Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-15 / 157. szám

r i 9í 3 Julin« 1& ellenzék A magánaikalmazottak fizetési pótléka- HOZZÁSZÓLÁS AZ ELLENZÉK ANKÉT JÁHOZ ­A munkabérek és egyes 'magánalkalmazot­tak fizetésének újabb szabályozása tárgyában folyó hó i-én megjelent és hátálvbalépett 3630—1943. M. E., illetve 3640—1943. M. E. sz. rendelettel kapcsolatban az Ellenzék 150., 151. és 153. számában ezidáig három jogász mondotta el véleményét. Ez alkalommal en­gedtessék meg, hogy eg)' közgazdász, egy vállalati könyvelő a rendeletek gyakorlati alkalmazása szempontjából mondja el nézetet; HOGYAN TÖRTÉNIK A FI­ZETÉSI PÓTLÉK MEGÁL­LAPÍTÁSA ? A két miniszteri rendelet alkotóját egy­azon cél vezette. Amint a Szegeden elhang­zón miniszteri beszédekből tudjuk, ez a két rendelet is egyik alapja a most alkalmazandó uj árrendszernek. Ezenkívül egyik legfonto­sabb célja az anyaország és a visszacsatolt területek különböző munkabér- és fizetéspótlé- koló rendelkezéseinek egységes alapra helye­zése. egyforma rendezése és rögzítése. Már a fontiek miatt is a két rendelet sok minden­ben hasonlít és csak apró részleteiben tér el. MinuKet rendelet 1. §-a azt a kérdést tisz­tázza, hogy milyen munkavállalókra von an kozik a rendelet. Mindkét rendelet 2. §-ának (1) bekezdése az alapbér kiszámitásii módját írja elő. Itt eltérés van a két rendelet között, ezért erre alább visszatérek. A 2. §. (2) bekezdése előírja, hogy mit kell járandóságnak tekinteni. Rend­szeres járandóságnak tekintendő az óra, napi, heti, havi, évi bér, illetve fizetés, továbbá a darabszám. vagy forgalom szerinti előre meg' határozott összegű jutalék, karácsonyi segély, stb. Mindezeknek alapösszegét kell kiszámí­tani és ezekhez kell hozzáadni az 5. §-ba;ni előirt pótlékot, de mere a rendeletekben pél­daként felsorolt rendszeres járandóságok kü- lönnemüek is lehetnek, minden egyformanémii járandóság alapösszegéhez ugyanolyan, az 5. §-ban előirt pótlékot kell hozzáadni, de a különnemű járandóságok alapösszegéhez az 5. §-ban előirt pótlékok közül az arra az alap­összegre alkalmazandó külön pótlékot kell hoüf/áádni. Ennek különösen a tisztviselők esetében var/ rendkívüli jelentősége, ugyanis fordulhat elő, hogy valakinek évi alapfizetése 12.000 P. lévén, ehhez évi 4400 P. évi pótlé­kot kell hozzáadni, vagyis a jövőben 16.400 P. lesz a fizetése, de mert évi 6000 P. alap­összegnek megfelelő renumerációt is kapott, ehhez 55 százalék, vagyis 3300 P. pótlék adandó hozzá, tehát renumerációja évi 900 P. lesz a jövőben, és háromhavomkint fizetett 600 P, alapöszegnek megfelelő lakbér járandóságá­hoz — minthogy ennek évi összege, azaz 2400 P a 4000 P.-n alul marad, — 60 százalék j pótlék, vagyis 1440 P. pótlék adandó hozzá, tehát lakbére évi 3840 P. havi 32c P.. tehát háromhavonkint 960 P. lesz. Lényeg; egyazon munkavállalónak járandóságai többnemüsége szerint több alapfizetése lehet és minden alap fizetéshez az alapfizetés összege szerint külön­böző mérvű pótlék számítandó ki és adandó hozzá. A 2. §. (3) bekezdése a számításba nem vehető járandóságokat sorolja fel példa­képpen. Ezek tulóradijak, vasárnapi pótdijak, százalékban kifizetett jutalékok, alkalmi se­gélyek, nem szolgálati viszonyból, tehát min­den harmadik személytől élvezett juttatások, továbbá a természetben adott juttatások. Ezek után ni e m jár pótlék. Minthogy a munkabé­rek esetében országos viszonylatban nagy el­térések vannak és mert ezt a kérdést több rendelettel is szabályozták, a munkabérekre vonatkozó (3630—1943. M. E.) rendelet 2. fj-ának (4) bekezdése lehetőséget ad az illeté­kes miniszternek arra, hogy a gazdasági vi­szonyoknak megfelelően más felső bérhatárt állapítson meg. A rendeletek 3. §-ának (r) bekezdése az alapbér, illetve az alapfizetés rögzítését ren­deli el és ennek, valamint az ez után számí­tandó pótléknak és a túlmunkapótlék száza- lékszerüen megállapított kulcsának ieszállitá- sát és fölemelését tiltja meg. A 3. §. (2) be­kezdése a százalékban megállapított járandó­ságok (ezek után pótlék nem jár) százaléká­nak megváltoztatását tiltja meg. A szellemi munkavállalókra vonatkozó (364c—1943. M. Eri rendelet 3. §-ának (3) bekezdése szintén a százalékszerüen megállapított járandóságok megváltoztathatatlanságáról szól. A munka­bérekre vonatkozó (3630—1943. M. E.) ren­delet 3. §-ának (4) bekezdése és a másik ten delet 3. §-ának (5) bekezdése az érdemeket szerzett munkavállalók fizetésének a munka­adó kérése alapján az illetékes miniszter ál­tal adandó engedély szerinti felemeléséről in­tézkedik. Mindkét rendelet 4. §-ának mindhárom be­kezdése az 1943 július i. után alkalmazott munkavállalók fízeteseneK (külön alap és kü­lön pótlék) megállapításáról intézkedik. Ezek­nek járandósága ugyanolyan kell hogy legven, mint a többi hasonló munkakörben foglak koztatott munkavállalók járandósága. A rcndcletck 5. §-át alább külön-külön is­mertetem. Mindkét rendeltet 6. §-a elrendeli., hogy a legkisebb munkabér, illetve fizetés a korábbi legkisebb munkabért megállapító rendeletben előirt összeg és ennek 60 százaléka és hogy ezeknek kiszámításánál a természetben járó juttatásokat figyelmen kívül kell hagyni. A rendeletek 7. §-a szerint a zsidó és nem zsidó munkavállalók száma között és fizetésé­nek összege között a zsidótörvény (1939:1V. t. c.) által megállapított arányon nem szabad változtatni. A rendelitek 8. §-a a rendelettel ellentétes megállapodásokat semmisnek’ nyilvánítja. A szellemi munkavállalókra vonatkozó (3640—1943- M. E.) rendeltet ). §-a a gazda­tisztekre vonatkozik. A munkabérekre vonatkozó (3630—1943 M. E.) rendelet 9. §-a és a szellemi inu nka- vállalokra vonatkozó (3640—1943- * ) rendelet 10. §-a szerint mindazokkal a vál­toztatásokkal, amelyek az ismertetett rendele- rek alól való kivételekre adnak lehetőséget, az illetékes miniszterek• helyett az országos ipari munkaügyi felügyelőséghez, kel! fordulni, ak. jogorvoslat kizárásával határoz. Mindkét rendelet további paragrafusai a büntető rendelkezéseket és a hatálvbalét)és napját (1943 július 1.) tárgyalják. Az alapjárandóság kiszámítása Ha egy munkás egy heti járandósága, i1- letve az 1943 junius 30-i heivzetn^k meg felelő alapfizetése és pótléka (tekintet nélkül arra, hogy ez a pótlék a 9080—1941. M. E. sz. rendeletben megállapított százalékú, vagy annál nagyobb százalékú, vagy összegű) 120 P.. a 3630—1943. M. E. sz. rendelet 2. §. (:) bekezdése szerint 1943 július i-től kezdve ennek a 120 P.-nek 77 százalékát kapja alap­fizetésként, vágyás 120X77 -f- 92.40 P.-t. Ez 100 rögzitve van, se csökkenteni, se emelni nem szabad. Ehhez a rendelet 5. §-a szerint hadi­üzemek 60 százalékot (92.40X60), vagyis 100 55.44 P. pótlékot kötelesek adni. így a heti­bér 147.84 P. lesz. A nem hadiüzemek 30 százalékot (92.40X30) vagyis 27.72 P. pótlé- 100 kot kötelesek adni. így a h eti bér 120.12 P. lesz (mindössze 12 fillérrel több, mint az ed­digi járandóság). A nem hadiüzemek a pótlék százalékát 50-ig emelhetik, vagyis 30 száza­léknál kevesebbet és 50 százaléknál többet nem adhatnak. Ha egy szellemi munkás egy évi (12 havi) járandósága, illetve az 1943 junius 30-i hely­zetnek megfelelő alapfizetése és pótléka (te­kintet nélkül arra. hogy' ez a pótlék a 9070— 1941. M. E. sz. rendeletben megállapított szá­zalékú, vagy annál nagyobb százalékú vagy összegű) 2952 P. a 3640—1943. M. E. sz. rendelet 2. §. (1) bekezdése szerint 1943- jú­lius i -tői kezdve a következőképpen kiszá­mított alapfizetés szerinti pótlékot kapja: Kérdés, hogy a 2.952 P-ben a 9070/1941. M. E. sz. rendelet szerinti hány százalék pótlék van? Ha a 2.952 P százszoros szorzata osztva 123-mal 4.00c P-nél nagyobb összeget nem tesz ki (első pillantásra látható, hogy 4.000 P-nél kevesebb lesz az osztás eredménye), ak­kor 23 százalék pótlékot foglal magában, ezek A rendeletek nagyon komplikáltak, nehezen érthetők, de megérthetők, mindamellett egyet­értek Maxim Gyulával abban, hogy a rende­letek végrehajtásához a hatóság részéről még kiegészítő rendelet, végrehajtási utasítás szük­séges, mert előttem is nemcsak az általa fejte­getett kérdések érthetetlenek, de az alábbiak­ban még fölvetek négy olyan kérdést, amire a rendeletek nem térnek ki; I. Mi történjék a fillértöredékekkel? Fillé­rekben beszélve egy munkás alapórabére 50 volt, ehhez kapott 23 százalék pótlékot, vagy­is ír.5 fillért, tehát összeseim 61.5 fillért. En­nek 77 százaléka 47.355 fillér. Mennyi az alapórabér; 47, vagy 48 fillér? Az alapóra- berhez (47.355, vagy 47, vagy 4S fillér) jön 30 százalék pótlék (14.2065, vagy 14.1, vagy 14.4 fillér). Mennyi az órabér? A számítás melyik fokán szabad, vagy melyik fokán kell, vagy mindegyik fokán hogyan lehet a fillértö­redékeket kiegészíteni? Hasonló az eset a ha­vi fizetéseknél, itt pláne pengőre való kike- rekités volna logikus. A rendeletek szankciói­nak súlyosságára való tekintettel ezt is tisz­tázná kellene. II. Vannak vállalatok, amelyek munkavál­lalóinak bruttó fizetést adnak, mások nettó (OTl-dijakkal és adókkal csökkentett) fizetést adnak. A bruttó fizetést kapó munkavállalók a fokozatosan csökkenő pótlék következtében is fokozatosan növekedő OTI-dijat és adót kell hogy fizessenek, tehát a két fizetési rend­szer szerinti fizetések közötti különbség mind nagyobb lesz. Ennek a kérdésnek a tisztázásá­ra sem térnek ki a rendeletek, pedig az igv megnövekedő különbség több mint 7 százalé­kot tehet ki, ami az Erdélyben bruttó fize­tést kapó munkavállalók több. mint 14 szá­zalékos megrövidítését jelenti az anvaország ban nettó fizetést kapó munkavállalókkal szemben, de més. erdélyiek között is mégha ladja a 7 százalékot. Ez a kérdés annál is in­kább tisztázandó lenne, mert a bruttó és net­tó fizetési rendszer közötti választás eddig a munkaadó diszkrecionális joga volt és ha ez­után, még ha akarna is rendszerén változtatni — ami ugyan a bruttó fizetést adó munka­adók esetében nem valószínű —, csak sok időt igénybevevő levelezés után tudna, már pedig nem lehet a kormányzat célja, hogy amikor egységesíteni akar, az eddigi (ugv mondott) 7 százalékkal szemben 14 'zázalékos ........_ 5 —, S/abó Emire nyerte meg a szövetkezeti riport- páiyáxatelsbhónapi diját KOLOZSVÁR, július 15. Az Erdélyré­szi Hangya Szövetkezetek marosvásáihe- lyi ' központja a szövetkezeti gondolat népszerűsítésére a Magyar Újságírók Egyesülete Erdélyrészi Tagozatának ve­zetőségével egyetértőleg, pályázatot hir­detett. A pályázat feltételeinek értelmé­ben az Erdélyrészi Hangya Szövetkeze­tek minden hónapban 100 pengővel ju­talmazza azt a szövetkezeti gondolatot népszerűsítő — valamely erdélyi napi­lapban megjelent írást —, amelyet az Újságíró Egyesület vezetőiből és az Er­délyrészi Hangya küldötteiből alakult bi­zottság arra érdemesnek talál. A bizott­ság tagjai az Újságíró Egyesület részéről Zathureczky Gyula egyesületi elnök és V égh József ügyvezető alelnök, az Er­délyrészi Hangya részéről pedig Horváth Dénes cégvezető. Julius 13-án ült össze először a bizottság és döntött az első hó­napban beérkezett pályamunkák ügyé­ben. A bizottság egyhangú határozat alapján a 100 pengős jutalomdijat Szabó Endrének, az' Ellenzék belső munkatársá­nak a szövetkezeti gondolatot népszerű­sítő ,.Kalotaszegi méhek“ cimü riportjá­ért ítélte oda, amely az Ellenzék .junius 22-i számában jelent meg. A bizottság következő ülését augusz­tus hó 15-én tartja. A Magyar Újságírók Egyesületének Erdélyrészi Tagozata ez­úttal is felhívja az erdélyi napilapok munkatársainak figyelmét arra, hogy a pályadijra pályázni lehet olyan ripor­tokkal, publicisztikai cikkel, vagy ta­nulmányokkal, amelyek a szövetkezeti gondolatot népszerűsítik. A pályázatra szánt írásokat mind az Erdélyrészi Han­gya marosvásárhelyi sajtó- és propagan­daosztályának, mind a Magyar Újságírók Egyesülete Erdélyrészi Tagozatának 2—2 példányban kell beküldeni. Újabb kiszállásodat végiét! az EMKE népművelési szerelvénye KOLOZSVÁR, julius 15. Kolozsvárt az Emke népművelési szerelvénye újabb kiszállásokat végzett. Legutóbb Farnos, Zsobok, Csomafája és Bodonkut kolozs- megyei községeket kereste fel. Farnoson Csiby Károly ref. lelkész bevezetője után Walter Gyula közp. titkár tartott elő­adást, majd helyi műsor (ének- és tánc­számok) közös éneklés, továbbá hangle­mez és filmbemutató következett. A far- na-siak közös, szép éneklése teljes elisme­rést érdemel, hasonlóképpen a régi népi dalok lelkes ápolása és fenntartása is. A község ősi haranglábja nagy művészi ér­ték, a templomi és egvéb emlékekkel együtt. Zsobokon, Szentmiklósi Bálint Emke-előadó nemzetvédelmi előadása után hanglemez és filmmüsor pergett le. A kis magyar község megőrizte hűsége­sen a magyarságát és a faluban csodála­tosképpen csak magyarok laknak. Saj­nos, nagy a szegénység és dívik az egy­ke, amin változtatni kellene. Csomafáján és Bodonkuton a kiszállá­son résztvett Kelemen Lajos múzeumi és levéltári főigazgató is, aki megtekintette a falvak templomait, amelyek bár nem régiek, emlékeket is őriznek. Csomafá­ján a kétszázéves faragott templomkapu, Bodonkuton a templomba beépített több­százéves ősi templomrész és az évszáza­dos harang bírnak nagy kulturértékkel. Csomafáján és Bodonkuton Kovácsy Pál népmüv. titkár és Walter Gyula közp. Emke-titkár tartottak előadásokat, kitérve nemzetvédelmi és népegészség­ügyi kérdésekre is. A műsor többi részét a Magyar Hiszekegy, közös ének. hang­lemezek. néma és hangosfilmek. Him­nusz alkották. A bodonkuti és a kisszá­mú csomafáji magyarok lelkes kultur- szeretete, amelynek Hagy János ref. lel­kész. illetve Kabay Sándor ig.-tanító be­vezető és záróbeszédeikben hangot adtak, őszinte elismerést érdemel. Bodonkut még lelkes mükedvelőgárdát is szervezett és öntudatos magyar népe színdarabokat tanult be és játszott el szép sikerrel. fizetéskülönbözetet teremtsen. III. A rendelet rögzíti a fizetéseket, de csak a 28.400 P-ig terjedő fizetéseket. Évi 28.401 P-t élvező alkalmazottnak már lehet fizetés- emelést adni. IV. A rendeletek intézkednek az 1943 jú­lius i. után alkalmazott munkavállalók sor­sáról. De a nem óra, napi, heti és havi, ha­nem évi járandóságok esetében az 1942.. julius i. és december 31. közötti időben nyújtott já­randóságoknak az 1943 január r. és junius 30 közötti időben alkalmazott uj munkavál­lalóknak 1943. julius i. és december 31. kö­zötti időben juttatása tekintetében nincsen semmi intézkedés. Ha a munkaadó régi alkal­mazottainak adott a mult évben remunerá- ciót, azt a folyó év első hat hónapjában al­kalmazott munkavállalóinak adhatja-e 1943. decemberében? * Sok elhangzott Ismertetés és véleménynyil­vánítás utár. lehet egyeseknek az a nézete, hogy a további szószaporitás már nagyon fe­lesleges, de tekintettel arra, hogy a szóbanfor- gó rendéletek a járandóságokat rögzítették és mert a kérdés ieen életbevágó, az Ellenzék an- kétját csak örömmel és köszönettel üdvözöl­hetjük, én a magam részéről további hozzá­szólásokat is szívesen olvasnék, hiszen mind­nyájan tanulhatunk belőle és uj, egységes meg- oldásokkal a rer.deletek célját, a bér- és fize­tésrendszerek egységesítését tudnók elősegíteni. KOVÁCS GÁBOR vá'ilalati könyvelő. RÖVIDESEN MEGJELENIK BORBÉLY ANDOR: Nyelvünk vépiime című könyve. MINDENKIT MEGTANÍT A HELYES MAGYAR FOGALMAZÁSRA MEGRENDELHE TÖ A Z „E S T 1 L A P“ KIADÓHIVATALÁBAN ÁRA a PENGŐ Szükség* van végrehajtási utasításra I szerint a 23 százalék pótlék helyett 30 száza- i lék pótlékot kell visszaszámítani, vagyis a 1 2.952 P százszoros szorzatát 130-cal kell el­osztani, hogy az uj alapot megkapjuk. Vagyis 295200 : 130=2.270.77 P lesz az uj alapfize- Î tés. Mis példa: Ha az évi járandóság (12 havi j fizetés) 14.916 P, ennek százszoros szorzatát ' próbaképpen 113-mal osztjuk (9070/1941. M. . E. sz. rendeletben 13 százaléknak felel meg) Lés ha az eredmény 8.000 P-nél nagyobb ösz- j szeg, akkor 13 százalék -j- 7 százalék=20 százaléknak megfelelően 120-szal osztjuk el, tehát 1491600 ; 120=12.430 P lesz az uj I alapfizetés. Aszerint, hogy az igy kiszámított ! uj évi alapfizetés milyen összeget tesz ki, kell alkalmazni a rendelet 5. §-át, amely szerint .a I pótlék, ha az alapfizetés az évi 4.000 P-t nem i haladja meg; 60 százalék; ha az évi 8.000 ' P-t nem haladja meg: 5 5 százalék, de ha az ! igy kiszámított összeg (alap -j- pótlék) a 6.400 1 P-t nem érné cl, erre az összegre kiegészítendő; 1 ha az évi 24.000 P-t nem haladja meg: 4.400 I P; ha az évi 28.400 P-t nem hakdja meg: ; kiegészítendő 28.400 P-re. A 2. §. fontos er- < délyi vonatkozása, hogy a 9070/1941. M. E. , sz. rendelet szerint irányadó fizetési pótlékon ■ felül az évi 12.000 P-t meg nem haladó já­! randóságból további 7, az évi 12.000 P-től j 28.400 P-ig terjedő járandóságból pedig ro­• vábbi 5 százalékot keli levonni, igy annak, j akinek évi járandósága a 8.000 P-t nem ha- j ladta meg (1941. november 30-án) és ezért 23 1 százalék pótlékot kapott (a 9070/1941. M, E. j sz. rendelet szerint) annak most 30 százalék ­■ nak megfelelő díszeset kell levonni, akinek ■ évi járandósága az évi 12.000 P-t nem ha- > 3adta meg és ezért 13 százalék pótlékot ka- I pott, annak most 20 százaléknak megfelelő ' összeget kell levonni és akinek az évi járandó- í sága a 25.140 P-t nem haladta meg és ezért 5 százalék pótlékot kapott, annak most 10 f százaléknak megfelelő összeget kell levonni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents