Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-04 / 99. szám

lí L L li iv L, & Óvári-Óss József székelyföldi riportsorozata Sepsiszentgyörgy ~ a kertvárosa ' SEPSISZENTGYÖRGY, május 4. (Az El­lenzék kiküldött tudósítójától.) Első benyo­másom, ahogy kilépek a szálloda kapuján; rengeteget fejlődött ez a város az elmúlt két ■esztendő alatt. Szemben a Mikó-kollégtiunimal •szép beton talapzaton gyönyörű Országz.ász- .lót lenget a friss áprilisi szél s a betonkockák szinte vakítanak a zuhogó napfényben. Mar földel a park, szemből pedig a törvényszék épületének jobboldaláról lekaparták az evek óta ott roskadozó roggyant viskókat, ame­lyek csak szégyenére váltak a városnak. Ki­kövezték a főbb útvonalakat is és most mat nem rázza az utast az ósdi fiakkerekben a mil­liónyi macskakő. Koncz .Árpár dr. polgármesterrel járjuk a főteret. Udvarhelyi ember a polgár mester, is­merős a helyi viszonyokkal. Két és fél eve áll a- város élén. Eleinte kissé idegenül fogad­ták, de azóta, hogy látták, mennyit dolgo­zik, inat végzett, látták a munkája nyomán kibuggyanó eredményeket, nagyon megszeret­ték. Most pedig, hogy dédelgetett terve, ré­gi álma, a Gábor Áron-tér megvalósitása kö­zeledik a befejezéshez, valósággal rajonganak érte. Épül az uj szálloda — Nagy tervem, hála Isteninek és hála a kormányzat megértő támogatásának, végre a megvalósulás állapotába jutott. Itt, a törvény­szék! palota előtt nagy átalakításokat szán­dékozom végezni. Szemben az utcával a még meredező tűzfalakat lebontatom. A telkeket már regen kisajátította a város. Gyönyörű te­ret kapunk igy. A tér fel fog húzódni egész a domb tetejéig. A domb aljára építtetem az uj szállodát, amelynek a felépíttetése csak­nem három esztendeje húzódik. A pénz meg is lett volna már rá régen, mert a kormány­zat belátta, hogy a Székelyföld legnagyobb városának már igazán halaszthatatlan szük­sége van a kor minden igényét kielégítő mo­dern nagy szállodára. A szálloda előtti térre kerül majd a Gábor Áron-szobor, amelynek ■a pályázata éppen most ért véget Budapesten. A törvényszék mellett feljárót épittetek a térre, az ut a téren megfordul és a másik ol­dalon jön majd vissza. Középen- virágágyak lesznek. Nagyon szép lesz... Hisszük is. hogy szép lesz. A polgármester előadása nyomán szinte látjuk, mint nő ki majd a ro.dből az uj szálloda és élénken el tudjuk képzelni a két uj útvonalat is. Mind­ez egészen megváltoztatja majd a rohamosan fejlődő város jellegét. És föltétlenül előnyére változtatja meg. Nyolc székely család — hetven gyermek Nyugat felől sürü felhők gyülekeznek, zá­por van készülőben. Feltűnt gallérral sietünk vissza a városházára és ott folytatjuk a meg­kezdett interjút. — Emlékszem, két évvel ezelőtt ONCSA- lakások építését vette tervbe a város. Felépül­tek ezek a lakások? — kérdezem.- -Éppen most fejeztük be őket. Nem messze a tulajdonképpeni várostól, az erdő alján nyolc kislakást építettünk az Országos Nép- és Családvédelmi Alap segítségével. A sokgyermekes család éppen az elmúlt héten költözött be a lakásokba. Merjen még vala­ki lekicsinylőén nyilatkozni a székelység sza- poratágaróll: a nyolc család 66 gyermekkel költözött a lakásokba, de azóta újabb örven­detes szaporulat történt: két kis Székely cse­metével mái több van, úgy, hogy a gyerme­kek száma pillanatnyilag 68. Hangsúlyozom, hogv csak pillanatnyilag, mert még két anya várandós... Mosolyogva teszi hozzá: — Ha igy megy tovább, a város gondjai ’.s megszaporodnak. Külön iskolát kei! majd nyitnunk a 70 gyermek számára... Különben, három és fél holdnyi telken épültek a házak, az őszön már tető alatt is voltak. — Mi a további programja polgármester urnák a kislakás-akció terén? — Szándékom még további telkeket vTá. rolni, csak nem mondom meg, hogy hol, mert nem szeretném, ha a telekspekulánsok felver­nék az árat. Igazi vágyam: kertvárossá aka­rom va.ázsolm Sepsiszentgyörgyöt. Csakbát a háborús adok nagyban gátolják az építkezése­kéi-. Téglát például aranyért sem kaptam. így cigányok! a' a helysz.inen vettettem téglát, Â követ pedig a város őrkői kőbányájából hozat­tam. így oicíóbb is volt, meg a szállítás is kevesebbe került. Mezőgazdasági iskola nincs — de folyik az oktatás Meg a délelőtt folyamán hallottam, hogy az iparügyi minisztériumból Gotthard dr. szakemberek kíséretében megtekintette a me­zőgazdasági iskola építkezéseit. Ezekről kérek felvilágosítást. — Az építkezés kizárólag Bánffy Dániel földmüve.’ésiigyi miniszter érdeme. Mindent elkövetett, hogy az iskola minél hamarább te­tő alá kerüljön. Még az alapot sem ásták ki. máris kinevezte az iskola igazgatóját, Gamán Jánost. Gámán, rendkívül tettrekész, szorgal más ember. Lcutaztában Debrecenben kiszállt, megnézte az .intézetet és még az alapokat ás­ták, de már a református népiskolától, ame­lyet a 1 ,Rikán belül, komm unit ás“‘ tart fenn, ideiglenes elhelyezkedést biztosított az első évfolyam hallgatóinak. Azonnal meg is kezd­ték a tanításokat. Láthatta, hogy a falakat csak most kezdik felhúzni, még az alapépítmény sincs kész, viszont a gazdasági iskola első év­folyama már a jövő hét folyamán leteszi a vizsgákat. Nem tudom, az iskolából mikor lesz épület, tekintve a nagy anyaghiányt, de bizros, hogy mire ráhúzzák a tetőt, akkorára már ket-három évfolyam is kész lesz. Pdla- natnyilag 32 hallgatója van. az első évfolyam­nak. 'Zsidókérdés és lakáshiány Ugyancsak a délelőtt folyamán tűnt fel az is hogy a főtérről eltűntek a zsidók. Vala­mennyi főtéri üzlethelyiség fölött keresztény cégtáblákat látni. Igazán jóleső érzés volt. Most erről kérdezem Koncz Árpád dr. pol­gármestert. — A zsidókkal bizony sok bajom volt. A legszebb üzlethelyiségek az ő kezükön voltak és érthető, hogy nem szívesén mentek ki be­lőlük. Engem a kisgyülés utasított a zsidók bérleti szerződéseinek felmondására, lel is mondtam, aztán sok huza-vona következett, peres eljárás lett belőle, végű is a. per a rm javunkra eldőlt. Sepslszentgyörgyön, mint általában az er­délyi városokban-; a. visszatérés óta minr ál­landó szükséglet jelentkezik a lakáshiány. Ma- gasrangu állami tisztviselők, katonatisztek nem jutnak lakáshoz és emiatt kénytelenek családjuktól távol élni. Jellemző példa rá, hogy a tekintélyes helyi napilap felelős szer­kesztője, aki sepsiszentgyörgyi származású, kénytelen volt íeleségét és két gyermekét Nagyváradra küldeni, amíg megfelelő lakást kap. A lakásínséggel kapcsolatban megtudom, hogy a város a dohánygyártól nyolcholdas ingatlant vásárol. Az OTI—MABÍ alapból 25c ezer pengő lakásépítési kölcsönt kapott Sepsiszentgyörgy városa. Mihelyt a megfelelő telkeket kiválasztják, azonnal megkezdik az építkezést is. Huszonkét év mulasztását kell helyre pó­tolni... Meggyilkolták Szófia rendőr­főnökét SZÓFIA, május 4. (TP). Pantev nyugal­mazott ezredes, volt rendőrigazgatót, hét­főn röviddel déli 2 óra után meggyilkol­ták. Az újabb politikai gyilkosság u bol­gár lakosság körében a felháborodás vi­harát. váltotta ki. Pantev ezredest, aki 1939—1940 között rendőrigazgató, íeg- ! utóbb pedig a plovdivi katonai törvény­szék elnöke volt, erőskezü, de igazságos . személyiségnek ismerték, aki megfelelő ; időpontban nagy szerepet játszott volna Bulgária életében. Annak a háznak felügyelője, amelyben I Pantev lakott, hallotta a lövést és a gyil- j kosoknak, egy fiatalembernek és egy asz- j szonynak a nyomába eredt, de a mene- j külők közül a nő rálőtt úgy, hogy az ül­dözést abba kellett hagyja. A menekülés irányát azonban pontosan megállapította és nyomban értesítette a rendőrséget, amely lezárta a városnegyedet s azonnal hozzáfogott az igazoltatásokhoz. Szófiából jelenti a Ştefani: Pantev ez­redest, volt bolgár rendőrfőnököt revol­verlövésekkel meggyilkolták abban a pil­lanatban, amikor lakásához ért. A me rénylők elmenekültek. Néhány járókelő vallomása szerint a merényletet egy férfi és egy nő követte el. Ezeknek tulajdonít­ják azokat a politikai gyilkosságokat, amelyeket az elmúlt hónapokban Szófiá­ban elkövettek. Pantev ezredes igen je­lentős személyiség volt Bulgáriában. Rendőrfőnöki állásáról ezelőtt két évvel mondott le. Mint rendőrfőnök heves har­cot folytatott a kommunizmus és a föld­alatti izgatások ellen. tietyzdiiwwMttyÎH'dolfytvziU VisUL Beszélgetés a UCtCihS zeties&evz&vei, aki SzimféttiUus Suiie- fatik mifyUattfyatása védett tátogatott Uaza líolozsváiea Filharmonikus zenekarunk Händel, Csaj­kovszkij. Brahms és Verdi müvein kivül Yis- ki szimfonikus Suite-jét is játszotta tegnapi hangversenyén. Müve kolozsvári előadásának meghallgatása végett hazalátogatott a kitűnő szerző s mi felhasználtuk az alkalmat, hogy } régóta bennünk motoszkáló kérdésekre választ kérjünk Visky Jánostól. Beültünk a Belvárosi-kávéház egyik nagy tükörablaka mögé. hogy kényelmesen kibeszél­gethessük magunkat. Miközben Viská János elgondolkozva nézegette a járókelőket és a torony körül röpködő galambokat, csöndesen föltettük a kérdést; milyen indokok hatása alatt döntött a pesti Zeneművészeti Főiskola katedrája mellett, mi vitte el Pestre szülővá rosábó'i, ahol tudtunk szerint egész fiatalságát töltötte. , , íme Yiski János magyarázata; — Én, mint Kodály Zoltán1 tanítványa', aki illusztris mesteremnek annyit kifezönhe- tek. nem térhettem ki éppen annak a tan­széknek az elfogadása elől, amely az övé volt. Dohnányi Ernőnek, a Zeneakadémia főigaz­gatójának meghívása és fölterjesztése a mi­nisztériumhoz, minden habozást kizárt. Meg­tiszteltetés volt számomra ez a kinevezés s olyan feladatot juttatott számomra, amelyet mindenképp vállalnom kellett. Mivel Viski János mindenekelőtt zeneszer ző, épp ez a szempont határozta meg kover- kező kérdésünket: melyik elfoglaltsága, a ko­lozsvári igazgatóság, vagy a pesti tanszék mellett marad-e több ideje a komponálásra? — A kolozsvári konzervatórium igazgató­ságát — mondotta Viski János — csak ugv tudtam lelkiismeretem szerint betölteni — mi­vel épp igazgatóságom idejére esett a szerve­zés munkája —, hogy egész napomat az in­tézetnek áldoztam. Pesti helyzetem sokkal előnyösebb. Főiskolai előadásaim egy héten csak három délutánomat foglalják le. Ez valóban igen jeletékeny dolog, Viski zeneszerzői pályája, de a magyar zene jövője szempontjából is. Ezután szimfonikus Suite- je felől érdeklődünk, amely immár második Kolozsvárt is bemutatásra kerülő zenekari müve. — A Suite-t korábban írtam, mint a ta­valy bemutatott Aenigmát. Tulajdonképpen a Suite a legelső kompozícióm, még a román megszállás idején készült, falusi magányom­ban, Szilágyzoványon Írtam. — Ki és hol mutatta be legelőször? * — Az ősbemutató, ahogy mondani szokták, a rádióban hangzott el, Vaszv Viktor kitűnő interpretálásával. Sokat játszták pódiumon és a rádióban is, mig csakhamar az a megtisz­teltetés érte munkámat, hog>^Mengelberg is műsorára tűzte és Budapesterma Filharmóniai Társaság zenekarával mutatta be. Ezutáu. gyors egymásutánban következtek külföldi előadásai Frankfurtban, Belgrádban, Varsó­ban, Becsben, Zürichben, Rotterdamban és egyebütt. Legutóbb a svéd—magyar ünnepsé­gek alkalmából Stockholmban játszották és Stockholm után következett a kolozsvári elő­adás. —. Hozzá kell tennem — folytatta Viski János, erősebb hangsúlyt adva szavainak —, boldogan ragadtam meg az alkalmat, hogy hazalátogassak szülővárosomba, melyhez any- nyi elszakíthatatlan kapcsolat fűz s örülök, hogy viszontláthatom kedves kollegáimat é munkatársaim, akikhez ma is a meleg barát­ság érzése köt. Befejezésül megkérdeztük Viski Jánost, hogy min dolgozik. — Tekintettel arra — válaszolta —, hogy most több idő áll rendelkezésemre komponá­lás céljából, gyorsabb ütemben haladok: le­fejezéséhez közeledik hegediimüversenyem ze­nekari kísérettel. Örömmel hallottuk, hogy ilyen nagvmérr- tü munkán dolgozik Viski János. Amúgy is ritkán születnek mc*dern versenymüvek, ez a bejelentés tehát eseaaiénvt jelent. Biztosra vesszük, hogy a rövidesen bemutatásra kerülő hegedűverseny hamarosan meghóditja a kül­földet is és sok dicsőséget szerez kitűnő vér­zőjének és rajta keresztül a magyarságnak. (hb.) Az Ellenzék mindennap érettéi harcol. 01va.<id és terjetszd ismeré­seid közt ___S Az ők dalai Egy idő óta, sajnos, szobához va­gyok kötve. Porlepett ablaküvegen keresztül nézem az aranyos tava­szi napsütést és a zöldbe öltöző fá­kat, „Rabságomban“ rádióvevőké- szülckem mellé ülök s máris áttö­röm vele a szűk falakat, a kifeszi- tett szál dróttal kinyulok a leve­gőégbe, hogy kihalásszam belőle a magyar fülnek kellemes zenei mű­sorokat- Hamarosan kitapasztal­tam, melyik leadóállomásokon mi­kor lehet könnyű zenét fogni, amely mellett az ember nyugodtan, olvashat, irhát, vitatkozhat, ve­sződhet, számvetést tehet, vagy akár alhat is. Rövidesen álmélkodva vettem tudomásul, hogy a német és olasz állomások zenemüsorában, de nem ritkán a irancia és spanyol állo- másokró is hallok egy-egy zeneda­rabot, amely határozottan azt az érzést ébreszti bennem, mintha már hallottam volna valahol. Né­ha mindössze néhány ütem, más­kor egész dalocska feltűnően is­merős, vagy legalább is veszedel­mesen hasonlit egy-egy ismert dal­hoz. Igen, ez a helyes kifejezés: veszedelmesen hasonlit. Ha így-egy ilyen „valahonnan ismert“ dal közben elzárod a rádiót és utána csendben dudolgalod, egyszer csak eszedbe jut az „eredeti“ dal, amely­ről ez a másik annyira ismerős. Eszedbe jut egy-egy úgynevezett bombadal a magyar zenekészítők legfrissebb terméséből, egy-egy dal amelyet Te azért nem fogadtál ma­gadénak, mert az utca unalomig nyütte, mert a szövege komolyta­lan, nőm veheted ajkadra, mert divat ragadta magával, mert nem egyéniségnek való, s végül: mert a Te számodra ez a dalocska a ze­néjén túl semmit nem mond, üres, mintha a szavak csupán azért vol­nának, hogy ne csak fütyülni, de valamiképpen énekelni is lehessen őket. S ha hosszabb ideig, most már tudatosan, vadászol ezekre a nagy magyar „dalsikerekre“, elég ha­mar meggyőződöl arról, hogy va­lamennyinek már van valahol egy-egy szülője, rokona vagy édes­testvére. Találsz egy német dalt, egy olasz éneket, egy francia, vagy spanyol dalocskát, amelyben a te dalod motivumai már megvannak. Ne szépítsük a dolgot! Rájösz, hogy mostanság bizonyos zenegyártó körökben nem becsülik túlsókra a magántulajdon szentségét, mert el­csipkednek a máséból. Igen sok „sikeres“ magyar dalnak megle­led az ősét, ha nem másutt, Csaj- kovszkynál vagy Mozartnál. Jönnek a „bombadalokkal“ any- nyira, hogy minden magyar mozi- darabot megajándékoznak egy-egy ilyen „hallatlan“ sikerű dallal, minden színdarabba betoldanak valamicskét belőlük, ha csak le­het s a végén megtudhatod, ha utánajársz, hogy nem saját talál­mányuk. Ezeset a „dalsikereket“ csupán az különbözteti meg a be­vallott fordításoktól, hogy azok­nak értelmes, szép szövege van, az orzott dalok pedig valamely lehe­tetlen nyelven, ésszel fel nem fog­ható izléstörvények szerint készül­nek kiskacsákról, kubai banánról és egyéb apró kedvességről. Milyen messze van ez a kiskacsás, baná- nos, önámító, hazug világ attól a valóságos, küzdelmes magyar élet­től, amelynek szépségei arra vár­nak, hogy majd talán a füszok* nyás kubaiak fedezzék fel. Ezekből a dalsikerekböl nem ké­rünk. Őrizzék meg a szerzők gon­dosan maguknak, más időkre, ami­kor majd kettőből készíthetnek majd még egy harmadikat is. DOHNÁNYI ERNŐ ÉS ZATHURECZ - KY EDE NAGYVÁRADON. Dohnányi Ernő és Zathureczky Ede a Szigligeti Társaság rendezésében február 8-án ön­álló hangversenyt ad. A hangverseny- tiszta jövedelmét a két kiváló művész a Hadigondozottak javára ajánlotta fel

Next

/
Thumbnails
Contents