Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-21 / 138. szám

4.J *• i „ j, I BUCiPMT ür3íáihá2tí»- P»rlHa»-rit HÉTFŐ, 1943 június 21. LXÍV. évfolyam, 1 ARA Í2 FILLÉR ellenzék Szerke&ztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jdkai-u. 16., I. Tetefon: 11—09. Nyomda: Egye- tem-u. 8. Telei on: 29—23. Csekkszámla: 9205« fi LAPÍTÓ ITB: BIRTHI MIKLÚS JA' mco ásod llOlií ms« fcfhJ 2TO? ţ9T9 mái «aß :soá IT35Í rum tiisi ?9tf :?to 9\íff Tim hm iöf göa (19?, TDÍ g*S mn B9Î [9U 07Í >b? ?9 nţ uí ud o\ ne ab 9T rrr ITT ÎO id o! :d lí TT A a \ í 1 3 I > r A gazdák munkása Irta: Vita Sándor Kiadótulajdonos: „PALLAS SA.JTÓVÁLLALAT“ Rt. Kolozsvár. Előfizet«« árak: 1 hóra 3.20 P, negyedévre 9.20, íélévre 18.40, egy cvre 36 80 V« Akik tegnap és tegnapelőtt végighall­gattuk Désen az erdélyi gazdák tanács­kozásait, jóleső érzéssel állapíthattuk meg, mekkora iitat t£tt meg népünk az utolsó néhány esztendő alatt. Ha egy nemzet lelke beteg, az elsősorban abban látszik meg, hogy nem érdeklődik saját sorsa iránt s nem törekszik azt a saját- erejével és akaratával formálni. Ezért láttuk különös örömmel Désen a magyar gazdák, komolyságát, felelősségtudatát, hozzáértését, amivel a mezőgazdaság kérdéseihez hozzászóltak és a további- munka eredményességének feltételeit és lehetőségeit megvitatták. Egy uj földmii- vesréteg nő fel Erdélyben és szerte az országban, több tudással, nagyobb igé­nyekkel, mélyebb felelősségérzéssel, mint elődei, egy uj réteg, amely megta­nulta, hogy a jövője saját erőfeszítései­től függ és amely vallja, hogy áldozatos­ság nélkül nem várhatja sem a maga, sem az ország sorsának felemelését. Sok társadalmi szervezetünk van, amely népi jelszavakat hirdet, de kevés az olyan, amely eredményekkel is dicsekedhetik, s legtöbbjük nehezen találja meg azzal a néppel a kapcsolatot, amelyért munkál­kodni kíván. Az Erd.élyi Magyar Gazda­sági Egyesület a népért való szolgálatot és a segítést látja feladatának s munká­jával Erdély legfontosabb gazdaság- és társadalomformáló szervévé vált. Magá­ban foglalja mindazokat, akik a tőiddel foglalkoznak, törpebirtokost, és nagyobb gazdát egyaránt s az erdélyi gazdatársa­dalom összes kérdéseinek szolgálatára tö­rekszik. Öncélú osztályszervezet helyett mindazokat magában foglalja, akik a magyar földből élnek, s ezt u hivatási osztályt igyekszik tudásában, öntudatá­ban megerősítve az országépités szolgá­latába állítani. Magyar tömörülés ez, amelyet a belső demokrácia szelleme él­tet, s munkája nyomán — erről győzött men ismét a dési közgyűlés — öntudatos közösségérzés és egységes magatartás alakul ki a lelkekben. Tartósan és alaposan csak maga a földmiivesréteg tudja sorsát, megjaví­tani, erre azonban csak a változtatás hosszú és küzdelmes munkájátml lehet alkalmassá tenni. Elsősorban a kultúrát kell közelvinni a műveltségben, gazdasá­gi tudásban annyira sajnálatosan hátra­maradt foldmüvesréteqhez. Átadni neki mindazokat a kulturértékeket, amelye­ket ez a nemzet ezer esztendőn át létre­hozott, s hozzásegíteni a gazdásági tu­dásnak fegyvereihez. Erdély gazdálko­dási módja ma még messze elmarad nemcsak a nyugateurópai — dán, hol­land, német — termésnagyságok mögött, de a magyar Alföld, vagy a Dunántúl ter­mésátlagait sem közelíti meg. Sok oka van annak, hogy ennyire alacsony Ids- gazdaságaink színvonala — a talajviszo­nyok éppen olyan szerepet játszanak eb­ben, mint az elmúlt évszázadok gazda­ságpolitikája vagy a szegénység és a tu­datlanság. Ezer kérdés vetődik fel, ami mind megoldásra vár: utkérdés, talajja­vítások, vizszabáiyozás, a növényi és ál­lati fajtajavitás, silók építése, a mezőgaz­dasági hitelügy rendezése, erdők feltá­rása, legelő javítás, szövetkezeti értéke­sítés, tárházak és hiitőházak létesítése, a mezőgazdaság iparosítása, gépakciók. Er­dély gazd.asági- lehetőségei távolról sin­csenek még kihasználva s ezért felbe­csülhetetlen minden munka, amely ter­melésünk mennyiségi és minőségi emet- lésére törekszik. A háborús ország érde­ke ma a többtermelést írja elő legfon­tosabb feladatnak, de fel kell készülnünk a háború utáni versenyre is, amikor alighanem a minőségi termelés kérdése jog előtérbe kerülni. Ezeket a sürgető kérdéseket megoldani fisak kiművelt és jól megszervezett gaz­datársadalommal lehet. Csak ez felelhet meg akár mu, akár a jövőben azoknak a követelményeknek, amelyekkel a terme­lő gazda naponta szembetalálkozik. A gazdálkodás színvonalát emelni csak mü­veit gazdaréteggel lehet — a magasszin- ■vonalú gazdálkodás pedig egész sor nem­zetgazdasági és szociális kérdés megol­dásához is alapul szolgál. Gazdasági re­formokat életbeléptetni s a me tógazda­ság jogos érdekeit eredménnyel képvi­selni szervezetlen gazdatársadalommal nem lehet. Ha egy lépést tettünk a jobb, eredményesebb gazdálkodás utján, azzal párhuzamosan kell megindulnia a máso­dik lépésnek is, az egységes gazdaszerve­zet kiépítésének. Helyesen látta meg az EMGE, hogy az erős érdekvédelmi szer­vezet megteremtése és a gazdasági kul­túra terjesztése egymást kiegészítő, egy­aránt sürgős feladat. Seholsem nehezebb az prganizációs széliéin megteremtése, - mint éppen a me­zőgazdaságban — a különböző érdek- képviseletek, kamarák válsága eléggé bi­zonyítja ezt. Gyengeátütő erő nélküli érdekképviseletek mellett természetesen gyenge marad az érdekek védelme is s a közös gazdafront érdekei helyett köny- nven kerülhetnek partikuláris érdekek is előtérbe. Az EMGE példája azonban bi­zonyíték arra is, hony nem lehetetlen a ■mezőgazdaságban sem az egységes, min­den gazdát fruigában foglaló érdekképvi­selet megteremtése. Igaz, ehhez nagysze­rű kezdeményezőkre, bátor példamuta­tói ru van szükség, ezer akadály, gáncs, nehézség leküzdésére. Az EMGE a sze­retet és egyenlőség szellemében igyeke­zett összefogni Erdély magyar gazdáit. Az úttörő munka, elé eleinte hallatlak, akadályok tornyosultuk, széles rétegek bizalmatlanságát, megnefnértését kellett ■mindennapi gyakorlati munkával, .hó­napról hónapra megszülető reálir ered­ményekkel eloszlatni. Eleinte talán gya­nakodva állott egymással szemben a kis­gazdaréteg és a nagyobb birtokosok tár­sadalma. De a gyakorlati élet sodrása közelhozta_ őket egymáshoz, a közös munka során felébredt a bizalom egymás iránt, s ma az erdélyi gazdák birtok- nagyságra 'és társadalmi osztályra való tekintet nélkül, egységesen vallják ér­dekvédelmi szervezetüknek az EMGÉ-t. A gazdaköri elnökök gyűlése és a teg­napi közgyűlés megvitatta az erdélyi gazdák s az erdélyi mezőgazdasáy min­den égető kérdését. Érthető, hu a hábo­rús időkben elsősorban a háború által . felvetett problémák keltették az érdek­lődést, s ezek között is elsősorban az árszínvonal kérdése. A gazdák számára nem a mezőgazdasági árak emelése a lé­nyeges, hanem a helyes arány megterem­tése a mezőgazdasági és az ipari árak között. Az állat- és terményigény bevé­tel módozatai, a Jurcsek-terv végrehaj­tási módja, az állami, irányítás szerepe a, mezőgazdaságban, az egységes gazda­szervezetek kérdése, a gazdák saját érté­kesítő szervezeteinek kiépítése, a szalc- tudás fejlesztése mellett a népegészség­ügy, a szociális kérdések, az iparosit ás, a falu és város viszonya, uj gazdasági élet- források megnyitása is szerepeltek a ta­nácskozások rendjén. A felszólalásokat hallgatva, úgy éreztük. hogy nincs miért, félnünk a jövőtől. Közeledünk a hivatá­sára ébredt, öntudatos, a nemzeti célok érdekében helyesen tagozódó társadalom­hoz, amely‘ tudja már, hogy mi a tenni­valója, s hatalmas erőfeszítéssel igyek­szik félreháritani azokat az akadályokat, amelyek az ország belső fejlesztésének útjában állanak. Az EMGE saját szerkezetéhez és öntu­datához iayekezett népünket segíteni s ha népi politikát hirdet, az nála nem csu­pán jelszavakból, hanem valóságos tár- sudalomépitő cselekedetekből áll. Ezért tölt el bizalommal és meleg érzéssel ez a munka, mert legjobb hitünk szerint ez a nemzet boldogulásának egyedül igaz útja. Fokozódik az angolszász hajóforgalom m Földközi-tengeren Gyors német harcirepülők Londont támadták ­harcok a keleti arcvonalon Határidőre kitelepítették a szófiai zsidókat Szófiából jelenti az MTI: A zsidók ki- telepitése a bolgár fővárosból az előze- tes tervnek megfelelően junius 17-én egyelőre befejeződött. A Szófiában élő 25.000 zsidóból összesen 19.339-et telepí­tettek ki. A még a fővárosban maradt mintegy 5000 zsidóból kerek számban 3000 munkatáborokban és gyárakban dol­gozik, a többi 2000 vagy polgári mozgó­sitás alá esik, vagy egyeBSre kivételezett. A zsidóvagyonok és a zsidók szófiai la­kásai továbbra is zár alatt vannak és a zsidók csak külön engedéllyel vehetnek fel pénzt megélhetésük céljaira. Most dol­goznak egy rendeletén, amellyel az ösz- szes bulgáriai zsidókat testimunkára kö­telezik. Olatsz hivatalos: Olcsz tarnedóvetők támadása a fokozódó Földközi-tengő?! angolszász hajóforgalom ellen Rómából jelenti az MTI: A Stelarii- iroda közli az olasz főhadiszállás 1121. számit alábbi jelentéséi: Tót p ed i>V e I ő i • e p 111 ő g é p e j ok újból akadályozták az északafi ikaii mtvo­nalon fokozódott ellenséges hajófor­galmat és Roue magasságában el­süllyesztettek egy 10 ezer tonnás gő­zöst. és két hajót 17.000 tonnái tarla­1 omma 1 megrongál tálé Az olasz és a német bomba vetők támadták Bizerta és Panteileria. ki­kötőjét. Ellenséges négy motoros bombă zők támadást intézlek Cal&b'Kai part­vidéke és Messina városa ellen. A támadó bombázógépek közül négyet lelőttünk. Hétnet hadijelentés: Gyors német repülök Londont bombázták Berlinből jelenti az MTI: Ä Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: A Szovjet helyi előretöréseit a kli­bán i hídfőnél visszavertük. A keleti arcvonal többi szakaszá­ról élénk roh amcs:apat -1 e v ékény s,ég­ről érkeznek jelentések. A német tüzérség jó eredménnyel bombázta Leningrad liad'ifotitossá­gai céljait. A német légierőnek a Volga torko­latában horgonyzó hajók elleni tá­madásai során négy gőzös bombata- lál&t következtében snlyosan meg­rongálódott, úgyhogy elpusauubúsuk­kal számolni lehet. A német repülők ipari telepeket támadtak az ellenséges hátország­ban. Egy repülőgépünk nem tért vissza. Néhány ellenséges repülőgép a va­sárnapra virradó éjjel Nyugatnémet- ország területe fölé repült, anélkül, hogy bombákat dobott volna le. Az ellenséges gépek közül éngyet Ielöl­tünk. Gyors német repülők a junius 2<>- ra virradó éjjel támadták London és az angol délkeleti partvidék egyes céljait. A német haditengerészet junius ll és 20 közölt összesen 49 ellenséges repülőgépet lőtt. le. Szénbány ászok a Fehér Házban Amszterdamból jelenti a DNB: Mint a londoni rádió jelenti, egy szénbányász küldöttség jelent meg â Fehér Házban, ahol bejelentette, ha. nem teljesít ik . a szénbányászok kö­veteléseit, akkor hétfőn nemzet,i szí fáj kot kezdenek. Istrishan tüntettek a Szovjet ellen PÖLA, junius 21. ;(MTI ) Istria né­pe nagyszabású hazafias tüntetésen válaszolt az alattomos bolsevik! terv­re, amelynek értelmében egy szov­jetállamba akarják beolvasztani lstriát. Minden városban és faluban j összegyűltek a fékéteiugese.k és a la- J kosság, hogy kifejezésre juttassak » hazájuk és a Duce iránt érzett ra­gaszkodásukul.

Next

/
Thumbnails
Contents