Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-04 / 125. szám

Szerkesztősbe ós íf (adóhivatal: Kolozsvár,

Jókai-u. 16., r. em. T^’-f - 11—09. Nyomda: Egye- tem-a. 8. sz. Tetei.: 29—23. Csekkszámla 7205Ä

ALAPÍTOTTA:

IRTHIMIKLÓS

Kiadótula jdooos: „PALLAS SAJTÓV A1XAIA1** Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hor» S.2* f* negyedévre 9.20. félévre 18.40, egy évr* 3€-8® *•

Politizáljunk«** 7

Irta; ZATHURBCZKY GYULA

Kicsinyt valKieregelve, cseppet atyáskodva,

mákszemnyit gúnyosan szokták kérdezni főiünk: mit csináltok Erdélyben? Ismerjük már jól s alaposan a kérdési s tudjuk, milyen válasz okozna szivbeli örömet a kérdezőnek. Mert persze a politika után érdeklődik. Az ő értelmezésében vett politika után. Azaz ^zf szeretné megtudni, hogy tisztában vagyunk-e a „politikával". Azzal, hogy melyik miniszter mikor bukik meg, ki jő a helyébe s ki lesz az uj államtitkár. Hogy egyik vagy másik pártban kik barátkoztak vagy vesztek össze, minden folytán hol s mikor lehet ,.válságra" számítani. Azt, hogy tudjuk-e a legfrissebb „szenzációt", mely szerint X. ur is megjeleni Y-élc vacscrafrakcíójában. Mert ,,nagy dolgok lehetnek ebből". Tudni szerlné azt is, mit szólunk hozzá, hogy Z. ur milyen szokatlanul tapsolt A. beszédéhez, amiből szintén rendkívüli következményeket lehet levonni. Ugyanilyen pontosan kellene tudnunk, hogy ki mikor és mennyiért árulta a hont s milyen árfolyamon vásárolták tőle. Tudni kellene az összes terminusokat, a háború végét, a különböző pártok feloszlását s bizonyos korifeusok ,,történelmi beszédeinek" indító rugóit.

Mi bizony mindezt nem igen tudjuk, s ha elmondják is, hamar elfelejtjük. Hiába, ilyen bár íoíatlanok s semmirevalók vagyunk mi erdélyiek. Ezért csak topogunk nagy félszegen a kérdező előtt s hallgatjuk áliiiattal a választ, amit nekünk kellett volna elmondani. De ezzel rendben is van minden, mert a jeles honfiú megerősödött hitében, hogy mi nem ériünk a „politizáláshoz" s megerősödött lélekben is, miután jót cselekedett amikor oktatni igyekezett bennünket, ha mindjárt a jó eredmény reménye nélkül is.

Barau körben persze vastagabban megy a dolog s magyarán megmondják, hogy nem ériünk a politikához. Nem tudunk kellőképpen csatlakozni, vagy kilépni, nem buktatunk senkit s nem csinálunk senkiből államtitkárt vagy effélét, nem alakítunk frakciókat, nincsenek fehér asztal melletli összejöveteleink, hol a haza sorsát könnyedebben intézhetnők, egyéni karriert se igen fut közülünk senki és pártunk kijelenti, hogy nem akar uralomra jutni. Hát ennél „politikátlanabb" magatar. 1ást nebazen lehet elképzelni s igazán Isten különös csodája, hogy még egyáltalában megvagyunk. De az Úristen is csak ezért kegyelmes hozzánk, mert vannak derék s önzetlen testvéreink, akik szeretettel öleinek bennünket keblükre S 'atyai kézzel vezetgetnek a politika vészes tekervényeiben. Hiába — bolond népség vagyunk mi, erdélyiek. Képesek vagyunk holmi irók után futkározni s tőlük kérni tanácsot, hogy mit is cselekedjünk. A grófok nálunk rt?m igen , gyakorolják" a grófságot s a kétkezi munkásember néha úgy tesz, mintha gróf lenne. A lehetőség szerint néni iuen rendezünk politikai ünnepségeket s a gyűléseken keveset szavalunk, hogy többet mr-ndlmssunk. Nem törjük túlságosan kezünk- lábunk a címek s rangok után, msdáliákérf sem instanciázunk s nem igen kecskebolcá- zunk etnhe'íía előli. Persze igy aztán az ,,erc-d- nunyek" is elmaradoznak, az egy Bánffy Dániel bárót kivéve, nincsen se miniszterünk, se államtitkárunk, se parlamentéi alelnökségünk, se r gvéb díszünk s földi hatalmunk. A párt se viselkedik túlságosan „párlszeriien". Kévéséi ígérünk a népnek s ennek következtében keve-et is adunk neki. Nem hirdetünk se egyedüli id^eziiJést a földi tereken, se azl nem mondjuk, hogy csak ez a párt biztosit- Hat ja az »eljövendő ezredévet. Mindezek pedig — nemdebár — „rettenetes politikai hibák".

Ezért szoktunk inkább csak szerényen luínri- möoni, ha nekünk szegzik a kérdést, mint a derék alva jobb sorsra érdemes csemetéjének a pipaszárat, hogy: mit csináltok Erdélyben?

s a nép fundamentuma a politika, az a helyes expedieiis minden kérdésre s ennélfogva uem az ország fontos, hanem a parlament s ami abban történik. Hogy csak Erdélyről beszéljek, igy esett meg, hogy inig éktelenül hangosan politizáltunk Budapesten Becs ellen, addig a román addig csuszkáit az alkotmány sáncai s politika útvesztői között, hogy bankjaival, egyesületeivel, szövetkezeteivel s a mi támogatásunkkal szépen összevásárolta Erdély java részét. Adtunk neki iskolát is bőven, hadd magyarosodjanak, a magyarnak azonban nem adtunk, mert az amúgy is magyar. Az 1848-ban összeroppantott feudalizmus helyét az ingó tőke vette ár s vezérletében nem a patriarkális magyar hagyományok, hanem a tőke nemzetközi törvényei irányitolták. Hiába küszködöd Széchenyi, hiába tombolt Wesselényi, hiába dolgozott Mikó Imre, hiába irt Bartha Miklós, lilába idézgették Bettiién Gábor vagy Teleki Sámuel szellemét... győzedelmeskedett a politika s elveszel t az ország. Lehet, hogy nincsen igazunk, de huszonkét esztendő erre landolt Érdélv ben. S mialatt megmaradt iélekvesztőkön más vizekre igyekeztünk éviekéin!, nem éppen et- busulva láttuk, hogy a Trianonban kinevezelt uj uraink îs sokat politizálnak s ezért voll nehéz időkben is bizodalmunk a jövendőhöz, mert gondoltuk, ők is csak ráfizetnek eiébb- utóbb, ami Bécsben be is következett. Hogy mégis megmaradt számukra Délerdély, azt hitünk szerint nem annak köszönhetik, hogy iu- j gyetíszázadon át „politizállak", hanem annak, | hogy kél századon át uem igen politizáltak, I hanem szereztek és gyarapodtak, művelődtek > s terjeszkedtek.

Ha tehát igy, vagy ilyenformán gondolkodunk Erdélyben a mult politikájáról, akkor érthető, hogy a jelenlegit asm óhajtjuk életünk koronájává lenni. Inkább csak olyan „szükséges rossz"-nak tartjuk, mint a pénzt, ami kell, de magában nem boldogít, se nem íiadzik eredményesen.

A cselekvés mezőit, hol kedvünkre ficánkolhatunk, ennélfogva egyebütt keressük: eszmei és gyakorlati téren. Igen erős szükségét éhezzük annak, hogy eszmét teremlRFRETN, jnmiiis 5. (MTI.) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának:

A véderő főparanesnioksáp-a közli: Veils térségében vAros veszteségélekéi meghiúsullak a Szovjet rnegis- m él élt támadásai. 21 ellenséges páncél kocsit szellőt tünk.

A keleti arcvoiial többi részéről csak Tiéilyi kévékouységel jelentetlek. A légierő isméiében támad ka a Kaukázusban és a doneci arcvonalon az el 1 eínséges csapa!összevonásokat, valamint a repülő- és ellátási támaszpontokat.

Magyar harcirepülőkkeí együ'íImüsiink. Olyat, ami jelenjei bennünket magyarokat s meg is tart bizonyosan. Eszme persze van mostan világszerte tőviben, csupán követni kellene a jó tanácsot s lelkapni valamelyiket, mint gyermek a színes kavicsol. Miképpen áz( igen számos ,,politikus" teszi. Mivel azonban mi „rossz politikusok" vagyunk, nem hajtunk túlságosan izrre. Inkább tilubáj lünk magunkban s keresünk olyat, ami magyar s enné fogva nem más. Persze ez nem könnyű feladat, mert a szavak javarészt pe- netrálódiak, m égsiketül lek s elvesztették eredeti értelmüket s jelentésüket. Külön feladat tehát kiásni a frázishalmazból a szót s értelmet adni neki. Így például igyekszünk megmondani közérthetően s félreérthetetlenül, hogy tűit értünk Szent István birodalma alatt, éppen úgy, mint ahogy értelmet keresünk a „népi politika" jelszavának s igyekszünk Összhangba hozni olyan szavakat mint nép. nemzet, állam. Ez nem éppen egyszerű feladat s inkább tudósnak vagy költőnek való, mint politikusnak, s innen van az, hogy megbe csiiljük a tudóst s költőt. Sikerült is a három szót olyanformán egybeiiizni, hogy a népi politika az anyagi-, a nemzeti politika a szellemi szolgálatot jelenti s mindkettőnek szói gálnia kell az államot, mert áiiam nélkül kifogyunk a másik Kettőből. Erősíteni akarjuk tehát a népet anyagilag s ebben benne van minden számszerüség, gazdaság, iskola, egyház, egészség, szaporaság, nemzeti hitlel akarjuk megtölteni, mely erőt ad számára anyagi javainak használatára s erre az erős fundamentumra építjük fel az államot, rnelv hatalmával mindkettőt megtartja. Miután pedig történelmünk s más népek példája arra oklal, hogy csak az a nép boldogul, mely önmagát kormányozza, célunk a törzsökös íájmagyar- áíot tenni az ország kormányzójává az igazság és erkölcs nevében s háromágú csillagunk jegyében, úgy, ahogy azt Tamási Afon annakidején mondotta:

„Nem titkol!uk soha s most együttesen is, mint egy szív és egy lélek vallomás! teszünk jelünkről, melyet minden körülmények között hordozni kívánunk magunk előtt s magunkban. Ez a jel egy csillag, mely neu» ötáguan gazdag, mint a boldog betlehemi pásztoroké, hanem három ágával szegény, de szigorú. Nem a megszületett Messiást jelzi, hanem csak a vágyat utána, ahogy Keresztelő Szent János látomásaiban jelenhetett meg egykoron sáska-hus erején, erdei kísértetek sürgés-forgása közben. Egyik ágát Kereszténynek liivködve különösen hevesen támadtuk az ellenséges uitánpótlási vonalakat.

Az északi Jegeá-teng-eren bombatalálatokkal elsüllyesztettünk két őrhajót, egy rombolót pedig: megrongáltunk.

Májusban a keleti arcvonalon 1257 ellenséges repülőgépet lő Műnk le. Ez alalt az idő alatt 143 gépünk vészéit eíl.

Gyors német repülőgépek megiá- mndtak egy e Mens égé« hajók ara ván 1- íi Boné-fok előtti kengei részen. Egy keioskédelnrii 11ajót elsül)yesztelIok, egyet pedig felgy újtól lak.

ják, a másig ágát Nemzetinek hívják s a harmadikat Szociálisnak hívják. Keresztény a szónak ősi értelmében, mely a hitet és a hitért a halált rejti magában. Nemzeti, a fogalom dicső és magyar értelmében, mely ötök virágokat nvitolt végvári katonák sírján. Szociális a Nemzet megszületéséért, melynek ciinere a nép."

Lám, ilyenforma eszmék s gondolatok szökkennek virágba Erdélyben. Tagadhatatlan, uin- cspii túlságosan „politikai program" izük, de viszont hiszünk bennük s szerintük cselekszünk. Egy-egy vers néha többet jelentett a múltban s többet jelent ma is számunkra (magunk alatt egész Erdély magyarságát értem), mint akármilyen szépen zengő politikai szónoklat. Megszoktuk megbecsülni a szellemet, miután gyakran egyebünk sem volt s magában ez mégis meg tudott tartani hea- n linket. /

*

Talán elég most enuyi az eszmék honából. Szép... szép, mondhatják erre, de ^.től még nem kerültök előbbre. Bizonyos, hogy nem, különösképpen nem a „politikusok" között Bölcsen tudjuk ezt s ezért cselekszünk egyebet is. Példának okáért szervezzük a magyarságot. Nem annyira pártlobogó alá, amit telist a szellő, hanem szilárd közösségekbe, me jyek erősebbek szerintünk a pártoknál. Megszerveztük egyetlen nagy közösségbe az erdélyi magyar gazdákat. Melléje szerveztük a szövetkezeteket. Fölébe a művelődési «egyesületeket:. Tetejébe íeleke/eti békességgel az egyházakat. Az Erdélyi Pártot csak annyiban használjuk pártnak, amennyiben kénytelenek vagyunk vele s inkább minden erdélyi magyar szövetségét igyekezziik felfedezni benne, Ilyesformában erősilgetjiik »egységben önmagunkat s népünket, hogy kellőképpen fel legyünk fegyverezve az eljövendő nagy küzdelemre, amikor nem szóval, hanem lettel, nem páriámén t'árizmussal fvagy diktatúrával, nem különböző lobogók, hanem egyetlen „szerény, de szigorú" csillag útmutatásával magyaroknak, magyarok számára, magyarul kell felépíteni az uj Magyarországot.

Ha kérdeznek, igy felelek arra, hogy mit csinálunk Erdélyben. Bizony nem igen politizálunk s ügyeíogyotiak is vagyunk benne. Csak építgetünk csendben s bízunk magunkban s a jövendőben. S mindezek után kérdem . .. politizálunk-e?

tanács“ alakult Ramirez tábornok, volt hadügyminiszter elnöklétével.

Mint a Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti, argentínai értesülések szerint Buenos-Ayresben a belpolitikai helyzet még tisztázatlan. A fővárosban az esti lapok nem jelentek meg. Az utcákon csapatok vonulnak el zeneszóval. Hir szerint rendzavarások is történtek. Társasgépkocsikat is felborítottak és betörték villamoskocsi ablakokat.

OUtsz hivatalos

Rómából jelenti az MTI: A Ştefani- iroda közli az olasz főhadiszállás 1105. számú alábbi hadijelentését:

Német bombavetők a tuniszi Cap BoA ktibáni hídfőnél összeomlott a Szovjet harmadik offenzivája

1257 szevie! repülősépmájusban

Katonai lázadás

Katonai lázadás Argentínában

A lázadok Buenoä-Äyres ellen vönulntík

*

Amit eddig irlnm, azt kizáróan azokra vonalközök, akik fel szokták tenni e/i a kérdést. Mert akik nem teszik fel — s ilyenek vannak háta Istenink bőséggel, s mondani sem kell, hogy p/ek egyben a jelesebbek is — azok it en jói tudják, hogy mit, sőt azl is, liogy miért cselekszünk. Mégis úgy gondolom, több mint kel esztendei hiimmögés és huzódozás uüin talán illedelmes dolog, hogy megpróbálok nem éppen Erdély ner-ében, de a magam szerény «zrkallára felelni a kérdezősködőknek.

Tudvalévő s gyakran hangozta lőtt dolog, hogy a Monar hia miért omlott össze. Mégis go do'pfly maoarn is megmondom egyetlen ' s/T.au: a .poTMzalásért". Azért, meri 1918-ig azt hitte mindenki.,hogy az állam, a nemze!

Amszterdamból jelenti a DNB: Az angol hirszolgálat szerint több argentin hadtest fellázadt a kormány ellen. A külvilággal való minden összeköttetést szigorú cenzúrának vetették alá. Ezeket a híreszteléseket még nem erősítették meg.

Ide érkezett jelentések szerint Castillo argentin elnök felmentette állásától Ramirez hadügyminisztert és uj hadügyminiszterré Fincatti ellentengernagyot nevezte ki. Hirek szerint Ramirez tábornhk fi—10.000 főnyi lázadó csapat élén Buenos-Ayres előtt 250 km.-re tartózkodik. A kormány csapatokat vont össze Marquez tábornok parancsnoksága alatt.

Mint a brit hírszolgálat Monievtdeó- ból jelenti, az argentin „forradalmi csapatok Buenos-Ayresben megszállták a kormány épületét. Mint már jelenteitek, a forradalmi csapatok élére Ram.réz tábornok volt hadügyminiszter állt

Newyorkból jelentik: Buenos ayresi értesülések szeriül pénteken a kMő d-T utáni órákban „ideiglenes törvényhozó

ne magasságában csütörtökön a késő délutáni órákban megtámadtak egy ellenséges ha jókaravánt. Egy gőzöst elsüllyesztettek, egy másikat felgyújtottak.

Az ellenség ismét támadta Pantelleria szigetét, amelynek légvédelmi tüzérsége két támadó repülőgépet elpusztított. További két repülőgépet német és olasz vadászgépek lőttek le légiharcban.

Az ellenséges repülőgépek Calabria és Szardínia partja mentén néhány helységre ov/i'iibát dobtak és géppuskával tüz« 1 - 1f‘k Az áldozatok szarna csekély az 1,közeit kát jelentéktelen.