Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-04 / 125. szám

18 4 3 junins 5. ELLENZÉK 9 A mi jelszavunk: Ne politizálj, hanem építkezz!“ nagysikerű képviselt beszámolót tartott Tassá ásít az Erdélyi Párt - Báró Braunecker fiatal a párt sziiágymegyei u: unkájának erstiiiiéuyelí ismertette TASN AD. junius 5. (Az Ellenzék kikül­dött munkatársától.) Szilágymegye nép­szerű, fáradhatatlan, nagytekintélyű or­szággyűlési képviselője: báró Braunec- ker Antal földbirtokos Áldozócsütörtökön tartotta meg képviselői beszámolóját Tasnádon, a számára kijelölt járások leg fontosabb központjában, a környék ma­gyarságának óriási érdeklődése mellett. A Magyar Király szálloda nagytermében folyt le az Erdélyi Párt tasnádi járási összválasztmányának nagyszabású ülése lelkes, ünnepélyes hangulatban, amelyet még fokozott Szilágy vármegye közsze­retetben álló főispánjának, báró Jósika Jánosnak, továbbá az Erdélyi Párt or­szágos központjának képviseletében dr. Mikó Imre és dr. Gaál Alajos országgyű­lési képviselőknek, valamint dr. Páll György főtitkárnak a megjelenése. A nagyközség és a járás intelligenciája és gazdaközönsége, iparossága zsúfolásig megtöltötte a hatalmas termet, melyet a tasnádi lelkes magyar hölgyek gyönyö­rűen feldiszitettek. Ă falon a Kormányzó Ur képe alatt Magyarország cimere és az Erdélyi Párt jelvénye diszlett, az emel­vényt virágok borították. „AZ ERDÉLYI PÁRT ÖNTU­DATOSAN TÁMOGATJA A KORMÁNYT!“ Az istentiszteletek után kezdődött az összválasztmányi ülés, melyet dr. Kosa Béla királyi közjegyző, az Erdélyi Párt járási elnök nyitott meg, aki mély meg­hatottsággal parentálta el a járási tago­zat mult év végén elhalt érdemes elnö­két, Zonda Istvánt, kinek emlékét jegy­zőkönyvben örökítették meg és melegen üdvözölte az értekezleten megjelent ven­dégeket. Hitet tett az Erdélyi Pártban megtestesült magyar egység mellett, amire Tasnád és a tasnádi járás a román uralom alatt is mindenkor példát muta­tott. A háborús viszonyok szülte hiá­nyok könnyen támasztanak elégedetlen­ségeket, de ezek bármily más kormány­zat alatt is éppúgy megvolnának. Az Erdélyi Párt öntudatosan támogat­ja a kormányt, amelynek részéről mindenben jóindulatú megértést és se­gítési készséget tapasztal s nem felejti el, hogy milyen érdemei vannak a ma­gyar kormányoknak Északerdély fel­szabadítása körül. A mult világháború előtt a tasnádi já­rás népe függetlenségi és negyvennyol­cas érzelmű volt, a mai Magyarországot azonban már a függetlenségi és negyven- nvolcas elvek szerint kormányozzák, te­hát e cimen sincs helye ellenzékieske­désnek. BÁRÓ JÓSIKA JÁNOS FŐIS­PÁN BESZÉDE Báró Jósika János főispán, aki 17 esz­tendeig volt a román uralom alatt Szi­lágyvármegye képviselője, meghatott sza­vakban emlékezett vissza, hogy ugyan­ezen teremben az elmúlt huszonkét év alatt hányszor szólott a tasnádi járás magyai'jailioz, amikor román csendőrök és szigurancaspiclik Álltak minden sarok­ban. Hányszor hirdette, hogy a kereszt- refeszitett igazság harmadnapra feltámad és ime, bekövetkezett a mi feltámadá­sunk is s annyi év után szabad magyar hazában, mint Szilágymegye főispánja szólhat most hűséges magyarjaihoz. (Taps.) — Mikor átvettem a megye vezetését — mondotta a főispán —, első gondola­tom az volt, hogy szeretnék mindent jó­vátenni, minden könnyet letörölni. Saj­nos, ez most sem sikerül úgy, ahogy sze­retném, mert bár hazánkat visszanyer­tük, de súlyos hábory, közepén állunk és minden oldalon ellenség leselkedik fe­lénk. Szebb jövőt csak akkor remélhe­tünk, ha összetartunk és egységesek ma­radunk. Mi az elmúlt huszonkét év alatt bebizonyítottuk, hogy, mit tettünk a ma­gyarságért, akik tiz választáson télben, fagyban jártuk a megyét, hogy összetart­suk a magyarságot. Én 350 éjszakát töl­töttem vonaton. Azokat az urakat, akik most egy ellenzéki pártban tűntek fel, az elmúlt huszonkét év alatt sehol sem lát­tam. Akkor ők bujkáltak, nem vettek részt a magyar munkában. Most aztán jelentkeznek nemzetmentőknek? Tasnád magyarsága meg fogja adni nekik a mél­tó választ. vMl IS SZERVES RÉSZE VA­GYUNK MAGYARORSZÁG­NAK“ I A főispán nagy tetszéssel fogadott bé­kédé után dr. Mikó Imre országgyűlési képviselő, az ErdéHj Párt országos poli­tikai főtitkára a pártelnökség nevében melegen üdve te Tasnád magyarságát. — Az Érdemi Párt az „elmúlt napok­ban töltötte be fennállásának második évfordulóját, — kezdte meg beszédét Mikó képviselő. — Ideje tehát, hogy lei­jei ismeretvizsgálatot tartsunk és két év távlatából feleljünk arra a kérdésre: mit is valósított meg a párt eddig pro­gramjából? ■ — Két évvel ezelőtt azt mondottuk, hogy az Erdélyi Párt célja Erdély gaz­dasági felemelése és az anyaországba való szerves beillesztése. A gazdasági felemelés és a magyarság uj honfoglalá­sa azóta lényegesen haladt előre, de még nem érte el a maga végső célját. E ezért továbbra is indokolt az Erdélyi Párt fennmaradása, mert a visszatért része­ken a mi jelszavunk: Ne politizálj, hanem építkezz. Építkezni pedig csak annak a segítségé-, .vei lehet, aki az építőanyaggal rendelke­zik s ebből következik további együtt­működésünk a kormánnyal és az azt alá­támasztó kormányzó párttal. — Az anyaországgal való viszonylat­I ban szabad legyen először is megjegyez- I nem, hogy Magyarország egy és oszthatatlan. A , Szent Korona az egész nemzetet, tehát z országhatáron kivid élő magyarokat ■ is magában foglalja. ‘ Ennek a földnek, a hepe-hupás vén Szi- : lágynak a magyarsága éppen úgy nem tehető vita tárgyává, mint a Dunántúlé, ; vagy a székely hegyeké. De éppen azért, ■ mert I mi is szerves része vagyunk Magyaron- : szagnak, mint erdélyiek felelősséget érzünk Nemcsak Erdély gazdasági fel­emeléséért, hanem az egész ország egészséges vérkeringéséért és magyar j jövőjéért. — Az Erdélyi Párt letéteményese egy ; politikai gondolatnak. amelynek távoli j gyökerei a fejedelemség korába nyúlnak . vissza s amely a maga klasszikus formá- i ját a román megszállás alatt találta meg. I Ezt a sajátos szellemiségünket az egész I ország javára akarjuk hasznositani s eb- ! ben' rejlik az Erdélyi Párt létjogosultsá­gának másik záloga. AMIT „fi közéleti tisztaságai nem haitgoztatüi, teem gyakorolni keil!“ ma meglehet, ne ha~ lassza h dnaputánre, mert június 8-én van a jótékonycélú ma­gyar királyi állalmi so sjáték húzása, a melynek főnyeremé­nye 40.000 ar. P 29.36 ) nyeremény, 420.000 P érté ben A so sj*ev ára: *■ gész P 3. lél P 1.50. A sorsjegykapható sors- jegyfőárusitó'.n l és dohány tőzsdékben Az erdélyi politikai gondolkodás jel lemvon.flsa egy mélyebb magyar tudat, mely nem az ünnepi külsőségekben éli ki magát, hanem a hétköznapi munká­ban. Erdély politikai szelleme sajátságo­sán népi és szociális jellegű. Itt sohasem volt olyan különbség ur és paraszt, zsel- ! lér és székely között, mint az ország töb­bi részeiben. Az erdélyi magyarság tár- j sadalmi szervezettségének köszönheti j fennmaradását s ezen a vegyes lakosságú területen gazdasági és kulturális önkor­mányzatunk és önellátásunk biztosíthat­ja legszilárdabban nemzetiségi politi­kánk lényegét: a magyarság megerősíté­sét. Az egyházak közötti együttműködés és a felekezeti oktatás fenntartását egye­dül mi irtuk zászlónkra. Kerészténv Ma­gyarországot akarunk s ezért küzdünk azok ellen az erkölcsi visszásságok ellen, amelyek a zsidókérdés megoldásával kapcsolatban felütik fejüket. A közéleti tisztaságot nem hangoztat­ni, hanem gyakorolni kell, mert a be­csületes középszerűséget a közélet még elbírja, de a középszerű becsületesség­ben elpusztul az ország. „FOLYTASSUK ERDÉLYT, AHOGY LEHET!“ — Ezek a gondolatok itt, Szilágyság­ban sem idegenek, sőt az országnak min­den részében vannak olyanok, akik erdé­lyi szemmel figyelik a politika esemé­nyeit. Ennek a járásnak a pagy szülöttje, Ady Endre a pesti aszfalt-radikalizmus­tól megcsömörölve, irta egyik legszebb prózai munkájában, hogy Magyarország megújulása csak történelmi erdélyi szel­lem utján lehetséges, próbáljuk tehát Er­délyt folytatni, hátha lehet. Ma, amikor a politikai radikalizmus annyiféle for­májával találkozunk, a mi jelszavunk és országos programunk is az: Folytassuk Erdélyt, ahogy lehet! Báró Biautríckar fiatal klp/isalííi beszámolója Ezután a kerület képviselője, báró 'Braunecker Antal számolt be választó­közönségének az általa végzett hatalmas munkáról, amelynek legfontosabb tény­kedései a következők voltak: Tevékeny közreműködés abban, hogy a Szilágymegyén átmenő fővonalat előbb építsék át, mint a másutt tervezett ha­sonló vasúti vonalakat. A tavalyelőtti árvíz által rombadön- dött Szilágy Somlyói városrész ujjáépité- tása és modernizálása. Szőlészeti elő- munkásképző iskola létesítése Szilágy- somlyón. Ugyanott állami borpincészet és állami oltványtelep felállítása. 80.000 darab nemesitett szőlőoltvány ingyenes szétosztása telepítés céljaira Tasnádon, Szilágysömlyón és Zilahon. A jövő esz­tendőre egymillió darab oltvány ingye­nes szétosztásának biztosítása Szilágy­megye részére, amellyel 250 hold szőlőt lehet felújítani. A tasnádi református is­kola építésére 50.000 pengő államsegély kieszközlése, Tasnádon polgári iskola fel­állítása. (Nagy taps.) Báró Braunecker Antal ezután részle­tesen foglalkozott az ellenzéki agitáció eszközeivel és állításaival, amelyeket sorra cáfolt, majd biztosította választó­közönségét, hogy minden igazságos tigy­B—BB——a— ben a jövőben is készséggel áll szolgála­tukra. A nagyterem közönsége lelkesen ünne­pelte a népszerű képviselőt, akinek egy­hangúlag bizalmukat nyilvánították. A SZÉKELYFÖLD ÜZENETE Df. Gaál Alajos, az Erdélyi Párt szé­kelyföldi képviselője, a Székelyföld üze­nete gyanánt a feltétlen magyar egység megőrzését kötötte szivére a tasnadi já­rás magyarságának az Erdélyi Párt ke­retében, hangoztatva, hogy Csikmegye magyarsága százszázalékosan az Erdélyi Pártban tömörült és ott semmiféle más pártnak sincs szervezete. A közönség hol könnyes szemmel, hol kacagó derültséggel fogadta Gaál képvi­selő izes székely beszédjének fordula­tait, amelyek mindenkiben mély benyo­mást keltettek. Egyik ellenzéki párt megjelent tagjai is lelkesen megtapsol­ták. A kitünően sikerült ülés végül meleg táviratban fejezte ki bizalmát Kállay Miklós miniszterelnöknek, mint pártve­zérnek és gróf Teleki Bélának, óz Erdé­lyi Párt országos elnökének, majd dr. Kosa Béla záróbeszéde után a Himnusz hangjaival végétért. A MÜ 'OR KÉZ ETE FEL 9-kor. A NlW-YOüiC GRILL JÚNIUS HAVI MŰSORÁBAN FELLÉPNEK: A MŰSOR KEZDETE F ÉL 9 kor. oy Enekmű vésznők Enekmű­vésznők: BERRY SZIVÁRVÁNYREVÜ A VILÁG KÖRÜL MAJTHÉNY! GYÖNGYI ERDŐS MARIETTA NEMETH SÁRI HO 'A OS MÁRTA MONYA* JAZZTRIO TANC A Völkischer Beobachter Magyarországról A Völkischer Beobachter „Magyaror­szág hűségesen áll Németország és Olasz­ország oldalán“ címmel foglalkozik a Pester Lloyd szerdai vezércikkével és a következő megjegyzéssel kiséri: A ma­gyar nép becsülettel és hűséggel áll Né­metország és Olaszország oldalán, mert az együttes erővel vivott hősi harc egyet­len biztositéka a szárazföldünk ellen irá­nyuló bolsevista megsemmisítő szándé­kok ellen. A kolozsvári Olasz Kuli.úrin ózet évzáró ti .mepsége KOLOZSVÁR, junius 5. Az Olasz Kul- turintézet ma, junius 5-én, szombaton tartja évzáró ünnepségét. Az évzárón dr. Tamás Lajos egyet. ny. r. tanár tart be­vezetőt, majd dr. Bormioli Mario, az Olasz Kulturintézet igazgatója beszél egy nagyon időszerű kérdésről: „Olaszor­szág és Afrika“ cimmel. Az előadás után következik két kes­keny film vetitése; az egyik cime „Ischia“, a másiké „Qarda tó“. Az inté­zet gazdag munkássága, amely ebben az évben is a nehézségek dacára módot ta­lált koncert és előadások rendezésére, most is nagymértékben hozzájárult Ko­lozsvár város szellemi életének gazdagí­tásához. Az intézet tagjainak nagy szá­ma bizonyítja, hogy Kolozsváron nagy az érdeklődés a baráti Olaszország kul­túrájának megismerése iránt. Hisz ebben az évben is többszáz hallgatója volt a nyelvtanfolyamoknak, hogy elsajátíthas­sák azt a nyelvet, amep a világ egyik legnagyobb és legrégibb kultúrájának megismeréséhez vezet. Az évzáró ünnepségre, amely junius 5-én, szombaton délután 6 órakor kezdő­dik az Egyetemi Könyvtár előadótermé- j ben, az intézet igazgatósága ez alkalom- I mai is meghív minden érdeklődőt. * I * MEGHÍVÓ. Az Erdélyrészi Magántiszt- j viselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egye­I sültté junius hó 17-én, csütörtökön este 7 óra­kor az egyesület (Mátyás király-tér 12.. II. ic.) helyiségeiben tartandó évi rendes közgyű­lésére. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Pénztári jelentés. 4. Pénz­tári ellenőrök és számvizsgálók jelentése. 5. Felmentvény megadása. 6. Indítványok és ja­vaslatok. 7. A megüresedett tisztségek betöl­tése. Felhívjuk tagjaink figyelmét arra. hogy a közgyűlésen csupán azok a határozatok és javaslatok lesznek tárgyalás alá véve. melye­ket az indítványt tevő tag. 10 nappal a köz­gyűlés megtartásának időpontja előtt egyesüle­tünknek elnökségéhez címezve Mátyás király­tér 12., II. 10. szám alatti irodánkban be­nyújtanak, vagy posta utján eljuttatnak. Egyben közöljük tagjainkkal, hogy az alap­szabályaink idevonatkozó rendelkezései ér­teimében, amennyiben a közgyűlés nem lesz határozatképes, úgy junius hó iS-án, pénteken este ugyancsak az egyesület helyiségeiben 7 órai kezdettel tartjuk meg, amely tekintet nélkül a megjelentek számára, határozatképes lesz. A közgyűlés termébe való belépésre és a szavazati jog gyakorlására csak azok a tagjaink jogosultak, akik a közgyűlés napján tagdíj hátralékban nincsenek. Hazafias üdvöz­lettel; Elnökség. 01830 ZA DOM SPREMNI! Zágrábból jelen­ti az MTI: A miniszterelnökség rendele tét bocsátott ki. amelynek értelmében az állami hatóságok, valamint bármely más közhatóságok mindenféle írásbeli érint­kezést jelentő akta végén e:.l a köszön­tést kell hogy feltüntessék: Za Doni Spremni! (A Hazáért készén!)

Next

/
Thumbnails
Contents