Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-15 / 133. szám
A 7 it 1943 Junius 19. Zathureexky (áruin ELLENZÉK iey§ u Xß -âb^î biají béig :h»jf iod* 3J-#V 8aa aiud SJÍÍÜ Uââ tSéy[ í «2{ «Yft serei Uíijí ’103 #330 IÖCÍ ioq aeq ÖS2 9BV 3ßf im \ŢfI S jev c Ijiß §9 /io fief ■fit [W Ü/Í ori 52 d H n e t \ n i£ rf î 7 Égy hét Bulgáriában AZ ÚTLEÍRÁSOK tömegét, szorgosan gyarapították &z elmúlt évszázad során az újságírók, sőt versengve a tudós felfedezőkkel, nem egy esetben az élre is kerültek, talán kevésbé tudományos eredményeik, mint azáltal, hogy úgy sikerült megírniuk mindazt, amit láttak — ahogyan látták. Természetesen ehhez kivételes tehetség és magasloku írói készség szükséges. Ha tehát mindazt, mit. bulgáriai utunk alkalmával tapasztalni alkalmam volt, mégsem adom vissza teljes élethüséggel, úgy mentségemre szolgáljon, hogy nemcsak a tehetség és Íráskészség' hiánya az oka ennek, hanem az is, hogy manapság az útleírásokból köny- nyen válik politikai irat, amelyet az ellenséges diplomaták és katonák egyaránt kihasználhatnak. Ha tehát a továbbiak során ügyelek arra, hogy ilyen hibába ne essek (ami ez esetben is súlyosabb a bűnnél), mégis igyekszem valóságos képet adni mindarról, amit láttam és tapasztaltam, anélkül, hogy igyekezetem szerint uj Baedeckert írjak Bulgáriáról, vagy túlságos szubjektív érzelmekkel untassam az olvasót. Az utóbbi évtizedek során az újságíró mindinkább a nagypolitika előterébe nyomult. Hogy katonai műszóval éljek, a „hírszerzés és összeköttetés“ mellett ö végzi javarészt a felderítő szolgálatot is a diplomáciai csatatereken. A külföldön akkreditált újságíró a legszorgosabban együttműködik követségével és ugyanolyan képviselője nemhivatalos formában államának, mint ahogyan azt hivatalosan a diplomata képviseli. A külföldi ujságiró-utazásoknak pedig az a céljuk, hogy egyebek közt felderítsék, milyen lehetőségei vannak a kapcsolatok szorosabbá tételének és ha valamelyik országban sok magános újságíró bolyong, úgy idővel bizonyosan megragad közülük néhány, mint állandó tudósitó. Ha pedig az újságírók csoportosan és hivatalosan tesznek látogatást, úgy az az államok között már fennálló jóviszony mellett a népek barátságának kimélyitését szolgálja... rendszerint sikerrel. A magyar irók látogatása után ilyen hivatalos látogatást tettünk junius első felében Bulgáriában és bizony be kell vallanom, hogy az ut részünkről kevés tevékenységgel járt, mert a bolgár nép olyan fokú szeretete nyilvánult meg irántunk, hogy már semmi egyéb dolgunk nem akadt, mint azt hálás szívvel fogadni és itthon tolmácsolni olvasóinknak. Mi, újságírók, meglehetősen cinikus fajzat vagyunk és az örökös életmegfigyelés szinte csalhatatlan érzéket fejleszt ki bennünk az őszinteség . tekintetében, ami úgy gondolom, akkor sem hagy cserben, ha személyünkről van szó. Mint ahogy tökéletes pontossággal olvasni tudunk a diplomáciai dialektika és etikett apró jelenségeiből, éppen úgy meg tudjuk ítélni, hogy a közönség éljenzése mikor őszinte és ha őszinte, a szív és a lélek milyen mélységéből fakad. Ha riportjaink alkalmával azt figyeljük, hogy két egymást üdvözlő államférfi hány másodpercig szorongatja egymás kezét, úgy sokat tudunk elmondani arról is, ha valaki velünk szőrit kezet. Ismerjük alaposan a protokoll minden titkát és pontosan tudjuk, mi a jelentősége annak, ha egy első vagy harmadosztályú miniszteri titkár jelenik meg a vendégek fogadtatására vagy pedig a rettentő hosszú ranglétra valamelyik másik fokán álló ur. Az ültetési rend az asztalnál, a menü hossza és tartalma, az elszállásolás körülményei, a fogadások ideje és beosztása, mind nyitott könyv a hozzáértő számára, amelyből kiolvashatja, hogy kit miért, miképpen akarnak valóban fogadni, azaz más szóval a kényszeredett nemzetközi illemtant milyen mértékben fűti át az őszinte szeretet, rokonszenv es barátság? Ha mindezt egybevetjük, akkor gondo îorn, méltán elmondhatom, hogy a ma- •£áar ujságiróküldöttségel Bulgáriában úgy fogadták, ahogy még újságírókat ritkán fogadtak valahol és nem kismértékben koptatta le rólunk a barátság és vendégszeretet megnyilvánulása bolgár testvéreink részéről azt a hiedelmet, hogy mi, magyarok vagyunk a világ legvendégszeretőbb népe. Mindezekről azonban & továbbiak során szeretnék beszámolni. S ' A BARÁTSÁG, amelynek jegyében utaztunk, s amelynek számos jelképével fogadtak, talán egyike a legigazabbaknak és legmélyebbeknek, amelyek bennünket, árva magyarokat más néphez füzének. Különös bolyongani egy országban, tphol az emberek olyan nyelvet beszélnek, amelyből egy szót sem értünk, ha nemet mondanak, bólintanak s ha igent, úgy rázzák' a fejüket és a feliratok cyrill be tűi felőlünk akár szanszkrit Írásjelek is lehetnének. Mégis, ebben a rettentő ide genségben az első pillanattól kezdve uti- hon éreztük magunkat é.s mindig azon álmélkodtunk, hogy miért nem szólalnak meg bolgár testvéreink valamilyen magyar idiómán? Persze, ezt nem tették, csak egyesek közülük, de azok annál jobban. Számos olyan bolgár úrral találkoztunk, főleg a fiatalabb nemzedék sorából, aki Budapesten vagy egyebütt Magyarországon végezte a főiskolát és olyan kitünően beszélt magyarul, hogy különösen éjszakánként, néha már azt sem nagyon tudtuk, hogy vendéglátó házigazdánk-e, vagy. pedig velünk együtt érkezett vendég? Szeretetteljes gondoskodása, figyelme és barátsága azonban mindenkor eszünkbe juttatta, hogy mégse lesz szittya a testvér, hanem bolgár éspedig a javából. Apró és kicsiny dolgok ezek látszólag, de mérhetetlen a jelentőségük, ha a politika imbolygó mérlegébe dobjuk őket. Mert ahol ilyen nyegnyilvánuló jelei vannak a barátságnak, a szeretetnek, az együttérzésnek és az otthoniasságnak, 'dl a diplomaták és államférfiak számára sem marad sokkal több tennivaló, mint ami számunkra maradt: felismerni, megőrizni és a magunk, valamint az egész világ számára értékessé tenni az emberiség életének e legdrágább tényezőjét. Ha tehát magyar bolgár barátságról beszélünk, úgy annak alapjait és értékét elsősorban itt kell keressük és mindaz, ami egyébként összefűz bennünket, a körülmények alakulása folytán, ezekre az alapokra épült és építhető fel. A népek közötti rokonszenv talán a legerősebb „reálpolitikai valóság“, és mint ahogy az igazi bajtársi szellem megnyilvánulása nélkül különböző népek hadai aligha küzdhetnek sikerrel egy közös ellenféllel szemben, úgy a politika építő arcvonalain sem kéozelhető el igazán szoros és eredmény teljes együttműködés anélkül, hogy ° népek és azok minden egyes tagja ne testvéri szeretettel és rokon- szepvvel gondolna egymásra. Utazásunk nak egyik legnagyobb értéke talán az, hogy mi, újságírók, akik tájékoztatói vagyunk közönségünknek, beszámolhatunk arról, hogy Bulgáriában a barátságnak ezt. a mérvét bárhol jártunk is és bárkivel érintkeztünk is, maradéktalanul érezhettük és tapasztalhattuk. A Kormányzó szűk családi körben kivárna ünnepelni 75születésnapiát TABLETTÁK Fejfájás, fájdalmak ti rgssz közérzet öllen» i A Magyar Távirati Iroid’a jelenti: A Kormányzó Ur ötöméit ósága június 18-án tölti be 75. életévét. E nagyjelentckségü születésnap- az egész magyar nemzet ünnepnapja, amely junius 18-án hálatelt szívvel köszöni meg az egek Lírának, hogy a Legelső Magyar Ember ezt az évfordulót az ország élén a legjobb egészségben, lelki, Ieştii és szellemi erejének teljes- is égében ünnepelhet i meg. Értesülésünk szerint a Kormányzó Ur ö főm élt ósága, születésnapját a íegbensőbb családi körben fogja megünnepelni. Határozott kívánságára minden ünnepség elmarad. A nemzet mégis talál módot arra, hogy ezen az évfordulón méltó formában fejezze ki legbensőbb érzelmeit, hűségét, ragaszkodását és hódolatát. A magyar nemzet nevében K ál lay Miklós miniszterelnök rádióbeszédben üdvözli a Kormányzó Urat. A városok és vármegyék törvényhatósági bizottságai és a képviselőtestületek díszközgyűléseken emlékeznek meg a Kormányzó Ur ország fásáról és megfelelő módon kiveszi részét az ünneplésből a honvédség is. A Kormányzó Ur ö főméit ósága kabinetirodája az alábbiakat közli: A Kormányzó Ur Öfőméltósága 75-születésnapján köszönettel elhárítja a ragaszkodásnak minden esetleges külső megnyilatkozását, táviratok, vagy bármely más üdvözletek küldését, amelyek költségekkel járnak. Akik netalán valamely ajándék küldésére gondollak, volna, nagyon kéri, ettől mindenesetre tekintsenek el. Beomlott az épülő légoltalmi pincei — két munkást maga alá temetett KOLOZSVÁR, junius 15. Súlyos bab eset történt Pünkösd hétfőjén a késő délutáni órákban. A Horthy Miklós-uton a Mariánummal szemben lévő Prezensz* ky-féle sütöde udvarán. Két napszámos, Ráduly Dezső és Szöllősi, Jenő hátul az udvaron dolgoztak, s nagymennyiségű földet ástak ki. A ház tulajdonosa ugyanis légoltalmi pincét csináltatott. Munka közben, amint a két napszámos bennt állott az árokban, az egyik oldal a fölötte felhalmozott nagymennyiségű földdel együtt leomlott s a két munkást maga. alá temette. Hosszú időbe telt, armg. nagynehezen kiszabadították őket a föld alól, s ekkor már a mentőorvosok is megérkeztek. Az első orvosi segélynyújtás után megállapították, hogy az egyik napszámosnak, Ráduly Dezső* : nek az állapota súlyos, mivel külső zu* zódásain kívül, belső vérzést kapott. A mentőorvosok beszállították a sebésze* ti klinikára. Társának, Szöllősi Je-nőnek az állapota lényegesen könnyebb volt, mivel mindössze kisebb sérüléseket szenvedett. A baleset ügyében megindult ai t hivatalos vizsgálat a felelősség kérdésé- l nek megállapitására. A szociális kérdéseket nem a revolució, hanem az evolúció utján kell megoldani — mondta a papa pünkösdi beszédében Komából jelenti az MTI: XII. Pius pápa pünkösd vasárnapján délután a vatikáni Belvedere udvarán fogadta Róma és Olaszország munkásainak képviselőit és hozzájuk hosszabb beszédet intézett. A Szent Atya örömének adott kifejezést, amelyet Olaszország munkásainak fogadásakor érez. A munkásságnak ez a jelenléte kettős tényt jelent számára: egy gondolatot és egy misztériumot. Jelenti a munkának a gondolatát, melyet az Isten mért az első emberpárra, amikor elhagyta a paradicsomot és emlékeztet arra a misztériumra, amelyet a gyermek Jézus munkája hordoz magában, aki mint Isten fia leszállt a földre, hogy megváltsa az embereket és mielőtt tanított volna, dolgozott. A Szent Atya rámutatott arra, hogy nemcsak a munkások ügye, hanem az egész társadalom ügye mennyire a szivén fekszik és hogy az egész társadalom megújhodásra vár. Az egyház a nép jogos kívánságainak támogatója, a munkásság pedig problémáinak nagy száma miatt különösen érzékeny pontja a társadalomnak. A pápa utalt arra, hogy mincí ő, mind elődei mennyire szorgalmazták a munka skér dések rendezését, Így a családvédelem, a munkabér és egyéb kérdések megoldását. Ezután kifejtette, hogy a szociális kérdéseket meg kell oldani, ha a társada- 1 lom előre akar haladni, de ennek a ) megoldásnak nem a revolució, hanem \ az evolúció utján kell haladnia. A for- • radalom csak rombol és nem épit. Csak > a bölcs és magasabb fejlődés és az igazság keretében lehet ezeket a kérdése- i két megoldani nem forradalom, hanem egyetértéssel és együttműködéssel. Ezután a Szent Atya a hamis prófétákról szólt, akik már annyi csalódást okoztak a munkásságnak és megakadályozták erkölcsi és anyagi előrehaladását.' Mec! emlékezett arról az ellenséges propagan- ■ dáról is, amely azt terjeszti, hogy az j egyház akarta ezt a háborút és az í egyház szolgáltatja a„ pénzt a háborúhoz. A pápa hangsúlyozta: soha képtelenebb vád még nem hangzott el az egyház ellen. Az a pénz, amely az egyház pénze, nem a habom élesztésére, hanem a kony- nyek íelszáritására szolgál. Az egyház békét akar és ő maga is csak ezt hangoztatja: békét, békét és békét! Ha majd lehetőség nyílik arra, hogy az erre vonatkozó okmányok nyilvaS nosságra kerülhetnek, akkor majd alkalma lesz mindenkinek meggyőződni > arról, hogy az egyház milyen hatalmas erőfeszítéseket tett a békéért. A Szent Atya beszédének befejeztével ismét Krisztus példájára mutatott rá, aki a nevelő apja műhelyében dolgozott és felhívta a keresztény munkásokat, hogy munkahelyükön Isten törvényeinek tisz- teletbentartásával és Isten kegyelmét; kérve dolgozzanak. A Szent Atya beszédét a vatikáni ri~ dió viaszlemezre vette, de magát a beszédet nem közvetítette. Az olasz munkások a Szent Atyának hódolatuk jeléül sok értékes ajándékot ajánlottak fel. Ax Unitárius JXők Országos Szövetségének emlékünnepélye KOLOZSVÁR, jynius i y. Az Unitárius Kok Országos Szövetsége junius ró-án, szer dán délelőtt íz órakor emlékünnepélyt rendez az Unitárius Otthon Zsigmond király-ut ity. szám alatti, helyisé gébé fi. Az emlékünnepély kertiében helyezik el az Otthon termi; ben a Szövetség jó tevőinek és párt fogóm akart képét. A kú. étkező napon, junius ij én, csülörlökon délelőtt íz órakor rendezd évi rendes közgyűlését Kossuth lajos-utca 7. 04. alatti termében az Unitárius Nők Országos Szövetsége, majd délután fél 4 órakor az unitárius szórványokról mond beszámolót Buzogány Kálmán lelkész. Mindenki ismeri azt az áldozatos munkát, amelyet az Unitárius Nöjk Országos Szövetsége végez bosszú idő óta. Azt sem kell külön méltatni, hogy mit küzdött a vezetőség az ütegen malom alatt, hogy az elárvult szegény gyetmekek és öregasszonyok ne maradjanak más nemzetiségnek kiszolgáltatva. Ennek az áldozatos munkának Likes harcosai voltak báró Bánffy Ferenc, dr. Boross Gyöngyidé, özv. Csijö Salamonné, dr. Vargha Béla püspök és Zsakó Lenke, akiknek arcképet örök emlékként helyezik el szerdán délelőtt ünnepélyes keretek közö't az Otthonban.v RABLÓK TÁMADTÁK MEG KELLY. ANNA ÉNEKESNŐT. Budapestről je- lentik: Kelly Anna. a népszerű énekesnő pénteken este a Hungáriái-parkbeli szereplése után fél 10 óra tájban gyalog indult hazafelé. A? állatkert kapuja előtt a sötétből két stuhanc ugrott eléje és pénzt köreteit tőle. A járókelők siettek segítségére és irgalmatlanul megverték a két suhancol, akik azonban. a rendőrség b earat.kv.ása élőit kereke toldották. SzerHeÜrl logadta Szulitok- Doboka varmegye a/, Ivrdélybél# üdül»» finn tiszteket DÉS, junius 15. Az Erdélyben üdülő finn katonatisztek közül néhány un már megérkeztek Dóré. A finn tiszteket dr. Schilling János alispán es dr. Kubák kiér Árpád bankigazgató látjuk vendégül.. A finn vendégek beutazzák az egész megvet. ameivnek során meglátogatják dr. gró} Bethlen Béla főispán, bethleni kastélyát. Tolna Miklós csicsóke- reszturi kastélyát és általában a vidék s. ebb helyeit. A finn vendégek körülbelül két hétig lesznek Dés város és a megye vendégei. Á magyarság szeretettel nézi a finn tiszteket, amíg az ősi desi épületeket és utcákot szem- lélgetik. a németül tudó tisztekkel a polgárság igen szívélyesen elbeszélget. Á
