Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-28 / 143. szám

X IM 3 jualüs 2 8L ELtENZßl i Wharf'Hfl II hidelvei „Kalandos“-ok huszonöt hőse emlékművet kapott A kismezői felemelő avaiúCrmepség KOLOZSVÁR, junius 28. (Az Ellenzik munkatársától.) A Kolozsvári Hi de] vei Földé- s/ek „Kalandos44 Társulata vasárnap délelőtt Lcgyeleres ünnepség keretében avatta lel az első világháborúban hősi halált halt'25 tagja emlékezetére a kismezői temetőben felállított hősi emlékművét. , bz a^ hősi emlékmű az első ilyen nemű megérni ekezes. ^ amely a visszatérés óta va­lósunkban elkészült. A 22 éves kisebbségi sorsban ^csak lelkűnkben ápolhattuk világhá­borús hőseink emlékét, mert a külső ■ körül- menyek minden rájuk való emlékezést már csirájában eleve elfojtottak. , Nem veletlen, hogy éppen a Kolozsvári Hidelvei Löldészek Kalandos" Társulata állított emlékoszlopot elsőnek a világháború magyar hőseinek Kolozsváron. Ez a dolgos ncP a kisebbségi sors nehéz esztendeiben is mindvégig megőrizte ősi hagyományait. Bocs- kay hajdúinak harcos szellemét és azt a kato­nás szervezettséget, amely Bocskay hajdúinak kardját aranyira rettegetté tette. f alan furcsának tűnik. ha fentebb azt ir­tuk, hogy ,,hősi halált halt 25 tagja“ emlé­kezetére ^ emelte a ,„Kalandos“ Társulat a hősi emlékművet. Pedig nincs ebben semmi szokatlan. csupán a „Kalandos4' Társulat múltját nem ismerik sokan. A kalandosok nem valami Klu-Klux-Klan-szervezet, sem pedig sötétben bujkáló maffia, mint ahogy a neve sejteti, hanem egyszerű — temetkezési egyesület,. Az első ilyen társaság 1582-ben aiakult Kolozsváron és. nemsokára követték a többiek js. Ma is létezik, csak nem hallat magáról es a háttérben szerényen meghú­zódva végzi munkáját, amelynek egyik leg­utolsó gyümölcse a most emelt hősi emlékmű. Sándor. Mezei János, Ha vádi Ernő István, Turgyán György, Szász András Bt, Török József, Török Miklós honvéd. Cs. és kir. 23—82. gy. e.: Adorján György tizedes, Kiss Márton tizedes, Bányai Ferenc őrvezető, Mezei József honvéd. Tengerész: Şzalontai István tizedes.“ Az emlékmű talapzatán a következő fel­írás áll: „Emelte »a Kolozsvári Hidelvei Föl­dész Kalandos Társulat — 1943- A hazáért mindenkor minden csepp vérünket.'4 A felavatandó emlékművet magyar ruhás pártás, mezei virágokkal ékes hóstáti leányok gyönyörű koszorúja vette körül, mögötte pe­dig felsorakozott az ősi népviseletben Hóstát egész férfilakossága. Két diszsisakos rendőr ditzőrséget állt az emlékmű mellett. A felavató ünnepség a honvédzenekar Himnuszával kezdődött, majd a Hidelvei Földész Énekkar énekelt, Bíró Mózes ref. lelkész imádkozott és a közönség elénekelte a „Tebenned bíztunk eleitől fogva44 kezdetű zsoltárt. Biró Mózes imájában többek között a következőket mondotta; „A mai napon köszöntjük hőseinket és rájuk emlékezünk. Adja az Isten, hogy mindig legyenek hőseink, mert a háború és béke munkája egyaránt hő­sökre vár." * A felavató ünnepi beszédet vitéz Huszár Endre tábori ref. főesperes mondotta: — Amikor elmentetek, ragyogott az égbolt, kendők lobogtak és a Kárpátok bércein ki­egyenesedtek a fenyők. Könmybelábadt szem­mel néztünk utánatok, délceg magyar katonák, mert magatokon hordottátok a reménységein­ket. Akkor még gondolni sem mertük, hogy úgy fognak peregni a férfiak, mint ősszel a falevél cs előre gyűjtöttük a virágot, hogy odaszarhassuk lábaitok elé, ha egyszer „min­denki visszatér..." Mi. akik ma itt állun*., akik annyira akarjuk a magyar holnapot, csak annyit tudunk, hogy fiaink a testükkel kövezték ki , az utat azért a holnapéi t, amelyből még a ina sem valósult meg. Műnk csak a könnyező haza, de a miénk volt egy amit nem vehettek el ellenségeink soha: a miénk volt az emlékezés. Emlékezhettünk ha­ldiáinkra'és ' emlékezhettünk hőseinkre. Így emlékezünk ázokia a hidelvei hőseinkre, akik ugyanúgy mentek el nótás ajakkal, mint a többiek, hogy soha vissza ne jöjjenek, itt áll az emlékoszlop és rajta aranybetükkel hiidetik a nevüket egy eljövendő ezredévnek. Itt vannak ők, mindannyian, úgy érezzük. Je­len van a szellemük és éppen ezért a szégyen pírja égeti arcunkat, mert ha kérdést intéz­nének hozzánk, mit tettünk azért a holnapért, amelyért ők életüket áldozták’, bizony el­akadna a szavuk. Őseink megszerezték a ha­zát, de mi nem tudtuk megtartani azt. A hősök szelleme előtt tegyünk most szent fo­gadást, hogy mindenünket készek vagyunk feláldozni a hazáért. Ne aranybetük hirdes­sék a hősök emlékezetét, de éljen az minden magyar szivében. Hiszem azt, hogy el kell jönnie a magyar feltámadásnak. Árpád ostora. Szent István pallósa.. Mátyás igazsága, a gazda ekéje, a bölcsek bölcsessége és az ifjak lendülete álljon össze e szent cél érdekében. Budapesten a Szabadság-téren négy szobor áll és vádlón mered az égre. De ez nem elég! A lelkűnkben kell égnie e szoboralakok vad­jainak. Hősök lelkei, nyugodjatok meg. A ti útmutatásotok alapján tanultunk meg élni és megtanulunk halni is, ha kell. Szent es­küt teszünk, hogy ha eljön az óra. fegyvert ragadunk és újból megmutatjuk a világnak a magyar katona dicsőségét. Ez az emlékmű pedig legyen tüzoszlop, amelyhez minden apa elhozza a fiát, anya a leányát és itt tanítsa meg a magyar hazaszeretetre. Hirdesse örök­ké a magyar katona hősiességét, mert élni fog a magyar örökkön-örökké. Ámen! ___;...................- S -­A nagy lelkesedéssel fogadott beszed után / örök Anna Gyulai Pál; „A magyar kato nák" cimü versét, Adorján György „Egy gon­dolat bánt engemet”4 cimü Felőli-verset, Ile,vádi Nagy Mária Arany János: ,,A’hon­véd özvegye“ emui versét és Mezei Rozvk.a eg) ismeretlen költő versét szavalta, majd Botos János, a I íi/.harcos Szövetség társcinö- 1 ke mondott ünnepi beszedet'. A világháborús tűzharcos bajtársak nevében emlékezett a nő­sökről, akikkel együtt indult el. akikkel 1 együtt szenvedett a lövészárkok poklában, a rohamok vérzivataros embersürüjében. „Mi, öreg csontu katonák — mondotta —, együtt szenvedtünk veletek, de tisztelegnünk kell előttetek, mert ti voltatok a hősök, akiknek nevében oltárt emelünk, fogadjuk, megőriz­zük emlékezeteteket az idők végezetéig. Ada- - sék tisztelet a hősöknek. Amen“. Ezután Adorján János, a Kalandos Tár- , sulat cinökc köszönetét mondott Bartha Zof- i tannak, a hadtestparancsnok képviselőjének éc j az ünneplő közönség megjelenéséért, majd j elhelyezte a társulat koszorúját az emlékmü- i vön. A Tűzharcos Szövetség nevében Botos I János, a hősi háláit haltak hozzátartozói ne- 1 vében pedig Mezei Ferenc koszoruzta meg az I emlékművet. Mezei Ferencnek két öccse halt hősi halált a világháborúban. Az ünnepség a Rákóczi-induló hangjaival • ért véget. ■ A kismezői hősi emlékmű leleplezése oi- ! zonyságtétel amellett, hogy a hazáért életli- ■ két áldozok szelleme tovább él utódaikban. ; Zenghet ég és föld. döröghetnek az ágyuk. — j „hiszen újból harcol a magyar44 —, ropog- ' hatnak a Donnál Sztálin félelmetes orgonái és ; muzsikálhat a brjanszki erdő felett a vörös j halálmadár, a magyar áldozatos lélekkel, j egyik kezében karddal, a másikban ekével szántja a holnap ugarját és tör utat magának. Mintha előttünk lebegne a hóstátiak zászló­ja és rajta a felírás; „Bocskay népe, bátran előre! .. ('[ ’O) Hz Erdőig! lüuzenm Ejpsüfeí rendkívüli közgyűlése ÜNNEPSÉG A FÖLDÉSZ KULTURHÁZBAN A „Kalandos44 Társulat hetekig tartó elő­készítő munkával szervezte meg a hősök em­lékművének felavatási ünnepségét, amely ün­nepség egyúttal jelképe is a derék hóstáti nép életrehivatottságának és bizonyítéka életere­jének. Az ünnepségek vasárnap reggel fél 9 órakor kezdődtek a Zsigmond király-ut 58. szám alatt levő r'öldész Kplturházban, a Magyar Hiszekeggyel, előadta a Hidelvei Földész ■ Énekkar, Máthé Ákos igazgató-tarai tó vezény­lésével. Török Anna, Adorján György, Me­zei Rózsika hazafias verseket szavalt, majd a Hidelvei Földész Énekkar énekelt. Biró Mó­zes ref. lelkipásztor bibliamagyarázata és imája után gyülekezeti ének volt. majd vitéz Köblös István ördögkereszturi ref. lelkipásztor mondott ünnepi beszédet a hősök emlékeze­téről és a nemzeteket megtartó hősi szellem­ről. Délelőtt fél 10 órakor az ünnepi közönség felvonult a Horthy Mi-klós-ut 53. szám alá a ref. templomba. A diszfelvonulásban részt- vett Bartha Zoltán ezredes, vitéz dalnoki Ve­ress Lajos' altábornagy, hadtestparancsnok képviseletében a honvédhadtest tiszti küldött­ségének és a honvéddiiszszázadnak ólén. A diszfelvonulást, amelyben felvonult a tűzhar­cosok, diszszázada, a leventék, a Hidelvei Földész Kalandos Társulat, az Alsóváros! Földész Kalandos Társulatok, valamint nagy­számú ünnepló közelség, a honvedzenekar vezette be. Ezután ünnepi Isten-tisztelet volt a Horthy Miklós-uti ref. templomban és gyüle­kezeti otthonban. Az igehirdetést a templom­ból hangszóró közvetítette a templomból ki- yülrekedt nagyszámú közönség számára. Az igét vitéz Huszár Endre tábori főesperes hir­dette. a liturgiáíis templomi szolgálatot Biró József lelkipásztor látta el. Máthé /{kor kar­nagy vezénylésével a Hidelvei Földész Ének­kar közénekeket énekelt, majd az Isten-tisz­telet végén a honvédzenekar játszotta a Himnuszt. A FELAVATÓ ÜNNEPSÉG Isten-tisztelet után újból megalakult a me­net és felvonult a Kismezőben felállított hő­sök emlékművéhez. A temető kapuját ebből az alkalomból mezei virágfüzérekkel és nemzeti színű szalagokkal gazdagon feldíszítették. A hősök emlékezetét már a bejáraton ez a felírás hirdette: „Harcok oltárán ellobogtatok, — a hős halottak halhatatlanok A Maga az emlékmű, amelyet a temető be­járata előtti térségén emeltek, fehér terméskőre épített szürke márványból készült. Rajta aran\betűkből a felírás, a ke reszt betett kar­dok és sisak alatt: • Az 19 r4—18-ig tartó világháborúban el­esett iiősök, mint társulati tagok. M.kir. 2 rés honvéd gy. e.: Nagv Ferenc zászlós, Bagameri István szakaszvezető, Ja­kab István. Mezei József, Simon Dániel. Bá- hnt György, __ Máthé János, Jakab Károly, Katona József honvéd. Cs. és kir. 31. gy. e.: Mezei István, Ilyés ’H'-Zsef, Nagy István, Katona Mihály, Morvái KOLOZSVAR, junius 28. Vasárnap dél­előtt az Egyetemi Könyvtár előadótermében, báró Jósika János, Szilágymegye főispánja, el­nök, gróf Banffy Miklós és dr. Tavaszy Sán­dor alelnökök, dr. Biró Vencel főtitkár és ifj. Nagy Géza titkár vezetésével tartotta az Erdélyi Muzeum Egyesület rendkívüli köz­gyűlését, amelynek mindkét tárgysorozati pontja; az alapszabály módosítása és az ál­lammal kötött szerződés megújítása egyaránt jelentős volt. Báró Jósika János elnöki megnyitójában röviden vázolta az Erdélyi Muzeum Egyesü­let történetét és az egyesület által kötött .szerződéseket, valamint az egyesület és az egyetem viszonyát. — Trianon gyászos napjai után a helyzet teljesen megváltozott — mondotta Jósika br. elnök. — A megszálló román állam, ahol előnyére szolgált, a Ferenc József Tudomány- egyetem jogutódának tekintette magát, de az EME-vel .kötött szerződést semmibe véve, használati dijat nem fizetett, az ellenőrzést megakadályozta és az EME működését elgán­csolta. — A háborút követő zavaros idők lecsi'la- podása után, 1926 novemberében adtuk be az első memorandumot Ferdinand királyhoz, kérve jogi helyzetünk rendezését és intézke­dést egy uj szerződés megkötésére. Midőn a hatalmon lévők belátták, hogy vagyonúnkat egyszrün elkobozni mégsem lehet azon csa­lárd balkáni eszközhöz folyamodtak Ghibu tanár tanácsára, hogy tömeges belépéssel akartaik az egyesületet majorizálni és a ma­gyarságot ilyen módon jogaitól megfosztanú Ekkor az EME kétszázötven jelentkező ro­mán tag közül csupán négy egyetemi ta­nárt vett fel, aminek következtében a jogi személyeket ellenőriző bizottság 1929-ben ja­vaslatot tett az egyesület fe’oszlatására. Vég- pusztulásunkat csak úgy sikerült kikerülni, hogy a román kormány tudomására juttattuk, I miszerint a feloszlatás esetén kénytelenek * lennénk jogtalan vagyonelkobzás címén a- Népszövetséghez fordulni. Ugyanakkor bead­tunk 1930_ban egy újabb emlékiratot Káro’y királyhoz. — Az akkor uralmon lévő Nemzeti Paraszt- párt el akarván kerülni egy reájuk nézve kel­lemetlen népszövetségi panasz beadását, 1931 március havában megbízta Borza egyetemi tanárt, .. hogy az egyesület vezetőségével folytasson tárgyalásokat a jogi helyzet ren­dezése érdekében A tárgyalások alapjául egy tervezet szolgált, mely szerint át kellett vol­na adjuk az egyetemnek a természettudomá­nyi tárakat, sajat tu’ajdonunkban pedig meg­tarthattuk volna a magyar könyvtárt és kéz­irattárt, valamint a régiségtár magvar anya­gát. Ezeknek elhelyezésére a román állam­nak^ kellett volna megfelelő épületet rendel­kezésűi.kre bocsátania. Megegyezést most sem jött létre s mikor a liberális párt jött uralomra, a tárgyalások- ujrafelvételéről már tőrbe szó sem lehetett. . Báró Jósika János elnöki megnvitó'a végén ismertette maevar kormány, különösképpen Homan Bálint cs Színvei-Merse Jenő kultusz- miniszterek jóindulatát, majd egv kedves szemelvi momentummal zárta beszédét: 7 1895-bran a va'lás- és közoktatásügyi minisztériummá! kötött szerződést, mint az Erdélyi Muzeum Egyesület akkori elnöke nagyatyám, gróf Esterházy Kálmán irta alá. Jóleső érzéssel tölt el, hogy Isten kü'önös ke­gyelméből 1943-ban nehéz, viszontagságos évek és sok küzdelem után a felszabadult Kolozsváron nekem, az unokának jutott ré­szül, hogy az uj szerződést aláírhatom. Az elnöki megnyitó után a közgyűlés át­tért a napirendre: az alapszabályok módosí­tására, valamint a vallás- és közoktatásügyi minisztérium és az egyesület között kötött ré­gi szerződés megújítására. Az alapszabály legutóbb 1905-ben lénye­gesebben, majd a romár, megszállás idején kevésbé módosult, lényegében azonban, nem változott. A felszabadulást követő őszön tár­gyalások indultak meg a vallás- és közokta­tásügyi minisztérium és az Egyesület között, az 1905-ös alapszabály megfelelő módosítá­sára. Az alapszabály módosításával egyidejűleg annak a szerződésnek a megújítására is sor került, amelyet az Egyesület a vallás- és köz­oktatásügyi miniszterrel 1872-ben kötött és 1895-ben megújított s amelynek értelmében az Egyesület országos viszonylatban is nem­zeti jelentőségű tudományos közvagyonát (gyűjtemények és '.árak) évi 100.000 pengő bérösszeg ellenében az. egyetem használatába bocsátja. Bár a szerződés megújítására csak most került sor. valójában a felszabadulás óta már ennek a szerződésnek a szellemében és feltételeivel működött együtt az Egyesület a kolozsvári Egyetemmel. A tárak bérbeadá­sáért kapott ellenérték felhasználásáról szil­ién intézkedik a szerződés, amennyiben ki­mondja. hogy nyolc tized része a tárak gya­rapítására, a fennmaradó összeg a tárak ke­zelésére, karbantartására, ellenőrzésére, cutío­Amszterdamból jelepti a DNB: Az an­gol hirszolgálat közlése szerint az ameri­kai háborús termelési hivatal helyettes vezetője a következőket jelentette ki a detroiti zavargásokról, amelyek során súlyos összetűzésekre került sor négerek és fehérek között: Becslésünk szerint a kétnapos detroiti zavargások sokkal na­gyobb visszaesést jelentettek a páncélos, repülőgép s hadianyagtermelésben, mint az év első két hónapjának összes munkás- zavargásai. A zavargások következtében közel egymillió munkaóra ment veszen­dőbe. A sztrájkellenes törvényjavaslat elfo­gadásának következményeként szómba ton továbbterjedt, a bányászsztrájk az Egvesült Államokban. amint az angol hirszolgálat Washingtonból jelenti. Pen- sylvániában körülbelül 8 ezer barnaszén­rrányos kutatás és a nagyközönség nevelésére fordítandó. A szerződés egész terjedelme mutatja, hogy a magyar kormány mennyire értékeli és megbecsüli az Erdélyi Muzeum Egyesületet. A szerződés kimondja továbbá, hogy mind­két szerződő félnek jogában áll a szerződés felmondása s felmondás esetén az államkincstár vagy egy olyan épületet ad az EME-nek, amelyben minden tárát elhelyezheti. vagy olyan ösz- szeget bocsát rendelkezésére, amelynek fel használásával egy erre a célra megfelelő épületet vásárolhat az Egyesület. Végül az államkincstár a szerződés felbontása eseté 1 a mwieum további fejlesztését lehetővé rem vő jövedelmű ingatlant is bocsát rendelke­zésére. Értesülésünk szerint — anélkül, hogy jelenleg egyetlen szó is esnék a szerződés esetleges felbontásáról.— a kultuszminisztérium ígéretet tett a vezetőségnek, hogy anyagi áldozatok árán is hajlandó előmoz­dítani az EME saját ingatlanszerzését, hogy önállósága ezzel még inkább kifejezésre jusson. A szerződéssel szoros összefüggésben áll az alapszabálynak az az érdekes részlete is. am elv az egyesület feloszlása. vagy feloszlatása esetén a vagyon hovafordításáról és kezelé­séről intézkedik. Az egyesület feloszlása, vagy feloszlatása esetében minden vagyon osztatlanul a kolozsvári négy belvárosi magyar egyházközségre száll. A közgyűlés határozata hosszú évtizedekre biztosította újra az Erdélvi Muzeum Egyesü­letnek nemcsak létét, hanem vagyonának bé­kés és biztos fejlődését. j és 7600 kőszénbányász csatlakozott a j sztrájkmozgalomhoz. úgyhogy megköze- I litő becslés szerint a rendszeres terme­lésnek csupán 25 százalékát tudják kibá­nyászni. A. szakszervezetek tötneggyülé- i seket tartanak és azokon döntik el. hogy a munkások újra felveszik-e a munkát, vagy sem. KISS FERENC DÉSEN DES. junius 28. Kiss V ereire 'erdélyi kör­u i ja során je. lius y-én Désre érkezik a rá r megyei Nemzeti Szin házban Kató, a kolozsvári Nemzeti Színház relyi Sándor. a budapesti V igszinlá társas. ágában fellép .Gerard!; Szeret­világi. •írü szán 'játékában. Az elöadásr. gyek mar elő re válthatók. A ■ egész S mente nagy c Wdeklödéssel teki nt a na gyár szinmüv ész vendégjátéka elé, Egymillió munkaóra veszett el a detroiti zavargások miatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents