Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-07 / 102. szám

_ 2 ELLENZÉK «'I lohol mu azt, hogy ti munkás sze­resse (>s tisztelje a szellem emberét, oki murvai', hoy> a/. előkelő mejíbe f-sülje a szolgát, aki magyar, hogy a hivatalos személy szolgaija a közön segi't, aki magyar! Mindezt el lohnt ót ni. Mindezt meg lehet valósítani, csak hinni kell az. egvsz.eni.'+ég-ben, Ycgre kell hajtani az egyszerűséget, és ki kell ütni a. társadalomból azt, aki nem hajlandó erre. Pártok, egyesületek, szervezetek és kozuletek mily törékenyek, mily mit- lamlóak- A parlamenti aritlumetika, a közhangulat hullámzása, a. gazda­sági élet változásai söprik el őket, vagy emelik a magasba, lázért álkép­letek, valótlanságok, tévedések. Nem így és nem itt kell megfogni a jö­vendöl. Hazudnék, ha azt mondott ám, hogy tudom és ismerem a megoldást. De mindenesetre igazam van ott, ha ki­jelentem, hogy a mult szervezetébe hullott Magyarországból nem lehet megteremteni az tij és örök Magyar- országot. Igazam van ott, hogy a kér­déseket le kell egyszerűsíteni a köz- érthetőség legalacsonyabb fokára és a szervezettséget — ami nincs — meg kell teremteni a legegyszerűbb fonnák között. Nem tudom lemenni, mit teremtett ennek érdekében ed­dig az úgynevezett ..szellem“. Azt sem tudom lemérni, mennyit csele­kedett eddig az úgynevezett „gya­korlat^. Ue bizonyos, hogy a kettő­nek valahol meg kell találnia egy­mást. Bizonyos, hogy a szellem em­berei kényszerűinek kibújni mond­vacsinált elefántcsonttornyaikb 1 és bizonyos, hogy találkozniuk kell a tömegben. Ez a találkozás lesz sors­döntő! Mert a szellem emberei ebben a pillanatban lépnek át a folyóiratok határain és a gyarkolat emberei ugyanebben a pillanatban lépnek be a folyóiratok szellemi közösségébe. Itt nem lehet hazudni! Itt nem le­het félrebeszélni! Itt nem lehet mél­tóságokat előtérbe tolni tartalom nélkül! Mindössze arról van szó, hogy tehetséges és nem tehetséges magyarok egyetlen zászló után me­neteljenek. A ránkzúduló katakliz­ma közepette nincs más ut s ennek az útnak nincs kitérője! Nyílegye­nesen kell előre menni, félelem és rettenés nélkül az igazság s ezzel az igaz magyarság felé. Amit elmondottam, az javarészt képletes szó és allegória. Közérthe­tően és magyarul annyit jelent, hogy uj élet kezdeteit kell megteremteni. Annyit jelent, hogy le kell hogy ráz­zuk magunkról a múlt minden illú­zióját, hamisságát s hazugságait. Annyit jelent, hogy az embernél ma­gánál kell hogy megkezdjük a tár­sadalom kielemzését s ezzel össz­hangjának megteremtését. Félre keT aogy vessük az álhistórikusokat az áIprofétákat, az álpolitikusokat és egyszerű szavakkal egyszerű, gondo­latokkal, de egységes hittel meg kell hogy találjuk a jelen lehetőségiül s a jövő szélesre tárt kapuit. Egy szó­val. Kevesebb bölcsességre, de annál több hitre és igazságra van szuksé MAROS1 ASARHELY, m.ijus 8. Május J-cn tartotta Maros'/sírhelyen a/ F.rdélyrc- s/i Hangya Központ igazgatósága és felügye- lőbi/.ottsága ívcrlegmegillapitó gv ülését. A g\ ülen Korpurich in felsőházi tag, az igaz­gatóság elnöke nviic.ta meg, akinek hevezető '/avat után RUiley Endre vezérigazgató ter­jesztette elő a s/oveíKc/.eti központ 1942. évi mérlegét. A mérleg alapján a gyűlés elhatá­rozta hogy 213 c->c 44 P-t tags/övetkezetnek Isii izerendő vásárlás visszatérítésre, 130.000 I t tisztviselők nyugdijintéretének javára fordít A mérlegben k.mutatott 236.467 P. felesleg felosztása érdekében az alapszabály- szerű tartalékolások és az osztalékok kifizeté­se urán az igazgatósig a közgyűlésnek a kö­vetkező javaslatot szándékozik tenni: A zilahi re f. kcU egiumn.il, a kolozsvári r. kát. gimnáziumnál, a kolozsvári unitárius gimnáziumnál, a cök'Zeredai r. kát. gimná­ziumnál, ., székelyudvarhelyi rcf. kollégium­KOLOZSVÁR, május 8. Az erdélyi há.. | 7.iipari cikkek délvidéki térhódításáról ! beszélgetünk keöpeczi Sebestyén Vilmos­sal, az újvidéki adóhivatal helyettes fő­nökével. Gyönyörű eredményekről szá­mol be, amelyek azt bizonyítják, nogy az erdélyi háziipari cikkeket az ország min­den részében megszerették és kellő meg szervezéssel mindenütt állandó piacot le- 1 hét biztosítani az erdélyi népművészet termékeinek. Keöpeczi Sebestyén Vilmos a Délvidék felszabadítása után került Uj- ( vidékre. Röviddel megérkezése után fel­vette az érintkezést mindazokkal, akik Erdélyből származtak el. Kétszázötven erdélyi férfi él Újvidéken, akiknek egy- része köztisztviselő, a többiek pedig sza­bad pályákon helyezkedtek el. A Délvi­déki Magyar Közművelődési Szövetkezet keretében Erdélyi Szövetséget alakítot­tak, amelynek az volt a célja, hogy az erdélyi irodalmat és népművészetet a Dél­vidéken is megismertesse. A sikeres elő­adások a Dtiviüék <^fész magyarságának lelkes szeretetével találkoztak és ez adta az alapgondolatot arra, hogy az erdélyi háziipari cikkeket kiállítás keretében megismertessék Újvidék közönségével. Karácsonykor rendezték meg az erdé­lyi háziipari kiállítást és vásárt, amely­nek sikerére legjobban jellemző, hogy tizennégyezer pengő forgalmat csinált. Különösen a köröndi kerámiai ipar ter­mékeit vásárolta az újvidéki közönség, mindjárt utána a kőrösfői fafaragások ás az udvarhelyi esztergályos munkák kö- I vetkeztek. Ă karácsonyi kiállítás nagy sikere után állandó jellegű üzletet nyi­tottak Újvidéken erdélyi háziipari cik­kekből. ,,Iparművészet és Népművészet“ címen alakult meg a háziipari cikkek el­lünk ahhoz, hogy méllán beszéihes- Mii.iv liirsailnloinszerve/ésröl s <*/.ul- lal s ennek nyomán arról, hogy van és iesz magyar jövendő. nál cs a székel vkerrszturi unitárius kollé­giumnál tegyen u? Erdélyre i'/.i Hangya egyenként 5 yccc pengő) alapítványi azzal a célzattal, hogy ez összegekből szegeny\unu, erdélyi füldnihes ifjúk tanulhassanak. Ja none otthonok tavára 8 000 pengőt, iskolánki- r,nh népművelés farára 8000 pengőt, hadiár- iáknak jcco pengéi, a Kolozsváron felállí­tandó szövetkezeti tanszék költségeinek rész bem fedezetére, zc.o-'o pengőt irányzón elő az igazgatóság. A marosvásárhelvi iskolák segélyezésétől c/alkalommal eltekintett, mert a helybeli is­koláknak eddig is komoly adományokat jut­tatott s ezalkalommai az igazgatóság inkább a vidéki tanintézetek, segélyezését látta ok­szerűnek. A szövetkezeti központ közgyűlését a kö­zeli hetekben tartja Marosvásárhelyen, me- lven előreláthatólag a kormány képviselői is meg fognak jelenni. I adásával foglalkozó üzlet, amely a kö­zeljövőben szövetkezetté alakul át. A szövetkezet vezetőinek az a célja, hogy állandó kapcsolatot teremtsenek az erdélyi háziiparral. Közvetlen összeköttetést akarnak terem­teni azokkal a községekkel, amelyeknek lakossága háziipari cikkek gyártásával i foglalkozik. — Nagyon hálás piac a Délvidék — mondotta a beszélgetés során keöpeczi j Sebestyén Vilmos. — A népművészeti cikkeken keresztül megszeretik Erdélyt és érdeklődnek az erdélyiek iránt. Egy­más megismerése a teljes nemzeti egység kialakításához vezet. De ezeken a nagy ncm~. ti szempontokon túl is tekintélyes jövedelmet jelent az erdélyi háziiparnak, ha rendszeresen szállít termékeiből a Délvidékre és minden reményünk meg­van arra, hogy ezt a rendszeres összeköt­tetést a legrövidebb időn belül sikerül kiépíteni. A LÁTHATÁR májusi számában vitéz Nagv Iván a külföldi magyar sajtó eddig legtelje­sebb bib'iografiáját adja. Kovács Endre „Egy konstruktiv szlovák politikus" címen Pauliny Tóth Józsefről ir tanulmányt, Szabó István pedig arról ir, hogyan tükröződött kéti évti­zedig a magyar irodalom a román folyóiratok­ban. Gazdag könyv és sajtószemle egészítik ki a színvonalas számot. Mutatványszámot szívesen k.ii!d a kiadóhivatal: Budapest, VII., Baross-tér 15. KÖZGYŰLÉST TART A KOLOZSVÁRT ÁL­LATTENYÉSZTŐ EGYESÜLET. A Kolozsvir- megyei és Koozsvári Állattenyésztő Egyesület Kolozsváron a vármegyeháza közgyűlési ter­mében vasárnap, májgs 23-án délelőtt 11 óra­kor közgyűlést tart. . ,, , 10 13 májút 8. Felfedezték a gyermek­bénulás kórokozóját Néhány nappal «-/t-lßlt hottiza« kutató munka után lelfede/lék Ü<*rIliiben a raya lyos Kycrmckbénulá* kórokozóját a I«-11 •- d'/.tn birr nagy feltűnést keltett tudomány rat és orvosi körökben, annál is inkább, meri a szörnyű betegséggel szemben mind*/Ideig tehetetlenek voltak az orvosok és nem tud t.ík megállapítani, mi okozza a legtöbbször liui.ilosv g:i betegséget. A berlini Siemens- laboratóriumban az eddigi eredmények alap. ján elektromikrofizkópokkal folytatják to vább a kutatási és remélik, bogy rövidesen rész'e'esebb lelvllágosítusl nyújthatnak a nyit vadósságnak. Dr. Jancsó Elemér elő­adása az Erdélyi Muzeum Egyesületben Az Erd lyi Muzeum Egyesület Bölcsés zt I Nye’v és I örténet' udomány i Szakosztály • 11 • í _ jusi előadásán dr. Jancsó Elemér muta'ta tie Döbrentei Gáborról írott, uj munkájának ösz- fc/.pfog'alását. Drv György Lajos 6zako6ztályi e'nök m<*g nyitójában a nemrég meghalt Szinnyei J - •/séfről, a nagy magyar nyelvészről emlékezi- t meg. Éle ének és munkájának azt a szakasz t ; mé'talita, amit mint kolozsvári professzor, az I Erdélyi Muzeum-Egyesületben munká'kodvö tö tölt Az Erdélyi Muzeum folyóirat felien- difése az ő érdeme volt. I>r. Janc6ó f>-mér előadáséban DöbrenL. Gábor írói pályafutását ismertette különös te. kintetteJ erdélyi szereplésére. Uj levél ár: adatok a'apján vázolta hal'gatói előtt D;>hren- tei irodalomszervezői munkásságát az Eid«-'- lyi Muzeum (1814—I8I81 előkészítését, v r<>. korát és a magyar szellemi éle'ben be-ö'* M szerepét. Döbrentei önzetlen miive'tségszerv ■- 7Ői murk ósságának ismerte* .se után az áM-t'a | létrehozott, de rövid é'etü erdélyi tudós 'ár. saság történetét ismertette. Döbren ei má-í . évtizedes erdélyi tartózkodása a’att döni.’í ha­tással vol! Erdély és elsősorban Ko'ozs • - 67et>mi életére. Erdé!vből csak a kénysze lő körűimének hatása alatt távozott el. de az álta'a megindítót: szellemi mozgalom most már nem alud* újra el. Erdé’vi hívei: Wesse, lényi Mik’ós. Bölöni Farkas Sándor és mások az általa felvetett eszméket tovább érleltek és Tészben diadalra is juüat'ák. E'távozása útin Döbrentei Pes‘en folytatta tovább müve’lsőg. szervezői tevékenységét, ö a Magyar Tndomá. nyo6 Akad®m;a e'ső tifkára és éveken á‘ Széchenyi István legmeghittebb bizalmasa. Jenc6Ó E'emér az á’tala megtalált és eddig ismeretlen levelek alapján ezután az*' bizonyé tóttá, hogy Döbrentei nagy barátaival; Szó- chenyivel. Kazinczyval és Farkas Sándorr?' való meghasonlásáért az utókor alaptalanu' és egyo'daluan csaló őt vádolta. Bátor és szók-:, mondó magyarsága, megalkuvást nem ismerő *erm:6zete. de részben hiúsága Is. élete uto’só 15 évében magányossá, egvedülálióvá ‘e't k Azonban a kortáreaknak eme mé’tanv’rlen maoatartása eMenére is Döbrentei halá;aiq to­vább dolgozott és e’évülhetetlen érdemek«3* szerzett nye'vemlékeink tekintélyes részének összegyűjtésével é6 részbeni kiadásával Halí. lakor (18511 az egykori irodalmi vezért már alig ismerték, de az utókor és különösen Er­dély mindig hálás keT maradjon iránta önzet­len 6 sikeres müveitségszervezői tevékenysé. géért. Dr. Jancsó Elemér uj kutatásokban g^üag, végig nagyon érdekes előadását a szakosztály tagjai és a megjelent- közönség melegen meg­tapsolta. ARAGONIT ÍRÓKÉSZLETEK, HA. MUTÁLAK, KÖNYVTARTÓK remek kivitelben kaphatók az „Ellenzék4 könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás király-tér S. Negyedmi lió pengőt áldoz kulturális célokra az Erdélyrészi Hangya Nagy érdeklődéssel és szeretettel fogadták a Délvidéken az erdélyi háziipar termékeit Újvidéken állandó üzletet nyitottak az erdélyi háziipari cikkek számára l'v’a: Zsuzsa • Színhely: elegáns polgári lalzás szalon­ja. Előtérben asztal, karosszékek, a hát­térben díván. Idő: ebédután, néhány órá­val a haláleset után. Személyek: az elhunyt özvegye: magas, őszülő hölgy, fekete ruhát visel. Az ablak mel­lett áll, két karját lecsüggeszti, a semmi­be bámul. Mozdulatlanságán akkor sem változtat, amikor egy-egy újonnan érke­zett családtag átöleli, kezét szorongatja. Nem sir. Egész magatartása megkövese­dett fájdalmat árul el és igy hatása der- mesztőbb és kifejezőbb, mint bármilyen jól megjátszott, heves kitörése a bánat­nak; az özvegy húga: szeme dagadt a sírás­tól, de viselkedése nyugodt és határozott. Helyettesíti a háziasszonyt. Fogadja a vendégeket, mindenkit az őt megillető módon. Egyeseknek elébe megy néhány lépéssel, mások felé némán bólint. Az ér­deklődőknek halk hangon újra és újra el­meséli az eset részleteit: szegény sógorom egyet kiáltott, a szivéhez kapott és vége volt. Közben szeme ide-oda repdes — rendben van-e minden. Néha érzékelteti nagyfokú kimerültségét, igyekszik ezt másokkal is észrevétetni és amikor ez si­kerül, sietve szabadkozik: oh, most nem szabad magammal törődnöm, csak sze­gény nővéremmel, akit egészen összetört a nagy csapás; az elhunyt édesanyja: idős, beteges hölgy. A díván sarkában ül, félig heverő helyzetben, csendesen sir. Valahányszor nyílik az ajtó, sírása erősödik, majd han­gos zokogásba hömpölyög, közben öreg- asszonyosan motyogja: miért nem inkább én... ötvenötéves volt... még élhetett vol­na... Az özvegy húga erélyesen intézke­dik, elvezeti a látogatót az anya közelé­ből. Az anya sértődötten visszasüllyed csendes sírásába és hangosan, tüntetőn, többször egymás után kifújja az orrát; az anya húga: szemmelláthatólag ő a szegény rokon és ezért igyekszik minél méltóságteljesebben viselkedni. Minden mozdulata kifejezni látszik, hogy neki igenis, itt a helye, a nővére mellett, a legközelebbi hozzátartozók között. A leg­jobb karosszéket foglalja le, látszik, hogy hosszabb időre kíván berendezkedni a la­kásban és minden eseményből ki akarja venni a részét, mert neki ehhez joga van. Éles szemmel bírálja a családtagok ma­gatartását és azt a módot, ahogy nővérét, őt és fiát — az elhunyt rokonságát — kezelik; az anya húgának fia: ideges, sovány fiatalember. Fel és alá sétál a szobában. Rosszkedvű. ' Dühös az édesanyjára, aki nem akar távozni és ugyanakkor harag­szik a családtagokra, akik nem tartják eléggé magától értetődőnek édesanyja hosszas jelenlétét. Cigarettára gyújt és hogy magára terelje a figyelmet, előadást tart a halálról, mint olyanról. Hogy tu­lajdonképpen az egyetlen cél, amelyet életében bizonyosan elér az ember. Min­den más maga elé tűzött célpont felé bo­torkál, mint a részeg ember a házfaltól az utszéli fáig és megint a házfalig. Köz­ben meg-megáll, visszatántorodik, megint elbotorkál a fáig, kiadja mindazt a táp­lálékot, amit magába gyűjtött és elölről kezdi az erőgyűjtést a további bizonyta­lan tántorgáshoz. De akár megáll, akár hátralép — nyílegyenesen halad a hálái felé, mondja a sovány fiatal férfi és ami­kor látja, hogv senki sem figyel rá, dü­hösen elnyomja cigarettáját; az elhunyt unokaöccse: ő az, aki nem veszíti el a fejét, okosan és józanul in­tézkedik. Tárgyilagosan beszél a temetés hogy és mikéntjéről, a hatóságokról, ame­lyeknél személyesen járt el és felolvassa a gyászjelentést, amit ő maga fogalma­zott; a gazdag nagybácsi: tekintélyes öregur. Az özvegy húga egészen az ajtóig eléje siet, mindenki feláll üdvözlésére. Maga az özvegy is enged mozdulatlanságából és aláiieti magát a nanybácsi ölelésének. Az öregur néhány percig tartózkodik a szo­bában, ezalatt egyedül vezeti a társalgást. — A legszebb halál — mondja. *— Be e kell nyugodni... Mindannyiunkra sor ke rül előbb, vagy utóbb. Neki már jó — teszi hozzá emeltebb hangon. Rövid jele­netével rendkívüli hatást ér el és senki sem figyel az elhunyt anyja húgának so­vány és ideges fiára, aki dühösen mor­mol valamit maga elé ostoba közhelyek ről; a félszeg fiatalember: belép, zavarban van, tehát mosolyog. Először az elhunyt édesanyjának húgához lép, részvétét fe­jezi ki, majd észbekap, az özvegyhez sie', összecsapja bokáját és tulhangosan dará! ja le mondókáját a beállott csendben. Hátralép, megbotlik egy karosszékben, kedvesen, derűsen nevet saját ügyetlen­ségén, majd homlokát törülgetve, félre­áll a sovány és izgatott fiatalember mel­lé, bemutatkozik és megkérdezi, lehet-e itt dohányozni? Félszegségében kedves és rövid jelenete derűssé teszi a képet; a szobalány: körüljár, kiüríti a hamu­tartókat, helyére tol egy-egy széket. Ami kor az özvegy húga megparancsolja, hogv limonádét hozzon nővérének sok citrom mai, két cukorral, a régi cselédek mogor­va hangján dörmögi: tudom, mdom... néhány idősebb hölgy és ur: halkam csevegnek az asztal körül, egyre ujahh és újabb részletek után érdeklődnek Egyiknek sem akarózik ^távozni, várnak hátha történik valami: egy statiszta: az elhunyt, aki közöm bösen és egykedvűen várja a szomszé.:- szobában elszállítását és másnavi teme­tést. wmm

Next

/
Thumbnails
Contents