Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-07 / 127. szám

I s»

„A népművelési munka jelentős részét a magyar egyházak ét társadalmi egyesületek

hivatottak elvégeznií*‘

— mandoHa dr. Hankiss János kuHusxállamtítkár a kolozsvári népművelési értekezleten — Naavielentőtégü telizélaiásek lrcr«tc lsen vitatta meg az értekezlet a népművelés időszerű kérdéseit

A legeszményibb állapot az lenne, ha a népművelési munkát hivatásos szakemberek végeznék. Annyi azonban a mai viszonyok között is döntő jelentőségű, hogy

a népművelés önkéntes munkásai lehetőleg egyöntetű, ez eddigi tapasztalatok nyomán kialakult módszerrel végezhessék munkájukat.

Ennek a célnak az elérésére a jövőben a lehetőség szerint szakszerű népmiivelőkép'/jp tanfolyamokat kívánnak rendezni.

sxögazdatági elöad$to* kai € ak érdekképviseleti szakemberek mondhassa* nah“

Hahkiss János államtitkár összefoglaló beszéde után az • értekezlet résztvevői hozzaKOLOZSVAR, június 7. Han kiss János dr. egyetemi tanár. ^ kulkuszállamtitkár erdélyi körútja során vasárnap reggel Kolozsvárra érkezett. Az államtitkár hétfőn leggel Ko- lozson megnyitja a száz tanító részvételével rendezett népművelési tanfolyamot. Ebből az alkalomból vasárnap délben Kolozsváron az Erdélyi Kör helyiségében népművelési értekezlet volt. Az értekezleten Hankiss államtitkárral az élén megjelent a kolozsvári népművelő munka valamennyi kiemelkedő egyénisége.

Jelen voltak többek között dr. JnczédyJoksman Ödön főispán, gróf Teleki Béla, az EMGE és az Erelélvi Párt országos elnöke, 1mez Boga Alajos ár. p'-elntus-kanonok, dr. Albrecht Dezső és Vita Vá dór országgyűlési képviselők, dr. Kovrig Béla, dr. Búza László és dr. Tamás Lajos egyetemi professzorok, dr. Balogh Vilmos. a földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének vezetője, valamint Kolozsvár közéletének számos vezetője.

Df. Hsntriss jinos: £ nép* művelés társadalmi feladat

Az értekezletet Hankiss János államtitkár nyitotta megyés átadta a megjelenteknek Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter meleg üdvözletét. Elmondotta, hogy a népművelés célja a magyar embert minél értékesebbé, alkalmasabbá éj hasznosabbá tenni a nemzet számára. Erdélyben a megszállás két évtizede alatt olyan tökéletesen megszervezték a nép-, művelési munkát, mint sehol másutt az országán. Klebelsberg Kunó és utódai megállapítása szerint a népművelés társadalmi feladat. Valóban a társadalom feladata is. A hivatalos állami szervek inkább irányító, támogató,-és harmonizáló szerepet töltenek be. A népművelési munka jelentős részét a magyar egyházak és. társadalmi egyesületek hivatottak el végezni. ~ Természetesen elsősorban a nevelőké a népművelés nagyjelentőségű feladata, de a tanítók frontján a jelenlegi állapotok között sok kiesés tapasztalható s, igy minden önkéntes tevékenység nagyban elősegíti a nemzeti érdek érvényesülését.

Gondos és körültekintő népművelési programon

A magyar népművelés két legfontosabb törekvése a sűrűség és a színvonal emelése, ügyes helyeken általában az tapasztalható, hogy a népművelési munka programja túlzsúfolt. Vannak városok és községek, amelyekben egymást érik a legkülönbözőbb népművelési előadások. Azt mondhatnék, hogy az emberek már csömöri kapnak a nap mint nap megismétlődő és társadalmi kötelezettségnek tekinthető né pmüvelődési elfoglalt súgóktól.

F.z a jelenség egyes falvakban sem ismeretlen. Ha azonban mélyére nézünk a kérdésnek, azt látjuk, hogy a varosok előadás-divatja csak egy bizonyos társadalmi réteg körében terjedt el, a sürüsitett népművelési program csak egy úgynevezett törzsközönséget foglalkoztat. Ezenkívül sok más közönség vár a felfedeztetésre. A legközelebbi feladatok egyike a népművelési naptárak gondos és körültekintő összeegyeztetése.

A városi népművelő munka Kolozsváron -szinte példa nélkül áll az országban. Különösen kiemelte az államtitkár a kolozsvári Tcrenc József Tudományegyetem székhelyén kívüli szabadegyetemi előadásainak felbecsülhetetlen jelentőségét. Köszönetét mondott ezenkívül az egyházak kiváló munkásságáért és kérte, hogy lankadatlan buzgalommal folytassák tovább ezt a munkác. mert a jó népművelés tekintélyt ad és a templomok tekintélyét emelni ma egyike a legfontosabb feladatoknak.

& falusi népművelést munka kérdései

A továbbiakban Hankiss János államtitkár Dánia és Finnország példája nyomán rátért a falusi népművelési munka kérdéseire,-. Hangsúlyozta, hogy

a falusi népművelést az iskolás zérusé g mellőzésével. az öntevékenység fokozásával falusi önképzóköri formával mozgalmivá-kell tenni.' Ezzel kapcsolatban tehát a legfon tosabb probléma a módszerkérdés.

szóltak a felvetett kérdésekhez. Vitéz Boga Alajos dr. ptelátus-kanonok a katolikus egy-» ház nevében köszönte meg az államtitkár elismerő. szavait s ígéretet tett arra, hogy a népművelési munkát a jövőben is legnagyobb lelkesedéssel és odaadással kívánják szolgálni. Kovrig Béla dr. rector magnificus ismertette az Egyetemi Népművelési Bizottság munkájának eredményét és bejelentette, hogy a jövő évben Nágybányán, Zilahon, Szamosuj- váron, Désen, Marosvásárhelyen, Gyergyó- szentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Kézdi- vásárhelyen rendeznek szabadegyetemi előadássorozatokat. ÖL-tiZ szabadegyetemi előadásból álló kisebb tanfolyamokat rendeznek ezenkívül még Banffybunyadon, Szilágysomlyón, Csíkszeredán, Besztercén és Székelykeresztu- ron. Továbbá megígérte, hogy az egyeteme;

a közeljövőben néprnüvelőképző tanfolyamot rendez.

Balogh Vilmos dr., a földművelésügyi mi- misztérium erdélyi kirendeltségének vc/etőie ismertette a kirendeltség gazdasági népművelő munkáját.

A gazdasági kérdések során a legérdekesebb felszólalás Teleki Béla gróf hozzászólása volt. Kifejezést adott annak 3 kívánságának,

hogy

mindent, ami a népművelési munkában mezőgazdasági vonalon történik, az irdélyi Magyar Gazdasági Lgyesuleílcl egyetértésben kell végezni. A z LMGL mindenben készséggel áll a különböző népművelési szervek és társadalmi egyesületek rendelkezésére. /avasolta, hogy fejezze ki határozatban az értekezlet azt a kívánságát. hogy a jövőben mezőgazdasági vonatkozásit előadásokat csakis érdekképviseleti szakemberek mondhassanak.

A továbbiak során Albrecht Dezső országgyűlési képviselő, Puskás Lajos, 'Valter Gyula és Tamás Lajos szólallak fel.

Az értekezletet Hankiss János államtitkár szavai zárták be. Az államtitkár örömmel állapította meg, hogy az. értekezlet résztvevői között az erdélyi népművelési kérdésekben teljes az egyetértés és az értékes felszólalások, beszámolók biztosítékot nyújtanak arra, hogy az erdélyi népművelés a jövőben fölülmúlja az eduigi páratlan eredményeket is.

Kártoii áron, Irdélf katolikus püspöke kilenc aj lelkészt szentelt fel vasárnap Kolozsváron

Csiksontlfőn a kegytemplomban ünnepi beszedet mondott az egykázÍcS

_ KOLOZSVÁR, június 7. Márton Áron gyulafehérvári püspök erdélyi hármak öru ton' volt, mely alkalommal felkereste Marosvásárhely, Gyer- gyószentmiklós, Csíkszereda, Szászsebes, Kézdivásárhely római katolikus hitközségeit. A püspök szombaton délután érkezett Kolozsvárra. Vasárnap délelőtt a Szent Mihály- templomban kilenc teológiát végzett ifjút szentelt föl pappá. Ebből az alkalomból a katolikus hívek nagy serege zsúfolásig megtöltötte a templomot. Jelen voltak Kolozsvár város római katolikus lelkészei., a teológia tanárai, úgyszintén a római katolikus tanintézetek vezetői. Márton

Áron püspök fényes papi segédlettel végezte a szentmisét s ennek keretében a pappászentelés felemelő szertár* ásói. Pappá szentelte András István, Bancz Dénes, Boros Ferenc, Orbán László, Erős Lajos, Gálffy József, D-ukát Antal, Tompa Ferenc és Szilágyi József végzett teológusokat, akik közül a legtöbbnek hozzátartozói is jelen voltak ezen a megható szertartáson. A teológia falaitól a fölszentelt papok ez alkalomból egy szerény, a papi hivatáshoz és a mához méltó egyszerű ebéddel vettek búcsút, amelyen részt vett Márton Áron püspök és a teológia tanárai, valamint az uj lelkészek hozzá tartozói.

„nektek, tanult várni embereknek kell példát matatnotok!“

_ CSÍKSZEREDA, Junius 7. Márton Áron, Erdély római.katolikus püspöke pénteken Csiksomlyón bérmált. A közel ötezer ember befogadó képességű Mária kegytemplom zsúfolásig megtelt, a bérmálok és hívők hatalmas seregével. Amjkor a püspök a templom előtt nagy és fényes papi kísérettel megjelent, felcsendült a, hívők ajkán a főpapi Himnusz. Áhítat os légkörben, emelkedett hangulatban kezdődött a főpásztori mise. Érezhető volt, hogy ezek az ünnepi percek miként erősítették meg a mai nap emberében a hitet.

'Mise után püspöki díszben mondott beszédet Márton Áron:

— Eljöttem közétek — mondotta — és örvendek, hogy a csiksomlyói Mária lábánál találkozhatunk és bőrül ha tünk le Urunk és Istenünk előtt. Örvendek, hogy ilyen nagy számban jöttetek el, mert kedves székely falvaimat nem látogathatom meg ezalkalommal. Kívánom azonban, hogy a bérmálás szentsége erősíts« meg a lelkei eket, hogy erős pillérei legyete k a magyar nemezt- nek, az egész emberiségnek és a mindenható Úristennek. Legyetek erősek a hüben és tiszteljétek az Isteni. Pillanatig se tévesszétek szem elől, hogy

nektek, tanult városi embereknek kell példái mutatnotok népünknek, mert minden rosszat a várostól tanulta a falu. Értsétek meg mindannyian az idők szavát. Háborúban élünk és nem tudjuk hol, mikor és kin folytatódik és kin gázol keresztül a harc. Erős, elszánt lélekkel fel kell készülnünk mindenre, mert Isten segítségével a sötét erők megtorpannak, mint mindig eleddig a világtörténelem során.

— Dolgozzunk', harcoljunk 'és küzdjünk teljes erővel, ép lélekkel, öntudatosan, mert minden nemzet

önmaga irányítja sorsát éis erős akarattal, szilárd bittel, minden körülmények között, kötél esség te 1 jesi t é s- sél és.munkával ki tudja kényszeríteni a sorstól a szebb jövendőt.

A püspöki beszéd után csöndben kezdődött (meg a bérmálás. A szertartás végeztével Erdély főpásztora

íldást osztott.

Pénteken délután gépkocsin szülőfalujába, Csikszentdomokosra ment néhány órára Márton Áron püspök.

Az ősi házat, az ősi házban immár negyedik év óta özvegyen élő édesapját, Márton Ágostont, az egyszerű febérharisnyás székelvr látogatta meg. Az egyszerű, dísztelen reverendában úgy borult, apja mellére Erdély püspöke, mint káplán korában. Az Egyeskő, az Öcsém, a Feket e- hagymás bércei alatt kemény, viharálló fenyők nőttek. Ezeken hordozza végig tekintetét a püspök. Innen, ahol sziklába kapaszkodva is él, nő és égre néz a sudár fenyő, vitte magával egyéniségét, lelki mélységét s ezek a fenyők nem hagyták még soha cserben senkit, aki nem feledkezett meg róluk.

Gsikszen tidtamokosróil, háromórás

pihenő és családi beszélgetés után, Gyergyószentimiklósra utazott a püspök, ahol László Ignác főesperes- plébános fogadta, szátlásolia el, látta vendégül. Az estét elmélkedéssel töltötte a főpásztor, majd kíséretével együtt Kolozsvárra utazott.

Az összes léc és deszkafalakat el keli távolítani a padlásokról

BUDAPEST, junius 7. (MTI.) A közelmúltban megjelent két honvédelmi miniszteri rendelet előírta, hogy egyes megjelölt városokban és községekben június 6-ig a lakóházakban és egyéb harmadik légoltalmi csoportba tartozó építményekben a padláselosztó léc és desz- kafalakat el kell távolítani, ezenkívül az összes városok és községek valamennyi épületében oltóhomokot kell tárolni. A két rendelet a lakosságot kivétel nélkül érinti és ennek tulajdonítható az a szé- ■leskörü érdeklődés, amelyet számos üás- beli és szóbeli kérdezősködés bizonyít. A felmerült kérdésekkel kapcsolatban a m. kir. honvédelmi minisztérium illetékes csoportfőnöksége, mint a két rendelet hivatalos magyarázatát közli az aiáb Inakban:

1. Nemcsak a padlásrekeszekét egymástól elválasztó léceket és deszkákat kell lebontani, hanem azokat is, amelyek a padlás deszkajárdáját szegélyezik.-- t< - hát az összes eddig meglévő léc- és desz kafalakat, kivéve a szári tópadlás falait.

2. A lebontott léceket és. deszkákat nem szabad továbbra, is a padláson tartani, hanem azokat a legcélszerűbb értékesíteni, vagy más célra felhasználni. A pincében szabad azokat raktározni, de nem az óvóhelyen.

3. A léc- és deszkafalakat még akkor sem szabad továbbra is meghagyni, ha azokat lángméntesitik.

4. A padlás léc- és deszkafaláit. előreláthatóan a háború után sem lesz szabad újból visszaállítani és igy azok megőrzésének értelme nincsen.

5. A lebontott léc-, és deszkafalak helyett nem kötelező dróthálóból a padlásrekeszek elválasztó falainak felépitése, mert erre jelenleg mód nincsen.

6. Annyi közös száritópadlás rekeszének falait lehet meghagyni, ahányat a lakbéri szabályrendelet idevonatkozó rendelkezései házanként a lakások számához viszonyítva előírnak.

7. A közös száritópadlás meghagyott léc- és deszkafaiainak lángmentesítése kötelezően előírva nincsen, de ajánlatos.

8. A padlás deszkajárdáit és az azokhoz tartozó lépcsőket nem kell lebontani és azok lángmentesítése nincsen előírva.

9. A szobanforgó rendelet nem irja elő a padlás kiürítését, lgv ezentúl is csak lomtalanitani kell a padlásokat.

1. A homok beszerzéséről az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

2. Az előirt homokmennyiség lakás céljaira szolgáló helyiségeknek, pgy es kétszobás lakásoknál kétszer 5 kg., nagyobb lakásoknál háromszor 5 kg.

3. Az előirt homokmennyiség nem lakás céljára szolgáló helyiségeknél azok alapterületének minden megkezdett négyzetmétere után £. kg.

4. Az előbbieken kívül az emeletes házaknál minden lépcsöházban emeletenként és külön-külön háromszor 5 kg. homokot kell tárolni.

5. A homok tárolásához szükséges zacskók beszerzéséről és a homoknak a helyiségekben tartásáról a lakásoknál és egyéb bérleményeknél a főbérlő, lépcső- házaknál az ingatlantulajdonos kütU.eá, gondoskodni.