Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-17 / 159. szám
' 1 19 4 3 i n l i u s Î t * mm ELLENZÉK _7 \ Nagyenyed a második kisebbségi sorsban A nap most is nevetve süt az Őr- Tieg-vTo és pirosszoknyás lányok magyar dalt dalolva karikázzák a szőlőt.. A kollégium udvarán zsibong a diáksereg, a szekrényekből előkerülő hazai kenyérből kan vari táraik a bicskák és szalonnát is bőven vágnak hozzá. A Bethlen-kastély ellőtt most. is várakoznak a bérkocsik és feketiekalapos református papok csendesen beszélgetve mennek felfelé a Bethlen-utcában. [Tárom év óta a város külső képe alig változott, csak Enyed régi ismerőse veszi észre, hogy az egykori zsidó üzletek fölé uj, román cégtáblák kerültek, hogy a román beszéd! sűrűbben és önt eltebben hangzik fel a.z utcákon, hogy mindenfelé fürkésző, idegen arcok tűnnek fel és hogy a diákságon kivül felnőtt magyar fiatalságot alig találnak a városban. A Bethlen-kollégium ős.i kis vámsa ma is magyarul lélekzik é*s gondolkozik, csak a szívverése lett fojtoftabb és halkabb, a lélek belső arca változott meg A húzkodó református egyház munkája A bécsi döntés után Nagyonye-den alakult, ki a kettészakadt erdélyi református egyházkerület romániai részének központja Nagy Ferenc., lovişi esperes elnökletével. Az újonnan kinevezett intézőbizottság hozzáfogott az uj egyházszervezési munkálatokhoz, az iskolái és anyagi ügyek tömegével való megbirkózáshoz, de mai naimig is csak ideiglenes formában működik és önálló püspökség megalakítására nincs semmi lehetősedre. Két és fél év óta még egyházi gyűlésieket sem lehet tartani s a pap érintkezése híveivel az igehirdetésre és a vallásoktatásra szorul. Maga. a központ szirrte-szinte eredménytelennek látszó állandó vi ás kodást folytat iskoláinak megtartásáért, az egyház anyagi érdekeinek megvédéséért. Az iskolák nagy részében az egyre fenyegetőbb t& ni tóhiány ellenére is folyik még a magyar tanítás, a hiányzó tanít ók helyén sok helyt a pap áll. Az uj egy ház építő munka egyetlen látható eredménye a Bethien- kolTégnimban megnyílt református teológia. A teológia két év óta működik, dr .Musnai László igazgató irányi fásával és igyekszik legalább a helyi egyházi életet föl élénkíteni. A hivatalos irányítás szolgálatában állott két éven keresztül a helyi egyházközségi lapból átalakult hivatalos lap is, de a tavaly ősszel betiltották. Azóta még körleveleket sem tud kiadni az egyház, mert Gyulafehérvárt még egy magyar névjegyet sem. cenzúráznak. Ssülí lett a Bethlenkollégium A Bethlen-kollégium a bécsi döntés után érte el hosszú küzdelmeinek célját: a teológiát. A megtépázott kollégium igy nyerte el külső jelét is annak hogy most már reá tekint az egész romániai refonmátus- ság és reá hárul az egész környező magyarság szellemi, kulturális vezetése, fis a Bethlen-kollégium környéke ismét kitágult, a mezőségi részekből le Brassóig és Bukarestig, nyugat felé pedig az egész Bánsáérből ide jön a református diákság. Más református kollégium nem maradt Dél-Erdélyben. Tanítóképző intézetébe pedig katolikus fiuk is jönnek az ország minden részéből, mert a kafolik tusoknak csak tanító nő képzőjük maradt itt Nagyszebenben. fis a kollégium vállalta is a m egri Öveked ett feladatokat, a kettőzött szorgalmat, kitartást és éberséget kívánó munkát. Tanárainak egy részét családi körülmények már a bécsi döntéskor el szóld toták, mások később voltak kénytelenek eltávozni. Az ittmaradott ak vállalták a reájuk háruló munkát-. De nemcsak a tanárok száma fogyatkozott meg a döntés utáni időkben, a diákok tömege i% mint megrebbent madársereg, szállt át más, boldogabb iskolák falai közé menekülve. 1940 októberében n^ég dermedt hallgatás szorongatja az ismét egybegyűltek szivét, de a magyar szó vágya a következő évben ismét nagyobb diákcsapatokat visz a kollégium felé. Az l. osztályba jelentkezők száma még egyre növekszik, de már nincs hely befogadásukra és párhuzamos osztályok megnyitására nincsen semmi lehetőség. A kollégiumi diákság száma évről- évre növekszik, de a hely ezzel mind szükebb leisz. Míg az egyik télen az udvaron tanyázó német kerékpáros osztag katonáihoz húzódva terjed a diákok között is a német szói, a következő két tavaszon az elemiből kell kihurcolkodniok. Az állami iskolákban ezalatt zavartalanul folyik a tanítás. A tanárság a megnövekedett gondok közepette is megérezte, hogy reá néz az itt maradt. Erdély szeme. Itt készültek el az első közművelődési tervezetek, amelvekben az isko- lánkivüli népnevelésről, könyveknek, lapoknak, egy irodalmi folyóiratnak kiadásáról és még sok egyébről volt szó. A kollégium energikus főgondnoka, dr. Szász Pál, nyomdát vesz a kollégiumnak, hogy a könyvkiadást meg lehessen indítani. Az első évben ennyi valósul meg a nagy tervekből. De a nyomda művezetőjét és szakmunkásait egymás után behívják és az uj papink ólát ozás értelmében egyre kevesebb papirt kap a nyomda. így készülnek el, női segédmunkaerőkkel, az első tankönyvek és az első népnevelő kiadványok: egy népmese-gyűjtemény és Körösi Csorna Sándor életrajza. A tervekből csak ennyit sikerül megvalósítani. Enyed as irodalmi életu uj központja De a növekvő külső terhek és a csalódások ellenére is, innen indulnak el az uj irodalmi élet felé Is az első lépések. A magára maradt délerdélyi értelmiség érzi a reá háruló felelősséget és már az első hónapok után folyóirat megindít ásón gondolkozik. fi vek telnek el közben, míg a folyóirat június közepén meg jel fenhetik. Ebben a' helyzetben csak a Hangya Szövetség kiadásában megjelenő Szövetkezés című folyóirat és az Erdélyi Gazda tud a szélesebb néprétegek között is magyar nevelő munkát végezni. Mindkét lap Nagy- én yedlen jelenik meg. A Szövetkezés Kicsiny Szövetkezek és Szövetkezeti Család címmel változatos tartalmú népnevelő jellegű mellékletet ad megnövekedett olva^ sótábora kezébe. 1943 januárjában azonban betiltják a Szövetkezést és a rövidesen ismét megjelenő lap most, már csak mellékletek nélkül jelenhetik meg. A Szövetkezés a Hangya Szövetség jól kiépített hálózatára, támaszkodott és a (szövetkezetekkel együttesen egy már régóta folyó gyakorlati munkát folytatott az uj élet követelményei szerint. Nehezebb feladat előtt állott a dél erdélyi magyar gazdasási élet. amelynek — Kolozsvártól elszakadva — ismét ki kellett építenie központiát és egész szervezetiét. De az Erdélyi Magyar Gazdasági Egvlet elnöke, dr. Száisz Pál, Dél-Erdélvben maradt és azonnal hozzáfogott az egyesület ujraszérvezéséhe,z. As EMCE a Bethlen-kastélyhan A Bethlen-kastély már hosszabb ídő óta némán álló épülete 1940 őszén ismét megelevenedett. A belső termekben hónapokon keresztül mesteremberek dolgoztak, az ősi fejedelmi hajlék isimét lakható lett és belső szobái irodahelyiségekké alakultak át. Innen indult meg az F.MGE uj szervező munkája. 1940 decemberében Kaesó Sándor is megjelent az, irodában, hogy az Enyed re költözött Erdély? Gazdát innen szerkessze. És az Erdélyi Gazda ezzel uj hódítói útra indult a romániai magyar nép közé. A magyar falusi lakosság tömegesen gvült az előfizetők táborába, mert ezen az egyetlen lapon át érintkezett a magyar élettel, a magyar műveltséggel. Az Erdélyi Gazda hasábjain jelentek meg az uj helyzet első népies irodalmi próbálkozásai, mindaddig, amig azoknak is el kellett némulniiok- De ha. az Erdélyi Gazdának szünetelnie is kellett közben, az irodákban mégis állandóan folyt a munka és a jelentésiek vagy tan ács kérés miatt a központba, betérő gazdák mindig az élet elevenségével találkozhattak az egyesül étnél. A Népkösösségi iroda Ugyancsak Enyeden kapott szállást a bécsi döntés utáni időkben a Nép-közösség központi irodája is. Az iroda indította be a helyi tagozat megszervezését, népkonyhát, napközi otthont állított föl, segélyeket adott a betegeknek és a hadba vonulók családjainak. Amikor teltek az évek egyre több szegény fordul az irodához segélyért és mind kevesebben vannak, akik a munkában is részt vennének. A magukra maradt özvegyeik gyermekes asszonyok, betegek megszaporodtak, de a fiatal férfierő folyton csökken. A tagozat titkára egész nap lót-fnf, panaszokat vesz föl, mindenütt egyszerre szeretne ott lenni, mert nincs ki a munkát helyette elvégezné. Pedig legnagyobb részben csak helyi és vidéki ügyekben intézkedik az iroda. A református intézőbizottságon kivül, három központi jellegű magyar intézmény vezetősége dolgozik Nagy- enyeden. De a környező magyar társadalom életét az egyházban, Hangyában, EMGE-ben, Nép közös «égben érte folyó felelősségteljes' küzdelem mégsem mozgatja meg, hiszen annak eredményeit alig veszi észre- A háborús élet korlátozásai!! egyre inkább érzi a mindennapi életben; mozgásra, társadalmi tevékenységre alig van lehetőség. Az óvatosság hallgat ásra és csendes visszavonulásra, a rendelkezések betartására Inti a magyarságot. Intő példa elég akad, amely meggondoltságra figyelmeztessen. Hallgat és otthonába vonul vissza a magyarság, az utcákon aligáiig mutatkozik. Az otthon erős vár a nehéz időkben, amely gondosan eleejti a kapott sebeket. Ezért húzódik az enyedi magyar élet mindinkább az otthonok zárt falai közé. RÖVIDESEM MEGJELENIK BORBÉLY ANDOR: Nyelvünk vémlmi ÁRA 8 PENGŐ C/MÚ KÖNYVE. MINDENKIT MEGTANÍT A HELYES MAGYAR FOGALMAZÁSRA MEGRENDELNE TÖ A Z „E S T I L A Pt‘ KIADÓHIVATALÁÉ t V Magyarul is megjelent a Ştefani főszerkesztőjének bolsevistaellenes könyve „Az orosz bolsevizmus Európa ellen" címmel jelent meg a napokban Roberto Susternek, a Stcfani-iroda főszerkesztőjének ' rendkívül érdekes köryve. A nagymüveltségü és szetes- látókörü olasz közíró a bolsevizmus megerő- södését Oroszország történelmének sajátságos voltában keresi. Az orosz nép mindig két világ; Európa és Ázsia között ingadozott és az orosz kolosszus Európát fenyegető veszélye állandó lidércnyomást jelentett mindenkor a többi nemzet számára. A cári uralom eredendő hibáiban kereshetjük azokat az adottságokat, amelyek Lenin számára olyan hatásosan előkészítették a talajt. Lenin eszmei forradalmát .csakhamar felváltotta Sztálin önkényuralma. A műveletlen Sztálin Oroszországot is a maga alacsony szellemi síkjára süly- lyesztette. Suster megrázó fejezetekben tárja elénk a visszafejlődési folyamatokat. A jótol 1 u újságíró éles szemmel tudta a rendelkezésre álló hatalmas anyagból a jellemzőt és lényegest kiválasztani. Rámutat arra, hogy élet-halál - harc, amelyet a bolsevizmus az évszázados európai kultúra ellen indított, amely kultúrának hozzá hasonló másik legnagyobb ellenségét Amerika képviseli saját gazdagságának el- vakultságában. A könyvet a Stádium adta ki Pongracz Lajos értékes fordításában. Zrinyi-jutalmak A Vitézi Rend Zrínyi Csoportjának köz_ ponti vezetősége — am. kir. honvédelmi miniszter és a honvédvezérkar főnöke megbízáséból — olv szellemi alkotásoknak, amelyek a magyar nemzeti és katonae6zmény szolgálatát <s ezen .keresztül a honvédelem érdekeit a legjobban előmozdítják, az 1943. naptári évre is kitűzi a Zrínyi-jutalmakat az_ za! a szándékkal, hogy ilymódon a honvédségben folyó nevelőmunka hatása fokozódjék. Főcél: a honvédség által kívánatosnak tartott, nevelő munkájának előmozdítására a.- kalmas különféle szellemi termékek juta'ma- zása és terjesztése. Elsősorban a tömeghatás elérésére alkalmas müvek jönnek tekintetbe. TÁRGYKÖRÖK ÉS JÜTÁLMÁK 1 Tudományos munka; 2. regény; 3. színdarab; 4. nagyobb szobrászati alkotás. 5. festmény vagy nagyobb grafikai munka; 6. Nagyobb zenemű (opera, induló, nyitány), valamennyi jutalom kü’ön-kü'.ön 1000 pengő Fentieken kivül a Vitézi Rend Zrinyî Csoportjainak központi vezetősége — amennyiben az év folyamán a felsorolt tárgykörökben, vagy a pá’yázat keretein kivül, de a megjelölt célnak teljesen megfelelő több érdemes munka jelenik meg — azoknak szerzőit külön (kisebb összegű) jutalmakban részesítheti, PÁLYÁZATI FELTÉTELEK Minden eszmeileg katonai tárgyú mü részt- vehet a pályázaton,-de csak az 1943. év folyamán nyilvánosságra hozott (könyvalakban megjelent, sajtó utján közölt, előadott, illetve kiállításon vagy egyéb módon bemutatott! szellemi alkotások részesülhetnek jutalom, ban. Kéziratok, tervek, vázlatok nem jöhetnek figyelembe. Célszerű, ha a jutalmazásra srámottartó szerző, vagy kiadó a mii egy példányát,. képzőmüvészeti alkotások esetében azok fényképét beküldi a Vitézi Rend Zrínyi Csoportjai központi veztőségének (Budapest, VIII., Reviczky_u. 4/b.) illetve annak figyelmét felhívja a nyilvánosságra hozott (előadott, kiállított) műre. Oly nagyobb zenemüveknél, amelyek előadásra kerülnek ugyan, de nyomtatásban nem jelennek meg, a kéziratot (partitúrát) kell bemutatni. Mindazonáltal a Zrínyi-jutalmak elnyerésének nem előfeltétele a számbajövő müvek beküldése. Csak magyar állampolgárok pályázhatnak ELBÍRÁLÁS, JUTALMAK KIOSZTÁSA Az elbírálást a Vitézi Rend Zrinvi Csoportjainak közpon'i vezetősége keretében — az Országos Irodalmi és Művészeti Tanéra bevonásával — alakult Állandó Bíráló Bizottság végzi. Az elbírálás és jutalmazás egyrészt a belső (tudományos, irodalmi. művészi) érték, másrészt a honvédségi érdek szem. pontjából történik. A szöveges zenemüveknél a szövegírót a jutalom 20 százaléka illeti meg. Amennyiben valamely tárgykörben az #v folyamán jutalmazásra érdemes mii nem jelenik meg. illetve nem kerül nyilvánpsságra (előadásra, bemutatásra) az arra szánt jutalom nem kerül kiadásra, vagv oly más tárgyköröknek juttatható, ame’vekben több juta!- mazásra érdemes mü jelenik meg Az e’birálás egész éven ál tart s a jutalmak kiosztása előreláthatólag 194Í év elején történ k meg ünnenélves keretek között. Az eredmény sajtó utján is közlésre karul. Vitéz! Rend Zrinvi Csoportjának Központi vezetősége. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül kűri mindennap a magyar nép boldog»» lás áért az Ellenzék.. a
