Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-02 / 146. szám

19 4! Julius 2. ELtENZEE a km Megnyílt a kolozsvári Nyári Egyetem 83Í hallgatója van a nyári egyetemi eloadásoknaK — Br. Wlassits Gyula kultuszállamtltkár képviselte a kormányt a megnyitóünnepségen KOLOZSVÁR, julíus 2. A Mátyás Király Diákház nagytermében csütörtökön délután ünnepélyes keretek között; nyitották meg a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem nyári egyetemét, amelyen a magyar kormányt Wlássits Gyula báró kultusz minisztériumi ál­lamtitkár képviselte. Az egyetem meghitt ünnepségén vitéz lófő dalnoki Veress Lajos hadtestparancsnokkal az élem megjelentek a város 'egyházi, katonai és polgári előkelősé­gei is. A nyári egyetem megnyitása a Magyar Hi­szekegy közös elmondásával, majd Kovrig Béla dr. egyetem rektor megnyitó beszédével kez- ludött. A rektor mindenekelőtt üdvözölte a magyar kormány képviselőjét, Wlassits Gyula báró államtitkárt, kiemelve azt a szoros kap­csolatot, amely a Wlassits-családot és az egye­temet összefűzi. Negyvenegy esztendővel ez­előtt az egyetem alapítási okmányán Wlassits Gyula neve szerepel, aki köztudomásúan a je­lenlevő államtitkár édesapja. 831 hallgatója van a Nyári Egyetemnek — A magyar élet háborús valóságai között fordult a kolozsvári egyetem a magyar kö­zösséghez, bejelentvén nyári egyetemének meg­tartását — mondotta a rektor. — Ez a beje­lentés nem várt eredményre vezetett; a siker meghaladta a legvérmesebb remé­nyeket is. A vezetőség 330—400 résztvevőre számított, ezzel szemben 831 a jelentkezők száma. A rektor beszédében kérte a Kolozsvárra érke­zett hallgatókat, legyenek elnézéssel a vezető­ség munkájával szemben, mert a jelentkezők nagyszáma kisebb zavarokat okozott. „Erdély magyar érték, mert magyarok alakítót» ták ki szeli «»mis égét!“ — összegyűltünk itt — folytatta —, hogy közösségünk a magyar műveltségből, a fogal­mak gaz.dagságábóí, a nép szellemi értékrend­jéből mentsen erőt a jövőre nézve. Mert min­denki annál inkább tartozik népéhez, minél in­kább elsajátítja értékeit és vállalja annak gon­dozását. Erdély magyar érték, mert magyarok alakították ki szellemiségét és könyörgésük érlelte meg, hogy itt újra magyar élet legyen. Akik. itt összegyűltek, nemcsak tagjai, de elit­jei is a magyar életnek. Az ember gyakran olyan, mint a pillangónövények, amik a ma­gasban vélik megtalálni az éltető napsugara­kat. Kétségkívül az ember is csak akkor te­kinthet messze, ha a magasba nyúlik és a hit­beli élmények által kapaszkodik az örök való­ságba. Azonban itt nemcsak a magasból, ha­nem a mélyből is akarunk meríteni. Azért va­gyunk itt, hogy szívjuk az erdélyi televényből az évszázadok hagyományait és ezek értekeit. Idézzük a történelem szellemét. Hadd vará­zsoljuk ide mindazt, ami itt Erdély földjén történt, hogy attól buzdítva és gyarapodva szeressük még inkább ezt a hazát. Ezen a föl­dön ember cs nemzet művelése: Isten-tisztelet. E nép- és emberszeretet istentisztelete jegyében nyitom meg Erdély első nyári egyetemét — fejezte be megnyitó beszédét a rektor. Vitéz Béldy Alajos altábornagy előadása Kovrig Béla dr. egyetemi rektor megnyitó­beszéde után vitéz Béldy Alajos altábornagy, az Ifjúság Országos Vezetője mondott beszé­det. Megemlékezett arról, hogy alig egy fél­évvel ezelőtt a Mátyás Király Sportév meg­nyitása alkalmával különös látomása volt. Úgy érezte, hogy a sötétségben dübörögnek a szi­vek. s ütemük azt hallatta: Erdély magyar volt és mindig magyar is marad. Ne féljünk vehát a jövőtől, mert a jövő a mienk, ha ki­tartóan mögötte állunk. — Katonanemzet a magyar — folytatta be­szédét vitéz Béldy Alajos altábornagy —, kü­lönösen harci erényei teszik azzá. Vele szüle­tik, vérében lüktet, benne él minden magyar­ban, mint fajtája legjellemzőbb tulajdonságá­nak töretlen vonala. Vésszel, viharral küzdel­mes. legtöbbször puszta létéért vivott harcos múltja, történelmének legragyogóbb lapjait írja tele a magyar katona hősi harcaival. Csodálatos sors a magyaré, ezé a békét kereső — igaz, igazságos békét —, őseitől örökölt nemes hagyományokban élő és mégis minden fejlődésben szinte úttörő munkát végző népé. Csodálatos, mert az alapjában véve békés munka után vágyódó lelke, csaknem Örök ké­szenlétben tartotta a harcra; hol a saját lét- fenntartásáért, hol másokért, hol pedig pusz­tán a becsületért. Oroszlánként állt a Kelet kapujában, dacolva minden vésszel. Érthető tehát ha ez a történelmi mult a nemzet érté­keit továbbhordozó ifjúságnak nevelésében is erőteljesebben jelentkezett. — A levente szó fiatal, testi és lelki szem­pontból egyformán kiváló harcost jelent és nyelvünkben egyben személy név is. A hon­foglaló Árpád vezér egyik fiát is Leventének hívták. Ismertette előadásában azokat a történelmi momentumokat, amikor különös gondot for­dítottak a magyar ifjtlsgg nevelésére. Már Á,rpád korában is elsőrendű kérdés volt az if­júság nevelése, igy történhetett, hogy a ma­gyar ifjúság nevelésének későbbi időpontjai összefonódnak a szabadságért vivott küzdel­mekkel. Megemlítette, bogy II. Rákóczi Fe­renc már századokba osztotta a nemesi ifjú­ságot és ennek következménye, hogy 1868-ban törvény írja elő a katonai oktatás és test­gyakorlat tanrendjét a népiskolákban. A szá­zadforduló körül önkéntes lövészcsapatok alakulnak, amit a honvédelmi minisztérium hathatós támogatásban részesít. Így éri a ma­gyar ifjúságot és a nemzetet az első világhá­ború. Az ifjúság kardja méltó volt az ősöké­hez és csorbítatlanul állt a katonaeszmény, a hősiesség szolgálatában. — A világháború után a mindenéből ki­fosztott nemzet lelkes reménységgel fordult is­mét az ifjúság felé. Jól tudta, hogy jövőjének biztosítéka ifjúságának céltudatos testi és lelki nevelésében rejlik. Legfelsőbb Hadurunk, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó adta ki a parancsot, amikor elrendelte: „Foglalkozzatok szeretettel az ifjúsággal, neveljetek méltó utódokat, mert ha kihull kezetekből a zászló, ők lesznek hivatva, hogy átvegyék és diadalra juttassák. Vi­gyázzatok. fogékony lelkűkben csak azok j a nemzetfenntartó erények találjanak ma- - radandó otthonra, amelyek benneteket is kiváló tettekre buzdítottak.“ A szomorú emlékű trianoni békeparancs miatt a leventeintézmény vállalta a bezárt laktanyá­ból kiszorult és a honvédzászlótól gonosz szándékkal távoltartott ifjúság katonás szelle­mű nevelését és kiképzését. Ezért a levente­intézmény első két évtizede a katonai előkép­zés jegyében folyt le. Behatóan ismertette ez­után az előadó a leventeszervezet felépítését és a leventekiképzés két leglényegesebb pontját: a kötelező nevelést és kiképzést. valamint a liventeegyesületek honvédelmi kötelezettségét. Majd a leventenevelés eszményét határozta meg: békében az öntudatos honvéd állampol­gárban, háborúban pedig a soha meg nem tá>i- torodó, öntudatos honvédben. — Tántoríthatatlan hitem — fejezte be előadását vitéz Béldy Alajos altábornagy —, hogy ezt meg is valósítjuk. Feladatomat az egész nemzet, de különösen a legeszményibb magyar szabadsághős: II. Rákóczi Ferenc fe­jedelemnek akaratában látom: „Legnagyobb gyönyörűségem és feladató- f. mat abban látom, hogy a magyar ifjúsá­got a nemzet szolgálatára neveljem.“ Kelemen Lajos Kolozsvár történetét ismertette A nagysikerű előadásért az egyetem rek­tora mondott köszönetét, majd felkérte Kelemen Lajos levéltári főigazgatót előadá­sának megtartására. Kelemen Lajos, „Erdély élő., lexikona4', élvezetes előadásában ismer­tette a legősibb kortól kezdve Kolozsvár tör­ténetét mind a mai napig történeti irodalmi társadalmi vonatkozásban egyaránt Julius 2-án 9—ri-ig Erdély földje, Balogh EruŐ előadása; rí — 12-ig Erdély állatvilága- i'ak érdekességei, Hankó Béla prof. előadása. 7 órakor az egyetemi zenekar hangversenye. Sport egész nap: főiskolai teniszbajnokságok. Julius 3-án 9— n-ig Erdély földje, Balogh Ernő prof. előadása; 11-12 Erdély állatvilága- Eraélyben, ifj. Veress Ferenc ki. tanársegéd előadása; J-—6-ig Ifjúsági sportközlések, Rajczy Imre min. titkár előadása. Sport egész, nap: főiskolai tenisz- és lövészbajnokságok. Julius 4-én ír—i-ig Körséta Kolozsvár tör­téneti városrészeiben, vezető Kelemen Lajos Ív. főigazgató. Sport egész nap: főiskolai tenisz- és lövészbajnokságok. Julius 5-én o — 11-ig Erdély magyar irodalma, Kristóf György prof. előadása; 11—r2-ig Katoliciz­mus Erdélyben, Baráth Béla kanonok előadá­sa; 5—7-ig Erdély őskora, Roska Márton prof. előadása. Julius 6-án 9—n-ig Magyar —ionian történeti és művelődési kapcsolatok, Tamás József prof. előadása; ix—12-ig A. ref. egyház szerepe Erdély történetében, Ta- vaszy Sándor teol. tanár előadása; 5—7-ig Erdély növényvilága, béréi Soó Rezső prof. előadása. Julius 7-én 9—xx-ig Magyar—ro­máim történeti és művelődési kapcsolatok; Tamás Lajos prof. előadása. 11—12-ig A sport nemzetünk életében, Visángyi Ottó OSK vezető előadása. 5—7-íg Erdély a nép- vándorlás és a honfoglalás korában, László Gyula int. tanár előadása. Juhus 8-án 9— ii-ig Erdély magyar irodalma, Kristóf György prof. előadása. 11—12-ig Az unit. egyház művelődéstörténeti szerepe, Géléi Jó­zsef prof. előadása. $—7-ig Erdély ujabbkori ; története. Biró Vencel prof. előadása. Julius 9-én Erdély társadalma, Schneller Károly prof. előadása, 11—12-ig Erdélyi művészet, f. Takács Zoltán prof. előadása. Sport, xo-— 12 és 5—7-ig egyetemi kosárlabda mérkőzés. Julius 10-ér. 9—I írig Erdély művészete, f. Takács Zoltán prof. előadása; ír—12-ig Az evang egyház Erdélyben, Járosi Andor teol. tanár előadása. Sport; xr—12 és 4—6-ig egyetemközi kosárlabda körmérkőzés, fél 7 órakor válogatott tornászverseny a Magyar Művelődés Házában. Junius ix-én egész nap: Kőrösfői kirándulás. Sport. 9—7; délután 5-ig Válogatott tőr- és kardvivó verseny a Redutban. Julius 12-én 9—11-ig Az erdélyi ember, Malán Mihály-- prof. előadása; 11—- x 2 -ig Erdély egészségügye, Lőrincz Ferenc prof. előadása; 5—7-ig Kolozsvár műemlékei, Kelemen Ív. főigazgató előadasa. Julius 13,-án 9—10-ig Erdély iparosodásának föld­rajzi alapjai, Teleki Géza gr. prof. előadása; 10—ii-ig A falusi javas és az orvostudomány, vitéz Berde Károly prof. előadása; 11—12 Az. erdélya színjátszás, Kemény János báró főigazgató előadása; 5—7-ig Kolozsvár mű­emlékei Kelemen Lajos Ív. főigazgató elő­adása; 7—8-ig Erdély halászata, Géléi Gá­bor tanársegéd előadása. Julnjs 14-én 9—■ 10-ig Erdély iparosodásának földrajzi alap­jai. Teleki Géza gr. prof; előadása; 10—x 1 -ig A székely jog. Bón-is György prof. előadása; 5—7-ig Erdély mezőgazdasága, vitéz Biró Gyula igazgató előadása. Az előadások színhelye a Mátyás Király Diákház hangversenyterme. (A vetítéssel szí­nezett előadásokat a nyári egyetem óra­rendjében dűlt betűkkel jeleztük.) A sport­események színhelye: Egyetemi sportpark. Légvédelmi korlátozások a tömeg forgalmat lebonyolító helyeken  Budapesti Közlöny Julius máso- diki 145. számában kerül kihirdetés­re a honvédelmi miniszter 164.800 L. 35.—1943. számú rendelete a tömeg­forgalmat lebonyolító helyek és hely­ségek forgalmának, valamint a tö­megmegmozdulásoknak légvédelmi készültség alatti korlátozásáról. Az uj rendelet értelmében az előbb em­lített helyek és helységek — mint például kerthelyiségek, szabadban lévő, vagy zárt szórakozóhelyek, sportpályák, iskolák, templomok, gyüléstermek — forgalmát honi lég­védelmi készültség idején az ellen­séges légitevékenységhez igazodó ké­szültségi fokozat szerint esetleg kor­látozni kell. A korlátozási intézkedé­sek végrehajtásáról a hely, vagy he­lyiség tulajdonosa, birtokosa, illetve felelős vezetője köteles gondoskodni. A készültségi fokozatról a város, vagy község légoltalmi parancsnoka értesiti az előbb említett személye­ket és ellenőrzi a rendeletben foglalt rendelkezés végrehajtását. A tömeg­forgalmat lebonyolító helyeken és helyiségekben ugyanis az esetleges korlátozó intézkedéseken kiviil egyéb légoltalmi intézkedésekről: igy kü­lönböző feliratok elhelyezéséről a riadó ügyeletest, rendfenntartói és elsősegélynyújtói szervezet felállítá­sáról kell gondoskodni. A rendelet részletes magyarázatát és a végre­hajtási útmutatásokat a rendelet tel­jes szövegével együtt közli a „Riadó“ légoltalmi folyóirat most megjelent julius elsejei száma. PAPÍRBAN, Írószerben, irodai fel- szerelési tárgyakban teljes raktárt talál az „Ellenzék“ könyvesboltban,, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Tele­fon 11—99. A Munkásíőiskola évzáró ünnepe A Nyári Egyetem ünnepélyes megnyitása egyúttal a Kolozsvári MunkásfoiskoU évzáró ünnepélye is volt, amelyet a Hivatásszervezet kezdeményezése, a város és az egyetem tá­mogatása hozott létre. Célját rövid mondat­ban foglalta össze az egyetem rektora: „a Munkásfőiskola hallgatói magyarabb magyarok legyenek a kulturértékek birtokában:1 Egy­ben bejelentette azt is, hogy mindazok, akik átlagon felüli előmenetelt tanúsítottak, a Munkásfőiskola bizonyítványát kapják jutal­mul. A díszes oklevelet Keledy Tibor dr. pol­gármester nyújtotta át a meg jutái mazottak- nak. A kitüntetettek' nevében Gát Albert, a Hivatásszervezet kolozsvári elnöke monoott köszönetét a vezetőségnek. — Meggyőződésünk — mondotta Gáli Al­bert —, hogy ha a magyar értelmiségi osz­tály hamarabb állt volna a magyar munkás meilé, a magyar munkás nem került volna soha a nemzetköziség szellemi béklyóiba. Mi most megtanultuk az előadások folyamán hogy vannak problémáink, amik megoldásra vár­nak, de ezekbam a mindkét részről megnyil­vánuló jószándék az irányadó. A Munkásfőiskola bizonyítványainak át­adása után a Nyári Egyetem ünnepélyes meg­nyitása a Himnusz eléneklésével végété''*­A kolozsvári Nyári Egyetem órarendje A közérdeklődésre való tekintettel alább közöljük a kolozsvári Nvári Egyetem óra­rendjét. Közérdekű haszno könyvek! A gombatenyésztés és gyűjtés gyakorlati módja, A csiper- í kegomba (champignon) te­nyésztése, gombák gyűjtése és konzerválása 250 Ä selyemszorü angora-nyul te­nyésztése és más hasznot haj­tó nyulfajták 3.50 Ä selyemszorü aiigora-uyul gyapjújának feldolgozása és festése 3.50 Az angora.nyul egészségének megóvása, betegségének gyó­gyítása, kasztrálása 5.— Hogyan készítsük el magunk angora-ketreceinket? 2.—• Mit kell tudni egy angora-nyul- tenyésztőnek? A belga-óriás és prémnyulte- nyésztés, mint főjövedelmí forrás 4.— A nutria tenyésztése S — A tejelő kecske. V kecske te­nyésztése és hasznosítása a gyakorlatban 2.50 Á csigák tenyésztése, gyűjtése és hizlalása 2 — Amiből hazánkban mindenki biztosan megélhet 3 — Szegény ember gazdag kony­hája, vagy; hogyan csökkent­het ink háztartási kiadásunk összegét a felére? 3.50 Fenti könyvek a Háziipar Kisállat te­nyésztők Szövetkezete, Szeged k i adása l az 3.50 Kaphatói „Ellenzék” kö Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azbnnal szó lújul

Next

/
Thumbnails
Contents