Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-21 / 138. szám
X 'I 1843 fa ni us 31. ELLENZEM Zaihureesky Cyula: Egy hét Bulgáriában VI, SUMENHEZ fűznek utunk talán legkedvesebb emlékei. Gyönyörű verőíé- nyes nap érkeztünk meg. A csinos kis város lakossága (túlzás és nagyítás nélkül mondva) a főutcán várt bennünket. Bajos leánykákból álló bolgár zenekar fogadott a pályaudvaron és rövid autózás után a város szivébe érve, ők vezettek élénk zeneszó mellett a hősi emlékműhöz, ahol koszorút helyeztünk el. Az emlékmű előtt a sumeni iskolák dalárdája állott és maghatóan, magyarul énekelték el a Himnuszt. Ez a különös figyelem mély és kedves érzéseket ébresztett valamennyiünkben és összekapcsolta számunkra a múltat a jelennel, amikor közel egy évszázaddal ezelőtt Kossuth Lajos élt emigrációja első esztendejében Sumenben. A hősök emlékművétől Kossuth házához vonultunk át az Ulica- Car Oszvoboditel 127. szám alá. A kicsiny, barátságos ház hegyoldalba épült és Kossuth egykori szobáiéból szép kilátás nyílik a városra és a völgyre. Egyszerű kicsiny szoba, szép faragott mennyezettel. A házat jelenleg a Kozarov-család lakja és Kossuth egykori szobáját ma is albérletbe adják ki. A házat ugyan végre emléktábla díszíti s hozzá. gondolom, nyugodtan megvásárolhatnék a házat, Kossuth emigrációjának első hosszabb stációját, hogy falai méltóbban őrizzék szellemét. Összesen ötvenezer pengőről volna szó, értesülésünk szerint és igy talán megvan a reménység arra, hogy valamilyen uton-módon előteremtődjék ez az összeg. Az emigrációnak ma is számos nyomával találkozunk Sumenben. A bolgárok szeretettel emlékeznek meg egykori vendégeikről, akik felmagasztalt képviselői voltak annak a szabadságszellemnek, amely soha nem szűnt meg a bolgárok szivében élni. Kossuth emigránstársai alakították az első sörgyárat Bulgáriában, amely ma is működik és sörének országszerte kitűnő hire van. Az első sumeni zenedét is magyarok alapították és nekik köszönhető a zenei élet fejlődése. Számos iparágat vezettek be és lényegesen hozzájárultak ahhoz, hogy a kicsiny Sumen az ország egyik virágzó városa legyen. Erről mai napig elismeréssel és szeretettel emlékeznek meg a sumeniek, akik a barátság ezer megnyilvánulásával halmoztak el bennünket. Sumen polgár- mestere „polgári foglalkozására nézve“ maga is újságíró volt és igy nagyszerűen megértettük egymást. i A PLISZKAI ROMOKHOZ ebéd után gépkocsikon vittek ki. A VIII. századból származó romokat Fehér Géza tárta fel bolgár régész kartársaival és elsősorban Filov, jelenlegi miniszterelnök támogatásával, aki maga is a régészet professzora a szófiai egyetemen. Az épületeknek csak az alapjai vannak meg, de bámulatra- méltók a méretek és az építkezés módja. Az épület méteres kőkockákból épült. Az építkezésnek ez a módja egyedülálló egész Európában és hozzá hasonlót csak Perzsiában lehet találni a Sasanida-épit- kezések romjainál. Világos bizonyítékai a romok annak, hogy a bolgárok magas keleti kultúrát hoztak magukkal és építkezésük méretei, valamint a kiképzés módja akkor párját ritkította az egész világon és egyedülálló volt Európában, hiszen ilyen épületekről abban az időben nyugaton még álmodni sem mertek. Jelenleg a falromokon kívül a főépület maradványai láthatók legjobban, a ' trónteremmel. Hatalmas, nyugodt arányú és olyan erős építkezés, amely minden bizonnyal bevehetetlenné tette a várat. Sainos, a századok folyamán a környező falvak lakói széthordták a vár köveit és azokat most igyekeznek összeszedni a régészek. Mérhetetlen nemzeti kincset jelentenek a pliszkai romok, amelyek számukra olyan jelentőségűek, mintha mi Attila vagy Árpád valamilyen épületére bukkannánk. A romok feltársa természetesen még mindig folyik és remény van arra, hogy a munkálatok sok adattal fog- jak gazdagítani történeti ismereteinket, w MADARÁBA rándultunk ' át ezután hogy megtekintsük a kősziklába vésett hires lovas-dombormüvet. A madarai sziklákról páratlanul szép kilátás nyílik 3 Sj^îfS v°lgy katlanra és pillanatig sem csodálkozunk, hogy a harcos és müveit bolgár nép itt telepedett le elsőizben Európában. A meredek sziklafalra körülbelül huszonhárom méter magasságban véstél, fel a fejedelmi bolgár lovasalakot, körülbelül életnagyságban. A dombormű tavlat nélkül készült, egy lovas bolgár fejedelmet, egy utána vágtató agarat és a ló első lábainál egy dárdával átütött oroszlánt ábrázol. Számos feljegyzésünk van arról, hogy az ezredfordulón ezen a vidéken még meglehetősen gyakori volt az oroszlán. Megmásztuk az óriási sziklákat és onnan gyönyörködtünk a kilátásban, majd a hires madarai grottába vezettek, ahol túróval és zöld fokhagymával, valamint kitűnő madarai borral vendégeltek meg. A grottából szabadtéri színpadot akarnak csinálni. Gigantikus méretei és kitűnő akusztikája bizonyára a világ egyik leg szebb szabadtéri színpadának megépité- sét teszik lehetővé. Érdekes volt a sziklákon az ősemberi települések nyomait látni. Szédítő magasságban, alig látható keskeny sziklapárkányok által összekötött barlangokban élt az ősember, kétségkívül biztonságban minden támadás ellen. Egv helyen rekonstruáltak egv falhoz ragasztott házat is. amely ágakból készült. 81 Természetesen a régi emlékek futólagos megtekintése nem tette lehetővé, hogv elmélyüljünk ^ bolgár történelmi emlékekbe és közelebbről kutassuk a rokonság és testvériség nyomait. Autókaravánunk gyönyörű vidéken keresztül robogott Kobliuk állami birtok felé, ahol a nap programja a ménes megtekintése volt. A teljesen modernül berendezett és vezetett ötvenezerholrlas birtok közepén épült fel a ménes, amely Bulgária legnagyobb mezőgazdasági kísérleti telepe is egyben. Kitűnő és nagyrészében magyar származású lóanyaguk van, angol és arab telivér, valamint félvér tenyészettel. Elő vezették a méneket, majd ca- rousselt lovagoltak és bemutattak egy trabernak használt félvért, amely bámulatos akcióval futott. Különösen elcsodálkoztunk a tehenészeten. Kohljukban a mi fehérjószágunkat tenyésztik, éspedig tejgazdaságra. Mig nálunk a fehérjószág igen gyenge tejelő, a kobljuki tehenészetben kétezer liter átlagot értek el 0.5 százalék vajtartalommal és a legjobb tehenek harminchárom liter maximális napi tejmennyiséget adnak le. Bizonyára érdemes volna tanulmányozni ezeket az eredményeket, hogy mi képen lehetne a mi igás és hús jószágunkat tejelésre használni. Kedves vacsora után, melvhez a zenét a kobljuki lovászok zenekara szolgáltatta. visszatértünk Surnenbe, hogy folytassuk utunkat Szófia felé. Szófiában még egy napot töltöttünk el és hivatalosan az Ujságiróegyesület ebédjén, valamint a követ bucsufogadásán vettünk részt, a többi időt pedig városnézéssel töltöttük el. Vendéglátó házigazdáink meleg szeretettel búcsúztattak el délután a pályaudvaron és néhányan a határig kisértek el bennünket, ahonnan táviratban mondottunk mégeevszer köszönetét a sok szeretetért és barátságért, amelyben részesítettek. Jugoszlávián keresztül simán utaztunk hazafelé és ismét, egy napot töltöttünk Belgrádban, várva a csatlakozásra. Eszéken ismét sokáig kellett várakozni és Így megvacsorázhattunk a Grand Hotelben és gyönyörködhettünk a műsorban. Kitűnő babfőzeléket kaptunk feltéttel, egy csésze kevésbé kitűnő feketekávét, pohár sört és üveg bort. A bor igen emlékez tetett a mitrovicaira, de viszont ezért a vacsoráért kereken száz pengőt fizettünk kunába átszámítva. Az igen szép szálló da nagyterme zsúfolásig megtelt emberekkel, akiket, egy magyar balett szórakoztatott. Fájdalmas volt nézni ,,a művésznők“ lejtését és amikor magyar csárdás következett, jobbnak láttuk sürgősen távozni. Amit ezek a minden bizonnyal derék leányok rendeztek, az ob'an silány és szégyenletes volt, hogy még a magyarul beszélő pincér is meg- botránkozott. Bizony, igen jó volna, ha illetékesek erélyesen nyúlnának bele a „vengerka“-kérdésbe és az artisták működésébe is. Rengeteget rombol Magyar- ország tekintélyén, hogy déli határainktól Perzsiáig, amerre lokálban vagy ké- tesebb hirü helyen megfordul az ember, ott mindenütt magyar nőkkel találkozik, akik semmiképpen sem alkalmasak arra, hogv hírnevünket erősbitsék. De ettől a régi kérdéstől eltekintve, talán kötelező vé lehetne tenni a külföldre induló artisták itthon összeállított és betanult műsorát és csak olyat engedjenek ki. aki megfoiplő színvonalat és — a piros-fehér-zöld heíehuia és ripitvomozás helyett — valóban magyar művészetet tud nyújtani az idegennek. Pl HAJNALBAN léptük át a magyar ha- tárt és ezzel hatnapos bulgáriai utazásunk befejeződött. A sok tanulság mellett. amit utazásunk alatt szerezhettünk, valamennyiünk szivében soha el nem múló szeretetteljes emléket őrzünk Bulgáriáról. Csak a fejlődő mezőgazdasági élet alapján iednak életképes ipart teremteni!“ ~ mondotta debreceni berz’dében Bornemisza Géza fpsrügyi miniszter j fületeket vonjuk be a rendelkezésre álló anyagok szétosztására és csak azt kérjük az Ipartestületektől, hogy ezt a feladatot komolyan, igazságosan, méltányosan lás- j sák el. j — Ne felejtsük el, hogy milyen rövid J idő alatt lehet egy virágzó országot le- ! rombolni. Gondoljunk 1918-ra és ne fe- j ledjük el, hogy Kormányzó Urunk bölcs országlása alatt milyen nehezen, nagy erőfeszítésekkel tudtunk csak odajutni, ahol vagyunk. Rombolni a legkönnyebb, építeni azonban nagyon nehéz. — Tudom, hogy az iparostársadalom megbecsülésének emelésére még sok tennivaló van, Elsősorban az öregségi biztosítás terén. Az erre vonatkozó törvény előkészítés alatt áll. A szükséges matematikai számításokat most végzik. Ezzel kapcsolatosan megvizsgálják a kötelező biztosítás kérdését az egész társadalomra. Máris megkezdtük a kamarai napokat és hétfőn megkezdjük az iparos napokat, hogy meg legyen az állandó kapcsolat a kormány és az iparostársadalom között. Az iparügyi miniszter résztvett a kegyes-tanítói rend és a piarista diákszövetség közgyűlésén, ahol hosszabb beszédet mondott. Méltatta a kegves-tanitói rend nevelömunkásságát és elévülhetetlen érdemeit, majd rámutatott arra, hogy ez a nevelőmunka a maga céltudatos következetességével milyen átütő erejű sikereket ért el 300 esztendő alatt. Délután az iparügyi miniszter a Kereskedelmi és Iparkamarában tett látogatást. Itt az üdvözlésre válaszolva, hosz- szabb beszédet mondott. — Soha sem szabad szem elől tévesztenünk — mondotta többek között —. hogy az ország gazdasági kultúrájának a magyar föld az alapja, amelyre életünket építeni kell. Igyekezzünk mindig harmóniát biztosítani a fő foglalkozási ágak között és rávezetni az iparosságot arra, hogy csak a fejlődő mezőgazdasági élet alapjain tudunk életképes ipart teremteni. Törekednünk kell arra, hogy az ipar és a mezőgazdaság életlehetőségei között az összhangot megtaláljuk, mert a becsületes munka mindig megértésre kell hogy találjon. Nekünk erre a munkára kell közvetlenül a háború utánra felkészül nünk. li ng-apwebóll jelenti a DNP>: Az indiai függetlenségi liga főhadiszállásának sajtótájékoztatója Waved al- királlvá. történt kinevezésével kapcsolatban kijelentette, hogy ez Churchill újabb koekavelése, amelytől a kétségbeejtő helyzet megoldását remélik. Hozzátette még, az angol miniszterelnök nyugodt lehet, hogy Wavell az utolsó alkirálya Indiának, éppúgy, mint maga Churchill is felszámolója lesz az angolszász birodalomnak. A FORRÁS folyóirat júniusi számába Hankiiss János, Makkai Sándor, Tóth László, Fehér Tibor, Nyiresy-Tichv Kálmán. Rédey Tivadar irt elvi cikkeket. Tabéry Géza, N. Jaczkó Olga. - Gyallay Domokos, Kolozs Pál, Ormos Gerő, stb. novellákkal, Dudás Kálmán, Rezek S. Román. Arvi Kivimaa. Wirsen, Szőke Sándor, Vörös Jenő, stb. versekkel szerepelnek. Gazdag színikritikai, filmkritikái, rádió, szépnúives, könyvkritikai rovat egészíti ki a változatos tartalmat. A folyóiratot Szombathv Viktor szerkeszti. A Forrás mindenütt kapható. ÁRVÍZ SVÉDORSZÁGBAN. Stockholmból jelentik: A legutóbbi napok sürii esőzései következében Északsvédországban árviz öntött ki, amely óriási anyagi kárt okozott. Több villamos erődmüvet fenyeget az ár. Számos községet az árviz teljesen elzárt a külvilágv tói. (Búd. Tud.) Játszva tanítÎ Remekül mulattat! Simon Pál: Szórakozzunk számokkal (Matematikai mulatságok és játékok) Néhány fejezeteim a dús tartatomból: Bűvös négyzetek. Bűvös kockák. Tréfás számtani feladatok megoldó sa- Számok kitalálása különféle rn ód sz ere kk el. K ár t y a m u tat v á n vök. Különleges szorzások. Sakktáblafeladatok. Számtani feladatolt hiányzó számjegyekkel stb. stb. A 212 oldalas remek könyv ára 8 pengő 80 fillér. Kapható az „Ellenzék' könyvesboltban Kolozsvár. Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is megküldjük. DEBRECEN, junius 21. (MTI.) Bornemisza Géza titkos tanácsos, iparügyi miniszter szombaton Debrecenbe érkezett. Résztvett a piarista gimnázium volt diákjainak 30 éves érettségi találkozóján és a piarista diákok szövetségének közgyűlésén. Az ünnepélyes fogadtatás után az Ipartestületbe hajtatott, ahol elöljárósági díszközgyűlésen vett részt. Az üdvözlésekre válaszolva, többek között a következőket mondotta: — Ma már az ország legtöbb helyén nem látszat Ipartestületekkel dolgozunk, hanem életet sugárzó Ipartestületekkel és nincs messze az az idő, amikor az Ipartestületek központi szervezetébe, az IPOK-ba is uj életet tudunk önteni. A mai emberfeletti küzdelem rnindenkitől áldozatokat követel. Szükségleteink jobb, bőségesebb kiegészítéséhez fontos nyersanyagokban ma természetesen nagy hiánv van és a meglévők nagyrészét a küzdő hadsereg rendelkezésére kell bocsátani. Ilvmódon az otthon ellátására kevesebb áll rendelkezésre. A helvzet javítása érdekében továbbra is az Ipartes„Anglia élelmezési helyzetében a javulásra még Kilátás sincs“ GENF, junius 20. (MTI.) A Német Távirati iroda jelenti: Lord Wool- ton angol élelmezési miniszter a skót kiskereskedők szövetségének értekezletén kijelentette, hogy Anglia élelmezési helyzetében a javulásra még kilátás sincs. Szó sem lehet arról, hogy a legnehezebb idén már túl vannak. Hindu vélemény Wavell kinevezéséről KAR VEZETŐI TANFOLYAMOT RENDEZ AZ ORSZÁGOS DALOSSZÖVETSÉG. A Magyar Dalos Egyesületek Országos Szövetsége idén h megrendezi karvezetői továbbképző tanfolyamát augusztus'9—19. között. elsősorban a vidéki karvezetők részére. Sclfege, gyakorlati karvezetés, magyar népzene, hangképzés és karének kerülnek előadásra. Előadok a zenekakadérrtia tanárai es szakelőadók. Jelentkezni julur i-ig lehet a Dalosszövetségnél, Budapest, IV., Reáltanoda utca 7., ahol bővebb f el világos''■•^ssal I szolgálnak.
