Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-19 / 160. szám

X 19 4 3 Julius 1«. ELLENZÉK VéqL lizseţ : Atnical éedemes imi... A fttaíi fcantiasa Nagyon sokan vagyunk olyan magyar emberek, akiket szomorú rézig nációval tölt el, ha még most ts halljuk ezeket a megkülömbözteté sehet, hogy „erdélyi*', vagy „anyaországi1', „felvidéki“ és a testvért a testvértől lényegében szétválasztó meghatározásokat. Mert ezek a kifejezések nemcsak a föld­rajzi hovatartozóságot jelentik. rJgy mentek át a köztud icoa, hogy az erdélyi másféle magyar, mint az anyaországi, típust jelentenek, sőt, valljuk be őszin­tén, hogy néha ellentéteken is szítnak. A mostani sorsdöntő órákban megdöb­benve kutatjuk: miért nem sikerült még tökéletesen az egységes magyar nemz.ct- lélek életrehivása, amely csu,-c ■>zt az egy fogalmat ismeri, hogy: magijai Nem szeretném ezen a helyen ismét az okokat boncolgatni. Mindannyiunkban vaunak hibák. Nagyon sok olyan ferdeség Külső­ség, társadalmi előítélet, az anyagiak túlságos szeretete uralkodik él-.tünkben, amelyeknek bűnbánó felismerésere van szükség, ha azt akarjuk, hogy a jövendő nemzetépitő munkája tényleg sikeres le­gyen. Ennek a sikernek előfeltétele hogy ne nézzük idegennek azt a magyar testvé­rünket, aki a felszabadulás után az er­délyi földön talált otthont és ne tekint­sen minket sem különös csodabogárnál; a trianoni Magyarországról idehelyezett köztisztviselő, vagy magánhivatalnok, hanem az első pillanattól kezdve igye­kezzék megteremteni, illetőleg megkeres­ni a testvéri közösséget. Voltuk erre pél­dák a múltban is. Tanulságos és ;időszerű ezeket a példákat idézni, meri irányt szabhatnak a jelennek is és bebizonyít­ják a késői utódoknak, hogy Erdély töld- jén mindig töretlen volt a magyar érzés és számtalanszor innen indultuk ki az egyetemes magyar kultúra legjelentő­sebb kezdeményezései. Ezért hallottuk jóleső örömmel az elmúlt héten Gy allay Domokosnak, a kitűnő erdélyi irovak ,,Etédi múzsa“ cimü darabját a rádióban. Röviden ismertettük annakidején a da­rab tartalmát. Arról szól, hogy amikor 1792-ben Kisfaludy Sándort, mint fiatal katonatisztet, Erdélybe helyezték, nem valami nagyon örült az uj állomáshely­nek. Félig-meddig olyan szímkivetésfé- lének vette és más előre aggoialowmái töltötte el, hogy vájjon mivel fogja agyonütni a szabadidejét ebben, az or­szágrészben, amely „oly távol esik a mü­veit nyugati világtól“. Szótárakkal látta el magát, azzal a célzattal, hogy unal­mában legalább idegen nyelveket fog ta­nulni és igy majd csak eltelik valahogy az az idő, amíg Erdélyben teljesít szol­gálatot. És mégis itt jegyezte el magát a költészettel, ezen a földön. Az erdélyi tájak szépsége ihlette meg. Itt döbbent rá arra, hogy milyen feladata van a ma­gyar összességgel szemben. Csodálattal figyelte a székely nép nyelvjárásának eredetiségét. Megfigyelte a székely kalá­kák ősi dalait. Feljegyezte kifejezés- módjukat, szokásaikat, természetük jel­legzetességeit. Megtanulta szeretni Er­délyt, ez a föld lett a múzsája és a régi erdélyi várak regéi ösztönözték arra, hogy megénekelje a dunántúli várak tör­ténetét. Kalandozzunk tovább a magyar irodalomban. Tinódi Lantos Sebestyén is az erdélyi Károlyi Gáspárnak köszönheti, hogy versei először napvilágot láttak. Miután hiába keresett kiadót az anyaor­szágban, az erdélyi fejlett irodalmi és művészeti élet tette lehetővé, hogy a nagyközönség előtt is megszólaljon. Ez a föld tehát soha sem jelenthetett számkivetést senki számára sem! Nem kellett úgy jönni ide, ahogy Ovidius in­dult meghasonult lélekkel Tomiba, a tá­voli tartományba, hogy a császári ön­kénynek eleget tegyen. Termő talajra talált itt minden igaz magyar lélek. Tud­tunk időtállót adni, anélkül, hogy kér­kedni akartunk volna! Jussanak eszünk­be ezek a történelmi példák, ha elége­detlenséget, vagy meghasonulást látunk társadalmunkban. A trianoni Magyaror­szágból idekerült magyar most is csodá­kat láthat. Megismerheti a kisebbségi időkben kialakult erdélyi intézményeket. Áttanulmányozhatja az erdélyi irodalom eredményeit, virágzó, alkotó erejét. Rá­jön arra, hogy itt a legtöbb ember irtó­zik a külsőségektől és a nagy tömegek megmosolyogják az urhatnámságot. De­hogy jelent ma számkivetettséget, ha va­lakit Erdélybe helyeznek! Egész életre szóló élményeket lehet gyűjteni, olyan emlékek tárháza nyűik meg előtte, ame­lyekből erőt meríthet a további küzdel­mekre! Becsüljük meg egymást és a megismerésen keresztül munkálkodjunk együttesen a jövendőért! Erre tanít a ma­gyar múlt! Ezeket a történelmi adatokat hálás és hasznos dolog feleleveníteni. Jó szolgálatot tett vele Gyallay Domokos, amikor hangjátékát megírta és csakugyan nemzetnevelő feladatot végzett a rádió-, hogy a darabot előadta. Nagyon sok ma­gyar ember örülne annak, ha a rádió műsorában ez az irányzat érvényesülne a dzseszmuzsika és az értéktelen cseve­gések helyett. Érdemes elgondolkozni rajta! Mttyécdetndi ttöUfJbeU&th Rövid híradás jelentette, hogy Kor­mányzó Urunk a földművelésügyi m'~ niszter előterjesztésére miniszteri osz­tályfőnökké léptette elő dr. Balogh Vil­mos miniszteri tanácsost, a földművelés- ügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége vezetőjét és miniszteri osztálytanácsossá nevezte ki Solthy Ernő dr. miniszteri titkárt, a kirendeltség helyettes vezető­jét. Erdély gazdasági életében felbecsül­hetetlen értéket jelent, hogy igazi ma­gyar lelkesedéssel, fáradtságot nem is­merő ügyszeretettel végzik munkájukat. Szervesen együttműködnek az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesülettel, amely­nek minden kezdeményezését a legna­gyobb megértéssel támogatják. Ha vala­ki megérdemli a legfelsőbb megelégedést jelentő előléptetést, ugv a földművelés- ügyi minisztérium erdélyi kirendeltségé­nek vezetői igazán rászolgáltak. Mun­kásságukkal minden szóvirágnál jobban bebizonyították, hogyan kell végezze 'fel­adatát az igazán jó tisztviselő. Elsősorban arra törekedtek, hogy min­den erdélyi problémát megismerjenek. Közvetlen kapcsolatot teremtettek Er­dély gazdatársadalmával. Az EMGE ki­épített szervezetei révén áttanulmányoz­ták mindazokat a tennivalókat, amelyek nálunk megvalósításra várnak. Resztvet­tek a gazdagyüléseken. Elbeszélgettek a gazdákkal, 'hogy a helyszíni tanulságok alapján tegyék meg előterjesztéseiket a kormányzatnak. Jól tudjuk, hogy a föld­■ müvelésügyi tárca mennyi mindent tett j Erdélyért. A minőségi termelés fokozása ' érdekében számtalan sikeres akciót haj- : tottak végre. Nem haladtak külön uta- i kon, hanem a tökéletes magyar egységet í kívánták szolgálni, amelyet csak úgy le- ! hét. megteremteni, ha elismerjük és érté- i keljük a mult végzett munkáját, ered- j ményeit és értékeit. Nagyon sok hivatali I vezetőnk éppen azért nem tud beleillesz- j kedni az erdélyi életbe, mert megmoso- ! lyogja, ha tanács formájában felvilágosi­■ fásokat adnak neki és kézlegyintéssel in­tézi el a kisebbségi mult nehéz körülmé­nyek között életrehivott és megerősített magyar intézményeit. Erdély magyarsá­ga szivből örül a kirendeltség vezetőit előléptető megbecsülésnek, mert ebben azt a felismerést látja, hogy kormányza­: tunk mindenben értékeli a magyar egv- j ség érdekében kifejtett munkájukat. I Úgy hisszük, hogy ezekkel a sorokkal I tudunk leginkább kifejezést adni annak j az értékítéletnek, amelyet a íöldmüvelés- i ügyi kirendeltség munkájáról alkottunk! ! Talán többet ér, mintha életrajzi adato- J kát idéztünk volna és szokványos sta- i tisztikai módszerrel felemlítjük eredmé­nyekben gazdag pályafutásuk egy-egy állomását! Mert szerintünk az igazán jó tisztviselőnek nemcsak a hivatali teendő­ket és az ügykezelési rendet kell jól is­merni, hanem a magyar életet is. Ezt valósították meg tökéletesen a kirendelt­ség vezetői, akiknek további munkássá­gától az egyetemes magyar élet uj, ko­moly rnégvalósitásait várjuk, maetet Arról beszélgettünk egy társaságban, hogy a kisembernek legszükségesebb élelmiszer és ruházati cikkek beszerzése is milyen nehézségeket okoz. Az egyéni hitel intézménye nincs eléggé alátámaszt­va s nem, is tudunk olyan megmozdulás­ról. amely gyökereiben kívánna segíteni ezeken a bajokon. Egy-egy vállalat, hi­vatal, vagy magántársulat dicséretes energiával és ügybuzgalom.mal könnyít ugyan alkalmazottainak helyzetén. Saj­nos, azonban ezek szórványos jelensé­gek. A nagy tömegeknek a legsúlyosabb gondot okoz, hogyan csináltasson ruhát magának, vagy miből rendezzen he pá­lcást, ha családot akar alapítani. Külö­nösen olyan emberek panaszkodnak, akik a megváltozott körülmények folytán szá­mukra idegen helyre kerültek! Kihez forduljanak? Beállítsanak valamelyik ke­reskedőhöz, elmondják, hogy kérem ez s ez vagyok, itt és itt, ennyi és ennyi fi­zetést kapok, kérem, csináljanak hitelbe nekem egy öltöny ruhát? Akad-e olyan kereskedő a. mai világban, aki megtesz ilyen szívességet tisztán az egyéni biza­lom alapján? Nem akarunk bírálatot mondani, de azokat, az akciókat, amelyek az egyéni hiteléletet kellen • előmozdítsák, nem tartjuk a. mai idők követelményei­nek megfelelőknek. Társadalmi vezetőink a gazdasági élet arra hivatott irányítói­val együtt kellene kezükbe vegyék ezt a kérdést, mert az egyre súlyosabban fel­lépő egyéni problémák már-mcir a kö­zösség problémái lettek, amelyeke i az egész nemzet érdekében intézményesen kell segíteni! . „Csalt ismeiasältnzti /✓ Megérdemelné ugyan, mégsem akar­juk névszerint pellengérre állítani an­nak a dohányárudénak tulajdonosnőjéf, amely ellen már számos panasz érkezett szerkesztőségünkbe. Csak annyit áru­lunk el róla. hogy dohánytőzsdéje a Má­tyás király-tér közelében, egyik mellék­utcában van és cézári allűrjeivel a vá­sárlóközönség java részének ellenszenvet sikerült kivívnia. Nehány héttel ezelőtt egyik előfizetőnk azzal a panasszal foi- dult hozzánk, hogy amikor bement a do­hánvtőzsdébe és tiz darab szimfónia ci­garettát kért, csak ötöt adtak neki és amikor ezt kifogásolni merte, megfenye­gették, hogy „ha sokat beszél, egyet sem kap“. Azt hittük, hogy az akkori ciga- rettabiány tette idegessé a. trafikosnőí és ezért nem tettük szóvá a dolgot. Most azonban ugyanez ellen a iraíikosnö eilen hasonló, még súlyosabb panasz érkezett. Két urihölgv katonai szolgálatot teljesítő hozzátartozója számára száz darab le­vente cigarettát akart vásárolni a tra­fikban. A tulajdonosnő szigorú hangon kijelentette, hogy nem ad cigarettát. A hölgyek szerényen megjegyezték, hogy hiszen több doboz levente cigaretta ki van téve a pultra. Mire a trafikosnő in­gerülten kijelentette, hogy azt nem szol­gálja ki „csak ismerősöknek“. Eddig a történet. Nincs sok hozzáten- nivalónk. Sajnos, a hölgyek nem hívtak azonnal rendőrt, hogy a súlyos vissza­élést hivatalosan is megállapítsák. Szer­kesztőségünkhöz fordultak panaszukká!. Érdemes megírni ebben a rovatban ezt a történetet, hriszük, hogy okulásul szol­gál. Talán észretér a dohányáruda tulaj­donosnője és nem várja meg. amig az il­letékes hatóságok fogják kérdőre vonni üzelmeiért. Eucuszns Sie keli jelenteni a román agrárreform sarán szerzett, de be nem épített házhelyeket BUDAPEST, julius 19. A visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen végrehaj­tott földbirtokrendezés (román agrárre­form) során kisajátított, a román állam szervei által elővásárlás utján megszer­zett vagy egyébként az államkincstár tu­lajdonában állott ingatlanokból, úgyszin­tén a köztestületek (községek, városok) alapítványok (alapok) ingatlanaiból ház­hely céljaira juttatott vagy jogügylettel elidegenített -ingatlanokat, tekintet nél­kül arra, hogy időközben kinek a tulaj­donába jutottak, 1943 augusztus 15-éig az ingatlan fek­vése szerint illetékes községi elöljáró­sághoz — polgármesterhez — be kell jelenteni, ha arra lakóházat vagy me­zőgazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzemhez tartozó m.ás épületet nem építettek. A bejelentési kötelezettség az ingatlan- szerzőket terheli abban az esetben is, ha a tulajdonjogban beállott változást a te­lekkönyvbe nem jegyezték be. A bejelentéshez szükséges nyomtatvá­nyokat a Földművelésügyi Minisztérium Erdélyi Birtokpolitikai Főosztálya (Ko­lozsvár. Maiális-utca 23. szám) a községi elöljáróságok utján díjmentesen bocsát­ja az ingatlanszei’zők rendelkezésére. Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter nyitotta meg a katolikus nyári egye­temet Kassán KASSA, julius 19. (MTI.) Szinyei- Merse Jenő vallás- és közoktatás-ügyi miniszter a katolikus nyári egyetem megnyitóünnepségére vasárnap Kas­sára érkezett, ahol az állomáson ün­nepélyese n fogadt.á k. A katolikus nyári egyetemet vasár­nap nyitották meg ünnepélyesen. Délelőtt 11 órakor a kassai dómban Madarász István ünnepi szentmisét pont Ifi kálit. Délután 6 órakor a Rá- kóczi-internátus dísztermében volt a katolikus nyári egyetem 8. évfolya­mának ünnepélyes megnyitása, -ame­lyen számos közéleti előkelőség élén megjelent Szinvei Merse Jenő valtlás- és közoktatásügyi miniszter is. A Himnusz elhangzása irtán Szinyei- Merse Jenő miniszter hosszabb be­szédet intézett a nyári egyetem több­százfőnyi hallgatóságához. — A tudás és a kultúra — mondot­ta többek között — nagy nemzeti erő és felbecsülhetetlen kincs- Egyik ki­váló elődöm, a boldog emlékezetű KLebelsberg Kunó gróf ennek a nemzeti erőnek a fenntartásárai és fokozására valósította meg a ma­gyar kultiurfö lényt biztositó prog­ramját- A nemzeti erő gyarapítását szolgálja az ötezer, általa létesített iskola, A továbbiakban a miniszter han­goztatta, örömmel jött erre az üm népségre, mert tudja, hogy a katoli­kus nyári egyetem is a magyar kill- turfölény és a magyar művelődés fejlesztésére szolgál. A katolikus egyháznak történelmi joga az egye­temi oktatás fejlesztése és ebben a munkában igen nagy áldozatválla­lással vett részt a középkortól nap­jainkig. Az egyház mindenkor a kul­túra terjesztője volt. Az egyház kéi- ezeréves történelmében többször be-* bizonyította, hogy a nemzetek kultu­rális életének fejlesztésében vezető- szerepre hivatott. A miniszter nagy tetszéssel foga­dott beszéde után Madarász István püspök mondott megnyitóbeszédet. Utána Tványi János dr. egyetemi ta­nár a budapesti Pázmány Péter Tu­dományegyetem üdvözletét tolmá­csol1 a, majd Leopold Antal dr- pro tonotárius kanonok, Schell Péter ba­re.- főispán es [‘obi Sándor dr. polgár­mester üdvözlő szavai után a pápai Himnusz eléneklésével ért véget a kassai nyári egyetem megnyitó ün­nepsége FILLÉRES ELŐADÁSOK A NYÁRI SZÍNKÖRBEN. .4 Nyári Színkör vezető­sége elhatározta. hogy ezentúl minden kedden és szerdán filléres előadásokat rendez. Most kedden a Boronkai lAnyok. szerdán pedig a Nemes rózsa kerül mű­sorra. Hétfőtől kezdve az előadások nem fél 7-kor, hanem 7 órakor kezdődnek. RÖVIDESEN MEGJELENIK BORBÉLY ANDOR: HyelvOüsc védelme CÍMŰ KÖNYVE. ÁRA 8 PENGŐ MEGRENDELNE TÓ A Z „E S T I L A P~ KIADÓHIVATALA 3 A.i MINDENKIT MEGTANÍT A HELYES MAGYAR F03AL 'A 4 ZÁ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents