Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-11 / 105. szám

1943 májai 12k ELLENZÉK Felfrissítik az erdélyi lóállományt Szakértő bizottság vásárolja meg az erdélyi lótenyésztők számára a tény ész-kancákat — Beszámoló a bizottság munkájáról HL'GYKÖZ KOVÁCSI, május 12. A ro­mám 21 éves megszállás alatt óriási károk ér­ték az addig kiváló és nagy hírnek örvendő erdélyi lóállományt. Egymás után szűntek meg, oszlottak fel a híres ménesek, a megma­radó anyagot pedig kíméletlenül vette igény­be a román katonai rekvirálás és ebből az anyagból alig került vissza valami a felszaba­dulás után. Ennek a nagy és végzetesen súlyos veszteség­nek pótlására rendezi a m. kir. földművelés­ügyi miniszter az úgynevezett tenvészkanca akciót, hogy az anyaország területerői vásá­rolt és kedvezményes feltételek mellett kiosz­tott jóminőségü kancák kiosztásával legalább részben pótolja a románok által okozott veszteséget. W A tenyészkanca akciót a m. kir földműve­lésügyi minisztérium megbízásából az EMGE végzi, mindenütt teljesen megbízható, lósze­rető gazdák kezére bízva azt az anyagot, amit nagy áldozatok árán, nagy fáradsággal, költséggel, alapos szakismerettel és lelkiis­meretességgel vásárolnak össze az anyaország területén a különböző bizottságok. A bizottság vezetője a m. kir. földmüve lésügyi miniszter által kirendelt ménteleppa- rancsnok egy állatorvossal, a Lóértékesitő Szövetkezet kiküldött tisztviselője, a vidé- kenkint beosztott lókereskedők, továbbá az EMGE és kirendeltségeinek kiküldöttei. Mig egy ló megvásárlására kerül a sor, na­gyon sok próbát kell kiállania. Ép, egészséges, fajta jellegnek megfelelő kell legyen. Az első benyomás, amit az elővezetett ló a bizott­ságra tesz, döntő. A fajtajelleg, itt a félvér, nonius, lipicai, arab jelleg a kivánatos, mura- közi keresztezésü lovakat nem vásárolnak, sem a Bácskában elterjedt amerikai kereszte­zésü lovakat. Különös gonddal vizsgálja a bizottság a patákat. Minden hiba kizárja a vételt. Saj, J nos, e tekintetben nagyon sok a tennivaló. Ami a megyei lótenyésztési szakosztályok ve­zetőinek feladata lesz; patkoló tanfolyamo­kat rendezzenek és téli szemléltető előadáso­kat tartsanak. Ugyancsak kötelességévé kelle­ne tenni az állatorvosoknak is, hogy lószem lék alkalmával folyton figyelmeztessék a gazdákat a pata ápolására, melyet már a csi­kókorban. kell elkezdeni. A bizottságok ugyanis látták azt a káros elfajulást, aminek oka a csikókorban elhanyagolt körömápolás hiánya volt. A lábak, csüd, csánk gondos megvizsgálá­sa után a lábak ,,feladása'* következik. Ha a ló rúg, a lábát „feladni*1 nem akarja, már is mehet. Ekkor mérik le a lovat. A magas­ság és az övméret közötti különbségnek mi­nél nagyobbnak kell lenni, úgyszintén az al­só lábszárméret is meg kell haladja a 17., cm -t. Ezután a járás elbírálása következik. Lé­pésben, ügetésben. Gyanús mozgás esetén csánkpróba következik. Csak vonalon járó, térölelő, szabad mozgású lovat vesz meg a bizottság. Ezt a bírálatot a szemvizsga kö­veti, ha ez is megfelel, úgy a huzópróba kö. vetkezik. Makacskodó, rosszindulatú lovakat nem vásárolnak meg. ^ *5 Az egyik bizottság, a vitéz Szluha Ferenc ezredes csoportja iegutóbbi vásárlásait Pest- megyében, Jászkarajenőn kezdette és végig­haladva Lajosmizsén, Szabadszálláson, Fülöp- szállásen, Szalkszentmártonon, eljutott a Pe- tőfí-emlékekkel teljes Kiskörösre, onnan Ha­jósra. Másnap Kalocsa, Kiskunhalas lóállo­mányából válogatott, hogy aztán Szabadkán és Bácstopolyán befejezze a vásárlásokat. Ezeken a vásárokon a felvezetett anyagból 66 darabot vásárolt meg, melyet az illetékes ló­kereskedők szállítanak le a kijelölt állomá­sokra. Pestmegye területén általában meglátszik a gondos tenyésztés. Ennek irányítása jelenleg a legjobb kezekben van. A ménállomány min­denütt kitűnő, a vidéknek megfelelő kisebb, de mély, kemény méneket találjuk a fedezte­tő állomásokon, melyeket vitéz Szluha ezre­des, a nagykőrösi méntelep parancsnoka osz­tott be, aki egyúttal a déli lótenyésztési te­rület parancsnoka is. Sok nehézséggel kellett megküzdenie, mig eljutott a kitűzött cél felé vezető útra, egy a vidéknek megfelelő fajta félvér kitenyésztéséhez, mely úgy a gazdák részére, mint a katonaság számára is megad­ja azt a lóanyagot, amit a gazdák is szeret­nek. Sehol sem látjuk már azokat a magas- lábú, vékony csontoztu méneket, melyek ré­gebben a telivérrel való kísérletezések révén inkább rontottak, mint javítottak: a közte­nyészeten. Voltak azonban vidékek, ahol a tanítás még nem fogott. Ezeken a vidékeken ijesz­tően látszott az elhanyagoltság. A lóállomány egy félévszázaddal mögötte állott a többinek. Itt nem használtak állami méneket, rossz ma­gán-, sőt zugmének szaporították a lovak szá­mát, mert ezt tenyészetnek mondani nem .le­hetett. Annál jobban értékelhette a bizottság azokat a helyeket, ahol a gondos tenyészet meglátszott az állományon, melyen jóllehet, meglátszott a takarmányinség, de sokszor ad­tak meglepő eredményt a vásárlások. Kalocsán az érseki uradalom nagy fekete nónius-tenyészete külön élményt szolgálta­tott. Hatalmas kancaállomány van az. egyes gazdaságokban, a központban vannak ber­niének, egy Örmény és egy Nónius XXX. Ezek után származnak az uradalomban hasz­nált igás állatok és a nagy disz.hintót vonó óriási paripák. Az uradalom még mindig sínyli az előző évi szárazságot, de még in­kább az azt megelőző árvizes éveket. Ez a nagyon alárendelt minőségű szénákon látszik meg, ami miatt az újabb évfolyamú csikók gyenge bőrben vannak. Ez átmeneti állapot és akinek ideálja a Nónius, sok gyönyörűsé­get talál egy jobb takarmányu év után az újabb generációban, melyek oly kiváló mé­nek után származnak, mint az ott látott bér­mének. Szabadkán már egészen más és uj ké­pet mutatott a lóállomány. Itt 22 éven át a szerb lótenyésztés nyert teret. Miután a tő­lünk származott ménekből kifogytak, külön­böző irányok kezdtek teret foglalni. Sok a murakeresztezés, de még több és veszedelme­sebb az amerikai vérfertőzés. Ezek a tetszetős járású lovak tele vannak csontszerkezeti hibákkal és ez a keresztezé­seknél még inkább felvesz, minthogy ki­egyenlítődjék. Nehéz dolog lesz ezt kiküszö­bölni a köztenyésztésből, mert a jó járás, a gyorsaság nagyon vonzza a gazdákat, akik elég vagyonosak és biztos jövedelemmel ren­delkeznek ahhoz, hogy egykönnyen el lehet­ne teríteni őket az általuk kedvelt iránvtól. Az állomány ettől eltekintve általában jónak mondható és elég nagy volt a megvásárolha­tó anyag is. A szabadkai fedeztető állomáson sok na­gyon jó, fiatal mént láttunk. Ezek vannak hi­vatva felújítani az irányt-tévesztett lótenyé­pofon nz éjszukAbfn - murAti hűvel MMMIMWVMMMWMMWMMMMMMMMMMMWMMMM H ol "«■»= SZIRIUSZ a Corvinban Î szetet, amelynél — amint említettük — sok az amerikai és a hidegvérű keresztezés, melynek közül főleg az amerikai hozott be sok kiverni valót. A vásárlásoknál gondosan kerülte a bi­zottság az ilyenek vásárlását, nehogy az erdé­lyi és bihari lóállományt ilyenekkel megfer­tőzzék. A vásárló bizottságot kellemes meglepetés érte Topolyán. Meghívást kapott Lelbach Gyulától bácstopolyai ménese megtekinté­sére. Az autók hirtelen letértek a betonutról és jó földúton haladtak befelé dúsan zöldelő búzatáblák között. Pár perc alatt befordultak a gépek egy nagy majorba. Mindenütt rend, tisztaság, vakító fehérre meszelt gazdasági épületek közé érünk. Az egész belsőség üde. zöldfüves térség. A szegélvező fák karói fe­hérre meszelve, kellemes látványt nyújtanak. A házigazda kedves mosollyal siet fogadá­sunkra, mellett hömpölyögnek a kis daxlik, fekete és sárga szinegyvelegben. Mindjárt megkérjük, mutassa be lovait, még mi­előtt a nap lemenne. Először is két bérmén jön. A Furiózó XXVII. Apja Nó­nius 30. Aztán Zalavárt látjuk. Ezek' fedezik a ménes kancáit és ménutódaikat az állam vá­sárolja meg, mint szerződéses ménestől, a köz- tenyésztés céljára. 50 kanca van az álló mányból e célra kijelölve. Nagyon megkapó kis mén egy saját tenyésztésű, Famulus nevű mén. Méretei kitűnőek. Magassága 164. öv­méret 184. Lábszár mérete 20. Ezek után vezetik ki a telivér Reklámot. Hatalmas sárga állat, gyönyörű méretekkel, csupa tűz és ideg ez a lenyűgözően szép ál­lat. Méltatlankodva csóválja a fejét a kive­zetésnél, táguló orrlyukakkal fújja a tüzet magából. Aranvsárga szőre égőén ragyog a lemenő napfényben. Egymásután kerülnek elő a többi telivérek is. A Diadal, az Alag, a Consul ... A másik istállóból egy óriási mént vezetnek elő, a Bocskait . . . Alig akarjuk el­hinni, hogy ez az erős íélvérre emlékeztető mén amerikai. Ha ilyenek lennének az ame­rikaiak, nem lenne panasz ellenük, mint ron­tó elemekre. Ezután vezetik elő a kancakat. Egyik teli­vért a másik után. A bizottság lóversenyző tagjai örömmel szemlélték meg azokat. A Lelbach-ménes szerződéses ménes, ahon­nan a kijelölt kancák után származó mén­csikókat az áltam vásárolja meg. A tenyész anyagot látva, minden jel megvan arra, hogy a lótenyésztésünk erős lendületet fog venni egy ilyen anyag tenyészetbe való bevetése után. örömmel töltött el mindnyájunkat a látott remek anyag. Mi, akik Erdélyből kerültünk oda, magunkban valószínűségi számításokat tettünk, mibe került volna nálunk egy ilyen ménes átvészeltetése a megszállás alatt. Ez a ménes is átélte a megszállást és csakis az igazi lovas szellem, lószeretet és az ebből fo­lyó áldozatkészség tette lehetővé azt, hogy egy olyan felmérhetetlen értékét meg tudjon valaki őrizni és átmenteni egy olyan nehéz időn át, ami Bácska felett átviharzott. Hálásan megköszöntük a látottakat és a szives látást a házigazdánknak és főleg vitéz Szluha Ferenc ezredesnek, akinek révén en­nek a felejthetetlen élménynek részesei lehet­tünk. Hazánk lótenvésztési ügye jó kezekbe van letéve és reméljük, hogy ilyen forrásból táplálva és az erdélyi anyagot kiegészítve, felújítva, egy évtizeden belül pótolni tudjuk a veszteséget és az erdélyi ló jóhire ismét helvre fog állani. ZATHURECZKY KÁROLY. A kormány valamennyi tagja megjelenik a MÉP csütörtöki pártértekezletén BUDAPEST, május 12. A Magyar Elet Pártjában csütörtökön délután 6 órakor pártvezetőértekezlet lesz, ezután pedig 7 órakor pártértekezlet, amelyen Kállay Miklós miniszterelnök vezetésével megje­lenik a kormány valamennyi tagja. Az időszerű kérdések megbeszélésn kivüi a párt tagjai több interpellációt is elmon­danak, amelyekre az illetékes mimszte rek azonnal válaszolnak. Sziklaomlás betemette a Nagyszeben-Olt vasútvonalat BUKAREST, május 12. (MTI.) Lotru községben, a Kárpátok délnyugati lejtő­jén, május 10-re virradólag egy 850 tonnás sziklatömb zudult le a mélybe. Bete­mette a Nagyszeben—Olt vasútvonalat,amelyet csak kéthónapi munka után tud­nak ismét a forgalomnak átadni. CARMEN Bizet operája a Nemzeti Színházban Az európai zenészvilág Wagner előtt hó­dol, még hullámzanak ugyan körülötte a nagy viták, de a győzelem babérága már az övé, amikor föllép a színpadra a szevillai cigány- lány. Carmen. Az operaszinpadokon Grál-io- vagok és a Nibelung-mondakör hősei ágál­nak, koturnusszal a lábuk alatt, Verdi az egyiptomi és az etióp királylány, Amneris és Aida szerelmi versengéséről ir operát, s ek­kor váratlanul berobban Bizet. Dohánygyári munkásiányokkal, csempészekkel és katonák­kal népesíti be a színpadot s mi, a zsöllyék es páholyok közönsége, egy véres népdráma ta­núivá leszünk. A verisztikus operák, Mascag­ni, Leoncavallo, Puccini müvei számára Bi­zet vágott utat. Függetleníteni tudta maga* Wagner nyomasztó hatásától, Carmen je uj stílust és ízlésvilágot hozott, ezért már csak zenetörténeti szempontból is dicsősége soha el nem évülhet. Bizet Carmenje azonban nemcsak zenetör- lénetileg becses, hanem nagyon is élő érték Azzá teszi csodálatos gazdagsága friss zenei témákban és jeleneteinek ragyogó szerkezeti felépítése. Témáit bármennyit játsszák é; koptatják, ellenállnak az időnek; jellemzőek, kifejezőek s ez őrzi frissességüket. A jelenetek zenei fölépítése pedig utólérhetetlenül töké­letes, páratlan szinpadi érzékkel megalkotott. Eredetileg prózai párbeszédek is voltak ben­ne, de később Bizet egyik zeneszerző barátja, Guiraud, a prózai részeket atirta recitativóra Nemrég a Carmen pesti felújítása alkalmából a kritikában olyan hang is akadt, amelyik az eredeti formát, a prózai szövegek visszaállí­tását kívánta, nézetünk szerint azonban ezzel az előadás nem lett volna élvezetesebb, s csak a kritikusokat érdekelte volna, mint Ku­riózum. Helyeseljük, hogy7 Vaszy Viktor a recitativós feldolgozást választotta. Épp úgy a legnagyobb elismeréssl kell szólanunk egész karnagyi munkájáról: nagyszerű hangsúlyt kapott felfogásában a mü drámaisága, tisztán éreztük, hogy erre fordította a legtöbb gon­dot. Javára írjuk még, hogy az ezúttal is derekasan helytálló zenekar játékában a megszokottnál több dinamikai árnyalás volt, nemcsak harsány forték, hanem lágy7 pia- nók is. A cimszerepben föllépő Mészáros Erzsébet művészi képességei nagy7 erőpróbát állottak ki. Igényes, sokszínű szerep az érzéki, kacér és elvetemült cigánylány szerepe. Az első fel­vonásban úgy7 éreztük, hogy a játékot illető­leg kevesebb több lett volna, a későbbiekben azonban Mészáros Erzsébet jól oldotta meg feladatát. Habanérája az első és kártyaáriája a harmadik felvonásban teljes mértékben megérdemelte sikerét. Micaelát Hidy Francis­ka alakította. Ö bizros értékké fejlődött, eb­ben a szerepben is elragadó. Harmadik fel­vonásbeli áriájával nagy sikert aratott. Tur­ján Vilma mint Mercedes, kiemelkedően jó volt, hangja szépen fejlődik és hangsamé igen értékes. Épp úgy kitűnőnek mondhatjuk Végh Kató Frasquítáját is; élveztük csengő, kelle­mes szopránját. A férfiak közül Szabad y Ist­vánról kell szólanunk először. Gyönyörű ba­ritonja összes szerepei közül Escamillójában érvényesült legjobban. „Kiugrást11 jelent teg­napi föllépése, művészi pályájának pedig em­lékezetes állomását. Angyal-Nagy Gyjda né­zetünk szerint megtalálta Don Josébii az egyéniségére szabott szerepet. Don Jósé ugvanis zeneileg inkább lírai tenor szerep. Külsőre és hangra egyformán jó volt. A ne gyedik felvonásban bátran alakította a szen­vedélyes szerelmest, ugyanolyan érzelemmel telitettnek kellett volna lennie a virágáriának is. Megérdemelt sikere volt Horváth László kellemes basszusának is Zuniga hadnagv sze­repében, dr. Sikolya István és Gaál József kitünően látták el feladatukat. Virágos Mi­hály Morales szakaszvezetőként csillogtatta szép bariton hangját. A kórus jól helytállott az uj karigazgató, Szita Oszkár vezetése alatt. S nagyron tetszett a piarista gimnázium diák­kórusa. Bartos Irén Rimóczy Violával, Tóth Babával és Keresztes Katalinnal, valamint a tánckairal együtt pompásan táncolt. Mo- ravszky balettmester igen jó munkát végzett. A négy szinpadkép Varga Mátyás művészi képzeletét, a rendezés pedig Vitéz Tibor ki­tűnő hozzáértését dicséri. KÉKI BÉLA. Vizsgáztak a köröndi fazekasok MAROSVÁSÁRHELY, május 12. Ma­rosvásárhelyi tudósítónk telefonjelenté­se.) Hétfőn az udvarhelymegyei Korond községnek nevezetes eseménye volt. Hétfőn vizsgázott a világhírű koronái fazekasok első csoportja. Mint ismeretes, az iparügyi miniszter úgy döntött, hogy a köröndi fazekasokat is mestervizsgára kötelezi s ezáltal ipar­igazolvány váltására. Korondon körül­belül háromszáz ember foglalkozik cse­réptárgyak készítésével. Közülük körül­belül hatvanon olyan árut állítanak elő, amely exportképes. Az első vizsgán huszonnégyen jelentek meg, bár a miniszter eddig hatvanegy fazekasnak adott engedélyt arra. hogy — bár nem tanonckodás utján tanulták j meg mesterségüket és ipariskolát nem végeztek — szakmai ismereteik birto­kában vizsgára állhassanak. A szóbeli és írásbeli vizsgákon ugyan a Korondra kiszállott vizsgabizottság előtt a jelöltek nem mindig tudtak a megkí­vánt ismeretekből feleletet adni, viszont a vizsga gyakorlati részén olyan csodá­latos teljesítményt tudtak felmutatni, amennyiben ötpercenkint készítették el a leggyönyörűbb vázákat, edényeket s ezért a vizsgabizottság mindnyájukat átengedte a vizsgán. A vizsgázók közül négy7en, akik írástu­datlanok voltak, később pótolhatják hiá nvosságukat. A bizottság megengedte, hogy addig is folytathassák iparukat. Jö­vőre azonban már valamennyi köröndi fazekasmester iparral kell rendelkezzen. TÖLTŐTOLLAKAT, timtaknlikat az „Ellenzék“ könyvesboltban vásá­roljon, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9, szám.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents