Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-31 / 122. szám

91g tói Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, ALAPÍTOTTA: Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTOVÁLLALAT* Jókai-u. 16., I. Tetefon: 11—09. Nyomda: Egye- R||§3THF'£$£ifflflQ Rt. Ko,oxsvár- Előfizetési árak: 1 hóra 3.20 P, tem-u. 8. Telefon: 29—23.- Csekkszámla: 72056 ■ H li I ll M ifi I A L U w negyedévre 9.20, félévre 18.40, egy 30 80 P« Jfáffay beszéde B>I í-tüi/X în ßr 1 rroj lőnie nosß >i O >ítO láiM Ki Í 9 Dqßfi tűm íso;I S5TO ill iSO>í jT§n ^ön ‘í«91 rßvg 19X8 VT9;I 3701 nini A inig go fi 29 í 9 ÖX2 Í9S9 IßT TOr} S9OT f/g 20 íf rioí S9 ?ßf Í’í9 [őrt Ö8 7 T91 9 h ißt 2Í9 ßfi-yf m 9S iií S3 /íf 3X ţR rn x T9 u Ä J3 fi s p> :f í Kállay Miklós miniszterelnök és külügyminiszter a Magyar Élet Párt­ja nagyválasztmánya előtt szomba­ton beszédet, mondott. A miniszter­elnöki megnyilatkozás túlmenő volt azon a jelentőségen, amely tárgyi okoknál fogva megilleti, mert Kállay Miklós olyan időpontban mondotta el beszédéit., amikor a parlament el­napolása következtében ez az egytleni módja annak, hogy a kormány tájé­koztassa a helyzetről és terveiről az ország k őzV él emény é t. Ha ebből a szempontból és jelentő­ségét ilyenformán mérlegelve foglal­kozunk a miniszterelnök beszédlével, ugv három pont az, amelyet kiülö- nö^oppen kiemelendőnek és emlí­tésre méltónak találunk. Az első Ma­gyarország problémája háborús szempontból, a második külpolitikai kérdéseink összessége, a harmadik a jövő reménysége és beteljesülésük iránti cselekedeteink összessége. Ami a háborút illeti, a miniszter­elnök félreérthetetlenül kijelentette, hogy a magyarság maradéktalanul eleget tett nemcsak nemzetközi és szövetségi kötelezettségeinek, hanem ezen messze túlmenően annak a hi- vatottságnak és küldetésnek, amely sorsát egy évezred óta Európában megszabja. Másfelől döntő fontossá­gú az a miniszterelnöki kijelentést, hogy egyetlen nemzet és így a ma­gyarság sem vállalhat több áldoza­tot, mint amennyit ereje megbir. Hogy ez a kijelentés nem jelent meghátrá­lást vagy hátsó gondolatot, azt köz­érthetően bizonyítja a miniszterel­nöknek az a megáll api tása, hogy el­ső feladatának tekinti a keleti harc­téren súlyos veszteségeket szenve­dett hadsereg újjászervezését és ezál­tal Magyarország katonai ütőképes­ségének teljes helyreállítását. Ez az első és főfeladat s ennek szolgálatá­ba kell állítani minden népi, nemzeti és állami erőt. A második tétel, ame­lyet számunkra a miniszterelnök vi­lágosan és félreérthetetlenül leszöge­zett, az ország külpolitikai magatar­tása. Ez a magatartás egyfelől nagy szövetségeseinkhez való törhefceten hűségen nyugszik, másfelől célkitű­zéseit. az ősi magyar hagyományok szabják meg, amelyek előírják szá­munkra. s mindazok számára, akik a Kárpátok medencéjében és Délkel ét- európában élnek, hogy a közöttünk lévő ellentétek elhanyagolása mellett keressük azokat az erőtényezőket, amelyek közelebb hoznak egymás­hoz. A miniszterelnök megállapítot­ta., hogy az .Összekapcsoló erőiénye- zők lényeges, .túlsúlyban vannak azokkal 'Szemben, amelyek szétvá­lasztanak egymástól. Rendkívüli je­lentőségűnek kell tekintsük a ma­gyar miniszterelnök ilyen megállapí­tás tál, amikor történelmi távlatok­ban nem csupán arról van szó, hogy Európa népei közös arc vonalon küzdjenek az elpusztításukra indult bolsevizmus ellen, hanem talán első­sorban arról van szó, hogy a minden bizonnyal győzelmes háború után megteremtődjék Európában a sza­bad, független és önálló népek való­ban európai együttműködése. Kállay Miklós ennek az együttmű­ködésnek alapvető (ételévé és sarok­kövévé a nemzetiségi kérdést tette. Mi erdélyi magyarok különösen megér jük azokat a szavakat, .ame­lyeket a miniszterelnök evvel a kér­déssel kapcsolatban mondott. A nemzetiségi kérdés meggyőződésünk, hitünk és tapasztalatunk szerint va­lóban csak úgy oldható’ meg, há’ tisz­teletben tartjuk egymás faját, nem­zetiségét, nyelvét., felekezetiét, és egy valóban&európai és keresztény ma­gaslatról teremtjük még a békés együttélés és együttmunkálkodás fel­tételeit magunk és azok között, akik más fajhoz, nemzetiséghez tartoznak, más nyelvet beszélnek vagy más hitfelekezetnek a tagjai. Ez. az alfája és ómegája minden nemzetiségi poli­tikának, mert döntő módon bizony­ság tlétetett arról, hogy se erőszak­kal, se illúziókkal nemzetiségi poli­tikát folytaim nem lehet. A miniszterelnöki beszéd harma­dik része belső kérdéseinkkel foglal­kozik. A miniszterelnök a parlament elnapolásával kapcsolatban meg­nyugtató módon jelentette be, hogy ez a lépés egyfelől nem jelent jottá­nyi letérést sem az ősi magyar pár­iámén tár izmus útjáról, másfelől szó sincsen arról, hogy u.j választások állanának küszöbön. Az ország belső békéjét és rendjét ennélfogva a mi­niszterelnök a jelenlegi eszközökkel óhajtja fenntartani és azok igénybe­vételével kívánja a jövendőt szolgál­ni, amely munkásságnak a közép­pontjába a 'szociális kérdések meg­oldását helyezte. A magyar problé­mák teljes áténzésérol tesz tanúsá­got a miniszterelnöknek az a kijelen­tése, amely az Aranybullával a Tri­partiţii mi mal hozza egy sikra a szo­ciális törvények kodifikálását. Azok az erélyes szavak, amelyeket a ma­gyar élei vámszedői ellen intézett és azok a bejelentések, amelyek sze­rint velük szemben a legbrutálisabb eszközökkel kivan fellépni, meg­nyugtatóak annál inkább, mert az egész magyar társadalom kívánsá­gát fejezik ki. A leendő és fiatal szi­vekben élő Magyarország kívánsága jut kifejezésre a bejelentett törvény­tervezetek é« kormányrendeletek sokaságában, amelyek alkalmasak arra, hogy Magyarországon valóban! minden magyar megtalálja helyét a magyar nap alatt, hogy a becsületes munka éléi1 je méltó jót almát és Ma­gyarország valóban a magyaroké le­gyen. Erdélyi szemmel megítélve, ezek­ben látjuk a miniszterelnök beszédé­nek jelentőségét és kívánjuk, hogy az Isten segítse szavainak megvaló­sításához. Megtört a Szovjet kubán-hidfői támadása JL német tsngepalattjápők rendkívül súlyos harcokban 90,000 tonna kajáiért süllyesztőt£ek el — Az alexandriai francia flotta csatlakozott a szövetségesekkel átta-szigotén a japán katonák tömeg- harakirit hajtottak végre Tokióból jelenti a DNB: Alku-szigetének ja­pán védserege, amely május 12 óta hősiesen védekezett az óriási számbeli iftulsui|/ban levő ellenséggel szemben, május 29-én elhatározta, hogy utolsó erőfeszítésével bizonyságot tesz a japán katona hősi szellemére’ és támadásra indult. Mivel a vállalkozás után minden ösz­szekötteíüés mfegszakladt a harcoló csapatok­kal, feltehető, mint ezt a császári főhadiszá - lás vasárnap kiadott közleménye mondja, hogy valamennyien elestek. Azok a kato­nák, akik sebesülésük, vagy más ok következ­tében az utolsó támadásban nem vehettek részt, már korábban harakirit követtek el. A japán védsereg valamivel több mint 2000 em­berből állt. Az ellenség 4öbb mint 20.000 em­bert vetett harcba és felszedését tekintv- is, jelentős fölényben volt. Az amerikaiak vesz­teségét több mint 6000 emberre becsülik A hivatalos jelentés közli, hogy Kisaka szigetét biztosan tartják a japánok. Német hivatalos: Ismét visszaverték a kubáni hídfői bolsevista támadásokat Wuppertalt bombázták &z angolok Berlinből jelenti az MTI: A Füh­rer főhadiszállásáról jelentik a Né­met Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: A kubáni hídfő keleti szakaszán és Lisszicsianszk vidékén az ellenség erős tüzérségi támogatással helyi je­lentőségű támadásokat kísérelt meg. Ezeket csapataink ellen-lökésekkel visszaverték. Az anevontai középső szakasza mögötti területen sikeresen befejeztünk egy, a bolsevista bandák ellen megindított vállalkozást. A kö­rű Izárt kötelékeket megsemmisítet­tük és 74 raktárt zsákmányoltunk. A keleti arc vonal többi szakaszáról sik eres roll amcsapatváJ I al kozások at jelentenek. A német . haditengerészetnek ten­gere la ti járóvad ász ként alkalmazol t jármüvei a Finn-öbölben elsüllyesz­tettek egy szovjet tengeralaf t,járót. Ellenséges repülő kötelékek szom­baton támadást intéztek Rennes, valamint néhány, az Atlanti-óceán partján fekvő támaszpont ellen, az éjszaka folyamán pedig több nyu­gatnémetországi helységet bom­báztak. A támadás következtében rész-ben nagyobb épületkárok keletkeztek és a lakosságnak főleg Wuppertalban veszteségei voltak. Az eddigi jelenté­sek szerint a támadó gépek közül 57-et, legnagyobbrészt négyraoioros bombázót lelőttünk. Négy német va­dászgép nem tért vissza. Nehéz né­met harci repülők a május 30-ra vir­radó éjszaka újra támadást intéztek Rízerta kikötője ellen. A német, biz­tosító jármüvek és egy brit gyorsna- szádkötelék között lefolyt ütközet­ben az ellenséges veszteségek jóval nagyobbak, mint ahogy azt a szom­bati hadijelentés közölte. Az ellen­ség összesen öl gyorsnaswidot vesz­tett, két gyorsnaszád pedig súlyosan megrongálódott és kigyulladt. Ten­geralattjáróink az elmúlt napokban, az Atlanti-óceán északi és déli ré­szein kemény harcokat vívtak ellen­séges hajókaravánokkal. Tenger­árt jár ión k derék tengerészei a leg­merészebb támadó szellemmel és a legnagyobb elszántsággal harcolva, elsüllyesztettek lő ellenséges hajót 90.000 tonna tartalommal. Churchill Gibraltárban GreiifbÖl jelenti a DNB: Mint egy amerikai hírszolgálati ügynökség La Lineából jelenti, Churchill szombaton repülőgépen Gibraltárba ér­kezett. Äz alexandriai francia flotta csatlakozott az angolokhoz Yichyből jelenti a DNB: A francia kormány közli, hogy a francia hajó­had Alexandriában engedett az an­gol-amerikai nyomásnak, A hadiha­jók legénysége angol forrásból szár­mazó távirat szerint bejelentette csat­lakozását. Olasz hadijelrntés Rómából jelenti ar- MTI. A Stefani-iroda közli az ola-sz fegyveres erők f őh ad is z ál: ági­nak 1100. számú közleményét: Nehéz német hombavető repülőgépek a va­sárnap virradó éjszaka naM\- és közepes rrv- retü bombákat dobiak le Bizerta kikötőiére Az ellensége« repülőgépek: ismüellen lábad­ták Panlelleria szigetéi. A légvédelmi ütegek 12 támadó gépel lelőttek Bombázták továb­bá San Antiocot és Cag téri környékét. Az. okozott kár jelentéktelen. A légvédelmi tü­zérség két repülő g pof elől. egy Spill'-e-«-! o ped g a Vadászgépekkel \ ivott harcba:, zu­hant le.

Next

/
Thumbnails
Contents