Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-21 / 138. szám
X ELLENZÉK cL>« > V* L ?sb bi* \ 9 i 3 i u ű i u $ 51, háborút, amelyik, ország a háború ; alatt — és utáni békeévekben, a termelés eszközeivel gasuJaságilag is győz. Az ország legfontosabb érdeke tehát, hegy itt rend, nyugalom és jegyelem legyen, A tetrmelömunkn zavartalansága pedig a lehetőségig biztosittassék. A fölmúvelésügyi miniszter ur i mezőgazdasági termelés zavartalansága és fejlesztése érdekében nagyarányú programot dolgozott ki. A. kormányzat a gazőa* tó riadalomért Ezt célozza elsősorban a mezőgazdaság- felesztési törvény, amely mint jól méltóztatik tudni, jo év alatt i milliárdot, vagyis 1000 millió pengőt biztosit a magyar mezőgazdaságnak. Ha ezt a törvényt 2c—2$ évvel ezelőtt hozták volna s ha ezt az anyagi támogatást akkor kapta volna a magyar föld, abban az esetben ma Magyarország Európa vezető agrárországa volna. Sokat elmulasiztottunk, de az elmulasztottakat összefogó, komoly munkával behozhatjuk. A mező gazdaságfejlesztési törvényt a földművelésügyi minisztérium a gazdákkal együtt, közösen akarja megvalósítani, végrehajtani, ezért a gazdával, a faluval a 5 mm legszorosabb kapcsolatsat fogjuk kiépíteni. Hogy ezt elérjük, a legközelebbi hetek programja a földművelés igazgatás olyan decentralizációja, hogy az. ügyek .intézése ne csak a központban, hanem lehetőleg a vidéken, is történjék. A földművelésügyi miniszter ur által a visszatérés után mindjárt szervezett kirendeltségen túlmenően, amely kirendeltség nagyszerű eredményes munkát végez, tehát Erdélyben is minden megyében felállítjuk, illetve megszervezzük a földművelésügyi igazgatóságokat, ahova a gazda ügyes-bajos dolgaival könnyén és közvetlenül fordulhat és ilymódon sok ügy késedelem nélkül, azonnal elintézhető lesz. Együtt akarunk dolgozni a faluval. Ezt kívánjuk biztosítani a községi gazdasági elöljárók megbízatás ával. Minden nagyobb községben gondoskodunk gazdasági elöljárókról, akik a helyi viszonyokat jól ismerik s így biztosan számíthatnak arra, hogy munkájuk révén a gazdabajokat éspedig gyorsan és jól orvosoljuk. A földművelésügyi minisztériumnak ezek a megbízottai, akiket nagy megtiszteltetés ér ezzel a megbízatással, rendszeres havi díjazásban is részesülnek s meggyőződésünk szerint. mivé], minden munkájukat teljes mértékben vehetjük igénybe, közreműködésükkel komolyan segíthetjük és fokozhatjuk a magyar mezőgazdasági termelést. Ürömmel jelenthetem, hogy az eddigi ţ3; pasztalatok nagyon, jók, a községi gazdasági elöljárók lelkes, értékes magyar munkát végeznek s jelenthetem azt is, hogy folyó év végével már közel 2090 községben jognak dolgozni a községi gazdasági elöljárók. A mezőgazdaság fejlesztése érdekében a legszorosabb együttműködést kívánjuk kiépíteni az érdekképviseleti szervezetekkel. Látjuk, hogy milyen áldozatos és eredményes munkát végzett a megszállás alatt, de azóta is az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület. Az érdekképviseleti szervezeteket tehát, éspedig úgy a hivatalosat, mint a nem hivatalosat uj érdekképviseleti törvénynyel erősíteni szeretnénk, hogy azok jobban összefogva, a jövőben átütő erővel képviselhessék és védhessék a magyar gazdaérdekeket. Megfelelő anyagi alátámasztással alkalmassá akarjuk tenni az érdekképviseleteket arra is, hogy a legmesszebbmenöen segíthessenek a mezőgazdasági fejlesztési törvény végrehajtásán és alkalmasak legyenek bizonyos mérvben közfeladatok ellátására is. 99 Teljesen tisztában vagyunk azzak hogy rnár most előre kell dolgoznunk a békére, mert a háború után jelentkező nagy versenyben másképpen nem állhatják meg sikeresen helyünket. De nem hagyhatjuk a gazdát egészen védet- lenül az elkövetkezendő békeidőben sem s nem szabad, hogy mégegyszer bekövetkezhessek, ami a harmincas évek elején megtörtént, antikom a mezőgazdasági nagy árletörés idején c s a ten cm minden gazda tönkrement. Kétségtelen, hogy a háború utáni, mai kötöttségeket le kell bontani. De az is kétségtelen, hogy a teljesen szabad gazdasági rendszerre a háború után sem térhetünk vissza. Nc-m kötött, hanem irányított gazdálkodásra van szükség, vagyis olyan gazdálkodásra, amely az egyén érvényesülési területét nem korlátozza, az egyéni kezdeményezés megmarad, — de megfelelő irányítás mellett ezt szorosan összhangba kell hozni az állam, a köz érdekével. Mint a svájci gazdavezér ^.aur mondja, aki a Nemzetközi Mezőgazdasági Szöyetság vezetője is; „nem szabad engedni, hogy a háború után ismét a gazdasági liberalizmus képviselői kaparintsák kezükbe az irányítást, de nagyon fontos, hogy az újjáépítőmunkában a gazdaérdekeltségek is résztvehesseEgyik főgondunk Erdély erősítése nekM Kétségtelen, ha biztosítani akarjuk a magyar sorsot és örök nemzeti életelemet., akkor jól megfontolt, szerves egész munkát kell végeznünk. Ebben a munkában kell hogy együtt dolgozzon a fej, a kéz és a szív. De törődnünk kell azzal js, bár a tőke fontosságát a legteljesebb mértékben elismerjük, hogy ennél a szervezésnél a munkának kell lennie az első tényezőnek. A munka diktáljon a tőkének, nem pedig fordítva. Jövő munkaprogramunkban vezető helyet Erdély foglalja el. Egyik főgondunk Erdély erősítése. Csakis a saját erőnkben bízhatunk !“ Dr. Bárányos Károly füldmüvelésügyi államtitkár ezután részletesen ismertette a földművelésügyi kormányzat erdélyi programjának néhány fontosabb pontyát. majd a következőkben fejezte be beszédét; Ne feledjük, hogy csakis saját erőnkben bizhatunk, a jövő épületét csakis magyar fundamentumban rakhatjuk le. Fokozzuk erőfe- szilésänket, de egész életünk minden intézkedésben egyedül a nemzet érdeke lehet a döntő. mely alapszabályszerü rendeltetéséhez hiven, minden gazdasági feladat megoldásár képes és hivatott. Helyes árpolitikát és a jogosítványok revízióját Egy másik, az igazgatóválasztmány által előterjesztett határozati javaslat az árpolitikára vonatkozott, mely hangoztatta a mezőgazdasági és ipari cikkek egyensúlyba hozatalának szüku ségességét. Mert most olyan aránytalanságok állanak fenn, amely a mező- gazdasági termelést és a termelés fokozását veszélyezteti, Kimondta még a közgyűlés, hogy revízió alá kell venni a különböző jogosítványok haszonkulcsát és mindazon cikkekkel való kereskedelmi hasznot, amelyeket a mezőgazdaság állít elő és ami gyakran csekély, vagy semmi mynkával a. jogosítványokat egészen aránytalanul nagy haszonhoz juttatja olyan cikkeknél, amiket a gazda nehéz munkával, a mai árak mellett haszon nélkül állít elő, illetve termel. Hitvallás u kiÍ2Ő*ségÍ szellemről Simon András, a mérai gazdakör elnöke felszólalásában többi 'között ezeket mondotta: — Örömmel állokjc itt, e nagy gyülekezet előtt, hogy hitet tegyek a magyar gazdatársadalom közösségi szelleméről. Köszönetét mondok a mélyen tisztelt Elnök Urnák, hogy ügyünket úgy a szivén viseli. Sokan azt hiszik, hogy a gazdatársadalmat csak anyagi érdekek fűzik az EMGE-hez. Tapasztalatok alapján állítom és bizonyltom, hogy nemcsak anyagi érdekekről van szó, hanem egy sokkal magasabb érzés, ami csak itt, Erdélyben található meg. „A kisgazda a belső front élharcosa!“ Szegedi Erich, a besztercei német gazdasági iskola igazgatója, felsőházi tag többi között hangsúlyozta, hogy a kisgazda a belső front élharcosa. Éppen olyan értékű katonája az országnak, mint az a katona, amelyik elsőnek indul harcba. Végül köszönetét mondott az EMGE-nek azért a komoly épitöoiunkáért, amit ebben a mai nehéz helyzetben véghez tudott vinni. Isten áld4sát kérte a vezetőségre. Bajkó Ignác, a ditrói gazdakör nevében a csíki székelyek nagy gondját hozta a közgyűlés elé. A földnélküli és szegény embereknek rajzási lehetőséget kell adni. Földre van szükségük elsősorban és van olyan föld, ahol a kirajzott székelység gyökeret ereszthet magának. Csik vármegyét teljes egészében be kell kapcsolni abba a nagy közösségi szolgálatba, amit az EMGE végez. Határozati javaslat a tejszövetkezetek kérdésének megoldására „Aki Erdélyt építi, az az országot erÖsití!í6 Gr. Teleki Béla, az egyesület és az Erdélyi Párt nagynevű elnöke, a magyar élet törvényeit ebben a két szóban fejezte ki: áldozat- készség és felelősségvállalás. Minden magyar embernek tehát a végső határig el kell menni az áldozatkészségben és vállalnia a felelősséget mindazon az őrhelyeken, ahova a sors állította. Tudom, hogy ez a sors Erdélyben nehezebb. mint az ország más részein, mert könnyű magyarnak lenni ott, ahol mindenki magyar. Épp azért, mert tökéletesen tudatában vágunk annak, hogy Erdély a magyarság keleti védőbástyája, jövőben is az ország minden gazdasági és szellemi eredőt mozgósítani kívánjuk, hogy Magyarorszá got Erdélyben erősítsük, a magyarokat itt versenyképessé tegyük, mert aki Erdélyi építi, az az országot erősiti. Gróf Kkuen-Héderváry Károly beszéde Bárányos Károly államtitkár beszéde után gr. Klmen-Héderváry Károly, az Országos Mezőgazdasági Kamara elinöke emelkedett szó^ lásra. — Elsősorban hálás köszönetét kell mondanom gr. Teleki Béla elnök urnák azokért a szives szavakért, amelyekkel engem köszöntem volt szives — mondotta. — örömmel' állapítom meg én is. hogy az az együttműködés, ami az Országos Mezőgazdasági Kamara között és az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület között fennáll, tökéletes. Ehhez nagyban járul hozzá az i gye sülét vezetőségének mindenkori buzgó és szakértő együttműködése. Nem lehet ez másképpen az agfárországban Az- -gyes^tájegységeknek ugyan vannak egyes különböző problémáik, de az egyetemleges mezőgazdasági érdekek egyek. Háüottuk az elnök ur szájából, de különö- 'sen nagy örömmel hallottuk az államtitkár ur szájából a földművelésügyi kormány programját, amely^ a mienkkel tökéletesen egyezik. Az erdekképviseletek tanácsaikkal, javaslataikkal a földművelésügyi kormányzatot mindig segi- tenx akarják, a múltban is segítették és a jövőben is rendelkezésre állanak amennyiben vannak ^egyetemes érdekek. Az elnök u/szép bevezetőjében ezt kifejtette. Szabadjon ezekhez a szavakhoz még valamit hozzátennem. Beszelt az egyensulybahozandó árkérdésről, azt mondotta, hogy nem elég a mezőgazdasági cikkek árainak megállapítása, de ezzel egyidejűleg^az ipari cikkek árát Js arányosítani kell a mezőgazdasági árakhoz. Én tovább megyek, Minthogy azok, akik a közellátásból részesülnek és megkapják a gazdáktól a mező- gazdasági termékeket maximális áron, épp úgy ’a gazdaközönségnek, — egy bizonyos mértéke?? Ndül, a háhorus viszonyoknak figvelcmbevére- 'Evcl p joguk van ahhoz, hogy'ipari cikkekhez es ruházati ciKkekhez hozzá is juthassanak. Tehát ez nem tisztán csak árkérdés, hanem szervezéskérdés is. Eire óhajtunk mi most a kezdődő gazdasági évben törekedni és ezt akarjuk munkába állítani. A gazdaközönségnek — ahogyan végignézek ezen a szép számban megjelent résztvevőn —, nem kell beszélnem arról, hogy a gazdaközönség mindig tudatában van annak, hogy ők a nemzet fenntartó elemei és mivel tartoznak a közösségnek. Mi nem kizárólag csak a mezőgazdasággal foglalkozok erdekeit, hanem az egész nemzetnek érdekét képviseljük. Ehhez a munkához kérem továbbra is az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület támogatását és a közgyűlés hozzájárulását ahhoz, hogy az elnök ur olyan mértékben, mint a múltban.,^ a jövőben is támogathassa az Országos Mezőgazdasági Kamarát és ezzel az egész magyar mezőgazdaság érdekeit. Véget kell vetni a közérdekre veszélyes és káros túltengő szervezkedésnek Az Országos Mezőgazdasági Kamara elnökének szavai után vitéz Szász István, EMGE ügyvezető alelnök terjesztette elő az igazgatóválasztmány határozati javaslatát a túltengő szervezkedésről. Ennek során az EMGE közgyűlésére minden magyarlakta vidékről egybesereglett gazdakiküldöttek egyöntetűen állapították meg, hogy ennek a közérdekre veszélyes és káros túltengő szervezkedésnek minél előbb véget kell vetni. Erdélyban annál inkább, mivel Erdély gazdatársadalma rendelkezik azzal az immár évszázados, jól bevált és történelmi viharokat kiállott munkaszervezettel. Barthos Gábor, a szilágypaniti gazdakör vezetője az erdélyi tejkérdés megoldására az alábbi határozati javaslatot terjesztette elő, amit a gazdaparlament egyhangú és élénk helyesléssel tett magáévá: Az erdélyi tejszövetkezetek a román megszállás idején a Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetsége keretében alakultak meg. Az értékesítés érdekében a Szövetség Marosvásárhelyen és Szé- kelykereszturon, Baráton stb. tejfeldolgozó üzemet állított fel. A mult év őszén különféle tervek és kombinációk merültek fel, hogy a tejfeldolgozó üzemeket uj jogi szerv, vagy más intézmény vegye át. Ez a kérdés a mai napig sincs eldöntve és mérhetetlen kára van a tejszövetkezeteknek és ezáltdl az abban tömörült gazdáknak, valamint a közellátásnak. Legkívánatosabb megoldásnak látszik, hogy ez a kérdés úgy oldassék meg, hogy addig is, mig egy önálló tejszövetkezeti vonal épül ki, amire előreláthatólag csak a háború után kerülhet sor, a tejfeldolgozó üzem kérdése olymódon oldassék meg, hogy abban a gazdaérdekeltségnek mentői nagyobb érdekeltesége és befolyása biztosittassék. Mondja ki tehát határózatilag a közgyűlés, hogy szükségesnek tartja a tejszövetkezeti kérdés azonnali megoldását olyan formában, hogy a falusi tejszövetkezetek maradjanak eddigi keretükben, a Szövetség keretében, a tejfeldolgozó üzemeket pedig, ha valami akadálya állana fenn annak, hogy továbbra is a Szövetség keretében maradjanak, vegye át egy olyan uj jogi személy, amelynek létrehozásában a három erdélyi gazdaintézmény: Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetsége és Erdélyi Hangya egyenlő arányban vesz részt. Biztosítva a falusi tejszövetkezeteknek azt a jogát, hogy anyagi lehetőségükhöz mérten az uj jogi személyben mentői több üzletrészt jegyezzenek. Közérdekű javaslatok Biró Péter, a sorpkereki gazdakör elnökének javaslatára a közgyűlés elhatározta. hogy megalakítja a kalászos gazdák szakosztályát, melyben a m. kir. ezüst- és aranykalászos gazdák, továbbá az EMGE tanfolyamot hallgatott kalászos gazdákat fogja beszervezni. Orth Imre biharpüapöki ref. lelkész a gazdaköri összejövetelek összekapcsolását tartja szükségesnek a népművelő munkával, a tervszerűség jegyében. A bürokrácia szellemét .ki kell űzni a hivatalokból, mert a bürokrácia egyenlő • a szolgalelkiiséggel és a sok felesleges hu- za-vona, utánjárással, amikor nincs felelős gazdája a legfontosabb ügyekben. A közellátás után a legfontosabb a közhangulat biztosítása, szükséges az ipar és a mezőgazdaság harmonizálása. Nagy szerencséje Erdély gazdatársadalmának, hogy az EMGE már kész érdekképviseleti szerv. A gazdatársadalomnak azonban még mindig nincs kellő hangsúlya ott, ahol az ő ügyeiben elhatározásom ío- gamzanak meg. Somodi Ferenc etédi gazdaköri elnök a beszolgáltatásokkal kapcsolatosan terjesztett elő javaslatot. Pnzsár István beppttyóujfalusi gazda- köri elnök, az ottani Paraszt.szövet ség szervezetének helyi vezetője elmondja, mennyire meglepte a gazdaköri vezetők tegnapi értekezletének az a közvetlen hangja és jellege, a.mivel erdélyi kisgazda és birtokos, egyesületi tag és vezetőség a legfontosabb kérdéseket megtárgyalta. Az együttmpnkálkodásnak olyan tanulságos példája -ez, ami örömmel tölthet el mindenkit. Nincs különbség Erdély és az alföldi gazdakérdések között és éppen ezért össze kell fogni abban a testvéri szellemben, aminek a dési nagy gazdamegmozdulás olyan fényes tanuje- lét adta, Kiss Zsigmond ref. lelkész, rettegi gazdaköri vezető a közfuvarozás, közmunkák és közélelmezési kérdéseket tett szóvá. Gruja Farkas nyárádszentbenedeki gazdaköri elnök a Jurcsek-rendelettel kapcsolatos kérdésekről és a függő legelőügyekről szólott. Végül gróf Teleki Béla, az EMGE elnöke megköszönte a kétnapos gazdaparlament résztvevőinek jelenlétét s ezzel a gyűlést bezárta. Az erdélyi nagy gazda- napok a Himnusz eléneklésével értek véget. DIÁKCSINY, VAGY TRÉFÁSKEDVÜ BETÖRŐ MUNKÁJA? Mohácsról jelentik: Virányi József gimnáziumi tanár lakásába ismeretlen tettes 'behatolt és a festéssel is foglalkozó tanár több fesţme nyét elrontotta, bajuszt és pipát festett az alakokra, úgyhogy a képek teljesen értéktelenné váltak. A tanár feljelentésére a nyomozás megindult. Három diákot gyanúsítanak. J
