Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-16 / 158. szám
V £ifií 1943 JttUu» 1». i; LL L N Z ti Csapi {ti üc&éfn / „Csuszád*", is. Jtcsopás" láthatás dizntlcih. a k&íozsváti i/MtotázáwpClí'aUttél Mindig tisztelő /(ive voltam a repü- lésnek. Ez magyarul annyit jelent, hogy tiszteltem a repülést és viindenkor képs voltam szerény erőimmel is munkálkodni ■értp, csak éppen nem ültem repülőgépre. Akármilyen sürgős dolgom is volt, mindig megálltam az utcán, ha repülőgép zúgott el a fejem fölött és minden lehető alkalmat megragadtam, ha repülőünne- pélyről, vagy éppen versenyről volt szó, hogy azt láthassam. A nyugati hadszíntéren megismerkedtem a harci repülőgépekkel és Németországban nem egyszer volt alkalmam „közvetlen kapcsolatokat felvenni“ a brit bombázókkal. A leginkább azonban mégis mindenkor a vitorlázó gépeket csodáltam. Mert hogy motorral repüljön az ember, az attól eltekintve, hogy „ilyen bolond nehéz apél- szörnyeteg, hogy a pokolba tud a levegőbe maradni“ mindenki számára, ha nem is érthető, úgy megszokott mint a rádió, telefon, vagy a villany. De, hogy motor nélkül repüljön a.% ember és ezzel megvalósítsa az emberiség legrégibb álmát, az még u huszadik század fiának is ■agy tűnik fel, mintha ördöngösség volna henne. Technikaivá laposodott észjárásunk sehogy sem tud megbirkózni azzal a, gondolattal, hogy az ember viator nélkül, saját eszével és erejével bírókra tud kel- ni a természettel, hogy azt maga alá gyűrje. Ezért érez minden „földi patkány“ titokzatosságot a vitorlázó repülésben és ezért marad rendszerint „tisz- j telő hibe“ ennek a gyönyörű sportnak, ! mert miután titokzatosnak tartja, valljuk i be .., fél tőle, Persze, hogy fél, hiszen * „a levegőnek nincsenek gerendái“ és a < filigrán gépmadarak mégis úgy keringenek, mintha élőek volnának. szépen kimászott g romok alól és mindössze gz egyik bokáját' ficamiiqtta ki, qzt is azért, mert; ijedtében ügyetlenkedett. A „hősi“ korszak Szóval körülbelül ennyit tudtam g vitorlázó repülésről, amikor a minap Lő- rinozy Zoltán testnevelő tanár intorlázó- repiilö barátom elfogott az utcán, hogy nem-e volna kedvem kimenni Dezmérre, megnézni a kolozsvári vitorlázókat. Persze, nem azért, vagyok újságíró és egyben sportember, hogy ne kaptam volna az alkalmon és igy vele és Nagy György titkárral az Egyesület kocsiján kifutottunk a repülőtérre, amely az apahidai állomással szemben van a dombok alatt. Hősi története van a kolozsvári repülésnek és azt el is magyarázta Lőrinczy. Tizenegy évvel ezelőtt kezdték él á vitorlázásportot egynéhányon, igen fáradságos körülmények között. Szereztek egy gépet, illetve maguk csinálták és őzt o şzqmosfalvai polgári repülőtér hangárjában tartották■ Onnan kellett mindennap kicipeljék vállon a dezméri dombokhoz. Persze, hiányzott minden felszerelés és a fiatal repülök ugyancsak megdolgoztak azért, hogy néhány percig a levegőben lehessenek. A román állam nem nézte túlságosan jó. szemmel a magyar próbálkozást és igy vergődtek egészen a visszacsatolásig, amikor azután egyszeriben megváltozott minden: A magiiqr állam segitőkezet nyújtott feléjük, melléjük állott a társadalom is és a Horthy Miklós Repülőalap. Ilymódon hamarosan hangár épült és egy kis ház, amelyben a repülőtér felügyelője lakik, harminc növendék számára fekvőhely van és kicsi iroda az oktatók számára. Motorral vontatják fel a dombra a gépeket, egyszóval megvan minden lehetősége annak, hogy komolyan lehessen repülni. A lehetőségeket ki is használták, mert a kolozsvári repülőegyesület az ország három viszonlagosan legnagyobb teljesítményű repülőegyesülete közé sorolódott. „Megcsúsztatnak“ majd „megugratnak€t Még a gyaloglásnál is veszély- telenebb a vitorlázás Egyszóval így, vagy ilyenformán állottam a repüléssel és különösképpen a vitorlázással, mindaddig, amig egy régi es kedves barátom őszülő halántékkal rá nem adta a fejét. Lelkes sportember volt ű is, én is, amikor azonban közölte velem, hogy ő vitorlázó repülő lett, csendesen megjegyeztem, hogy nyilván elment a szép esze, amikor családos ember létére efféléket csinál. Barátom azonban ' mérnök volt és igy sértődés helyett tövi- rgLhegyire elmagyarázta a vitorlázó re- ; pülés mikéntjét és matematikai pontossággal bebizonyította, hogy a baleseti lehetőségek hányada eltörpülő tört része > annak, amelyeket motorkerékpár ozás, s uutozás, kerékpározás, turisztika, atlétika, vadászat, lovaglás, vitorlázás, vagy > akár utcai sétálás közben érheti az embert. És valóban, annak ellenére, hogy ma világszerte tízezrek röpülnek állandóan vitorlázó gépeken, s közöttük 15— 16 éves hevesvérű fiuk és fehérhaju í nagyapák, halálos balesetről alig hallani, ’■ soţ komolyabb is ritkán fordul elő. Talán helyénvaló, ha most, mindjárt megpróbálom néhány laikus szóval el- ■■ mondani azt; hogy miért. A vitorlázó gép > elsősorban fából készült, könnyű, (egy \ szológép önsúlya körülbelül 100 faló)-f Wen nagy hordfelülete van, aminél fogva f még ha akar sem tud „lezuhanni“, Hg ez : valamely oknál fogva mégis megtörtér • nik, (mondják, a pilóta elájul a levegő> ben, ami eddig ugyan még nem, fordult 1 elő), akkor a gép lelibeg. Persze, nem • éppen úgy, mint a pehely és nyilvánva- 5 láan össze is törik, de a földhöz ütődén r mégsem olyan erős, hogy okvetlen ha- í iáit okozzon. Viharban, vagy a repülő szamársága t következtében szárnytörés fordulhat elő j a levegőben, de akkor ott van az ejtőer- v nyő egyfelől, másfelől ha olyan alacso- nym történik a baleset, hogy pjtőemyy- \ vei ugrani már nőm lehet, akkor viszont • a lekalrnipálás megint nem jnulhatatla- nul halált okozó. Beszéltem egy vitorlá: zó repülővel, aki egy uj gép berepülése > alkalmával járt szerencsétlenül. Sfzázöt* ' ven méter magasságban szárnytörést kaí Pott> leesett, a gép pozdorjává tört, azon-, ' ban éppen a pozdorjává törés fogta fel oly mértékben a felütődés erejét, hogy Amikor kiértünk a repülőtérre, éppen iskolázás folyt. A gépek — egy Cimbora, négy Vöcsök, négy Tücsök és egy Pilis —, Hint állottak a zöld gyepen és Hye György vezútőoktató éppen iskolázta a fiukat. Mind 14^-16 éves középiskolások és most készülnek az „A“-vizsgára, azaz az egyenes irányú repülésre. Gumikötéllel a domb aljából ,,lőtték ki“ a gépe- } két és a fiuknak az egyensúlyozás mü- J vészeiét kellett gyakorolniuk, ami sima leszállást eredményez. Kivétel nélkül, nagyszerűen csinálta a dolgát mindegyik. Közben nekem is elmagyaráztak mindent. Komolyan repülni, sajnos, a szélcsend miatt nem lehetett, azonban, hogy „érzést kapjak“, Hye vezetőoktató beültetett a kétüléses Cimbora orrába, őma- ga mögém ült és ,,megcsúsztatottEz annyit jelent, hogy a gép nem emelkedik fel a levegőbe, hanem a füvön csúszik tova, miközben a szárnyakkal egyensúlyozni kell, hogy egyenes irányban maradjon. Ezután beültettek egyedül egy Vöcsökbe és enyhén ellőttek, úgyhogy vagy ötven métert csúsztam a gyepen. A többé-kevésbé sikerült csúszás után újból ellőttek és ekkor néhány másodpercre felemelkedtem a levegőbe. Sportolás közben gyakran éreztem gyönyörűséget, akár ha lóval úsztam az akadály fölött, akár ha trambulinról ugrottam a vízbe, akár ha gépkocsival száguldtam, de ahhoz .fogható fenséges érzés sohasem fogott el, mint amikor először elváltam a földtől és úsztam a zizegő levegőben. A fiuknak persze, rettenetesen tetszett a dolog és nekigyürköztek, hogy szokás szerint az első levegőbeemelkedés megünneplésére „felavassanakazonban miután yem mint repülő, hanem mint újságíró szerepeltem, mégis inkább eltekintettünk a megtiszteltetéstől. Most „lecsapunk tt Első repiilőpróbálkozásom igy befejeződött, azonban Lőrinczy Zoltán barátom néhány nap múlva ismét kivitt Dezmérre. Gyönyörű repülőidő volt és a gépek nyolcszáz méter magasságban keringtek a fejünk fölött. Alkalmas volt tehát a pillanat, hogy először kerüljek fel komor lyan a levegőbe. Folpontqţţâk a domboldalba a Cimborát. Sohasem repültem életemben, de mégis olyan meghitt barátsággal nézegettem a gép vörös testét és fehér szárnyait, mintha valóban régi cimborák lettünk volna. Rámcsatolták az ejtőernyőt és bemásztam a gép orrába. Bekötöztek az ülésre és megkaptam a par- rancsot, hogy semmihez se nyúljak. Gondoltam, ezt a parancsot nem lesz nehéz eredményesen követni. A lábaimat ennélfogva óvatosan feltettem a csürőpedá- lokra és a kormányzóbotot mindössze két ujjal fogtam meg, hogy mégis érezzem, mit csinál vele Szőts Ferenc vezetőoktató a hátam rnegett. A fiuk ráakaszkodtak a gumikötélre, megfutamodtak és a következő pillanatban, mint a parittyából kilőtt golyó süvöltöttünk bele a levegőbe. Őszintén megmondom, az az erős kilövés kissé furcsa volt. Métereken balül százkilométeres, sebességet értünk el. Ezţ azonban, gondolom, egy-kettőre meg lehet szokni■ A kilövés után néhám/ pillanattal élesen jobbra fordultunk és megindultunk hajókáznj a szelek szárnyán. A gép forgott, keringett és ügyesen siklott \eÍSre, hátra a dombvonulat oldala fölött. Olyan biztosan éreztem magamat, mint Ábrahám ölében, vagy itt, a szerkesztőségi karosszékben. Tapasztalatból mondhatom, hogy akár a motorkerékpár, akár a ló nyerge, akár a gépkocsi ülése sokkal bizonytalanabb, mint a vitorlázó repülőgépé. Nyugodtan tekintgettern lefelé és bár parányivá tör- pütt alattam minden, egy pillanatra sem éreztem szédülést, holott különben nagyon szédülős vagyok. A repülők, amikor erről szólottám, elmondották, hogy Ők is ugyanígy vannak vele. A repülésnek azonban a vége volt a legszebb, Szőts Ferenc előre szólt, hogy most „lecsapunkAzt mondottam, jól van, de fogalmam sem volt róla, hogy mi következik. Hát az következett, hogy vagy háromszáz méter magasan voltunk akkor és ő élesen befordult jobbra, majd „lecsapott“. Pontosan úgy, mint a héja, vagy ha jqbban tetszik mint a stukázók. A hatvan-hetven kilométeres sebesség hirtelen száz fölé emelkedett és a szél irgalmatlanul fütyülni kezdett a fülem körül. A föld és rajta Hye Györgyék csoportja úgy 'jött felém, mintha húzták volna. Egyszeriben azt láttam, hogy nevetve bár, de ijedten ugranak szét és fekszenek hasra. Nem tudom, mekkora lehetett a távolság, de úgy vélem egy méterrel fölöttük süvöltöttünk eh Ezután még egy szép tiszteletkört csináltunk, majd Szőts „letette a gépet“ a gyepre. Mindenki sportja a vitorlázás sl3 oB lai Eladó kisebb téglagyár Kolozsváron Söut mel- I lett teljes felszereléssel géppel, uj színekkel, terü’ettel együtt, 'ded . ____ .... __ r .yt II téglának megfelel. 20 évi tagamra saját ,t ** területén primn agyaggal rendelkezik kiadóban. 02321 || bekerítve, melynek jagyagfi a legprimá'hb Ilyenformán folyt le első repülésem, aminek eredményeképpen csupán any- nyit mondhatok, hogy felcsapok vitorlázó repülőnek. Mint köztudomású ugyanis, a repülés* nek ma fokozatai vaunak, A gyermekek tízéves korukban modellezni kezdenek, tizenötéves korukban vitorlázók lesznek, tizennyolcéves korukban, az érettségi után, a motoros sportrepülést tanulják meg, utána pedig katonai repülők lesznek. A vitorlázó repülés sportja azşnbayi mindenki szám,ára elérhető, aki ép-kéz- láb ember. Ennél szebb, vdiţobb, egészségesebb sportot alig lehet űzni. Most alakul meg végleges formában a Kolozsvári Repülőegyesület és reméljük, hogy a hivó şzât nemcsak a fiatalok hallják megj hanem az érjük aggódó papák és mamák is. Hogy aggodalmaikat eloszlassák, a kolozsvári repülők bizonyára szívesen megröptetik őket is és ha egyszer felkerültek a levegőbe, bizgnyos, hggy negyedóra alatt úgy összebarátkoznak vele, hogy minden aggodalmuk elmúlik s örömmel küldik fiaikat a dezméri táborba, hogy ott katonás fegyelem és repülő- bajtársiasság mellett hódolhassanak ennek a testet-lelket edző, felemeiben szép, férfias sportnak. ___________' ZATHURECZKY GYULA. A HÁBORÚ RÖVID HÍREI DONALD NELSON, aiz amerikai termelés.. ügyi miniszter, a londoni rádió jelentése sze_ rinţ bejelpnţette, hogy Amerika hadiipari termelése nem kie’égitó. Az amerikai ipar munkájával a saját csapatok legszükségesebb ellátását is alig tudja biztosítani. Május hónapban nagyon gyenge volt a termelés és júniusban sem javult sokat. SZIGORÚ légvédelmi intézkedéseket tettek az Egyesült Államok ipari városai,' köztük Newyork is az esetleges légitámadásokkal szemben. A belsá repülőterek megerősítésére különösen nagy súlyt fektetnek, mert úgy vélik, hogy esetleges légi/iámgcjásak után repülőgépeik leszállhatnak; és romboló cselekményeket hajtljatpak végre, süt és főz, a kritikus napokon is, hála a TABLETTÁKNAK (BA^ER) A külpolitika hírei BIHAR indiai tartomány iparos negyedei., ben komoly éhínség duL Madras/, főpolgármestere felszólította a kormányt, hogy Macj- rasz városában a ri^íejadagot sürgősen emeljék fej, mivel, ott n lakosság közel van nz éhhaálhoz. SUZUKI altábornagy szerdán a császári trón támogatására indult mozgalom (központi tanácsa előtt bejelentette, hogy 1943 első felében az ipari termelés fokozatosan kiváló eredményekkel járt. Az egész japán ipari életnek azonban arra. keT törekednie, hogv az eredményeket .még jobban fokozza. Az a legfontosabb, hogy mindenekelőtt a hadiipar szolgálatában álljanak. SAYRE amerikai államtitkár a felszabadított országok élelmezési és segítési hivata- jának vezetője baltimorei beszédében elszólta magát, kijelentvén, hogy az Egyesült Államok nem tudnak gondoskodni a felszabdult országok élelmezéséről, különösen az első időkben, amely időszak azonban nagyon sokáie e’.huzódhatik. Valamilyen segitséget mégis fognak nyújtani, különösen, ha rendkívüli politikai okok ezt megkövetelik A SZLOVÁK hivatalos lap leglíTóbbi száma közli a pénzügyminiszter rendeletit, amelyben kiírja a szlovák köztársaság harmadik államkölcsonének ötszázmillió ' korona értékben való kibocsátását. A kölcsönt valamennyi szlovák pénzintézetnél julius 15-től 31-ig lehet jegyezni.. A kölcsön ez év augusztus T_tofc számítva 4 és fél százalékot kamatozik . A ROMÁN hivatalos lap legutóbbi számában megjelent törvény lehetőséget nyújt az államnak arra, hogy bizonyos részvényeket, társas részeket, kárpótlás fizetésével birtokába vegyen. Birtokba • vehetők azok a részvények, amelyek idegen állampolgárok tulaj- flonai és azok a társas részek, amelyek idegen társaságok vagyonát képezik és amely legalább 5 év termelésének 75 százalékát az államnak szállítja. Birtokába veheti az á'lám azokat a részvényeket is, amelyeket! tiltott devizaügyletek, vagy idegen lérdekek fedezése utján származott pénzzel szereztek. ZÁGRÁBBAN közölték a középiskolát végzett nők közmunkaszolgálati kQte'.ezeítségrő'' szóló rendeletet, amely szerint minden most érettségizett nőnek az év folyamán le ked szolgálnia munka6zo'gálati ide jé*. amely legfeljebb 12 napig tart. E hónap 18-ig minden nőnek, aki e kötelezettség alá esik, ie- lentikeznie kell. LUIGI PETRUGCI dr., az uj olasz követ átnyújtotta megbizólevelét a poglavniknak. Kata, Kity, Katinka (Operettbemutaló a Nyári Színkörben) Ismét láttunk egy nyári operettet a Szim körben Meséjét a legjobb akarattal sem tudnák elmondani, de talán e’ég is annyi; hogy három szerelem bonyolódik ebhe.n a vidámsággal teli darabban. Egyik szerelmes párt Kovács Kató és KishonÜiv József alakította, a Sylnkör primadonnája szépségével ég iidén csengő hangjával hódított, Kj«liontt)y egy te jobb operátí-bonvivánnak bizonyul, kitünően játszp{. A mésydiih pár szerepeiben Koszeghy Margit és Borovszky Oszkár lépett föl. Koszeghy jól énekelt és Borovsz.kynak feltűnően jp estéje volt. Andrássy Márton és Jacz- kó Cia, mini harmadik pár a közönséget állandó derültségben tartották, a megszokottnál is nagyobb sikert aratva Novoszád házmester szerepében Csóka József remekelt. A táncokul Do-mby Imre tanította be, az előadást Vitézi Tibor rendezte és Szila Oszkár vezényelte a zenekart. S>arkellesett! munkálatokat jutányosan vállal : id. LŐRINCZY JÓZSEF, lakás; Zá^olya-utca 14. szám., vag\ SEBŐK - cukrászda, Mátyás király-tér 23. Tel.: 19—59.
