Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-11 / 131. szám

X í 1943 janin« if« A Délvidék népzenéié 8LLRN2ÉE MMPWMBWaBaM— ,5 ^ A délvidéki írók kolozsvári ölő- j adóestjén Török Erzsébet, a kitűnő ; előadómüvcsznő Kiss Lajos sza- j bad kai zenekonzervatói'iuini igazgató j népdalgyűjtéséből délvidéki népda- i lókat adott elő Farkas Ferenc íel- dolgozäsäban. Az alábbiakban a Délvidék népzenéjéről szóló ismer­tetést közlünk, tíogy olvasóink a j Délvidék népzenéjét megismerbe»- j sék. 1 A század elején megindult és óriási eredményeket felmutató népdalgyűjtés nem sokat várt a Délvidéktől. Bizonyos, hogy az Alföld zenedialektusához szer­vesen csatlakozó bácskai és bánsági terü­letek népzenéje nem sok „szenzációs“ meglepetést ígért. Ezért a népdalgyűjtés* első idejében, amikor a főcél újabb és újabb tipusu dallamok fellelése volt, nem mutatott túlságos hiányt a Délvidéken való gyűjtés elhanyagolása. Megváltozott ez a helyzet a trianoni tragédia után. Az elszakadt délvidéki magyarságnak szellemi önellátásra kellett berendezked­nie, ennek kapcsán parancsoló szükség­letté vált népi kincseink felkutatása. Kodály Zoltánnak, népzenénk nagy apos­tolának egy-egv — a rádióban elhangzott előadása — döbbentett rá bennünket, hogy a Délvidék népzenéjéről hivatalos népzenetudományunknak majdnem sem­mi tudomása nincs. Ezért azonnal meg­indult a néprajzi gyűjtés munkája, amely­nek népzenei részét dr. Kiss Lajos vál­lalta. Gyűjtési munkája folytán nemcsak arról bizonyosodhattunk meg, hogy Dél­vidékünk legalább olyan gazdag népze­nei kincsekben, mint az ország többi tá­jai, hanem kellemes meglepetésként egy- re-másra bukkantak fel nem várt „szen­zációk“ is, eddig ismeretlen dallamtipu- sok és szebbnél-szebb dallamváltozatok formájában. Különösen meglepően érté­kes eredménnyel zárult Szlavónia ősi magyar földjén élő szigetmagyarság dal­lamkincsének feltárása. A gyűjtési munka folyamán kiinduló pontul egy tetszőleges kiválasztott dél­vidéki szinmagyar falu teljes dallamtér­képének felrajzolása kellett hogy szolgál­jon. Gombosra, erre a népviseletét, nép­szokásait, táncait és népzenéjét híven megőrző szinmagyar falura esett a vá­lasztás, amit a község aránylag könnyen hozzáférhető helyzete is elősegített. Az évek során feltárt dallamanyag igazolta a választás helyességét, mert dallambő­ségben Gombos — ősi nevén Bogoja — vetekedik a dallamban leggazdagabb he­lyekkel is. Az ősi stilus legszebb példái­tól kezdve az uj dallamstilus páratlan virágzásban levő legszebb daliamiig a magyar népzene majd minden dallam- tipusára akad példa dallamai között. Még ennél is kiválóbb eredménnyel, nem várt meglepetésekkel zárult az emli- . tett szlavóniai gyűjtés, amelynek során különösen a régi stilus csodaszép dallam- példáira bukkant a gyűjtés. Ősi ötfokú quintváltó szerkezetű élesítésekben pá­ratlanul gazdag, .jórészt nagy régiségre valló frig zárlatot mutató dallamok te­szik az ottani gyűjtést a magyar fol­klórral nézve nagy értékűvé. Más értékes lelőhelyek a fel nem sza­badult Bánság déli részének székely te­lepei voltak. A mult század 80-as évei­ben bukovinai székelyeket telepitett a kormányzat a Bánság termékeny földjé­re. A Pancsova alatt fekvő Hertelendy- falva Bukovinából odatelepült székely néne magával hozta és hiánytalanul meg­őrizte megmaradt népi kincséit. Egész­séges, konzervatív hajlandósággal ragasz­kodott csodálatos néni értékeihez , s en­nek köszönhető, hogy még pár évvel ez­előtt is a falu apraja-nagyja romlatlan előadásban énekelte az erdélyi stilus legszebb cifrázatos dallamait. De ismerte a falu népe az uj stilus országszerte éne­kelt dallamait is, amelyek lejegyzése sok értékes anyaggal járul az általános nép­dalgyűjtés többi értékéhez. A régi dallam igen sok változatának lejegyzése fontos hézagpótló és kiegészítő eredményeket szolgáltatott Kodály Zoltánnak az első világháború előestéjén Bukovinában foly­tatott gyűjtése részére. A Bácska többi magyar telepein majd mindenütt kihalóban vannak a régi sti­lus dallamai, hasonlóan az ország többi részén szerzett tapasztalatokhoz, de an­nál pompásabb virágzásban van az uj magyar népzenestilus, amely egvre ter­mi Dompásnál-pompásabb hajtásait. Kü­lönösen a Tiszamente egybefüggő, élet- erős magyarsága bizonyítja páratlan dauamkincsével a délvidéki magyar faj­ta örök életerejét és alkotókedvét. Zenei tájszólás tekintetében a Délvi­dék egyes vidékei (értve a jugoszláv i megszállás alól felszabadult és a vissza i nem tért területeket egyaránt) csatlakoz­nak a velük szomszédos magyar tájak zenei nyelvéhez. így a szlavóniai sziget- magyarság népzenéje erősen hasonlít a j tőle északra fekvőbb dunántúli magyar- ’ Ságéhoz; a dunamenti bácskai falvak J szinte szervesen hozzákapcsolódnak a ba- I ranyai magyarság zenei dialektusához. ' Közép-Bácska magyar falvai szinte hi- j dat alkotnak a dunamenti és tiszamenti magyarság népzenéje közt, kiegyenlítve a Dunántúl hatásait mutató zenei tájszó­lást a szervesen az Alföld népzenéjéhez csatlakozó, tiszamenti magyarság népze­nedialektusával. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Bánság székely telepei az erdélyi 1 dallamstilust képviselik, azt mondhat- l juk, hogy a magyarság zenei dialektusai mind képviselve vannak a Délvidék nép­zenéjében. Még a Felvidék zenedialektu­sának nyomai is megvanak a Felvidék­ről Bácskába települt magyarok dalla­maiban, valamint a szlavóniai magyar falvakéban. Ide a felvidéki sommások hozták magukkal a dallamokat a világhá­borúig évről-évre megismétlődő látoga­tásaik során. E különböző zenedialektusokat pompá­san foglalja egybe és egyenlíti ki a Dél­vidék népzenéje. Amiht. a Duna egybe­gyűjti az összes magyar vizeket, ugyan­úgy gyű jtőrnedencéje a Délvidék a ma­gyarság legkülönbözőbb zenedialektusai­nak, amelyeket egységbe foglal, kiegyen­lít, mintegy szimbolizálva a Délvidék nagy kiegyenlítő szerepét, amellyel örök jelképe marad a magyarság örök össze­forrasztó erejének. Erdély Moxnó Az én lányom nem olyan Főszerepben: Tolnán Klári Tural Ida Rainai Gábor Gőzön Gyula Pünkösd vasárnap és hétfőn matiné Államfői esa&atzás2fészal390t adományozott a kormányzó a kârnâtaliai honyéd helyit üzér* BUDAPEST, június 11. (MTI.) A K ormányzó Ur ÖfÖméltósága a következő legfelsőbb elhatározást bocsátotta ki: ,,Emlékezésül a Szovjet elleni harcokban végrehajtott kimagasló és vitéz magatartására a m. kir. kárpátaljai honvéd hegyitüzérség osztályának államfői csapatzászlószalagomat adományozom." HOP^THY, sk. „Az olasz katonamüvészek a Kormányzó személyében ITIagyarország élő szimbólumát látják“ Ünnepélyes karaték között megnyílt az olasz hadba« vonult rtvivászek képhibái rendezett kiállítás BUDAPEST, junius 11. Csütörtökön j délelőtt Kállay Miklós miniszterelnök részvételével ünnepélyes keretek között nvilt meg a Műcsarnokban az olasz had- bavonult művészek müveiből rendezett kiállítás. A kiállításon megjelent József . királyi herceg, Szinyei-Merse Jenő és ; Antal István dr. miniszterek, valamint : Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a í honvédvezérkar főnöke. A megnyitó ün- i népség a kiállítás első termében ment j végbe, ahol Moréna Antonio őrnagy j mondott hosszabb beszédet. Kiemelte, ; hogy az olasz katonamüvészek Horthy Mik- I lósban azt az élő szimbólumot látják, { akiben Magyarország újból megtalálta j fajtájának jellegzetességét, lendületét, BUDAPEST, junius lí. A hivata­los lap közli az iparügyi és közel lá­tásügyi riiinis>zterek által közösen ki­adott, a polgári lakosság ellátására, szükséges textiláruk előállításának és forgalmának szabályozását tartalma­zó rendeltet. A nagyfontosságu ren­delet szerint a polgári lakosság- ellá­tására csak a jelen rendelet A—E. mellékletében felsorolt és az ott, va­lamint a rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő textil­árut szabad előállítani. Az ipari anyaghivatal a textilközponttal egyetértve a miniszterek által meg­határozott. kereteken belül engedélyt adhat olyan textiláruk előállítására is, amelyek a mellékletekben felso­rolva nincsenek. A háziiparosok ál­tal a polgári lakosság ellátására elő­állítható textilárukat az ipari anyag­hivatal állapítja meg. Az elől eiriti- tett rendelkezés alapján előállított textilárukon az A—E mellékletben meghatározott jelzéseket kell felUm­nemzeti méltóságát és ahhoz az élet­hez való akaratát, amelyre a mult eredményei predesztinálják. A megjelent előkelőségek soraiban ott volt Tasnádi-Nagy András, a képviselő­ház elnöke, Bárczy István miniszterel­nökségi államtitkár, Ullein-Reviczky An­tal rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter és a Budapesten akreditált diplomáciai testület számos tagja. An- fuso budapesti olasz követ szólalt fel azután. Megköszönte Kállay Miklós mi­niszterelnöknek, hogy a * hadbavonult olasz művészek budapesti kiállításának gondolatát a magáévá tette. A honvédel­mi miniszter nevében Ruszkiczay-Rüdi- ger Imre altábornagv, a miniszter állan­dó helyettese mondott megnyitóbeszédet. . tetni. A konfekcionált árukon a fel- ! dolgozott főanyag jelzését függő címkén tüuteik fel. Húsz százalék­nál több műszál felhasználásával előállított árúkon az előállító, illető­leg a. feldolgozó (konfekcionáló) ipa­ros az árura, erősített füg-gő'Cinakén tünteti fel azt is, hogy az á.m mű­szálat tartalmaz. Az iparügyi minisz­ter a közeli átásügyi miniszterrel egyetértve megállapítja azt, hogy az előállítható textilárukból az egyes textilipari vállalatok mennyit köte­lesek készíteni és mennyit készít­hetnek. A fenti rendelkezések alapján elő­állított textilárut az iparos csak az A—E melléklet b e n m e gh at ár o zo 11 célra dolgozhatja (használhatja) fel. Végül a rendelet büntető szankció­kat helyez kilátásba azokkal szem­ben, akik az előirt rendelkezések valamelyikét, vagy a rendelet alapján kiadott utasítást megszegik vagy kijátsszák. ILUMINÁLT ÁLLAPOTBAN RO­MÁN TERÜLETRE TÉVEDT. Nagy Ist­ván magyarpetri gazdálkodó tiltott ha­tárátlépése ügyében hozott ítéletet csü­törtökön a törvényszék büntető tanácsa. A gazdálkodó nehány héttel ezelőtt Fe­ketetó falvára ment Magyarpetriből, hogy meglátogassa sógorát. A családi összejövetel során mulatoztak is. majd Nagy István gazdálkodó késő éjszaka, jó hangulatban indult hazafelé. Közben el­tévesztette az utat a sötétben és Magyar­petri helyet román területre került. A román határőrök elfogták és néhány hé­ten keresztül őrizetben tartották, majd május végén visszatoloncolták Magyar országra. Itt azonban a magyar határőrök fogták el tiltott határátlépésért és igy került tegnap a törvényszék elé. A tár- pvalás során Nagy István gazdálkodó részletesen elmondta, hogyan tévedt át román területre, továbbá azt is, hogy ot­tan fogságban tartották. A bíróság vád és védelem meghallgatása után Nagv Istvánt 20 nar>i fogházbüntetésre ítélte tiltott határátlépés miatt, de ugyanak­kor a leartóztatásban eltöltött idővel a büntetését kitöltöttnek vették. FsIlendfHt a nnzögazdaságí munkaközösségek élete Romániában BUKAREST, junius 11. (TP.) Eddig 205 gazdasági munkaegyesületet alapi­toriak Romániában 6400 taggal és ezek több mint 37.626 hektárnvi területtel rendelkeznek. Ezenkívül még 10 föld­birtokot bérelnek 2305 hektár nagyság­ban, 4.5 millió lej értékben, valamint 75 traktorral. 36 cséplőgéppel és más mező­gazdasági géppel, á szervezetek nagy gépiavitóüzemeket és gabonaraktárakat építettek, amelyekben télidején is mun­kát tudnak adni sok alkalmazottnak. A KOLOZSVÁRI MUNKAKÖZVETÍTŐ HIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA. A kolozs­vári Munkaközvetítő Hivatal junius 9-1 jelen­tése szerint Kolozsváron 4 asztalos. 1 szerelő, 4 borbély, 4 csizmadia. 1 gépkocsivezető, } eyármiunkás, 1 kocsigyattó. 3 Kovács. 4 la­kai os, 53 napszámos, 1 férfiszabó. ) női- szabó, i szállodai munkás. 1 .zobaftstő, 2 vasesztergályos, 1 kifutófiu. 1 nevelőnő, 3 be- 'áiónő, 9 házicseléd kaphat munkát. Viszont munkát keres 2 ács, 4 asztalos, 2 borbély. G cipész, 8 gépszerelő, 5 gépápolo. 32 gyári- munkás. i hentes, 1 kocsigyártó. 1 szobrász, 6 lakatos, r molnár. 1 műszerész, 3r napszá­mos, i munkás, 6 sütőiparos. 5 pék. 4 szoba­festő. i vegyészeti munkás, 5 villanyszerelő. 3 2 magántisztviselő, rr üzleti alkalmazott. 9 gazdasági alkalmazott, 1 kertész, 2 kapus, 8 kifutófiu. i házicseléd és j sodrony fon 6. NÉGYHÓNAPI FOGHÁZRA ÍTÉLTÉK A CIGÁNY HÁZALÓ TOLVAJÁT. Nagy­váradról jelentik: Szokatlan tolvajlási ügyet tárgyalt a nagyváradi törvényszék Lopás miatt indult meg az eljárás és a panaszos — ezúttal cigány volt. Vitán István cigány házaló rőfös feljelentette Máté Jenő alkalmi munkást, hogy meg­lopta. A tárgyaláson kiderült, hogy Má­té már egyszer három hónapos, egyszer egv éves fogházbüntetést töltött ki lo­pásért. Vitán azzal vádolta Mátét, hogy textilárukat lopott tőle a korcsmában A vádlott azt hangoztatta, hogy 70 pen­gőért megvásárolta az árut és 50 pengőt ki is fizetett. Ezzel szemben Vitán bebi­zonyította, hogy nem adta el az árut. ha nem azt Máté ellopta tőle. Mátét egyéb­ként. az ügyészség ezenkívül sikkasztás­sal is vádolta. Összbüntetésül 4 hónapi fogházra ítélte a bíróság. PAPÍRBAN, Írószerben, irodai fel- szerelési tárgyakban teljes raktárt talál az „Ellenzék“ könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Tele­fon 11—99. v/Mdi Uam, • * fi A * i / j nyílt edényekben kilogramonWnt P 2* 14 u mmtoaw kamu 1 SzitiyT Erdélyi Kereskedelmi í»Vvr Részvényt arsasíg, Kolozsvár, Horthy-út 33. szám. Telefonnám 20-72 Kétszeres áron árusította a IeveníejelrőR^t - két Hétre Hélték SZÉKELYUDVARHELY, junius 11. A törvényszék egytfsbirája most tárgyalta Hirsch Rudolf dúsgazdag kereskedő ügyét, aki a leventejelvényeket 80 és 90 filléres áron árusította. Hirsch a tárg3ra- láson azzal védekezett, hogy ő a szegé­nyebb leventéknek ingyen is adott jel­vényeket. Ezt az állítását azonban iga­zolni nem tudta, igazolták azonban a le­venték azt, hogy közülük a legszegé­nyebbnek is uzsoraáron adta el a jelvé­nyeket. Az ügyész vádbeszéde után a törvényszéki bíró Hirsch Rudolf rövid­árukereskedőt üzérkedés vétségében bű­nösnek mondotta ki és ezért 14 napi fog­házbüntetésre, valamint háromezer pen­gő mellékbüntetésre ítélte. Egyidejűleg egyszer s mindenkorra eltiltotta Hirsch Rudolfot a levente, felségjelvények áru­sításától és kötelezte, hogy az ítélet ren­delkező részét üzletének kirakatában fél­éven keresztül kifüggesztve tartsa. Az ítélet ellen úgy az ügyész, mint az el­itéit fellebbezett. megjelent a polgári lakosság részére szükséges textiláruk előállítását szabályozd rendelet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents