Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-05 / 100. szám

1

)

1 SU 3 ui & J u * 5.

EL LE N ZEE mmmmmtammm

ELRflPOLTltK HZ ORSZHGgyÜLÉST

Br Padi Árpád, az Érdéig! Piri vezérszónoka az őnkormángzatok lej- leszíése és megarősííésa mellett foglalt állást a képviselőhöz kedd! ülésén

BUDAPEST, május 5. A képviselőház keddi ülését 10 óra 15 perckor nyitotta meg Krúdy Ferenc elnök. Az ülés napirendjén a tanyai igazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos vitája szerepelt. A vita megkezdése előtt Megay Károly ismertette a bizottságok jelentését a múlt csütörtökön letárgyalt és általánosságban elfogadott kisebb nemzetközi egyezmények becikkelyezéséről szóló javaslatok bizottsági részletes tárgyalásáról.

A vita első szónoka Sarvay Elek, a MÉP vezérszónoka volt. A különböző tanyai típusokról beszélt, különös tekintettel a szabolcsmegyei „bokortanyák" problémáira. Hangoztatta, hogy amig a csoport-tanyákat hosszú fejlődés alakította, a bokortanyák rövid idő alatt keletkeztek. Részletesen szólott a tanyabirói intézményről. A javaslatot jónak, helyesnek tartja és örömmel elfogadja.

Ezután dr. Páál Árpád, az Erdélyi Párt vezérszónoka mondott beszédet.

Dr. Padi Árpád: Jz flifőld sorsa az erdeieket igenis érdskli“

Az Erdélyi Párt részéről Paál Árpád, szólott hozzá a javaslathoz. Felszólalását három szempont irányította: először megmutatni azt a tényt, hogy az Alföld sár- sa az erdélyieket igenis érdekli, másodszor, mert külterületi kérdésekről van szó, végül pedig, mert nagy küzdelem folyt le a centralizáció és az önkormányzat között és a küzdelem eredményeként a törvényjavaslat az önkormányzat alapjára kíván helyezkedni a tanyai kérdés rendezésénél.

— Ami magának a törvényjavaslatnak az önkormányzati alapra való helyezkedését illeti, természetesen azt a legnagyobb odaadással és ragaszkodással üdvözöljük — mondotta. Az a tény, hogy a törvényjavaslat a tanyai közigazgatásban a több és jobb szolgálat megvalósítását kívánja elérni, olyan szép szociális feladat, amelyért érdemes volt megalkotni ezt a javaslatot. A mi érdeklődésünk egyik oka az ország kenyeréért való fé- iés, amikor az alföldi közösség kialakulása érdekében nagy szükségét látjuk, hogy ezzel a tanyai törvényjavaslattal a nyolcmillió hold területen lakó ősmagyarságnak a sorsát biztosabb intézés alá vegyük.

„int szükségesnek farijuk f inntartaní az önkormány

Ld; elvéi“

— Az egyik ellenzéki képviselő bizalmatlanságát fejezte ki abban a tekintetben, hogy az olyan önkormányzatok, aminőket a községek adhatnak, annyira gyengék, hogy azoktól jogszabályrendeleteket várni nem lehet. Lehetséges, hogy gyakorlatilag van ebben valami igazság, de

mi az önkormányzat elvét szükségesnek tartjuk fenntartani a törvényjavaslatnak abban a szándékában, hogy igenis, még a legkisebb község részére is szabályrendelet alkotást biztosítsunk. Nem az a cél, hogy mert a községek gyengék és jogszabályrendeletet nem hozhatnak, ne bizzuk rájuk a jogszabályrendelet alkotását, hanem, hogy

erősítsük meg a községeket, a megyéket, az összes helyi testületeket, hogy azok jogszabályokat alkothassanak.

Ez a tulajdonképpeni erdélyi szemlélet, amelyet mi a törvényjavaslathoz, illetve annak hiányához hózunk, hogy itt. az Önkormányzat hiányában bizonyos eltolódás történt azalatt az idő alatt, amig Erdély nem élhetett együtt az egész hazával. Magyarország mégcSönkitása idején előállott jogfejlődés bizonyos depressziót idézett élő. Mi, akik a nagy Magyarországon éltünk, most szeretnénk a bírálatunknak kifejezést adni ennél a javaslatnál is. Ezt az erős önkormányzati fejlődést hagytuk fel, ami nem volt szándékos, de mégis csak idegés kapkodásként történelmi folyamattá vált a szőkébb Magyarországom Nagy történelmi forduló előtt állunk és gyenge magyar társadalommal nem állhatjuk meg a helyünket.

Bariba ERifclós szellemiben

A szónok rámutatott ezután arra. hogy a mai időkben, amikor a szentistváni gondolatot hirdetjük, a Szent István korából való vármegyéknek minden hatáskörtől való teljes elzárása nem felel meg annak a vidéki társadalmi fejlődésnek, amelyből majd erős magyar közéletet alakíthatunk ki. Idézett ezután Bartha Miklósnak. a nagy magyar közirónak megállapításaiból, aki kimutatta, hogy

a nemzetiségi kérdés szempontjából áll « elő az a szükségesség, hogy erős önkor- ■ mányzatok legyenek, mert csak ezek tudják részekre bontani a nemzetiségi / kérdést, nem pedig a csucsszervezetek, a központban.

— A régi eszméknek az előhozatala azonban itt a parlamentben sem időszerűtlen — mondotta — és

nem időszerűtlen rámutatni arra, hogy Bartha Miklós volt az, aki annakidején, * ezelőtt negyven esztendővel meg jósol- I ta, hogy Németország és Olaszország

egységesen fogja vezetni Európát és en- . nek az egységnek engedelmeskednie kell minden államnak, ha Európában igazán egészséges tényező akar lenni.

Egy negyven évre előrelátó államférfi szavaiból idézni ma sem időszerűtlen, Bartha Miklós azt mondotta, hogy

csak az a hive a centralizációnak, aki jobban bízik másokban, mint önmagában.

Ezt az önmagunkban való bizakodás hiányát megérezzük a mai időkben és ezt a hiányt ki kell javítanunk azáltal, hogy erős vidéki központokat, erős vidéki közéletet teremtünk.

„Hz önkormányzat boldogulást és egészséges

helyzetet teremt“

Részletesen ismertette ezután az ön- kormányzatok történeti' fejlődését az 1900-as évek elejétől egészen a világháború megindulásáig és Kecskemét példájával bizonyította azt a tényt, hogy az önkormányzat boldogulást és egészséges helyzetet teremt mindenütt. Kecskemét nem bérletként adja a maga tanyai birtokát, mint azt igazságtalan vádként hozták fel. Tehát nem ingatlanváltozás állott be, hanem igyekszik örök tulajdonként átadni a földet. Megindult tehát az a folyamat az önkormányzati szellem hatása alatt, amely a tanyákat otthonokká és az otthonokon keresztül hazává fejleszti.

’ J Legsúlyosabb probléma : az afkérdés rendezése

A továbbiakban azt a vádat cáfolta, amely szerint az önkormányzatok, amikor módjuk volt arra, rosszindulatból és hanyagságból nem oldották meg a szükséges kérdéseket. Bebizonyitotta, hogy a kérdések megoldásának elmulasztása részint súlyos anyagi és gazdasági nehézségekbe ütközött és csupán ennek tulajdonítható, hogy az önkormányzatok nem felelhettek meg minden tekintetben a hozzájuk fűzött várakozásoknak. Kimutatta ezután, hogy

az önkormányzatok jelenlegi legsúlyosabb problémája az utkérdés rendezése, amelyet nem lehet helyi rendelkezésekkel megoldani, csak egy országos, az ösz- szes vonalakat átölelő utprobléma megoldásával.

— Van egy másik szempont is — mondotta —, amit a törvényjavaslat érint. Ez maguknak a tanyásoknak a szempontja. A törvényjavaslat azt kívánja, hogy a közigazgatás minél hamarabb, minél jobban és gyorsabban menjen a nép közé, de elfeledkezik arról, hogy van a nép között olyan álláspont is, amely minél távolabb szeretné látni magától a közigazgatást. Ezt az álláspontot is bizonyos tekintetben honorálnunk kell és meg kell találnunk azt a középutat, ahol nem zaklató a dolog, ahol igazán segítünk a népen és ahol a remeteséget és a magányos, szabadságot vágyó tanyás is észreveszi, hogy a közigazgatás nemcsak adóztatója, hanem egyúttal segítője is.’ Először ki kell alakítanunk az életrevaló tanyákat, a tanyákból az otthonokat, az otthonokból az otthon-szomszédokat és ezekből a piacrendszert, amelyek belterületté kezdik minősíteni a külterületeket. Inkább arra kellene törekedni, hogy a tanyák- \ hoz kifelé vigyük nemcsak a közigazgatást, hanem azokat az összetartozásokat, amelyek a közületet megteremtik.

Ha ezeket visszük ki, nem pedig a magányosságban élni akaró tanyáktól akarunk szabadságról való lemondást és szabadságsértéseket, akkor nem fogják félreérteni szándékunkat.

Kérte ezután, hogy a törvényjavaslat szövegében minden olyan véletlen vagy szándékos pontot, amelyre rá lehetne fogni, hogy önkormányzatellenes, enyhítsenek a félreértések elkerülése végett. ,

Védjfift önfcormdnxzatnnkatl

— Akármint hozza a sors, Magyarországnak mindenképpen szüksége lesz arra, hogy a maga társadalmának erőteljes teljesítését, biztosítani tudja, éppen úgy, mint ahogyan a Habsburg világbirodalommal szemben kellett védenie az önkormányzatokat. A jövőben is szükség lesz arra, hogy a magyar nemzet függetlenségéért ne csak jelszavakkal, hanem erős tömörüléssel tudjon helytállani.

Emlékeztette a Házat arra a történelmi tényre, amikor a Szapáry-kormány centralizációs törvényjavaslatot terjesztett â Ház elé és azt a magyar közvélemény ellenállására kénytelen volt visszavenni. Rámutatott arra, hogy a világháború kitöréséig ratnd jobban halványult az önkormányzat melletti hangulat és igy azután nem csoda, ha a vidéki életben bizonyos szervilizmus található. . ?v

— Nem mondom, hogy mindenki dacosan tartsa a nyakát, mondotta, de olyan önérzetes legyen, hogy ezzel tudjon nagy életcélt szolgálni. Ennek a szervilizmus- nak a megfordítására van szükség. Éppen ezért minden olyan jelenséget, amely valami további nyomást jelentene a köz- igazgatásra, szeretném, a javaslat szövegében megiavittatni.

fi belftggminiszier íiafásfeöre

Rámutatott arra, hogy a javaslat szövege szerint abban az esetben, ha az ön- kormányzat képtelen szabályrendeletet alkotni, akkor a miniszter veheti kezébe a szabályrendelctalkotást s ő helyettesítheti az önkormányzat szabályalkotási jogát. Kijelentette, hogy felfogása szerint ez nem illik bele abba az önkormányzati fejlődésbe, amelyre szükség van. Emlékeztette a Házat arra, hogy van egy régebbi rendelet, amely szerint, ha az ön- kormányzat nem hajlandó, vagy nem tud szabályrendeletet alkotni, akkor a belügyminiszter alkothatja meg a hiányzó Szabályrendeletet, de az önkormányzatnak joga van utólag pótolni a mulasztási: és az ő rendeletének kibocsátása esetén a belügyminiszter szabályrendelete érvényét veszti. Fölöslegesnek tartja tehát, hogy ennek a törvényjavaslatnak a szövegében ezzel a kérdéssel foglalkozzanak, mert egy régebbi törvényben még mindig érvényben levő rendelkezés ezt a kérdést részletesen szabályozza.

Helytelenítette, a törvényjavaslatnak azt a részét is, amely szerint az önkormányzatok szabályrendeletei belügyminiszteri jóváhagyástól függnek. Kijelentette, hogv ez újabb lépcső a bürokrácia

fejlesztése terén, mert minden kis hatóság rendelete a -csúcsszervhez fut össze. Nem találta szerencsés megoldásnak a ja- javaslatnak azt a részét sem, amely kimondja, hogy minden szabályrendelet- tervezetet a belügyminiszternek be kell mutatni. Rámutatott arra, hogy ez a módszer részint az önkormányzat jogainak csorbítására vezet, mert a felsőbb hatóságok a nem megfelelő szabályrendelet életbeléptetése előtt még felsőbb nyomásra azon módosítást végezhetnek.

Kérte még, hogy az -egyes önkormányzatok, de különösen a városok és községek, valamint a vármegyék között erősebb összemüködést teremtsenek, mert számos olyan megoldható feladat van, melynek az anyagi előfeltételeit a község előteremteni nem tudja és a vármegye kénytelen a költségeket fedezni.

Beszéde végén kijelentette, tekintettel arra, hogy a javaslat önkormányzati alapon áll, a néppel való törődést szolgálja, a meglévő összefüggést a városok, községek és megyék között ápolja, hogy meginduljon egy országos munka, hogy a tanyák otthonná, az otthonok hazává épüljenek és mert a javaslatban az uj kulturális. közgazdasági feladatok ápolása áll

—

............................. 3

előtérben, a közösségi szellem kifejlődését segíti elő, a törvényjavaslatot mind a maga, mind a pártja nevében elfogadja.

Tassy Kristóf szerint a javaslat a tanyavilág jelenlegi rossz helyzetén csak kismértékben javít, de fő az, hogy javítani akar. Azt hiszi, jninden tanyaközség szívesen venné, ha sorsát maga intézhetné, mert most legtöbbször róluk-nélkülük intézkednek. A javaslat keresztülvitele nem lesz könnyű, mert nyilvánvaló, hogy a tanyai közigazgatás fejlesztéséhez nagyobb szabású munkaerőre lesz szükség. Nagyon nehéz lesz az erre vállalkozást viselőt kapni, aki szívesen hagyja ott a központot, de abban a reményben, hogy a javaslat minden tekintetben a tanyán élő nép előnyeit kívánja szolgálni és abban a reményben, hogy ez csak a kezdet, amelyet megfelelő módon ki fognak fejleszteni, a törvényjavaslatot mind a maga, mind pártja nevében elfogadja.

A következő felszólaló Rapcsányi László 'folt, aki a tanyák elmaradott egészségügyi helyzetét és rossz útviszonyait tette szóvá. A javaslatot nem fogadta el.

Rosta Lajos hangoztatta, hogy a javaslat nagyszerű realizálását jelenti a már 3 éve foganatosított előkészítő munkának. Hálás köszönetét fejezte ki a belügyminiszternek a javaslat érdekében kifejtett szívós és hosszas munkásságáért. Részletesen foglalkozott a szegedi tanyaközpont fejlesztésével és a tanyakongresszussal, végül a tanyakérdést tanulmányozók érdemeit méltatta. A javaslatot elfogadja.

Rosta Lajos beszéde végén, az ülés alatt bevonultak az ülésterembe Kállay Miklós miniszterelnök vezetésével a kormány tagjai és zsúfolásig megteltek a képviselői padsorok is.

a Ro?mingző enapotta az országgyűlési

Az elnök bejelentette ezután, hogy Kállay Miklós miniszterelnök kíván szólam. A szólásra emelkedett miniszterelnök bejelentette, hogy legfelsőbb kormányzói kézirat érkezett, kérte annak felbontását és kihirdetését. Tasnádi Nagy András elnök felbontotta a kormányzói kéziratot tartalmazó borítékot, mire a Ház tagjai felálltak és állva hallgatták végig a legfelsőbb kormányzói kéziratot, amely igy hangzik:

„A magyar országgyűlésnek kormány-* zói üdvözletem!

Tisztelt Országgyűlés! A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére az 1933. évi XXIII. te.-ben gyökerező jogomnál fogva az országgyűlést május 4-ikétől kezdődő leg elnapoltnak nyilvánítom.

HORTHY sk.'

* KÁLLAY sk/1

A kormányzói kéziratot a Ház tagjai dörgő éljenzéssel fogadták. Tasnádi Nagy András elnök ezután bejelentette, hogy a Ház a legfelsőbb kormányzói kéziratot tisztelettel tudomásul vette és azt hasonló eljárás céljából átteszi a felsőházhoz.

A képviselőház keddi ülése ezzel 1 óra előtt néhány perccel véget ért. t

Pénteken tart ilésf a ? eísöház

Az országgyűlés felsőháza május 7-én déli 12 órakor ülést tart. Tárgy: a kormányzói kézirat felolvasása.

Erélyes katonai razziát tartottak Szófiában

SZÓFIA, május 5. (TP.) A közbiztonsági hatóságok igen széleskörű, erélyes rendszabályokhoz nyúltak, amiért terrorista merénylők az utóbbi időben több politikai gyilkosságot követtek el és legutóbb Pantev nyugalmazott ezredes, volt rendőrfőnököt is megölték. A kora. reggeli órákban katonai osztagokkal megerősített. erős rendőrkészültség szállta meg Szófiát. Tervszerűen átfésülte a lakóházakat. Felülvizsgálták ismét az ösz- szes gyanús személyeket. Ezeket további vizsgálat céljából a hatóságok elé állították. A nagy razzia időtartama alatt az utcai forgalmat megszüntették és a táv- Leszélökapcsolást. felfüggesztették. Ez a rendőrségi akció hasonlatos a néhány hónappal ezelőtt végrehajtott nagy ellenőrzéshez, amelyet akkor rendeltek el, amikor a íremet véderő tagjai ellen sorozatosan merényleteket követtek el. Annakidején a rendőrség által keresett terroristák jórészét letartóztatták. Most —* minthogy a rendőrség jelentős adatokkal rendelkezik — remény van arra, hogy Pantev ezredes gyilkosait megtalálják.

ARAGONIT ÍRÓKÉSZLETEK, BÚJTALAK, KÖNYVTARTÓK remete kivitelben kaphatók az JEUlenzék* könyvesboltban. Kolozsvár M&tykjp király-tér 1