Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-02 / 124. szám

X 1 ISiS i tt o 1 tt * 2. BLLES'ZEK A FALU SZETTJÉVEL Amire Kodály tanított Barátom ezt irta: „Begyepesedett fejű falusi, vén medve vagy es kulturember névre nem is tarthatsz igényt, ha nem gyönyörködsz át egy Kodály-estet.“ Számtalan ilyen, sőt ennél hangzato­sabb ijesztéseket tartalmazott az említett levél és előlegezte az emberiség kullur- közösségéből való kiközösítést is. Termé­szetesen én mindettől nem ijedtem meg. Falusi medve? Hát Istenem, ez lehet sértés, de lehet elismerés is. Az emberi­ség kulturközösségéből való kiközösítés? Kulturközösség? De legjobb, ha erről nem szólok semmit. A Kodály-estre azért elmentem. Hogy­ne mentem volna! Hiszen a „népi gon­dolat“, a „jövő fundamentuma a nép“ stb., stb. hangzatos szólamoktól eltikkadt lelket jólesik megfüröszteni a dallamból, zenei motívumokból dübörgő életvaló­sággá támasztott magyar-néplélek égzen­gésében. Elszomorodtam azon, hogy az érdeklődés alig érte el egy vasárnapdél­utáni mozi látogatottságát, de másrészt örvendtem azon, hogy az áhítattal figye­lők között sok olyan falusit láttam, akik gyalog, szekérrel és vonatozással győzték le velem együtt a távolságot, csakhogy ihassanak egy kortyot az igazi, magyar zene üdítő forrásánál. Megérte a fáradságot. Abból az Ízelí­tőből is, amit kaptunk, legalább mi, fa­lusiak, megéreztük, hogy a kicsiny for­rás, a felbuggyanó erecske egyszer ha­talmas folyamként fog végighömpölyög­ni bércen és rónán s felkínálja fehér ( habjait, hogy megmossuk orcánkat. Ezt éreztem a kodályi zene égzengésé­ben és áhítattal tártam ki lelkem abla- ! kát, hogy minél több erő hatoljon belém ' a róna ringókalászos kenyerének és a i bércek dacos fenyőinek üzenetéből. Saj- ■ nos, ez csak részben sikerült. Ugyanis az a hallatlan dolog történt, hogy éppen a ; legszebb részeknél lelkem nyitott abla- | kán bekönyökölt két szomszédnőm és el- j fogták előlem a zene világosságát. Hogy j kik voltak? Nem tudom. Társaságbeli j volt mindkettő: finom, illatos, fényeskor- ! mü és elegáns. És mégis, vagy talán ép- j pen ezért? nem tudom. De tény az, hogy \ egész este beszélgettek. Miről? Zenéről. ) „Népzenéről“. A szőke hölgy elmondta a i barnának, hogy alig várja elsejét. Tizen- j ötödikén felmondott Julisnak, elsején | meyy. Végre megszabadul. De ideje, mert ' odavannak az idegei. Ahogy kiderült, Julisnak az volt a bű­ne, hogy mindig énekelt. Énekelt, ha mosogatott, ha parkettet vikszolt, ha mo­sott, sőt este is, amikor a konyha kőpad- ■ lójára kuporodva, fényesítette a cipőket. ; És milyen rettenetes nótákat énekelt! És milyen rettenetes cikornyákkal! — Kép­zeld, „Árva vagyok, nincs gvámolóm, ; rnég a vizet es gyászolom“... „A kende- : rém kiázott, a tóba kicikázott“... „Édes- : anyám, adjon Isten jóestét, hazajöttem, mint egy váratlan vendég“... — Ilyen és ehhez hasonló dajnálásokat kell hallgat- , nőm egész nap. Hogy mennyit kell tűrni egy cselédnek! — paprikázott szőke szom- . szédnőm. \ Barátnője a város vezetőségét szidta ! egész este, amiért megengedi, hogy va- ; sárnap délután a cselédek sétáljanak és j énekükkel frnegbotránkozta^sák az úri j füleket. Miért kell a cselédnek egyálta- . Ián sétálni? Neki is szüksége van pihe­nésre? Hát ezt csak azok az emberbará­tok mondják, akik soha életükben nem ] tartottak cselédet, mert máskülönben ; tudnák, hogy a cseléd nem dolgozik sem- j mit. Reggel felkel hatkor; kitakarít há- J rom-négy-hat szobát; elkészíti a gyere- i keket az iskolába, gazdáját a hivatalba; j kilenckor beviszi a hálóba asszonyának a reggelit; tíztől tizenegyig segít asszonyá­nak öltözködni, hogy kijusson a déli kor­zóra, mert hát a nagyságosasszony fáradt és szüksége van egy kis napfényre. Ti­zenegytől egyig sorbanáll Julis tejért, zsírért, husért; egytől kettőig megfőzi az ebédet; kettő és három között feltálalja és amig három és öt között a nagyságos ur újságolvasással, a nagyságosasszony regényolvasással fárasztja magát, addig Julis a mosogatódézsa mellett szórakozik. És mindezért a semmiségért kap havi húsz pengőt. — Hát ezért énekelnek — mondotta a barna hölgy —, jólmegy dolguk. így történt, hogy mindaz a gyönyörű­ség, amiben részem volt, egy kicsit meg ecesedett a szivemben. Furcsa játéka a véletlennek, hogy éppen Kodály-esten szidják a magyar népi éneket. Még jó, hogy az a két hölgy mellettem ült és nem a karmesteri dobogó közelében, kár lett volna, hogy a mester É„ en szomorú em­léket vigyen magával. Hogy mi van ebben szomorú? A tanul­ság. Hogy Kodály esten cselédkérdésről beszélgetnek némely;!, hogy van egyál­talán cselédkérdés, magyar meg magyar között, hogy magyar sorsunk nagyon sok és nagyon sürgető kérdései cselédmódon, azaz mostohán él sokaknak a szivében. A nagy szavak útvesztőjében nem talál­juk meg a lényeget. azt is olyan sok­szor és olyan szomorúan példázta ki tör­ténelmünk, hogy nagy sorsfordulóknál a zenekar tagjai nem nézték a zenemű egységét, hanem egyéni hangszeren ját­szottak. Azonban különösképpen szomo­rú az, hogy cselédek és zsellérek va­gyunk hegyeknek és lankáknak sok he­lyén és nem vesszük észre. Kis Jánosék- nak. az én szomszédoméknak tiz gyerme­ke van. Ebből öt egy közeli falu nagy­gazdáinál cseléd; olyan kis mindenesek, akik kosztért és ruháért juhokra, mar­hákra vigyáznak. Azt hittem, nem kell félteni Sz. István földjén őket, de vala­melyik nap itthon voltak és elszörnvedve hallottam, hogy lassan elfelejtenek ma­gyarul. Kis Jánosék őt leánya városon cseléd. Egy közülük a maiaapig sem felejtette el az itthoni éneket. Nincs is becsülete, mindegyre felmond a gazdája. A többi négy már tanulékonyabb; különösen a nagyobbik. Ez hamar megtanulta, hogy a hajat le lehet vágatni és felbodoritani. Megtánulta, hogv a mosódézsa mellett nem szabad énekelni és még megtanult valamit, amiért a gazdája nagyon meg­becsülte. Persze, amikor a baj megesett, kilökték. Mikor a város fertője lerágta csontjáról a húst, akkor hazajött. Most tthon van. Rongyos selyemruha ékte­lenkedik elnyűtt testén, rőt hajáról ko­pik a festék és amikor a szárbaszökkent gabona, a megkapált kukorica s a kapá­tól kérges tenyerek életéről beszélnek, akkor Kis János megtévedt leányát bú­csúztatja a tüdővész. Benne meg nem született tiz magyar gyermeket temetünk. Hát igen1 Népünk költészete, éneke nekünk nemcsak irodalmi kuriozitást je­lent, hanem sokmindent, és főleg népünk megtartását. Furcsák és kacskaringósak? Ez igaz, sőt igy igazak, hiszen a Tordai hasadék is furcsa és a Maros is kacska­ri ngós. És gondoljuk meg azt is, hogy amikor a történelmet a népek maguk or­cája felé igyekeznek forgatni, amikor tudományos érvekkel is csak a maguk serpenyőjét hizlalják, akkor Julisnak, Marisnak, Trézsinek és a többieknek — akik el nem felejtették — kacskaringós éneke napnál világosabban bizonyltja, hogy a Maros ezer év óta, mint Maros vájja a medrét és a Hargita ezer évtől mint Hargita kapaszkodik az égnek. És ha a Julisok és a Marisok nem is értenek a történelemhez, vegyük sziveserx, ha ér­tenek az énekhez, mert ne felejtsük el, hogy a mosódézsa mellett a Nyáradmen- téről, NyikóvölgyébőL a Küküllő partjá­ról és sok más helyről hozott énekükkel történelmet Írnak. És ez a történelem az igazi, mert nem tintával Írják, hanem énekké kiábrázolt keserűséggel, könnyel, verítékkel és tiz- körömmel. Éneküknek dallama pedig azt jelenti, hogy azé a haza, akié a föld és a nádfödeles kunyhók, meg a kéthold fÖl- decskék nem azoknak nyújtanak hajlé­kot, meg kenyeret, akik vitatkoznak, ha­nem azoknak, akik nem sajnálják a véri- lékét, a könnyet és akik még idejében ráébredtek arra, hogy nemcsak a múltért, de a jövendőért is kell vért hullatni. Engem erre tanított Kodály, áldja meg őt ezért a magyarok Istene. KASSAY GÉZA. SPORT Összeállították a Mátyás király emlékverseny miisorát Szabó, Darányi, Igiói, Szilágyi, Németh, Kelan, Csányi, Gyepes indulnak a versenyeken KOLOZSVÁR. A szombat—vasárnap Kolozsváron sorrakerülő országos atléti­kai verseny műsorát, melyet a Mátyás király emlékpajzsért rendeznek meg, a KAC atlétikai szakosztálya a következő­képpen állította össze: Szombaton d. u. 4 órakor: 100 m. 400 m. 800 m, 5000 m síkfutás. 110 m gátfutás, súly- és diszkoszdobás, távol- és rúdug­rás. 4x100 méteres váltóverseny. Vasárnap d. u. fél 3-lcor: 200 m, 1500 m. és 10.000 méteres síkfutás, 400 m gátfu­tás, 3000 méteres akadályverseny, gerely- és kalapácsdobás, magas és hármasugrás, 4x400 méteres váltóverseny. A fenti szá- : mokon kivül ugyancsak vasárnap délután ; a maratoni szám helyett a 25.000 méte­res országúti versenyt is, melyet a sport- j telepről indítanak el és amelynek célja a városi sporttelep futópályáján lesz. A kétnapos országos atlétikai versenyt nagy érdeklődés előzi meg. Ugyanis ez- [ úttal elsőizben versenyeznek Kolozsváron az ország összes legjobb atlétái, közöttük j a világbajnok Szabó Miklós, Darányi, lg- ! lói, Szilágyi, Németh, Kelen, Nádasdi, j Csányi, Gyenes, Pelsőczi, Híres, Rácz dr., Kovács, valamint közel még 150 neves atléta, akik eddig az országo.s I. osztályú ; versenyeken feltűntek. Pompás küzdel- j mek várhatók úgy a rövid, mint a hosz- I szu távfutásban. A 100 és a 200 méteren 22 versenyző csap össze a győzelemért, de a többi számokban is átlagosan 10— 15 induló van. Különösen óriási küzde­lem várható a 10.000 méteres síkfutás­ban Szilágyi, Kelemen és Németh között, amely bizonyára országos csúcsot fog eredményezni. A KAC vezetősége ezért úgy döntött, hogy a kétnapos verseny legnagyobb számait a vasárnap délutáni KAC—NAC mérkőzés előtt rendezi meg, ho'Tv az a nagyszámú közönség, mely a kétnapos versenyt megtekinti, gyönyör­ködhessen az ország legjobb atlétáiban. Ugyancsak nagyon szép szereplés várha­tó a rúdugróktól is, akik már az elmúlt évben Kolozsváron 4 méteren felül ug­rották át a lécet. A kétnapos versenyen megjelennek a KAC meghívására a Kolozsváron tartóz­kodó finn sebesült tisztek is. Rendes csapatával áll kí a NAC ellen csütörtökén a KAC , KOLOZSVÁR. A KAC első csapata A*(ÍT/^CSVitÖrt?kön Nagyváradon játszik a N AC ellen barátságos mérkőzést, mely­nek visszavágója június 6-án, vasárnap Kolozsváron lesz. Opata edző a követke- ző 12 játékost rendelte ki csütörtökön deli 12 orara a pályaudvarra- Márki niszló II.. Vass, Páll, Szántai, Csákány Bozóki, Kovács IV., Váczi, Radnai Tol­nai és Bonyhádi. A csapatot Zárdái Re­zsö főpénztáros és Opata edző kisérik Nagyváradra. Megkezdették edzéseiket a KEAC és a KAC úszói KOLOZSVÁR. A KEAC és a KAC uszói megkezdték edzéseiket az egyetemi sportpark úszómedencéjében. Mindkét egyesület a nyárra igen nagy műsort dol­gozott ki és csaknem minden héten vagy Kolozsváron vagy idegenben szerepel­nek a két egyesület uszói és vizilabdázói. Az egyetemi sportpark úszómedencéjét junius 1-én megnyitották és az a közön­ség rendelkezésére is áll. Mónus, Ávéd, Vidoni és Benke képviselik a KEAC-ot a főiskolai vivóbajnokságokon KOLOZSVÁR. A főiskolai tőr- és kard egyéni és csapatbajnokságait pénteken, szombaton és vasárnap Budapesten ren­dezik meg a BEAC és a Műegyetem vívó­termeiben. A Kolozsvári Egyetemi Atlé­tikai Club Mónus, Benke, Ávéd és Vidoni összeállitásban vesz részt az országos fő­iskolai vivóbajnokságokon úgy a tőr, mint a kard egyéni és csapatbajnokságán. A KEAC versenyzői a csütörtök déli gyorssal utaznak fel Budapestre Szabó László egyetemi sportvivóoktató vezeté­sével. Készül a csütörtöki összecsapásra a KAC és a KEAC KOLOZSVÁR. Áldozócsütörtökön a ta- vaşszal eddig veretlen KAC II. csapa La a KEAC ellen méri össze erejét délután fél 6 órai kezdettel. Opata edző a következő játékosokat rendelte ki a mérkőzésre: Plank, Tóth, Tárnoki, Bokor, Demeter, Kiss, Nagy István, Oroszi, Adorján, Ver- bőczi, Szokoli, Antóni, Naqy László ea Bedő. A KEAC csapatát a következő 12 játé­kosból állítják össze: Major, Régner, Tombori, Török, Szer érni, Rusz, Nagy Barna, Juhász, Nagy Béla, Kovács Pál, Szabó és Kürti. A KÁC II. ellen már az a csapat játszik, mely pünkösdkor részt vesz Budapesten az országos főiskolai labdarugóbajnokságokon. A KEAC— KAC II. mérkőzés előtt játsszák fél 4 órai kezdettel, ugyancsak a városi sport­telepen a Bástya II—KKASE kerületi bajnoki mérkőzést. A KERÜLETI BAJNOKSÁGOK vasár­napi küzdelmei során Kolozsváron csak 3 mérkőzés lesz. A KAC II. a DMÁV el­len. a KEAC a KMÁV II-vel, míg a Bás­tya II. a KMT-val játszik. A KKASE csapata Besztercére utazik le a BMSE csapatához, a Postások Szamosuj várra a Törekvéshez, mig a Korvin csapata De­sen játszik a DSE ellen a bajnoki pon­tokért Szabó János országgyűlési képviselőt választották a Községi Rendörök Egyesületének ügyvezető-elnökévé NAGYVÁRAD, junius z. (Az Ellenzék tu­dósítójától.) Sarkad községben hétfőn rhc'g- a'akuir a Községi Rendőrök Országos Egye­sülete. Mintegy zoo községi rendőr gyűlt össze az ország minden rés/cből az egyesü­let megalakítására. A községi rendőrség ed­dig a Nemzeti Munkaközpont keretében mű­ködött. Most önálló szervezetbe tömörült. Or­szágos elnökké Leel-össy Árpád országgyűlési képviselőt. ügyvezető elnökké pedng Szabó Jánost, az Erdélyi Párt munkásképviselőiét és főtitkárrá Marosi Lászlót, a sarkad! Nem­zeti Munkaközpont titkárát választották. Szabó János országgyűlési képviselő elnöki megnyitó beszédében megemlékezett a községi rendőrök nehéz anyagi helyzetéről. Hangoz­tatta, lépéseket tesznek, hogy a községi rend­őrök javadalmazását egységesítsék és a hosz_ szu szolgálat után ők is nyugellátásban ré­szesüljenek. Utalt a belső front szilárdságára, amelynek fontos biztositéka a községi rend­őrség testületé. Kabátiopási kísérletért egg hónapi és 14 napi fogház Érdekes lopási kísérlet ügyében Hozott Ítéletet dekes lopási kísérlet ügyében hozott Ítéletet tegnap a törvényszék büntető egyesbirája. A vádlott Róth Károly munkanélküli iparos- kgénry volt, akit tettenértek abban a pilla­natban, amikor az ablakon keresztül el akart lopni egy férfi felöltőt. Az eset a Kossuth j Lajos-utca 15. szám alatti ház utcára néző I ablakánál történt. A lakás bérlője, Azola j Nándor magántisztviselő, az egyik ablakki- 1 lincsre akasztotta fel kabátját.'*úgy, hogv- az az utcáról is könnyen elérhető volt. A mun­kanélküli iparoslegény amint elhaladt az ab­lak mellett, észrevette a kabátot és azt gon_ j doha, hogy könnyn kiemelheti. Már utána ; is nyúlt s le is emelte a kabátot az a'biak- k'.lincsről, amikor leleplezték. Előállították , a rendőrségre, majd lefolytatták ellene a vizs- - gálatot s kedden került az ügy tárgyalásra. * A vádlott beismerő vallomása. ma]d a tanuk ' k Hallgatása és az ügyész vádbeszéde után a ; büntető egvcsbiró jogerős ítélettel egvhunun és Tg napi fogházbüntetéssel sújtotta Róth ■: Károlyt lopási kísérlet miatt. I ____ I SOPRONI ÍRÓK VENDÉGSZEREP­LÉSE NAGYVÁRADON. Nagyváradról jelentik: A soproni Frankenburg Irodal- : mi Kör kedden este Nagyváradon a vár- ! megyeház közgyűlési termében irodalmi estet rendezett, amelyen Kamenszky Ár­pád dr. Sopron város polgármestere. a kiváló történész vezetésével megjelentek a soproni irók. költők és ismertették Sop­ron irodalmi életét. Az irodalmi esten Becht Rezső iró, Berecz Rezső dr. iró és szinikritikus, Dorosmav János költő. Ku­szák István szavalómüvész. Erdélyi Tibor iró. Joós Sándor költő. Mészáros Sándor költő és Rozsándai Károly essav-ista vett részt. Ezenkívül vetitőkéDes előadá­sokban ismertették Sopron város neve­zetességeit. 75 MILLIÓ ZSÁK KÁVÉ... Amszter­damból jelenti a DNB: Mint a brit hír­szolgálat jelenti, a brazil küldöttség a hotspringsi értekezleten kiielentette. hopv Brazíliában 75 millió zsák kávét voltak kénytelenek elpusztítani. Kolozsvári köivviapok: junius 4, 5,7. „Athenaeum“ könyvnapi könyvei; Kodolányi János: JULIANUS BARÁT. A magyar középkorinak, a testvéreit kereső magyarságnak hatalmas-re­génye. Könyvnapí ára kötve 9 60 P­Könyvnap után 14 pengő lesz! Tóth Árpád: ÖSSZES VERSEI. A nagy költő mély szépségű versel­nek teljes kiadása. Szabó Lőrinc elő­szavával. Köuyvnapi ára kötve 8.80. Könyvnap után 12 pengő lesz! Móricz Zsigmondi A FECSKÉK FÉSZKET RAKNAK. A nagy Írófejedelem bűbájos regénye egy fiatal házaspárról. Propaganda­kiadás. Könyvnapi ára 2.50 P. Könyv nap után nem kapható! Előjegyzéseket már elfogadunk? Könyvnapokon kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár. Mátyás király-tér 9., vágt­áz „Ellenzék“ könyvesbolt könyvna­pi sátrban, Mátyás király-tér és Jó­ka utca sarkán! Kérje a könyvnapi képes árjegyzéket. Vidéki rendelése­ket azonnal intézünk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents