Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-12 / 132. szám
X 1943 juni u H 12. tíLLENZÉR 7 ^ Azok az újabb történelmi kutatások, amelyeket történészeink Árpádházi László király születésének 900. évfordulója alkalmából az 1940. esztendőben és szentté avatásának 750. évfordulója alkalmából 1942-ben folytattak, irányították a magyar közvélemény figyelmét ezeréves történ?1 műnk eme legnagyobb hadvezérének, a legnépszerűbb magyar királynak és az akkori Európa legelső lovagjának rendkívül nagy nemzetpolitikai és katonai jelentőségére, akinek hatalmas egyéniségét leginkább az a körülmény jellemezheti, hogy a pápa őt személté ki a pogány veszedelem ellen megszervezett európai hadak fővezérének, imperátorá- nak. A magyar nép képzelete csodálatos emléket állított nagy királyának a tordai hasadékban, amelyet hite szerint a pogányverő hadvezér-király csatabárdjával vágott és abban a számtalan mondában és legendában, amelyek csodálatos életének egy-egy remek mozzanatát örökítették meg számunkra. Csodatévő erejében évszázadokon keresztül vakon hitt a magyar nép és különösen az ő hü székelyei, kiknek képze- I lete szerint Erdély védszentje, mint egykoron a nagy hun király, Ethele fia, írnek Csaba (-királyfi) a hadak utján visszajött megsegíteni bajbajutott népét, szintén kiszállott biharváradi sírjából mindannyiszor, valahányszor népe élet- i halál harcát vívta és megsegítette. Cső- | datevő erejében hivők seregei ma is na- ponta foglalják imáikba a buzgó óhajtást: j Szent László segits! ţ Nvilván ezek a körülmények indították ' városi és vármegyei *törvényhatóságaink j egész sorát arra az elhatározásra, hogy ; Szént László emlékének torvénybeiktatá- j sát és Szent László napjának — junius ■ 27 — nemzeti ünneppé nyilvánítását i szorgalmazzák és Ugyanezen indokok \ alapján készíti elő a nemrég megalakult Szent László Emlékbizottság az idei ju- ! nius 27-iki Szent László emléknapnak, a j magyar hadsereg és vitézség napjának j nagyszabású keretek között való megün- ş nenlését az egész országban. Szent László király emlékének meg- ; örökítéséről és Szent László napjának 1 nemzeti ünneppé nyilvánításáról készi- : tett javaslatunk és _ indokolása a következő: ' I 1. A magyar nemzet Szent László leg- j népszerűbb királyunk dicső emlékét a magyar nemzet ötök hálájának és mélységes hódolatának jeléül törvénybe iktatja. 2. Szent László király napja — junius 27 — nemzeti ünneppé nyilvánittatik. 3. A nagy magyar hadvezér és katonaszent tiszteletére a magyar hadsereg napja junius 27-én tartandó meg és a magyar hadsereg régi védSzentjének e napján avatandók .fel katonai akadémiáinkon az uj tisztek. 4. A hazai egyetemek, fő és középiskolák tanévzáró ünnepségei Szent László napján tartandók meg és azokon mélta- tandók Szent László királyunk nagy érdemei. 5. Szent László királyunk hajdani nagy népszerűségének visszaállítása érdekében pénzérmeink — különösen háborúk tartamára — Szent László hadvezérünk és királyunk csatabárdos lovasképével di- szitendők. A magyar nemzet igen régi adósságát róia le most, amikor nagy uralkodóiénak, a magyar történelem legnépszerűbb királyának emlékét törvénybe iktatja. m Korától, a XI. századtól kezdve, egészen a XVII. századig isteni küldötteknek kijáró rajongó szeretettel övezte emlékét hálás nemzete. Ennek a törvényjavaslatnak hivatása, hogy az iránta érzett régi nemzeti kegyeletet és rajongást visszaállítsa és csodatevő , szellemében való hitet, amely a magyar nemzetnek vérzivataros századaiban annyi harcában adott erőt és amelvre moştani küzdelmeink során is szükségünk van, a nemzetnek visszaadja. Szent László király a magyar nemzet függetlenségének és önállóságának igazi megalapítója és későbbi nagyhatalmi állásának megalapozója. Az ő érdeme egyedül, hogy az országnak Szent István királvunk által megkezdett politikai és egvbázi megszervezését és kiegészítését valóban befelezte és tökéletesítette. A közénkor eleién az akkori világ a nasv hadvezért látta benne, akit a pápa a keresztes hadiáratok vezérének sze- rnalt ki. Később főként a szántét tisztelték benne. Nagy Laios királvunk legfő- kéonen a nagy nemzeti királyt és a lovagi hőst látta benne. Ezért Lászlét tekintette eszménvképének, akit az Árpádház legkimagaslóbb alakiának és a magyar nemzet legnagyobb királyának Szt. László (1040—1095) öreg ja, talán oda rejtettek egyszer a török elől egy véka aranyat. — Az enyém az aranykrajcár, apa? — Természetesen. — Nem visszük a múzeumba? — Nem, megtarthatod, ' ahányat csak találsz. A tőkéket már szinte lehúzta a sok érett szőlőjürt, amikor a fiú még mindig ott dolgozott nap-najp után a domboldalon. Karján megfeszült a kabát ujja, arca megbámult, lába keményen lépkedett az utón, ahogy zsebében csörgött a sok, fényes aranykrajcár. Odahaza beteszi a perselybe, a többi mellé. — Mit gondolsz, apa, sok van már? — Hogyne, fiam egész kis vagyon. A férfi mosolygott, sunyin és elégedetten, a rézkrajcárokra gondolt, amelyeket este buzgón fényesít aranylóra, hogy másnap q. gödörbe rejtse a kút szélén, meg a kerítés mellett . . . Apa télen halt mßg. Amikor elindultak a temető felé, hópelyhek kezdtek szállingózni a világos égboltozatról, megtelepedtek a koszorúkon, a fekete kabát keskeny prémgallérján és a feketekesz- tyüs kézen, ahogy ot ó.llt a fiú Összefont ujjakkal a nyitott gödör mellett. Odahaza azután nagy volt a csend, a gyermek álmosan álldogált az ablaknál és kibá- mult a téli utcára. Türelmetlen volt és nyugtalan. Mikor lesz már tavasz? A domboldalra gondolt, meg a perselyre, amelyben egymáson lapulnak az aranykrajcárok, várakozva és tétlenül. Amikor elolvadt a hó és hűvös napfény ciadt be az ablakon, nekiindult egyedül a hegynek. Átmászott a kerítésen, kinyitotta a szerszámkamgát, vállára kapta az ásót és ment a sáros utón a kút felé. Buzgón dolgozott a kút mellett, azután bizakodón indult a kerítés irányába. Ott lesz elásva a kincs. Kezére sár tapadt, az á‘:ó súlyos volt a nedves földtől, r>álla el őr egörnyedt, amint bandukolt az alma- ír hoz. Un or>fj itt lenne, rávezetné a helyes titra. ^zinte hallotta mély, vidám fawţgjât: — Ott keresd, a ház mellett, az ablak alatt . . . Dereka fájt, keze merev volt és vörösre izzott és a gyermek fáradtan a tornác lépcsőjére ereszkedett. Szemét lehunyta, két karját feje alá helyezte és egész hosz- szában elnyúlt a hideg kövön. Az arany- krajcárok . . . Nem visz haza semmit a perselybe, hiába dolgozott egész délután. Égő szemhéjjá leereszkedett és mögötte vádlón idézte az apja képét. — Becsaptál — dünnyögte fájdalmasan maga elé. Igen, a krajcárokat apja rejtette el a földben. Amíg ő a Ufut mellett keresgélt, apja kis gödröt ásott a kerítésnél és ott el ingta, a kincset. App. becsapta, csúnyán rászedte. Már sirt a fiú, keservesen és hangosan az alkunyboritotta kertben. Keze ökölbe szorult, nyöszörögve fordult meg a kövön, maga köré csavarta fekete télikabátját, amelyen ott éktelenkedtek a már száradó, szürke sárfoltok. A nap lebukott a kút mögött, friss, olvadó föld- szag csapta meg vörösre duzzadt orrát, felegyenesedett, maga elé bámult a kert nagy, békés elhagyatottságába. A fony- nyadt tőkék most már hamarosan erőre kapnak. Kibújik a zöld levél, az apró bogyót; bemelegíti a nppfény, megérleli a szemet ... A pincében sorakoznak a hordók, a polcokon pókhálós üvegek, még a nagyapa irta rájuk az évszámot öreg betűivel Valóságos kincs ez a darab föld, ] amelyet már el Ivrit ct este és végig- szánt a lebukó nap nyomán támadt friss, j esti szellő. Halványan artu gondolt a fiú, \ hogy apa talán jót dkvt, amikor kezébe nyomta az ásót és arca. verejtéke árán kény szeritette a földhöz, amely jutalmul kiveti magából az aranykrajcárt. Feltápászkodott a lépcsőről, átmászott 1 a kerítésen és indult lefelé az utón. Kissé borzongott, fagyott kezét zsebébe rejtet- , te, megnyorsitota lépteit. Karján jóleső : izmok domborodtak, fürge lába már a város kövezetén kopogott erélyesen. — Mégis becsapott — gondolta daco- J sav. de már kevés meggyőződéssel és rí- i dámán fütyürészni kezdett.. tartott. Ezért politikai örökségének élete végéig a Szent László-féle birodalmi eszmét tartotta. Nagy Lajos királyunk — megkoronázása után legelső feladatának tekintette, hogy elzarándokoljon Bihar- Váradra és ottan, szent László király sírjánál, a biharváradi országgyűlés keretében tegyen fogadalrpat az általa is legnagyobbnak tartott királyunk eszméinek követésére. A biharváradi országgyűlés haty>záza- dik évfordulója alkalmából Nagy Lajos királyunk fenkölt emlékének is úgy áldozunk a legméltóbban, ha a magyar nemzet lelkében Szent László lovagkirályunknak azt az eszményét állítjuk visz- sza, amely az ő nemes lelkét is eltöltötte és amely egész uralkodása alatt minden évben —* Szent László napján — vissza- vonzotta őt Bihar-V^adra. Nagy rajongásának bizonyítéka évenként megismétlődő z.arándoklásain kívül az a tény is, hogy végső akarata szerint halála után Szent László király lábainál óhajtotta örök álmát aludni. Nagy Lajos példáját követte Zsigmond német-római császár és magyar király is. ea Már életében szentként tisztelte a magyar nép I. László királyt. Évszázadokig erősen élt a magyar népben az a hit, hogy kérését Szent László közbenjárására nemzeti küzdelmeiben mindig megsegíti őt a magyarok Istene. A népmondák és legendák szerint szomjazó katonái részére vizet fakaszt a sziklából és tejjé változtatja a patak vizét, kaviccsá az ellenség megvesztegető pénzéti bárójával hegyet repeszt ketté és kezével gyógyítja a betegeket. A székely katona évszázadokig hitt abban, hogy a székely nép patrónusa — Szent László király — felkel biharváradi sírjából, ha veszélyben van a székely nép és bárójával sajátke- züleg veri szét az ellenséget. Szentté avatásakor is — 1192 junius 27-én — fényes nappal ragyogó csillagot láttak rajongóinak seregei a Bihar-Váradi székesegyház felett, vagyis újabb jelét Szent László csodatételeinek. A hosszú török háborúk alatt és a Trianont követő idegen megszállás idejében állandóan hozzá fohászkodott segítségért az g bihari és erdélyi népe, amely még ma is népe és nemzete első és legnagyobb királyának tartja 5 Szent Lászlót és az ő újabb csodatételét látta abban a tényben, hogy amikor a nemzet születésének 900. évfordulóját ünnepelte, abban az esztendőben szabadult fel Várad és Erdély egy részbe az idegen uralom alól. A nép széles rétegei hittek eddig is Szt. László segítségében s az ő segítségét várják a magyar fegyverek győzelméhez azokon az orosz síkságokon is, ahol egykoron az ifjú László is harcolt a pogányk ellen és ahol az orosz nép is Szent László csodatevő szellemének erejét várta, hogy Batu Khán seregeinek erejét megtörje és ahol a hivő orosz cárok évszázadokig Szent László képét verették pénzeikre. Szent László királyunk a nagy magyar gondolat és a magyar birodalmi eszme legelső képviselője és megvalósítója. Az ország katonai erejével elsőnek biztosítja és ismerteti el keleti és nyugati szomszédaival egyaránt a magyar nemzet függetlenségét és önállóságát. Még egyházi ügyekben is teljes és tökéletes önállóságot tudott biztosítani népének. A magyar—dalmát—horvát unió létrehozásával 1091-ben kijáratot biztosit az országnak az Adriai-tenger felé, majd pedig a besenyők, a fekete és fehér kunok országának meghódításával a Duna torkolat- vidékéig, a Fekete-tengerig, az etelközi őshaza nyugati részéig, a mai Románia területén megerősíti a magyar király fennhatóságát. Szent László, királyunk hatalmas hadvezért és államférfim képessége fludta Erdélyt véglegesen a birodalom egységébe beszervezni és annak erőit a birodalom részére gyümölCSÖztet- ni. Szent László király, mint a krisztusi egyház legelső lovagja, ténykedéseivel a müveit nyugat keleti védbástyájává építette ki országát és mintegy isteni sugallatra évszázadokra kijelölte a magyar nemzet történelmi hivatását. « Hadjárataival mindenütt európai iigvet szolgált és emelte nemzetének nemzetközi tekintélyét, amely az akkori világ legelső politikai hatalmai, a bizánci császári és a német-római császári kancelláriák, valamint a pápai kúria részéről is elismerésben részesült. Nagy érdeme, hogy a faj rokon besenyőket a fekete és fehér kunokat, akik addig az ország ellenségeinek szabadon felhasználható eszközei voltak, megbékéltette és őket aZ országba telepítette és ezzel is a fajmagyarságot erősítette. Nagy jelentőségűek népi sZóClállS és fajvédelmi intézkedései. A zsidókat kiűzi az országból. Egész uralkodását, annak minden ténykedéséi az igazságosság, nagylelkűség és kegyesség jellemzik. Szent László királyunk igazi atyja és mestere a hagyományos és világhírű magyar lovagiasságnak. Szent László király igazi, nagy nem- zetpoîitikai jelentőségét csak a _legujabft kor tudta igazán felmérni, amely már a nagy, nemzeti hőst látja benne elsősorban, aki fizikai értelemben is egy fejjel magaslik ki hadvezérei közül és királyaink között. Már mint fiatal herceg megalapozta hírnevét azokban a hadjáratokban, amelyeket külföldi tartózkodása idején Geyza testvérbátyjával együtt hatalmas európai erők ellen diadalra vezetett. Csak nőtt népszerűsége, amikor a Szent István halála után bekövetkezett belső zivatarokban az elhatalmasodott idegen uralom és idegen befolyás ellen felzuduló nemzet a keleti magyarság, a bihari és erdélyi magyarság — az egykori fekete magyarok utódai — vezetese alatt visszahívja az idegenből az odamenekült Árpádházi hercegeket. Geyza és László lecsendesitették a háborgó nemzetet, megtörték az idegenek befolyását és helyreálitották a krisztusi hitbe vetett bizalmat. Az ő nagy, nemzetpolitíkai érdemük, hogy István és fia, Imre, valamint Gellért püspök már Szent László királyunk uralkodása idején a szentek sorába emlkeedtek, ami kétségtelenül Szent László hatalmas egyházi és politikai tekintélyének köszönhető elsősorban. Szent László komoly, feltűnő szép áb- rázatu, erős karú, oroszlánizmu férfiú, aki a csatában mindig élen harcolt és hires ősi magyar csatabárdjával maga kaszabolja az ellenséget. Megszemélyesítője és igazi mintaképe ő az őserőtől duzzadó harcos ősi magyar katonatipusnak. Ezért volt Szent László királyunk a magyar hadsereg védőszentje. Ezért avatták Nagy Lajos korában is az ifjú lovagokat mindig Szent László napján. 'Ennek az ősi hagyománynak a felelevenítését célozza a javaslat azon része, amely a fiatal tisztek felavatásának, valamint az összes tanintézetek évzáró ünnepségeinek megtartását Szent László napjára, junius 27-ére rendeli. Ez a törvényjavaslat tehát ennek a szentnek, nagy királynak és nemzeti hősnek akar maradandó emléket állítani. Mindezeken felül indokolttá és időszerűvé tette ezt az a körülmény is, hogy nemrég ünnepelte a nemzet Szent László születésének 900. évfordulóját, majd szentté avatásának 750. évfordulójáról emlékezett meg, amely az akkori Bihar- Váradon 1192 junius 27-én III. Béla királyunk és a pápai legátusok jelenlétében fényes külsőségek között ment végbe. Játszva tanít! Remekül mulattat! Simon Pál: Szórakozzunk számokkal (Matematikai mulatságok és játékok) Néhány fejezeteim a dús tartalomból: »Bűvös négyzetek. Bűvös kockák. Tréfás számtani feladatok megoldása. Számok kitalálása különféle módszerekkel. Kártyámul látványok. Különleges szorzások. Sakktáblafeladatok. Számtani feladatok hiányzó _ számjegyekkel stb. Mb. A 212 oldalas remek könyv ára 6 pengő go fillér. Kapható az „Ellenzék* könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is megküldjük. PörkeHezéá munkálatokai jutányosán vilin!: id. Lőrinezy J&zs^i, lakás: Zápolya-utca 11. sz. vwv S e b 6 k-cultr á sz d a, Mátyás királv-tér 23. TqI. 19 _"A Erdély védszentje Szent László király Irta: .Széli Sándor dr.
