Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-10 / 130. szám
i % { 3 Június lő. ELLENZÉK 3 Kölcsey Ferenc szülőházát Szilágy vármegye közönségének Jegyzetek a rossz kiszolgálásról... Bizony, gyakran ok veretlenséggel vádolják a sajtót. Oktatón mondják, hogy káMi történt aromán impérium alatta Himnusz költőiének szülőházával T A tasnádi lárásbiróság megsemmisítette logeílenes szerződést Kolozsvár, júniust'- hó. Mindert nemzet legMíébb erényei közé tnrtozik a mull emlékeinek megbecsülő“ se. A magyarság mindig hálás kegyelettel igyekezett megbecsülni történelmi emlékeinket, amelyekből erőt, tanulságot és biztatást meritett A jövő küzdelmeire. Erdélyben az idegen uralom alatt nagyon sok történelmi emlékünk elhanyagolt állapotba került. Az idegen ha- -talom urai ezenfelül is igyekeztek a maguk kezébe keríteni mindazokat a történelmi emlékeket, amelyek a magyar múltat idézték fel, mert azt hitték, hogy igy a nemzeti érzés ellenálló erejét tudják meggyengitení. Erdély felszabadulása után legfontosabb célkitűzéseink közé tartozott, hogy a történelmi emlékeket, visszaszerezzük a magyarság számára és ezzel is hódoljunk az elmúlt nagy idők dicsőségének. Kisebbségi sorsunk idején kevesen tudták, hogy mi történt Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjének Sző-Demeter községben lévő szülőházával kapcsolatosan. Szilágy vármegye lakossága együk legnagyobb büszkeségének tekintette, hogy a Kölcsey-kuria emlékeit megőrizte. 1910-ben az akkori tulajdonos Kölcsey Ferenc szülőházát Szilágy vármegye közössegére hagyományozta, dm,ely méltó is volt erre a hagyatékra, mert az öt szobás nemesi kúriát, u vármegye vezetői mindig olyan történelmi emléknek tekintették, amely a késői, utódokat a halhatatlan költő lángoló hazaszeretetére emlékezteti. Az idegen uralom idején Szilágy vármegye román vezetősége a Kölcsey- kuriát is elajándékozta. Helyesebben mondva „elcserélte“ egy düledező, vályogból készült lelkészt lakással. 1925-ben az akkori alispán, a görög katolikus egyházzal szerződést kötött, amelynek értelmében a Kölcsey-szülőház a görög katolikus egyház tulajdonába ment át, d megye pedig a történelmi műemlék helyébe a dilledezö lelkészi lakást kapta. Ez a román intézkedés természetesen a legélesebb ellentétben állott a hagyakozó ingatlantulajdonos akaratával, aki kifejezetten azzal adományozta Kölcsey Ferenc sző-démeteri szülőházát Szilágy vármegye közösségének, hogy az a vármegye gondozásába kerül, ami áltál az értékes történelmi emlék karbantartásáról mindig kegyeletesen fog gondoskodni. A felszabadulás után dr. Gazda Endre, Szil ágy vármegye alispánja jelentette a Kői csey-sz ü lőh ázzál k a peso latos h oly ze- ti*1 az. illetékes kormánytényezőknek. A Szilágyvármegyei alispán emlékiratát az Erdélyi Párt, is magáévá tette. Annakidején Albrecht Dezső országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt ügyvezető al- elnöke kiutazott Sző-Demeter községbe és helyszíni tanulmányozása alapján a párt nevében is tájékoztatta a Kölcsey- szülőházzal kapcsolatos helyzetről a kormányzatot. A megye román vezetőségének egykori intézkedése ellen Szilágy vármegye vezetősége a tasná- di járásbírósághoz fordult és kérte, hogy semmisítsék meg a Kölcsey Ferenc szülőházára vonatkozó jogellenes csereszerződést és juttassák ismét Szilágy vármegye közösségének tulajdonába a nagy költő szülőházát. A tasnádi járásbíróság most tárgyalta Szilágy vármegye keresetét. A bírói ítélet helyt adott a vármegye kérésének, megsemmisítette a román megyei hatóság intézkedését. Kölcsey Ferenc szülőházát visszaítéltélc Szilágy vármegyének, a görög katolikus egyháznak pedig az egykori lelkészi lakot Ítélték vissza, amelyben jelenleg iskola van. Az ítélőtábla szüneti tanácsbeosztása KOLOZSVÁR, junius io. A kolozsvári kir. ítélőtáblánál ezévben a törvénykezési szünet julius j-én kezdődik és augusztus 29-ig tart. Ez idő alatt a törvénykezési szünet tartamára a szüneti tanács a következőképpen alakul meg: julius 5-től augusztus i-ig a szüneti tanács elnöke dr. Farkas Béla táblai tanácselnök lesz, mig augusztus 2-től augusztus hó 29-ig dr. Mikö Lőrinc «ítélőtáblái tanácselnök. A szüneti tanács bírói julius 5 —to 1 augusztus 29-ig dr. Urbán Gusztáv táblabiró. julius hó 5-tői augusztus i-ig dr.. Línzmayer Károly táblabiró és augusztus 2-től aug. 29-ig dr. Jankovits Béla táblabiró. A külpolitika hírei NEWYORKBÓL jelentik: A hajóépítő- munkások szakszervezete tárgyalásokat kezdett az atlantióceáni partvidék 65 hajógyárával. A szakszervezet vagy a bé- jek emelését, vagy pedig Roosevelt ígéretének teljesítését követeli, jáiely szerint az élelmiszerek árait az 1940 májusi színvonalra szorítja vissza. A szakszervezet fenyegetőzik, hogy ellenkező esetben megkezdi a sztrájkot. AZ OLASZ hivatalos lap közli a Duce rendeletét, amelynek értelmében a Szicília és Szárdinia szigetén szolgálatot teljesítő vasúti alkalmazottakat hadiállapotba helyezi. A BRIT kereskedelmi tengerészet a háború kezdete óta 15.000-nél több embert vesztett. GIRAUD és De Gaulle tárgyalásai újból megakadtak, mert a hadügyminiszter személye tekintetében nem sikerült megállapodásra jutni. Általában azonban azt hiszik, hogy végül is Giraud tábornok maga veszi, át a hadügyi tárcát. Ez De Gaullenak lehetőséget nyújtana arra, hogv minden idejét a politikai kérdé-, seknek szentelje. NÉMET közelharci repülők junius 8-án az Azovi-tenger keleti partja előtt elsüllyesztettek 47 szovjet utánpótlási és partraszálló jármüvet. SAN FRANCISCOBóL jelentik: Atfu szigetéről 400 sebesült északamerikai ka- tona érkezett a városba. A katonák legnagyobb részének lefagyott a lába. AZ AMERIKAI szénbányászok és a bányatulajdonosok között változatlanul folyik a harc. A brit hírszolgálat wa shingtoni jelentése szerint Lewis, a szak- szervezetek vezetője kedden tüntetőleg elhagyta az üléstermet, ahol a két párt képviselői tárgyaltak. Kijelentette, hogy az értekezlet minden tekintetben értelmetlen^ komédiázás. A bányatulajdonosok barátságtalan magatartása sérti a bányászokat és a nemzeti érdekkel sem egyeztethető össze. A bányatulajdonosok most nagy jelentést szerkesztenek a munkaügyi hivatal számára. TÖLTŐTOLLAK minden irt aa, minőségben nagy Választékba» an „Ellenzék* könyvesboltban. A székelytoMí polgármesterek együttes érle- kezletén állítják össze a művészeti év • ges műsorát SEPSilSZENTGYÖRGY. június 10. ] A művészi év megbeszélésére a kiül- i tnszkormány njabb értekezletre hiiv- ta össze a székelyföldi városok pol- . garment ereit. Az értekezletet junius j 11-éri tartják a kultuszminisztériumban. Az értekezleten véglegesen összeáll it ják a Művészeti év műsorát. A Művészeti év megnyílása Marosvá- I sárliélyen lesz nagyobb szabású ünnepség keretében 'és minden vaiószi- [ Hűség szerint azon maga ia kultnsz- i miniszter is jelen lesz. A marosvá- ; sárhelyi bemutató előreláthatólag I heteket vesz majd igénybe. MarosI vásárhely után Sepáiszentgyörgy kö- i vetkezik. Az itteni bemutató szeptemberben, vagy novemberben lesz. A j , műsor összeállításánál. tekintettel í I lesznek a mii vészét minden ágára. A j zenei eseményekre nagy súlyt, helyez- ! • nek. De jelentős gondot fordítanak a j : képzőm ti vészét terén a festészetre is, j • továbbá szoborkiállítások tarkítják a műsort. A sepsiszentgyörgyi müvéI szeli napok alkalmával kerül bemutatásra a. Gábor Áron-szobor kiálti- j tás, 'amely nagy érdeklődésre tart , számot. Tervbevették még a három- \ széki székely leányok táncbemutató- f ját is. : Ünnepi cikkekben méltatja a bolgár sajté a magyar újságírók látogatásának i Jelentőségét j SZÓFIA, junius 10. (MTI.) A ma- j j gyár újságíróik Várnából jövet kod- ■; i den délelőtt Sumenbe érkeztek, ahol \ j ünnepélyesen fogadták őket. A vitéz j « Thuránszky László miniszterelnök- . I ségi osztályfőnök vezetése alatt álló j I csoportot Benev főispán és Csalakov \ j polgármester köszöntötték. A ma- j I gyár és a bolgár himnuszt játszotta I a katonazenekar, majd a vendégek a városba hajtattak, amelyet ez alkalommal sűrűn fe l lobogóztak magyar és bolgár zászlókkal. Útjuk valóságos diád átmenet volt. Vitéz Thuránszky László és Kolíos- váry Borosa Mihály megkoszorúzták a. magyar újságírók nevében Paoajöt. Volovnak, a nagy bolgár szabadság- hősnek síremlékét. A bolgár tanulóifjúság magyar nyelven elénekelte a magyar himnuszt. Ezután az újságírók a lakosság sorfala között valóságos virágesöben Kossuth Lajos volt su- meni háza elé vonultak* ahol a Rossüth-éinléktáblán nemzetiszinü szalaggal díszített babérkoszorút helyeztek el. Tors Tibor mondott ünnepi beszédet. Ezután az újságírók megtekintették a Koasuth-ház termeit, majd tisztelgő látogatást, tettek a főispánnál és a polgármesternél. Az üdvözlésekre vitéz Thuránszky László válaszolt. Ebéd után Pliszkának, az első bolgár birodalmi fővárosnak romjait, tekintették meg, azután Madarakba látogáttâlc el, ahol Fehér Géza magyar egyetemi tanár magyarázta el a mada.rabai iörük-bolgúr-magyar vonatkiozásiu középkori történeteket, ■ majd a helység történelmi emlékei- : nek eredetét. A magyar újságírók ez- j után visszatértek Sumenbe, ahonnan j továbbutaztak Szófiába. „Fokozni keH a &oT<jár* magyar diákcserét!“ Zilabi-Sebess .Tenő, a külügymi- n i s z térin m k u 11 u r á 1 i s osztályának vezetője a lapok számára adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a bolgár-magyar kulturális érintkezés főként három irányban fejlődhetik ki: Mindenekelőtt, a diákcserét kell fokozni és fejleszteni. A színházi kultúra terén az együttműködés a nyelvek különbözése miatt már nehezebb és inkább zenei téren valósítható meg kölcsönös bemutatókkal. A szin- t ár su latok el ("vad ásónak cseréje nehéz is. A magyar filmek vetítése annál gyakrabban valósítható meg. A magyar-bolgár kulturális együttndv- küdés harmadik csoportja különösen a tudomány, az irodalom és az újságírás terén fejlődhetik ki. A magyar újságírók szófiai láüoga- tá.sa ismét alkalma,t adott annak a megbecsülésnek és rokonszenvnek hangoztatására, amellyel a két nép a legmélyebb érzelmekkel eltelten egymás iránt viseltetik — Írja a Dnyesz. Kotosváry Bores a Mihály szava i, amelyet a magyar újságírók vala mennyien oszlanak, minden bolgár előtt ismeri igazságot idézett emlékezetbe. Ezt az igazságot pedig sohasem feledjük el. kán is megkeresi a csomót s azt országos jelentőségűvé dagasztja, vagy pedig kiragad c g y jelenséget az élet e/ers/aju gom holyagabó) és azt „koriiincikénp' dobja .* nagy nyilvánosság elé. De vájjon nincs e számtalanszor Iga?» « sajtónak, ha ezt cselekszik Vájjon nem a jó Szándék, a javítás, a s-Zebó és jobb élet utáni vágy diktálja, bogy néha túlozzon, néha kinagyítson, eseményeket és jelenségeket, hogy ezáltal gátat vessen és tisztítson azon a beláthatatlan ugaron, amelyet egyszerűen és röviden magyar életnek nevezünk... ? Mert hát mi is történik olyan esetekben, amikor ,,orrot‘! kapunk? Valamennyien, olvasók és újságírók lelkiismerettel megáldva bocsáttattúnk ki az életbe, súlyosbítva azzal a teherrel, hogy szeretjük végig lapozni a magyarnyelvű (korántsem mondhatom magyar szellemű) sajtótermékeket, mintegy kutatva önmagunk éleiének, magyar életünk betűkből, szavakból, mondatokból és gondolatokból elővíllanó tükörképét. Ilyen ab kalrnakkpr ötlem'ek szemünkbe jelenségek, amelyek nem férnek begyünkbe“ és nyomdafesték után vágynak, hogy ítéljen felettük sokszáz és ezer lelkiismeret. Megtanultuk szerénynek lenni. Ma már ezzel is beérjük . . . íme: szerénység. A legnagyobb adomány, amelyet szintén utravalóul kaptunk a te* remtőtől. De nagyobb adomány: élni is tudni vele. Szerénységre int ma műiden: idő és lélek. Miért nem élünk vele? Senki nem vonja kétségbe pl. színpadi nag)-“ ságaink művészi képességeit. Senki nem irigyli sztár-fizetésüket. De elítéljük szerénytelenségüket, amellyel lépten-nyomon találkozunk; egyik ezreket költ a hódolók válaszleveleire, a másik ezreket kalapokra és igy tovább, mindezt oly könnyedén és magától értetődőn hangoztatva, mintha egyetlen kérdésünk ez lenne és ezáltal teljesen problémamentessé tették volna életünket. Egyik hazai nagyságunk nyilatkozott ismét. Tökéletes összhangban él — úgymond — a kül- és belvilággal, még önmagával is. Nincs senkivel leszámolni, sort nincs követelni valója sem. Azaz — bocsánat — van; állandóan nyugtalanítják a mái képzetlen pincérek, akik ..fordítva dolgoznak: őzeombhoz párolt almát, fogolyhoz áfonyát hoznak körítéssel Bizony, ez nekünk is igen rosszul esik. Mi sem szeretjük a rossz kiszolgálást, de ilyet: őzcombhoz párolt.almát, fogolyhoz áfonyát hozzanak körítéssel. . . Ez már egyenesen kellemetlenkedés. . . * Kiragadott j’elenség egy a sokezer közül. Nem európai kérdés, még csak országos sem .. . csupán szerénytelenség. Ak-. kor. amikor . . ., amikor .... de hát hagyjuk ezt... és elégedjünk meg azzal, hogy feljegyeztük — inkább önmagunknak, mint ■ másnak — és eldobjuk, amikor betelt jegyzetfüzetünk ... (sze.) TANÁRI KINEVEZÉSEK. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kovács Gyula nagyszalontai, Kiss Horváth Jenő szatmárnémeti, Hantos István nagybányai, Mikecs László kolozsvári tanárokat az állami gimnáziumi tanárok létszámába rendes tanárokká kinevezte. SZAKTANÁRI KINEVEZÉS. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Grigeresik Jenő és Czikéli Ernő oki. gépészmérnököt a kolozsvári m. kir. állami gép- és villamosipari középiskolához kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Tenyofli István állami tanítót és Boross Mária állami tanítónőt állami gazdasági szaktanítókká kinevezte. A szerbiai f-aptiíán-harcek Zágrábiról jelenti az MTI: Ide érkező hírek szerint Montenegróban súlyos harcok folynak a partizánok ellen. A partizán csapatrészeknek sikerült a legutóbb a boszniai szorító gyűrűből kimenekülniük Bosznia hegyeibe. Itt ezek a partizan csapatok Kolcsevics Sava vezetésével a montenegrói Nikies városka felé akartak előretörni. Szándékuk keresztülvitelében azonban az olasz e: apátok megakadályozták őket. Mintegy 3000 partizán két napig és két éjszaka tartó harc után belátta, hogv ellenállása céltalan és nagy veszteségeket szenvedve, elállt szándékától. Egy másik partizán csapat Dafcsevice vezetésével Albánia felé akart egérutat nyerni, de eg\ olasz csapat heves harcokban őket is megakadályozta szándékuk keresztülvitelében. Montenegróban CsapátmOzdulatök is tolva marban váltnak és a partizán bandák most már mi ti den oldalról körülzárva várják sorsuk beteljesedését.