Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-04 / 125. szám

»»«.AOCYÜtüS KÖSVVXAÍÍ* ,, t'rn* BUOíPest 0r3**?hÄ**«r PHrluB.nt PÉNTEK. lSí3 iuisius I« .............................................................................................................. IIHI—III.............................................................................................................Illlill llllinMMMMMMMMMSai Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai u. 16., I. Teteíon: 11—09. Nyomda: Egye- tem-u. 8. Telelőn: 29—23. Csekkszámla: 72056 ILIPITOIIt: BA RT HA MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJI ÓVÁ LL A LAT* Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 320 P„ negyedévre 9.20, íólévre 18.40, egy (ívre 30 80 r„ Erdélyi könyvnapok Irta: HESZKE BÉLA. •ember agyában egy-egy szó, egy-egy név. Volt idő, amikor borúlátók a könyv halá­lát rebesgették A technika hatalmas előretö­réséről beszéllek s azt hangoztatták, hogy a jövendő embere teljesen el fogja hanyagolni az olvasást, meri helyette olt lesz a rádió, a gramaíon, a távolbalátás és a mozi. A teg­nap eml erei voltak ezek. Annak a világnak pöffesrkedő kufárjai, akik azonosították a ci­vilizációt a kultúrával. Azok világa már le­tűnt. Most azok következnek, akik a betű­höz mindig hűségesek, maradtak s egy-egy szép verssort többre becsültek egy tőzsdei je­lentésnél. A világot jelenleg megrázó kata­klizma ahelyett, hogy kiütötte volna az em­ber kezéből a könyvet, közelebb ho/ta hozzá. A magyar könyv is közelebb került a ma­gyar emberhez. Ezt leginkább itt, Erdélyben erezhetjük. A magyar könyv visszakapta régi helyét a szabad erdélyi otthonban. Az erdélyi könyv­nap ne legyen hát csak a betű ünnepnapja, hanem az örök magyar hetii szabadságának ünneplése is. Összpontosított angolszász támadás Pantelleria ellen Súlyos elhárító hattok a kutánihídfőnél — A német mos tevékenysége a keleti fronton "A bolsevistáknak szerdán 2j harckocsijuk­ba és 33 repülőgépükbe került a kubáni hídfő megszerzéséért folyó támadás harmadik sza­kasza. A keled arcvonal többi szakaszán se­hol sem került sor említésre méltó földi had­műveletre. A német és szövetséges légi erők 3C' órán keresztül igen hatásosan támadták Kurszk városát és sok légi győzelmet arattak. Junius 2-án a bolsevisták támadásra hidaltak a Krimszkajutói délre fekvő német védelmi ál­lások ellen. A német gránátosok több órán át tarló elkeseredett harcban, melynek során hat szovjet bombázó is elpusztult, valamennyi állásaikat megtartották és rendkívül súlyos veszteségeket okoztak a bolsevistáknak. A szovjet hadvezetőség csak a délután folya­A nyárelő a magyar szellem fáradhatatlan magvetésének az aratási idteje. Ilyenkor ren­dezik méreteiben mindegyre nagyobbodó és mindinkább erősebb hagyományt teremtő ko- . retekben a magyar könyvnapokat. A könyv utcai sátrakba kerül s a magyar iró kezet fog az, olvasóval. Az alkotó egyíilt mutatkozik az alkotásával és a személyes kapcsolat köz­vetlenségével több figyelmet igényei. Nem hangoskodó ez az igény, de magabiztos. A könyvnap a ««elemi élet nagy lakomája, melyre mindenki hivatalos. Alkotó és olvasó, gáncsoskodó és Karát. Ilyenkor kitűnik, hogy mekkora nagy csaladot jelent a magyar ba- lüszeretők tábora. Ilyenkor vizsgáznak a ki­adók és vizsgázik a Vásárló-olvasóközönség. ünneprontás lenne mos! ennek az évtizedes vizsgaalkalomnak a tanulságait kiteregetni. Bírálni elérkezik majd akkor is, ha a köny­vek majd visszakerülnek a könyvesbolttá s az írók hazamennek, hogy tovább dolgozzanak. Erdély egy része immár harmadszor kap­csolódik be a magyar szellemi élet eme nagy találkozójába. Volt idő, amikor csak mint a szellem Lázárjai vehettünk részt ezen a talál­kozón. Évtizedekig csak morzsákat juttatott nekünk a trianoni sors és az idegen hata­lom sajtóőrsége a magyar szellem terített asztaláról. Ma, immár harmadszor Becs után, vendéglátókká lettünk a szaK'ad hazában. Büszke öntudattal saját otthonában ünnepel­hetjük a magyar könyvet. Szép és fölemelő ünnep a könyvnap itt Kolozsváron, Erdély szivében. Szép, mert pá­ratlan jelentőségű. Felemelő, mert Kolozsvá­ron a bellinek, a könyvnek éppen olyan gaz­dag hagyománya van, mint a színjátszásnak. E város falai látták Heilai Gáspárt, aki 1575-ben. „mm kicsiny munkával" „rendre hozta" a „Chronicat" „az Magyaroknak dob, gcrííól" és áldozatos munkával itl nyomtatta a ,,Canzionale"-t, ezt a históriás énekköny­vet, „amelyben különféle yzép lelt dolgok vannak nyomtatva a magyar királyokról és egyéb lett szép dolgokból, gyönyörűségesek olvasásra és hallgatásra". Ebben az 1575-ben megjeleni krónikában olvashatjuk Tinódi Lantos Sebestyén énekeit, ezt a szépséges „ri- portsorozatol" a XVI. század magyar törté­nelmének nagy eseményieről. Itt telepedett le 1690-ben Misztótfalusi-Kis Miklós, ez az európai hirü nyomdász, aki Amszterdam gaz­dák szellemi légkörét felcserélte a vallási küzdelmek és a magyarosodó tudományosság kolozsvári szellemi katlanával és itt nyom­tatta az 1697-i nagy kolozsvári tűzvész alkal- i mától a „siralmas Panaszt“ „Istennek Kolozs. váron fekvő nagy haragjáról". Apafi Mi­hály is itt rendezte be a Nagyszebeniből ho­zott Kertész-nyomdának anyagából a refor­mátus főiskola nyomdáját 1672-ben és itt nyomtattak igen sok szép könyvet 1737 óta 3 jezsuiták és kitiltásuk után a piaristák. S ha már a nyomtatott magyar betű hőskorát idéz­zük, emlékeznünk kell a Trianont követő két évtizedben az idegen sajtóőrséggel csatázó magyar íróra és nyomdászra, az erdélyi ma­gyar könyvre, mely felé a szabad élet. derűs egét varázsolták az idők változásai. E könyvnapoknak azonban nemcsak az ün­neplés, az emlékezés, hanem az elhatározás napjaivá is kell lenniük. Elhatározás arra, hogy többel és jobbat olvasunk. Könyvünk, kiadványunk a habom ellenére is szép számmal van. Könyvkiadás terén előkelő helyet foglalunk el a világ né­pei között. Az 1939-i statisztika szerint mli­gnitünk állanak könyvkiadás szempontjából az amerikaiak — ami nem olyan nagy dicső­ség még —, de mögöttünk vannak az ola­szok és a spanyolok is. S ez már valami! A rideg számok tanúsága kulturfölértyün- ket bizonyítja Mennyiségben valóhati meg- van 2 fölény. Vájjon minőségien is meg­lenne? Bízzunk, hogy meglehessen és nevel­jük ízlésünket, hogy ez a fölény ne csak íor- máh'an és mennyiségben, hanem minőségben îs valóra váljon. A könyv nagy hatalom. Az olvasás ma fe­lelősség! Nem mihdegy, hogy mit olvas az értelmiségi, a munkás és a földműves. Erdélyben hagyomány a könyv értékének és erejének a megbecsülése. Hagyománv, mert azzá tette a kisebbségi sors. Erdélyben a könyv a szellem .erejének, a megtartásnak a hordozója volt. Hordozta a magyar szelle­mei, sugározta a magvar kitartó erőt. Néha a képes beszed csalóka köntösében, az allegória rejtő mezében. Bécs után az erdélvi könyv nár nemcsak megtartó, hanem fejlesztő erűk mán tudta folytatni támadásait ugyanezen a szakaszon erős repülőgép és páncélos kötelé­kek bevetésével. Az elkeseredett légi harcok során 00 szovjet bombázó közül félóra lefor­gása alatt 33■ elpusztult. Nyolc szovjet gép ezenkívül kigyulladt és a szovjet vonalak mögött kényszerleszállást végzett. A megma­radt szovjet gépek menekülés szerűen vissza­fordultak. A német páncéltörő fegyverek gyilkos tűzzel fogadták a szovjet harckocsi­kat is. Rövidesen 9 acél szörnyeteg állt lán­gokban. /)• szovjet páncélosnak sikerült a német vonalak közé benyomulni. Ezek azon­ban teljesen körülzárva áldozatul estek a né­met fegyverek tüzének. Rómába! jelenti az MTI. A Ştefani iroda közli az olasz fegyveres erők főhadiszállásá­nak 1104. számú közleményét: Az ellenség a levegőből és a tengerről ujabb bombatámadást intézett Pantelleria ellen. Â sziget tüzérsége egy ellenséges repülőgépet le­lőtt. A szar-óin iái légelbárító ütegek a szer­dán közöl teker, kívül még két ellenséges gépet semmisítettek meg. Ki kezdte a korlátlan légih iborut ? Berlinből jelenti a DNB: Morrison an­gol belügyminiszternek azzal a kijelenté­sével kapcsolatban, hogy a polgári la­kosságra az első bombákat a németek dobták — mégpedig 1940 március 10-én az Orkney szigetekre —, illetékes német íészről utalnak arra, hogy angol repülők! már az 1940 január 12-re virradó éjsza­ka, tehát két hónappal előbb bombákat dobtak Sylt sziget lakott részeire. A brit állítások valótlansága kétséget kizáróan kitűnik a Timesnek és a Daily Tele- graphnak 1940 január 13-án. tehát öfi óráival a sylti polgári eéiok támadása, után közölt jelentéseiből. SZOVJETELLENES TÜNTE­TÉS KAIRÓBAN Ankarából jelenti az MTI: Kairó­ból érkezett jelentések szerint a kairói muzulmán egyetem diákjai tüntetést rendeztek a városban ami­att, bogy London befolyására az egyiptomi kormány kénytelen volt felvenni a diplomáciai kapcsolato­kat a Szovjettel. A rendőrség szét­szórta a tüntetőket, akik közül töb­ben megsebesültek. 95 egyetemi hali gatót. letartóztatlak. ELKESEREDETT HARCOK A KUBÁNI HÍDFŐNÉL Berlinből jelenti az MTI: A kubá­ni bid fő a szovjet támadó hadműve­letek megindulása következtében is­mét a keleti események gyújtópont­jába került. A szovjethad vezetőség a legmakacsabb«! kitart a mellett a terv mellett, hogy a déli szárnyát ál­landóan lényegeiéi veszélyi teljesen kikapcsolja, met t csak igy kezdhet nagyobb terű letek re kiterjedő had­műveleteket. A Szovjet most. ismét, nagy erők bevetésével igyekszik a kubáni Ilidtől benyomni és az ott. álló német csapatokat megsemmisí­teni. A szovjet had vezetőség erőfe­szítéseinek súlypontját a3-ik kísérlet- során is Krimszkaja vidékére he­lyezte. A legsúlyosabb harcok Möl­ti a van szk a ja kornyékén tombolnak. Egyidóben Trim juk vidékén is tá­madásba. kezdtek a bolsevisták. Ezeknek a támadásoknak nemcsak elterelő célzatuk van. hanem nyilván azt a célt is szeretnék vele elérni, hogy a német erőket kettéválasszák. \zonhan uev krim^zkájviná-l, mint remrjtiknál a legsúlyosabb nemet ellenállásba ütközött e támadás. sugárezója is lehet. Bőséggel onthatja a ki­sebbségi életforma szikkasiló légköréből fel- i ocsúdott magyar lélekre a maga áldásait. i A magyar könyvnapok művelődés- és nem- < zetpolitikai jelentőségén túl van valami ál- ; talános, nagy emberi jelentősége is a magyar 1 szettem eme birosbetiis ünnepeinek. E na- i pok fokozottabb mértékben világítanak rá az | olvasás, a betű mérhetetlen jelentőségére. Ez i akkor válik igazán szembetűnővé, ha azok- í ra gondolunk, akik nem tudnak olvasni. Gondoltál-é már, olvasó arra, aki nem tud olvasni? Ne hidd, hogy az olvasás nemtudásának lényéi a „szellemi sötétség" fogalmával tel­jesen kimerítetted. Ez sokkal több annál Kész tragédia. Az analfabéla újságot iart a keze Ken és nem érti. Könyvet szorongat s csak annyit tud, hogy valamilyen fánál könnyebb j dolog van a kezében. Számára a betű széles 1 G látóhatárt nyújtó varázsa rejtett élmény, el­veszett ajándék. Pedig neki is joga tenne hoz zá. De ő áll a kirakat előtt és lát kék, piros, zöld és egyéb szirni, különböző nagyságú pa- pirkötésekel és olyan a helyzete, miül az il- latszertár kirakatát szemlélő emberé, aki az üvegbezárt olajokat és illatokat nem érzi. Nagy neveket emlegetsz: Dante, Verlaine, Kant, Arany, Ibsesi és ezek nem mondanak semmit neki. Halott szótagok kongatják sö­tét rezárt értelmének talál, amelyről könyör­telenül visszapattognak a nevek által felidé­zett s világokat jelenlő fogalmak. Számára a semmibe hull az a gyakran ismétlődő cső dálalos élmény, melyet egy-egy könyv kelt az olvasó ember lelkében. Könyvnapok idején illő az anal iáiét ára Is gondolni, mert a könyvnap a szellemi táplá­lékok aszlalraterftésének az ünnepe. Ez a lény pedig éppen úgy kötelez, mint amikor szociális érzésünk a nincstelenek, az éhezők tömegére kell hogy villantsa gondolkodásún kát, ha dúsan terített aszta) előtt állunk. Ta­lán észre sem vesszük, pedig milyen csodá­latos gondolatíoiyamalot idéz elő az olvasó Német hadíjelentós t A kubáni súlyos elhárító harcok tovább tartanak Berlinből jelenli az MTI: A Führer főhadiszállásáról jelentik a Né­met Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: A kubáni hid- íő keleti vonalán a súlyos elhárító harcok tovább tartanak. Az ellensé­ges gyalogos és páncélos erőknek támadási és áttörési kísérletei a német fegyverek füzében Összeomlottak, vagy már a készenléti állásokban meg­hiúsultak. Erős német repülőkötelékek beavatkozása jelentős mérték­ben hozzájárult ehhez a sikerhez. A keleti arcvonal többi szakaszán ro- hamcsapatvállalkozásaink során több harci állást szétugraszlottunk és az ellenségnek véres veszteségeket okoztunk. A légierő erős kötelékekkel támadta a keleti arcvonal középső szakaszán a fontosabb ellenséges tá­maszpontokat s bombázta Kurszk berendezéseit. Vadász és romboló ez- redelv valamint a léyelháritás szerdán 83 szovjetgépet lölt le. Angol repülőknek a megszállt nyugati partvidék íöié történi berepü­lése során Öt angol gépet lelőttünk, Német repülő századok szerdán tá­madták a dél- és déikeletangliai községeket, köztük Ipswichet jó ered­ménnyel. Egy repülőgépünk nem tért vissza. Olasz hivat alas Levegőből és tengerről támadjál: az angolszászok Pantelleriát

Next

/
Thumbnails
Contents