen helytelen az- a meghatározás, hogy székely népfölösleg. Dehogyis beszélhetünk székely népfölöslegről, hiszen ennek a hazának semmire sincs inkább szüksége, mint a székelyek törhetetlen haza-- szeretetére, energiájára, vállalkozó kedvére és a család iránti ragaszkodására. A székely problémát akkor vázoljuk helyesen, ha azt mondjuk: kellőleg értékelni kell a székely népszaporulatot és arról kívánunk gondoskodni, hogy a székely nép az ősi földön biztosíthassa jövendőjét. A Székelyföldi Villamos Müvek ügyvezető igazgatója most miniszterközi bizottsággal együtt többnapos tanulmányutat folytat a Székelyföldön. A bizottság a Marosvásárhely és Székelyudvarhely közötti vidék vezetékjogi és épités- engedéiyezési terepfelvételezését akarja elvégezni. Néhány héten belül már meg is kezdődnek az építkezések. Az építési anyagokat máris a helyszínére szállították, ami azt jelenti, hogy a munka megkezdését semmi sem hátráltatja. Megegyezésre jutottak a villamos centrálé ügyében is, amelynek kejelölése körül tudvalevőleg nagy vita folyt a székely megyék között. A megállapodás értelmében a nyolcezer kilovattos villamos centrálét a Maros völgyében építik fel és a legmodernebb technikai eszközökkel ez a centrálé fogja kisugározni az egész Székelyföldre a villamos engergiát. A magyar épitő munka gyönyörű SZOMBATHELY, julius 30. (MTI.) Báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter szerdán Szombathelyre érkezett. Látogatása elsősorban a Felső dunántúli Mezőgazdasági Kamarának szólt, de ezentúl hosszabb körutat végzett Vasmegyében és a Mura-vidéken. Bárányos Károly földművelésügyi államtitkár ebből az alkalomból már kedden este. Szombathelyre érkezett. A földművelésügyi minisztert a vármegyei gazdák rendkivül melegen fogadták. A minisztert Hunyadi Imre gróf üdvözölte, majd a földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra: — Valóban eredményes munkát —- mondotta többek között a földművelésügyi miniszter — a földművelésügyi kormányzat csak akkor fejthet ki, ha működését a gazdák bizalma és megértése kiséri. Mindig szem előtt tartottam, hogy a földművelésügyi minisztérium és a mező- gazdasági érdekképviseletek között teljes legyen az egyetértés. Meggyőződtem arról, hogy véleményeink kicserélése hozzájárul a mezőgazdaság ügyének előbbre- vitelének. Utána Bárányos Károly államtitkár tájékoztatta a minisztert az értekezleten elhangzott kérdésekről. Szólott a mezőgazdasági termelés időszerű ügyeiről, a mezőgazdaság szociális helyzetének javításáról, a mezőgazdalakosság lábbelivel, ruhával való ellátásáról, majd szóvátette a mezőgazdasági ipar időszerű kérdéseit. Tájékoztatója után Vucsetich György kamarai igazgató ismertette a kamara eddigi működését, majd bejelentette, hogy a kamara termelésfejlesztésre vonatkozó tervezetet dolgozott ki az 1943— -44. gazdasági évre, amit most a földművelésügyi kormányzat elé terjeszt. Ezután a miniszter rövid válaszában bejelentette, hogy az érdekképviseletek reformjára vonatkozó tárgyalások még folynak. Az értekezleten felmerült javaslatokat részletesen megvizsgálja. Szombathelyről a földművelésügyi miniszter Körmöndre utazott, majd Szent- gotthárdon át a Mura-vidék községeibe látogatott el. A körút utolsó áldomásán, Battyányfalván, az üdvözlésekre többek között a következőket mondottá: — Örömmel jöttem ide, hogy meggyőződjem a Mura-vidék szorgalmas népének munkájáról. Megnyugvással állapíthatom meg, hogy a Mura-vidék népe teljesiti kötelességét s megfeszített erővel szolgálja a magyar mezőgazdaság és egyben a magyar haza javát. Isten áldása kisérje közös munkánkat. A lakosság mindenütt meleg szeretettel fogadta a földművelésügyi minisztert, aki a. késő éjszakai órákban tért vissza Budapestre. HÁROM ALVÓ LÁNYT KÖRÜLTÁNCOLT ÉS BÉKÉN HAGYOTT A VILLÁM. Szombathelyről jelentik: Az utóbbi napokban Vasm.egye egyes részein többször volt vihar. Az egyik égiháboru Nemeskocs községet látogatta meg. A villám éjszaka becsapott Török László igazgató-tanitó ablakán keresztül a lakás hálószobájába, ahol Török három leánya aludt. A villám borsónyi darabokra zúzta az ablakokat és ablakrámákat, azokat mint sőréteket az ablakkal szemben álló szekrénybe „lőtte“ bele, elégette és ösz- szeolvasztotta mind az ablakkilincseket mind pedig az útjában talált vasalkatrészeket, a rádió vezetékét, de szerencsére az ágyat, elkerülte, úgyhogy a villámcsapástól alig másfél méterre levő három leánynak a nagy ijedtségen kívül semmi baja nem lett KINEVEZTÉK A TANÁR VIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG TAGJAIT BUDAPEST, julius 30. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1.924. évi t.^ c. XI. paragrafusa alapján az 1943—44. tanév tartaméira a kolozsvári állami középiskolai tanár- vizsgáló bizottság elnökévé dr. Mészöly Gedeon egyetemi ny. r. rendes tanárt, alelnökcvé dr. Prinz Gyula egyetemi m. r. tanárt kinevezte. Uj z&utébuszBáratok C$ikban A nyári hónapokban az idegenforgalom és a közlekedés nyugodt lebonyolítását a MÁV vonatjáratok szaporításával s a vonatpótló autóbuszokon helyjegyek bevezetésével igyekszik megoldani. A Csíkszereda—székelyudvarhelyi vonatpótló autóbuszjáratnál is felmerült a szüksége annak, hogy az erősen megnövekedett forgalom miatt helyjegyek kiosztását vezessék be. Erre a körülményre az Er- délyrészi Gazdasági Tanács többizben hívta fel a MÁV igazgatóságának figyelmét s a MÁV a Tanács javaslatát magáévá téve, olyértelmü rendelkezést adott ki most, hogy a helyjegyeket julius 19-ével kezdődőleg a Csíkszeredáról 7.35 és 13.50 órakor induló autóbuszjáratokra mind a csatlakozó vonatokon utazó helyjegykiosztó kalauztól, mind pedig a Csíkszeredái szolgálattevőtől, a 19.15 órakor induló járatnál pedig a Csíkszeredái forgalmi szolgálattevőtől szerezheti be az utazóközönség. Paüasz a Házsengárdra Kaptuk az alábbi levelet: Igen tisztelt Főszerkesztő Ur! Erdélyi nyaralásunk után néhány napot Pátriánkban, Kolozsvárott töltöttünk. A „Központiban“ lakván, gyakran kimehettem a közelben levő házsongárdi temetőbe, a^ol szeretteink pihennek. A festői fekvésű, patinás házsongárdi temetőben, ahol hazánk nagyjai nyugszanak, elszomorító látványt nyújt a sírok között az összegyűjtött száraz virág- és gyommaradványok. Érthetetlen a rendszeretet és a természetes kegyelet e hiányossága, hiszen éppen annyira feltűnő és rossz benyomást kelt a jóizlésü kulturemberben a leirt. rendetlenség, mintha pld. az utcasarkon építkezési hulladékok rutitanák el a város képét, vagy ha lakásunkban nem gondoskodnánk idejekorán az összegyűlt szemét rendszeres eltávolításáról. Hiszen ha a gyom következetes elhor- dásáról nem történik intézkedés, a szél és eső hordja tovább a szemetet, ami az elhagyottság elszomorító érzését kelti az emberben. A temető karbantartása és szépítése, a kegyeleten kívül, elengedhetetlen kultur- igény és az semmiesetre sem hanyagolható el, már csak idegenforgalmi szempontból sem. Fővárosunk temetőiben kínosan ügyelnek minderre s annak tulajdonítható, hogy a látogatót a sirkertekben megnyugtató rend és tisztaság fogadja. Soraim közléséért fogadja Főszerkesztő Ur előre is hálás köszönetemet Dr. béréi Bartha Istvánná, sz. Gundhardt Edith. Kolozsvár, 1943 julius 28. A VASÁRNAPI TÉRZENE MŰSORA. 1. Vargha: vitéz Mindszenthy vezérőr- nagv-induló. (Kolozsváron először). 2. Kéhler: Magyar vigjáték-nvitány. 3. Dr. Karly: Emlékeimből. (Szimfonikus közzene). Hangszerelte dr. Bentsik György. Bemutató előadás. 4. Strauss: Bordal- asszony. (Keringő). 5. Schubert-Berté: Három a kislány. (Ábránd). Tamfóharmonikások öröme: Tangóharmonika slágeralbum 1943. évre Tartalma: Száz piros rózsa (angol keringő). Egyszer csak mindennek vége lesz (slow). Fehér akácok (tangó). Néked a búcsú sose fá jjon (slow). Valahol Oroszországban (dal). Egy- kettő (fox). Jaj a Sári (fox). Kérj va lami mást (slow). Ott, ahol a Maros vize (csárdás). Piccolina (step). Tíz óra múlt (angol keringő). Valami van magában (fox.) Kapható az Ára 4 pengő. „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállít ju k.
