Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-10 / 104. szám
1 HU 3 mójut lí. ELtENZfiK A délerdélyi magyarság testvéri kézfogása Sí{ Ovi OÁ 9>í :sö io.t IP ÍI£f A m & 93 S« Kf Síi xa ío m >q tu :3i V q ;A 3 is d Ä i ►í 9 3 ß â I r A dermedt hallgatásban minden hang, minden kis mozdulat biztatást sugároz, mert az élet jele.. És almikor egyszerre nyugodt öntudattal keményen csattan tel a hang és a kezek testvéri kézfogásban erősen összefonódnak, az aláírnak látszó testen hogyne futna végig az élet árama, hogy a magasba lendítse a hitet, a megmaradás reménységéi! A hallgatásra Ítélt romániai magyarság életében ilyen esemény volt a Hangya Szövetségnek április végén Nagyenyeden tartott közgyűlése- Egy gazdasági, vagy kereskedő Inni szervezetnek, egy szövetkezeti központnak a közgyűlése máskor csau azokat érdekelte, akik a szervezet szorosabb kötelékébe tartoztak. Ma otr láttak a Hangya nagyenyedi közgyűlésén Márton Áron róm. kát. püspököt, Nagy Ferenc református püspökhelyettest, dr. Gál Miklóst, az unitárius egyház főgo ndn óikat, dr. iSzász Pált, az EMGE elnökét, Elekes Viktort, a Bethlen-kollégium rektor- professzorát, Bujáid Domokost, a Majláth-főgimnázium igazgatóját, Csefó Sándort és Szabó' Mihályt, a református tanítóképző és gimnázium igazgatóit. És a szövetkezeti hálózat több mint száz kiküldöttjén kívül, papokon, tanítókon és egyszerű földműves embereken kiviül jöttek tanárok és távolálló érdeklődök, eljött a Déli Hírlap és az Erdélyi Gazda szerkesztője, eljöttek azok, akiknek szivüket mardossa a magyar munka, a magyar élet jövője. Eljöttek Temesvárról és Aradról, Tordáról és a Eüküllők mentéről, szórványokból és magyar szigetekből, hogy magyarul beszélhessenek egymás között a saját dolgaikról. Mert ünnep az, amikor a romániai magyar kimozdulhat hazulról, hogy egy magyar közgyűlésen rósztvehes- sen és ünnep az, amikor egy pár órát el lehet beszélgetni magyar társaságban, amikor nemcsak panaszok hangzanak el, hanem a küzdelmek között folyó magyar (munkáról folyik a szó. A Hangya nagyenyedi közgyűlésén nem kisebbségi panaszokról, sérelmekről és nem nagy rátörő, merész tervekről beszéltek, hanem csupán egy év lassú, fáradságos munkájáról számoltak he. De ez a munka mesz- szire kisugárzik a mély rétegek felé, mert célja,, mint Haller István gróf mondta: „népünk gazdasági megerősítése, hogy a jelenleg dúló viharokat átélje és a vihar után magának egy szebb, boldogabb jövőt felépítsen“. Ha a Hangya-közgyűlésen nem is jelenhetett meg mindenki, de ott volt az erdélyi magyar lélek, megszólalt és a kimondott gondolatban a szivek egyszerre összedobbantak. Az a gondolat, melyet Haller István gróf kifejtett, nemcsak a szövetkezeteké, hanem az egész erdélyi magyarságé. „Mi ez a szövetkezeti alap- gondolat? — tette fel a kérdést. — Mindenekelőtt a keresztény világnézet, az az élték, amely egyik biztos pillére a szövetkezésnek. Ez a keresztény világnézet egymás megsegítésében és egymás megbecsülésében nyilvánul. Ez adott lelket a munkánknak, ez adott gyámolitást a gyengének, -erőt a kételkedőnek! Szövetkezeti életünk második pillére: a komoly, céltudatos, reális munka. Nem volt célunk a nagytőke tulka pasaival versenyezni, hanem kis emberek vagyonkájának megőrzése, gyarapítása, életszinvonalának emelése. Szövetkezeti életünk harmadik pillére: az összetartás. Ez az összetartás az az erő, ami kis egyedeket, amelyek egyenkint számba nem jönnek, nagy, erős alakulatokká, komoly tényezőkké változtat. Ezt az összetartozást hirdettük, mint alaptételt, úgy befelé, intézményünkön belül, mint kifelé, más hasonló Iliit é zm é n y e k k e 1 szemben.“ Az idők megérlelték az összetartozás, az egymás támogatásának, az együtt munkálkodásnak érzését a közös sorsban élő magyar szivekben és a mélyben türelmetlenkedő érzés fölszá.llott, áttörte a bizalmatlanság kérgét, két testvér intézmény baráti kézfogásában d iad a Inms.au test et öltött. A közgyűlés legkiemelkedőbb pillanata dr. Szász Pál üdvözlő beszéde volt, amelyben .testvéri kezet nyújtott a Hangyának. „A gazda munkája ugyanaz, mint a szövetkezeteké — mondotta. — Gazda és szövetkezet, kéz a kézben, egymástól el- szakithatatlanul kell hogy dolgozzék. A közös munka eredményességére minden biztosíték megvan, mert a mai vezetőség erre elhivatott.. Az itt megjelentek szeméből látom, hogy Önök akarják, hogy a munka közös legyen. Valóban ezzel az összefogással elérhetjük azt a célt, amelyet .a mai körülmények között egyáltalában el tudunk érni. Ez a munka állandó folyamat — íolytattá tovább — és nemcsak egy foglalkozási ágat érint, vagy elégít ki; ennek a munkának az általános jelentőségét meg kell hogy lássák mindazok, akik tiszta szemmel és tiszta lélekkel figyelnek és bírálnak Lényegében egyetlen testről van szó, amelyben mintha két szív dobogna, de ennek a két szív dobogásának egy ütemben, mindig együtt kell történnie.“ Dr, Szász Piti beszéde megpecsételte a Hangya és az EMGE együttműködését. A Gazdasági Egylet kinyújtotta kezét, a Hangya felé és a Hangya örömmel ragadta azt meg. Ez a kézfogás az eg-ész romániai magyarság gazdasági összefogását, a földműves népet, az iparost és az értelmiséget egyformán érintő közös munkát jelenti. De jelent ennél többet is: lelki össze forrást, amelynek a keresztyén eszme, az egymást, megsegítő társadalmi gondoltat és a közös munka az összetartó erői. A két évtized folyamán kitisztult erdélyi szellemiség a kisebbségi élet uj szakaszában ismét megszólalt és a maga hagyományaiban biztosan állva, irányítja az egész ittmaradt magyarság .lelki életét, A Haller István és a Szász Pál beszédei nem csupán szavak,hanem a felismert kötelességek öntudatos vállalása, küzdelmekben megtalált vezérlő gondolatok, melyek újabb eredmények felé visznek. A gondolatok mellett felsorakoznak a gazdák tömegei, a szövetkezetek és az egyházak munkásai, akik elddg is együtt dolgoztak Es az elért eredményre, két uj szövetkezetre, a frissen növő iskolaszövetkezetekre, (a terjeszkedő es erősödő szövetkezetekre örömmel mutathatott rá a közgyűlés, Haller István befejező szavai vé- giglml lám ózlak a közgyűlés résztvevőin és talán most is tovább hullámoznak még a romániai magyar szivekben: „Ahogy az egyént jelio- messé az erős lélek teszi — mondta — épugy egy fajt az egy övét autózás, a közös eél, a közös akarat tesz egységes, öntudatos néppé. Meggyőződésem, hogy az a nép, mely hü önmagához, amely ragaszkodik hitéhez, hagyományaihoz, intézményeihez, nyugodtan nézhet a jövőbe, mert annak a népnek jövője biztosítva van!“ A hallgató magyarság számára a titkon érzett hitnek hangos kimondása volt a legnagyobb ajándék. TINÓDI GÁBOR. Nyáti szabadegyetemi előadásokat rendez a kolozsvári Ferenc Jőzsei Tudományegyetem Julius elsején kezdődnek meg a kolozsvári szabadegyetemi előadások — Kowig Béla dr. egyetemi rekter a szabadegyetem célkitűzéseiről KOLOZSVÁR, május 11. A kétévtize- des száműzetés után ősi székhelyére visz- szatért kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem . megujhodott alakjában harmadik éves működése máris olyan eredményeki’e tekinthet vissza, amelyek nemcsak Erdély, de a megnagyobbodott haza életében is rendkívüli fontossággal bírnak. Nem célunk ezúttal az egyetem és nagyszámú intézménye működését részletesen méltatni, mindössze annyit jegyzünk meg — és számunkra ez a lényeges —, hogy a szoros értelemben vett egyetemi és egyetemen kívüli munkásságával egy tőlünk teljesen idegen jelleg- zetességü, politizáló és a napi politikát a tudomány értékei felé helyező kultúrkörből visszavezetett a magyar tudomány hagyományaihoz és forrásaihoz. Megismertetett a modern ejarópai tudományossággal és visszaadta ifjúságunknak és felnőtt társadalmunknak a tudományos igazságba vetett hitét. A kolozsvári egyetem tudós munkásai azonban korán sem elégednek meg az eddig elért eredményekkel, de az uj idők szellemében részt kivánnak venni a gyakorlati, korszerű magyar nemzetépités- ben is. Ezt a célt szolgálja az idei kolozsvári Nyári Egyetem megrendezése. A küszöbön álló Nyári Egyetemről kértünk tájékoztatást az egyetem ezidei rektorától, Kovrig Béla professzortól. A rektor — aki azok közé_ a ritka tudós személyiségek közé tartan k, akik a tudományos kutatást kitünően tudják összeegyeztetni a gyakorlattal, s aki budapesti tanársága idején a pest, Nyári Egyetemet is megszervezte — a következőkben tájékoztatott az első kolozsvári Nyári Egyetem céljáról, gazdag programjáról és a benne rejlő szellemi lehetőségekről. Di>. Kovrig Béla veltfov nyilatkozat — Tudományos feladatán és hivatásán j felül Erdély egyetem: teljesen átérzi j nemzetpolitikái ielentG-égét és teljesíti i magyar, ei’délyi hivatását. Ez késztette I arra, hogy a háborús .iszonyok ellenére { Kolozsvárott elsőizbeu az idén megren- \ dezze Nyári Egyetemét. Julius elsejéid1 15-lg tartanak a Nyári Egyetem előadásai t nagy befogadóké, pességü és nyá>on k.Jlemesen hü- Mátyás Király Diákhoz disz- és zeneter meiben. — Mi az alapal;ondi 7ésa a Nyári Egyetemnek? — Az összes előadásuk közös célja és alapgondolata: a mag> cr Erdély bemutatása. Minden eyt sz Igái ja, a szellemi munka, a kőrösfői és székelyföldi tanulmányutak, s a délutánonként tartott sportesemények. Kibontani Erdély lelkét és szellemét, természeti szépségeit, gazdasági sajátosságait, fizikai erőit, ime ez a feladat. jii ius elsején bezdíőJiselc a szabadegyetemi előadások — Julius 1-én a háborús viszonyoknak megfelelően nem díszes keretek közt, de mégis ünnepélyes megnyitót tartunk. A megnyitó ünnepélynek szónokai: az egyetem rektora, Kelemen Lajos, aki a történeti Kolozsvárról beszél és vitéz Béldi Alajos altábornagy, az ifjúság országos vezetője, aki a Nyári Egyetem keretében rendezett sporteseményeket vezeti be szellemi megnyilatkozásával. Az előadások nagyrésze ott, ahpl a téma megengedi, vetítéssel színezett. — És az előadások tárgyköre? — Az előadások keretében — mondja Kovrig Béla rektor — a hallgatóság megismerheti Erdély földjét, annak kincseit, növényi és állatvilágát, Erdély történelmét, beleértve őskorát és a népvándorlás, valamint a honfoglalás erdélyi vonatkozású eseményeit, Erdély társadalmának szerkezetét, nemzetiségeit, magyar néprajzát. Az egyházak tudós papjai érzékeltetik a katolicizmus, a református, unitárius és evangélikus egyházak szerepét és kulturmunkáját Erdélyben. A legkitűnőbb szakembei’ek adják elő Erdély magyar irodalmát, művészetét, az itteni színjátszást, ismertetik eeészségügyi, mező-! gazdasági viszonyait, iparosodásának lehetőségeit, a székely jog különleges intézményeit, a falusi javasok etnográfiai érdekességül jellemző sáfárkodását, sőt még Erdély vadászatát és halászatát is. Sportesemények és kirándulások — A sporteseményeket vitéz Béldi Alajos altábornagy, ifjúsági vezető előadása vezeti be, de a fizikai teljesítmények mellett nagy érdeklődést váltanak majd ki az országos sportközQpnt vezetőinek előadásai az ifjúsági sport különféle kérdéseiről. — A délutánonként és vasárnapon a Nyári Egyetem keretében rendezett nevezetesebb sporteseményeket a következőkben vázolhatom: — Magyar főiskolai válogatott—Kolozsvár válogatott labdarugó mérkőzése, a vidéki egyetemek közötti kosárlabda körmérkőzés, a debreceni, szegedi és kolozsvári egyetemek közötti atlétikai verseny, Debrecen—Kolozsvár egyetemközi kard- és tőrverseny, azonkívül főiskolai úszó, lövész és teniszbajnokságok. A rendkívül vonzó sportesemények színhelye az egyetemi sportpark. — Az egyik hétutó idején néprajzi érdekességé kirándulást rendezünk Kőrös- főre. Majd a tanfolyám befejeztével, július 15-vel az erre külön jelentkező hallgatóság szakprofesszorok vezetésével egyhetes, igen kedvezményes nagy székelv., földi körútra indul. Az elszállásolás — Hogyan oldotta meg rektor ur, mint az első kolozsvári Nyári Egyetem úttörője a mai viszonyok között az elszállásolás és étkezés meglehetősen nehéz kérdéseit?-— A Nyári Egyetem- hallgatóságának elszállásolása a patinás diákszállók részben kétágyas, részben négyágyas szobáiban, a női hallgatóság számára minden esetben kétágyas szobákban történik. A hallgatóság tetszésszerint igénybe veheti a háborús szerény étkezést nyújtó egye-t temi Diákasztalt. Hogy a költségeket ősz- szegezzem: az 5 pengős beiratkozási díjjal együtt, negyedmagával elszállásolva, Diákasztalnál való étkezéssel kéthétre a teljes költség 90 pengőt tesz ki. Másodmagával elszállásolva pedig 150 pengőt. Másodmagával elszállásolva előre biztosított helyen, elsőosztályu polgári étteremben étkezve, kéthétre az összes költség gek 133 pengőt tesznek ki. — Az egyetem összes intézményeivel nagy áldozatokat hoz, hogy ennyire példátlanul alacsony árfeltételekkel lehetővé tegye Erdély fővárosában a magyar Erdélynek alapos megismerését. — Ha mindezekhez hozzávesszük — folytatja tájékoztatását a rektor —, hogy a Nyári Egyetemünkön való részvétel szellemi épülést, de egyszersmind lelki üdülést és Kolozsvár európai hirü Művészkénjében, sportparkjában és ligeteiben fizikai felfrissülést is jelent, akkor elmondhatjuk, hogy a kolozsvári Nyári Egyetem megrendezése és az azon való részvétel, országos szempontból is, feltétlenül jelentős eseménynek ígérkezik. — Természetesen a kolozsváriakat is közelről érdekelheti a Nyári Egyetem, mert hiszen 5 pengős általányösszeg ellenében az összes szellemi és sporteseményekben rendszeresen részt vehetnek. Persze, Nyári Egyetemről lévén szó, iskolai végzettség a felvételhez nem szükséges. SZABÁLYOZTÁK A KIRAKATRENDEZÉST. Gyakran megtörténik, hogy egyes kereskedők a kirakatban nem függesztik ki az árakat, hanem ehelyett tábláz helyeznek el, amelyen a „Kirakat rendezés alatt“ felírás van. Az árak számlázásáról és az árak feltüntetéséről szóló rendelet szelleméből arra lehet következtetni. hogy az ilyen eljárásnak többé nincs helye. A kirakatrendezés alatt természetesen az áruk vételárának feltüntetése nem követelhető, de azon a címen, hogy a kirakat rendezés alatt áll, többé nem szabad az árukat hetekig ár- megjelölés nélkül hagyni. PAPÍRBAN, Írószerben, irodai fel- szerelési tárgyakban teljes raktárt talál az „Ellenzék“ könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás királv-tér 9. Tele* fon 11—99.
