Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-19 / 137. szám

X ELLENZÉK 1 1943 junius 19. Zathureexhy Gyula: Eßy hét Bulgáriában megek. De.igy érthető meg ..viszont, hogy a vezérek miképpen tudták áttekinteni a csatát és hogy állt módjukban személye­sen irányítani ott, ahol arra szükség mu­tatkozott. SZÓFIÁRÓL PORTRÉT ÍRNI igen vonzó feladat lenne. Az ősi város, amely évszázados török hódoltság és pusztulás után a mult század végén indult szédü­letes fejlődésnek, hogy a viskók és ro­mok helyére Európa egyik legbájosabb fővárosa épüljön, annyi szépet és kelle­meset rejt magában, hogy valóban ne­héz nem beleesni abba az ujságiró hibá­ba, hogy Beadekert Írjunk. Néhány gyö­nyörű régi temploma maradt csak meg a múltból, de a többi épület mind uj, Íz­léses és a mult század végének minden építészeti szörnyűsége ellenére, amivel Európa más városaiban találkozunk, Szó­fiában nyoma sincs a stílusok közötti vergődésnek, hanem a bolgárok fővárosát sikerült egységesen és nagyon is tudatos városrendezési terv alapján felépíteni. Széles és egyenes utcák, nyugodt hom­lokzatú épületek és igen szép parkok so­kasága teszi vonzóvá Szófiát. Hatalmas terek, kitünően elhelyezett szép szobrok emelik a bolgár fővárost messze a Bal­kán városai fölé és Ijizony nem egy eu­rópai városnak ad ugyancsak jó példát városrendezésről, építkezésről és ízlésről. A szófiaiak szemefénye azonban min­den kultúrintézményükön, színházaikon, egyetemükön, tudományos intézeteiken túl a Vitosa. Valóban széppé és vonzóvá ez a havas teszi a várost, amely 2200 mé­ter maeas csúcsával fejedelmi képet ad neki. Gépkocsin rándulunk ki a Vitosa lábához, hogy megtekintsük a bojanai templomot, amely igazán megérdemli a világhírt. A templom újonnan épített felső részében ma is Isten tiszteletet tar­tanak és ez a kicsiny templom kedvenc esküvési helye a szófiai házasulandók­nak A XII. században épült régi tem­plom ma is érintetlenül áll és falait cso­dálatos freskók borítják. Ezek a XIII. századból származó k;épek a mai portré- művészet első hírnökei Európában. A ké­peket nem festették hírneves művészek, de felfogásban egy századdal megelőzik az olasz renaissance mestereit. Jelei ezek a freskók a töretlenül szabad bolgár szellemnek, amely a kereszténység és európaiság óriási befolyása mellett is sza­bad és fajilag tiszta tudott maradni. Csak így érthető meg, hogv a meglehetősen primitiv bolgár festők négy-öt emberöl­tővel előbb indultak meg a művészet ama utiain, amelyeken egy Rembrandt, vagy Michel Angelo, Leonardo da Vinci, vagy Tizian juttatott el bennünket a tö­kéletességhez. ■ AZ ISZKER CSODÁLATOSAN SZÉP VÖLGYÉN indulunk Várna felé. A vas­úti töltés alatt tombolva rohan a hegyi folyó. Partján kicsiny bolgár falvak hú­zódnak meg, de mint fecskefészkek ra­gadnak az égbenyuló sziklák cfldalához is apró házak. Vadregényes, gyönyörű táj. A sziklák között mindenütt, ahol talpalatnyi föld van, ott áll a bolgár pa­raszt is és termel, kertészkedik, jószágot- nevel. A falvak primitívebbek, mint álta­lában a mi magyar falvaink, de a ha­gyományszerető bolgár ilyen irányú át- hevelése még óriási feladatokat ró az éllamvezetésre. Feltűnően kicsinyek a bolgár parajsztházak, de barátságosak. Gyönyörű viseletűkben járnak a bolgárok hétköznap is, az ő népművészetüket még nem fertőzte meg a gyáripar és ruháikat nem váltotta fel az olcsó gyári ruha. Ko­rán esteledik és mire. megébredünk, már a várnai síkon robog velünk a vonat. A várnai tó mellett haladunk el, amely cly szomorú történelmi emléket jelent számunkra. Ebbe a tóba szorították bele a várnai csata alkalmával a török ha­dak a magyar sereget. N VÁRNÁBAN FELEDHETETLEN VOLT A FOGADTATÁS. A Branndnik szerve­zet két szakasza, egy fiú és egy leány­szakasz sorakozott fel a pályaudvaron ze­nekarral, amely amikor kiszállottunk a vonatból, a magyar és a bolgár him­nuszt játszotta. Amikor az üdvözlések vegetértek, a bolgár leányok megrohan­tak és a keblükről a mi kabátjaink haj­tókájára tűzték virágjaikat. Mondani sem kell, hogy ugyancsak hirtelen jutott eszünkbe az ősi hagyomány és azt azon­mód gyakoroltuk is, csókkal köszönve meg a leányoknak a virágot. E művelet alatt természetesen elejét vettük annak, hogy egyes buzgó kartársaink fotogra- fáiianak. A Pályaudvarról a várnai emlékműhöz baitattunk, ahol koszorút helyeztünk el II. Ulászló kéne előtt. A Kunhalom te­le ión kereszt hirdeti a várnai csata em- b'két. Fölmásztunk a halom tetejére és Fehér Géza professzor ott magyarázta el a várnai csata lefolyását. Eszerint a tö­rök hadak a dombokon foglaltak állást, mig a magyarok a síkságra szorultak. Hunyadi János látta, hogy az ütközet el­kerülhetetlen és ezért világhírű straté­giáját alkalmazva, villámgyors támadást intézett a török túlerő ellen, majd az el­lentámadást személyes kíséretének beve­tésével előbb a jobb, majd a balszár­nyon sikerült visszavernie és ezzel négy órás harc után az ütközetet a magyarok javára döntötte el. Az ifjú király azon­ban a körülötte lévő lengyel urak un­szolására, hogy ő arassa le a győzelem babérját, csapatával rohamra indult, azonban támadása baţyl végződött és ek­kor már Hunyadi kardja sem mentette meg a helyzetei. A minden oldalról ro­hamozó török lovasság a magyar sereg zömét beleszoritotta a várnai tóba, mely ott nyomorultul elpusztult. A mai sokezer kilométeres arcvonalak és majdnem ugyanolyan kiterjedésű üt­közetek sorában csodálkozva néztük, hogy a történelem egyik legnagyobb je- I lentőségü csatája milyen kicsi helyen í folyt le. A magyar arcvonal szélessége nem volt több 5—6 kilométernél és a tó­tól a dombvonulatig terjedő rész szé­lessége 2—3 kilométer. Ezen a szűk he­lyen ütköztek össze aránylag óriási tö­AZ ÓLMOS ÉG ÉS HŰVÖS SZELLŐ ellenére is feledhetetlenül szép volt f Fekete-tenger. Várna most a hadi öve zethez tartozik, ami természetesen a für­dőélet pangását jelenti, de a strand nyit va van most is és magától értetődik hogy megmátottuk magunkat a tengei hullámaiban. Strandolásra sajnos, nem volt alkalma? az idő és igy autóbuszon jártuk be a kör nyéket. A csodálatosan szép euxinográdi királyi nyaraló megtekintése után az aladzsai kolostort látogattuk meg. A ko­lostor egy sziklaomlás következtében mintegv száz évvel ezelőtt került napvi­lágra. Tulajdonképpen nem egyéb, mint a meredek sziklafalba vágott odúk so­kasába, ahol annakidején remeték laktak, imádkozva s figyelve a tenger felől kö­zelgő veszélyeket. Gyönyörű kilátás nyí­lott a kolostor felső emeletéről a várnai öbölre és Dobrudzsa felé, ahol ismét a bolgár fehér-zöld-piros lobogót lengeti a szél. Este a zöldbe vittek ki vacsorázni egy kedves erdei vendéglőbe, ahol hamisítat­lan bolgár ételekkel traktáltak. Nótára is gyújtottunk és nemes versengés ala­kult ki a magyar és bolgár dalok között, amelyekben.mint a sziveinkben is, olyan sok a testvéri hang és a rokonvonás. Külpolitikai figyelő Románia A Transkontinent Press jelenti Bukarestből; A bukaresti rádió pénteken ismertette a Rador román hírügynökségnek azt a közlését, hogy az amerikai propagandának azok az állításai, mintha Románia békepuhatolózókat küldött volna ki Törökországba, teljesen alaptalanok. A Radio Orient hivatalos közlése nagy feltűnést keltett Európaszerte. Olaszország — Nincs félmegoldás. Az olasz nép választ­hat bombáink és élelmiszerünk között — irja a New-York Times legutóbbi cikkében, ame­lyet a cikkíró az Olaszország iránti „rokcwi- szenv-propaganda“ jegyében irt. Még a hoz­zánk érkezett jelentésekből is megfigyelhető, hogy Roosevelt nyilatkozata óta, amelyben az olasz népet akarta különválasztani a fa­siszta rezsimtől, az amerikai sajtó nap-nap után közöl olyan híreket, amelyek az olasz belső front életét kétféle beállításban tárják a szövetséges közvélemény elé. Kimutatják az amerikai lapoké hogy az olasz kultúra, civi­lizáció, szellemiség a legnagyobb érték az egye­temes emberiség számára. Megdicsérik az ame­rikai újságok az olasz nép szorgalmát, em­berségességét, jóakaratát és ezekben a megál­lapításaikban hivatkoznak az amerikai ola­szokra, akik odaadóan működnek közre a szövetséges világ győzelméért. Az amerikai „rokon szenv-propaganda“ sem­miféle eredményt nem ért el Olaszországban. Elsősorban a fasiszta párt volt az, amely gondoskodott az amerikai sajtó fáradozásainak kárbaveszéséről. Egymásután láttak napvilágot azok az újabb rendelkezések, amelyek a belső ellenálló erő megerősítését (szolgálják. Renr deleter adtak ki arról, hogy minden olasz, aki ellenséges katona, vagy ügypök olaszorszá­gi tartózkodási helyéről tud, köteles azt a ha­tóságoknak azonnal jelenteni. A fasiszta párt direktóriumának a Ducehez intézett felirata hat pontban foglalta össze a párt teendőit. A hat pontot az MTI jelentése nyomán ismer­tettük. Most arról értesülünk, hogy az an­golszász propaganda mind a hat pontot Olasz­ország ellen fordította és úgy állította be Itália helyzetét, mintha a feliratban foglalt rendszabályok egy konkrét adottság kiküszö- bölési lehetőségei akarnának lenni. Természe­tesen ezt az állítást Rómában a leghatározot­tabban megcáfolják. Délkeleteurópa további bástyákat vizsgáljuk, megállapíthat­juk, hogy elsősorban Norvégia, Hollandia, Belgium és Franciaország megerősít itt part­vidéke töltheti be maradéktalanul az ilyen erős bástya szerepéi. Olaszország már nem nevezhető bástyának a német külügyminisztérium lapja cikkének értelmezésében, amennyiben az Appenim-fci- sziget védelmi lehetőségei csak korlátolt mér­tékben vannak a német hadseregfőparancsnok ság kezében. A katonai szakértő a dclkeleteu- rópai bástya erőtényezőinek általános áttekin­tése során a közvetlen katonai helyzettel kap­csolatban ezeket irja: ,.A balkáni hadjárat egészen uj katonai helyzetet teremtett. A part- raszálló ellenség — ha le is küzdötte a Föld­közi-tengert, ezt a veszélyes Senki-földjét — nem aránylag gyenge expediciós sereggel ta­lálja szemben magát, mint Afrikában, ha­dern a keleti arcvonal fennállása ellenére, mil­liós hadseregek óriási erejével. A védők itt nin­csenek egy félig feltárt gyarmati terület gyér úthálózatára utalva, hanem egy egész konti­nens invázióra felkészült, kipróbált szervezete siet segítségükre“. „Annyi mindenesetre biztos — fejezi be cikkét a német katonai szakértő a Berliner Börsenzeitungban —, hogy Délkeleteurópában mindent megtettek, amit csak lehetett az eu­rópai kontinens védelmére^. Az angol király afrikai útja György angol király északafrikai szemle- Htjától szokatlan részletességgel számol be az angol és az amerikai sajtó. A király szer- oán Churchill repülőgépén az 5. amerikai hadsereg főhadiszállására érkezett, ahol szem­lét tartott Clark tábornok csapatai felett A tüzérségét, a páncélosokat és a különleges sza­kaszokat külön szemlén /nézte meg, majd Clark tábornokkal, Grigg hadügyminiszterrel és Patton tábornokkal ebédelt. Majd egy ku­lisszákból épített falu elleni rohamot mutat­tak be a királynak, később pedig a 9. ameri­kai hadosztály vonult el az uralkodó előtt. . A Times „Nagy események előestjén1 umü vezércikkében foglalkozik György király af­rikai utjával. Most, amikor a király az afri­kai csapatoknál van — irja a lap —, barát és ellenség egyaránt érzi, hogy a feszültség a Földközi-tengernél tetőponthoz közeledik: A haza üdvözletét a katonákhoz e döntő idő­pontban senki sem tolmácsolhatja jobban, mint az uralkodó. A Berliner Börsenzeitung katonai munka­társa az angolszászok Délkeleteurópa elleni esetleges támadásának esélyeivel foglalkozik, azzal kapcsolatban, hogy az angol és amerikai sajtóban újabban gyakran jelennek meg ilyen kombinációk. A lap katonai munkatársa, a délkeleteurópai politikai és katonai helyzetet a következőkben vázolja: „A balkáni tűzfészekből Európa dél­keleti bástyája lett és c terület népei megvé­dik ha. íjukat minden betolakodó ellen, ha dél felől is jön. és elég erősek is annak meg­védésére“. Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy német részről mintegy két hónappal ezelőtt nevezték elsőizben a kontinenst , Europafestung'l-nak, „európai erőd“-nek. A Berliner Börsenzeit un g fentebb közölt megállapítása tisztán mutatja, hogy az Euiopafeslungnak szétszórt bástyái is vannak. Ilyen többek között — mint a berlini lap cikkéből is kiderül — a Balkán, fia * A „nagy események előestjén“ a többi an­gol lap cikkeiben is megismétlődik. Az angolszász sajtó beszámol arról is, hogy az északafrikai szövetséges csapatok mindez- ideig „állandó kemény train’nget tartottaké Más algíri jelentések is célzatosan utalnak György király látogatásának jelentőségére. Mint egy zürichi távirat mondja, az angol lapok megemlítik, hogy legutoljára 1270-ben volt egy angol herceg afrikai csapatainál: Earl of Chester, aki a keresztesháboruban vett részt. NAGY JÓZSEF. Titok Nők tiszta teintjűket gyakran csak annak köszönhetik, hogy figyelmet fordítanak emésztésükre. Legyen az emésztésének szabályozója: A téli csata mapyar főié Ritka hidegvérről és kimagaslóan pél­dás bátorságról tett tanúbizonyságot Da­rái Ervin százados, az alexandroivkai re- teszállás harcaiban 1943 január 17-én éj- zaka. Darai szabados hadosztályparancsnoka i szürkület beálltakor rendelte ki a had­osztály törzsből, hogy az Alexandrowká- ól nyugatra húzódó Stalin-ut mentért harcoló gyalogezred kötelékében egy szá­zad parancsnokságát vegye át. A már hosszú idő óta súlyos harcokban állt egységek töredékeiből összeáílitott, újra harcba vetett és az embertelen hi­degben nélkülöző századot « védelmi in­tézkedés kiadása, illetve a század felvo­nulása után közvetlenül érte a bolsevis­ták sokszoros túlerejű, igen nagyszámú könnyű és nehéz tűzfegyverekkel, vala­mint harckocsikkal támogatott meglepő támadása. A 46 fokos hidegben napok óta harco­ló éjjelt-nappalt szabad ég alatt töltő, sulvos veszteséaeket szenvedett és heve­nyészve összeáílitott század —• melynek a nagy hidegben önműködő fegyverei is felmondták o. szolgálatot — meginaott és a tömegtámadás mindinkább fokozódó nyomását nem bírva, visszavonult.. Darai százados, a helyzet villámgyors áttekintése után mitsem törődve a? ak­kor már 200—250 méterről szüntelenül ontott ellenséges tűzzel, a teljesen nyílt hómezőn honvédtől-honvédhez rohant és buzdító, lelkesítő szavakkal tulkiáltva a szörnyű harcizajt, sikerült a közvetlen közelében levőkkel, minteay 10—12 hon­véddel egy hófúvásból támadt kis hal­mon megkapaszkodnia. Ennek tetejére állt és tovább tüzelte, bátorította honvé­déit. Az ellenség most természetesen ez újabb helyi ellenállás leküzdéséhez fo­gott és még hevesebb tüzet zúdított a kis „hóerődre“, amelyet Darai százados há­rom honvéddel csak akkor adott fel, mi­kor az ellenséges nehézfegyverek talála­tai. többi embereit már megölték vagy megsebesítették és mikor jobbról és bal­ról is túlhaladták már az előnyomuló bol­sevisták. Ekkor csatlakozott az ellenségtől pár perccel előbb elvált és az ezredparancs­nok rendezése alatt álló századtömbhöz s azt rohamra tüzelte. Bátor magatartásá­ra és lelkesítő szavaira a közelben állók — az ellenséges fényjelző tűzzel mitsem törődve — megindultak az ellenség felé. Ezt látva, a többiek csatlakoztak s az előbb még visszavonuló század rohamba csapott át, az időközben felzárkózott, tá­madó bolsevista ember- és fegyvertömeg ellen. A terep az ellenségnek kedvezett s ez látva a megindult rohamot, az elért pe­remvonalon megállt és tüzgépet tüzgép mellé rakva, hatalmas tűzzel fogadta az induló rohamot. Ekkor adta Darai százados példaadó bátorságának és hidegvérének újabb ta- nujelét. Látta, hogy a súlyos lelki válsá­gon átesett egység rohamát kudarc fe­nyegeti. A jobbszárny rohamozol között az ellenséges fegyverek szinte sorokat vágtak. Darai százados mégis az ellensé­ges tűz által legjobban veszélyeztetett szárnyra rohant, a megtorpant honvéde­ket a legnagyobb hidegvérrel összeszedte, akár csak a gyakorlótéren, vonalba so­rakoztatta. Megállapította kinek mennyi a lőszere s azt kiegyenlítette és megnyi­totta a tüzet az ellenségre. Küzdelmét szakaszra sorvadt erővel is mindaddig folytatta, mig lőszere elfo­gyott. Csak ezután vonta vissza, az idő­közben újból támadó szovjet túlerő elől a századát. Ezredparancsnoka Darai Ervin száza­dost lovaokeresztre a hadiszalagon kar­dokkal iktiintetésre terjesztette elő. Minisztertanács A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kor­mány tagjai Kállay Miklós miniszterelnök el­nöklésével csütörtökön délután j órakor mi­nisztertanácsra ültek össze. Kállay Miklós miniszterelnök az ülésen meleg szavakkal em­lékezett meg vitéz Nagy Vilmos vezérezre­desről és egyben szívélyesen üdvözölte t nű- nisztertanácson első alkalommal í észtvevő Cs^tay Eaios vezé: ez redes, honvédelmi mi­niszter. A minisztertanács ezután folvó kor­mányzati üg.mkkel fogí dkczDtr és a késő e-ű órákban ért véget. PAPÍRBAN, írószerben, irodai fel- szerelési tárgyakban teljes raktárt talál az „Ellenzék“ könyvesboltban» Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Tel»» Ion 11—99. A

Next

/
Thumbnails
Contents