Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-07 / 102. szám
_ 2 ELLENZÉK «'I lohol mu azt, hogy ti munkás szeresse (>s tisztelje a szellem emberét, oki murvai', hoy> a/. előkelő mejíbe f-sülje a szolgát, aki magyar, hogy a hivatalos személy szolgaija a közön segi't, aki magyar! Mindezt el lohnt ót ni. Mindezt meg lehet valósítani, csak hinni kell az. egvsz.eni.'+ég-ben, Ycgre kell hajtani az egyszerűséget, és ki kell ütni a. társadalomból azt, aki nem hajlandó erre. Pártok, egyesületek, szervezetek és kozuletek mily törékenyek, mily mit- lamlóak- A parlamenti aritlumetika, a közhangulat hullámzása, a. gazdasági élet változásai söprik el őket, vagy emelik a magasba, lázért álképletek, valótlanságok, tévedések. Nem így és nem itt kell megfogni a jövendöl. Hazudnék, ha azt mondott ám, hogy tudom és ismerem a megoldást. De mindenesetre igazam van ott, ha kijelentem, hogy a mult szervezetébe hullott Magyarországból nem lehet megteremteni az tij és örök Magyar- országot. Igazam van ott, hogy a kérdéseket le kell egyszerűsíteni a köz- érthetőség legalacsonyabb fokára és a szervezettséget — ami nincs — meg kell teremteni a legegyszerűbb fonnák között. Nem tudom lemenni, mit teremtett ennek érdekében eddig az úgynevezett ..szellem“. Azt sem tudom lemérni, mennyit cselekedett eddig az úgynevezett „gyakorlat^. Ue bizonyos, hogy a kettőnek valahol meg kell találnia egymást. Bizonyos, hogy a szellem emberei kényszerűinek kibújni mondvacsinált elefántcsonttornyaikb 1 és bizonyos, hogy találkozniuk kell a tömegben. Ez a találkozás lesz sorsdöntő! Mert a szellem emberei ebben a pillanatban lépnek át a folyóiratok határain és a gyarkolat emberei ugyanebben a pillanatban lépnek be a folyóiratok szellemi közösségébe. Itt nem lehet hazudni! Itt nem lehet félrebeszélni! Itt nem lehet méltóságokat előtérbe tolni tartalom nélkül! Mindössze arról van szó, hogy tehetséges és nem tehetséges magyarok egyetlen zászló után meneteljenek. A ránkzúduló kataklizma közepette nincs más ut s ennek az útnak nincs kitérője! Nyílegyenesen kell előre menni, félelem és rettenés nélkül az igazság s ezzel az igaz magyarság felé. Amit elmondottam, az javarészt képletes szó és allegória. Közérthetően és magyarul annyit jelent, hogy uj élet kezdeteit kell megteremteni. Annyit jelent, hogy le kell hogy rázzuk magunkról a múlt minden illúzióját, hamisságát s hazugságait. Annyit jelent, hogy az embernél magánál kell hogy megkezdjük a társadalom kielemzését s ezzel összhangjának megteremtését. Félre keT aogy vessük az álhistórikusokat az áIprofétákat, az álpolitikusokat és egyszerű szavakkal egyszerű, gondolatokkal, de egységes hittel meg kell hogy találjuk a jelen lehetőségiül s a jövő szélesre tárt kapuit. Egy szóval. Kevesebb bölcsességre, de annál több hitre és igazságra van szuksé MAROS1 ASARHELY, m.ijus 8. Május J-cn tartotta Maros'/sírhelyen a/ F.rdélyrc- s/i Hangya Központ igazgatósága és felügye- lőbi/.ottsága ívcrlegmegillapitó gv ülését. A g\ ülen Korpurich in felsőházi tag, az igazgatóság elnöke nviic.ta meg, akinek hevezető '/avat után RUiley Endre vezérigazgató terjesztette elő a s/oveíKc/.eti központ 1942. évi mérlegét. A mérleg alapján a gyűlés elhatározta hogy 213 c->c 44 P-t tags/övetkezetnek Isii izerendő vásárlás visszatérítésre, 130.000 I t tisztviselők nyugdijintéretének javára fordít A mérlegben k.mutatott 236.467 P. felesleg felosztása érdekében az alapszabály- szerű tartalékolások és az osztalékok kifizetése urán az igazgatósig a közgyűlésnek a következő javaslatot szándékozik tenni: A zilahi re f. kcU egiumn.il, a kolozsvári r. kát. gimnáziumnál, a kolozsvári unitárius gimnáziumnál, a cök'Zeredai r. kát. gimnáziumnál, ., székelyudvarhelyi rcf. kollégiumKOLOZSVÁR, május 8. Az erdélyi há.. | 7.iipari cikkek délvidéki térhódításáról ! beszélgetünk keöpeczi Sebestyén Vilmossal, az újvidéki adóhivatal helyettes főnökével. Gyönyörű eredményekről számol be, amelyek azt bizonyítják, nogy az erdélyi háziipari cikkeket az ország minden részében megszerették és kellő meg szervezéssel mindenütt állandó piacot le- 1 hét biztosítani az erdélyi népművészet termékeinek. Keöpeczi Sebestyén Vilmos a Délvidék felszabadítása után került Uj- ( vidékre. Röviddel megérkezése után felvette az érintkezést mindazokkal, akik Erdélyből származtak el. Kétszázötven erdélyi férfi él Újvidéken, akiknek egy- része köztisztviselő, a többiek pedig szabad pályákon helyezkedtek el. A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetkezet keretében Erdélyi Szövetséget alakítottak, amelynek az volt a célja, hogy az erdélyi irodalmat és népművészetet a Délvidéken is megismertesse. A sikeres előadások a Dtiviüék <^fész magyarságának lelkes szeretetével találkoztak és ez adta az alapgondolatot arra, hogy az erdélyi háziipari cikkeket kiállítás keretében megismertessék Újvidék közönségével. Karácsonykor rendezték meg az erdélyi háziipari kiállítást és vásárt, amelynek sikerére legjobban jellemző, hogy tizennégyezer pengő forgalmat csinált. Különösen a köröndi kerámiai ipar termékeit vásárolta az újvidéki közönség, mindjárt utána a kőrösfői fafaragások ás az udvarhelyi esztergályos munkák kö- I vetkeztek. Ă karácsonyi kiállítás nagy sikere után állandó jellegű üzletet nyitottak Újvidéken erdélyi háziipari cikkekből. ,,Iparművészet és Népművészet“ címen alakult meg a háziipari cikkek ellünk ahhoz, hogy méllán beszéihes- Mii.iv liirsailnloinszerve/ésröl s <*/.ul- lal s ennek nyomán arról, hogy van és iesz magyar jövendő. nál cs a székel vkerrszturi unitárius kollégiumnál tegyen u? Erdélyre i'/.i Hangya egyenként 5 yccc pengő) alapítványi azzal a célzattal, hogy ez összegekből szegeny\unu, erdélyi füldnihes ifjúk tanulhassanak. Ja none otthonok tavára 8 000 pengőt, iskolánki- r,nh népművelés farára 8000 pengőt, hadiár- iáknak jcco pengéi, a Kolozsváron felállítandó szövetkezeti tanszék költségeinek rész bem fedezetére, zc.o-'o pengőt irányzón elő az igazgatóság. A marosvásárhelvi iskolák segélyezésétől c/alkalommal eltekintett, mert a helybeli iskoláknak eddig is komoly adományokat juttatott s ezalkalommai az igazgatóság inkább a vidéki tanintézetek, segélyezését látta okszerűnek. A szövetkezeti központ közgyűlését a közeli hetekben tartja Marosvásárhelyen, me- lven előreláthatólag a kormány képviselői is meg fognak jelenni. I adásával foglalkozó üzlet, amely a közeljövőben szövetkezetté alakul át. A szövetkezet vezetőinek az a célja, hogy állandó kapcsolatot teremtsenek az erdélyi háziiparral. Közvetlen összeköttetést akarnak teremteni azokkal a községekkel, amelyeknek lakossága háziipari cikkek gyártásával i foglalkozik. — Nagyon hálás piac a Délvidék — mondotta a beszélgetés során keöpeczi j Sebestyén Vilmos. — A népművészeti cikkeken keresztül megszeretik Erdélyt és érdeklődnek az erdélyiek iránt. Egymás megismerése a teljes nemzeti egység kialakításához vezet. De ezeken a nagy ncm~. ti szempontokon túl is tekintélyes jövedelmet jelent az erdélyi háziiparnak, ha rendszeresen szállít termékeiből a Délvidékre és minden reményünk megvan arra, hogy ezt a rendszeres összeköttetést a legrövidebb időn belül sikerül kiépíteni. A LÁTHATÁR májusi számában vitéz Nagv Iván a külföldi magyar sajtó eddig legteljesebb bib'iografiáját adja. Kovács Endre „Egy konstruktiv szlovák politikus" címen Pauliny Tóth Józsefről ir tanulmányt, Szabó István pedig arról ir, hogyan tükröződött kéti évtizedig a magyar irodalom a román folyóiratokban. Gazdag könyv és sajtószemle egészítik ki a színvonalas számot. Mutatványszámot szívesen k.ii!d a kiadóhivatal: Budapest, VII., Baross-tér 15. KÖZGYŰLÉST TART A KOLOZSVÁRT ÁLLATTENYÉSZTŐ EGYESÜLET. A Kolozsvir- megyei és Koozsvári Állattenyésztő Egyesület Kolozsváron a vármegyeháza közgyűlési termében vasárnap, májgs 23-án délelőtt 11 órakor közgyűlést tart. . ,, , 10 13 májút 8. Felfedezték a gyermekbénulás kórokozóját Néhány nappal «-/t-lßlt hottiza« kutató munka után lelfede/lék Ü<*rIliiben a raya lyos Kycrmckbénulá* kórokozóját a I«-11 •- d'/.tn birr nagy feltűnést keltett tudomány rat és orvosi körökben, annál is inkább, meri a szörnyű betegséggel szemben mind*/Ideig tehetetlenek voltak az orvosok és nem tud t.ík megállapítani, mi okozza a legtöbbször liui.ilosv g:i betegséget. A berlini Siemens- laboratóriumban az eddigi eredmények alap. ján elektromikrofizkópokkal folytatják to vább a kutatási és remélik, bogy rövidesen rész'e'esebb lelvllágosítusl nyújthatnak a nyit vadósságnak. Dr. Jancsó Elemér előadása az Erdélyi Muzeum Egyesületben Az Erd lyi Muzeum Egyesület Bölcsés zt I Nye’v és I örténet' udomány i Szakosztály • 11 • í _ jusi előadásán dr. Jancsó Elemér muta'ta tie Döbrentei Gáborról írott, uj munkájának ösz- fc/.pfog'alását. Drv György Lajos 6zako6ztályi e'nök m<*g nyitójában a nemrég meghalt Szinnyei J - •/séfről, a nagy magyar nyelvészről emlékezi- t meg. Éle ének és munkájának azt a szakasz t ; mé'talita, amit mint kolozsvári professzor, az I Erdélyi Muzeum-Egyesületben munká'kodvö tö tölt Az Erdélyi Muzeum folyóirat felien- difése az ő érdeme volt. I>r. Janc6ó f>-mér előadáséban DöbrenL. Gábor írói pályafutását ismertette különös te. kintetteJ erdélyi szereplésére. Uj levél ár: adatok a'apján vázolta hal'gatói előtt D;>hren- tei irodalomszervezői munkásságát az Eid«-'- lyi Muzeum (1814—I8I81 előkészítését, v r<>. korát és a magyar szellemi éle'ben be-ö'* M szerepét. Döbrentei önzetlen miive'tségszerv ■- 7Ői murk ósságának ismerte* .se után az áM-t'a | létrehozott, de rövid é'etü erdélyi tudós 'ár. saság történetét ismertette. Döbren ei má-í . évtizedes erdélyi tartózkodása a’att döni.’í hatással vol! Erdély és elsősorban Ko'ozs • - 67et>mi életére. Erdé!vből csak a kénysze lő körűimének hatása alatt távozott el. de az álta'a megindítót: szellemi mozgalom most már nem alud* újra el. Erdé’vi hívei: Wesse, lényi Mik’ós. Bölöni Farkas Sándor és mások az általa felvetett eszméket tovább érleltek és Tészben diadalra is juüat'ák. E'távozása útin Döbrentei Pes‘en folytatta tovább müve’lsőg. szervezői tevékenységét, ö a Magyar Tndomá. nyo6 Akad®m;a e'ső tifkára és éveken á‘ Széchenyi István legmeghittebb bizalmasa. Jenc6Ó E'emér az á’tala megtalált és eddig ismeretlen levelek alapján ezután az*' bizonyé tóttá, hogy Döbrentei nagy barátaival; Szó- chenyivel. Kazinczyval és Farkas Sándorr?' való meghasonlásáért az utókor alaptalanu' és egyo'daluan csaló őt vádolta. Bátor és szók-:, mondó magyarsága, megalkuvást nem ismerő *erm:6zete. de részben hiúsága Is. élete uto’só 15 évében magányossá, egvedülálióvá ‘e't k Azonban a kortáreaknak eme mé’tanv’rlen maoatartása eMenére is Döbrentei halá;aiq tovább dolgozott és e’évülhetetlen érdemek«3* szerzett nye'vemlékeink tekintélyes részének összegyűjtésével é6 részbeni kiadásával Halí. lakor (18511 az egykori irodalmi vezért már alig ismerték, de az utókor és különösen Erdély mindig hálás keT maradjon iránta önzetlen 6 sikeres müveitségszervezői tevékenysé. géért. Dr. Jancsó Elemér uj kutatásokban g^üag, végig nagyon érdekes előadását a szakosztály tagjai és a megjelent- közönség melegen megtapsolta. ARAGONIT ÍRÓKÉSZLETEK, HA. MUTÁLAK, KÖNYVTARTÓK remek kivitelben kaphatók az „Ellenzék4 könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás király-tér S. Negyedmi lió pengőt áldoz kulturális célokra az Erdélyrészi Hangya Nagy érdeklődéssel és szeretettel fogadták a Délvidéken az erdélyi háziipar termékeit Újvidéken állandó üzletet nyitottak az erdélyi háziipari cikkek számára l'v’a: Zsuzsa • Színhely: elegáns polgári lalzás szalonja. Előtérben asztal, karosszékek, a háttérben díván. Idő: ebédután, néhány órával a haláleset után. Személyek: az elhunyt özvegye: magas, őszülő hölgy, fekete ruhát visel. Az ablak mellett áll, két karját lecsüggeszti, a semmibe bámul. Mozdulatlanságán akkor sem változtat, amikor egy-egy újonnan érkezett családtag átöleli, kezét szorongatja. Nem sir. Egész magatartása megkövesedett fájdalmat árul el és igy hatása der- mesztőbb és kifejezőbb, mint bármilyen jól megjátszott, heves kitörése a bánatnak; az özvegy húga: szeme dagadt a sírástól, de viselkedése nyugodt és határozott. Helyettesíti a háziasszonyt. Fogadja a vendégeket, mindenkit az őt megillető módon. Egyeseknek elébe megy néhány lépéssel, mások felé némán bólint. Az érdeklődőknek halk hangon újra és újra elmeséli az eset részleteit: szegény sógorom egyet kiáltott, a szivéhez kapott és vége volt. Közben szeme ide-oda repdes — rendben van-e minden. Néha érzékelteti nagyfokú kimerültségét, igyekszik ezt másokkal is észrevétetni és amikor ez sikerül, sietve szabadkozik: oh, most nem szabad magammal törődnöm, csak szegény nővéremmel, akit egészen összetört a nagy csapás; az elhunyt édesanyja: idős, beteges hölgy. A díván sarkában ül, félig heverő helyzetben, csendesen sir. Valahányszor nyílik az ajtó, sírása erősödik, majd hangos zokogásba hömpölyög, közben öreg- asszonyosan motyogja: miért nem inkább én... ötvenötéves volt... még élhetett volna... Az özvegy húga erélyesen intézkedik, elvezeti a látogatót az anya közeléből. Az anya sértődötten visszasüllyed csendes sírásába és hangosan, tüntetőn, többször egymás után kifújja az orrát; az anya húga: szemmelláthatólag ő a szegény rokon és ezért igyekszik minél méltóságteljesebben viselkedni. Minden mozdulata kifejezni látszik, hogy neki igenis, itt a helye, a nővére mellett, a legközelebbi hozzátartozók között. A legjobb karosszéket foglalja le, látszik, hogy hosszabb időre kíván berendezkedni a lakásban és minden eseményből ki akarja venni a részét, mert neki ehhez joga van. Éles szemmel bírálja a családtagok magatartását és azt a módot, ahogy nővérét, őt és fiát — az elhunyt rokonságát — kezelik; az anya húgának fia: ideges, sovány fiatalember. Fel és alá sétál a szobában. Rosszkedvű. ' Dühös az édesanyjára, aki nem akar távozni és ugyanakkor haragszik a családtagokra, akik nem tartják eléggé magától értetődőnek édesanyja hosszas jelenlétét. Cigarettára gyújt és hogy magára terelje a figyelmet, előadást tart a halálról, mint olyanról. Hogy tulajdonképpen az egyetlen cél, amelyet életében bizonyosan elér az ember. Minden más maga elé tűzött célpont felé botorkál, mint a részeg ember a házfaltól az utszéli fáig és megint a házfalig. Közben meg-megáll, visszatántorodik, megint elbotorkál a fáig, kiadja mindazt a táplálékot, amit magába gyűjtött és elölről kezdi az erőgyűjtést a további bizonytalan tántorgáshoz. De akár megáll, akár hátralép — nyílegyenesen halad a hálái felé, mondja a sovány fiatal férfi és amikor látja, hogv senki sem figyel rá, dühösen elnyomja cigarettáját; az elhunyt unokaöccse: ő az, aki nem veszíti el a fejét, okosan és józanul intézkedik. Tárgyilagosan beszél a temetés hogy és mikéntjéről, a hatóságokról, amelyeknél személyesen járt el és felolvassa a gyászjelentést, amit ő maga fogalmazott; a gazdag nagybácsi: tekintélyes öregur. Az özvegy húga egészen az ajtóig eléje siet, mindenki feláll üdvözlésére. Maga az özvegy is enged mozdulatlanságából és aláiieti magát a nanybácsi ölelésének. Az öregur néhány percig tartózkodik a szobában, ezalatt egyedül vezeti a társalgást. — A legszebb halál — mondja. *— Be e kell nyugodni... Mindannyiunkra sor ke rül előbb, vagy utóbb. Neki már jó — teszi hozzá emeltebb hangon. Rövid jelenetével rendkívüli hatást ér el és senki sem figyel az elhunyt anyja húgának sovány és ideges fiára, aki dühösen mormol valamit maga elé ostoba közhelyek ről; a félszeg fiatalember: belép, zavarban van, tehát mosolyog. Először az elhunyt édesanyjának húgához lép, részvétét fejezi ki, majd észbekap, az özvegyhez sie', összecsapja bokáját és tulhangosan dará! ja le mondókáját a beállott csendben. Hátralép, megbotlik egy karosszékben, kedvesen, derűsen nevet saját ügyetlenségén, majd homlokát törülgetve, félreáll a sovány és izgatott fiatalember mellé, bemutatkozik és megkérdezi, lehet-e itt dohányozni? Félszegségében kedves és rövid jelenete derűssé teszi a képet; a szobalány: körüljár, kiüríti a hamutartókat, helyére tol egy-egy széket. Ami kor az özvegy húga megparancsolja, hogv limonádét hozzon nővérének sok citrom mai, két cukorral, a régi cselédek mogorva hangján dörmögi: tudom, mdom... néhány idősebb hölgy és ur: halkam csevegnek az asztal körül, egyre ujahh és újabb részletek után érdeklődnek Egyiknek sem akarózik ^távozni, várnak hátha történik valami: egy statiszta: az elhunyt, aki közöm bösen és egykedvűen várja a szomszé.:- szobában elszállítását és másnavi temetést. wmm