Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-06 / 101. szám
A 190 su&jttfi 7. ELLENZÉK Sikorski ellenlábasa Wanda Wasilewska Hogyan leit Pilsudski első leánya a lengyel kommunisták vezérévé ? A szovjetorosz-lengyel viszály eddigi során, kiváltképpen az utóbbi időben, egyre gyakrabban szerepelt, egy lengyel női név: Wanda Wasilewska is. Mégpedig nem az angliai lengyel- sajtóban, hanem a — moszkvai Pravdában és Izvesztyijában, az orosz kommunista párt, illetőleg a szovjetkormány hivatalos lapjában, s ráadásul úgy, mint a „Lengyel hazafiak egyesülete“ elnökének a neve. Ez a Wanda. Wasilewska pedig még állítólagos férjét, Alexander Kornejcsukot, a szovjetukrán irredenta hírhedt vezérét is felülmúlja a londoni Sikorski-kormány szidalmazásában és annak követelésében, hogy Sikorskiékat olyan emberekkel kell leváltani, akik nemcsak, hogy elismerik Moszkvának a volt Lengyelország keleti területeire, Nyugati'ehéroroszországra és Galíciára való igényét, hanem őszinte barátsággal együttműködnek a szovjetkormánnyal. Mi több, a „Lengyel hazafiak egyesületének“ ez az elnöknője legutóbb azt a nvilvános kérést intézte a Kremlhez, engedje meg, hogy a Szovjetunióban még élő honfitársaiból külön lengyel vörös hadsereget szervezzenek, amely természetesen egy Szovjetlengyelországért kíizdene az orosz vörös hadsereg oldalán, ellentétben Anders lengyel tábornok csapataival, amelyek tudvalevőleg angol szolgálatban állanak Irák területén. ‘ Ki ez a teljesen szovjetszolgálatba állt lengyel nő és hogyan került oda? — tevődik fel ezekután joggal a kérdés. Az egykori Zetkin Klára német kommunista agitátornőnek lengyel kiadása-e, avagy inkább Kollontáj Alexandrának, a Szovjetunió még most is működő stockholmi követnőjének, aki tudvalevőleg igen előkelő famíliából sodródott a bolsevisták táborába? Ezekre az időszerű kérdésekre kimerítő választ nyerünk a Neues Wiener Tagblatt egyik legutóbbi számából, amely a vezércikk helyén ismerteti Wanda Wasi- lewskának kétségtelenül regényes pályafutását. j 1942-beli irodalmi Sztálin-dijat, összesen j 100.000 rubelt, amit Wanda Wasilewska j azonnal egy „Varsó“ elnevezésű harci re- i pillog ép előállítására ajánlott jel. Vele együtt kapott ugyancsak irodalmi dijat Kotnejcsuk is, aki mellesleg szintén iró és akit nemsokkal ezután Sztálin helyettes külügyi népbiztosnak nevezett ki. Egy idő óta — úgy hírlik — Wanda Wasilewska összeházasodott Kornejcsukkal, hogy még személyi frigyükkel is tüntessenek az ötágú szovjetcsillag jegyében végbemenő ukrán és lengyel összefogás eszméje mellett. Néhai jó Wasilewski Leó bizonyára megfordult a sírjában, amikor lánya végül is Moszkvában kötött ki és végleg beállt a vörös Kreml szolgálatába, hogy apja és Pilsudski Lcngyekurszága helyett Szovjetlengyelországért harcoljon tollal és fegyverrel. Ezt a harcot ugyan Wanda Wasilewska egyelőre inkább az angol szász oldalra állt honfitársai ellen folytatja, amikor az állítólagos „Lengyel hazafiak egyesülete1* élén és nevében egy követ fuj a szovjetkormánnyal és a Kofn- internnel. Ezek szerint Wanda Wasilewska is ugyanarra az útra került, mint a „szép Alexandra“, volt Kollontájné, aki megtagadta azt a társadalmi réteget és világot, amely szülte és felnevelte. K. S. Az oroszgyülö ő Leon Wasilewski A moszkvai „Lengyel hazafiak egyesületéinek mostanában mind többet szereplő elnöknője Krakkóban 1905-ben született, tehát még csak 38 éves. Bölcsője korántsem ringott nyomorúságos munkásházban, mert apja, Leon Wasilewski neves lengyel etnográfus és irodalmár s a lengyel nemzeti forradalmi küzdelmet képviselő lengyel szocialista párt (PPS) élén néhai Pilsudski József egyik bizalmas munkatársa volt. A PPS kifejezetten oroszellenes beállítottságú párt volt, a szabad és független szociális Lengyelországért harcolt, ami miatt számos vezérét, köztük egy időre magát Pilsudskit is, száműzetésre Ítélte a cári kormány. Wanda apja is keservesen megszenvedte az orosz uralmat s igy az első világháború kitörésekor érthetően rögtön belépett a központi hatalmak oldalán küzdő lengyel légióba. S hogy ebben az esetben az alma mennyire messze esett a fájától, bizonyítja, hogy Wasilewski Leó 1915-ben a légió „Polen“ cimü folyóiratában, amelyet lovag Jaworski adott ki német nyelven, éppen „az úgynevezett Nyugatorosz- ország nemzeti és kulturális viszonyairól“ irt tanulmányt annak igazolására, hogy a szovjetkormány által most elvitatott területek Lengyelországot illetik meg. Minthogy Wasilewski Leó, a Wanda apja, a lengyel szocialista pártban főként öt embert juttatott ság été a „vezérigazgató urtk Kolozsvár, május 7. Bonyolult hátterű, érérdekes uzsoraügyek kerültek tárgyalásra csütörtökön a kolozsvári törvényszék me,leit működő uzsorabirósúg előtt. Az ügynek több vádlottja volt, névszerint özv. Vermes József- né és alkalmazottja Schrei'hotter János, további Kun István, Nersitz Istvánná, Ritz Regina, valamint Tóth Béla. Mindnyájan szélhámosnak estek áldozatául, aki a mu't év decemberében több napig Kolozsváron tartózkodott Az e?et. a következőképpen történt: 1942 december hónapjában, közvetlenül karácsony előtt, feltűnően költekező, jól öltözött vendég bejeit lakást az egyik kolozsvári szá - lodában. Álnéven szerepelő, mint az utóbb kiderült, s a bejelentőlapon a Lomási fakitermelő vállalat vezérigazgatójának tüntette fe* magát. Mindjárt az első napon arra kérte Ritz Regina szobaasszonyt, hogy küldje fel hozzá a szálloda egyik alkalmazottját, akinek valami megbízást akar adni. A szobaasszony köz.ésére Kun István szál’odai szolga jelentkezel a jó- megjelené6ü vendég előtt, aki szalonna és zsir vásárlásra adott neki megbízást. Az állítólagos vezérigazgató ugyanakkor a költségekre azonnal átadott Kun Istvánnak 100 pengőt. A szá - lodai szolga kerékpáron be iß járta a várost és sikerült eleget -tenni megbízatásának A kért árut özv. Vermes Józsefné hentesmesterné se-z-rezte be Schreithoffer János hentessegéd közvetítésével. Az ,,előkelő“ vendé-g tiz pengő külön borravalót fizetett ezért Kun Istvánnak, majd hasonló bőkezűséggel jutalmazta Tóth külpolitikai és néprajzi kérdésekkel foglalkozott, s ezenkivül több nyelven is jól tudott, az első világháború végén ő lett Pilsudski első kormányának a külügyminisztere. Ebben a minőségében nem sokáig maradt ugyan meg, de később is a külpolitika terén működött, s amikor az 1920-beli lengyel-szovjetorosz háború végül is Lengyelország győzelmével végződött, Pilsudski őt bízta meg az 1921 március 18-i rigai békében megállapított uj határvonalnak a helyszínen való kijelölésével, lengyel részről tehát ő volt a határbizottság vezetője. Közben Wasi- lewski, a cárizmus ádáz ellenségéből a bolsevizmus nem kevésbé ádáz gyűlölőjévé lett s annakidején barátai előtt nem egyszer sajnálkozott azon, hogy az uj határt nagy vonalaiban már Rigában megállapították és nem népszavazás alapján húzták meg, mert az volt a meggyőződése, hogy ez utóbbi esetben a fehéroroszok, oroszok és ukránok egészen Moszkváig a Lengyelországhoz való csatlakozás mellett döntöttek volna, csakhogy a bolsevista rémuralomtól megszabaduljanak. Wasi- lewski mindenesetre élete munkája megkoronázásának tekintette azt, hogy általában ugyanazon szempontok szerint, amelyeket 1915-ben kifejtett, ő vonhatta meg Nagylengyelország keleti határait, amelyek az úgynevezett Curzon-vonalat messze túlhaladták Oroszország terhére. Wasilewski Leó már jóval Lengyelország összeomlása előtt meghalt s igy — akárcsak vezére, Pilsudski, — nem élte meg, hogy a Szovjet 1939 szeptember végén mégis visszavette azokat a területeket, amelyeket a rigai béke folytán át kellett engednie Lengyelországnak. Iiir szerint azonban ennek ellenére megtört szívvel hunyta le szemét, mert öregségére hevesen összekülönbözött leányával, W andával. Ez ugyanis mindinkább a kommunisták táborába tolódott. Wanda, aki alsó iskoláit Krakkóban végezte, 1927-ben a varsói egyetemen nyelvtanárnői oklevelet szerzett s 1932- ig gimnáziumi tanárnő volt a lengyel fővárosban. Már mint tanárnő férjhez ment Szymanski nevű tisztviselőhöz, akiről nincs közelebbi adat. Házasságukból egy leány született, aki jelenleg is anyjával él Moszkvában. Nyilván már a háború kitörése előtt elváltak, mert az 1939—40- beli varsói telefonkönyvben Wanda egyedülálló nőként szerepel, igy: Dr. Wanda Wasilewska-Szymanska, Krasinskiego 10.“ Ebben a lakásban élte át Varsó ostromát és a német megszállást egészen 1940 elejéig, amikor kiszökött a Szovjetunióba, pontosabban Moszkvába. Olt a sajtóban rögtön regényes módon irta le kalandos útját. Hamarosan megszerezte a szovjetállampolgárságot, egy évvel később pedig Lembergben felvették a Szov- jetukrajna kommunista pártjába. Már ezt megelőzőleg, ő szervezte meg a bolsevista érzelmű lengyeleket s alakitotta meg a „Lengyel hazafiak egyesületét“, amelynek persze ő lett az elnöke. Azóta csaknem minden fényképfelvételen a vörös hadsereg egyenruhájában látható, amivel bizonyára azt akarja kifejezni, hogy — noha nő — ő is katona ám, akár Sikorski tábornok, az angolszászbarát lengyelek vezére. W^anda W^asilewska mintegy tiz esztendeje irodalmilag is tevékenykedik. Első regénye 1935-ben jelent meg Varsóban „Otthon“ címen, Két évvel később pedig meglehetős sikere is volt már egészen kommunista érzelmű regényével, a „Föld iga alatt“-tál. Moszkvába való áttelepe- dése után „Nowe Widnokregi“ (Uj láthatárok) címmel lengyelnyelvü politikai és irodalmi folyóiratot indított, majd nemsokára megkezdte a „"Wolna Polska“ (Szabad Lengyelország) c. politikai lap kiadását is, amely első számaitól kezdve hevesen támadja a londoni lengyel menekült-kormányt. A mult évben a Práv- dában „Szivárvány“ címmel folytatásos regénye jelent meg, amelyben a bevonuló német katonákat megveszett vadállatoknak tüntette fel. Ezért a regényéért ez év márciusában neki ítélték oda az Béta cipészmestert is, akitől ,,feke'-én" egy pár bőrtalpú cipőt vásárolt 100 pengőért, Ugyanakkor azonban a 100 pengőn felii-, még külön 25 pengő ,,borravalót," is adott a cipészmesíérnék szívességéért. Nem sokkal ezután rendőri körözés alapján kiderült, hogy az állítólagos vezérigazgató a Fiat Automobil R. T. sikkasztó a’tisz'jével, Diskei Istvánnal azonos, aki nagyobb összege* sikkasztott e! a vállalattól, majd megszökött s a lopott pénzből egy ideig gavallérosan költekezett'. A rendőrség országos körözése alapján csakhamar letartóztatták, majd illetőségi' helyére toloncolták, ahol jelenleg is folyamatban van ellene a bűnvádi eljárás. Ugyanekkor azonban kolozsvári tartózkodásának utókövetkezménye az lett, hogy a vele érintkezésbe került, fentebb említett személyek ellen eljárás indult uzsoraiigyben A kolozsvári törvényszék egyes uzsorabirá- ja, Szűcs András dr. csütörtökön tartotté meg ez ügyben az érdemi tárgyalást s annak során bűnösnek találta özv. Vermesnét és Schreií- hoffert, mint í'éttestáieat és ezért az asszonyt 1500 pengő, Schreithoffert petíig 1200 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Kun Istvánt és Nersitz- nét lejenként1 300—300 pengő pénzbüntetésre Ítélte bünrészesség miatt, Tóth Béla pedig, akii jegy nélkül szolgáltatott ki bőrtalpú cipőt, 300 pengő pénzbüntetést kapott. Ez utóbbi három ítélet jogerős, mig özv. Vermesné éa Schreithoffer ügyében úgy az ügyész, mint az elitéltek fellebbeztek. Erdélyben is megalakult az Uiságiró Szanatórium Egyesület A Magyar Újságírók Egyesületének Erdélyrészl Tagozata jegyzőkönyvileg megörökítette dr. Grois László érdemelt KOLOZSVÁR, május 7. A Magyar Újságírók Egyesülete Erdélyrészi Tagozata csütörtökön délelőtt az egyesület kolozsvári irodájában taggyűlést tartott, amelyen dr. Tóth László központi elnök is résztvett. Zathureczky Gyula elnöki megnyitójában meleg szavakkal üdvözölte dr. Tóth Lászlót és újólag köszönetét mondott az újságírók előadóestjén történt nagysikerű szerepléséért. Végh József ügyvezető alelnök beszámolt arról, hogy a központi egyesület közgyűlése hozzájárult az alapszabályoknak az erdélyi kívánságok figyelembevételével történő módosításához. Ismertette továbbá a Sajtókamara vezetőségével és a nyugdíjintézettel történt tárgyalásokat. Dr. Tóth László központi elnök az alapszabályok módosításával kapcsolatban részletes felvilágosítást adott a taggyűlésnek. Biró László főtitkár az újságírók fabeszerzési mozgalmát ismertette. Tájékoztatta a taggyűlést arról, hogy az egyesület a lehetőségekhez képest még a nyári hónapok alatt gondoskodni kíván az újságírók tüzifaellátásáról. Bejelentette továbbá, hogy Spanyol újságírók látogatása a Sajtókamarában BUDAPEST, május 7. (MTI.) Az Országos Magyar Sajtókamara a Budapesten idéző spanyol újságírók tiszteletére szerdán délben ebédet adott a Kamarában. Ott volt a három spanyol újságíró, mégpedig Pedro Lain Entralgo egyetemi ta- 1 nár és köziró, a spanyol nemzeti tanács tagja, Xavér Echarri, az Ariba cimü lap főszerkesztője és Enrico Llovet, a fallan- ge sajtófőnöke, továbbá Angel Sanz Brez budapesti spanyol követ, Ullein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófőnök és a Sajtókamara vezetősége. Az ebéden vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály sajtókamarai elnök mondott pohárköszöntőt. A spanyol vendégek nevében a közeljövőben megalakul a Szanatórium Egyesület kolozsvárii fiókja, mely az újságírók és hozzátartozóik betegellátásáról gondoskodik. A taggyűlés egyhangú lelkesedéssel tudomásulvette a Szanatórium Egyesületr megalakítására irányuló mozgalmat és megbízta az egyesület vezetőségét a további tárgyalásokkal. Tóth László központi elnök legmelegebb támogatását he- Zathureczky Gyula elnök bejelentette, lyezte kilátásba. hogy dr. Grois László, az egyesület ügyésze, törvényszéki tanácselnökké történt kinevezése folytán lemondott tisztségéről. Hangoztatta, hogy dr. Grois László mindvégig a legnagyobb lelkesedéssel és pontossággal intézte az egyesület jogi ügyeit, amelyért a taggyűlés meleg köszönetét mondott. Dr. Grois László érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítették és amikor a taggvülés sajnálattal tudomásul vette, hogy megválik ügyészi tisztségétől, a legmelegebb szerencsekivána- tait fejezte ki törvényszéki tanácselnöki kinevezéséhez. A tárgysorozat utolsó pontja a tusnádi villa jelenlegi helyzetének ismertetése volt, amelyet Végh József ügyvezető al- elnök adott. elő. Tóth László központi elnök felvilágosító szavai után Szabó Endre a Sajtókamara helyi ügykezelésével kapcsolatban indítványt terjesztett elő, amelvet a taggvülés magáévá tett. Tót1, László központi elnök köszönetét mon dott azért a szeretetért. amelyet a kolozsvári újságírók részéről tapasztalt és a legmelegebb elismerését fejezte ki a:: Erdélyrészi Tagozat munkája iránt. Zathureczky Gyula elnök zárószavaival a taggyűlés végétért. Lain Entralgo köszönte meg az üdvözlést. Az ebéd után Xaver Echarri főszerkesztő érdekes beszámolóban ismertette a spanyol sajtó kialakulását és a fallange párt sajtójának megteremtését. A nagy érdeklődéssel hallgatott előadás után Ko- losváry-Borcsa Mihály elnök mondott köszönetét az előadónak, valamint a spanyol előadást tolmácsoló Ember Nándor zongoraművésznek. A jelenlévő magyar újságírók több kérdést intéztek a spanyol kartársakhoz, akik további részletes felvilágosítással szolgáltak a spanyol sajtóról. Befejezésül Ember Nándor zongoraművész a társaság nagy tetszése közepette eljátszotta a fallange himnuszát. szelvények beváltása KOLOZSVÁR, május 7. Az 1943. évi május hó 3-tól május hó 9-ig terjedő hétre a 46—92-ig számmal jelölt hentesek és mészárosok szolgáltatnak ki sertéshúst. 12 dekagramot 3 drb. 6-os számú sertés- hvsszelvénirre. Dr. Wanda Wasliewska-Szymanska gimnáziumi tanárnő Moszkvába szökik
