Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-23 / 164. szám

Ha ax angolszászok újból támadást intéznek Hóm a ellen, a pápa a bombázás iileje alatt a fenyegetett városrészbe Jog költözni

Kómából Jelenti a TP: A Vatikánhoz közelálló La Corresipomdemza hírügynökség megerősíti 'most azt a jelentést, hogy a pá.pa a Vatikánt elhagyja és .Rómának nem vatikáni részébe káván költözni. A pápa lakhelyváltozását abban a pillanatban hajtja végre, amikor nj támadást intéznek az Örök város ellen és akkor XIü. Pins pápa nem is várná be a tarn adás végét. Az átköltözésre már mind ént élők ész i te 11 e k.

A háborúnak Rómához és a Vati- kánvároshoz való közeledése arra indítót iá a vatikáni államtitkárságot, hogy, az ott akkreditált idegen diplomaták ellenőrzésének rendszabályát megszigorítja. A lateráni szerződések tudvalevőleg előirányozzák, hogy a Vali kán város, minden esetben és minden körülmények között funkcionáriusai számára, továbbá a nála akkreditált diplomaták számára élvezi a szabad személyforgalom jogát és az olasz területen át történő korlátlan futárszolgálat jogát. A Vatikán városban akkreditált diplomatáknak elvileg megvan a joguk, hogy az olasz hatóságokkal való egyetértésben It álián keresztül a külf öld re utazzanak és onnan Rómába visszatérhessenek. Az ellenséges országból való külön követeknek és püspököknek a bérutazását idáig a vatikáni államtitkárság közvetítésével az olasz hatóságok mindig megengedték. Ez- alkálómmal utalnak Taylor amerikai nagykövet utazására, Osborne

brit követ utazására és Spellman newyorki érseknek vatikáni útjára. A Vaitikánvárosban levő diplomaták futárszolgálatát biztosították a lateráni szerződés alapján olasz terű le' ten át. A futárszolgálatra vonatkozólag a Szentszék önszántából a háború első napjaiban bevezette a vatikáni cenzúrát, úgyhogy sem levelek, sem táviratok nem hagyhatták el a Vatikán várost a pápai hatóságok engedélye nélkül. Kivételi e rendszabály alól csupán a pápa személyes levélforgalma képezett.

Ami a külföldi diplomaták átutazás! jogát illeti, mostantól kezdve az olasz államtitkárság elvileg nem intéz közbenjárást az olasz külügyminisztériumhoz. úgyhogy gyakorlatiZürichböí jelenti a Búd. Tud.: Churchill az alsóházban' kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a Szicíliában fejállitott katonai kormányzatot a szövetségesek már hosszabb ideje előkészítették. A szicíliai közigazgatás — amint Alexander tábornok felhívása is meg- megállapitotta —, szövetséges katonai igazgalag a vatikáni diplomaták kiutazása, vagy beutazása többé nem lehetiséges.

Minden ellenkező híreszteléssel szemben, a vatikáni múzeumokban és gyűjteményekben továbbra sem tettek légvédemi intézkedéseket,- Ez a pápa személyes utasítására vezethető vissza. Ezzel szemben az utóbbi két napon Rómából fontos és értékes .magánkönyvtárakat és mügyüjitiemé- nyeket kezdtek átszállítani a Vatikán exterritoriális épületeibe. Azokból a templomokból is, amelyeknek nincs exterritoriális joguk, a legértékesebb kulturális és művészeti kincseket a Vatikán városba szállítják át. Mint minden évben, úgy az idén i,s a vatikáni múzeumok augusztus 1-től SÍ-lg zárva lesznek.

tást jelent s nem tűri el a lakosság bármilyen politikai ténykedését sem. Világosan kiolvasható belőle, hogy a kormányzat egyik alapelve a fasizmus eltüntetése és a kormány reméli, hogy Szicília lakossága felszabadítása után felismeri, hogy saját érdeke a szabadság és a demokrácia eszméihez való csatlakozás.

Súlyos bombatámadás érte Grossetét

Rómából jelenti a TP: Szerdán délelőtt két hullámban támadták az angol-amerikai bombázók Grosselo városát. A bombákat a város központja felett oldották ki. A polgári kórház, az Erzsébetrendi apácák vezetése alatt álló gyermekmenhely, továbbá az Árvaház teljesen összeomlott. A Szent József templom elülső kapuzata súlyosan megrongálódott.

A szicíliai angol katonai közigazgatás nem tiiri a lakosság politikai ténykedését

A levegő mint háborús nyersanyag

Irta! ZATHURECZKY ZSIGMOND LÁSZLÓ DR.

Az alábbiakban a levegő értékeiről lesz szó. Jelentős értékek, valósággal „pénz a levegőben11 mondhatnánk, ha nem hangzana furcsán szokatlanul a kifejezés.

Ma a különböző nyersanyagok és pótanyagok utáni kutatások idejét éljük. Érdekesebbnél érdekesebb anyagok bukkannak az ember elé, amiből mindből pénzt „lehet csinálni“, azaz értékesebb termékekké átdolgozni, átalakítani.

Az, hogyha valakiről tréfás dicsérő szóval azt mondják, hogy olyan ügyes, hogy még a levegőből is pénzt tud csinálni, korántsem paradoxon, Erre ma már, megfelelő eszközök segítségével, sok képzett vegyész képes.

Mindannyiunk előtt ismert tény, hogy a földünket burkoló levegőréteg többféle gáz keverékéből áll. Ennek" legnagyobb része, mintegy hetvennyolc térfogat százaléka, nitrogeni. Ezenkívül oxigént, széndioxidot, vízgőzt és kiis százalékban különféle vegyi reakciókba nem lépő, úgynevezett nemesgázakat, mint: héliumot, kriptont, neont és argont találunk a levegőben. Ez majdnem mind jelenítőd érték.

Az oxigén egyik legfontosabb tényezője az életnek. A biológiai égésfolyamatok oxigén ndJÜil nem is tudnának végbemenni. A biológiai égés végterméke pedig, amely visszakerül a levegőbe: a széndioxid. Erre viszont a növényeknek van szükségük, melyek a nap sugárzó energiáját felhasználva, a széndioxidból cukorféleségeket, keményítőket, vagy más óriási molekulákat építenek fel.

Nem tekintve ezúttal, a többi alkatrészt, háborús és ipari szempontból legfontosabb a nitrogén. (Közbevetőleg meg kell jegyezni, hogy a nitrogén élettani szerepe nem kevésbé fontos, hiszen az élő szervezet fehérjének alkotó részét képezi.)

A nitrogén, illetőleg annak savja, a nitrogénsav, vagy salétromsav, már igen régóta értékes és sokféle célra alkalmazott anyaga az iparnak.

A béke éveiben a legtöbb salétromsavat mezőgazdasági célokra, műtrágyatermelésre használták fel.

Földünk meglehetősen szegény bányászható nitrogén-telepek tekintetében. A tizenkilencedik század első éveiben Chilében fedeztek fel meglehetősen gazdag nátronsalétromtelepeket, melyekből évenként két-hárommnlió tonnát tudtak kibányászni. Ezek a telepek a chilei fensikon ősidőktől felhalmozódó guanoréte- gekből keletkeztek. Régebben az egész világ salétromszükségletét innen fedezte s maga Németország is közel nyolcszázczr tonna salétromot importált Chiléből.

Az önellátás gondolata volt az, ami ráterelte a kutatók figyelmét a levegőre, melyben

szinte végtelen mennyiségben megtalálható az értékes nitrogén, csupán a kiaknázás módját kellett valahogy megtalálni.

A kutatás megindításának az adta a legnagyobb hajtóerőt, hogy kiderült, hogy a nitrogén v egy ülttel nélkülözhetetlen keltekéi a modern hadi robbanóanyagoknak. Sok munka, sok fejtörés kellett hozzá, de végre Sikerült és joggal mondhatjuk, hogy a kémiai kutatás legnagyobb tettének egyikét 'vitte vég! ez, amikor sikerült a levegő nitrogénjéből — nitrogénvegyületeket előállítani. Németországban évente kb. hatszázötven—hétszázmillió köbméter íevegőt dolgoznak igy fel és töLbmillió tonna salétromsavat nyernek ezen az utón.

Az igy nyert salétromsav gyártásának a lényege tulajdonképpen az, hogy a levegőt magas nyomásra cseppfolyóssá, folyékonnyá teszik és ebből szakaszos lepárolással különítik el a nitrogént. Az igy kapott nitrogéngázt nemes acélcsöveken ötszáz atmoszféra nyomás alatt hidrogéngázzal hozzák össze. Itt kémiai reakció megy végbe, a két gáz egyesül és egy kellemetlen, csipősszagu termék keletkezik : - az ammoniagáz.

A hűtéssel cseppfolyósított ammóniát leve* gővel keverve, hétszáz fok hőmérsékleten, csövekbe épített platina-szitákon keresztül bocsátják, melyek katalizálják a folyamatot. A nitrogén elveszti a hidrogént s a levegőből oxiBUDAPEST, Julius Şti. (STUD.) Az 1939—40. tanévben 9-936 fiú és 7.510 leány 'tanult német nyelvet, 8, illetve 6 százalékkal kevesebb, mint az előző tanévben. A lányok ezenkívül még abszolút számban is majdnem eg yh arm adr ésszel kevesebben vauinak, mint a. fiuk, aminek oka főképpen a leánygimnáziumioik aránylag csekély száma. x\ lányok már az elsőosztálytól kezdve tanulták ezt a nyelvet, míg a fiuk a III. osiztályban kezdték meg a tanulását. A lányok általában jobb tanulók, mint a fiuk s_ ez igy van a német nyelvvel is. A liuk között 21—22 százalék kapott jelest a németből és 4.3—4—1 elégtelent., mig a lányok sorából átlagosan 33 százalék érdemelte ki a legjobb osztályzatot, és alig 1.1—1.3 száza-! ék bukott meg közülük az 1939—

gént vesz föl, barna nitrozogőzökké alakulva, melyet vízben oldanak s kész a salétromsav.

A salétromsav glicerinnel keverve adja a nitroglicerint, mely igen veszedelmes robbanóanyag. A legkisebb rázkódásra már fölrobbanhat és egy kilogram felrobbanásánál közel ezerötszáz kalória meieg szabadul fel. A rob= bánás helyén tizezer atmoszféra légnyomás és közel háromezer fok hőmérséklet keletkezik, A már könnyeben kezelhető dinamit nem más, mint kovafölddel kevert mtroglicerin.

Nem utolsó során említendő értékes robbanóanyag a fa rostjaiból előállított és salétromsavval kezelt .celuloze, a nitroceluloze, melyből a füstnélküli lőpor készül. Nálunk úgy a glicerin-, mint a celulozetermelés meglehetősen kevés volt, kémikusainknak tehát más nyersanyag után kellett kutatniok. A kutatások eredménnyel jártak s ma már búzából, burgonyából1 — illetőleg ezek keményítőjéből salétromsav segítségével használható robbanóanyagokat tudunk gyártani.

Sok volna elsorolni, hogy mi mindenre lehet még hasznosítani a levegőből nyert salétromsavat. Hogy egy példát emlitsek, a leg- jobban elterjedt tömegszórakozás egyik tárgya, a mozifilm -is nitrocelulozéból készül.

A levegő nemesgázai is mind értékesíthetők. A hélium l'éggömbtöltésre, a neon a békeidőben használatos fényreklámoknál székében alkalmazott s a kripton a legkorszerűbb villanyégők töltőgáza. Az utóbbival töltött lámpák ugyanolyan! fogyasztással1 közel ötször annyi fényt bocsátanak ki, mint a régi égők. Nem túlzás tehát, ha azt mondjuk, hogy. pénz van a levegőben, csak szorgalmas munkával és leleményességgel ki kell onnan bányászni.

40*, illetve az előző tanévben

A fiuk között az 1939—40. tanévben a legrosszabb tanulók a nőméi nyelv tekintetében a Ili. osztályosok volltak, akik közül első éve tanult 0'S nyilván még szokatlan uj tantárgyból 6 százalék bukóit meg. A lányok között ebben a tanévben a 'SRI. osztályosok voltak a leggyengébbek a német nyelvben, 1.6 százalékuk végzett ki nem elégitően. Ha pedig azt nézzük, hogy mel vek voltak a legjobb előmenetelü év fol yamok, m egá 11 apit- hatjuk, hogy a fiuknál a Vili. osztályosok 26 százaléka, a lányoknál pedig az ötödikesek 36 százaléka, kapott jeles osztályzatot, tehát a fiuk legjobb évfolyamának eredménye mesz- s-ze elmarad a legjobb leányosztá.ly t élj esitmén vétől.

Az utolsó két tanév folyamán, előNémet nyelvtanulás a budapesti középiskolákban

Carmela

a coli VI\'35AJV. - Főszereplők : Ooris Ouranli,

JávorPál

zőhöz mérten

a fiuk eredménye a német nyelvben jobban javult mint a lányoké.

A fiuknál bár igen kis arányban, de emelkedett a jelesek és jók száma, aminek megfelelően természetesen csökkent a hármasoké és bukottaké. A lányoknál viszont az a különös kép adódik, hogy csökkent ugyan a bukottak száma, de kevesebben lettek a jelesek is, több lett tehát a jó osztályzat, de még több az elégséges.

Csánky ÍLnes tír. előadása a Miicsarnokban

KOLOZSVÁR, julius 23. Nagyszámú közönség jelenlétében tartotta meg Csánky Dénes dr.,* az Országos Magyar Szépművészeti Muzeum főigazgatója előadását a Műcsarnokban az elmúlt harminc év magyar festészetéről:

— Missziót teljesítünk ezzel a kiállítással •— mondotta Csánky Dénes — az utolsó harminc év magyar festészetének termékei, művészi alkotásai a megszállás alatti izoláltság miatt kiestek az erdélyi lélek művészi érdeklődésének köréből, illetőleg nagyrészt ismeretlenek voltak előtte, mivel azokat sehol sem láthatta. Ez a kiállítás felöleli nagy vonalakban az említett idő művészi termését.

Rövid bevezetője után ismertette Csánky Dénes dr. a kiállítás képanyagát.

— A kiállítás erdélyi vonatkozása és egyben a sugalló és inspiráló erdélyi föld beszédes bizonyitéka a nagybányai mü- vésztelep tagjainak korszakalkotó munkássága, amelyet csaknem teljesen képvisel a kiállítás anyaga. A nagybányai iskola alapitó tagjai Hollósi Simon volt. aki köré tömörültek a Münchenben dolgozó magyar festők, köztük Csók István. Glatz Oszkár, Ferenczy Károly. A magyar festőművészet nagynevű képviselőinek egész csapata dolgozott a nagybányai mü- vésztelepen. Hollósi Simon után Ferenczy Károly a hideg-zöldek utolérhetetlen mestere. Csók István a kulturált rajztu- dás és derűs színskála művésze, Réti István a kiváló pedagógus, a melegbarna tónusokba ágyazott interiörök festője, Iványi-Grünvald Béla. az élete végén friss impresszionizmusba átcsapó mester. Hatvány Ferenc báró, Benkhardt Ágoston, a kialakult szemléletű és biztosecsetü művész — mind-mind hatalmas értéke a magyar festőművészeinek. Közülük számosán a Képzőművészeti Főiskolán oktatták és oktatják ma is a fiatal magyar képzőművész ifjúságot, átadva nekik szellemi kincsüket a magyar művészi kultúra további építéséhez.

A többi termekben a sokféle irányzat kép- ) viselői foglaltak helyet.

A nyugtalan, viziószerü látomást idéző Aba Novák-képek, közülük egy, amelyet a halálosan beteg művész már nem fejezhetett be, követőjének, Istokovirsnak higgadtabb festménye, a magának élesen egyéni irányt törő Kcszta Józsefnek monumentális hatást keltő tájkompoziciói, megejtőan szines, sötétbe ágyazott ragyogásával, Perlmutter, Thorma, a szintén egyéni utakon haladó impresszionista Szőnyi, Szobotka, a formákat színekkel fellázító „fény festője“, Egry, az egyénien primitiv előadómodoru Molnár C. Pál, majd a „realisták“, köztük a miniatürfestőnek macit Karlovszky, a temperált szinskáláju Szüle Péter képeiben, Rippl-Rónai, Rudnay és Vasz.w János halhatatlan művészetének alkotásaiban gyönyörködhetik a közönség.

— Azzal búcsúzom — fejezte be Csánk v Dénes főigazgató előadását —. hogy Erdeiv művészeti életének vérkeringését ezután is minden módon élénkíteni igyekezünk is •'miden támogatást megígérhetek a rng.m rés. é ről is, hiszen én is erdélyinek érzem magam